Akik szeretik a By,Bhv,Bo,Bx.....
Mielőtt feltennéd a személykocsikkal kapcsolatos kérdésed, kérjük, nézz szét az alábbi oldalakon, mert lehet, hogy megtalálod rá a választ!
Kocsik adataival foglalkozó oldalak:
http://vasutikocsi.atw.hu/
Személykocsi fővizsgák: (KISABLAK)
Cseh összefoglaló a MÁV-Start járműveiről:
http://www.vagonweb.cz/popisy/MAV_START_osobni_vozy_dd.php
http://www.vagonweb.cz/popisy/MAV_START_osobni_vozy_rd.php
Akkor egyáltalán nem kizárt, hogy tényleg arról a német kocsiról van szó. Van az eredeti poggyászről kép valahol? Akár német formájában, akár MÁV-os. Mikor lett belőle mérőkocsi?
1931-ben Dunakeszin ilyen ócska táblát tettek volna rá?
Nem, egy újonnani Dunakeszi-tábla ennél elegánsabb kivitelű lenne. Még egy acélvázasítás, főjavítás-táblának elmenne, de mivel maga a gyártási év szerepel rajta, ez alapból baromság.
Nem csak "eldugták" ezt a kocsit is a II. vh. után, és a gyártási táblát egyszerűen kicserélték?
Van benne valami, nem volt ez akkoriban egyedi eset.
Köszönöm a részletes leírást. Ahogy ma megtaláltam a teljes Sachsen-szettről a képet, már sejtettem, hogy fikció. De annak tetszetős, egyáltalán nem bánom. :-)
Nos, így már sok minden világos, én ugyanis a valódi kocsikból indultam ki... sajnos a Sachsenmodelle mindig is hajlamos volt fiktív kocsikat gyártani.
Ez a K&K a '90-es évek közepén létezett, a '96-os parádén még nálunk is jártak különvonattal, amit az áramvonalas 01-es vontatott. Abban a szerelvényben volt egy DRG-szalonkocsi (amely mellett egy másikat is fenntartottak), egy nyugatnémet 26,4 m-es gyorsvonati kocsi bárkocsinak átalakítva, valamint egy hosszú bautzeni étkezőkocsi.
A cég azóta eléggé "fű alatt" létezett, többféle reinkarnációban, úgy volt, hogy a Nostalgie-Istanbul-Orient-Express kocsijait is átveszi. A bár- és az étkezőkocsi azóta más társaságokhoz (pl. Centralbahn) került, a szalonkocsik valahol jól el vannak dugva.
Sajnos ezek a modellek sem léteztek a valóságban, akármennyire látványosak, és amit hálókocsinak iratoztak fel, azon is vastagon látszik, hogy ülőkocsi.
Görlitzi hálókocsit viszont a Sachsenmodelle (illetve most már a Tillig) mindig is gyártott, az jobb bázisként szolgálna az Istropolitanhoz.
1931-ben Dunakeszin ilyen ócska táblát tettek volna rá? Nem csak "eldugták" ezt a kocsit is a II. vh. után, és a gyártási táblát egyszerűen kicserélték? Mert a dátum és a forgóváz mutat némi egyezőséget a német kocsival...
Ha a mesterműveidet a jelenlegi önző módszer helyett nem kizárólag magadnak készítenéd, hanem eladásra is, jelentősen könnyítenél a helyzetemen. :-) Nem ide illik, de hirtelen kedvet kaptam a Bzmot projekthez, ami elég fura, hogy vettem (venni fokok) egy boltit. Azt bütykölöm két napja. De nem hiszem, hogy ezzel beállok az egzakt modelleket építők táborába. :-)
Jól van... Látom, Te is elkezdtél megfertőződni...! Én is így jártam pár éve. Az itteni első hozzászólásom is hasonló volt: a magyar Bz 52516 feliratú német kocsiról érdeklődtem, hogy volt-e tényleg ilyen a MÁV-nak.
Ha így haladsz, a legközelebbi írásod már egy korrekt Nosztalicskás modell szerelvényről fog szólni... :-))))
Mármint erre gondolsz? Természetesen nem épp az Istropolitan, azzal tisztában vagyok, de volt ilyen teljesen Y formájú a nyugati oldalon? Előre is kösz a további információkat.
E H0-s darab Sachsenmodelle, a 14031-es szett 18412-es cikkszámú tagja, 1:100-as, ha az eredeti 24,9 méter (ez van rátamponozva).
Az a kocsi csak nagyon távolról hasonlít, mivel ismertem az elődjét, és az nyugatnémet kocsi. Ha a Salon Istropolitant akarod megépíteni, akkor görlitzi hálót vegyél, lehetőleg csehszlovákot, mert az eredeti is abból készült.
Például az átjáró, ahogy a képen is látszik. A teljes belső burkolat, a huzatoktól elkezdve a berendezési tárgyakig, a forgóváz az 55-ös alatt 140-es míg az 54-es 120-as, valamint ha jól emlékszem akkor az 54-es az 1942-ben készült Dunkaeszin az 55-ös pedig 1952-ben. Ami a legfőbb különbség, hogy ez az 55-ös nem a Turán féle 55-ös kocsi ugyanis az, ha jól tudom akkor az 304-es számon fut most, ha megvan még...
Egyéb műszaki megoldásokban van különbség, de az mindegyiknél így van. :) A különcélú kocsik között nincs két egyforma, még az 51-52-es is. Kívülről teljesen egyformának tűnik, de kezelésében illetve műszakilag egyedi és ez igaz az összes többire is.
- Megveszed 400 Ft-ért az IC pótot, és nem lesz ilyen gondod.
- Átmész az AB kocsiba, vagy a BDh-ba és ott sem lesz ilyen gondod.
:)
MÁS:
Péntek reggel a 7010-esben 3 darab friss REV-esnek kinéző 19-37-es volt a szokásos(?) By-ok helyett. Sorban 047, 000, és 006. REV-et sajnos nem láttam.
Ha nem is a párja, de pályaszám teikntetében mindenképpen a következő. :) Alapvetően annyi a hasonlóság a két kocsiban, hogy a fülkekiosztás ugyanaz, illetve a férőhely is, de a burkolattól elkezdve egyes műszaki elrendezés és megoldás is teljesen más.
Az ,hogy egy vonaton (hibrid ic) a gyorsvonati kocsik nagy resze teljes erovel füt ugy hogy azt a kapcsoloval semerre se lehet allitani es a kocsiban 40 fok van (1 szal poloban lehuzott ablakkal is melegem volt igy tel kozepen) ugyanolyan kellemetlen mintha nem lenne futes.
Hát igen, akkor van is, meg nincs is, sajnos. Köszönöm, így helye lehet nálam is. Nagy átalakítást hiába várna bárki, szeretni fogom a hibáival együtt. :-)
Még egy negyediken gondolkodom, mondjuk egy Liliput teakfa étkezőn, így már szerelvénynek hívhatnám. Tiritarka lenne, de csak annyira, mint amit látunk a 109,109, az M61 001 vagy a Leó mögött. :-)
Nem, a Macerán vettem két régi, kissé leharcolt darabot, aminek a kidolgozottsága sem ilyen jó, mint ennek.
A forgóvázat nem ehhez kerestem, hanem még a postához, viszont pont az ezen levő a hattyúnyaktartós típust. (Mondanom se kell, mire megcsináltam a postát a kissé aránytalan Schicht oldtimer poggyász forgóvázzal, addigra került ez. De már hagytam úgy.) Csukára viszont közép-európait kell tenni, az pedig egy Schicht oldtimer-ről van.
Van rajta felirat, csak alul, egy kisebb táblán. Persze én sem értem, hogy ez mire volt jó. Aki le akarta olvasni a számot, az ott is le tudta, aki analfabéta volt, annak meg úgyis mindegy. :-)
A Nosztalicskának az Általad betett kocsija behúzott végű, nem csuka. Ha jól emlékszem, az kormányzati, majd bizottsági kocsi volt.
Az Aa1403 (korábban Ba3300) az a 2 db tiszta 2. o. csuka egyike volt:
Ma kb így néz ki:
Azaz még így sem, mert 2010-ben már egyetlen üvege sem volt, a barbárok mind kiverték.
A színes képeket gumidani csinálta - ha jól tudom.
Igen, erre (ilyen) Lima kocsira gondoltam. Mondjuk ez sem tökéletes, mert a két oldalán az ablakok nem egyformák, az oldalon a függőleges merevítőbordák másik ablak közben vannak, de legalább az ablakszám stimmel, és a tetőt is meg lehet faragni olyanra - ha az előbbi apróságok nem zavarnak. A kocsi vége is más, de azt sem vészesen nehéz megbarkácsolni.
"A Kihajolni veszélyes Almamellékje szerintem sokaknak okoz fejtörést"
Az egy másfél órás, nagyobb közönségnek szánt, ebből kifolyólag nagyobb költségvetéssel bíró film volt. (Ez a vonatos pedig egy kis félórás művészfilm.)
De ettől függetlenül kíváncsivá tettél, mik a sok fejtörést okozó almamelléki részletek... Szívesen megnézném, hátha az én fejem is összetörne. :-)
Bár a gyári rajzokon nincs rajta az a "szoknya-csökevény", de az biztos, hogy csak az elsőként legyártott kocsikról készített fényképen lehet látni. Szerintem a gyártáskor kerülhetett rá, de csak néhány kocsira.
Szűzanyám... Ide jutottunk, hogy én vagyok a forrás? :-))))
Na, akkor sorjában:
A Te képeden látható Hecht Wagen nagyon nem hasonlít a magyar Csukára. Nem pusztán az ablakok száma, hanem úgy általában. A ferde kocsivéget leszámítva semmiben. Van viszont egy másik fajta, amiből már lehet csinálni egy Aa1403-ast (leánykori nevén Ba3300-ast). Én inkább ezt ajánlanám. Ehhez én két régi Lima kocsit szereztem be, viszonylag elérhető áron, de ha nagyobb a kompromisszumkészséged, akkor egy darab is elég. Most még ilyen:
Az Aa 1408 PIKO-ból szerintem zsákutca. Bár a faragási munkákkal kész vagyok, a festés is részben megvan, de a tetőív nagyon nem tetszik. Egy képet láttam erről a kocsiról, bemozdult, hirtelen készült, de abból annyi azért látszott, hogy nem volt annyira lapos, mint a PIKO modell teteje. Már csak az a kérdés, hogy a modell másik (al)típusról lett mintázva, vagy ilyen rosszul sikerült. Be fogom fejezni majd egyszer, de lehet, hogy nem tartom meg.
Tiszteletem, ismét kérdezni szeretnék. A(z igen vegyes járműparkkal rendelkező) MÁV Nosztalgia kocsijaiból, vagyis inkább a mozdonyaikkal vontatott vagonokból szeretnék néhányat durva közelítéssel 1:87-ben lemásolni. A nehezítés, hogy a hosszabb kocsikból hossztorzított változattal.
Így van már egy, az Istropolitan szalonra távolról kicsit hasonlító, 250 mm-es Sachsenmodelle kocsim:
Szeretnék egy Budapest szalonkocsit (ez megint csak durva hamisítvány, hiszen 30 esztendős sincs...), ami ugye a közönséges bautzeni étkező ablakelrendezésével bír, ehhez bármelyik 1:100-as Roco kocsma jó lehet átfestés után:
És a nagy kérdés: mit még? Világos, hogy a 24,5 méternél rövidebb kocsikat kurtítva nem találom meg, de az nekem nem nagy baj. Sajnos az esetlegesen a Fuggerthből építhetők kiesnek, hiszen azok hosszabbak lennének a kelleténél. Jó lenne tehát egy erre a DSA-ra kicsit hasonlító valami, mondjuk a kicsivel több ablakos Roco csuka:
Pápaszemes, biza. Még nem sikerült rájönnöm, mi is az a kis burkolat, pedig egy ideje én is próbálom megfejteni. Annyi bizonyos, hogy a gyári rajzokon nem szerepel, valami későbbi módosítás.
A fülkében nagyon jellemzően ott vannak a vasútra jellemző objektumok: gőzfűtési csap, az ablak alá szerelt jellemző formájú és anyagú asztal, gőzfűtési vezetéket takaró perforált "doboz", a csomagtartóknál már el nem takart világos dekorit lemez, a MÁV felirat a rolón, stb. Egy filmes ezeknek a dolgoknak a tizedére sem szokot figyelni, jó ha ezeknek egy részéhez valami hasonlót beállítottak volna egy műteremben. Biztos vagyok benne, hogy egy műtermi díszletbe nemhogy a jellegzetes formájú és helyű gőzfűtési csapot nem tettek volna oda, hanem semmifélét. De az asztal formájára és borítására sem figyeltek volna.
Sajnos ez nem így van. A Kihajolni veszélyes Almamellékje szerintem sokaknak okoz fejtörést (eléggé valósághű alapúak bizonyos kellékek). Ill. ne feledjük, hogy kérhettek szakértőt a MÁV részéről.
A fülkében nagyon jellemzően ott vannak a vasútra jellemző objektumok: gőzfűtési csap, az ablak alá szerelt jellemző formájú és anyagú asztal, gőzfűtési vezetéket takaró perforált "doboz", a csomagtartóknál már el nem takart világos dekorit lemez, a MÁV felirat a rolón, stb. Egy filmes ezeknek a dolgoknak a tizedére sem szokot figyelni, jó ha ezeknek egy részéhez valami hasonlót beállítottak volna egy műteremben. Biztos vagyok benne, hogy egy műtermi díszletbe nemhogy a jellegzetes formájú és helyű gőzfűtési csapot nem tettek volna oda, hanem semmifélét. De az asztal formájára és borítására sem figyeltek volna.
Nem voltak olyan operatőri bravúrok, ami miatt egy műteremben külön díszletet kellett volna ezért alkotni. A baleset is csak hangeffektusokkal, és kameramozgatással voltak imitálva. A fülkében kikötő telefon oszlop is csak egyszer csak ott terem. Ezt a filmet egyszerűen el lehetett készíteni egy kocsi fülkéjében.
Ott maradtak a kocsi mivoltnak az árulkodó jelei. Pl. a szemétláda alatt a kárpitot nem csinálták már meg, a dekorit lemez ott kilátszik. Egy műteremben egyszerűbb lett volna a szövettel teljesen beburkolni a felületet, nem pedig alul kivágni.
Ha megnézed azt a képet, ahol a fiú és T.M. szemben ülnek, láthatod, hogy az ülések közötti távolság teljesen megfelelő.
Az ülések valóban mások, mint a 19-17-1xx-as kocsiknál, de szerintem itt az üléseket vagy műtermi ülésekkel helyettesítették, vagy egy kicsit átalakították: lásd, a karfa nem fér be az ülések közé. Szerintem ez a munka egy kárpitosnak (díszletesnek) fél napi munkája. A fejtámlák közé betettek valami tömő anyagot, ráhúztak egy barna huzatot, és rátették a fehérneműt... Tehát én kiállnék amellett, hogy a fülke felvételei is ugyanebben a kocsiban készültek. Ez nem egy Csillagok háborúja - hatalmas költségvetéssel, nyilván kis pénzből dolgoztak, abba meg szerintem nem fért bele sokféle helyszín, eszköz biztosítása. Tulajdonképpen azt is össze lehet számolni, hány helyszín található összesen: kocsi folyosó, WC, fülke. Bokros terület focipálya mellett, patakpart (sellővel), Moszkva tér, vasúti pálya melletti snittek, Zsiguli valamilyen úton. Ez összesen 6 db.
A fülke belsőt ábrázoló képekről (melyeken Törőcsik Mari látszik): biztos, hogy nem a 19-17.1 ülései látszanak. Azokban három tagolt ülés volt egymás mellett, a fejtámla sem volt - ebből következően - közös. A színével önmagában nem cáfolnék, hiszen ezt a fülke belsőt a filmesek áttapétázták, de az ülőrészek tágas mérete és - mint Remotszergej is utalt rá, - a fülke szélessége "tágasabbnak" tűnik a 19-17.1-től.
A folyosó felvételek azonban az általad említett típusban készültek.
Amíg a folyosón mászkál a srác addig nincs kételyem hogy 19-17.1xx a kocsi. Az hogy mi van kívülről felvéve és mi van belülről... az meg egy másik dolog, de ezzel gondolom senkit nem leptem meg.
Ami azt illeti, volt olyan A 19-17.100-as is, ami egy asztalkával készült, ráadásul fehér színben. Ami még mindig böki a csőrömet, az a fejtámla felett lévő szellőző vagy fűtő rácsozat, olyat nem láttam eddig még a dunakeszis kocsiban. Ettől persze még lehet hogy volt, sajna kevés belső fotót láttam eddig a régi 19-17.100-asokról, illetve a kis győri és pápaszemes kocsik eredeti verzióiról. Nagyon szívesen nézegetnék képeket illetve olvasnék leírásokat, mivel a kutatásomhoz is hasznos lenne -szóval ha valakinek van leírása, belső fotója Ap(v), kisgyőri, nagy győri kocsik eredeti belsőiről, akár utasokkal tömve is és közzé tenné, nagyon megköszönném.
Mely kocsikon volt olyan osztott ablak, ahol az ablak zárszerkezete az ablak középső keretén volt egy zöld és egy piros nyomógomb, valamint a nytiva/zárva feliratú forgatható fémlap? Bh, Bhv? Gyerekkori emlékeimből dereng valami ilyesmi szerkezet, ami persze már nem működött.
A második képen a fejtámla már egyedi 1. o. üléseket mutat fehérnemű nélkül. a 19-17 1xx-as jellemzője volt.
A fülkében készült képeknél Törőcsik Mari feje fölött látszanak az eredeti dekorit lemezek, csomagtartók, amiket eltakartak a filmesek valahogy. Az egyik képen látszik a rolón a MÁV felirat is.
Az üléseket egy fülkében átalakították, mert az eredeti formájában kissé snassz lett volna.
Ami nem illik a képbe, az a zöld színű egy elemes asztallap, mert emlékeim szerint mintha ezeknél a kocsiknál már osztott lett volna, ezért valószínűleg ez is valami filmes barkács. Márcsak azért is, mert a zöld belső szín ezekre a kocsikra nem volt jellemző.
A belső felvételek végig 19-17 1xx-as kocsiban készültek:
A folyosó:
Nézzétek az ablak zárját (by169 kedvence)
A peron Bhv szerű, de oldalfolyosós:
A vonat kívülről a film közepén púpostetejű győri (osztatlan kis folyosó ablakkal), majd ruszki háló (arról nincs kép), majd csíkos poggyász:
A fülke belülről, ami szintén a 19-17 1xx-as kocsibelsőt mutat. A dekorlemezt beborították valami szőtt anyaggal. Árulkodó a szemetes környéke. A két haott fölött látszik a rolósín, tehát az ablakkeretet középen valamivel eltakarhatták, gondolom esztétikai okok miatt:
A törött kocsivég, nem tudom milyen:
Az égő kocsi, egy Bak/Bam:
És az elégett, ez egy magastetejű lehet, szerintem vékony csíkos:
Ahol Töröcsikkel beszélget a fiú, az 1. osztályú pápaszemeseknek nézett ki így a fülkéjük. Az asztalon lévő nagy kallanytú (fűtés?), a fejtámok feletti rács (szellőzés?). A világoszöld színű asztalka is a korai győri kocsikra utal utal, ugyanakkor a belső burkolat dekorja valóban érdekes mintázatú, először azt hittem tiszafa-gyökér, de jobban megnézve a színeket és mintázatot, pávaszemes virágmintázat-féleség. Az üléshuzat sem vörös, hanem barna. Ha különkocsi lenne, én nem hagytam volna benne a rikító színű asztalkát, borzalmasan mutat. A függönyök eredeti színét nem tudom biztosra, talán szürke volt, itt meg barna. A fejtámok is nagyobbnak tűnnek a az átlagosnál. A film alapján teliablakúnak látszik a kocsi, ami meg kizárja az 1963 utáni kocsikat, lehet hogy valamilyen kis győri?
Amúgy nagy turpisság, a beltéren az elválasztófalakon az a sárga bizony nem festék, hanem matrica (ahogy a csíkosok elválasztófalain az utastér felől a dekorált fal is teljes matrica). Tegnap éjszaka vettem észre beszorult légbuborékokat a "festék" alatt :-) Az ablak fölött (a függöny helyénél) pedig látszik is a trükk.
Egyébként gyanús volt hogy nem volt rajta látható primer lengéscsillapító (legalább a DWA kocsikon van). De ha tényleg gyártanak még GH250 kár volt hogy az új "nemzeti" személyvagonon Siemens forgóvázak lesznek (de nem ismerem a hátteret)....
A kocsiszámokkal ne sokkolj, mert zokat sajna nem tudom és sosem fogom....
Először a "púpos" tetejű győri, nem RIC-es, teliajtósra gondoltam, de az ablakkeretek olyan By-onosak voltak., és az osztott ablakos kisgyőri A kocsikban is olyan volt.
Meg a folyosón a peronon a tetőív is olyan hagyományosnak tűnt.....
Viszont a folyosói kapaszkodók is a győri kék kocsikéra hasonlít. Igaz ezek is győriek....
Ilyen kocsikat jobbára a győri távolsági személyeken láttam, Kanizsa/ Dombóvár felé a teliablakosok jártak jobbára....
A legesleg elején mezei Bhv a Csörgővel, majd nagyon úgy néz ki hogy egy osztottablakos-felújított kisgyőri A kocsiban rohangál a szereplő. A kb a közepén meg győri pápaszemes, By, ill egy ruszki háló. Majd amiben történt a dialógus Törőcsik Marival, az egy valószínűleg valami egyedi, talán bizottsági kocsi lehet, mert olyan ülésssel a közforgalomban nem találkoztam...
Ezt támasztja alá a fülkeablak környékén az az egyedi mintázat is...
A végén meg egy Bk, vagy Bf kocsit gyújtottak fel. Gondolom akkor már erősen selejtezték őket.....
A készülék nem volt megbontva. A benne levő biztosíték nincs kiégve. A motor forgórésze akadálytalanul forog. A kommutátoron a szénkeféknél egy-egy ponton van égésnyom. A forgórész tekercsei közül csak a kommutátoron megégett lemezhez kapcsolódó tekercs van leégve.
Túlfeszültség esetén a biztosíték kiégett volna. A motor szétpörgött volna (esetleg csapágysérülés). Mindegyik tekercse leégett volna. A kommutátoron körben lenne látható az égésnyom.
T. Ajm, biztos, hogy '84 előtt semmilyen kiskapu nem létezett?
Mert bevillan egy gyerekkori emlék, hadd osszam meg Veletek, számomra érdekes színfolt.
Helyszín a 2-es vonal, időpont a '70-es évek végefelé. Alapból a HKVF szolgálta ki a személyvonatokat Csörgőkkel, de ezek helyett néha megjelentek Bobók, Nagydácsiák, Nohabok, vagy esetenként még gőzös is. Ezen kívül némelyik fordulóra Rákos fth. adott ki Púpost, volt olyan év, hogy naponta több Púpos is személyvonatozott a 2-esen, de a végefelé már csak naponta egy.
Egyszer csak legnagyobb csodálkozásunkra a Púpos helyett Bobó jött aggregátorkocsival (ha jól rémlik, az M44.523-as p.számú Bobó volt), és kb. másfél hétig ez helyettesítette a Púpost. Munkanapokon mindkét irányban a Bobó mögött dolgozott a 'rezsó', de hétvégén, amikor a délelőtti háromnegyedtízes vonat helyett a déli vonattal ment vissza Pestre, mindig a szerelvény végére volt besorozva. Egyik unokatesóm még rá is csodálkozott, mondván: "Jééé, búg a vonat vége..!"
Tulajdonképpen eddig a lényeg, de akkor már hadd tegyem hozzá, hogy ez alatt a kb. másfél hét alatt olyan érdekes "vonatkereszteket" figyelhettem meg a piliscsabai gólyahídról, amikor Pest felől Bobó+aggregátorkocsival jött a délutáni negyednégyes vonat, Esztergom felől pedig Bobó+GF301 -gyel érkezett az ellenvonat! (Utóbbi a dorogiak fordájában volt, ezt már felnőtt fejjel tudtam meg.)
Kb. másfél hét után eltűnt a Bobó a 'rezsóval', ismét Púpos jött helyette, többnyire talán a 211-es...
1984-ig a forgalmi utasítás csak a mozdony mögé engedte besorozni a VFK-t.
1984-től a vasútigazgatóság, több igazgatóságot érintően a vezérigazgatóság engedélyével ettől el lehetett térni. 1998-tól a Gépészeti Szakigazgatóság engedélyezte ezt.
Igen, az ukki menetirányváltás miatt, hiszen itt jól megbonyolította volna a körüljárást, ha a rezsónak mindenképpen a mozdony mögött kellett volna lennie. Fehérváron a gépcsere miatt fontos volt, hogy a mozdony mögött legyen a rezsó, az egyszerűbb lejárás ill. rájárás miatt.
De abban igaza van VasuTTomnak, hogy a rendszeres Nohab+rezsó vonattovábbítás már "távvezérelten" történt, konkrétan '96-ban kezdték meg a Nohabokra ezen kiegészítők felszerelését, amikor már a 29-es vonal valamennyi távolsági vonata fehérvári gépcserével közlekedett.
"...Ha jól emlékszem, akkor a NOHAB-ok mögött már csak távvezérelt rezsók közlekedtek..."
Bocsánat, csak kiegészítésként írom, hogy a 80-as évek második felében egyszer láttam a Déliben egy kanizsai személy v. gyorsvonatot, amit NOHAB vitt 'rezsóval', akkor még természetesen külön kezelője volt a rezsónak. De ez a konstelláció akkor még csakugyan kuriózumnak számított.
Viszont ezen kívül a '90-es évek első felében a Bp. - Tapolca - Zalaegerszeg gyors ill. expreszvonatokat (amikor éppen nem celli Csörgők továbbították) tapolcaiak vitték Fehérvár és Zalaegerszeg között, télen 'rezsóval', a mozdony többnyire ugyan Szergej volt, de előfordult NOHAB is. Ezeknél a vonatoknál Ukk és Zalaegerszeg között, ha jól tudom, mindkét irányban a szerelvény végén volt a 'rezsó'. (És persze itt is még külön kezelő utazott a rezsón.)
Hadd kérdezzem a tisztelt szakértőket, hogy a MÁV villamos fűtőkocsija mindig a mozdony mögött futott? Tehát működés közben a szerelvény végén nem fordult elő? Előre is köszönöm a választ.
A 90-es évekig a vonat elején és a végén is előfordulhatott. Addig ugyan is utazott rajta kezelő is. A 90-es években kezdték el a távvezérlések felszerelését. Ezek már mindig a mozdony után futottak és nem volt rajtuk külön kezelő.
Ha jól emlékszem, akkor a NOHAB-ok mögött már csak távvezérelt rezsók közlekedtek.
Hadd kérdezzem a tisztelt szakértőket, hogy a MÁV villamos fűtőkocsija mindig a mozdony mögött futott? Tehát működés közben a szerelvény végén nem fordult elő? Előre is köszönöm a választ.
Már csak azt nem tudom elképzelni, hogy az átvevő miből találta ki az egyenáramot... Nagyon okos lehetett - ráadásul pont a legkevésbé valószínü okot találta ki (szerintem ugyanúgy megégett volna, ha 220 helyett 380-ba dugják be - ez azért sokkal gyakoribb eset)
Szóval a továbbiakig egy szót sem hiszek el belőle ;-)))
Ismerek egy olyan járművet, amelyiken van 220 V egyenfeszültség is. Valaki bedugott egy vadiúj háztartási masinát, ami rögvest bekrepált. Visszavitték garanciába. Átvevő nézegette, majd megjegyeztei, hogy ez úgy néz ki, mintha egyenáramot kapott volna. Emberünk: Ugyan, hol van 220 egyenáram? Kicserélték a cuccot.
Katonaságnál mesélt valaki hasonlót. Volt egy 24 V-os villanypákája, kölcsönadta, az illető ügyesen bedugta a 220-ba, elfüstölt. Visszaadta a gazdájának, aki megjavította (kicserélte benne a cekászt), aztán gondolta, kipróbálja! Mi volt az első dolga? Bedugta a 220-ba! :)
Képzelem. Legel a keletiben a leszakadt ajtajú kocsi, végre megérkezik a cseredarab, felszerelés miegymás. Indul a haza görögbe, aztán a százlábúnál ismét nagy csattanás...valaki nyitva hagyta az új ajtót. :D
No és mi történt ilyen esetben az elszállt ajtajú kocsival? Ilyenkor a legközelebbi állomáson megállították a vonatot? Józan paraszti ész azt súgná, hogy ki kell sorozni a kocsit, ajtó nélkül nem egészséges robogni. Főleg ha álmosan megy ki az ember éjszaka dobni egy sárgát. Ha meg részeg, akkor pláne :)
Régen azért nem volt divat az, ami manapság, hogy meg se áll a vonat, de már nyitjuk az ajtót és szállunk lefelé. Sőt, a világ kultúráltabb vidékein ma sem az. Arról nem is beszélve, hogy egy kifelé nyíló ajtót az akkori alacsony peronokról könnyebb volt nyitni. (adalék, hogy a németek UIC-X kocsijainak első generációja még szintén kifelé nyíló egyszárnyú ajtóval készült és azokból a kocsikból a görögök is vásároltak. Járt is be hozzánk ilyen görög kocsi, talán fekvő, aminek nyitva hagyott ajta rendszerint a Százlábú hídnál fejezte be evilági pályafutását)
Ha az oldalgombolós kocsikra gondolsz, akkor szerintem azért, mert így az utastérben nem maradt holt tér, ami a befelé nyíló ajtó használatához elengedhetetlen volt. Mivel az ajtók önálló fülkékre nyíltak, azokban több ülőhelyet lehetett elhelyezni a kifelé nyíló ajtók alkalmazásával.
Nem azért. A lépcső (ami befelé dőlve emelkedik) teteje a kocsi oldalsíkján belül volt (van is). Régen az ajtó innen nyílt. Magyarországon általában befelé, sok külföldi kocsinál kifelé. Tehát az ajtó síkját a kocsi oldalának síkjánál beljebb kellett tenni. Később kezdtek el többféle mechanikus szerkezetet alkalmazni, amely az ajtó csukott állapotában a lépcsőt felülről eltakarja, ezáltal az ajtó síkja már kerülhet kijjeb is, gyakorlatilag az oldalfal síkjába. Nálunk az első ilyen kocsik a Cak kocsik voltak.
De nekem is van kérdésem, hátha a tanult emberek meg tudják válaszolni:
Miért volt jó a németeknél (is) alkalmazott kifelé nyíló ajtó? Ezzel könnyebb egy lendületes nyitást követően fejest ugrani a peronba, valamint a nyitva maradó ajtó a vonat indulásakor könnyen pofán veri a vonat mellett esetleg kissé bambán ácsorgó rokont. Vagy éppen lelkes darwinisták voltak a konstruktőrök?
Szerintem nem normál Hechtwagen (alsó 3 képed) volt, hanem - mint írtam - Bauart 26-os. Tkp. ez is Hechtwagen, de a végén a tető nem ferdén felfele szűkül. hanem teljes szélességű végig, így az ajtó fölé lóg. Most hirtelen csak ezt a 2 modellfotót találtam.
Ezeknek a régi személykocsiknak miért volt behúzva, másoknál meg besűlyesztve az ajtó a végén? Esetleg, mert az ívben nagyon kilógtak volna? A mostaniak hosszabbak és nincsenek beszűkítve....
Én is úgy tippelem, hogy nem Bauart 26-as. Majd megnézem az olasz kocsikat...
A "Bauart" szó szerint építési módot jelent, itt kb. típuscsaládot takar. A szám az évszám, vagy a tervezés, vagy a megrendelés éve. (Az olaszoknál - pl. Tipo 1936 - ez utóbbi.)
Hááát, akkor az az idegen eredetű kocsi nem Bauart 28. Ennek a tetőív alja alig lóg ki a kocsi oldalának a síkjából, a magyar képen szereplő kocsinak meg jókora vízorra van.
Apropó! Mi ez, hogy "Bauart 28"? Építőművészet 28? Mi köze az építésnek egy személykocsihoz? Vagy svábul az "art"-nak is tök más jelentése van?
Igen, ez nagyon nem magyar gyártmány. De fogalmam sincs, mi lehet. A külföldi kocsikat csak annyira ismerem, amennyire volt arról mintázott modellem, tehát alig. Német gyorsvonati kocsim nem volt soha. A komlói balesetről készült képek között pedig nincs olyan, ami a kocsi végéről készült volna, mert akkor legalább a tetőív adna némi támpontot.
Két kocsi volt egymás mellett. ÖBB 80 81 975 5 903-8 és 80 81 975 6 902-9
"Ránézésre a két ex-C4ü 26-os kocsi egyike erőteljesen átalakítva"
Nem vagyok otthon a német kocsik témakörében. Így lehet, hopgy hülyeséget kérdezek. Lehetnek-e esetleg az általad említett típuscsalád kalauzkocsi-változatai?
"Nem kritizálok, mert én ilyent sem tudnék alkotni..."
Ezt a kettőt nem is én alkottam, csak átfestettem. Illetve a Bah kocsinál egy ablakot kellett nyitni, illetve mindkét kocsinál a gumihurka tartót le kellet szedni, és harmonikát kellet ráragasztani átjáró lemezestül. Ez nem nehéz feladat. Tehát az Általad jelzett hibák (kivételesen) gyáriak, azokon nem változtattam.
"Amúgy nagyon tetszenek az alkotásaid...."
Köszönöm! Akkor legalább van már 1 ember, akinek tetszik. Én minden kocsimmal úgy voltam eddig, hogy mire a végére értem, addigra biztos elrontottam 1-2 dolgot... Persze külső szemlélőnek ez nem mindig szúr szemet.
Nincs katalógus, mert egy-egy ritka kivétellel csak magamnak készítgetek. Azokat meg általában feltettem a modellvasúti járműépítés, vagy a magyar modellek topikba. Néha ide is.
A tuja a fiamé, az első keresményéből vette. Csak az asztalon van a legjobb helye.
Én már legalább ötször (vagy tízszer?) leírtam a Fuggerth Bhv születésének körülményeit. Legalább ugyanennyire betettem az összehasonlító ábrát a modell és az eredeti között - az eltérések (pontosabban ami "szar") az előzőből adódnak. A kapaszkodókkal nem foglalkoztam, de a fenti nyilván érvényes sok minden egyébre is.
Jóvanna, a Fuggerth kis cég, Jenő bácsi saját kezűleg készítette az öntőformákat. (Igaz, ez volt a szakmája). Amikor ezek a formák készültek, minőségben nem sokban maradtak el a Fuggerth járművek az akkor egyeduralkodó NDK-s modellek minőségétől.
Rizmajer
ÖBB 80 81 974 0 900-2
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
