"Jópár ideje a zavarba került sorompó az első kezelésre piros villogó (lezárt) állapotba kerül, majd a következő kezelésre (következő számláló-felhasználásra) lesz fehér"
Ez korrekt! Ezért van tiltva a vonat előtti zavaroldás - miszerint a vonat még közeledik a sorompóhoz -, nehogy a bamba bakter lendületből rákezelje a másodikat is, ezáltal egy gyönyörű villogó fehér fénnyel megteremtve a brutális randevút a vasút és a közút között ...
"Szerintem egy sorompó akkor van kikezelve, ha nincs zavarban."
Nagyjából pont! :-)
"Akár piros, akár fehér fénnyel ad jelzést a közút felé."
Ha zavarban van, sötét. Se piros, se fehér. Szerintem. :-) "Kis zavar" esetén a vonat üzemszerűen kezeli a sorompót, nem zavaroldást végez! Ez egy biztonsági megoldás. A vonat után ugyanúgy zavarba megy a sorompó, tehát szükség lesz a szabályszerű kézi zavaroldásra, a két számláló megigazolására, a hiba - zavar - bejelentésére, kódszámra!
"És nem csak a hegyesi oldalban működik ez, hanem prímán tudja a pomázi útátjáró is. :))))"
Na, ennek örülök! :-) Jó lenne, ha minden sorompó tudná ezt kétvágányú pályán. Nem tudom, mennyire bonyolult ezt kivitelezni egy már meglévő technikán, de nagyon hasznos lenne!
Egyvágányú pályán már eltolódhat a kényelmesség felé, hogy "Minek jelentsem be, így is úgy is műxik az AS?!". Na ez az, ami veszélyes!
"Olyan rémtörténetet is hallottam már, h közvetlen a vonat előtt váltott a rendszer és nyílt a sorompó, de ez már biztosan csak legenda, hiszen ha elromlik akkor vagy sötét a fénysorompó vagy fehéren villo,g de a sorompórúd mindkét esetben felnyitva van."
A csapórúd egy sötétre kapcsolódó fénysorompó esetén nem okvetlenül nyílik fel, hajtómű-függő a dolog. Ezt a vonat előtt felnyílós dolgot nem nagyon értem: menetirányt váltani elméletileg nem lehet, amíg vonat van kint az állomásközben. Ha a vezér sokat állt az átjáró közelében, akkor illene felkészülni rá, hogy az sötét lesz (de nem fehér(!), hacsak nem nézte be a forgalmista is), és úgy eljárni. Hogy ezt a vezérek mennyire tudják, illetve mennyire oktatják nekik azt nem tudom.
Aksilopásból volt már baleset valóban. Jelenleg van nagyfeszültségű megtáplálása és akkumulátoros alátámasztása a fénysorompóknak, arról élnek, amíg tudnak. Sorbakötni pedig nem érdemes őket, hiszen akkor a feszültségek összeadódnak. Inkább párhuzamosan. :) S úgy, hogy a töltő nagyobb feszültséget adjon, így a fogyasztó azt terheli be.
Ja, és fogyasztónak nemcsak az izzószál vagy led (ohmos vagy induktív) ellenállása számít, hanem a sorompószekrényben található pár darab jelfogó csévéje is, illetve adott esetben a szomszéd állomásig/térközig a vezetékhurok (kapacitív) ellenállása.
Egy fénysorompó nagyon kivételes esetben dolgozik önmagában, mindenféle kapcsolat nélkül (talán a budapesti Andor utcai volt az egyetlen, ami nem volt sehová visszajelentve, illetve vannak kísérletek GSM alapú információ-adásra). Jellemzően rajta ülnek egy asszem 120 V-os tápvezetéken, illetve van aksijuk kb. 6(?) órás üzemre. Meg aztán kell még vagy négy drót a forgalmistához, hogy le tudja csukni, fel tudja nyitni a ketyerét (meg hogy lássa, hogy mi a pálya). :-)
Lehet benne vmi. Akkor még Kétpónál egyvágányú pálya volt, mára már kétvágányú lett és a megállóhelyet is felújították, talán még szolgálat is van, mert forgalmi kitérő lett.
Olyan rémtörténetet is hallottam már, h közvetlen a vonat előtt váltott a rendszer és nyílt a sorompó, de ez már biztosan csak legenda, hiszen ha elromlik akkor vagy sötét a fénysorompó vagy fehéren villo,g de a sorompórúd mindkét esetben felnyitva van. Szerintem a legbiztonságosabb útátjáró a teljes sorompó szakállal, se megkerülni se alatta átbújni nem lehet, egyetlen baleseti lehetődég ha a bakter elfelejti leengedn. A félsorompós fénysorompó az sztem nem sokkal biztonságosabb mint a csak fénysorompós, ugyanis a hülyék kikerülik a sorompót, aki meg nem hülye az észreveszi a piros jelzést is. Ha meg nem működik akkor meg a sorompó sem fog.
Akkor mégegy kérdés fénysorompóügyben. Ahol lehetséges ( pl. nem puszta közepe) ott rá van kötve az elektromos hálózatra vagy ott is pusztán a saját akksija táplálja? Volt már abból kifolyólag vonatszerencsétlenség, h ellopták az akksit. Ilyen esetben a hálózatra is rákötött tovább működhet ha kap a hálózatról áramot. Feltéve persze, h nem sorba van kötve ( hálózati áram-akktitöltő-akksi módon) és a z akksi kivétele nem szakítja meg a kört. Nem hiszem, h sokat fogyasztana egy sima fénysorompó, villogó optika, ami nagy részben csak egy fehér fényt villogtat, pláne az újfajta LED-esek. Mennyi ideig működik egy sorompó nélküli átjáróban két fénysorompó akksiról? Azt is hallottam, h miután rááálltak az akksilopásokra, és volt több baleset is emiatt kicserélték az akksikat olyanokra, ami semmi máshoz nem jó, mert csak kis áramot kéeps leadni. Régen meg sima ólomakksik voltak, amik majdnem minden autóba jók voltak.
"Én konkrétan még régebbne 2004 körül láttam szeméylesen Kétpónál olyat, h villogó fehér majd átvált pirosra, de pár mp után ismét villogó fehér, közben vonat nem jött. Azért tudom, mert egy buli volt akkor a Vadvirág sörözőben, ami pont a megállóhely mellett van, a megállóhely mellett a bekötőút, rajta fénysorompó. Mi meg vártuk a Szolnokról jövőket ezért figyeltük, h mikor vált pirosra a fénysorompó, mert akkor vhonnan bizony vonat fog jönni. Ehhez mit szóltok, ez mitől lehet?"
Egyvágányú pályán a menetirány-váltás során a nyíltvonali sorompó vonatérzékelő elemeit figyelő áramkör "átfordul" az új menetiránynak megfelelően, erre a pár másodperces időszakra pedig pirosra vált a fénysorompó. Ez üzemszerű jelenség, bár az autósokra bizonyára zavaróan hathat. :( Természetesen kétvágányú pályán is ugyanez történik, csak ott nem olyan jellegzetes a menetirány-váltás.
"Hozzátéve azt, h néha a fénysorompók előtt van egy két lámpás jelzőberendezés, ami azt jelzi a vezérnek ,h működik a sorompó ( asszem akkor ha legalább az egyik fehér fény felvillan, nem tudom pontosan mi ennek a dolognak neve, remélem sikerült jól körülírni, (...)"
Sikerült, a neve fénysorompót ellenőrző útátjárójelző. Dióhéjban, leegyszerűsítve: a fénysorompó egy-egy piros fényével (több jelző esetén fény-ágával) sorba van kötve egy-egy izzó, ami az útátjárójelzőben kerül elhelyezésre. Ha a piros villog a fénysorompón, akkor az útátjárójelzőn levő fehér fény is villog; egy vagy két fénnyel attól függően, hogy hány piros tud villogni.
Rajz most nincs kézközelben, de nekem gyanús, hogy a jelző megfigyelése és az útátjáróhoz érkezés között történt valami, amitől megváltozott a fénysorompók állapota.
----------
Fehér fénysorompóra pedig érkezhet vonat minden további nélkül, sok előfordult már és elő is fog. Természetesen létezik olyan technika, ami tetszőleges értékre megközelíti a 0 hiba/élettartam elvárt értéket, de ennek ára minden határon túl tart a végtelenhez. Jelenleg Magyarországon ezt bevállalják (mind a vasúttársaságok, mind a hatóságok). Ennek egyik oka, hogy a drágább technika kevesebb vasúti átjáróba telepíthető, hiszen a kassza adott minden évre. Így inkább a jelenlegi, megfelelő, de nem tökéletesből tesznek többet. Így jobb a közlekedésbiztonság, mintha mondjuk tízévente egy útátjárót lehetne átadni.
De, a "kis zavar"-ról van szó. Jópár ideje a zavarba került sorompó az első kezelésre piros villogó (lezárt) állapotba kerül, majd a következő kezelésre (következő számláló-felhasználásra) lesz fehér. Node: péknek a kenyérsütést? :)
Szerintem egy sorompó akkor van kikezelve, ha nincs zavarban. Akár piros, akár fehér fénnyel ad jelzést a közút felé. Ezt pedig "kis zavar" esetén a vonat megoldja magának. :-)
És nem csak a hegyesi oldalban működik ez, hanem prímán tudja a pomázi útátjáró is. :))))
Érdekes dolog ez. Én konkrétan még régebbne 2004 körül láttam szeméylesen Kétpónál olyat, h villogó fehér majd átvált pirosra, de pár mp után ismét villogó fehér, közben vonat nem jött. Azért tudom, mert egy buli volt akkor a Vadvirág sörözőben, ami pont a megállóhely mellett van, a megállóhely mellett a bekötőút, rajta fénysorompó. Mi meg vártuk a Szolnokról jövőket ezért figyeltük, h mikor vált pirosra a fénysorompó, mert akkor vhonnan bizony vonat fog jönni. Ehhez mit szóltok, ez mitől lehet?
Sőt nem is oylan régen egy mozdonyvezetőtől személyesen hallottam azt is, h már ő is láttot olyat, h átment az átjárón és nagyon rácsodálkoztak az autósok, ugyanis mint ő is látta fehér volt a fénysorompó. Pedig ez elvileg nem történhet meg. Azt is mondta, h kollégáktól is hallott ilyet. Hozzátéve azt, h néha a fénysorompók előtt van egy két lámpás jelzőberendezés, ami azt jelzi a vezérnek ,h működik a sorompó ( asszem akkor ha legalább az egyik fehér fény felvillan, nem tudom pontosan mi ennek a dolognak neve, remélem sikerült jól körülírni, a 44-es úton Szarvast elhagyva látható is egy ilyen vhol Csabacsűd-felső környékén.) és már olyan is volt ,h hiába jelezte, h tökéletesen működik fehér volt a fénysorompó. Mondta is a mozdonyezető, h ha autóval közlekedek fehérnél sem árt körülnézni, h jön-e vonat, mert mint látható megeshet, h jön.
Ezt magyarázd már meg légyszives, mert kissé hihetetlennek tűnik, hogy a sorompó felé közeledő vonat alapba teszi a sorompót, vagyis villog rajta a fehér fény! Mivel a sorompó zavarból kikezelt állapota ezt jelenti.
Esetleg nem az ún. "kis zavar"-ra gondolsz? A hegyesi oldalban ugyanis ha pl. a bal vágányon közlekedő vonat zavarba ejti a sorompót - nem bizt. ber. hiba miatt -, akkor a jobb vágányon közlekedő vonat üzemszerűen zárja azt, majd a sorompón áthaladva ismét zavar jelzést ad.
Régebbi telepítésű sorompók 10, újabbak 6 perc után sötétre kapcsolnak. Azaz ha a vonat lecsukta maga előtt, de nem ért el az átjáróig, akkor a fénysorompó fényei sötétre kapcsolódnak, a csapórúd pedig — megfelelő hajtómű esetén — szép lassan felnyílik. Az elhaladó vonat után a sorompó kikezelhető zavar állapotból. Emelt sebességű vonalon (120-160 km/h nyílt intervallum) pedig előfordulhat, hogy a közeledő vonat maga előtt kezeli ki azt.
A rendőrök gondolom azért kerültek oda, mert valaki bejelentette, hogy rossz a fénysorompó. Biztberesek gyakran futnak így össze a jarddal. Szerencsére maga a rendőrautó is kellő visszatartó erő szokott lenni a közúton közlekedőknek. Abban pedig biztos vagyok, hogy rendőr magától soha nem fog kiállni az átjáróba forgalmat irányítani. Majd a jelzőőr.
"Azt még nem lehet tudni, hogy miért siklott ki? " -Mert az egyik kerék elhagyta a pályát és mivel forgóvázas járművekről van szó,ezért a siklott kerékpár vitte magával a forgóváz másik kerékpárját is,aztán a következő tengelynél már a súlypontok áthelyeződése is besegített a folyamatba,a kocsik pedig követték a mozdonyt!
Mielőtt leül a topik, szeretnék egy kis adattal szolgálni Imrének. Egy tegnapi kis baleset: 2008. márc. 1-jén a 8504 számú, V43-1012 által továbbított gyorsvonat kb. 14 órakor, Budatétény megállóhely peronjánál, a páratlan végen elütött egy bevásárlókocsit, melyet a szél sodort a vonat elé. Az ötkocsis szerelvény viszonylag kis sebességgel (40-60 km/h) közlekedett. Az "ütközés" helyszínén kb. teljes vonathosszal áthaladt, mivel nem vészfékezett, legfeljebb csak a gyorsféket használta, de talán még azt sem. (Nem volt érezhető túl erős fékezés). A vonat eleje a 85. szelvénykőnél állt meg. Eközben a kocsit maga alatt görgette, minthogy annak maradványait a jegyvizsgáló a második kocsi alól húzta elő. A mozdony levegős rendszere a behatás miatt olyan sérülést szenvedett, melyet a személyzet a helyszínen nem tudott elhárítani, ezért segélygépként páros irányból a V63-031 érkezett, majd körüljárás után 14.48-kor a vonatot továbbvitte. (Eközben a másik vágányon bonyolodott a forgalom, a páros vonatokat is beleértve. Látni lehetett, amint az előttünk lévő útátjáróban a közúti forgalom a csapórudakat kerülgetve halad, ez alól sajnos a BKV-csuklósbuszok sem képeztek kivételt.) Amikor a segélyezett vonat az említett útátjáróban elhaladt, a csapórudak már (?) fent voltak, a közúti fényjelzők sötétek. Az ezután következő útátjáróban szintén sötétek voltak a jelzők, de ott legalább le voltak engedve a rudak, és az útátjárót rendőr biztosította (?). (Mindenesetre ott állt egy rendőrautó.) A vonat 14.55-kor megállt Nagytétény-Diósd állomáson, maj útját 15.05-kor folytatta, de csak Tárnokig, mivel ott a Martonvásár és Kápolnásnyék között a pályára dőlt fa és leszakadt felsővezeték miatt megállították. Innen már egy másik történet. :)
"Egy 21 éves lány és egy 70 éves asszony életét vesztette, amikor Rákoscsaba-Újtelep állomás közelében elgázolta őket a vonat. A két halálos baleset között több óra telt el. A fiatal lány feltehetőleg figyelmetlenül lépett a Budapestről Gödöllő felé tartó mozdony elé; az idős asszony halálának körülményeit még vizsgálják." (index.hu)
A bal oldali "karikában" egy hevederpárjátol megfosztódott illesztés látható (a váltó eleje). Valószínüleg azért hiányzik mert a siklás után a mozdony jobb kerekei balra ( kifelé) húzták a bal sínszálat ami egy-két jól fogó leerősítének köszönhetően mégis befelé mozdult Kétkaru emelő) és egyszerüen letépte magárol a hevedert. A jobb "karikában"a bal csúcssín eleje látható kis fény-árnyék játékkal.
De miért is siklott ki a vonat (már valószinüleg az előző kitérőn)?
A lánglovagok képén látható sulykörtének "gyárilag" iigy kellet álnia vagy ez a váltó cibálás következménye?
Arra neked ne legyen gondod, hogy miért érdekel. Én ezt csak azért kérdeztem, mert anyum élettársát biztos érdekli, mivel kollégák, ráadásul egy fűrőházban vannak.
Kedves Imre! Ne haragudj az okoskodásért, de az e-mail címet ne írd le! Használd inkább a "bardosimrekukacgmailpont(pötty)hu" formátumot. Az adathalászok (hasonlóan az ördöghöz) nem alszanak. Én kérek elnézést.
