Sigibert Köln királya ( 483 - 509 ). 496-ban Tolbiacnál Klodvig szövetségese volt az alemannok ellen, győztek, de Sigibert térdén megsebesült és sánta lett. 509-ben Klodvig rávette Sigibert fiát Chlodericht, hogy gyilkolja meg az apját. Majd Klodvig megvádolta Clodericht apja meggyilkolásával és hagyta, hogy meggyilkolják 511-ben.
Gennobaudes, 388. Két másik királlyal, Sunno és Marcomer betörtek római területre, elpusztították Köln környékét. Amikor mentek vissza a zsákmánnyal, meglepte őket a Nennius és Quntinus vezette római hadsereg a Kohlenwald erdőnél, itt meghalt a király.
Mellobaudes, 378. Ő egy parancsnok volt a római hadseregben, a 4.század második felében az alemannok helyett frankokat kezdtek alkalmazni a római hadseregben tömegesen. 378-ban ő volt Galliában a helyettes főparancsnok, Argentovariánál legyőzte az alemann Lentiens király Priarius seregét. Ezután visszatért a törzséhez és királynak választották. 380-ban legyőzte seregét egy csatában az alemann Bucinobanten király Makrian serege és meghalt.
Gennobaudes király, 287-289 ő Maximianus császár idején jelent meg, akkoriban a frankok többször betörtek Trier környékén a birodalomba, legyőzték őket a rómaiak. Gennobaudes ezek után egyezményt kötött Rómával, elismerte Róma fennhatóságát, Róma cserébe elismerte királyságát.
A térképen látható a ripuári frankok terjeszkedése a 400-as években a Rajna bal partján és a Majna irányába. Nem volt egységes államuk, királyok álltak a törzsek élén. A 400-as évek végén Köln királya Sigibert volt a legerősebb, aki Klodvig szövetségese volt, amíg meg nem gyilkoltatta Klodvig. Akkor most a jelentősebb ripuári frank királyok.
I. Childerich (463-482 ) király, Merovech fia. Ő a római uralom utolsó szakaszában élt, ő volt Belgia Secunda tartomány római vezetője és katonai parancsnoka is egyben. Akkoriban elég zavaros volt a helyzet. Gallia délnyugati része a vizigótok, délkeleti része a burgundok, az északi részen volt egy római állam Soissons volt a székhelye, Ricimer volt az uralkodó, az északkeleti rész a frankok kezében volt. 463-ban Orleans városánál legyőzte a vizigótokat a római hadsereggel együtt. 469-ben újra legyőzte a vizigótokat egy római sereggel együtt, Paul comes volt a római vezér. Ezután a szászok Angers városát ostomolták, amikor Childerich és Paul harcolt ellenük, Paul elesett a csatában.
Ragnachar király 486 - 508. Székhelye Cambrai városa volt. 486-ban támogatta Klodvig harcát Syagrius római utódállama ellen Galliában, elfoglalták a területet. Később Klodvig elkezdte likvidálni a többi frank királyt, megvesztegette Ragnachar több hívét. Legyőzte Ragnachar seregét, majd elfogta őt és testvéreit, Richart és Rignomert és meggyilkoltatta őket.
A következő Merovech, a Meroving dinasztia névadója. 460 körül élt. Székhelye Tournai városa Belgiumban. A legenda szerint Chlodio frank király felesége a tengerben fürdött és ott egy tengeri szörnnyel folytatott közben viszonyt és ennek lett eredménye Merovech :)
Akkor az egyes ismert szálifrank királyok röviden. Az első Chlodio 430 / 440 körül élt, székhelye Dispargum városa, ez a német Duisburg vagy egy belgiumi város. 440 körül legyőzte őt Aetius római főparancsnok, de ez sem vetett véget a száli terjeszkedésnek, elfoglalták Cambrai és Arras környékét a Somme folyóig.
A valóság persze kicsit összetettebb, mert a Karoling-korban sok helyre kerültek frank földbirtokosok és telepesek, pl. a mai Ausztria területére is sok helyre.
Frank leszármazottaknak a németek közül leginkább Rheinland-Pfalz, Hessen, illetve a bajorországi Unterfranken, Mittelfranken és Oberfranken népessége tekinthető, ill. részben Nordrhein-Westfalen lakossága, valamint Baden-Württemberg legészakibb részének lakói (pl. Kraichgau, Hohenloher Ebene stb.).
Igen, de ezt azért a rendelkezésre álló adatok alapján lehet pontosítani.
A mai Baden-Württemberg és a Bayern-Schwaben területén élő németeknek voltak elsősorban az alemannok az ősei, + ahogy írtad, a svájci és elzászi németeké, meg még az ausztriai Vorarlberg tartomány területén élőké.
A lenti térképen a kék különböző árnyalatai jelölik a sváb-alemann dialektuscsoport elterjedésének területét, szerintem ez nagyjából jól fedi az alemannok egykori településterületét.
A száli frankok kialakulásának kezdete 294 volt, ekkor Constantinus császár Batáviába hívott frank zsoldosokat, akik földet kaptak ott. 358-ban a szálifrankok betörtek a Galliába, Julianus császár legyőzte őket és letelepítette őket Belgica tartományban, ez volt Toxandria, földet kaptak és katonáskodniuk kellett a római seregben. Itt éltek az 5.századig. Childerich királysága idején terjeszkedtek Gallia északi részén. A fia Klodvig először elfoglalta a többi frank királyságot, majd Syagrius galliai államát 487-ben. Azután 496-ban legyőzte az alemannokat és felvette a katolikus kereszténységet.
Két nagy csoportja volt a frankoknak. A Rajna északi részén éltek a száli frankok. A Rajna középső szakaszánál a ripuári frankok, a központjuk később Köln városa lett.
A frankok és rómaiak kapcsolata kettős volt, időnként betörtek a római területekre, az első támadás 257 és 259 közt volt, viszont sok frank beállt zsoldosnak a római hadseregbe és magas tisztségeket is elértek ott.
Kihagytam a Tubanti törzset az alapítók közül. Ők a mai Hollandia Twente régiójában éltek, ezenkivül Észak- Rajna-Wesztfália területén Borken és Steinfurt megyékben és Alsó-Szászország Bentheim megyéjében. Germanicus harcolt ellenük hadjárata során 14-ben. A Brukter és Usipet törzzsel együtt jöttek a Marsi törzs segítségére, egy erdei kanyonban akarták csapdába csalni. 308-ban Konstantin császár megtámadta a Brukter törzset, más germán törzsekkel együtt támogatták a Bruktereket a harcban.
