I. Childerich (463-482 ) király, Merovech fia. Ő a római uralom utolsó szakaszában élt, ő volt Belgia Secunda tartomány római vezetője és katonai parancsnoka is egyben. Akkoriban elég zavaros volt a helyzet. Gallia délnyugati része a vizigótok, délkeleti része a burgundok, az északi részen volt egy római állam Soissons volt a székhelye, Ricimer volt az uralkodó, az északkeleti rész a frankok kezében volt. 463-ban Orleans városánál legyőzte a vizigótokat a római hadsereggel együtt. 469-ben újra legyőzte a vizigótokat egy római sereggel együtt, Paul comes volt a római vezér. Ezután a szászok Angers városát ostomolták, amikor Childerich és Paul harcolt ellenük, Paul elesett a csatában.
Ragnachar király 486 - 508. Székhelye Cambrai városa volt. 486-ban támogatta Klodvig harcát Syagrius római utódállama ellen Galliában, elfoglalták a területet. Később Klodvig elkezdte likvidálni a többi frank királyt, megvesztegette Ragnachar több hívét. Legyőzte Ragnachar seregét, majd elfogta őt és testvéreit, Richart és Rignomert és meggyilkoltatta őket.
A következő Merovech, a Meroving dinasztia névadója. 460 körül élt. Székhelye Tournai városa Belgiumban. A legenda szerint Chlodio frank király felesége a tengerben fürdött és ott egy tengeri szörnnyel folytatott közben viszonyt és ennek lett eredménye Merovech :)
Akkor az egyes ismert szálifrank királyok röviden. Az első Chlodio 430 / 440 körül élt, székhelye Dispargum városa, ez a német Duisburg vagy egy belgiumi város. 440 körül legyőzte őt Aetius római főparancsnok, de ez sem vetett véget a száli terjeszkedésnek, elfoglalták Cambrai és Arras környékét a Somme folyóig.
A valóság persze kicsit összetettebb, mert a Karoling-korban sok helyre kerültek frank földbirtokosok és telepesek, pl. a mai Ausztria területére is sok helyre.
Frank leszármazottaknak a németek közül leginkább Rheinland-Pfalz, Hessen, illetve a bajorországi Unterfranken, Mittelfranken és Oberfranken népessége tekinthető, ill. részben Nordrhein-Westfalen lakossága, valamint Baden-Württemberg legészakibb részének lakói (pl. Kraichgau, Hohenloher Ebene stb.).
Igen, de ezt azért a rendelkezésre álló adatok alapján lehet pontosítani.
A mai Baden-Württemberg és a Bayern-Schwaben területén élő németeknek voltak elsősorban az alemannok az ősei, + ahogy írtad, a svájci és elzászi németeké, meg még az ausztriai Vorarlberg tartomány területén élőké.
A lenti térképen a kék különböző árnyalatai jelölik a sváb-alemann dialektuscsoport elterjedésének területét, szerintem ez nagyjából jól fedi az alemannok egykori településterületét.
A száli frankok kialakulásának kezdete 294 volt, ekkor Constantinus császár Batáviába hívott frank zsoldosokat, akik földet kaptak ott. 358-ban a szálifrankok betörtek a Galliába, Julianus császár legyőzte őket és letelepítette őket Belgica tartományban, ez volt Toxandria, földet kaptak és katonáskodniuk kellett a római seregben. Itt éltek az 5.századig. Childerich királysága idején terjeszkedtek Gallia északi részén. A fia Klodvig először elfoglalta a többi frank királyságot, majd Syagrius galliai államát 487-ben. Azután 496-ban legyőzte az alemannokat és felvette a katolikus kereszténységet.
Két nagy csoportja volt a frankoknak. A Rajna északi részén éltek a száli frankok. A Rajna középső szakaszánál a ripuári frankok, a központjuk később Köln városa lett.
A frankok és rómaiak kapcsolata kettős volt, időnként betörtek a római területekre, az első támadás 257 és 259 közt volt, viszont sok frank beállt zsoldosnak a római hadseregbe és magas tisztségeket is elértek ott.
Kihagytam a Tubanti törzset az alapítók közül. Ők a mai Hollandia Twente régiójában éltek, ezenkivül Észak- Rajna-Wesztfália területén Borken és Steinfurt megyékben és Alsó-Szászország Bentheim megyéjében. Germanicus harcolt ellenük hadjárata során 14-ben. A Brukter és Usipet törzzsel együtt jöttek a Marsi törzs segítségére, egy erdei kanyonban akarták csapdába csalni. 308-ban Konstantin császár megtámadta a Brukter törzset, más germán törzsekkel együtt támogatták a Bruktereket a harcban.
Akkor a frank törzsszövetség, először egy rövid összefoglaló. A frank törzsszövetség alapítói a következő törzsek voltak: Chamavi, Chattuari, Ampsivari, Brukter, Usipet, Sugambri, Tenkter. A 3 század közepén jelentek meg a forrásokban, Galliába törtek be. A rómaiak később Gallia északi részén frank zsoldoskatonákat telepítettek. Ennek a száli frankok lakta területnek neve Toxandria volt. A Rajna mellett élő ripuári frankok központja Köln lett később.
Szerintem jól látható azokon a térképeken, amiket korábban belinkeltél a római provinciákról, hogy nem került az egész Sváb-Bajor-medence római uralom alá, csak a déli és a nyugati része.
Ami a netről kihámozható, az alapján Ariovistus megvert törzsei visszamenekültek a Rajnától keletre eső vidékre, de hogy pontosan hová, azt nem lehet tudni.
Szerintem a Majna-szvébeknek és a Neckar-szvébeknek is voltak olyan csoportjaik, akik nem kerültek római uralom alá, hanem szabad törzsekként éltek az Agri Decumatestől északra és északkeletre elterülő területeken, a mai Baden-Württemberg északi-északkeleti részén.
Véleményem szerint ezek a népcsoportok képezhették a 3. sz. elején kialakuló alemann konföderáció gerincét, ehhez csatlakoztak a szemnon-juthungok valamivel később, majd az 5. sz. végén a dunai szvébek maradékai.
Mindez persze csak feltételezés, meg kéne nézni, hogy a korszakkal foglalkozó német történészek mit írnak erről.
Akkor tehát szerinted amikor Róma elfoglalta az Agri decumates területét, ezeknek a törzseknek csak egyik fele került római uralom alá. a többiek a limes mögött maradtak ? Egy törzset felhozva a majnai szvéb törzs egyik fele római uralom alá került, a másik független maradt ?
Tengerár, árvíz vagy földrengés volt az, amely a Kr.e. II. sz. második felében kimozdította a Jütland-félszigeti lakóterületükről a teutonokat, a kimbereket és az ambronokat?
szerintem az alemannok etnogenezisében a különféle szvéb népcsoportok alkották a fő komponenst, de részt vettek abban rajnai germán törzsek és kelta, ill. romano-kelta elemek is.
