Az egyik legismertebb, használt autókat hirdető cég internetes oldalán egy felsőbb kategóriás kocsit kínált eladásra egy óbudai tulajdonos.
Az autó leírására szolgáló rovatban az eladó a jármű állapota mellett a következőket közli:
„FONTOS! Csak igényes magyar embernek eladó! CIGÁNYOK NE hívjanak, mert még a hangjuktól is kavarog a gyomrom, és amúgy sincs semmi keresnivalója egy koszos, szaros cigánynak ilyen autóban!”
Egy éven belül ez már a második rasszista hirdetés a honlapon. Tavaly novemberben egy kocsit a következő szöveggel kínáltak eladásra:
„Tipikus cigány rajozós merci eladó. (…) Megjelenni, nagypofájúskodni, hazudozni, embereket, vállalkozókat átverni, striheltetni abszolút megfelel.„
A honlapot működtető KFt-nél a Roma Sajtóközpontnak azt mondták: a mostani hirdetés mindössze negyven percig volt olvasható, mert utána maga a tulajdonos vette le az oldalról, azelőtt, hogy a szöveg bekerült volna a cég belső rendszerébe.
Korábban az üzemeltető úgy nyilatkozott: rendszeresen nézik és „cenzúrázzák” az oldalra felkerülő hirdetéseket, azonban napi ezerötszáz ilyen fut át a kezükön, nem mindegyiket tudják figyelmesen elolvasni.
Setét Jenő, a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) igazgatója szerint a rasszizmusnak ez a formája leginkább a lakáspiacon jelentkezik, ahol az esetek túlnyomó részében nem fogadják el a romákat ügyfélként.
Ezt igazolni látszik, hogy az internetes hirdetések közt böngészve azonnal ráakadhatunk olyan lakáshirdetésre, ahol „Etnikum nincs” vagy „Etnikumok kíméljenek” megjegyzéssel árulják az ingatlant.
A Roma Sajtóközpont által megkérdezett tíz ingatlan közvetítő irodából hat elutasítaná a roma jelentkezőket a haszon reményében: egy- egy közvetítésért átlagban potom ötezer forintot zsebel be az ezzel foglalkozó cég.
Két olyan iroda volt, ahol szabadkoztak, hogy nem tudják garantálni, hogy a vevő biztos nem lesz cigány, és mindössze két irodában nem jelentett gondot az érdeklődő roma származása.
Ugyanilyen arány volt tapasztalható a hirdetési újságokból felhívott tíz ingatlantulajdonos esetében is.
Szetey Gábor személyügyi államtitkár tegnap a köztévében azt állította: nem igaz lapunk információja, amely szerint 1996-ban 1 forintért adott el Gyurcsány Ferenc egyik érdekeltségének egy 100 ezer forintos névértékű cégüzletrészt. A cégbírósági adatokból azonban kiderül, hogy Szetey Gábor – Gyurcsány Ferenchez hasonlóan – egyszerűen hazudik.
Lapunk múlt héten hozta nyilvánosságra, hogy Szetey és Gyurcsány 1996-tól 2000 végéig üzleti kapcsolatban állt egymással, ami a humán képzéssel, tanácsadással és menedzserképzéssel foglalkozó TMI Magyarország Kft.-ben testesült meg. Szetey a tévéműsorban azt állította: soha nem titkolta, hogy korábban Gyurcsány Ferenccel „’95 és ’97 között együtt dolgozott”, amit azonban cáfol a Heti Világgazdaságnak 2006 júliusában adott, életútjának korábbi állomásait taglaló interjúja. A cikkben a frissen kinevezett államtitkár szólt a TMI Kft.-ről, ám az újságírók elől eltitkolta, hogy a cégben a miniszterelnökkel együtt szerepel a neve. Ezzel szemben azt állította, Dobrev Klára ismertette össze Gyurcsány Ferenccel, akivel „rövid időn belül megkedvelték egymást”. Mindebből következik, hogy Szetey azon állítása is hamis, hogy a Magyar Nemzet azért foglalkozik vele, mert korábban nyíltan vállalta homoszexualitását. A cégnyilvántartás szerint Szetey és Gyurcsány eddig eltitkolt üzleti viszonya 1996-tól állt fenn. Ennek egyik epizódja 1996 augusztusában zajlott, amikor a közös cégből egy 10 százalékos üzletrészt Szetey 1,280 millió forintért értékesített egy magánszemélynek, pár hónappal később, december 31-én egy ugyancsak 10 százalékos üzletrészt azonban már csak 1 forintért adott el, épp Gyurcsány cégének, a Perfekt Rt.-nek. Szetey a Nap-kelte műsorvezetőjének kérdésére – „Vagyis az üzletrész nem 1 forintért került a Perfekt Kft. birtokába?” – azt válaszolta: „Abszolút nem.”
ezen felfordult a gyomrom. megdöbbenni csak azért nem döbbentem meg, mert biztos voltam benne, hogy a jenki gyerekek sem simogatják őket, de mindez Recsk szintjén van.
Nagymamám panaszkodott az előbb, hogy a legolcsóbb lisztet eddig még 85 Ft-ért lehetett kapni nálunk. Most már 113 Ft. Egyik helyen a kenyér 206 Ft-ról 230-ra drágult. Másik helyen meg már 260-270 Ft egy kg kenyér. Na, ilyenkor lenne kedvem rárobbantani az összes hazudozógépre a Parlamentet, ha magát az épületet nem sajnálnám. Egyik se tud spórolni magán és a kisemberi fizetéshez mérve kikúrtul alaptalanul nagy fizetésén húzni. Inkább még az emelést is megszavazzák maguknak, hogy azzal is nehezebb dolga legyen az egyszerű embernek. Hogy szorult volna bele a k.... .... ....... az összes hazudozógép!
(Kéretik a kipontozott rész helyére a megfelelő kifejezést odagondolni.)
Rejtett kamerás felvételek bizonyítják, hogy Veres János pénzügyminiszternek a nyírbátori strandon rockfesztivált szervező fiai, illetve barátjuk és üzleti partnerük nem válogatnak az eszközökben, ha érdekeik érvényesítéséről van szó.
A nyírbátori AzFeszt (Amatőr Zenekarok Fesztiválja) nevű rendezvényt negyedik éve rendezik meg a város termálfürdőjének területén. Márpedig a pénzügyminiszter fiai, Veres Tamás és Gábor által szervezett fesztivál helyszínén van. A strandon ugyanis működik két büfé. Mindkettő a fürdőt üzemeltető, a város tulajdonában álló Bátor Víz Kft.-vel kötött szerződést az idei nyári szezonra. A szerződés szerint a büfék a strand teljes nyitvatartási idejében működhetnek. Tehát akkor is, amikor ott éppen fesztivált tartanak. A Veres fiúk egyik jó barátja, a Nyírbátorban diszkót üzemeltető Tokaji Tibor azonban ezt nem így látja.
Tokajié a fesztiválon működő legnagyobb vendéglátóegység, a versenytárs büfé – amely ráadásul olcsóbb is Tokajiénál – pedig zavarja őt. Múlt évben a kis kiadóablakos egység tulajdonosa – ahogy arról egy rejtett kamerás felvételen az ügyben érintett szereplők hosszasan beszélnek – ajánlatot kapott: vagy fizet az ötnapos fesztivál ideje alatt napi százezer forintot a szervezőknek, vagy nem engedik kinyitni. Hogy Tokaji nyomatékot adjon óhajának, a beszélgetésen elhangzottak szerint fojtogatni kezdte a büfé tulajdonosát.
Barátja akcióját egyetértőleg végignézte Veres Tamás is. Minthogy a büfés nem fizetett, a fesztivált szervező Veres fiúk nem engedték kinyitni. Ennek megoldása egyszerű volt: a büféhez odarendelték a rendezvényt biztosító, a szocialistákhoz ezer szállal kötődő In-Kal Security embereit.
A videofelvételen elhangzik, hogy Veres Gábor a tavalyi incidens kompenzálásaként felajánlja a büfé tulajdonosának, hogy idén 300 ezerért békén hagyják a büfést, és engedik dolgozni. A beszélgetésből kiderül, hogy ezt az ajánlatot azért tartja indokoltnak Veres Gábor, mert a büfésnek extraforgalmat hoz a fesztivál, ezért elvárja, hogy hozzá is járuljon a költségekhez.
Az is kiderül azonban, hogy a tömegitatást, -etetést végző Tokaji Tibornak (a Veres család barátjának) nincs ínyére a kis büfé jelenléte. Úgy tudjuk, idén azért beszélték le a diszkóst, hogy ő „tárgyaljon” a büféssel, mert Veres Gábor is erősnek érezte Tamás öccse és „a Tokaji Tibi” tavalyi fellépését. Veres Gábor azt is megjegyzi a felvételen, hogy nem vállal felelősséget a tavalyi esetért. Ugyanakkor megnyugtatja a büfést: ha megkapja a 300 ezer forintot, garantálja a vendéglátós biztonságát.
Végül sikerült egyezségre jutni. Ez Veres Gábor felfogásában annyit jelent, hogy mivel a büfés nem fizet, a fesztivál vendégeit az In-Kal Security nem fogja a büféhez engedni. Hogy ez valóban így történt, azt is bizonyítják a felvételek.
Természetesen ebben az országban ez is bűntetlenül fog maradni...
Aggályosnak és a magyar alkotmányba ütközőnek tartjuk az amerikai politikus azon szándékát is, hogy a Magyar Gárdához csatlakozni készülő személyekről listát szerezzen be. Utoljára német nemzetiszocialista, majd ezt követően szovjet politikus avatkozott be ennyire magyar állampolgárok alkotmányos jogainak gyakorlásába. A Magyar Gárda Egyesület továbbra is az alkotmányosság és a jogállam talaján áll, tagjai ragaszkodnak állampolgári jogaikhoz.
Felszólítjuk a magyar kormány illetékes szerveit, hogy minden eszközzel óvják meg a magyar demokrácia függetlenségét. Kérjük az Amerikai Egyesült Államok nagykövetét, hogy határolódjon el Tom Lantos szélsőséges kijelentéseitől. Az egyesület alapító tagjai ezúton értesítik az ország közvéleményét, hogy minden jószándékú honfitársat szeretettel várnak augusztus 25-én délután 3 órakor a budai Várba, a Szent György térre a Magyar Gárda zászlóbontására és az első 56 gárdista avatására - áll az egyesület hírportálunkhoz eljuttatott közleményében.
Tom Lantos (Lantos Tamás Péter) 1928 február 1-én született Budapesten. Családja a hazai zsidóságon belül a cionista szárnyhoz tartozott – tudjuk meg a Wikipediáról. 1944-ben Magyarország német megszállása idején a Raoul Wallenberg által létrehozott védett házak egyikében élte túl a háború szörnyűségeit (tehát nem gettóban, hanem valamilyen jól rejtegetett házban). 1947-ben hagyta el hazáját. Az Egyesült Államokban végezte el felsőfokú tanulmányait. A washingtoni egyetemen és a kaliforniai Berkeley-en tanult, ahol 1953-ban PhD-fokozatot szerzett. Mielőtt képviselő lett, volt egyetemi közgazdaságtan-professzor, üzleti tanácsadó magántársaságoknál, külpolitikai elemző egy televízió-társaságnál. Felesége a San Francisco Chronicle szerint Gábor Zsa-Zsa magyar származású amerikai színésznő unokatestvére. 1980-ban Kaliforniából került be a Képviselőházba és fontos leszögezni, hogy azóta saját kijelentései szerint nem szenátor, hanem csak képviselő. Saját magát a Jerusalem Post hasábjain az egyetlen olyan amerikai képviselőnek aposztrofálta, aki túlélte a Holokausztot (túlélte egy jól rejtegetett házban - van bőr a pofáján, azt sem tudja, hogy mi az a Holokauszt -). Az amerikai kongresszusban 1980-as tagsága óta folyamatosan újraválasztják. Főbb témái közé tartoznak az emberi jogok képviselet, ezen belül kiáll a melegek házassága mellett is.2002-ben a Ha’aretz izraeli lap szerint elsőként állt ki Irak megtámadása mellett. Jelenleg feleségével él. Két lánya és 17 unokája van. Egyik lányának férje szintén demokrata párti képviselő. Lantos az amerikai kongresszus külügyi bizottságának demokrata elnöke.
Ez csak "iránymutatás" volt a részemről az Ő esetében.
Amikor HOBO megtudta anno, hogy a faterja egy tetves genyláda és szerepe volt az 56-os események leverésében, akkor évekig nem is beszélt vele. Meglehetősen komoly haragban volt vele...
,,Ötven éve nem engedik feltárni és kimondani: Kik voltak az orvlövészek a Kossuth tér több épületének tetején 1956. október 25-én, a 'véres csütörtökön'. Kik voltak a Himnuszt éneklő, harmincezres, fegyvertelen tömeg százaira halált hozó, ezreket megsebesítő vagy nyomorékká tevő sortűz embertelen elkövetői, gyilkosai?" - e gondolattal kezdi mondandóját Kéri Edit most megjelent izgalmas, ismeretlen dokumentumokat feltáró kötete előszavában. A Kik lőttek a Kossuth téren '56-ban című kötetben megismerkedhetünk a Körömi Teréz kutató összegyűjtötte 234 áldozat nevével, továbbá a lövöldözők és gyilkosok közül is személy szerint felsorolnak 195 nevet. Az ártatlan olvasó meghökkenhet, hisz több mai politikus családnevével is találkozik a tettesek oldalán, illetve döbbenetes képsorozatot talál a kötet végén.
Kéri Edit ny. színésznő történészi munkával felérő gyűjtőmunkát végzett, mert szerinte 1990 óta minden kormány elkendőzte és elhallgatta a háborús bűnösök nevét. Holott - véleménye szerint - e mészárlást még ma is nemzetközi bíróságnak kellene tárgyalnia!
Véleménye szerint háromféle hazugságot, ködösítést terjesztettek az érdekeltek az elmúlt évtizedekben: 1. Ellenforradalmár provokátorok lőttek a tetőről. 2. A szovjetek kezdték el a sortüzet, és ők likvidálták a tömeget. Senki nem volt az FM tetején. 3. Az orosházi határőrök vitték végbe a sortüzet.
A kötet szerzője mindhárom hazugságot cáfolja. Bebizonyítja viszont, hogy Apró Antal volt a felelős a tűzparancs kiadásáért. ,,Ő adta a tűzparancsot a HM-ből rádió-adóvevőn, az FM tetejére a Partizánszövetség tagjainak... Utána kb. 1000 halott feküdt a téren..."
De mi történt a Kossuth téren? ,,Nagy Imrét akarta hallani a tömeg. De ő nem volt bent. Elkezdték énekelni a Himnuszt. S amikor ott tartottak: Balsors, akit régen tép... - hirtelen, váratlanul a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről gyilkos golyózápor zúdult az éneklő tömegre... Azután sorra több tetőről hallatszott a sortűz, kézigránátokat is dobtak... Szörnyű mészárlás folyt - szünetekkel másfél órán át - 11 órától fél egyig... Teherautószámra vitték el a halottakat, kézigránáttól szétrobbant lábfejek, kezek, fejek feküdtek a 2-es villamos sínjein. Több száz halott - és sok ezer sebesült. Mikes Tamás másnap 820 halottat számolt meg egy ismerősével együtt, a Kerepesi temetőben, 50-es gúlákba rakva" - olvassuk a kötetben.
Kéri Edit megállapítja: - A Kossuth téren indokolatlanul - fegyvertelen, békés tömegbe - belelőttek, bosszúálló, gyáva, aljas gyilkosok - méghozzá az orvlövészek kezdték a tetőkről. Nem harc volt, hanem mészárlás. Továbbá hozzáteszi: - Ilyen - ötven évig megtorlatlan - tömeggyilkosság, népirtás, genocídium - szinte nem történt a történelemben. Oly sok volt a gyilkos - és ők maguk, meg gyerekeik oly sokan átmentődtek 1990 után a politikai és gazdasági élet vezetői közé -, hogy sikerült állami vezetők, katonai ügyészek, bírók, hamisító történészek révén eltitkolni az igazságot, halasztgatni az igazságtételt, mellébeszélni - a gyilkosok halálát megvárni!... Itthon 50 éve folyik a hamisítás.
A kötetben történelmünk számos fontos epizódjáról olvashatunk. Például Hegedűs András volt miniszterelnökről megtudjuk: ,,ő írta alá a Gerő által megfogalmazott miniszterelnöki - szovjeteket segítségül behívó levelet, amit Nagy Imre nem volt hajlandó aláírni. - Méghozzá Ságvári Ágnes hátán írta alá..." Próbálták Nagy Imrét besározni, mintha ő hívta volna be az oroszokat, de ezt október 31-én megcáfolta a Kossuth Rádióban: ,,Megpróbáltak engem is bemocskolni. Azt a hazugságot terjesztették, hogy én hívtam be az orosz csapatokat az országba. Ez alávaló hazugság! Az a Nagy Imre, aki a magyar szuverenitás, a magyar szabadság és a magyar függetlenség harcosa, nem hívta be ezeket a csapatokat. Ellenkezőleg, ő volt az, aki visszavonulásukért harcolt."
Kéri Edit kötetében megrázó részlet olvasható Kopácsi Sándor emlékirataiból, aki '56-ban rendőrezredes, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Életfogytiglan című életrajzi kötetében írja: ,,(23-án) A főkapitányság női rendőreinek a Parlament közelében egy szociális intézménye volt, a gyermekvédelmi osztály. Tőlük kaptam telefonjelentést, amitől megfagyott a vér az ereimben: - 'Kopácsi elvtárs, biztos benne, hogy csak ön hall engem? - Igen, tételezzük fel!... azért csak beszéljen. - Kopácsi elvtárs! Emberek vannak a tetőkön...' - A belügyminiszter anélkül, hogy engem erről értesített volna, ÁVH-sokat helyezett el a Parlament körüli épületek, így a rendőrségi objektumok tetején is... (25-én délelőtt) Hömpölygő áradatként hatalmas tömeg zúdult ki elénk... Zászlókat és táblákat vittek, ütemesen kiáltották: 'Vesszen Gerő!... Ruszkik haza!... Fél órával később a szociális osztály vezetője, egy rendőrszázados kétségbeesetten hívott telefonon...- Kopácsi elvtárs! A tömeg azt kiáltja: 'Vesszen Gerő!' Ebből nagy baj lesz! - Ugyan, Júlia! A tömeg fegyvertelen. Fél órája láttam az ablakunk alatt őket. Sok nő és gyermek van köztük. Ez békés tüntetés. - Igen, de az épületünk tetején tüzelőállásban lévő hadnagynak nem ez a véleménye. Nemrég jött le a tetőről a kulcsokkal. Amikor meglátta a tömeget, magából kikelve rohant vissza, és azt kiáltozta: 'Majd megmutatjuk nekik, hogy ez nem mehet így tovább! Erre parancsunk van.' Tájékoztattam tisztjeimet a helyzetről. Egyöntetű volt a vélemény, hogy az ÁVH nem lövethet fegyvertelen emberekre... A biztonság kedvéért felhívtam a Belügyminisztériumot, hogy őket is tájékoztassam a helyzetről. Szórakozottan hallgattak: - Igen. Tudunk róla, hogy a tömeg fegyvertelen. Három perccel később Júlia kétségbeesetten hívott: - Kopácsi elvtárs! Tüzet nyitottak a tömegre! - Lehetetlen. De most már én is hallottam a telefonkagylóban a fegyverek ropogását. Júlia zokogni kezdett: - Kopácsi elvtárs! Ez nem lehet igaz! Az ÁVÓ-sok minden tetőről lőnek a tömegre!"
Kéri Edit a tragédiák felgöngyölítését elénk tárva megállapítja: ,,Nem ügynöktörvény, hanem igazságtétel kell: az ávh-sok, emberkínzók, talpakat gumibottal verők, katolikus papokat arra kényszerítők, hogy - a sárgaréz falikeresztbe áramot vezetve - csókolják meg ezt a ,,rázó" keresztet, köröm letépők, fegyvertelen embereket tetőről legéppuskázók, savas kádba dugók, kályhán kezeket megégetők, LSD-vel a tébolyba szuggerálók, hüvelykujjat asztalra szegezők, női nemiszervet gumibottal szétroncsolók, férfi nemiszervbe üvegpipettát dugók és azt ott eltörők, és szájba vizelők - ők bírósági tárgyalás által bűnhődjenek a soha el nem évülő, emberiség elleni bűntényeikért."(A felsorolás nevekkel szerepel a kötetben. Tanulságos olvasmány.)
Ma is vitatéma, hányan haltak meg az október 25-i vérengzés alkalmával. A kommunisták által jól megfizetett történészek szerint csupán száz körüli ez a szám, Kéri Edit szemtanúra hivatkozva majdnem tízszer annyi halottról számol be: Mikes Tamás, aki '56-ban tizenhat éves volt, másnap kiment a Kerepesi temetőbe és megszámolta a halottakat: ,,A máglyába rakott összes halott száma 820 volt. Ketten, két irányból számoltuk meg többször, mert nem akartunk hinni a szemünknek." S megállapította, hogy a halottak között sok volt a nő.
Más szemtanúk szerint olyan sok volt a halott, hogy menni nem lehetett, átlépni nem lehetett rajtuk. ,,Amikor el mertem menni az árkádok alól, már a 10. teherautó holttestet szállították el. Kb. 40-50 holttest lehetett rajtuk. Buldózerrel dobták a kocsikra a holttesteket, szörnyű volt..." Egy másik szemtanú szerint: ,,Vászonponyvás teherautók egymás után álltak be az akkor még épülő metróállomás elkerített részére - és az építési területre -, mint a farönköket, úgy hajigálták le a már merev emberi holttesteket... Nagyon valószínű, hogy néhány emberi csont 'beépült' a ma már oly jól funkcionáló metróállomás betonfalaiba."
Pákh Tibor szemtanú világosan látja: körvadászat és mészárlás történt október 25-én. A gyilkosok ,,kaptak is mind Munkás-Paraszt-Hatalomért, Szocialista Hazáért, és Fegyverrel a Hazáért kitüntetést... Meg igazgatói állást, jó lakást, iparosműhelyeket, üzleteket, miniszterhelyettesi rangot és akadémikusi címet."
Kéri Edit név szerint közli az 1956. október 25-én felfegyverzett ÁVH-sok, partizánok névsorát, mintegy 195 személy nevét. Közöttük ismert politikus családnevek is szerepelnek. Az is külön vizsgálódást érdemelne, hogyan lett a villanyszerelőből rendőr alezredes, a szabósegédből az Állami Biztosító egyik vezetője, az újságíróból főszerkesztő, a textilmunkásból az Új Magyar Központi Levéltár igazgatója, vagy fémmunkásból húsz éven át nagykövet. S ez csak néhány kiragadott példa.
Külön meg kell említeni Körömi Teréz áldozatos munkáját, aki temetőket, plébániákat járva halotti anyakönyveket, emlékiratokat vizsgálva, hozzátartozókkal beszélgetve mintegy 234 áldozat nevét gyűjtötte össze. Megrendítő olvasmány. A nevek mellett szerepel a vértanú kora, hivatása és halálának oka. Többek neve mellett olvasható: haslövés, tarkólövés, fejlövés, tüdő-májlövés, mellkaslövés, szívlövés, gégelövés, a ref. püspök fia tüdőlövést kapott. Több név mellett ez áll: sorozatlövés.
S végezetül álljon itt a tűzparancsot irányító vezérkar névsora, a kötetben fényképpel láthatók: Gerő Ernő, az MDP első titkára, Piros László belügyminiszter, az ÁVH főnöke, Hazai Jenő, vezérezredes, valamint a katonai bizottság tagjai: Apró Antal elnök, Fehér Lajos, Földes László (HOBO apja), Kovács István, Mező Imre és Nógrádi Sándor.
Kéri Edit bátran nyúlt a témához: évtizedek hazugságaira világított rá kötetével! Még sok mindent homály fed, a gyilkosok közöttünk osztogatják ma is a parancsokat, bankok, minisztériumok élén, fontos, bizalmi beosztásban. Kéri Edit mégis léket vert a hazugság falán. A fal teljes leomlása azonban még várat magára. Albert Camus-t idézve azonban az igazság teljes feltárása nem maradhat el: ,,Csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol - még közvetve sem - igazoljuk a gyilkosokat!"
"Dunakeszin fél év alatt rejtélyesen a duplájára nőtt, a várost is magában foglaló Pest megyei 3-as választókörzetben pedig megnégyszereződött az MSZP tagsága. A rivális csoportok távoli településekről is importálnak hű szövetségeseket. A helyi szocialistáknak a pártszékház ellenőrzésért vívott küzdelemmel telt a hétvégéjük Dunakeszin. Információink szerint pénteken a városi szervezet vezetésért küzdő egyik pártsejt tagjai megfúrták a székház ajtaját, és lecserélték rajta a zárat.
Elégedetlenségüket az váltotta ki, hogy az MSZP Pest megyei etikai bizottsága a közelmúltban nem hagyta jóvá azt a taggyűlést, amelyen Kertész Lórántot, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökét a párt városi elnökévé választották. Kertész riválisai nem sokáig örülhettek a birtokukba került épületnek, ugyanis vasárnap a vitatott státusú elnökhöz hű baloldaliak "harc" nélkül ugyan, de visszafoglalták.
Kertész nem kívánt nyilatkozni, ugyanígy az ellenérdekelt csoport vezetője, Ábri Ferenc sem, ő korábban a cigány kisebbségi önkormányzat tagja volt, jelenleg pedig egyike a nyolcfős dunakeszi pártvezető testületnek. Információink szerint Kertészt június végén választották elnöknek, az után, hogy Tóth András távozott a dunakeszi alapszervezet éléről, sőt ottani tagságát is megszüntetve, az őrbottyáni szocialistákhoz lépett át.
A szervezetben folyó harc azzal kezdődött, hogy fél év alatt megduplázták a taglétszámot. A Pest megyei MSZP az ősszel kifogások nélkül elfogadta a csörögi alapszervezet hetven tagjának kérését, és Dunakeszire regisztrálta őket. Tiltakozásul decemberben tizenöten léptek ki a pártból, köztük az elnök és az alelnök, és megalakították az MSZDP helyi szervezetét. A kilépők között négy helyi képviselő is volt, ők valamennyien az SZDSZ-hez csatlakoztak. Az MSZP-nek ezzel megszűnt a dunakeszi frakciója.
A választókerület több településén is történt hasonlóan látványos létszámgyarapodás. A száznegyven fősre bővült csomádi szervezetben például százharmincan szegedi és nagykanizsai illetőségűek. A Magyar Hírlap forrásai arról számoltak be, hogy egy év alatt négy és félszeresére emelkedett Tóth András körzetében a tagság.
Olvasom, hogy már dobra is verik az OPNI-t meg a svábhegyi gyerekkórházat. Nyomorult embereket meg utcára raktak, a beteg gyerekek tüdejének nem kell a jó levegő. De sebaj, hitem szerint megkapja még az, aki eladta pár milliárdért a beteg gyerekek, emberek egészségét. Ha nem itt, akkor majd odaát...
A pályázat beadási határideje szeptember 5 ill 6!!!! Most augusztus 8-a van. Csak nem megvan már a vevő is?
Az hagyján, hogy az öreg újságosfiú nem tud angolul, az is hagyján, hogy súgógép kell neki. De legalább abba ne lehessen belekőtni, ami azon a súgógépen megjelenik. :)
Egyenruhám tiszta, nincsen rajta folt A becsületemen annál inkább volt Ezért lettem én is karhatalom A dolgozó népet szolgálom!
Tiszta az én szakmám tiszta a lelkem A koncertem egy kölyköt félholtra vertem Kaptam érte kitüntetést én büszkén hordom A dolgozó népet szolgálom!
Tudja már a város Én vagyok az úr Ahová lép lábam ott a fű is kipusztul Nyitva tartom szemem az utcát koptatom A dolgozó népet szolgálom!
Kezem között tartottam én majd a fél várost Két hét múlva befejezem a nyolc általánost Ennyi ésszel mit kezdek Még nem is tudom A dolgozó népet szolgálom!
Nem baj, hogyha ártatlan az, akit verek Az se baj ha öregember vagy éppen gyerek Nem is tudom néha hogy miért rugdosom A dolgozó népet szolgálom!
Sokan nem szeretnek pedig jó ember vagyok Veséden a gumibottal nem hagyok nyomot...
