A helyszínnel kapcsoltban nyilván nem ugyan az az érzékenységünk, de szerintem egy halász fogadalmi templom mellett nem idegen egy balatoni kikötő. Egy csirke feldolgozó üzem, vagy egy szélerőmű-park számomra is idegen lenne. Én tiszteltben tartom a véleményedet, de nem osztom. Nem azért mert pökhendi és lenéző vagyok, egyszerűen nekem ez nem tűnik olyan problémának, ami eleve ellehetetleníti a gondolatot. A KHT eljárásba (314/2005 szerint) gondolom be lesz vonva az Örökségvédelmi Hivatal is. Majd nyilatkoznak, tesznek előírást, stb. A messziről kérdésben sincs igazad, bár nem vagyok balatoni ember, de van számos személyes kötődésem és a munkámmal is összefügg.
A TNM rendeletben nyilván nem az szerepel, hogy ott medencés kikötő lesz, hanem annak a lehetősége.
Egész pontosan "Hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötők létesítésére felhasználható partszakasz". A jelmagyarázatban a piros "horgonyok nyíllal" ikont kell keresni, azok határolják a parti területet.
Tekintve, hogy ezt rendeletet 2004-ben adták ki, így 15 éve fennáll a kikötő létesítés lehetősége.
Tehát afelett, hogy a két dolog időben nem fog találkozni, s hogy a 30 kamion milyen valószínűséggel fog ott előfordulni, nos, sikerült elegánsan átsiklanod. Köszönöm, ebben a körben nincs több észrevételem számodra.
"Nincs itt ingatlanbiznisz, meg nádirtás. Nem lesznek nyaralók, luxus hotelek, csak egy nagyobb medencés kikötő egy fával, bokorral benőtt zagytér helyén."
Egy békaugrásnyira Közép-Európa egyetlen halász fogadalmi templomától.
Nyilván jót tesz a lélek felemelésének a napi 30 kőszállító kamion tevékenysége, miközben beborítják a kövüket.
Egyébként a fenti - már megbocsáss! - messziről kurvára leszarom a helyieket hozzáállással a legnagyobb gond, hogy innen nézve meg az lenne a legjobb, ha nem kéne Budapestet +50 km kerülővel megkerülni, hanem az új autópálya egyenesen átdöngetne a Mátyás templomon (minek az, úgyis csak giccs...) és pont kettévágná az Országházat, ami egyáltalán nem baj, mert akkor rögtön lesz két Országházunk! Mekkora szupertuti elképzelés. Óóóllllyyyyyyyeeeeeeee
Az, hogy az ember nem áll ki ország világ elé egy fiókban lévő gondolattal, az számomra természetes. Majd ha már a megvalósításnak is van realitása.
Van másik terv is a fiókban, ami már régebb óta érlelődik, sőt, egy normális, felkészült szervezetnél ez az alap.
Ami leírsz, azok részben megtörténtek.
A megjelölni a koncepciót és a lehetséges utak kijelölése az már a TNM rendeletekkel megtörtént. Itt van kikötő létesítésre alkalmas hely kijelölve a térségben, itt vannak meg a szükséges adottságok.
Az információ legalább 16 éve nyilvános.
A tervezés megkezdése, az eredmények kiértékelése viszont most zajlik, ez is nyilvánosságot kapott, hiszen azért ír és beszél róla mindenki.
Ezt majd követni fogja egy tájékoztatás az engedélyes szakaszban, ami megint nyilvános.
Nem kell ebbe most szerintem többet látni, mint ami valójában történik.
Az üzemeltető az üzemeltetéshez szükségesnek gondolt beruházást készíti elő.
Nincs itt ingatlanbiznisz, meg nádirtás. Nem lesznek nyaralók, luxus hotelek, csak egy nagyobb medencés kikötő egy fával, bokorral benőtt zagytér helyén.
De majd meglátjuk, hogy a különböző érdekkörök, civilek hogyan teszik lehetetlenné a fenntartást. Mert kétségem nincs, az lesz a vége.
tájékoztatás (ez elég szűk körben, gyakorlatilag sajtómentesen történt)
- lehetséges utak keresése
tájékoztatás (ebből semmi nem történt, csak a választások után kapott a Balaton lakossága egy koncepciót ami emellett még másik ezer sebből vérzik)
- elkezdeni a tervezést
tájékoztatás (erről sem történt tájékoztatás, hogy ki, mikor hol, hogyan kezdi el és mi alapján a tervezést
- a tervezési eredmények elemzése
tájékoztatás
- kiválasztani nagy vonalakban a járható utat
tájékoztatás
- lefolytatni a szükséges egyeztetéseket
tájékoztatás
A fő probléma az, hogy ennek az egész projektnek a gyökerei nem is az általad megjelölt 2016-os kormányhatározathoz, hanem már - tegnapi infó vízügyes körökre visszahivatkozással - 2014-ig nyúlnak vissza.
Jelenleg tervezési fázisban tart a téma, ami első körben műszaki kérdés, a szükséges egyeztetésekkel.
Ahogy ez lezárul elindulhat egy környezetvédelmi engedélyezési eljárás, amit minden bizonnyal az eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal úgy folytat le, hogy lesz közmeghallgatás, ha indokolt, akkor akár több is, több helyszínen. Szóval, szinte biztos hogy nyilvánosságot kap a téma, ahogy a vízszintemelés is és az északi parti vízfolyások és sankolóterek, szűrőmezők rendbetétele kapcsán is megtörtént.
Aztán jöhet egyrészt a vízjogi létesítési engedély a vizilétesítményekre, illetve a kikötő közlekedéshatósági engedélyeztetése.
A mostani eset azért furcsa, mert egy olyan sajtó nyilvános előadásból indult el a hír (BFT ülése), ahol a tényt, hogy tervezi az OVF-VIZIG ezt a kikötőt valóban elhangzott. Akkor nem sokat lehetett még tudni, mert eléggé gyerekcipőben járt a tervezés, de a jelenlévő újságírók, civilek felkapták a hírt.
Köszönöm. Érdekes Fűzfő rendezési terve be nem építhető zöld területnek jelzi. Egyébként nehezen meg közelíthető a Balaton felől, mert a vonat és bicikli út, sétány is választja el a medertől. Meg a hosszú Séd torkolat. A bejárat a tobruki strand mellet van. Nagyon sokan tiltakoznának, ha itt csövekkel dolgoznának. Egyébként vaddisznóval, őzzel lehet arra fele találkozni.
Erről nincs konkrét információm, én is csak hallomásból ismerem a témát.
Igazából mindegyik anyag létezik, nem lepne meg, ha ez igaz lenne, aktualitása biztosan van.
Bár a szennyvíziszap most elég forró téma (Székesfehérvár, Balatonfűzfő, stb)
Aztán, hogy igény is van-e erre a végtermékre, azt végképp nem tudom megítélni.
A fehérvári "szuper-humusz" a szakemberek szerint valóban jó dolog, más kérdés, hogy politikailag nem lehet mellé állni annak, hogy egy bazi nagy pöcegödör legyen egy városból.
A Balaton vonatkozásában ezt kifejezetten idegennek érzem, de ez csak a saját véleményem, hiszen a szennyvíziszap és a zagy is ott keletkezik, helyben van.
Öööö, nem erre van valami olyan kutatási program, hogy komposztált zöldhulladék + pihentetett szennyvíziszap + kiülepedett zagy => fasza termőföld meliorációs tevékenységekhez?
(Partner a DRV)
Vagy ez csak egy szép álomnyilatkozat volt valahol valamikor?
Szia a fűzfői zagykazettának minősített terület rajzát is fel tudnád tenni? Nem is olyan rég (pár éve) a Fűzfő - Kenese szakaszon magasították, javították a partvédelmet a vasút előtt, sőt iszapot is termeltek uszályból a vasúti töltés és 20-30 m beljebb levő kőszórás közé.
Abban igazad van, hogy az iszap elhelyezéséhez nem kell kikötő, de persze, csővezetéken kerül a zagytérre a cucc, de azt könnyen lehe, hogy a nagy távolság miatt már csak uszályban tudod elvinni, mert mégsem lehet becsövezni 50-60 km-t. Azt pedig onnan is kell juttatni, amire lehet, hogy van jobb technika,m int az eleválás.
Velencei-tónal jelenleg kotróval is szedik az iszapot, amit a Cserepse-sziget zagytérre visznek, ott pedig mélyásó kotró gép szed ki. De tényleg nem ez azáltlaános, de ilyen is lehet.
Jelenleg egyetlen olyan zagykazetta üzemel a Tó körül, ami a klasszikus mederkotrási anyagot tudja fogadni ez a Balatonygyörök, 5-ös zagytéren (kékkel) belül található(a szóban forgó zagytér egyik része pirossal).
Ezen kívül még Keszthelyen van egy zagytér, de az annyiban körülményes, hogy a csövezést az úton keresztül kell elvégezni, de ez átalakítahtó. A harmadik zagytér, aminek engedélye van, az Fűzfőn található, de ott gyakrolatilag szinte semmi nem maradt meg a 15 évvel ezelőtt épített földművekből.
A 3 balatoni zagytér jelenlegi összes kapacitása nem éri el a 300,000 m3-t.
Újak kialakítására semmi esély, ezért kell a folyamatos üzemben gondolkozni.
A kikötő kapcsolat a kőberakás és egyéb ömlesztett áru bepakolása miatt szükséges. Kőművek építése, strand felhomokolás, stb. A partvédőművek megerősítése pedig az új szabályozási szint miatt válik helyenként szükségessé, amire eddig nem volt szükség. Ezeket a partvédő és kőműveket pótolni, kiegészíteni kell, nem lehet mindig csak felhúzni az elterült követ a mederből. A klasszikus strandi partvédelem mellett gondoljunk az Aliga-Fűzfő között a vasúti pálya bevédésére, de van probléma Fonyód körül is, ahol be kellett avatkozni.
Meglepő, de igazából nincs ilyenre jelenleg közvetlenül lehetőség.
Tud valaki részletes térképet itt a neten arról, hogy hol létesültek zagykazetták, mettől meddig voltak üzem alatt, hány M3 űrtartalmúak, stb?
Előre is köszönöm.
"Az eleválást és a parti kipakolást zagytérre kell végezni és nem árt a kotró flottának (kotró hajó, tanya hajó, nyomás fokozó, csövek, pontonok, stb) is helyet biztosítani a tavon valahol..."
Nincs?
Ha még kell, akkor az én javaslatom Pálköve. A Pálköve-Révfülöp közti nádasból egy-két száz méter még felhasználható lenne erre a célra. De kérdés, hogy a Zala torkolatnál lehetne-e ilyet kialakítani (esetleg a vasúti híd túloldalán, ha a híd alatt elférnek uszályok).
"Ha már száraz és szállítható a ganyé, akkor onnantól tengelyen kell megoldani. Vasút, vagy közút. Szóval a kapcsolat szerintem egyértelmű."
Még egyszer: zagytérre csővezetéken folyós állapotban továbbítható az iszap, ehhez sztem nem kell kikötő.
A száraz állapotban továbbítás a zagytérről közúton, vagy vasúton lehetséges, viszont ahhoz sem kell kikötő.
"Ahhoz hogy vízépítési terméskövet tudj kirakni valahol a tó körüli partvédőművek megerősítésére, ahhoz uszályba kell tenni. Kikötő, kőberakó nélkül hol oldod meg ezt?"
Meg kell kérdezni, hogy eddig hogy oldották meg. Gyakorlatilag a Balaton körbe van építve védművel. Én inkább a helyenkénti elbontásukkal foglalkoznék, ami egyben anyagnyerő depóniát is jelentene karbantartáshoz.
"Az üzemeltetés és fenntartás jogszabályi kötelezettség, nem pedig szórakozás.
Szóval, szerintem mindkét irányból indokolható a kapcsolat szükségessége."
Én azt hittem, hogy ez valahol a Balatonnál meg van oldva. Egy hely, egy bázis biztosan kell, ez valahol most is van sztem, lehet vizsgálni, hogy szükség van-e még egyre. Ez kérdés.
"Balatonedericsen jelenleg nincsen működő zagytér."
Én úgy tudtam, hogy ott van a legnagyobb térfogatú zagytér (kb. 400 000 m3), igaz, már feltöltve. De a kitermeléséről, ill. folyamatos működésűvé alakításáról (több kazetta kialakítása) épp tegnap volt itt szó.
"Először a zagy a tóból jön ki zagytérre uszályból, hiszen a tó bármely pontjáról jöhet."
Én ezt úgy tudom, hogy a vízalatti kotróból (Master) szivattyúzzák a parti tározóba az iszapot egy vízfelszínen úszó csővezetéken, ami akár több kilométer hosszú is lehet. Hogy a tó bármely pontjából egy adott zagytárolóra kerüljön az iszap, ahhoz sűríteni kell az iszapot, mert különben gyakorlatilag a vizet hordják egyik helyről a másikra. Ezt a sűrítést kellene a leggazdaságosabban és a leghatékonyabban elvégezni uszályokkal.
"Kb 10% száraz anyag tartalommal"
Sztem a kotró 2-3 % szárazanyagtartalommal szívja fel az iszapot, amit max. 5 % szárazanyag tartalommal lehet a csővezetéken a partra nyomni. (6 % felett nagyon nő a viszkozitás, azaz csőellenállás).
A 10 %-ra sűrítés már majdnem jó a távolsági szállításra, és ennek az elérése már egy egyszerű, nagy kapacitású vibroszitával is megkísérelhető.
Bár én 15 %-ra sűrítést tűznék ki célul kutatási szinten. A 20 %-ot már csak vegyszeresen lehetne elérni, ezért itt tárgytalan.
"muszáj valahol szikkasztani."
Maximálisan egyetértek, azonban egy eredményes szikkasztás egy sima medencében éves időigényű folyamat, vagyis komoly tározótereket igényel.
"Vannak olyan kotrási technológiák, ahol magasabb a száraz anyag tartalom és lehet egyből egy karolással kotróval uszályt kipakolni."
Egy 10-15 %-os sza-tartalmú zagy kb. híg malter konzisztenciájú. Lehet markolni, de a hosszabb szállítószalagról lecsurog.
Giga,
nem lennél megdöbbenve, ha olvastad volna a Balatonfüredi hajógyár történetét. Abban elég keserűen írja le a volt főmérnök, hogy hiába lobbiztak, nem engedték nekik iparvágány létesítését, ezért kénytelenek voltak a lemezárut az aszófői állomásról tehergépkocsival kellett szállítani.
Lehet, hogy volt, de jelenleg nincs üzemeletetési engedély ilyen tevékenységre.
Innentől kezdve pedig pont olyan, mint bármely másik Balaton parti ingatlan....
"Azt viszont nem értem, hogy az iszap vagonba rakásához minek kell kikötő? Vagy a szikkasztot iszapot uszályokba akarják rakni? Ahhoz meg minek kell vasúti kapcsolat?"
Itt vagy nem érted, vagy szándékosan csúsztatod a dolgokat.
Először a zagy a tóból jön ki zagytérre uszályból, hiszen a tó bármely pontjáról jöhet. Kb 10% száraz anyag tartalommal, szóval muszáj valahol szikkasztani. Vannak olyan kotrási technológiák, ahol magasabb a száraz anyag tartalom és lehet egyből egy karolással kotróval uszályt kipakolni.
Az eleválást és a parti kipakolást zagytérre kell végezni és nem árt a kotró flottának (kotró hajó, tanya hajó, nyomás fokozó, csövek, pontonok, stb) is helyet biztosítani a tavon valahol...
Ha már száraz és szállítható a ganyé, akkor onnantól tengelyen kell megoldani. Vasút, vagy közút. Szóval a kapcsolat szerintem egyértelmű.
A másik oldala pedig a védművek fenntartása.
Ahhoz hogy vízépítési terméskövet tudj kirakni valahol a tó körüli partvédőművek megerősítésére, ahhoz uszályba kell tenni. Kikötő, kőberakó nélkül hol oldod meg ezt?
Az üzemeltetés és fenntartás jogszabályi kötelezettség, nem pedig szórakozás.
Szóval, szerintem mindkét irányból indokolható a kapcsolat szükségessége.
Van olyan zagytér (Keszthely, rekultivált 7-es), ahol a Pannon Egyetem Georgikon próbálkozik bizonyos növénykultúrákkal, de nem sok sikerrel. A baj az, hogy oké, hogy van tápanyag, de víz megtartó képesség az viszont nincs. Így valószínűleg keverni, vegyíteni kéne ahhoz, hogy igazán értékes dolog jöjjön ki.
A Környezetvédelmi Hatóság bevizsgáláshoz köti az elhelyetzést, de igazából igény nem nagyon van rá...
A hangnem miatt szerintem nem érdemes egy anonim fórumon megsértődni, de ha túlzó volt, akkor elnézését kérek! Nem volt célom a kioktatás, nem is hiszem, hogy fel lennék rá kenve.
