Túl könnyen feladod,közel 600 nöl kertet gondozunk kb.100 gyümölcsfa,75 tőke szőlő kordonon,bogyós gyümölcsűek,szamóca,virágoskert,citrusok mediterrán növények. Soha nem volt alvásproblémám a nap végén:-) Sajnos én nem tudok hajolni így térdre kényszerülök,de megcsinálom.Két helyen roppant gerinc,mindennapi kemoterápia mellett a kapálást,permetezést metszést magam végzem négy éve,van egy beteg feleségem,gyermekem és 86.éves édesanyám, én a 6.X-et már felbontottam,de az éltet,hogy szükség van rám és gondoskodnom kell a családtagjaimról. Újabb és újabb gyümölcsfákat vásárolok és a a fórumtársak segítségével oltok,szemzek.Bízom a jövőben. A cigarettát le lehet tenni én vagyok a példa rá,tizenéve megtettem napi 2,5 doboz után és napi négy órában még dolgozom is, a gyerekem háza 3 év után,mindjárt kész,minden beszerzést én végeztem. Tisztában vagyok vele,hogy tőlem sokan vannak akik sokkal rosszabb állapotban vannak és nehezebb az életük az enyémnél!
A fólia alagút műag.csövét én csak simán a földbe szúrom, a végét összefogom és két téglát belehajtok,még soha nem szedte szét a szél.Bocs az offért!
Kedves vagy, de sajnos ez már csak nagy erőfeszítésekkel menne. Nem bírom már a hajolgatást, s a legkisebb erőkifejtés után is elfogy a levegőm, stb. Magamnak köszönhetem a dohányzással, de ezen már nem lehet segíteni. Annak kell örülni, ami még van.
Szerintem a KPE csöves, betonacélos fóliaalagutat tartsd meg! Azt még sötétben, zseblámpa fényénél is cakk-pakk fél óra felállítani, ha kéznél vannak az elemei. Nekem egyedül, úgy, hogy néha a számban van a lámpa... Szeles időben nem árt a segítség, de egyedül is megy. Még két U-vas kell a fólia két végének a rögzítéséhez (nyalábra fogod a fólia végét, zsineggel összekötöd, a zsineget az U-vashoz és az U-vasat belenyomod a földbe), és meg is van a viharálló fólia a retekre, vagy amire éppen kell. Most egy ilyen alatt van a retek, és néhány fej salátára is fölraktam, annyira nem áll semmiből föltenni.
Úgy érdemes kalkulálni a fólia szélességét, hogy két rétegben is le lehessen vele fedni az alagutat. Akkor nagyobb hidegben is véd, és azt a második réteget is fel lehet húzni 5 perc alatt. Annyi, hogy felrakásnál gondolni kell rá, hogy hozzáférhető maradjon a második réteg széle.
A betonacél vázzal lehet gond, ha szeles időben a fátyolfólia hozzádörzsölődik. Érdes dolgok könnyen kikoptatják, pl. a Verbena bonariensist sem lehet meghagyni a fóliaalagút mellet. Persze mindig ott nő ki...
Sokat akar a szarka Jól bevásároltam fátyolfóliából, még egy palántanevelő vázat is csináltattam hozzá betonacélból, vettem KPE csövet fóliaalagúthoz, csináltattam betonacél tüskéket támasznak, s így tovább. Aztán szépen lassan rájöttem, hogy sajnos ez már nem megy nekem, meghaladja a maradék kis erőmet. Valószínűleg a szomszédoknak, ismerősöknek fogom adni a nekem tett szívességekért cserébe, vagy megpróbálom fél áron eladni. A kertről nem mondok le, jól sikerült az idén is szinte minden, elégedett vagyok. A jövőben igyekszem csak addig nyújtózkodni, ameddig a takaróm ér. A szabadföldi zöldpaprikákat most szedtük le végleg, miután megcsípte a fagy. Nem akartam hagyni tovább szenvedni, de lehet, hogy még kibírta volna egy darabig. Szépen termett mindegyik fajta. Ami most a végére maradt, abból tettem el újságpapírba csomagolva 15-15 db-ot édeset és csípőset hűvös helyre, van a hűtőben is bőven, az apraját megsütöm, tojás alá, s megy a fagyra, a többiből szép nagy adag lesz egy búcsú friss lecsó. Jövőre próbálom kicsit visszafogni magam, mert felfogtam ahogy mondják ami nem megy, azt ne erőltessük. :)
Ámbár mezőgazdász vagyok, kicsit kertész is, de már 74 és rokkant.
Sietve mondom, nem kell engem sajnálni!
Teszem, amit tudok!
Egy időben készültünk falura költözni, de évek után feladtuk. Rokkantan nem is való már. Csodáljuk a természetet, nagy figyelemmel kertészkedünk és az a sok szép és egészséges termény mindennapi örömet okoz. Én a falusias kisvárosban, Csurgón nőttem fel, a nyaraim később az öregszüléknél falun töltöttem, a nejem is vidéki lány.
Mindent tudunk arról a szép, de fáradtságos világról!!!
Ez ennél picit összetettebb. Picit elegem lett Budapestből. Én igazából a családi vállalkozásban zöldség gyümölcs beszerző vagyok a Budapesti Nagybani piacon. A hobbim pedig a kertészkedés, és minden ami ezzel kapcsolatos. Így én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy rálátok mindkét oldalról a dolgokra. Belátható időn belül biztos hogy nem akarok főállású gazda lenni. De manapság minden olyan gyorsan változik, nem baj az ha gyűjtöm a tapasztalatot. Ki tudja mi lesz 5-10-15 év múlva. Arról nem is beszélek hogy szeretnék vegyszermentes ételeket fogyasztani. Mind zöldség mind gyümölcs, és ha már ott lakunk akkor a hús is.
Azt vettem észre, hogy ha sok céklát eszem, megfájdul a fejem. Ahogy a vörösbortól is. Valószínű, hogy a sok festékanyag árt meg, ezért akartam kipróbálni ezt.
Van rendes vörös is, ez a fehér csak próba. Tömegében messze túlszárnyalja a vöröset, az íze is jó, de a filézés nekem sem hozta meg a kedvem a további termesztéshez. Esetleg meg lehetne próbálni később vetni. Mindenütt azt írják, fiatalon kell fogyasztani, ez már valószínűleg túl van az optimális állapoton. Nyáron viszont nem fogyasztjuk, nem lett volna értelme hamarabb kiszedni.
Hát, ettől nem nagyon jött meg a kedvem, hogy ilyen céklát termesszek.
Én csak a hagyományos, céklaszínű céklát termesztem, most is van belőle bőven. Már ezek is túlnőttek az optimális méreten, akkorák mint egy kismalac, de még nem tapasztaltam ilyen rostosodást.
Miért termesztesz fehéret? Fóbiád van a színestől?
Főleg, ha belegondolok, hogy az én kis kertem mindössze 100 négyszögöles, és mégis a fél termést minden évben szétosztogatom a nagycsaládnak, ismerősöknek, és a garázsom tele van eltett dolgokkal... Igaz, tavasztól őszig egy négyzetméter sincs parlagon, jól ki van használva.
Sziasztok. Idén a háttérből figyelem a fórumot, a kert kialakítása miatt szünetel a kertészkedés. Ezen a képen kb. látszik a jövőbeli birodalmam :) . Pár hetes kép, azóta körbe van az oszlop, és a vadháló java is felkerült.
Kihúztam egyet a sárga héjú, hosszúkás, fehér húsú céklából. Hatalmasra megnőtt, az íze is jó, csak meglehetősen rostos.
Itt a céklafilé saláta egy db céklából:
és a kiszedett rostok:
Nem volt olyan vészes egyébként kifilézni, ahogy szeleteltem, a kés maga előtt tolta a rostokat, csak le kellett szedni az élről. A salátában nem érződött, hogy rostos volt a cékla. Persze nem optimális azért...
Vagy jól be kell irdalni, mint egy szálkás halat... Mondjuk azt még sose csináltam, csak hallottam róla.
Na, ez az alapos átdolgozás nálam már nagyon visszaszorult, nekem is komoly gerinc problémáim vannak, az ásót már el kellett felejtenem, pedig fiatalon imádtam lendületesen felásni a kertet.
Most már ha csak egy ágyást is felások, a hajolgatás és emelgetés következtében begörcsölnek a hátizmaim, és pokoli gerincfájdalmakat okoznak.
Érdekes módon a rotálás még megy, pedig itt sokszor nagyobb erő és dinamika kell, mint az ásáshoz, viszont nem kell hajolgatni súllyal.
Viszont rotával nem érdemes egy kis ágyással kínlódni, meg sem lehet fordulni rajta.
Ezért én megtaláltam azt a kompromisszumos eszközt, amivel hajolgatás, emelgetés nélkül is fel tudom lazítani a földet egy másodvetés előtt, ez az ásóvilla.
Ezt jó mélyre letaposom, majd a nyelet megfeszítve felroppantom a földet, jó kis fogásokkal haladva szépen feltupírozható a föld, elgereblyézés után úgy néz ki, mintha fel lett volna ásva.
Persze ha száraz a föld, akkor hajlamos a göröngyösödésre, ilyenkor alaposan át kell törni a rögöket gereblyével.
Nekem nagyon bevált a módszer, lehet vele gyorsan haladni, és nem visel meg.
Igaz, nem forgatja meg a talajt, de ez nem is biztos, hogy baj, olvastam már olyan véleményt is, hogy az átforgatás alulra teszi a felső rétegben élő hasznos organizmusokat, a lentieket meg felülre, és idő kell, mire újra kialakul a megfelelő talajélet.
És természetesen szükségessé tesz egy előzetes alapos gyommentesítést, hiszen így nem lesznek leforgatva a gyomok. De ezt mindig megoldom egy alapos sarabolással, és legereblyézéssel.
Nekünk jó talajműveléssel, jó kerttervezéssel, vetésforgóval kell beérnünk.
Az őszi talajforgatásnak is kettős haszna van.
Segít elnyomni a gazokat, másrészt utat nyit a csapadéknak, nincs elfolyás.
Ami hiányzik, az az erős tél, ami megtizedelné a kártevőket.
Erre sajnos már kevésbé számíthatunk, mert kezdünk belemenni a fél-mediterrán éghajlatba.
Ez sem váratlan dolog, én már kb. negyven éve láttam az MTA egyik közleményében egy hőtérképes előjelzést, amin szép sárga s piros színekkel jól leképezték jelen korunkra vonatkozó jóslatukat.
Igazad van! Szőlő és gyümölcs esetén nincs gond, de 'Házi Veteményes'-ban csak nehezen megoldható. Esetleg úgy, hogy pl. a zöldborsó felszedése után azon a területen. A következő évben meg ugyis más helyre kerül (remélhetőleg) a borsó, aztán ott. Így tovább.
Hát igen, ez könnyen betartható egy szűz, műveletlen területen, de ahol folyamatos művelés van, ott már nem olyan könnyű.
Én egész szezonon át termesztek a területen, és irtásra csak akkor kerülhet sor, mikor szezon végén kikerül a termés a földből. Addig meg próbálom a gyomokat kordában tartani kapával, gyomlálással, úgy, hogy nem igen jut el olyan állapotig, hogy nagy lombú és virágzó legyen.
Ehhez ki kellene vonni egy darabig a művelésből a területet...
Permetezés után tilos bármilyen szeszes italt fogyasztani. Mivel legtöbben gázálarc nélkül végzik a permetezést kevés szer bejut a szervezetbe és az emberi szervezet az alkoholt tekinti a legveszélyesebb anyagnak először ezt kezdi el lebontani és majd csak utána jön más veszélyes anyag.
Viszont ha már előtőrt a sarjrengeteg azok valószínűleg nem gyökérsarjak, hanem magról keltek ki, ha még kicsik ki lehet húzni de később már csak az általam is utált gyomirtó viszi ki. Az injektálást meg lehet úszni, ha még zöldek a hajtások akkor ecsettel is lehet mert felszivódik. De ilyenkor már nem annyira hatásos egyik sem, legjobb időszak az augusztus szeptember.
Ha injektálva irtod ki akkor nem, mert a glifozát jó szokása az hogy felszívódva a gyökerekig viszik el a szállítóedények a növényben így nem leperzseli a növényt mint mondjuk egy ecetes permetezés hanem valóban kipusztítja. Egyszer találtam egy képsorozatot ha jól emlékszem enyhén radioaktívvá tett glifozáttal ahol aztán lefotózták hogy hogyan terjed a növényben a vegyszer a gyökerekig talán a kwizda oldalán volt.
Nem tudom, mi a valóság a glifozát kapcsán, de miután elég sok rosszat hallottam róla, nem szeretném a saját tapasztalatom alapján eldönteni, hogy igaz, vagy sem.
Ezért én is csak akkor használom, ha már sehogy nem boldogulok valamivel.
A bálványfa is jó példa erre, de nekem a legnagyobb szolgálatot akkor tette, mikor egy terjedelmes orgonabokor kezdte szétnyomni az anyósomék sírját, a kövek résein át is nyomult, fizikai képtelenség volt mechanikailag kiirtani. Ráadásul hatalmas bokor volt, egy része a temető kerítésén kívül nőtt, és egyértelmű volt, ha nem sikerül teljesen kiirtani, akkor csak idő kérdése, és minden kezdődik elölről.
Ráadásul már voltak karvastagságú ágai is.
Aztán egy ősszel levágtam minden föld feletti ágát, kerítésen kívül, belül is, mert már akkora lombtömege volt a bokornak, hogy óriási mennyiségű irtószert kellett volna rányomni, ha a teljes lombozatot le akartam volna fújni. Aztán tavasszal megvártam, hogy a friss hajtások előtörjenek és kilevelesedjenek, és akkor szórtam meg glialkával a lombot, így viszonylag kevés is elég volt a teljes lombfelületre. A lombozat elsárgult, de kellett még néhány ismétlés, mire teljesen elfeketedett, és elpusztult a teljes bokor.
Egyébként a tarack mellett kipróbáltam a szulákra is, de ott már nem volt olyan hatékony, mint a taracknál, szívósan ellenállt, kicsit elsárgult, de igen nehezen pusztult el.
Úgy látszik, ez is egy glifozátnak jobban ellenálló faj, úgy hogy feladtam a használatát, mert nem akarom rendszeresen használni, visszatértem a kapához, azért féken tartható így is, ha nem is lehet kiirtani.
3. kategóriájú (szabadforgalmú készítmény tehát bárki bemegy a gazdaboltba megveheti) gyomírtó szerből Magyarországon legalább 50 fajta (de lehet hogy több márkanév is létezik) készítmény van forgalomban igaz hatóanyagra nem akkora a szórás csak 8-10 féle, totális egyszikűre kétszikűre ható stb.
Ami a glifozátot illeti ez a leggyakrabban, legnagyobb mennyiségben felhasznált gyomirtó az egész világon. Egyébként annak ellenére hogy totális gyomirtó, már kiszelektálódtak olyan gyomnövények, melyeket az eredetileg ajánlott töménység 20-szorosával permetezve sem írt ki, de ez a természetes folyamat, nincs olyan vegyszer amire az élővilág ne találná meg előbb utóbb a maga ellenszereit, általában 20 generációt szoktak megadni arra, hogy egy folyamatosan az adott vegyszernek kitett populációban megjelenjenek azok az egyedek amelyek az adott vegyszerre valamilyen módon immunisak.
Egyébként idén ill már tavaly is elgondolkodtak az EU-ban, hogy betiltják, de nem került rá sor. Azt hogy teljesen veszélytelen sajnos nem tudom sem elhinni sem elfogadni, túl sok veszélytelennek tartott vegyszerről derült már ki hogy mindenféle nem kívánt hatása van.
Én nem használom egy kivétellel: a kertem végében kezdett elharapódzni a bálványfa rengeteg, azokat beinjektáltam (8-as fúróval 6 kis furat nem kell mélyen mert a szállítóedények úgyis a külső pár cm-en futnak, injekciós fecskendővel tömény anyag kis faággal ledugóz), két hét múlva ledobta a leveleit. Majd még várom hogy száradjon ki lábon és megy a kályhába jövőre.
Eredetileg ezt írtad: Aztán mindegy a gyártó, glifozát minden gyomirtó
És nem ezt: A totális szerek, bármi is a márkanevük, jórészt glifozátok.
Nagy különbség. A legtöbb gyomirtó valamilyen szinten szelektív és nem glifozát. És glifozát káros hatását is csak egy erősen gyanús szervezet mutatta ki, egyetlen komoly labor sem.
Tegnap kiszedtem a céklákat ma el is raktam télire... egy részéből meg sütve rágcsát csináltam, szeretem a céklát .....Még két ágyás paprika él azt a héten lecsónak leszedem és jöhet a trágyázás majd a szántás.
Eddig szó nélkül hagytam, akármilyen oktalanul fröcsögtél a glifozát ellen.
Picit többet kellene tudni arról, amit írsz. Egyáltalán nem glifozát minden gyomirtó. Jó néhány egyéb hatóanyag van még. A glifozát csak a totális gyomirtók egyike. Vannak szelektív gyomirtók is (egyszikűek vagy kétszikűek ellen) és totálisból is van még pár. A glifozát legjobb tudásunk szerint biztonságos, egyetlen gyanús hátterű ám annál erőszakosabb szervezet soha, senki által nem reprodukált eredményén kívül senki sem találta káros hatását.
Arra én is emlékszem, hogy mikor középiskolásként elmentem dolgozni az erdészethez nyári munkára, a helyi főnök időnként elvitt bennünket a saját kukoricaföldjére kapálni, ő még csak így tudta csökkenteni a kukoricájának az önköltségét. :-)
Ma ezt vegyszerekkel még olcsóbban tudják csinálni, és a gazdasági életben sajnos nehéz harcolni olyan dolgok ellen, ami a piacon versenyképességet növel...
Egyébként a gyomirtó szerek nem mind glifozát alapúak, nagyon sokféle hatóanyag van, amelyekről nem hallani ennyi rosszat.
A glifozát a Monsato-hoz, a GMO-hoz kapcsolódik, ezért is veszélyes, mert ez tömeges, rendszeres felhasználást generálhat a mezőgazdaságban, és halmozottan jelentkezhetnek negatív hatásai.
Erről jut eszembe, nekem is le kell szednem a babot, ami igaz, nem fejtős babnak lett szánva, csak elöregedett zöldbab, de azért azt is megéri megmenteni egy jó leves formájában.
Én korábban vetettem a répát, de nálam is meglepően egészségesek lettek, és méretre is jók.
Ráfogtam, hogy most jött meg a korábbi trágyázás, meg a gorombább egyelési technika következménye, de lehet, hogy a kemény tél tett be a répalégynek.
Ilyenre még én sem emlékszem, egyetlen kukacost sem találtam, sőt, a pocok sem talált be a répaágyásba, pedig általában azok is ott szokták hagyni nyomukat...
Első képen az egynyáriakból készült nyesedék alól már tavaszra váró hagyma kandikál. Majd ha már a többi egynyári is kipurcan, azokat is rávagdosom, de egyelőre még szépek.
Én egy ideje szinte folyamatosan vetem, ezért különböző stádiumokban van a kertben többféle (jég-, római, egyéb). Ami elég fejes, azt megesszük, a többi marad. A héten is vetettem tél alá, az majd csak tavasszal bújik elő.
Én már többször szedtem fel az első fagyok után a céklát, eddig még sose ment tökre. Úgy gondolom, hogy annak az édes a gyökérnek pár fok mínusz még nem árthat meg.
Én ma kiszedtem a répákat és a céklát, A pár szem uborkát, érdekes, hogy a sárgarépa - igaz május elején vetettem - nem lett kukacos ! A fólia meg még tele van paprikával, paradicsommal, zöldséggel a karfiolokon meg minden nap lesem mikor jelennek meg a virágok.Jövőre már korábban kell elvetni a karfiolt mondjuk julius második felében.
"0,5-2 méteresre megnövő, csavarodó szárúkúszónövény. Kiterjedt gyökérzetének köszönhetően (2,5 éves korára akár 4 méter mélyre is lehatol) hosszabb száraz időszakokat is képes elviselni."
És én még csodálkoztam, hogy ásó-kapával nem tudtam kiirtani... :-(
Én sem vagyok vegyszerpárti, de nem mindig tudok évekig kapálni és szitálni. Úgy gondolom, hogy ha egyszer legyomirtózok egy területet, ami használatba vételkor sűrűn be volt nőve tarackkal, utána pedig soha többet, csak kapálom a magról kelő gyomokat, nem lesz nagyobb eséllyel bajom, mint ha rendszeresen betegre dolgoznám magam. Próbáltam a mechanikus tarackirtást, akkor megy, ha legalább fél évig nem használom az adott területet. De akkor is jobb a letakarás, mint a válogatás és a szitálgatás, főleg akkor, ha nagy a terület és kevés az idő, és nem sikerül elég sűrűn kiszedegetni a maradványokat. Mert az elhatározás nem mindig elég, ha máshol is van teendő.
Szerinted a hatalmas kukorica táblákon hogy lehetne kordában tartani a gyomokat? Nincs annyi ember, amennyit be kéne állítani kapálni (másrészt, már sokan nem is tudnak kapálni...) . A kiskertben nyilván az ember kevesebb vegyszert igyekszik használni, de ott is van olyan, amit nem tudsz kihagyni...
Ne rémisztgess bennünket ! Be kell tartani a biztonsági előírásokat a vegyszerek használatakor. Ezek átestek engedélyezési eljárásokon amiket képzett szakemberek végeztek. Én továbbra sem szeretnék kukacos, moniliás stb. gyümölcsöket enni. És például a karfiolomat se a hernyók kedvéért vetettem.
Tavasszal szulákoztam mechanikusan egy darabig.... általában 60 centi mélységig kellett lemenni a teljes kiszedésig ...és, ha egy centije is beleszakad a földbe vagy hantba akkor potya meló volt.
Holnap kiszedem a céklákat, a csepegtetőket, a répákat feltéve, hogy érdemes lesz.
Hat surun elofordul - es kiirthatatlan. AMit lehet tenni, allandoan figyelni, hogy hol jon elo es azt gyomirtozni. Ott akkor egy darabig nem lesz ujra... igaz, ha ovatlanul kezelem, akkor mas sem.
Nekem ez a módszer többnyire azon bukott el, hogy a könnyen kapálható sávokban viszonylag könnyen tisztán lehetett tartani a területet, viszont amelyik a vetemény sorában bújt elő, az védve volt, mert képtelenség volt kiszedni a gyökerét a vetemény alól. Így mindig maradt egy törzsállomány, ahonnan újra tudott indulni a fertőzés.
De végülis megalkudtam a helyzettel, megelégszem azzal, hogy kordában tartom a szulákot, de kiirtani nem tudom. Végülis az egyéb gyomok folyamatos újrakelése miatt így is, úgy is kapálni és gyomlálni kell, belefér ez is. Nem szabad hagyni, hogy kihajtva rátekeredjen a veteményre, mert akkor már bonyolultabb a kiszedése, ha nem akarom vele kihúzni azt is...
Réges-régen az erdészet is kiadta az erdősítéseket, ahol köztesként pl. kukoricát termesztettek, akik ehhez a lehetőséghez hozzájutottak.
Régente sok minden másként volt!
Én még emlékszem a kiásott gyökeres tuskókkal teli szekerekre, az út menti fűre licitáló gazdákra.
A szakmára visszatérve, az esők előtt is éppen a fekete vízáteresztő fóliák lerakásával voltunk elfoglalva málnatelepítéshez (szamócához, sok helyre jó!).
Apró, de örömteli off: a régi fólia alatt lábatlan gyíkocskát zavartunk meg - vigyázva visszaeresztettem a fólia alá. :)
Ez egyúttal tanúskodik arról, hogy mi tényleg utálkozunk a vegyszerektől (a drága jó Monsanto megvette a Bayer-t - lehervadtam a hírre!). :(
Én meg épp azt tapasztaltam, hogy ki lehet irtani mechanikusan. Volt egy év, mikor a kert egy részében ahol felütötte a fejét a szulák, ott elvágtam azon nyomban. Vagy kapával vágtam le, vagy csak kihúztam a földből amennyit engedett, de állandóan "zaklattam" . Elvesztette az életkedvét, és eltűnt onnan. Mondjuk nagy területen nem alkalmazható ez az eljárás, de azon a 4 négyzetméteren bevált.
Szulákot és tarackot inkább elnyomni lehet más növénnyel, ill. nálam bevált az a módszer, hogy a szulákos részt felrotáltam bevetettem mustárral tavasszal, majd egy esős időszak után amikor kb 50 cm magas volt lekaszáltam és leterítettem fekete vastag fóliával, a felszíni részek gondolom belerothadtak, ill. amikor alánéztem akkor láttam hogy a szulák nagyon igyekszik nőni de sárga szinte átlátszó levelei voltak, gondolom a fényhiány miatt. Mikor júli végén leszedtem a fóliát már csak elszáradt darabokat találtam mindenből.
Viszont azon a részen természetesen abban az évben nem termesztettem semmit sem, ill. a módszer elég macerás.
Az apró szulák nálam is probléma, ez is a mechanikai úton kiirthatatlan gyomok közé tartozik.
Egyszer, több évtizeddel ezelőtt őrült kísérletbe kezdtem.
A kertemben egy szulákkal erősen fertőzött területen abban az évben nem vetettem semmit, viszont jó alaposan felástam, két ásónyom mélyen átforgattam a területet, minden gyökeret kiszedve. Két hét múlva megjelentek a friss hajtások.
Újra felástam, átforgattam, kitisztítottam, aztán a dolog újra megismétlődött. Ezt makacsul folytattam egész szezonban, a szulák soha nem fogyott el. :-)
Végül beletörődtem, hogy ezt a növényt nem lehet így kiirtani, ráadásul a rotálás még terjeszti is, mert a tengelyre csavarodó gyökérdarabokat áthordja a kert többi részébe...
Viszont ezt könnyebb kapálással féken tartani, de el nem tűnik, a földet mindig újra kell borotválni, így megakadályozható, hogy elburjánozzon.
Az aszat viszont nálam nem ismerős, nem tudtam, hogy ez is ilyen makacs gyom lehet.
Lehet, hogy ez magyarázza az előfordulását is, nálunk még nem hallottam róla, hogy kertművelésnél probléma lenne ez a növény, lehet, hogy az ottani klímát jobban szereti.
Ezt még akkor átgondolom, lehet, hogy akkor a két tő közé fogok vetni tököt, azért az is nyomna valamit a latba, és persze addig is lesz mit enni, azt biztosan kipróbálom, hogy mennyire gyomelnyomó, csak épp nem a tövükben. A kasza pedig már biztos, a nadálytő, zsurló és csalán ez a hármas meg lesz a takarás a tövekre, szerintem inkább így lesz.
Szerintem nem érdemes a magokkal foglalkozni. Annyira soha nem fogod tudni rendben tartani, hogy ne érjen be egy növény magja sem, azon kívül a talaj úgyis tele van magokkal, némelyik 30 évig is megőrzi csíraképességét. Ha rendszeresen kaszálsz, és mindig megújítod a takarást, nem lesz esélyük a magoknak kikelni. A fölhalmozott kaszálék viszont jó tápanyagforrás lesz, ha lebomlik. A tök meg biztosan kivesz a fa környékéről egy csomó tápanyagot. Többet, mint egy átlagos gyom.
Arra gondoltam én is, hogy a kaszálékot felhalmozom, de csak akkor tudom ezt megtenni, ha nincs magjuk, mivel idén csak sajnos akkor lett lekaszálva, amikor már eléggé magba ment a csalán is, így ezt elvetettem, mivel helybe vinném a magokat is, ez egy eléggé vizenyős területen van, van rajt sok zsurló és nadálytő is, ami persze jó is, de a nedvesség többlet megvan a tápdús talaj is, mivel van agyagos rész is, szerintem h nem is a tövükbe, de tőlük bizonyos távolságban nem lenne konkurencia a tök, ezt a kertemből gondolom a lakótelepen, mivel ott is a tövükben voltak zöldségek és a talajtakarásukkal inkább jót tettek, mint rosszat. Egyébként nem írtam, de többnyire fügebokrok lesznek a gyümölcsösben és körte, alma és mogyoróbokrok. Ezt a területet egy arborétumban felajánlásként kaptam, ha ültetek bele növényeket, akkor a sajátomként nevelhetem, elsősorban fügék kísérletező területe lesz. Jó mikroklímával, a szelet is megfogják a nagy fenyők. A fügék egyébként helyben dugványozott ágakból növekedtek, és ekkor eléggé gyomos volt még a terület és a gyomok az első időkben még jól is jöttek, mivel árnyékot adtak a friss gyökérzettel rendelkező fügéknek, így nem gondolom, hogy nagy konkurencia lenne a tök, de majd egy-két tőnél kísérletként kipróbálom, hátha bejön, de az is lehet, hogy nem.
A tök víz- és tápanyagigényes, szerintem konkurencia egy fiatal fának, legalább annyira, mint a gyomok. A kaszálék felhalmozása jobb lenne. Valahová úgyis rakni kell, és a fák tövében elnyomná a további gazokat, majd helyben komposztálódna.
Valamennyire lehet, hogy segítene, legalább nem szúrós aszat növekedne a felkapált részen, így könnyebb lenne az öntözés is, meg a tövek közötti járkálás, ez sem elhanyagolható és inkább vörös here legyen, az nitrogénmegkötő is lenne...
Amit írsz, itt ezen a kis területemen is igaz, ezért kapáltam csak ki a felszínen a gyomokat és a gyökereket, amit persze tudtam, épp ezért nem ástam fel, hátha a felbolygatott földdel a magokat csak ismét útnak indítom, de így is elő-elő jöttek a kisebb gyökérdarabokról főleg a szulák és az aszat, ami két elég nagy ellenfél. Ezért én a kasza mellett döntök, mivel a gyomirtó is csak időleges megoldás, és ha már egyszer használtam újból kell, ezért gazdagszik meg minden kemikáliát forgalmazó cég, én még nem hallottam olyat, hogy végleges megoldás a gyomirtóval... Majd meglátjuk, remélem kaszálás idővel kissé hátrább szorítja a gyomokat, még ha olyan formában is, hogy kisebb gyomok kezdenek el növekedni. A talajtakarásra azt gondoltam, hogy a gyümölcsfák tövéhez egy-egy sütőtököt vetnék magról majd a kellő időben, majd ez is gyomelnyomó lenne idővel a nagy levélfelületekkel, ez ingyen kartonpapír lenne, ami ráadásul még növekedne is magától a karton pedig csak komposztálódna idővel, szerintem a gyomok ellen a saját fegyverükkel kell őket támadnom, a tök maga is növény, ami természetes gyomelnyomó elvben. Majd aztán idővel megtudom az igazságot.
Kézi kasza lesz, ezt eldöntöttem, már csak a kaszakalapálást és fenés mesterségét kell kitanulnom, valami gyorstalpalón. Illetve szerintem jobb lesz inkább nagyobb időintervallumok között kaszálnom, de azt teljesen egyszerre az egész területen. Így egy darabig nyugtom lesz. Munka mellett ez is épp elég lesz.
Osztom ezen véleményedet, lehet, hogy még is az lesz, hogy veszek egy kaszát és kéthetente lekaszálom, végül is azt olvastam valahol, hogy ahol rendszeresen jár-kel az ember, ott a gyomok is idővel alkalmazkodnak a körülményekhez, és a magas csalán helyett kisebb növésű lóherék lesznek, erre viszont gondoltam rásegítek és a felkapált részen a kapált rész két szélén, ahol nem mászkálok rendszeresen bevetem lóherével fehér és vörös magokat szedtem egy jó nagy adagra valót. Majd meglátom milyen lesz a dolog. Már csak azt remélem, hogy a kasza nem fog majd beleállni a csámpás lábamba... Kérdeztem a kaszás topikban is, azt írják ekkora gazzal elbírna a hagyományos kasza is.
Néztem a kaszálós topikban a területet. Egy gyönyörű fenyőerdei tisztás. Ott szerintem csak a kaszálás jön szóba, egyéb módszerekkel kár lenne elrondítani.
Kaptál itt már két nagyon jó javaslatot (Prakagyil és Nóra). Még annyit tennék hozzá, hogy nálunk régen az új telepítésű gyümölcsösök talaját úgy tartották rendben, hogy kiadták szegényebb embereknek művelésre. De meg volt szabva, hogy mit vethetnek a fák közé, ezek közül csak a babra emlékszem, amit szabad volt. Valószínűleg a csekély tápanyag igénye miatt.
Rossz lehet, ha ilyen növények nőnek a kertedben, én szerencsére még nem találkoztam vele az életben, vagy csak nem ismertem fel...
De miért az angol nevet és meghatározást nézed? Van ennek becsületes magyar neve is, mérges szömörce, így már ismerős is volt, legalábbis hallásra. :-)
En is utalom a vegyszert - de van egy kivetel, amikor hasznalom. Ha veletlenul hozzaerek a poison ivyhoz, a holyagos viszketos nagyon nem jo. Ha a macskak hozzaernek - oket nem bantja, de ha megsimogatom oket, nalam holyagosodik. Igy aztan... hasznalom a vegyszert ha latom a kertben. Kicsi unokam is hasznalja a kertet - nem adok eselyt arra, hogy hozzaerjen.
Ezt a novenyt egetni sem szabad, mert ha belelegzed, komoly gondot okozhat.
Ma már én is gyomirtó fóbiás vagyok, de kezdetekkor még nem volt ennyi negatív hír róluk, mint manapság.
Mondjuk, én akkoriban is kerültem a használatukat, mint mindenféle vegyszerét, de volt olyan helyzet, hogy én is rákényszerültem a használatára.
Volt egy málnás kis területem, amit elborított a tarack. Ilyen helyen szinte lehetetlen a tarackot féken tartani, hiszen elbújik a növények gyökérzetében, folyton újra szaporodik a maradékból. Végül felszámoltam a málnást, mondván újra telepítek egy tarackmentes területen, ezt meg megtisztítom.
De olyan mértékű volt a tarack fertőzöttség, hogy szinte lehetetlen volt még így is kiirtani. Ha az ásót földbe nyomtam, és feszegettem, recsegett-ropogott a sok föld alatti tarack, rengeteget kiszedtem, következő évben mégis újraindult, és mivel nem tudtam folyamatosan rajtalenni, egy idő után megint ott voltam, ahol a part szakad.
Végül a kertszomszédom mondta, hogy próbáljam ki a glialkát, neki nagyon bevált. Végül rászántam magam, vettem egy flakonnal, és lefújtam az érintett területet. Mindez ráadásul egy jó aszályos augusztusi időszakban történt. A tarack annak rendje és módja szerint pár héten belül elsárgult, elbarnult. Aztán egy idő után egy-két túlélő előbújt, azokat a kis kézi spricnivel egyes lövésekkel újra lefújtam.
Ezután a tarack teljesen eltűnt, és mivel nem volt utánpótlása, nem is jelent meg újra. Igaz rögtön jött helyette mindenféle egynyári gyom, de azokat könnyű féken tartani hagyományos eszközökkel is.
Mindez a 80-as évek közepe táján volt, és az illető terület azóta is tarackmentes, vagy 30 éve. Nem lehet mondani, hogy visszaéltem vele... :-)
Más növény ellen nem is használtam, a többiekkel kapával is elbírok.
Azért bízok benne, hogy ez nem összehasonlítható azokkal a Monsato által generált módszerekkel, mikor az MG kultúrákat folyamatosan permetezik gyomirtóval egész éven át, évről évre.
Aki úgy akarja gyommentesen tartani a kertjét, hogy időnként lefújja gyomirtóval, az tényleg őrült...
Véglegesen nem lehet gyomtalanítani, csak betonozással, magról folyamatosan kelnek növények. Le lehetne persze takarni, de rendes, szerves mulcsot úgysem tudsz annyit szerezni, a kartonpapír idővel lebomlik, addig meg ronda, a fólia szintén ronda, és talán még drága is lenne.
Ha az enyém lenne a gyümölcsös, időnként lekaszálnám, nem foglalkoznék gyomirtással. A kaszálékot meg a fák töve köré raknám mulcsnak.
Karton dobozokat vagj szet es takard le azt a reszt amit gyomtalanitani akarsz. Ha jol belocsolod, nem fog elrepulni a szelben - de par ko is segit... ujsagpapir szinten...
Ha bírod anyagiakkal, a vízáteresztő fekete fólia lenne a megoldás, mind a fák sorában, mind pedig a köztes-soros kultúránál.
Nagyon régi, de jó módszer a tömény műtrágyával való gyomirtás is, mert leperzseli a lombozatot.
Leges legelső feladat természetesen a meglévő gyomnövényzet eltávolítása.
Motoros fűkaszával, cserjeirtó adapterrel.
Mindenesetre, mint természetkedvelő és talajkímélő kertésznek fel kell készülnöd a "kapazin" rendszeres használatára. Nagyon jó, kézre álló, kellő teljesítményre képes, jó karban tartott, éles szerszám szükséges.
A rekultiváció rendes folyamata a következő:
- felületi növényzet eltávolítása;
- középmély szántás, talajegyengetés;
- minden felesleges növénymaradvány kigereblyézése, különös figyelemmel a szulákfélék és egyéb szörnyetegek gyökérmaradványainak lehetőség szerinti teljes eltávolítására;
-végül egy talajfertőtlenítést meg kéne engedni, kockáztatni - utána lehetséges a talaj pihentetése, szellőztetése.
A meglévő kultúrád esetében mindez fokozott elővigyázatosságot igényelhet!
Végső vigasztalásodra elmondom, hogy egyszer az epernek rotációs kapával gyepben készítettem ágyásokat.
Azt nem mondom, hogy nem szenvedtünk vele eleget, de ott is segített a fekete fólia, a sorok kézi gyomirtása.
Ma sincs vele baj, szépen terem!!
Ezt a módszert csak kitartó embereknek merem ajánlani! !!!
Lenne egy területem, amit gyomtalanítani szeretnék, bár az sem baj, ha egy kicsit gyomos maradna, mivel ez egy gyümölcsös, így zöldségeket nem fogok benne termeszteni, de gondolkodóba estem, hogy esetleg tökfélékkel el lehetne e nyomni a gazokat, ha azok le lesznek vágva...
A gyomírtót elvetném, mivel szerintem akkor is visszanőnének egy kis idő után, de úgy gondolom teljesen végleges megoldása nem lesz. Esetleg (bár tudom drága) fóliával el lehetne a gyomokat nyomni, azzal is melyik lenne az ideális, és ami nem olyan extra drága...
Voltunk mi is hasonló helyzetben, sőt férges is lett! Ez van, nincs mit tagadni!
Most magára hagytuk, a minimális védekezést leszámítva azt tesz, amit akar.
Lehet, hogy most lesz jó?
Nem tudom.
(a piacokon hatalmas, élvezhető példányok kaphatók, de én olyat meg nem ennék - szerintem minden előnyös tulajdonsága főleg kémiai eredetű - a részletekbe inkább nem mennék bele!).
Póráhagymával nagyon megjártam, hatalmasak lettek, de leszedve kiderült, hogy csak az első, alig kétarasznyi hosszú része ehető, és jó néhánynál a belső része "fás" lett, egyben van, íztelen.
Nagyon szépek a fűszernövényeid! Én csak fa ágyásszegéllyel kerítettem körbe, de ezen a részen elég jól érzik magukat a fűszernövények talán a napsütötte rész és a kissé homokos laza talaj miatt.
Ja igen citromfű: szégyen ide szégyen oda, de valami gaz átvert a kinézetével, azt hittem róla hogy citromfű. Ugyanott nőtt mint ahol korábban a citromfű volt, és amikor idén ott nődögélt még ki is gazoltam körülötte. Tegnap amikor megdörzsöltem akkor jöttem rá, hogy átejtett egy növény! :-)
Köszönöm a válaszokat mindenkinek fűszernövény témában, akkor az oreganot mindenképp odaültetem (tényleg azt hittem nem telel át már ki is akartam dobni a komposztra jujjj) , tárkonyt ültetek jövőre. Közben megtaláltam egy adag snidlinget ill metélőpetrezselymet a szőlők mellett átültettem gyorsan. Majoranna, és a többiek kénytelenek tavaszig várni ill. előnevelem palántának és ültetek ki. Citromfüvet szintén újra kell ültetnem mert Tappancs azt is sikeresen kiirtotta :-)
Az idei vetésből különböző helyekre ültettem, ez az egy maradt meg, persze a legrosszabb helyen, belóg a kerti útra, és útban is van kicsit kapunyitáskor. Azért felkupacolom télire, hátha megmarad.
A kikelt van, hogy elfagy, van hogy nő tovább tavasszal, ez elég időárásfüggő. Ha bejött volna a "normális" ősz, akkor a második vetés nálam is a földben maradt volna már. De mivel kikelt, azért vetek holnap még egy adagot, az már biztos igazi "tél alá" lesz.
Szerintem most vetheted. Én vetettem különböző időpontokban, ez itt kicsit korán kikelt, de azért át fog telelni:
Később vetettem egy másik adagot, ma láttam, hogy az is kibújt már, így aztán holnap vetek még pár sort... Mivel jövőre magot is szeretnék szedni, vetettem ágyáson kívül bokrok közé is jó sokat, ami ott tavasszal nem fog zavarni, virágozhat kedvére.
Ha még nézegeted a webet, az is kiderül, hogy ehető is. Tudtommal nincsenek korlátozások, mennyit lehet enni.
Főleg télen és kora tavasszal eszem, mikor más alig van. Nyáron nem is jó, akkor a lombja keményebb és az íze sem olyan finom. Most már lehetne enni, de egyelőre inkább paprikát eszünk, és kezd már ehető méretű lenni a retek is.
Egy kis csokorral le szoktam szedni, és szendvicshez, vagy bármihez, amihez éppen ennék valami nyers zöldséget, elrágom.
Ha már sok munkát és némi pénzt is belefektetünk a veteményesbe, lehetőleg nem veszünk zöldséget. Szűkösebb időkben azt kell kihasználni, ami olyankor is terem.
Tegnap LUBOFOS 12 nevű műtrágyát vettem ismét 10 kg/2000 forint volt. Nagyon jó az összetétele ajánlani tudom. Sok szükséges elemet tartalmaz viszont Nitrogén nélkül amoire ilyenkor úgy sincs szükség.
Szeretem a kis vérfüvet (Sanguisorba minor). Uborkaszerű íze van, teljesen télálló, (vadon is nő), télen is szedhető, még a legutóbbi hideg télen is maradt rajta ehető levél. Igaz, hogy nem mindenkinek ízlik az ismerőseim közül, de vannak páran, akiknek igen. Elég egy tövet hagyni magot érlelni, után nő mindenütt.
Oregano áttelel, menta szintén (annak ráadásul több fajtája is van), a mentára viszont vigyázz, mert szeret elterjedni és elnyomni másokat, tárkony is kibír enyhébb hidegeket (az elmúlt tél -27 fokosakat nem bírta) nagyobb bokor rozmaring is kinn maradhat (az elmúlt telet az sem bírta sajnos), citromfű kiválóan bírja a hideget.
Milyen fűszernövény van ami áttelel nálunk? Körbekerítettem azt a rész ahol eddig nőttek a fűszernövényeink. Korábban a kutyusaim bejárhattak arra a részre is most elkerítettük vadászkerítéssel és megtanulták hogy tiszteletben kell tartani.
Amikor be tudtak menni akkor az egyik kutyusunk rendszeresen odament megkapargatta pl. a kakukkfű bokrocskákat aztán belefeküdt de a citromfűvel ugyanezt csinálta. Gondolom valamiért tetszett neki az illatuk vagy csak aromaterápiás kezelést tartott :-) sajnos ennek áldozatul esett a kakukkfű bokrocska..
Jelenleg van egy szép zsályabokor, ill a másik felén a fűszerkertnek csombor. most beültettem két kis kakukkfüvet, ill egy dézsában van oregano is de ha jól tudom az nem telel át... Citromfüvet szeretnék ültetni de azonkívül még marad kb 1 négyzetméter hely...
Nálam a csicsóka elég magas lett valamelyik bőven 2 méter feletti. vasárnap kiások pár darabot és megkóstoljuk az eredményről beszámolok. :-) Érdekes módon viszonylag kevés virága lett azt hisezm túl sűrűn ültettem így nem is lesznek nagy csicsókáim, de sebaj lesz jövőre ültetőgumó.
Hát felőlem a krumpli maradhat a földben is. Sose szerettem, el kellett érnem egy érett kort,,hogy kiderüljön, nem tudom emészteni. Úgyhogy éljen a batáta!
Ha csak nem akarod földolgozni a csicsókát akkor ne szedd ki egyszerre mert beszárad. Vagdald le a szárakat kb 50cm magasságban és így télen is megtalálod. Annyit szedjél föl mindig amit elfogyasztasz.
CCsicsóka még a földben, a hét végén terveztem felszedni egy adagot. Ha olyan jó lesz nálunk is mint amit kaptam akkor állandó résztvevője lesz a kertnek. Jövő évre rendeltem 50 db édesburgonya palántát, annak alaposan előkészítem idén a talajt, mert az agyagos vályogban nem sokra még majd.
Cseresznyepaprikam levelei ezustosen elszinezodnek ( olyan mintha kalyhaezusttel lenne befujva) majd nehany nap elteltevel a levelek felig elszaradt allapotban leesnek. De tapintasra semmit nem lehet rajta erezni. A viragzas most kezdodott a novenyeken.
Mi lehet a problema? Mit tudok vele kezdeni?
Nem Magyarorszagon nevelgetem oket, hanem DK- Azsiaban a tropusi eghajlat alatt.
Sima levélpetrezselymet vettem, nem volt ráírva semmi az ellenállóságáról, vagy hogy hibrid lett volna. Évekig vetette magát, nem volt soha semmi baja. Csak mikor megjelentek a spanyolcsigák, lerágták a csíranövényeket és eltűnt a kertből. Idén megint olyan magot vettem, most is kifogástalan. Bízom benne, hogy jövőre már újra el tudja szórni a magját és nem fogják lerágni.
Megszedheted a magját, csak nem biztos hogy olyan lesz mint előtte. Tudom, nem kell a gyökere, nekem se mert nincs is neki :))), de mondjuk ha olyan hibridet vetsz először ami ellenálló a lisztharmattal szemben, lehet hogy a magjából már nem ellenálló növények lesznek.
Jobban jársz ha veszel mindig kora tavasszal egy tasak magot. Ha ellenálló ráírják, vagy azt hogy erős lombozatú, vagy ilyesmi. Én is erre hajtok. Most gyönyörű lett a lombja, naponta szedem hol ételbe, hol zöld turmixba, és már szárítottam is. Igaz hogy nem sok aromája marad, de télen színesíti az ételt. :)
Én nem szoktam fagyasztóba tenni, sima hűtőbe sem, de tavasszal vetve gond nélkül kikel. Újabban, mióta palántázom, elég későn vetem, mikor már a paradicsom, paprika, és egyéb korán vetett palánta pohárban van.
Koszonom! Akkor, azoka palantak amik szinte azonnal magba mentek, teli ultetesuek voltak...
Most akkor hagyok bennt gyokeret, hogy legkozelebb a sajat magjabol legyen petrezselyem. Hatha sikerul. A gyoker nem kellene, csak a level... van hatranya igy a sajat szaporitasnak?
Szép a paprikáid színe, nálam is ilyenek voltak, de már felszedtem és feldolgoztam az egész maradékot sült paprikának. A fűszerpaprika első adagját feldaraboltam, lehet darálni, majd ha időm lesz. Addig gyönyörködök a színében:)
A hideg hatására magszárat akkor nevel, ha már ősszel kikelt, vagy ott maradt nyárról. De ha sikerül jó későn, vagyis tél alá vetni, akkor a mag kapja a hideghatást, és tavaszra lebomlik szépen a csírázást gátló enzim. Szokták a tavaszi vetés előtt 1-2 napra fagyasztóba is tenni a magot.
Egyszer már jártam úgy hogy erős paprika tördelés és darálás közben el kellett ugranom wc-re, hímnemű vagyok a többit el lehet képzelni. Higgyétek el nem hülyeség az a gumikesztyű... :-)
"Akkor mi a kulombseg, az oszi vetes es a tavaszi kozott?"
Ha a petrezselymet ősszel veted, következő évben a téli hideg hatásra magszárat nevel.
Ha tavasszal veted egész fagyokig szedheted a levelét. Ha földben hagyod a gyökerét, hideg hatásra következő évben hoz magszárat.
Én tavasszal vetem, és földben hagyom. Következő évben egészen addig lehet szedni a levelét miközben lassan magszárat hoz, amíg az új vetés szedhetőre nem fejlődik. Így kora tavasztól van petrezselymem, ami nekem nagyon fontos. :)
Én meg csípőspaprika-függő vagyok, minden rendes ételbe tenni kell belőle, a zöldbab főzeléktől a spenóton át a pörköltig...
Viszont így gyorsan fogynak a csili készleteim, sokat meg nem szeretek bíbelődni a megtermelésével és elkészítésével, tehát nálam fontos, hogy igen magas faktorú legyen az anyag.
A bolti erős Pista nekem túl gyenge, a húslevesbe annyit kell belőle tenni, hogy érezhető legyen, hogy már inkább paradicsomlevesnek néz ki.
A mostani csilim tűrhető, ebből egy mokkáskanál hegyével kell tenni a megfelelő ízhatásért, de bármikor becserélném egy ütősebb anyaggal, amiből egy késhegyni is elég. Az lenne az igazi, ha egy kis sótartónyi dobozban elférne egy teljes évi igény, ez lenne a gazdaságos, alig kellene hozzá ültetni. :-)
De ha ezek után azt hiszed, hogy egy őrült mazochista vagyok, akkor elárulom, hogy voltam a Salimár indiai étteremben, ahol a rendelésnél meg kell adni az étel erősségét 0-10-es skálán. Mivel mindenki szerint ehetetlenül csípősen eszem az ételeket, erős volt a kísértés, hogy jó magas fokozatot kérjek, de szerencsére győzött az óvatosság, és csak 5-öset rendeltem.
Jól tettem, a fogás végét alig bírtam megenni. Azóta szerényebb vagyok ezen a téren, nemzetközileg csak középmezőnyhöz tartozok...
Érdekes, amit írsz a metélőhagymáról. Nekem is van lila, hengeres, levelű (Allium schoenoprasum), ez vöröshagymaízű. Van fehér virágú, lapos levelű is (Allium tuberosum), ennek fokhagymára emlékeztető íze van, és sokkal később virágzik. Ez nálunk is életerősebb, bővebben veti magát, mint a lila virágú snidling.
Abban hasonlítanak, hogy egyik se ott van már, ahová eredetileg vettem. Ill. a fehér nemcsak ott van, a lila az eredeti helyén nincs már meg. A metélő fokhagymával tele van egész kert, de nem bánom, mert szép, mikor virágzik, és a rovarok nagyon szeretik, zúg a méhektől.
A petrezselyem a vetés utáni második évben virágzik. Ősszel már el van szórva a mag, az igaz, de egy része csak tavasszal kel ki. Megjelennek növények már ősszel is, ezek vagy megmaradnak, vagy nem. Ha meg ősszel túl korán veted, és jól megerősödik, már tavasszal felmagzik. Magérlelés után elpusztul.
Valami tortent veluk es ujra kellett kezdeni szeptember elejen... palantarol. Itt szokas - es szeretnem ha nalam is "elvetne" magat - mert csak a levelre van szuksegem. Viszont viragozni mar nem lesz ideje. Elofordul, amikor palantanak veszem, hogy azonnal magba megy... talan meg fogom hagyni jovore.
Ha elszorja a magjat a petrezselyem, zeller, metelo hagyma... az osszel van. Akkor mi a kulombseg, az oszi vetes es a tavaszi kozott?
Kaprot is palantanak aruljak - van mag is de meg soha nem sikerult... iden eloszor, szinten szeptember elejen!!! Rengeteg, gyonyoru kapor levelem van... szeretem nagyon.
A zeller... szinten levelnek - bolti gumot ultettem el, es harmadik eve visszatert. Magzott, elvetette magat. Iden nem hagytam, mert mindenhol zeller nott - ketto gumot megtartottam, tobbit kiszedtem.
A metelo hagymam siker - hosszu evek ota, de... eloszor a lila viragu, hengest ultettem. Aztan... elcsabultam a feher viragu (mert olyan szep) fele, ami lapos, nem hengeres... es lassan eltunnek a lilak... egymas melle ultettem... hiba volt. Izuk egyforma, az nem zavar - de hianyzik a lila virag...
Mi a fokhagymát mindig a hivatásos termelőktől vesszük, a legszebbet.
(csak zárójelben - amikor még ennél is nyomorultabb voltam, mint most, akkor a két ünnep között, december végén dugdostam el a fokhagymát - az is éppen olyan lett, mint bármikor máskor!)
A sajátomból. Van kb 10 különböző fajta, innen a fórumról is kaptam párat.
A petrezselymet kora tavasszal jó vetni, de mióta elszaporodtak a spanyol csigák, én palántát nevelek, csak levélpetrezselymet. Ha jövőre nem lesz több csiga, mint idén, talán meg lehetne próbálni újra helybe vetni. Mindig hagyok pár tövet virágozni, régebben magát vetette.
Fölástam, ahol le volt taposva. Ott volt a krumpli. Szedéskor a sorokat fölástam, meg egyébként is laza volt a tövek körül a talaj, a sorközök viszont le voltak taposva. Krumpliültetés előtt jól meglett trágyázva, azt nem kellett beásni.
Ásás után kijelöltem a tavaszi ágyásokat, elgereblyéztem, aztán lehetett volna ültetni a fokhagymát, ha lett volna rá időm.
Az ágyás már vagy két hete elő volt készítve, de az ültetésre már nem jutott időm. Minden évben elhatározom, hogy majd jó korán, rögtön a krumpliszedés után megcsinálom, de még soha nem jött össze.
Nagyon gondos vagy, hogy így átszitálod. Én csak ki szoktam hajigálni a nagyobb fadarabokat, a többit beásom úgy, ahogy van, durvább részekkel együtt. Csak azt szitálom, ami cserepekbe vagy palántáknak megy.
Nagyon szépek még a paradicsomjaid. Nálunk már mind potyog. Ez a jó idő számított valamit, a Mexikói mézen mindig találok pár ehető szemet, de lényegében vége a szezonnak. A Moneymaker nem potyog, de már nincs jó íze, és a fitoftóra is megjelent rajta.
Paprikánk nekünk is van még. Én nem főzöm be, amíg lehet, életben tartom, esszük frissen, aztán majd tárolom rekeszben, végül a maradékot elteszem a mélyhűtőbe.
Azok a hagyományos magyar fajták és ezek a chili-k köszönő viszonyban sincsenek egymással. Valójában számomra élvezhetetlen csupán a krém megfelelő hígításával tudok ehető konyhai kiegészítőt gyártani belőle de sajnáltam volna kidobni ha már ilyen szépen termett.
"..Erős paprikát csak gumikesztyűben szabad csumázni, aprítani.
Darálni pedig csak nyílt térben,.."
Hej, ha én ezt tudom a '80-as években...amúgy tökéletesen lehet vele dolgozni csupasz bőrrel is--megszokás kérdése az egész--valaha amikor erős paprikát daráltam /3kw-os motorral, 11 ezres fordulaton/...csak egy nedvesített kendő volt az orrom előtt.../háromszor, négyszer kellett a gépen átengedni--közben hűteni a paprikát..!
Az a helyzet, hogy ültettem 1 szem Trinidadi Moruga magot mondván úgysem lesz belőle semmi. Most túl ér a derekamon és erről az egy tőről meg a másik két bohócsapkáról annyi jött le, hogy krémet kellett gyártani. Ebből a krémből 1 üveg elég a következő negyven évre. A szomszéd tett egyetlen karikát a 10 literes fazékba és egy hétig nyögte az eredményt. Itt még megvolt a veszélyérzetem mert ránézésre is elmarja a turmix vágóéleit. A baj a többivel volt amit elvileg édesnek ültettem és egy tövön vannak édes és csípős paprikák is. Valamit benéztem mert tavaly csak édes sikeredett, idén meg minden csíp pedig nem magot fogtam hanem vettem. ( max. az lehet, hogy palántakorukban elkevertem őket, vagy a maggal volt a baj ). Na itt amíg mostam, csumáztam a hideg víz alatt nem volt baj, de ahogy a hideg vízzel foglalatoskodás véget ért irgalmatlan égető érzés volt amit semmivel nem tudtam csillapítani ( tej, olaj, víz, szappan, fenistil, neogranormon, irix....) hajnal felé a lavórral előttem már csak nevettem és legalább két évadot megnéztem egy sorozatból :-) A magozás csumázás eredménye az lett, hogy tömény paprika illata van, hihetetlenül intenzív paprika ízzel és valahol az erős pista és az édes anna között félúton lett, picit közelebb az édes annához. A kislányom kenyérre kenve ette pedig a csípőssel még óvatoskodik, vaj helyett.
Van egy óriási cserépben egy bokor amit levesbe teszek, nagyon pici , nagyon hegyes, narancssárgán át érik pirosra. Hihetetlenül finom és kellemesen erős és annyira sokat terem, hogy bár mindenkinek osztogatom sosem fogy el. Elvileg díszpaprika , gyakorlatilag meg nem.
Jövőre csak édeset ültetek és max. 2-3 bokor erőset és a kettőből keverek finom krémet. Figyelek majd a feliratokra és megbízható helyről veszek magot.
Idén a Rapires volt az amit eredetileg is erősnek szántam, tökéletes paprika, ehetően erős, illatos, finom, ha túlérik bepirosodik és mehet krémbe. A többi óriásira növő, fehér húsú paprika ami szintén csíp bár nem kéne nekik. A kaliforniai mentette meg annyira a helyzetet, hogy jutott a gyerekeknek szendvicsbe egy-két édes is.
Az első komolyabb évem volt a paprikákkal, van még mit gyakorolni.
Ránézésre szép narancssárga volt mindegyik, de ezt gondolom én is az egyetlen lehetséges magyarázatnak. Minden esetre így is durvább lett mint gondoltam így nagyon nem zavar, hogy lett a krémben pár enyhébb darab is.
A paprikában van olyan hatóanyag, ami még a nem erős paprikákban is megvan, és aki érzékenyebb bőrű, az szenved tőle.
Lecsó eltevésnél a nejem meg a lányom csak kesztyűben hajlandó dolgozni, miután párszor szenvedtek az édes paprikától is. Én viszont nyugodtan dolgozok velük, mindig csodálkoznak rajta, hogy az én kezemet miért nem bántja...
A csípős viszont az én kezemet is kikezdi, ismerem az érzést. :-)
Hát igen, sokan szkeptikusak a klímaváltozás kapcsán, de azt én is határozottan merem állítani, hogy a 80-as években, mikor a kertemet vettem, egész más időjárás volt jellemző.
Vannak emlékeim róla, hogy nem volt ritka az olyan június sem, mikor a Medárd időszakban olyan hűvös is volt, hogy nyár ide vagy oda, pulóverben kellett kimenni a kertbe.
É főleg nem volt a kert olyan öntözésfüggő, mint manapság, volt, hogy egész szezon alatt csak annyit locsoltam palántázáskor, amennyi összegyűjtött csapadékvizem volt a csilletárolómban, mégis tűrhető termés volt. Most meg nyáron sokszor köbmétereket locsolok el hetente, szerencsére megvan hozzá a bővízű kutam.
Miután egy egész éjjel ültem a kezemet hideg vizes lavórban áztatva, első "kézből" mondhatom, hogy egy bokron lévő termések között lehet eltérés, jelentős eltérés. Hogy mi okozza azt nem tudom...
Leszüreteltem az erős paprikákat, kóstoláskor azt tapasztaltam hogy ugyan azon a növényen lévő termések mintha nem egyformán lennének erősek. Nektek van hasonló tapasztalatotok?
Valaha anyukám olyan ágyást csinált, ahol a széle bakhát volt, ott volt a répa és a petrezselyem, a középső részében pedig a paprika palánták sorakoztak, az ágyások sarkaiban (és középen) a paradicsomok voltak. Májusig középen nem volt semmi, akkor került oda a paprika palánta. A répát és a petrezselymet mindig "sorjelzővel" vetettük, ami saláta és retek volt, azok ugyanis hamarabb kikeltek és abból látszott a sor...A locsolást öntözőkannával csináltuk, míg kicsik voltak a növények, később a középső rész árasztásával elég nedvesség jutott a gyökereseknek is. Gyomtalanítást amikor apró volt a gyom, akkor kézzel, később kapával is simán lehetett. Évekkel ezelőtt csináltam így én is, de mostanában kevés répát és petrezselymet vetek, arra nem volt érdemes a bakhátas ágyást csinálni.
Nekem 2 sorom szokott lenni, kb. 50 cm-es távolsággal, 1 répa, 1 gyökér. Amikor még kicsik, felteszem az öntözőkannára a rózsát, nem szokott leomlani a bakhát. Később a két sor közé engedem a vizet, vagy a slag szórófejével a bakhátak oldalát locsolom be jó alaposan. Még egyszer sem kellett a magasságukat igazgatni, ez talán az agyagos talajnak köszönhető. 2 db 3 m-es sorról van szó, nem szokta elönteni a gyom, közöttük kapálok, a bakhátra nőtt pár porcsint meg kiszedem kézzel. Ha nem lenne ilyen egyszerű, én sem csinálnám. A rotám kb. 15 cm mélyen tud szántani, a bakhátat 30 cm körülire szoktam emelni, a répa-gyökérnek ez elég.
Hihetetlen! Hiába keresgéltem a neten, rengeteg okos cikk van a gyökérzöldségek termesztéséről, a bakhátakról, de az öntözés és a gyommentesítés problémáját mintha kerülnék. Egyedül az alábbit találtam egy öntözési cikkben, de a gyomtalanításról egy szó sincs. :
"Barázdás öntözéshez a talaj felszínét talajművelő eszközökkel úgy alakítják ki, hogy azt barázdák és bakhátak alkotják. Az öntözővíz a barázdákban folyik, és szivárgás útján terjed a bakhátak talajába. A barázdák mélysége 2025 cm, távolsága 7080 cm, hosszúsága pedig 3 m-től (rövid vagy bolgár barázda) 50 m-ig (hosszú barázda) terjed. A növényeket a bakhátakra ültetik."
De ez nagyon vízpazarló módszer. A csepegtető öntözés és a kelés utáni takarás jó ötletnek tűnik, de ez sem egyszerű, hogyan rögzítsük a fóliát, hogy ne csússzon le a bakhátról.
Esetleg kivágni a fóliacsíkból középen egy keskeny sávot, amit a sorra lehet illeszteni, de x cm-enként meghagyni egy-egy vékony összekötő hidat, ami nem engedi szétcsúszni a fólia két oldalát, de minimális hosszban szakítja meg a kikelt sort.
Nálunk legföljebb a fólia jöhetne szóba, apró magról kelő, lassan induló növényeket nem lehet mulcsozni, rákotorják a rigók. Azzal a lendülettel aztán kikapálják magát a sort is.
Én se próbálom ki a bakhátat, pont a kapálás nehézsége miatt.
Kézzel húzogatni a gyomokat elég babra munka... a horoló vagy kapa meg rombolja. Hogy csinálják ezt nagyüzemben? Egy rakás gyomírtót kiszórnak már jó előre megelőzésnek??
Jogos a felvetés a gyomok kapcsán, ez nem is jutott eszembe, pedig valós probléma.
A jól beállított csepegtetés biztos áthidalja az öntözési problémát.
A gyomok itt biztos csak úgy kezelhetők, hogy egész apró korukban kell eltávolítani őket, mert ha gyökérzetet fejleszt, azt már nem lehet roncsolásmentesen kihúzni a bakhátból.
Jövőre meg kellene próbálni bakházas répát és retket de csepegtetővel a tetején. Egyébként eddig az riasztott el a bakháztól, hogy a gyomtalanításkor erősen rongálódhat a bakhát és nem győzném újra húzni. Erről mik a tapasztalatok??
A bakhátat már én is kipróbáltam óriás retek termesztéséhez.
Jól működött a dolog, de nekem a locsolással volt problémám. Száraz időben ez elkerülhetetlen, viszont a víz nem áll meg a bakháton, rögtön lefolyik a rézsűjén, nehéz beáztatni a talajt, és a locsolás rombolja is a bakhátakat, mindig igazgatni kell.
Viszont tényleg igen szép méretes retkek nőttek benne, de a sok többletmunka miatt nem tértem át erre a művelésre.
A bakhátak kialakítása sem kis munka, ha nem is annyi, mint a magas ágyásoké.
Ezek után találtam ki ezt a módszert, hogy a zöldség és répaágyásokban a vetés nyomvonalában ásóvillával fellazítom a talajt jó mélyen de csak egy szerszám szélességben.
Persze év végére a locsolások hatására itt is betömörödik a talaj, de addigra már kialakulnak az erős főgyökerek, és nem ágazódnak el, szépen kifejlődnek.
Igaz, a bakhát biztos még alkalmasabb a szép erős, hosszú gyökerek kialakulásához, csak nekem túl sok többletmunkát igényel, amit nem akarok felvállalni...
A gyökérzöldséggel nekem is volt bajom korábban, de valahol olvastam, hogy érdemes bakháton termeszteni, főleg az olyan agyagos talajon, mint az enyém, azóta így csinálom és szép hosszú, egyenes zöldségeket tudok termeszteni. Bakhátat könnyebb is csinálni, mint derékfájósan mélyre ásni.
Nekem az a tapasztalatom, hogy a rotációs kapával lehet törekedni a mélyebb művelésre, de ez eléggé korlátozott.
Viszont a legtöbb kerti növénynek nincs is szüksége olyan mély megművelésre, ott elegendő a rota. Viszont a gyökérzöldségeknél nekem megérte mindig, ha máshol nem is, de a vetési sor vonalában ásóvillával jó mélyen fellazítani a földet, nem is kell megforgatni, csak jó mélyen letaposom a villát, és felroppantom a földet.
Kis tételnél ez minimális többletmunka, de meghálálja a vetemény.
Én úgy hallottam, hogy annyi előnye van az őszi vetésnek, hogy a madarak nem tudják kikaparni a szemeket, míg tavasszal csapatostul rávetik magukat, amint egyetlen szemet látnak valahol elszórva. Ezért az őszi vetést nem kell madarak ellen védeni.
Borsót még nem próbáltam, mert gyerekkoromban azt tapasztaltam, hogy évjárattól függően nagyon kukacos lehet vagy nagyon kevés teremhet.
Tavaly egyeteln egy darab pasztinák se termett, igy idén 4-5cm-re vetettük a magokat - úgy tűnik, szinte mindegyik kikelt, méteres leveleik vannak, de a többség 2-4 felé elágazott, viszonylag tömzsi fehérséget hozott.
Vagy kemény neki a talaj, vagy túl sűrűn lett ültetve.
Én egyszer vetettem hó alá rajnai törpét. Ezt régen a legjobb fagytűrőnek mondták, az újabb fajtákat nem ismerem, lehet majd más mondja.
Október legvégén vagy nov. elején vetettem el, mert akkor nem volt sár a kertben. időpontot nem tudok mondani mikor szedtem, de arra tisztán emlékszem hogy a szomszédban akkor virágzott a tavaszi vetés mikor én szedtem az első tállal. Talán május közepe lehetett.
Azért próbáltam ki a tél előtti vetést mert tavasszal rendre akkora a sár mikor vetném, hogy időnként heteket kell halasztanom e miatt. Jól sikerült, emlékszem hogy örültem és a szomszédasszony irigykedett. Mástól biztos kapsz szakszerűbb választ. :)
Sziasztok! Valaki elmondaná nekem, hogy ,hogy folyik a borsó őszi ill. tél alá vetése? Milyen fajtákat ajánlanátok, amelyek bírják a fagyot, továbbá ezek ha el is fagynak újra kihajtanak? Tavasszal mikor várható a "szüret" kezdete, meddig marad fogyasztható a termés ha nem bírjuk időben leszedni? Személyes tapasztalatok is jöhetnek, Köszönöm!
Hát igen, látom a különbséget a piacra, vagy a saját célra termelés között.
Nekem nagyon kis kertem van, ahol minden veteményt úgy helyezek el, hogy a lehető legjobb legyen a helykihasználás.
A gyökérzöldségekre én 30 cm-es sortávot használtam mindig, olyan ágyásszélességgel, hogy elérhetők legyenek kézi megmunkáláshoz a sorok (4 sor). Igaz, a sorok nagyon összeborultak év közben.
Két éve viszont kipróbáltam a vegyes ágyásokat, a hagymát kombináltam a gyökérzöldségekkel. Mivel a hagymát általában hamar el is használjuk zöldhagymának, így végülis nálam is 60 cm lett a sortáv, és így valóban sokkal kezelhetőbb is, és szépek is lettek a gyökerek, úgy, hogy marad ez a módszer a továbbiakban.
Persze nekem csak 5 méteres ágyásaim vannak, de nem akarok a téli tárolással bibelődni, így elég is bőven, még az ismerősök is kapnak belőle a bébirépa kortól kezdve télig.
Hát igen, a technika mindegy, a lényeg a különböző mélységekbe kerülő mag.
Nekem mondjuk a gereblyézés nem nagyon fekszik, csak a síkfólia elterítése előtt szoktam használni, a talaj egyengetésére. (Már sok éve készülök, hogy deszkából csinálok egy földsimítót, de mindig csak akkor jut eszembe, amikor már éppen kellene, így marad a gereblye).
Ha nem lenne a síkfóliázás, akkor el is felejteném, mi az a gereblye.
Erről jut eszembe egy sztori nagyapám gyerekkorából:
A gyerek elmegy a faluból Pestre, tanulni.
Mikor nyáron hazamegy, nem akar már paraszti munkát végezni, eljátssza, hogy elfelejtett mindent, őrá már semmi munkát nem lehet bízni.
Adnák neki a kaszát: - Nem tudom, ez micsoda, mire való.
Adnák neki a kapát: - Ezt se ismerem.
Adnák neki a gereblyét: - Ezt se ismerem.
Így hát nem dolgozik egész nap, csak heverészik.
Másnap aztán valaki a fűben felejti a gereblyét, a gyerek rálép, az meg felcsapódva orrba vágja.
Elordítja magát:
- Ki hagyta itt ezt rohadt gereblyét??
Egyből tudta, hogy mi a neve a szerszámnak.
Minden árokba ültetett dolgot - zöldségtől a kardvirágig - úgy takarok, hogy a sor két oldalán járva végigmegyek fölötte, és két oldalról bakanccsal a kellő mennyiségű földet húzom rá.
A répát ritkításkor én se dobálom el, aminek már répakinézete van, csak a nagyja földet lehúzom róla, és leharapom a száráról. :)
Ha "igazi" pincéd van, tehát ilyen borospince-jellegű, akkor kesztyűvel leszeded a nagyja földet, lehordod, kész.
Ha száraz, ház alatti pince, akkor érdemes homokba állítva tárolni, és néha kissé nedvesíteni, hogy ne fonnyadjon nagyon.
Én nem ismerem a fagytűrését, de megnéztem a Balázs-Filius féle "bibliában", és ott is azt írják róla, hogy az egyik leghidegtűrőbb zöldségféle, nyugodtan teleltethető a földben.
Elsősorban én is gyökérzöldségeknél alkalmazom, mert mákot már régóta nem tartunk. De gyakorlatilag mindennél így szórom a magot, aminek a magja nem elég nagy. Kivétel az olyasmi, mint a borsó, cékla, legényvirág, tehát aminél pár cm ide vagy oda nem számít.
Lehet, hogy nem magtakarékos módszer, de hát ez nem profi dinnyemag, amiből 30 Ft egy szem...
Idén van 2 sor zöldségem, 1 sor répám (45 m-es sorok), és összesen elszórtam olyan 4-500 Ft értékű magot (ennek egy részét én termeltem, tehát még kevesebbet költöttem), aztán már a zöldség ritkításából (petrezselyemzöldnek csomózva) árultunk 3-4000 Ft-ot.
Most meg 2 zöldség + 1 répa 250 Ft.
Oké, hogy nem mindenki termel piacra, de ugyanilyen hasznos saját részre termelve is, mert nem kell venni.
A ritkításnak meg az a módja, hogy mindig a sűrű részt húzom ki mindenestől, a ritkát, főleg az egyedül állót hagyom meg. Mert így a megmaradónak a gyökérzete nincs megbolygatva, és a munka is egyszerűbb.
Én is sok évig csináltam egykor, hogy nagyon odafigyeltem rá, de most már inkább kicsit ritkábbra hagyom, és az egyedül lévőt hagyom. a A pontos távolságok se fontosak, csak összességében egy adott távon egy adott darabszám legyen. Meg persze, a gyökerek elférjenek egymástól.
A levelek megnőnek 30 centisre, és majd oda hajolnak, ahol fényt találnak maguknak. A sortáv 60 cm, így vagy kétszer még a kis Robi-52-vel is el tudok menni a sorközben. Év közepére meg összeérnek a sorok.
Nem tudom, mondhatom-e, MINDEN másféle növénytől elválasztva, hogy roppant rapszodikus, és nehéz a kelése a petrezselyemnek (fehér répa).
Volt, hogy reményvesztetten kezdtem kikapálni a tízcentis gazt a sorában, amikor feltűntek a nagyon jellegzetes levelei. Természetesen körömnyiek.
Máskor elő sem jön (ilyenkor a sárgarépa is alig).
Minden a nedvességen, a fényen múlik.
Sok zöldségféle csak fényen csírázik, ezeket bele kell tapogatni a földfelszínbe és óvatosan locsolni (kézből!), vagy az öntöző fejjel porlasztó állásban.
A pasztinák (és a berekfa - erdészet) is ilyen "tappancsos" növény.
Meghámozom, megmosom, felszeletelem, bezacskózom, fagyasztom. sose szoktam blansírozni a répaféléket vagy zöldbabokat fagyasztás előt.... nem is értem mások miért így bíbelődnek vele úgy.
Lahuba véleményén vagyok, szerintem is éretlen sütőtök lehetett. Nálam is vannak ilyenek, idén valahogy lassúbb volt az érés. A 14 tökből 3 teljesen érettet vettem le 1 hete. A többit is leszedtem mert talaj menti fagyot jeleztek előre amiből semmi nem lett, de így a tökök a fal mellett egy padon várják a teljes érést. napról napra sárgulnak.
Ha fagyveszély van, lesz, szedd le te is szárával együtt ha még van, és tedd szellős fagymentes helyre.
Tudomásom szerint a sütőtök és az egyéb étkezési tökfajták nem egy fajba tartoznak, nem tudnak kereszteződni. A spárgatök, cukkíni és csillagtök viszont kereszteződik egymással, mert ők mind ugyanabból a fajból lettek kinemesítve.
Sőt, még a hosszúkás narancssárga sütőtök és a hagyományos nagy sütőtökök sem egy fajba tartoznak, más származásúak.
Nem lehet, hogy még csak félig érett volt a tök, csak sávosan kezd elszineződni a héja?
Én a 2. módszert alkalmazom. Nem kefélgetem, annyi földet szedek le, amennyit a kesztyűs kezemmel le tudok dörzsölni. Arra figyelek csak, hogy állatok ne maradjanak rajta.
Működik az 1. is, áttelel kint, de mikor fagyos a talaj, nem tudod kiásni. Kora tavasszal pedig elkezd magszárba menni, és megkeményedik a közepe.
Szerintem a legjobb, ha a lehető legkésőbb szeded fel, és párás pincében tárolod.
Képzeljétek, szüreteltem egy olyan tököt a kertben ami kívül zöld-sárga csíkos volt, befűl meg félig főzőtök, félig sütőtök színű. Gondlom átkereszteződhetett valamivel, de nem tudom mivel mert sütőtök nem volt a kertben. Ti is találkoztatok már hasonló jelenséggel?
Rengeteg pasztinák - vagy paszternák, vagy fehérrépa, ki minek kedveli - termett, de most valahogy nem kell senkinek. Milyen módszert ajánlotok tárolásra? Ez a három merült fel eddig:
1. hagyni a földben, szakaszosan kivenni, úgyse lesz baja
2. kiszedni és hagyni megszáradni a földet rajta, majd csak lekefélni és pincében tárolni
3. kiszedés után alaposan megmosni és száritás után pincében tárolni.
Köszönöm, kipróbáljuk a palántázásos módszert, edénybe vetjük majd jövő héten, és amikor előbújnak, a gyerekek gyakorolhatják az átültetést. Tavasszal majd a legjobbak talán paradicsompalántára is kaphatnak megbizást, így lesz egy presztízs hatása a gyakorlásnak.;)
Rengeteg parika van még a töveken. Padlizsán is bőven van. Kár lenne értük. A paradicsom olyan amilyen. Egyedül a Magnus bírja a strapát az ki se repedt
Nagyon jól megfogalmaztad ezt a változó mélységű vetési technikát és taktikát!
A sok éves tapasztalatok után én is ide jutottam, de én a gyökérzöldségeknél alkalmazom. Főleg a petrezselyem kel nehezen, és az optimális vetési mélység eltalálhatatlan, mert száraz időben a túl sekélyen vetett könnyen kiszárad csíraállapotban, ha nincs mód folyamatosan locsolni, ha meg mélyre teszem, nagyon nehezen verekszi ki magát a felszínre.
Ezért én is úgy vetem, ahogy írtad, aztán valamelyiknek éppen jó lesz.
Igaz, nem egy vetőmag spórolós módszer, de inkább többet költök a vetőmagra, mintsem foghíjas legyen a vetemény. Igaz, sokszor drasztikusan ritkítani kell ahogy fejlődik, de annak is van praktikus technikája.
Kezdő koromban igyekeztem szép egyenletesen ritkítani, de egy hét múlva kezdhettem újra, aztán mást sem csináltam, mint rendszeresen ritkítottam, ahogy nőtt a vetemény.
Most már ott tartok, hogy nem szépészkedem vele, mikor eléri a megfelelő méretet egyszerűen kitépek egyszerre egy csomót, így megszaggatva a folyamatos sort, a maradékot meg hagyom kis csoportokban. Mivel van helyük terjeszkedni, szépen megerősödnek annak ellenére, hogy szorosan egymás mellett vannak, nagy részük igen szép méretet ér el, habár vannak beékelődve vékonyabbak is, de nem jelentős mennyiségben.
Lehetne ezt később még finomítani, de erre már általában nincs időm, és így is szép termés lesz...
Ha a mákot folyamatosan szórod a sorba, akkor nem nagyon lesz olyan, hogy hiányos lesz a sor. Vagy ha igen, mert valami jószág kieszi, az meg bármilyen módszernél előfordulhat. Inkább a túlzott sűrűség lehet probléma, de kis mennyiségnél nem sokba tart ritkítani. Ha csak centinként ejtesz le 1 szemet, akkor is elég, ha minden 30. szem kikel. Ha több kel, akkor meg az említett kétszeri ritkítás, először pár centis korban 5 centire, aztán 10 centis korban a végleges tőszámbeállítás.
Egy praktika, amit mi használunk apró magokhoz: kapával V alakú árkot húzol, és úgy szórod az apró magot, hogy az árok aljára és oldalára is kerüljön. (Miközben a sor hosszában mozgatod a szórást végző kezedet, közben keresztben is mozgatod, vagyis sűrű cikk-cakkban szórod a magot.) Így valamelyik mag egész biztosan a kellő mélységbe kerül, nem lesznek hosszabb távon túl mélyre vagy túl sekélyre kerülő magok, amik hiányos kelést eredményeznének.
Ha a búza jól sikerül, nem kell gyomlálni, mert elnyomja a gyomokat. (Kivéve az évelő kétszikű gyomokat.)
A napraforgót nem kell palántázni, nem szereti. A szükséges mennyiség többszöröse kerüljön a földbe inkább, aztán majd kiritkítod. (Ha sok talajlakó állat feni rá a fogát, érdemes talajfertőtlenítővel megszórni.)
Mostanában már én sem főzök, itt van körülöttem két hivatásos, be sem mehetek a konyhába! :)
(dehogynem! - éppen ma tisztítottam és főztem meg kuktában egy vagon birsalmát - a nagy lábas tele lett, abban folytatódik a birssajt főzése, sűrítése - már ötven éve gyakorolom, nagyon finom, igazi nyalánkság - mindig drága Édesanyám jut róla az eszembe)
A mákot korán tavasszal(hólére) lehet vetni és mire támad a máktokbarkó már kemény a gubóhéj számára(előfordult már január 6.-i vetés). Lehet a magot búzadarával keverve vetni és ritkább lesz a vetés.Mi évtizedek óta nem keverjük semmivel,kelés után 2x ritkítjuk kézzel, kb. 2-4 leveles korában a sorban kapaszélességre hagyunk egy pár centis csomót,amiből a végén egyet hagyunk.Virágzáskor bórral szoktam 2x permetezni.Közel ötven éve vetjük így minden évben kék és fehér mákot.Nálunk az őszi mák nem vált.
Nejedhez hasonlóan nekem is az a gondom, hogy túl nagyok a céklák. Én mindig cylindrát vetek, ami közepes méretben finom és szép sötét színű. Remélem, azért jók lesznek valamire, ha már nem szedtem fel idejében.
Régen sütöttem, általában inkább főzöm, mert úgy könnyebb meghámozni.
Megmostam és héjastól betettem a sütőbe, és addig sütöttem, míg megpuhult. Egészben elég soká tart, valószínűleg nem árt lefedni, hogy ne száradjon ki. Majd Tintus leírja a jó módszert, én nem vagyok nagy szakács.
Főve is szeretem, nem kell hozzá recept, héjastul megfőzöm egészben, meghámozom, és már lehet is enni. Akár szendvicshez, vagy csak magában. De majonézes salátába is szoktuk krumplival felesben. Savanyúságot nem szoktam készíteni. A részleteket érdemes itt kitárgyalni:
"Ifjú titán"-ként (ha ismered a kifejezést) belelkesedve mentem egyszer egy aratást megnézni, és büszkén mondtam mindenkinek, amiket a fejembe ojtottak, hogy a kombájn milyen csodákra képes, miközben az emberek csak feküdtek a hőség miatt. Azután egy "öreg, részeges szaki" kiokosított, hogy miért is kellett nekik pitymallatkor kelni aratáskor, és miért is heverésztek kora délután.
Tehát a búzának gereblyével vagy valami célszerszámmal csinálok jeleket és pár centire egymás mellett benyomkodom egyesével a földbe - majd a derekammal később elszámolok, mert biztos reklamálni fog.
A mákkal pont ezen filóztam, hogy nem tudom egyesével ültetni, inkább paradicsomos módszert használnám, tálba tenni, majd egy hetesen átültetni őket a helyükre - macerás, de még mindig jobb, mint bosszankodni, hogy tucatnyi nőtt egymás mellett, ki kell szedni a többségét, fél méteren át pedig egyetlen egy se hajtott ki. Viszont nem tudom, az átültetést elviseli-e, és mennyi idő kell neki, amíg kihajt. A tavaszi-őszi mákról hallottam, de én azt látom, hogy akkor bújik elő, amikor kedve tartja, márciustól novemberig látok néhol új hajtásokat. Nekem úgy tűnik, a tavaszi-nyári hajtások vékonyabb és ritkább levelekkel rukkolnak elő és gyorsabban növekednek, de csak néhány példát láttam.
Igen, napraforgó az tavasszal jön számításba, addig el kell dugnom a magokat, mert jön a meccsnézés szezonja, és bizonyos egyedek ilyenkor nagyon rafináltak tudnak lenni, ha szotyira van kilátás.
Pedig a cékla igen kiválóan palántázható, én már évtizedek óta így termesztem. Így ugyanis igen kis helyen meg tudom termelni a palántákat, sűrűn vetve, mikor a célterületen még az előző kultúra terem.
Természetesen úgy szedem a palántákat, hogy kiritkítom az eredeti vetési helyén a szükséges tőtávolságra, és ott hagyom helyben a maradékot.
Ez lesz a legkorábbi cékla, mert a palántázás azért visszaveti a fejlődést.
De igen szívósak a palánták, sokszor kánikulás időben teljesen leszáradnak a levelei a palántázás után, és tőből hoz új leveleket, ahogy magához tér.
Aztán ha beindul, igen gyorsan fejlődik, ilyenkorra már túl nagyok is a nejem szerint.
Igaz, én meg zöldséget palántáztam már két évben is, amikor a giliszta vagy valami egyéb jószág kieszegette egy darabon a magoncokat, akkor ritkításkor odapalántáztam a kiszedetteket, és szépen megnőttek.
Nem tudtam volna megállni, hogy pár topikot nézek, a többit meg nem...
Mi nem vagyunk nagy karalábérajongók. Főleg ízesítőként szeretjük a húslevesbe, ezen kívül inkább csak nyersen.
Mivel jó zöldségtárolónk nincs, ezért üvegben szoktuk elrakosgatni a dolgokat. Vegyesen minden, ami a levesbe kell. Már vagy 15-20 éve van befőzőautomatánk, abban teszünk el rengeteg zöldséget meg gyümölcsöt.
Előnye, hogy pár alkalommal nekifogunk, és el van intézve, télen nem kell mindig összekenni a konyhát. Meg így a gyengébb minőséget is hasznosítani tudjuk, ami még jobb tárolóban se bírná sokáig.
A búzát, ami nyilván őszi búza, azért elvetheted (bemutató céllal - néha vannak csodák, reménykedjél!).
Sorba vesd, 15 cm sortávra, 3-5 cm tőtávra, ugyanilyen mélyen. Csak szórd a magot, aztán az ősz megmutatja, hogy képes-e rendesen kelni.
A máknál az a fontos, hogy tavaszi-e, vagy őszi?
Ha őszi, akkor lehet vetni, de megint csak rizikó, hogy a fagyok előtt eléri-e a 3-5 leveles állapotot? Azért csak próbáld meg. Kapádhoz igazodó sortávra, 1 cm mélyre vesd el. Megint csak a szórva vetés az alkalmas. Tavasszal úgyis egyelni kell! (ritkítani)
A napraforgó tavaszi növény, eléggé szereti a meleget, előnyös, ha jó növekedési eréllyel képes nőni!
Köszönöm az ismertetést. Nálam is van még paprika szabad ültetésű a kertben. Felénk még nem mondanak hidegebbet mint +3C fok. Persze azért én sem vagyok nyugodt. Greygokat, stb. azért szeretném még néhány hétre fogyasztásra eltenni.
Régebb óta olvasom a jelzéseidet. Sajnálattal olvasom, hogy felétek hidegebb a környezet, talán a közeli patak miatt is.
Én ma az összes paradicsomot -bár fájó szívvel- megszüntettem. Bár túltermelési válsághoz hasonló helyzet alakult az idén ki, mégis sajnáltam most őket. A Tizenegyes paprikákat is fel kellett húznom. Három hete legalább már csak ácsorog és nem fejlődik az egész paprikaültetvény, amit persze nem csodálok. Sőt ha nem is nagy létszámban megjelentek a ligeti csigák, a rózsabogarak és a "büdösbogarak" is. Ők jól érzik magukat a paprikák közt, néhányat feláldozva saját létfenntartásukra. Szép jövőhetet kívánok, és természetesen mindenkinek is.
Az őszibúzát meg a mákot lehet októberben vetni,de a mákot ne mélyre.A gyerekeknek ha bemutató lessz,ültetnék sűrűn,ritkán,hogy lássák a különbséget.Búzát meg mákot lehetne most,meg tavasszal is vetni.A napraforgó fagyérzékeny.Még lehetne áttelelő salátát meg fekete retket ültetni.
Mit lehet kezdeni épp csak sárgulni kezdő sütőtökkel? És van olyan ami még zsenge zöld. Két óriás már beérett, de valamiért ezek után hetekig nem kezdett új termést hozni, csak valamikor július közepén lettek újak. Azok pedig még éretlenek, bár óriásiak ahhoz képest, hogy Orange fajta.
Nem kentaur vagyok, de nálam csak a batáta teteje feketedett meg. Paprikák, paradicsomok, cukkinik vígan vannak. Azt hittem nem is volt fagy, csak a batáta rosszabbul bírja a hideget. Igaz, mi nyugatról takarva vagyunk egy nagy házzal.
Most kaptam egy új feladatot, iskolásoknak kell bemutatási célra kis kertrészben kialakítani kis kertet egy pár négyzetméteres, kissé gyomos - fü és gyerekláncfü a domináns - területen, mely U alakban téglafalakkal védett.
A gondom az, hogy búzát, napraforgót és mákot nyomtak a kezembe, hogy napokon belül vessem el.
Hogyan különitsem el őket és mikor lenne ajánlatos ténylegesen elültetni őket, és milyen távolságra?
A mákot én arasznyi, a napraforgót fél méteres, a búzát pár centis távolságra tenném, de mennyi legyen a sortávolság, hogy a várhatóan erősen tiltakozó gyomokat rendszeresen ki lehessen szedni?
Igen, nagyon él még minden. A kápiákon iszonyatosan sok van még mindig, tele vannak életerővel.
A kisebb batátákat tavaly újságba csomagolva tároltam egy cipősdobozban itt a panelban, de annyira összeszáradt, hogy 1, azaz egy darabot tudtam feléleszteni áztatással. Abból az egyből lett aztán az egész ültetvény.
Idén inkább nem kockáztatok, a vékonyak mennek a telekszomszéd fagymentes pincéjébe. A többi pedig szerintem nem lesz olyan sok, hogy el kelljen tárolni:)
Gyönyörű a kerted még most is. Én végül kiszedtem ma az összes batátát mert az éjjel lefeketedett a levelek teteje. Semmi máson nem láttam fagykárt, lehet, hogy már a 2-3 fokot se bírja. Ilyen nagy egy se lett mint a tegnapi, de szépek. Egy olyan ládával lett, mint neked 7 tő alatt. De kettő alatt alig volt valami, az egyik az más fajta, a másikra megy,ránőttek a brokkolik. Most tanulom csak hogy mit kell vele csinálni, még recepteket is kell néznem. Meglepett, hogy milyen törékenyek. A kicsiket hogy tárolod? Nem fonnyad meg tavaszig?
Én most a fagyokra való felkészüléssel foglalkoztam. Reggel 1 fok volt az előtérben, holnapra 2 fokkal hidegebbet jósolnak. Úgyhogy előszedtem a takaró fóliákat, a fagyérzékeny cserepeseket bepakoltam, vagy letakartam, betettem a vészfűtést a fóliába, bár az még valószínűleg nem fog kelleni. Pár tő paprika van a szabadban is, azok vagy ki fogják bírni, vagy nem. Ha nem, a termésük megy reggel a mélyhűtőbe, ha megfagyott.
Kedvet csináltál nekem is a felszedési próbához, kiszedtem pár tövet. Ennél vastagabb már szerintem a bent lévők sem lesznek, de ezt borítékolni lehetett, mivel elég sűrűn ültettem őket, és persze nem is a legjobb helyre (az kellett a paprikáknak). A zöld kosárban lévőket külön kezelem, mert az elsőrangú hajtató anyag tavaszra.
Köszönöm Kedves Nóra! Gondoltam hogy nem az lehet az oka, az egy helyre vetés két évben egymás után. Ugyan az a fajta 15 db Joker ubi palánta lett ugyanarra a helyre kiültetve az utóbbi két évben. Ugyan az a bánásmód. Mindkét évben gyári csomagolt új magokból készítettem a palántákat. (Ráadásul megbízható forgalmazónak tartom, csávázott vetőmagjaival is) Tavaly közel 100 kg termett az év során. Az idén pedig épp csak 10 kg mennyiségű. Két igazolt eltérés van a két év közt. Az idén tettem az ültetőgödörbe kevés indító hajtató műtrágyát, tavaly nem, de azért nem gondolom, hogy ez lehetett a baj. A másik lehetőség, már amennyit én értek hozzá. Valamiféle vírusos problémára gondolok, mert a levelek a csúcshajtásoknál fodrosak lettek és nem hajtott az uborka tovább. Biztos ami biztos, közben tegnap délután a kerti munka közepette eldöntöttem, hogy jövőre azért odébb költöztetem az ültetvényt. Lebetonozott vascsöveket akarok leásni, (most találtam őket használaton kívül -régen szőlőkordon részei voltak), és így néhány évig szeretném, ha egy helyben maradhatna a támaszték.
Eredményes kertészkedést kívánok a még hátralévő hét végére mindenkinek!
Jókor tetted fel, az aszályos, gombátlan nyár után most van a kegyelmi pillanat, amikor a gombász boldog lehet, mert előjöttek még a nyári gombák és a szokásos ősziek is, de sajnos ilyenkor ez már nem tarthat sokáig, mert nem lehetnek messze az első fagyok, és az már megtizedeli a szedhető fajokat.
A húsvéti rózsát és a jánosnapi retket korábban, még valamikor augusztus első felében vetettem, úgy, hogy ezt még a kelésig és utána is egy darabig locsolgatni kellett az aszály miatt, de megérte.
Rengeteget ettünk belőle, talán most van olyan pudvásodás előtti fázisban. Két lépcsőben vetettem, legközelebb legalább háromban fogom.
A céklát a nejem valami recept alapján feldarabolva, sárgarépával vegyesen süti meg tepsiben.
Nekem sajnos csak karbolszagú, avagy sárguló csiperkém van.
Nagy csalódás volt, de már nem zavar.
Már csak azért sem, mert a fenyvesem viszont tele van rizikével! :)
(lucfenyvesi rizike - annyi, hogy a család lassan már unja, pedig jó ehető gomba, csak mint minden tejelő gomba fajta, kicsit aromás és ezt nem mindenki szereti)
Mivel többször is pórul jártunk a fertőzésekkel és a kártevőkkel, ezért még ennél is több van, ide is, oda is ültettünk, hogy ne legyen teljes a kár, ha valami termesztési probléma van.
Már a vízáteresztő fátyolfólia sincs a helyén - ami természetes is! - de szívből ajánlom!
Minden négyzetmétert érdemes letakarni, főleg szárazságban.
Most már csak tárolási problémánk van.
A garázsban az akna majd' félig van gyümölcsös és krumplis ládával.
Amennyi bent van, annál több van kint a földben (és fent a fán!).
Csak azt szerettem volna megmutatni, hogy - ha még szerencse is van az idővel - érdemes időben eltenni a másodvetéseket.
A paradicsom szívfájdalom, mert ezt a fajtát szeretjük a legjobban! Itt fordítva sült el az időjárás puskája.
A rózsaszál mögötti terület volt a krumpli föld, már nem ilyen, fel van dolgozva és be is vetettük.
Magamat ismétlem, de az időben végzett munkához jókor megjött az eső (nem mindig szerencsésen, amint a paradicsom mutatja - azért meghagyjuk, hátha csoda történik!) :)
Végre fel tudtam szedni a burgonyát .. azért jó pár szemet megviselt az utolsó hetek csapadéka. Egyenlőre 10-es rekeszekben tárolom őket mert kicsit nedves volt a föld még meg így jobban átlátom, hogy van e romló szem. Megkezdődik a paradicsom-uborka-dinnye hálók felszámolása, hogy le lehessen kaszálni a gyomokat végre. Aztán lehet felszedni a répa-cékla féléket.
Vöröshagymát termesztek egy részen, de most meglepődtem, hogy nem tudtam mindet leszedni. Az ültetettek nagy része szépen jelezte, hogy megérett szedésre és már egy hónapja szárad, de mintegy ötöde úgy döntött, még tovább akar nöni. Némelyik már egy kisebb sárgadinnye méretét kezdi megcélozni és még mindig nem akarja abbahagyni, pedig már október jön.
Mit javasoltok, várjak türelemmel, amíg jobb belátásra térnek, vagy kényszerszedés szükségeltetik, mielőtt valami bajuk esne?
Megnéztem, hogy van-e valami a kísérleti batátáim alatt.
A középső egymagában volt, az egy külföldi gumóból lett palánta volt. A másik kettő hazai, egy tő alól jöttek, de még van alatta. A nagyobbik 2 kiló 46 deka a letört csücsökkel együtt.
Nekem évekig tök volt a kerítés mellett, nem volt különösebb baja. Most csak azért nincs, mert földieper került oda, és nincs hely. De jövőre azt hiszem, beszuszakolok közéjük megint valamilyen tökfélét. Pazarlás, hogy az a jó rács nincs befuttatva.
Szervusztok! Szép hétvégét mindenkinek, reméljük hogy kitart a jóidő. Tegnap felhúztam a paradicsomtöveket, mert szinte az összes rajta lévő paradicsom felrepedezett a sok esőzés miatt és már láthatóak a repedezéseknél a gombás betegség kifejlődésének a kezdeti jelei.
Érdeklődnék hogy szerintetek az uborkát szabad e több éven keresztül ugyanarra a helyre ültetni? Második éve használom ugyan azt a helyet. (Csak 15-20 darabról van szó, nem egy nagy ültetvényről) Még egy évet szeretném otthagyni, ha lehetséges.
A borsóval nagyjából szinkronban lehetünk, nálam is ez a helyzet.
Ami még jól bejön nálam a késői vetéseknél, az eddig a hónapos retek volt, amit általában szeptember elején szoktam elvetni, és kb. 3 hét alatt fogyasztható, mert sokkal gyorsabban fejlődik, mint a tavaszi vetés. Idén ez kiegészült a kissé nagyobb testű retkekkel, valamikor augusztusban vetettem húsvéti rózsa és jánosnapi retkeket lépcsősen.
Ez még népszerűbb lett, mint a hónapos, hetek óta szedjük, főleg a húsvéti rózsa tetszik, szép hosszú, sárgarépa szerű testet nevel, jó zsenge, kellemes ízű, nem kukacos, nem pudvásodik, és kiadós, egy étkezéshez elég egy izmosabb példány.
A hónapos retek is jól sikerült, de azzal az a baj, hogy viszonylag hamar elöregszik, pudvásodik, ezért ezt is érdemes lépcsősen vetni, a végét a fagy szokta elrendezni.
A céklámat én minden évben úgy szervezem, hogy az első borsó kikerülése idejére legyen ültethető palántám, május vége felé szoktam vetni egy kis palántaágyást. A borsó helyére palántázom, ez most már hatalmas nagy, de nyár végétől folyamatosan fogyasztjuk.
Nagyon rákattant a család a céklás körítésekre, mostanában már nem csak savanyúnak használjuk, így talán el is fogy és nem szárad-rohad rám a felesleg...
Sajnos én még nem jöttem rá, hogy tudom megőrizni a paradicsomot az évnek ebben a szakában. A szabadföldi paradicsomfáim ontották a paradicsomot egész nyáron-ősszel, de most már mind reped, foltosodik, rohad, pedig még most is szép mennyiségek vannak rajta zölden, vagy féléretten, de mindet kikezdi a baj mire érni kezd.
Nem bírja már ezt a hűvös éjszakás, bő harmatos időszakot. Nem tudom, hogy lehet ilyenkor ezen segíteni, mert egyébként imádom a paradicsomot, a reggelim, vacsorám elképzelhetetlen nélküle, amíg van.
Imádom a bőségtálakat, szezonban egy reggelinél ott van a csípős hegyes paprika, zöldhagyma, a paradicsom, uborka, retek felvágva megsózva, gyakran több ez a körítés, mint amihez eszem...
Szép idő volt ma , elkezdtem a krumpli kiszedését, jó a föld nem beton így jól haladok.vettem vető fokhagymát meg dughagymát,csokros hagymát , a helyüket - a fólia mögött és a kerítés között van bő méter- nem lesz szántás lassacskán felásom , felrotálom , megtáplálom és bevetem tél alá.
Nálam se az jelentette a komoly fórumozás végét, hogy nem érdekelt volna, hanem az, hogy rendszeresen 2-3 naponta értem csak rá, akkor is csak este 8-9 után, és huszonvalahány topik hozzászólásainak végigolvasása meg a válaszolgatás legalább 2 óra volt, aztán ha mégsem értem rá, vagy fáradt voltam hozzá, legközelebbre már dupla adag volt, amivel megintcsak nem végeztem...
Megnéztem a borsót, már kb. teljes hosszban vannak a hüvelyek, de még teljesen laposak.
A nap átvilágította őket (reggel), látszódtak bennük a szemek.
A nyár végi projektek közül ez a siker, meg a fehér óriáskaralábé. 3-at szedtem ki, amik 20 cm-hez közeledtek, de még nagyon jó gyengék. Most van először, ha a többi is ilyen szépen fejlődik, elég lesz az üveges leveszöldség-keverékhez vagy 2 db, a többi mehet a piacra. Vasárnapra előirányzott program a levelek átvizsgálása, tegnap már nem volt rá idő, pedig a fél falu káposztalepkéi ide járnak tojni. Permetezni meg már nem merem a szedés miatt.
A téli retek is jó lesz valószínűleg, 2 cm-es a legnagyobb, de szép, erős a levelük. (Tavaly csak pár db kelt ki, azokat is megették valami furkáló állatok.)
A nyári salátából csak 1 kelt ki, ami a tücskök martaléka lett (nyáron szép termésem volt belőle), a kaporból egy se kelt ki, máskor magától is kel a szétszóródott magból.
A nyári céklából szintén csak pár kelt ki, pedig ment rá a csepegtető. De a tavasziból szerencsére még van, amennyi kell.
A május eleji uborka mostanáig termett, most is csak azért haldoklik, mert nem védekeztem a tripszek ellen.
A paradicsomokon van még termés (bármennyit el tudnánk adni a hatalmas, húsos befőzőből), viszont ezt meg vírus találta meg, de a fele tő még jó.
Macskapöcse paprika is terem még, de ebből se egészséges mind.
Zöldségből meg répából idén többet ültettünk, mint szoktunk, és szerencsénk is lett, mert 3 év gyenge termés után az idei nagyon jó lett. (A zöldséget most érte el a liszharmat, az összes fajtát, van 4, plusz fodros levélpetrezselyem.)
Még egy jó hónap, és lehet hívni a szántó embert...
Már kértem hagymát, remélem kapok párat, de neki is rövid az esze mint nekem. Ma délután beugrottam a gazdaboltba vettem magot is ez téli sarjadékhagynmának árulják Bajkál a fajta neve megpróbálom ezt is, ha sikerül jó ha nem akkor nem.
Sikerült a technikával boldogulnom nagy nehezen. Ahogy írtam pari és parikaszüret volt a héten. Még vannak szép termések.
A képen látható paprika az nem kápia hanem közönséges parika a neve Ariadni. Nagyon finom és szépek a termései ez is ment a ketchuba ill. az édes-savanyúba a többivel együtt.☺
Az összes céklát felszedtük elraktuk végül 40 üveggel lett. +hagytunk szép mennyiséget mehet majd a borscsba is.
Elnézem, hogy sok topikban egyeseknek milyen csillagászati számú hozzászólása van, el nem tudom képzelni, mikor foglalkoznak mással is.
Viszont mikor ráébred az ember ezekre a lehetőségekre, a tudás olyan tárháza tárul fel, hogy hatalmas a hozadéka egy darabig.
Hamar rájön az ember, hogy mennyien vannak, akiket ugyanazok a dolgok érdeklik mint őt, és akikkel a hétköznapi életben csak elvétve találkozik.
Hamar kiderülnek a saját hiányosságok, tévhitek is, vagy az elmaradás a legfrissebb újdonságok ismeretében.
De én is érzem már sok területen, hogy egy idő után telítődik az ember, elfogynak az újdonságok, ugyanazok a témák forognak újra, és már nincs akkora késztetés a napi gyakori jelenlétre, mint az elején.
De azért tudok gyönyörködni a sok feltett fotóban, és szívesen osztom meg én is a tapasztalataimat, ha látom, hogy valakinek jól jön.
Valóban sok változata van ezeknek a sarjadékhagymáknak.
Nekem egy nagyon régen beszerzett fajta van, tán még a 80-as évekből. Aztán pár éve láttam a gazdaboltban, hogy lehet magot venni, úgy gondoltam, fajtát frissítek, és vetettem belőle.
Kiderült, hogy teljesen különbözik az enyémtől, valami fehér héjú, és az íze sem volt szimpatikus.
Szerencsére a régit még nem irtottam ki teljesen és sikerült újra szaporítani, azóta is őrzöm. Fogalmam sincs, milyen fajta lehet, én is úgy kaptam. A szomszédom is vetett valami bolti fajtát, más volt, mint amit én vettem, de az sem vált be.
Nem tudom a tiéd milyen, de én a szaporítást nem tőosztással végzem, hanem kis fiókhagymákkal, bulbillikkel, mert bőven hoz ilyeneket is a magszáron. Tudom, van olyan fajta is, amely magot nevel, nem bulbillit.
Ettől függetlenül ez is osztódik tőből, minden hagyma egy év alatt 5-6 felé osztódik, de tényleg nem célszerű hagyni őket éveken át nagy bokrokat nevelni, mert elnyomják egymást, véznácskák lesznek.
Azt azért hozzáteszem, hogy ez a fajta nem olyan zsenge, mint a normál dughagymából nevelt, kissé rostosabb állagú, de ezt bőven kárpótolja az, hogy van nagyon korán és későn is.
Aztán mikor a dughagyma már elég erős, akkor átállok arra, ezt meg békén hagyom...
Igen, a legnagyobb őszi borsótermésem egy augusztus legvégi vetésen volt.
Ez teljességgel szerencsejáték.
Ha azonnal kikel a borsó, akkor egy meleg augusztus-szeptember tönkrevágja nem csak az augusztus eleji, hanem még a közepi vetést is. (Nem elpusztítja, hanem kis méretnél virágzásra serkenti, amikor a növények még nem alkalmasak erre.)
De olyan hideg ősz is volt már, amikor az aug. 10-i vetés az október végi fagyok idején kezdett csak virágozni.
Az ideiben nagyon bízom. :)
Én is megdöbbenéssel olvastam "szakirodalomban" a nyár eleji-közepi vetést. Ami egy nyilvánvaló baromság, olyan írhatta, aki még életében nem próbálkozott vele.
A leírásod nagyon jó és pontos.
A téli sarjadékhagyma nálam is szépen felújult a hűvösebb idővel, elkezdtem piacra szedni.
Közben a sűrű részeken lévő, egymást elnyomó fejletleneket, meg a nagyok között lévő kicsiket folyamatosan palántázom szét.
Húzok egy árkot, 10 centinként leteszek vagy 3-at (mikor mennyit), egy kis földet húzok a gyökérre, egy kis vizet öntök, aztán még jól felhúzom földdel, hogy a szél ki ne döntse, aztán majd lesz belőle valami.
Ez olyan igénytelen, hogy volt már, mikor augusztusban, minden víz nélkül palántáztam szét ugyanígy, és akkor is szép lett tavaszra.
Egyszer a tavaszi friss szedésből vagy két köteg a pincében maradt elbújva, vagy 4 hónap után előkerült, ledugtam valahová, szintén víz nélkül, és az is jó lett.
Gomba:
Két hete az egyik földem mellett, ahol a kocsival szoktam állni, egy illetéktelenül leöntött törkölyhalmon találtam vagy 20 csiperkét.
Nem tudom, minek hívják pontosan, de a nagyon nagyra növő és a termesztettnél sokkal finomabb fajta.
Egy hete akácosban szedtem őzlábat. (Munkaidőben, ugye...) Csak a kimondott fiatalokat szedtem, de így is 20 perc alatt teleszedtem a dobozomat. Sehol nem tudtam úgy körülnézni, hogy ne lássak legalább 20 kinyíltat. (Többségük már öreg volt.)
Túl sok időm ment a fórumozásra, kb. 20 topikot olvastam és írtam folyamatosan, munka és a földművelés mellett ilyen függőséget nem engedhettem meg magamnak.
Azóta csak ritkán olvasgatok, leginkább, ha valami ügyben meg akarok kérdezni valamit, és akkor már körülnézek egy-két helyen.
A borsóm kb. nekem is így nézhet ki, mint amit írtál.
Már vagy 10 napja nem láttam, influenza miatt. Most indulok majd megnézni. (32 km-re van.)
A memóriám nem jó, de talán augusztus 15-én szórtam el, eső után, nedves földbe. Öntözve nem volt egyszer sem, viszonylag jól jöttek az esők.
Ha meleg lesz a következő egy-másfél hónap, és nem lesz fagy november közepéig, akkor még tudsz belőle enni, legalábbis a nagyját. Szerintem az esélyed kicsivel van 50% alatt.
Még csak egy apró tanács: a gyógynövények minden másnál jobban bírják a csapadékhiányt, a meleget meg kifejezetten kedvelik. Talajra, tápanyagra sem igényesek (ha mégis jut nekik a jóból, meghálálják!). :)
A csapadékhiány nagy átok, szívből kívánok jobb időjárást!
Ha homokvidéken élsz, szinte ellehetetleníti a gazdálkodást - Somogyban láttam több gyümölcsöst csepegtető öntözéssel és meglepetésemre már nálunk is van ilyen!
Vajbab és cékla másodvetésével próbálkoztam idén, de miután felénk julius-augusztusban összesen talán 20 mm csapadék esett az öntözés ellenére minden csak "megcsünt". jövőre összehegesztek egy rendes állványt az árnyékolóhálónak, talán több szerencsével járok.
idén nincs már fóliám jövőre megpróbálkozom egy kisebb üvegházzal, ha lesz rá időm összerakni (nem sok esély van rá de a reményhal...) reménykedem azért egy kis salátában ill. retekben, ha nem sikerül akkor nem sikerült, amúgyis csak maradék magokat vetettem el.
Egy kollégám nemrég mesélte hogy náluk van valami hagymaféle ami nagy csokorban nől és nem kell újravetni mert magától szaporodik. A nevét nem tudta megmondani mert jópár éve ott van, nem is ők ültették hanem a szüleik. Mi lehet ez ilyet szivesen ültetnék a kert sarkába ahol nincs szántva.
Flanell kolléga tudott novemberi borsót is szedni augusztus végi vetéssel, de szerintem kifogott egy rendkívül enyhe és hosszú őszt.
Én már eleve fél hónappal előbbi vetéssel kezdtem a kísérletezést, de bejött egy szeptemberi enyhe fagy, és megtorpantotta a már virágzó borsót, de utána jobb idő jött, és novemberre nekem is lett borsóm mutatóba.
Azóta lassan csúsztattam visszább a vetési időt, volt augusztus 10 körül, most augusztus elején vetettem, úgy néz ki, nekem ez a legígéretesebb.
A szakirodalomban ha jól emlékszem másodvetésre a június-júliust ajánlják, de egy átlagos évben ebből általában satnya, összeaszott, korán elvénült kis bokrok fejlődnek kis, néhány szemes hüvelyekkel az aszályos időszakok, száraz levegő miatt, amin a locsolás sem segít.
A kései vetésű borsó viszont megkapja az őszi csapadékosabb, hűvösebb időt, de közben azért még meleget is, tud szép dús bokrokat, és nagy hüvelyeket nevelni, csak a fejlődés üteme sokkal lassabb, mint a tavaszi vetésűnél, főleg a végén, a termés kifejlődésénél a rövid napok és a hűvösebb miatt. És persze a mennyiség is elmarad a tavaszitól.
Nekem egy ágyás csoporthagymám van, amit tavasszal olyan korán lehet már szedni, mikor a dughagyma még ki sem bújt. Igaz, a nyári aszályt ez sem szereti, ilyenkor eléggé beszárad, de ilyenkor van bőven a dughagymából majd a magról vetett hagymából. Aztán mire ezek kikerülnek a földből, a csoporthagyma is újra éled az őszi időben és most már abból szedem a zöldhagymát.
Tegnap én is kiugrottam az erdőbe gomba ügyben, de egyenlőre nem volt értékelhető zsákmány, csak szemétgombák indultak, de ígéretes a terep, jól át van ázva minden, szerintem pár nap melegebb idő, és nálunk is indul a szezon. (Vértes)
A betakarításon (másodvetésűeké), a gyümölcsszedésen kívül már csak a fóliába tervezünk télálló salátát.
A zöldborsót is elvetjük tél alá (egy részét). Vagy sikerül, vagy nem.
Általában el kell fogadni, hogy nem minden vetés, ültetés sikerül.
(tanárunk mondta anno, hogy uraim, nem maguk gazdálkodnak, hanem a sz.. - van benne igazság, de ha aszályos időjárás van, akkor a trágya sem ér semmit) :(
Gondolj arra, hogy az időjárásunk kezd közelíteni a mediterráneuméhoz, de még csak átmeneti.
Bízhatnál egy hosszú őszben és csapadékos, enyhe télben, de ez nem garantált.
Ezért nehéz tanácsot adni.
Ha van fóliád, abban kicsivel több esélyed van a termesztésre.
Régen jártam a fórumon, sokat voltam külföldön és ez látszik a kerten is... ma vetettem még retket ha október közepéig nem lesznek fagyok akkor még november elején is tervezek egy-egy vacsorát retekkel. Van még aki ilyenkor vet valamit? Vagy már csak később tél alá?
Én is szombaton szedtem le a jonatánt, nem szoktam ritkítani mert a babra munkát nem szeretem így közepes méretnél nincsenek nagyobbak, a fácska adott 130 kiló körül de ez mind kézzel szedett, igaz egy napom ráment mert válogattam teljesen épet és aminek ici-pici baja is volt az megy cefrébe. Ma a gála fa következik. A florina alma a legfinomabb de az majd október elejére érik teljesen be. A fóliás paprikákat is még utoljára megcsipkedtem, a karfiolok ráérősek -lassan fejlődnek. Koktél pari még van rengeteg, a lemeztelenített szárak aljából hagytam nőni új hajtást már azokon is zöld bogyós fürtök vannak a főszárak meg 3 méteresek. Lehetne már pár esőmentes nap... féltem a földben levő burgonyát meg répákat.
Ma zuhogó esőben szedtem le a paradicsomot és a paprikát. Sajnos sok repedt volt a parik között így mindenképpen le kellett ma szedni.
Meglepően sokat találtam még. Kb. 15 kg-ot gyűjtöttem be. Ment a kethupba és a sűrítménybe. Most képeket nem tudok mutatni mert béna vagyok a technikához.
Nálam a zöldbabnak pici barna szemei vannak, ha véletlenül ottfelejtem, de még soha nem használtam szárazbabként. Nem tudom miért, talán csak azért, mert kevés volt? Még azt az 1-2 hetet, amíg nem kell a helye, add meg neki, mit veszíthetsz?
Ha már bab, nálam a Juliska bab meglepően jól bírja magát, ezt ma szedtem:
Sok lett a másodvetésű zöldbabom. Ott hagytam a szárán, most kezd szemesedni, de legtöbb még nem. Szerintetek beszáradhat még októberben szárazbabnak? Ha nem, akkor felhúzgálom és megy helyére a dughagyma 2-3 hét múlva.
Nálunk is már reped, potyog a paradicsom. A lombját már nem is nézem, olyan mindegy, itt már az első fagyok sem lehetnek messze. Annyi még van, hogy szendvicshez elég, picit még több is.
Szerencsére múlt szombaton befejeztem a krumpliszedést. Úgy volt, hogy hétfőre marad, de a szombati program halasztódott, és milyen jó... Idén kötött talajon van, most már ragadós sárból kellene kivakarni.
Elég jó lett a krumplitermés. A Rioja (Százszorszép) már nem is tudom, hányadszor lett újra ültetve, változatlanul szép, nagy, egészséges gumókat termett. Későn kaptunk észbe, nem kaptunk Hópehely vetőgumót, így a tavalyiból szedtem ki. Elvileg az is jól ellenáll a vírusoknak, de idén nem jött össze. Már a lombján is látszott, hogy nem egészséges, és kevés lett alatta. Az a kevés pedig teljesen össze lett rágva, alig van szabályos alakú gumó közte. Úgy látszik, az állatoknak is ízlik, szerintünk is az a legjobb ízű fajta.
Tavaly csak 1 láda Agriánk lett, apró, vacak. Idén ugyanannyi vetőgumóból lett 3 rekesszel, sok a hatalmas gumó. Idén egészségesebb volt a vetőgumó, időben előhajtattam, úgy látszik, sokat számít.
A cékla még marad, csak novemberben szoktam kiszedni, az első éjszakai fagyok még nem ártanak neki.
Igen köszönöm megjött de nem tudtam miért küldtél két tasakkal csak mikor a TINTUS hívott akkor világosodott meg miét van a borítékban két tasak paradicsom mag. Még egyszer köszönjük.
Küldtem is postafordultával - ajaj, nem kaptad meg... Még az előzőhöz: Én a tavaszra szánt zöldhagymát, salátát mindig így kerítés menti fák-bokrok közé pakolom, mert ott nincs útban, lehet tavasszal az ágyásokban zavartalanul túrni.
Tintus, írtad múltkor, hogy a szántás miatt nem tudsz most salátát vetni. Nézegetem ott közvetlen a kerítés melletti sávot, ahol a bodza is van. Én oda simán vetnék most salátát, aztán később szét lehet azt ültetni/ritkítani.
Kifele megyünk a termesztésből ahogy a képek is mutatják. Mindig szerettem volna ilyen esernyő szerűen nevelni a nemes bodzát.
A karfiol palánták fejlődnek miután kinyirt a decis vagy a K1 egypár zöld hernyót.
A szabadföldön még földben a cékla sajnos a burgonya is a répafélék a sárgadinnyék és ubik is befejezték. A 3 kilós cukkinikkel már alig bírok - annyi főzelék alap nem kell. Az almák betakarításra várnak és néhány szcsemege szőlő is. A cs. kukorica szárakat már gúláztam darálásra várnak.
Előre is elnézést kérek az offért! Ha nem maradhat, azt is megértem.
Tisztelt Mindenki! 73 éves, kisnyugdíjas, szegedi nagynéném számára szeretnék kérni bármilyen élelmiszert, tisztálkodószert és ruhát. Mérete kb. XXXL (160 cm, 120 kg). Ő sosem kérne magától, ezért teszem meg helyette. A rezsi kifizetése után mindössze 10-15 ezer ft-ja marad a megélhetésre. Egyedül él, segítsége nincs. Zsíroskenyéren és kakaón él, a gyógyszereit nem tudja kiváltani. Fogai alig vannak. Járni csak nagyon nehezen tud. A 100 éves vályogháza omladozik, a plafon több helyen beszakadt, beázik, de a felújítás esélytelen, hisz még ételre is alig van pénze. A WC kagylója 3 darabra tört. Hűtő, mosógép van, de nagyon rosszak. A mosogatója gyakorlatilag használhatatlan, mert visszaáramlik belőle a zsíros lé. Az ágya 50 éves, kényelmetlen és nem az ő nagy súlyához való. A kanapé rugói tönkrementek, besüppedt az ülőrész. Sok még a gond, de röviden ennyi. Bármilyen apró segítséget nagyon szépen megköszönök. Hálás köszönettel: Edit
Lassan közeledik a szezon vége. Sajnos ebben az időjárásban lelassult a paradicsom érése is. Egyre több idő szükséges a pirosodáshoz. Vélhetőleg az utolsó jelentősebb mennyiséget szedtük le és dolgoztuk fel a hét végén ez kb. 17 kg volt. Paradicsomsűrítmény lett belőle. Hála az égnek még egészen szépek és nagyok a megérett termések.
Kicsit még várhatsz vele, fogják a tyúkok szeretni később is. Nekem saját palántából van, de csak egy nevelt rendes fejet, a többi inkább hosszú hajtásokat, azon kicsike brokkolikat, mint amikor már a közepét kivágtam. Van olyan is, ami még semmit nem hozott. De úgy látom most kezdenek belelendülni. De pár éve nekem is volt olyan vásárolt brokkolipalántám ami gyönyörű nagy növény lett de egyetlen aprócska brokkolirózsát sem hozott. Akkoriban még voltak tyúkjaim, igen örültek neki.
Tavasszal kaptam kissé megnyúlt brokkoli palántákat. Gyönyörűen megnőttek, de "virág" még most sincs benne. Több ágat is növesztett. Várjak még, vagy adjam a tyúkoknak?
Ezelőtti években mindig volt szép brokkolim, igaz, saját palántából, s az csak akkor hozott oldalhajtásokat, ha a közepéből már kivágtam a virágot.
Nem számoltam be folyamatosan a kert állapotáról; összességében meg vagyok elégedve. Már talán említettem, hogy tavaly ősszel valószínűleg besokalltam a műtrágyával, s ennek vannak következményei. A paprikáim az egekbe nőnek szabad-földön, de teremnek szépen. A papsapka most mellkasig ér. már gyám kellett mellé, de úgy tűnik, terem majd bőven, ha az időjárás engedi. A tűzbab befutott mindent, rengeteg a virág rajta, de termés (nem vicc) egy szál sem. A paradicsomok normálisak maradtak, s teremtek bőven, ment a befőzés ezerrel. A korai retek szuper lett, a későbbiből nem lett semmi, felmagzott. A görögdinnyém szétrepedt a sok esőtől, többet nem kínlódok vele. Nem szoktam uborkát ültetni, mert elég kényes. Az idén a ZKI Szatmár F1 fajtát próbáltam néhány tövet. Hihetetlen, mit bírt ki. Előfordult, hogy nem kapott elég vizet, így leszáradt az alja, de aztán nőtt tovább egész nyáron, A teteje ma is egy dzsungel, s terem is rendesen. Nincs valami szuper helyen (félárnyékban kerítésdróton), ezért is dicséretes, amit produkált. Az a pár gyümölcsfám, ami van, az idén rengeteget termett. Én még ennyi gyümölcsöt egy nyáron sem ettem. Cseresznye, meggy, aztán őszibarack. Szerencsére, a fán nem egyszerre érett egyik sem, így elég sokáig kitartott mindegyik.
És ha új kupacot kezdenél valami félreeső helyen, bokrok között, vagy ahol nincs szem előtt? Lehetne rétegezni majd ezt a ledarált cuccot paprikaszárakkal, falevéllel, egyébbel, ha kevés az időd, akár darálás nélkül is. Aztán majd ha tavasszal üríted a komposztost, belepakolnád?
Elgondolkozok rajta.... csak az a baj, hogy áprilisban elmaradt a régi komposzt kirostálása és az egy éves a helyébe átforgatása így nem ürült ki a hely. építkezés miatt nem tudok mindent csinálni. Elfogadom amit írtál sőt köszönöm a véleményed...... meglátom mennyi időm lesz.
Ilyenkor már lehet rajtuk sok nyavalya. Ha helyben ásod be, akkor min. 40 cm mélyen kéne, ami gyakorlatilag mélyszántás, ha összeérő komposztálóra teszed, akkor ott a folyamat alatt nagyrészt sterilizálódhat.
Van egy csomó a talajfelszínről visszafertőző betegség. Ha ezek nem kerülnek ott helyben elég mélyre, akkor jövőre megvan az esélye, hogy tegyék a dolgukat...
Közben feltaláltam a spanyol viaszt...... eddig a kukorica szárat ledaráltam az ágdarálóval aztán belapátoltam a komposztosba. Na ma inkább az ágdarálót vittem a kivágott szárakhoz és ott helybe ledaráltam... így is belekomposztálódik nem? Így lesz majd a paprika meg pari szárakkal is.
Most még elvetheted és ha szépen kikel kb mindenszentek után kellene kipalántázni a végleges helyére. De lehet hogy én tudok majd adni palántát csak nincs itt a memóriakártyám majd hívlak.
Összességében nekünk is jó évünk van. Sok a paradicsom, és ennyi gyümölcsünk évek óta nem volt. Bőséges volt a körte, a két fajtánk nem egyszerre érett, mint máskor, hanem egymás után. Szinte belefulladunk az almába, a rigók sem okoznak most károkat, nem jelent még meg a málnában a pettyesszárnyú muslica, így azt is ehetünk bőven. Kezd érni a tomatillo, rengeteg lesz. Tavaly az egész kertben szétszórtam az elrothadt terméseket, meglett az eredménye. Most igyekszem leszedegetni róla a poloskákat, hátha el tudok belőle tenni késő őszre valamennyit. Nem különösebben finom, de jól jönne, mikor már nincs paradicsom. Paprika is van szépen. Ami nem lesz, az a sárgarépa. Tavasszal még jónak tűnt a hely, ahová vetettem, de a terméstől roskadozó hatalmas almafa rálóg, és beárnyékolta. Annyi baj legyen, az alma finomabb.
A fiatal saláta palánták se fejlődnek rendesen, abból sem biztos, hogy eszünk. Kicsit félek kiültetni, mert eléggé össze van turkálva a leendő helyük, valószínűleg erősen meg lesznek ritkítva. De már kel a retek, remélem, az megnő.
Más : Az évet jól megúsztam ...alig 10 meztelen csigával találkoztam bánatukra. A paradicsomokat felkopaszítottam és a letermett fürtszárakat levágtam aztán kaptak egy ridomil+k1+decis keveréket.
SZétültettem a karfiol palántákat de már láttam is egy vonagló zöld 2 centis hernyót az egyik palánta mellett. A fóliás paprikák szépek már 170 centi magasak, ismét ajánlom mindenkinek a NAPOCA F1 nevű kápia paprika magot. Az uborka tövek a szabadföldön kinyiffantak már a fóliás még bírja de már az is gyengül. A fűszerpaprika termés az idén nem igazán sikerült volt már szebb is. A tescós csemege kukorica ugyan megnőtt két méter fölé de a termése kevés soros és inkább hosszúak voltak a csövek. Jövőre visszatérek a ZKI -fajtához.
Száradjon le a kezem, ha mégegyszer sárgarépával kísérletezek, nem éri meg mert szétágazik az esőktől megreped, kukacosodik.
A céklák hatalmasak . Sárgadinnye nagyon jól termett az idei fajták lesznek jövőre is de legfinomabb a garafarmos MUSKOTÁLY lett ez zöld belű.
Én szoktam bele főzni nyári édes almát, szépen sűríti. De most már csak magunknak készítem, mert az ifjúság nem értékelte a fáradozásaimat, hiányzott nekik a nátrium-glutamát meg az ízfokozó, a boltit szeretik. Talán ha tubusban vagy flakonban szervíroznám nekik...
Azért nem kesergek. Uborka nem volt, hát nem volt, ennél kicsit jobban bosszantott a csili édessége. De összességében, pláne ahhoz képest, hogy jóval kevesebb időt tudtam az idén a kertben tölteni, nagyon jó termés lett, és még most is szép egészségesek a növények - talán éppen azért, mert nem voltak annyit piszkálva:) Neked meg jobbulást:)
Raktam el ketchupot és ehhez öt kiló vegyes paradicsomot, egy sárga patisszont, pár kápia paprikát és néhány zeller levelet nagy lángon a felére befőztem és utána passzíroztam.
Azt nem értem, ha a sűrített paradicsom ilyen finom, akkor mi az a sz.r, amit a boltban árulnak?
A Nagykútit lehet, hogy négyelni kellett volna... Az édesalmát idén én is feleztem az üvegezéshez, aztán ha elfogy a neki szánt üveg, megy a hordóba. (Attila, feladom hétfőn a magokat.)
Tavaly volt Nagykútim. A csírázásról rosszakat olvastam, ezért dupla mennyiséget vetettem, és mind kikelt - kínálgattam is itt a fórumon fölös palántát, de nem kérte senki. Nagyon szép bokros növények lettek, sok terméssel. Amiért idén nem vetettem, az az, hogy a egyetlen hordó savanyút nem szeretném erőssé tenni, üvegekbe meg, pont a mérete miatt, kevés fér. Ezért maradtam inkább a Javított bogyiszlóinál, amely ugyan csak enyhén csípős, viszont nem hatalmas, így jól üvegezhető.
Ki tudja még, mi lesz a hétvégi esőből. Nálunk a múltkoriból sem lett semmi. Néztem a radaron, hogy megy az eső, minket kikerült. De a sütőtök egyébként sem olyan könnyen rohad...
Nem csak az uborkával gyűlt meg a bajom idén, hanem a Jalapenoval is. A régi magjaim elfajzottak, ezért egy elég neves, nem is olcsó új helyről rendeltem újakat. Nagyon vártam a sárgát, meg is vettem hozzá aranyáron a sárga kápiát a csilizseléhez, felszerelkeztem gumikesztyűvel, és nekiláttam magozni. Szerencsére uram megkóstolt egyet, és kiderült, hogy MÉZÉDES! Vettem tőlük pirosat is, az legalább csípős, de igen pocsék minőségű növények lettek abból is. Jövőre nagyon vigyázok, hogy ezt a forrást felejtsem el:(
Hogy a paprikás hangulatomat oldjam kicsit, szedtem össze szívderítő képeket is:
Most már szép sárga elég sok, nem tudom van -e még vegetáció, de azon gondolkodom, hogy a hétvégén leszedem, és az eresz alá, esőmentes helyre berakom őket, vagy van egy kis kerti pecum, oda.
Szerintetek?
Nem akarom, hogy a hétvégi esőben elkezdjen rohadni
Tintus kért az elvágott dinnyéről fotót, remélem, meglátja belőle, amire kíváncsi. Az biztos, hogy ez nem a ZKI-s Topáz, mert ez gerezdes, inkább tavaly szedett mag volt. A Topáz nem gerezdes, viszont zölden kell(ene) leszedni, amit én elmulasztottam, pedig Judit megmondta, hogy jó az már... Majd jövőre tudatosabb leszek, idén csak ötletszerűen pakoltam őket ide-oda. Még a kajszi fára is fut egy dinnye egy odatámasztott karón:)
Az uborka a sok virágával tényleg szép, de meg vannak számlálva a napjai - keddre ígértek dughagymát (amit tavasszal félretettem egy papírzacskóban mostanra, annyira összeszáradt, hogy csak a héja van meg).
Így uborkaszezon idején beszámolok az újabb kudarcról az uborkával kapcsolatban. A másodvetés ugyanúgy viselkedett, mint az első - azaz rengeteg virág, semmi termés.
A dinnyét nem sikerült jól lefotózni, de finom volt.
Fűszerpaprika a lemenő nap fényében (jelenleg 50 füzér, á. 18 db)
Ez egy szokásos, szkeptikus megközelítés, ami nem biztos, hogy előre visz.
Sokkal jobb, ha elfogadjuk a tényt (!), hogy változik az éghajlat.
Így azonnal (vagy már elkésve?) tudunk tenni valamit!
Amint a pontos adatsorok rendelkezésünkre állnak és elfogulatlanul tudjuk azokat értékelni (tudományos alapossággal), mindjárt lehet helyes kijelentéseket tenni és egyáltalán tenni valamit!
Nagyon tudom ajánlani a Magnus F1 paradicsomfajtát, nekem is van belőle pár tővel( jövőre többet ültetek). Szép termések, igen bőtermő, strapabíró.
Most képem nincs róla, de a leírásokban bővebbet is megtudhattok róla, érdemes kipróbálni jövőre.
Íme egy leírás róla:
"Közép-korai, nagy bogyójú, 150-160 g átlagsúlyú, generatív felépítésű fajta. Széles rezisztenciacsomagja messze kiemeli a jelenleg Magyarországon kapható fajták közül. Kladospóriummal és gyökérfonálféreggel szemben ellenálló, fitoftóra toleráns fajta. Rezisztencia:HR ToMV/Ff:1-5/Fol:0,1/Va/Vd/Ma/Mi/Mj IR Pi/Pl"
"Dübörög" a befőzési szezon. Nálunk a céklák kerültek üvegbe, és csináltunk még ketchupot is a hét végén. Tegnap-már kellemesebb időben-a chili zselé került sorra, 60 db 2 dl-es üveggel gyártottunk le. :) Ma további ketchup kerül a "gyártósorra" és csalamádé is készül. Holnap pedig a cukkini feldolgozása várat még magára. Az enyhébb idő miatt sokkal könnyebben megy a munka és ennek nagyon örülünk.
A chili zseléhez szedtem tegnap kápiákat, nagyon szépek, egyáltalán nem ritkák a 20 dkg feletti példányok, sőt a többsége ilyen, de találtam egészen méretes darabot is.
Paradicsomot is szedtem tegnap, most nem sikerült 1 kilós példányokat találni, de ez sem kicsi.
A csalamádéba mennek a hasonló termések. Kisebb-nagyobb vegyesen ( nem mindegyik ilyen szép), és csípős is, ez pl. Rekord nevezetű.
Ezeket én pont a kis méretük miatt termesztem, de most kicsit "nagyobbak" lettek az üvegbe rakáshoz, ezért feleztem. Amikor egészben teszem, akkor a hegyét bevágom keresztben, és nem zárom le rögtön az üveget, hogy pótolni tudjam a levét.
Akkor jól láttam hogy a dinnyéd száránál megvolt a repedés. :)) Remélem finom volt.
Az a paprika egészben van az üvegekben? Megszurkáltad? Hogy kell egészben eltenni? A tulipán paprikából raknák üvegbe csak nem tudom nem-e baj, ha a belseje levegős marad.
Persze. Bármi képeit keresed, a google mindig rak közé mást is. Viszont bármelyik képre kattint az érdeklődő, meg is tudja hogy parlagfűről van szó, vagy másról.
Ebben az esetben majd még pár növényt lefotózok, mert meg voltam győződve hogy van pár ezer m2 parlagfüves területem. De lehet hogy akkor mégsem :). Köszönöm szépen.
Én még eddig nem találkoztam velük, de idén sokat láttam a kukorica bajuszán csemegézni, vagy legalábbis nagyon hasonló ismeretlen kis fekete bogarak voltak. Meg is lepődtem, miféle új kártevő bukkant fel nálam...
Nem tudom, ennek volt-e köszönhető, de a csövek nagy része erősen szemhiányos volt, pedig a növény szépen fejlődött, locsolást is kapott. Máskor ez a szemhiány akkor volt jellemző, ha aszályos idő volt, és csökött volt a kukorica.
lehetne csinálni, de ez van. Egy két hét és ehető a zöldhagyma is.
Ilyen jó fekete érett színe van. 
Ezek a karfiolok még hozhatnak fejet???
Na ezek a NAPOCA F1 paprikák nem pirosak, hanem szinte bordók és a paprika krém nagyon szép így.
ezek meg mennek a lecsóba.
és a birikínó még jól birja ezek a fürtök a harmadik méternél vannak és még nincs vége.
Mindig szerettem volna ilyen esernyő szerűen nevelni a nemes bodzát.
A karfiol palánták fejlődnek miután kinyirt a decis vagy a K1 egypár zöld hernyót.
Nálam már tökszezon van. Imádom őket❤
