A tudományos kutató intézetekben diktatúra uralkodik. Csak azok a kísérletek végezhetök el, amiket az elfogadott tudományos vélemény megenged. Csak azok a kísérleti/elméleti eredmények publikálhatók a szakirodalomban, amik nem mondanak az elfogadott véleménynek ellent. Igy a tudomány kizárja sajátmagát a fejlödés alól.
Aládváltok folyton? Az igazi tudománynak nem lehet:) Szóval, mi van a Boole-algebrával? Egy részecskefizikusnak tudnia kéne, hogy mikor használhat olyat és mikor nem, és főleg azt, hogy miért.
Arról kellene inkább elmorfondíroznod, hogy miért is egetverő marhaság az, hogy Boole-algebrának képzeled a fizikát. Amikor meta szinten gondolkodunk a fizikáról, akkor a mese és isten helyett nem árt természettudományos(abb)an gondolkodni.
Momentán úgy néz ki, hogy a vallásodban a szent ejtés mellett úrfelmutatás helyett részecske felmutatás kell legyen. Ha az olvtársak túl sokat fognak unatkozni, még a végén kanonizálni fogják a vallásodat.
Ez a gondolat egy igen érdekes, ámde annál veszélyesebb gondolatsor megnyitása? Ne essünk bele abba a hibába, hogy nekiállunk elemezni a magyar és magyar származású Nobel-díjasok származását, mert abból itt a fórumban mindig csak baj szokott lenni. A száraz tényeket kedvelők mellett ilyenkor igen hamar megjelennek a filo- és az antiszemita szabadcsapatok és szétkúrják a topikot.
A négy stabil elemirészecske elemi tömege, m(e) és m(P), a kvantált gravitációs töltésekböl g(k) = {- vagy +} g m(k) származik és az elemi tömegek megmaradnak, de az energia nem marad meg. A kvantált elektromos és kvantált gravitációs töltésböl kiinduló mezö a(e.m.) és A(grav.) c-vel terjednek. A hatások tehá c-vel terjednek és a tér-idö Minkowski metrikás!
Idézem Dr. Csáki Józsefet, aki több nyelven beszél: "Mindig az az érzésem, hogy a magyar a legkifinomultabb nyelvek egyike, melyben a gondolatok a legárnyaltabban fogalmazhatók meg."
Mélységes öröm járta át a lelkemet a hír hallatán, hogy ebben a gyönyörű, számunka a lehető legjobban kezdődő új évben Szász kezd magára találni és új feladatokat tűzött ki magának: Szász redukálta a fizika feladatát a négy stabil elemirészecske e, p, P és E mozgása meghatározására a véges Minkowski-térben, a két c-vel terjedö nem-konzervatív mezök A(e.m.) és A(grav.) hatása alatt, de pontosan soha sem meghatározható kezdöfeltételek mellett.
Körülnéztem a földgömbön. Az emberiség nagyon trehány volt, nem találtam egyetlen teret sem, melyet Minkowskiról neveztek volna el. Ha a budapesti városvezetéssel fel lehetne venni a kapcsolatot, akkor a hajdani városligeti Lenin szobor mögötti füves részre vonatkozóan fel lehetne vetni neki, hogy nevezzük eztán a placcot Minkowski térnek, bár ott nem részecskék, hanem proletárok kopuláltak.
Bízzunk benne, hogy miként a hajdani kung fu mesterek, iszugyi is kivonul erre a Minkowski térre, hogy ott új iskolát alapítson magának és a magának kitűzött feladatokat meg tudja valósítani, ott talán sokkal könnyebben meg tudja határozni a négy részecskéje mozgását. Ennek a javaslatnak van egy egyáltalán nem megvetendő előnye. E Minkowski tér központi fekvése biztosíthatja a megfelelő marketinget. Ha pedig tiltatkozni akar, akkor egy folyamatos tüntetésre engedélyt is kérhet, ennek is megvannak a maga előzményei a város történetében.
E bejelentését egyben az eredeti, e topikban is elhelyezett, kutatási támogatásokra vonatkozó követelései feladásának is tekintem. Ó mily megnyugtató érzés is ez.
Az azért elég ciki, hogy egy költő többet megsejtett a világról mint egy részecskefizikus. Igaz, ő KÖLTŐ volt, és talán sokat segített neki, hogy az egyik barátját Rényi Alfrédnak hívták. És még verset is tudott írni erről.
Somlyó György
Második mese a relativitásról
Nincs olyan rejtett öböl, amelynek ne volnának további rejtett öblei.
Nincs olyan távoli csillag, amelynél ne lenne távolabbi csillag is.
Nincs olyan jobb oldal, amelynek ne volna baloldala.
Nincs olyan emberi nyomorúság, amelynél ne lenne még nagyobb emberi nyomorúság.
Nincs olyan kérdés, amelynek görbe partjait követve ne bukkannánk újabb kérdések rejtett öbleire.
Nincs olyan rejtett öböl, amelynek ne volnának további rejtett öblei.
Minden öböl öblének az öblében megszámlálhatatlan rejtett öböl búvik meg.
Minden csak a léptéken múlik.
Ha nem 1 : 500 000 térképeznénk föl a földtekét, hanem 500 000 : 1 térképeznénk föl minden kavicsot az öbölben, nem lenne-e mindegyik egy egész megismerni való világegyetem?
Ha nem szuperszonikus sebességgel szállnánk el a gondolatok szakadatlanul változó tájai felett, hanem egyetlen gondolatot élethossziglani fogságra ítélnénk agyunk börtönében.
Ha nem hajóznánk öbölről öbölre, hanem megkeresnénk az öböl öblének öblében rejtező legrejtettebb kis öblöt.
Ha nem keresnénk a jobboldal bal oldalát, a csillag mögött a másik csillagot, az emberi nyomorúságra még nagyobb emberi nyomorúságban igazolást, a kérdések kérdéseiben újabb kérdéseket,
hanem odatapadnánk egész lényünkkel egyhez, a legfőbbhöz, a legkisebbhez, mint itt, az öböl öblének öblében megbúvó legrejtettebb öböl szélén örökösen egy kavicsra tapadó tengeri paradicsom.
De ha nincs olyan rejtett öböl, amelynek ne lennének további rejtett öblei…
Ha már Párizs, ott lehet magasabbról is hajigálni (ha engedik) és milyen olcsón:
Balloon rides aren't just a luxury for well-heeled sightseeers. In Paris, the Eutelsat Balloon offers 10-minute rides to an altitude of 150 meters, or about 500 feet, for as little as 10 euros. (That's for a weekday adult ticket; kids pay half price.)
The balloon is at the Parc André Citroën in the 15th arrondissement, on the left bank of the Seine within leisurely walking distance of the Eiffel Tower. It's a tethered or captive gas balloon, making it a spiritual descendant of "l'Entreprenant" ("The Enterprising"), a hydrogen balloon that the French Army used as the world's first aerial military observation post in 1794.
A tudomány mint a tudományos közösség kollektív produktuma
Legtágabb értelemben tudománynak (mint produktumnak) a tudományos közösség tagjai által, tudományos módszertan alapján végzett kutatómunka során előállított és a tudományos közösség által elfogadott orgánumokban, meghatározott szabályok szerint tudományos közlemények (folyóiratcikkek, konferenciakötetek, tudományos könyvek) formájában publikált ismeretek halmazát tekinthetjük.
A tudomány fogalmát ennél általában sokkal szűkebben határozzák meg, amikor fenti ismerethalmazból csupán az egymással összefüggésben is értelmezett, szintetizált és a tudományos közösség által széles körben elfogadott, (testületek, szervezetek, társaságok, szerkesztőbizottságok, vagy egyetemi műhelyek által kanonizált) úgynevezett igazolt ismeretek gondolati rendszerét nevezik tudománynak. Ebből a fogalomból ez esetben kirekesztik a tudományos kutatás folyamatában már felmerült, de még ki nem érlelt hipotéziseket, elméleteket. A tudomány tartalmát természetesen még ezen szigorúbb értelmezés szerint sem tekinthetjük állandónak, hiszen egy ma általánosan elfogadott, a jelen lehetőségeink között körültekintően igazolt, egyetemeken tanított ismeretről később kiderülhet, hogy téves. Ez esetben a kérdéses ismeret az aktuálisan (a tudomány mindenkori állása szerint) kanonizált tudományból a tudománytörténet lapjaira kerül.
Leegyszerűsítve azt is szokták mondani, hogy a tudomány főként modelleket állít elő.
Világot magyarázó magyarázó modellt nem így kell csinálni. Az általad követett útról már sokan fulladtak mocsárba. Ahhoz több matematika kell. A kapott modell pedig nem a klasszikus értelemben lesz szép és egyszerű.
