Keresés

Részletes keresés

Kvász Ivor Creative Commons License 2010.01.30 0 0 839
Die Oder? Hallatlan! Megcsalt az emlékezetem, ebben pedig biztos voltam, utána se néztem {szégyenpír}
Előzmény: Kultúrszomjas (838)
Kultúrszomjas Creative Commons License 2010.01.30 0 0 838
Legfeljebb Frankfurt an der Oder lehetett...

Egyébként szerintem is használják mindkét megjelölést, a Majnát és az Oderát is.
Legfeljebb, ha nyilvánvaló, melyikről van szó, kihagyják.
Pl.: a frankfurti tőzsde = die Frankfurter Börse. (Senki se gondol a keleti kisvárosra.)
Előzmény: Kvász Ivor (836)
Kvász Ivor Creative Commons License 2010.01.30 0 0 837
Az elmúlt hetekből a kedvencem a [portoprinsz].
Előzmény: Kis Ádám (831)
Kvász Ivor Creative Commons License 2010.01.30 0 0 836
Én az egykori NDK idején jártam az Odera partiban, és megnéztem a helyi múzeumot. (Amelyben egyébként valamiért egy havasi kürt és tengerjáró hajók modelljei is ki voltak állítva.) Ott mindenhol a Frankfurt am Oder szerepelt. Pedig az NDK-ban az az egy volt belőle.
Előzmény: Kis Ádám (824)
Kultúrszomjas Creative Commons License 2010.01.30 0 0 835
Hát pedig ez tényleg katyvasz, más szóval félműveltség, amit a bemondók részéről tapasztalunk.
Amúgy szerintem bármelyik kiejtés helyes, ami a magyar nyelvben meghonosodott, csak a keverés, az nem OK.

Tehát legyen egyik vagy másik.
Mivel eddig (szerintem) a liezs honosodott meg, annál kellene maradni.
Előzmény: Törölt nick (832)
Kis Ádám Creative Commons License 2010.01.30 0 0 833

A nyelv i katyvaszt ott látom, hogy a rádióbemondók megtanulták tanulmányaik során az angol kiejtést, és von Haus aus sejtik a németet. Bár ez már lassan feledésbe merül. Kezdik az idegen neveket kizárólag angolosan ejteni.

 

Így lesz minden Paul-ból 'pól'. És  Liège-t sem azért ejtik 'lízs'-nek, mert ismerik a helyi dialektust, hanem mert azt hiszik, angol. Csak hova teszik az è-t. Ezért katyvasz.

Előzmény: Törölt nick (832)
Kis Ádám Creative Commons License 2010.01.29 0 0 831
Egy másutt lefolyt vitában kiderült, hogy van olyan helyi dialektus, amelyben 'lízs'-nek ejtik. Kevéssé valószínű azonban, hogy a magyar bemondók ezt tudnák: az ejtés a nyelvi katyvasz. A közepe német, a vége francia. (Németül egyébként Lüttichnek hívják.)
Előzmény: Kultúrszomjas (830)
Kultúrszomjas Creative Commons License 2010.01.28 0 0 830
Egy rémes katasztrófa miatt most gyakran előkerül Liege neve.

Ennek a városnak a franciás (tehát bennszülött) ejtése: liezs.

A Magyar Rádióban így is ejtik, de a TV Híradóban lízs-nek.

Nekem ez randa!
rumci Creative Commons License 2010.01.10 0 0 829
Ne vessük el a sulykot, mert a végén még kikel. A Cluj nem mesterséges névadás (szemben mondjuk az Tátrafüreddel vagy a Bratislavával). 1213/1550: de caſtro Clus (Váradi regestrum) – egyébként mind a Clus, mind a Kolozsvár a német Klaus névből származik (esetleges szláv közvetítéssel). A Fiume/Rijeka is réges-régi párhuzamos név, az Opatija/Abbázia esetében nem találtam egyértelműsítő adatot, de majdnem biztos vagyok ugyanebben. Az, hogy egy állam elsődleges névváltozatként az államnyelvnek megfelelő névváltozatot használja, nem jelenti azt, hogy ez ne meglevő természetes kétnyelvűségen alapulna.
Persze, van egy csomó olyan eset is, amiről beszélsz, tehát mesterséges államnyelvi névadás, de az kisebb települések körében gyakori, így a három példa egyike sem ilyen. (És nem csak ilyen esetekben találkozni mesterséges névadással: Dunapentele → Sztálinváros → Dunaújváros || Tiszaszederkény → Leninváros → Tiszaújváros; Ötházhuta → Mátraszentimre.)
Előzmény: gardant (828)
gardant Creative Commons License 2010.01.10 0 0 828
Nem irigylem a közép-európai helynévfejtőket. Sokszor futnak zsákutcába, ti. a településnevek többsége hatalomváltás miatt változott meg. Igaz ez többek között az Adriára is.
Az új névadás történhetett tükörfordítással (Fiume-Rijeka, Abbazia-Opatija), de hasonló hangalakú szó kiválasztásával is (pl. Kolozsvár - Cluj (kluzs), aminek aztán semmi köze se a település adottságaihoz, se egyébhez...
Persze épp ez benne az érdekes, hisz tág teret enged a fantáziának, nyelvénckedésnek.
Előzmény: CroaRiva (815)
Kis Ádám Creative Commons License 2010.01.08 0 0 827

Megnéztem más térképen is (freitag & berndt), ez a német gyakorlat:

 

Frankfurt (magában, csak apró betűvel, zárójelben szerepel az Oder szó viszonyítás nélkül)

 

Frankfurt am Main

Előzmény: Kis Ádám (826)
Kis Ádám Creative Commons License 2010.01.08 0 0 826
Én nem hiszem, hogy ez megvásárlás kérdése. A Majna-mentu Frankfurtot mindig a Majnával együtt emlegetik (Frankfurt a. M.), ugyanezt a másik Frankfurttal nem szokták.
Előzmény: Törölt nick (825)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.08 0 0 825

pusztán tipp: kétlem, hogy a német kultúrába valamilyen (mondjuk sorrendi) alapon be lenne ivódva, hogy az egyik városnak joga van a sima névhez. Az csak a google térképe.

Esetleg a majnaparti város megvehetné a névviselés jogát az oderapartitól:D Biztos van rá pénzük!

Előzmény: Kis Ádám (824)
Kis Ádám Creative Commons License 2010.01.08 0 0 824

A Google-térképen Frankfur am Main olvasható, illetve Frakfurt (Oder). Ebből arra tudok következtetni, hogy a német hagyományban az Odera-menti a jelző nélküli Frankfurt, és a Majna-menti a jelzővel megkülönböztetett.

Előzmény: DAttis (823)
DAttis Creative Commons License 2010.01.08 0 0 823
Akartam írni sok (több) szó esik a világsajtóban Frankfurtról (Majna parti)
Előzmény: DAttis (822)
DAttis Creative Commons License 2010.01.08 0 0 822

Ennél már az viccesebb számomra, hogy térképen (magyar) Majnafrankfurt-ot olvasni, oké rendben mert van Odera parti Frankfurt is de azt mintha nem láttam volna Oderafrankfurt-ként leírva térképen

 

Nekem egyszerűen a Frankfurt kizárólag a Majna parti várost jelenti mert érzésem szerint jelentős (méretű) városként (pénzügyi, ipari, közlekedési központ) "több szó esik róla"

Előzmény: Törölt nick (821)
Törölt nick Creative Commons License 2010.01.07 0 0 821

Érdekes, én mindig németesen ejtettem, de sokat filóztam már rajta. Szinte lehetetlennek tűnik "münhennek" ejteni.

Talán kitatálhatnánk neki egy teljesen magyaros nevet???

Előzmény: Kultúrszomjas (818)
CroaRiva Creative Commons License 2009.12.31 0 0 820
Emir Kusturica-nak a Pécs szót meghallva Peć (Ipek) ugrott be, meg az, hogy "sziklavárost" építene: Kusturica avatta fel Pécs főterét

Üdv: CroaRiva neé Radix.
Előzmény: Kvász Ivor (810)
Kultúrszomjas Creative Commons License 2009.12.18 0 0 819

Jajj! :-)))))

 

Opatija a kedvenc fürdőhelyem.

Régebben Abbáziának hívtam, de most már azt régiesnek érzem, áttértem az Opatijára.

Előzmény: CroaRiva (815)
Kultúrszomjas Creative Commons License 2009.12.18 0 0 818

Ez egy marha jó topik!

 

Eszméletlen jó kérdésekkel és válaszokkal.

 

Először egy dolgot szeretnék megemlíteni: München város nevének az ejtését.

 

Gyerekkoromban (72-ben érettségiztem :-(( ) még fonetikusan "münhen"-nek ejtettük, azaz h-val - nekem ez a rokonszenves. Azután kialakult a német kiejtésnek megfelelő "münytyhen". Én egyébként elég jól tudok németül, sokáig dolgoztam is kint, de magyar szövegben a münytyhen nekem sokáig olyan furcsa volt, mintha valaki "uasington"-t, "landon"-t vagy mondjuk "hanófa"-t (hannóver helyett) mondana.

CroaRiva Creative Commons License 2009.11.01 0 0 815
Ma esett le, hogy az Opatija - Abbazia apátságot jelent. Kiss Lajosban megnézve láttam, hogy szerinte is így van, az ottani bencés apátságról kapta nevét a hely.
CroaRiva Creative Commons License 2009.11.01 0 0 814
Kedves LvT!

Köszönöm szépen a válaszodat!

A fura az a kicsit pontatlanul linkelt* HJP címszóval, hogy a példák között nem hozza a Borak-ot - pedig azt hiszem, hogy több helyen is előfordul Ho-ban.
* http://hjp.srce.hr/index.php?show=search_by_id&id=f19lWRU%3D

Példádban, a hotel leírásánál olvasható, hogy: "okružen borovima i ukrasnim mediteranskim raslinjem" - azaz fenyőerdővel övezett helyen fekszik, ez persze legalább olyan toposz, mint a tenger állandó kísérő jelzője, a kristalno čisto.

Az a Borak, amely hely miatt bevettem a szógyűjteménybe a borak-ot Marusici-ben található, Omis és Makarska között. Ott utcatáblán szerepel és talán a parti fenyőerdőre utal. Itt egy videó az itteni strandhoz vezető útról és fenyőkről:
http://www.youtube.com/watch?v=GP_ibI_b8ds

Talán a Borak vezetéknév is vhogy a fenyővel van összefüggésben.

Amúgy az említett gyűjtemény itt halmozódik: adriai és horvátországi földrajzi nevek

Üdv:
CroaRiva (úgyismint Radix 1-2 szomszédos fórumon :))
Előzmény: LvT (812)
LvT Creative Commons License 2009.10.29 0 0 813
Erratum:

> bôr magyarul ’lucfenyő; karácsonyfa’

Jól félrefordítottam: a hozzászólásomból a luc- tag mindenütt törlendő, hiszen nem Picea-fajokról van szó, hanem Pinus-fajokról (erdeifenyő stb., ezeknek magyarul nincs külön csoportnevük).

-----

A Borak településnév etimológiájához meg még annyit, hogy tudni kellene (egy odavalósi anyanyelvi beszélőtől) az a hang rövid-e, avagy hosszú. (A horvát helyesírás ezt sajnos nem jelöli, pedig lényeges.) Ez eddig felvázoltam lehetőségek csak akkor állnak, ha a hang rövid.
Előzmény: LvT (812)
LvT Creative Commons License 2009.10.29 0 0 812
Kedves CroaRiva!

A belinkelted oldal éppen magyarázatot ad a borak szóra, az alábbiak szerint: „bórak […] hip. od bor […] vidi bôr1”. Ez utóbbinál pedig azt találjuk: „bôr1 […] 1. bot. biljni rod četinjača (Pinus) […] 2. božićno drvce, borić, usp. jelka […] 3. (mn) porodica (Pinaceae)”

Eszerint pedig a bôr magyarul ’lucfenyő; karácsonyfa’, a bórka pedig ennek a kicsinyített (= hipokorisztikus) formája, mondhatnám ’[luc]fenyőcske; karácsonyfácska’, ha nem lenne ezeknek a szavaknak teljesen más hangulata magyarul, mint horvátul: így az értelem magyarul való visszaadásakor érdemesebb elhagyni a kicsinyítő képzőt.

Google-iztam egy kicsit (ugyan nem túl sokat), de a Borak szó helynévi használatánál túlnyomó az épületnévi előfordulás: „Bluesun Hotel Borak; Accomodation Borak; Apartments Borak”. Ez teljesen megfelel a fenti etimológiának, viszont felvethető egy másik is: a Borak nem túl ritka horvát vezetéknév. Így egy „Appartments Borak” típusú névben nem biztos, hogy a borak ’lucfenyő[cske]’ közszó található, lehet, hogy a tulajdonos Borak család neve.

Egy ilyen nevű makrotopinimára leltem a Google-lal (biztos akadna több is), egy Omiš kornyéki Borak nevű falura. Ebben az esetben is állhat a fenti ’lucfenyő[cske] = lucos mellett elhelyezkedő település’ közszói etimológia, de a nagyobb méretű helyek nevei, amelyeknek nagyobb múltjuk vannak, etimológialag trükkösebbek lehetnek: így van némi esély arra, hogy az adott esetben nem pontosan ez a név eredete. A pontos döntéshez kellenének történeti névelőfordulási adatok. (Pl.: A horvát Borak családnév régen személynév volt, elképzelhető, hogy a településnév az óhorvátban még *Borъkjь alakú volt, csak a mássalhangzók megkeményedése miatt kopott le a név lágy vége: ez esetben az etimológiai: ’Boraké’, azaz ’Borak nevű személy birtoka, vagy általa telepített falu’.)
Előzmény: CroaRiva (811)
CroaRiva Creative Commons License 2009.10.26 0 0 811
Na akkor egy kicsit felhoznám.

Turistáknak, nyaralóknak szóló webhely(?) részeként hegesztek egy weboldalt adriai-horvátországi földrajzi nevekről. Van persze sok név, ami teljesen egyértelmű, egyszerűen fordítható. Aztán vannak, amelyek körülírással fejezhetők ki magyarul. Aztán vannak trükkösek is, ahol vagy sikerül kideríteni az etimológiát vagy nem.

Használom a Hrvatski Jezički Portal Pretraživanje rječničke baze adatbázisát, de nem ad mindenre magyarázatot vagy nem eleget:
Pretraživanje rječničke baze

Gondoltam, időnként betennék ide 1-2 feladványt, hátha valaki tud vagy van kedve hozzászólni. (Az oldalon linkelném ezt a témát.)

Kezdetnek lenne pl. a borak. Ennek, gyanítom, a fenyőhöz, fenyveshez van köze, talán így nevezik a fenyőkkel borított helyet - a fenyőerdő ugye borova šsuma. Számos helyen fordul elő Horvátországban.
Kvász Ivor Creative Commons License 2007.09.25 0 0 810
Kiss Lajos szerint a kettő rokon egymással, márpedig ő szlavista volt. Egymás mellett idézi a peč 'kemencé'-t és a szlovén Peča helynév eredetéül szolgáló peča 'sziklabarlang'-ot. Sőt a Salgótarján melletti Pécs-kőnél még a peč 'magányos szikla' jelentését is említi.

Viszont hombre!
Előzmény: Radix (806)
Kvász Ivor Creative Commons License 2007.09.25 0 0 809
vsz. a németből
Előzmény: Yogi (807)
Yogi Creative Commons License 2007.09.25 0 0 808
Mármint a magyarba, természetesen. Én meg veszek egy új billentyűzetet.
Előzmény: Yogi (807)
Yogi Creative Commons License 2007.09.25 0 0 807
JóestéT

Peking város neve a magarba vajon honnan érkezett?
Rémlik, hogy volt már erről szó. de nem lelem sehol.
Radix Creative Commons License 2007.09.25 0 0 806
Ad Pécs (meg részben Kvász Izor 778-asához):

Egy kérdésem lenne. Előtte egy kis felvezetés.

Nemrég voltam a sokadik Pécs története konferencián (évente rendezik, számomra az első volt). Itt, talán nem először, felmerült Pécs nevének az eredete. Gyakorlatilag egyetértés annyiban van, hogy szláv eredetű lehet a város neve. De hogy ippen melyik szláv szót/kifejezést keressük benne, nos, ez még nem kristálytiszta.

Gyakorlatilag két "iskola", hagyomány van. Az egyik szerint az "öt templom"-ból jön, pjaty cerkv vagy valami hasonló alakból, ami hajazna a latin, ill. az abból lefordított német névre (Quinque Ecclesiae, Fünfkirchen). + adalék, hogy vszg. Pécsre utalnak a 870 körül készült Conversioban, ahol Quinque Basilicae-t említik az egyik salzburgi segítséggel, Kozil szláv dux idején felszentelt templomok felsorolásában.

A másik elmélet viszont a kemencével ("peć") hozza összefüggésbe a Pécs nevet. Ez utóbbit alátámaszthatják a több helyen, köztük az ókeresztény sírkamrák közelében talált, X-XI. századiként datált kemencék maradványai. Az előadást tartó régész sajátos szláv régészeti leletekként említette a sütőharangokat is.

Már nem tudom hogyan, de rábukkantam egy délszláv szóra, ami megmozgatta a fantáziámat - Pécs vonatkozásában. Ez pedig a "pećina", ami barlangot, üreget, sziklát jelent. Végülis Pécsett van barlang is, üregeket is találunk a föld alatt, és vannak sziklák is.

És akkor itt jön a kérdés egy szláv affinitású ombréhoz: vajon a "pećina" ugyanarról a tőről fakad, mint a "peć"? Amolyan üregszerű dologra utalva (kemence - barlang)?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!