-Ezt jó hallani, hogy akkor kulturáltan meg lehet ezt oldani relatív olcsón. Ez a megoldás végülis felfogható a "szegény ember hidrováltójának"?
-Végeredményben a vastag pirossal bekarikázott szelep az egy "visszacsapó szelep" lenne amúgy? Vagy egy olyan szelep ami szabályzásra alkalmas, amin manuálisan állítanám az ellenállást be megfelelőre?
-Illetve az opcionálisan javasolt külön cső kiépítést meg nagyjából sematikusan a most berajzolt narancssárga vonal jelentené?
A melegvíznek van egy olyan jó tulajdonsága, hogy könnyebb a hidegvíznél. Ha felülről kötöd be az előremenőt és a visszatérőt, akkor kb negyedéig, harmadáig lesz meleg a felső fele, és a melegvíz már távozik is. Az alja pedig hideg marad.
Vannak a netet termokamerával készített képek, hogyan áramlik a melegvíz a radiátorokban.
A radiátorokat mindig úgy kötik be, hogy a visszatérő a radiátor alján van. Az előremenő pedig vagy alul a másik oldalon, vagy felül a másik oldalon (átlós), vagy felül ugyanazon az oldalon.
A legtöbb fűtésszerelő az átlós kötést mondja a legjobbnak, az én tapasztalatom, hogy ha alul két oldalt van bekötve, ugyanolyan jó.
Egy probléma megoldásban kérem segítségetek. Történetem röviden. Pár éve egy szerelő gyűjtő kéményes társasházba cserélt kazánt nálunk. De az idén tavaszi kéményseprő ellenőrzéskor kiderült, hogy átvert és nem jelentette le. A kéményseprők felszólításának eleget téve béleltetünk és megkapta a készülék az engedélyt és kék matricát is novemberben.Mivel folyamatosan várnunk kellet a kéményesek miatt azért húzódott el idáig. Mivel a készülék már áprilisba fent volt így a kondenzációs törvény ránk még nem vonatkozót. Katasztrófa védelem boldog, kéményseprők boldogok, de a gázművek még nem. Ugyanis le kéne, még jelentetni egy egyszerűsített gázkészülék cserét nekik. Amihez azok a szerelők akikkel beszéltem kérnek a régi cirkóról gáztervet. Próbáltuk ki kérni de sajnos több 10 éve a régi IKV nem jelentette be hogy a konvektoros lakást átalakította melyre most derült fény. Amivel bizonyítani tudom, hogy itt ugyan olyan paraméterű készülék volt az a 2013 ig visszamenőleg kéményseprő papírok amin fel van tüntetve még a régi készülék típusa is. Minden gázszerelő, aki regisztrált elutasít vagy több 100 ezer forintos kondenzációs kazáncserét mond .Tudom hogy pénzbe kerül ez is de már anyagi kapacitásom nem enged meg egy ilyen beruházást. Ami sokkol hiszen most béleltetem és minden hol azt mondták hogy ezzel hivatalossá tudom tenni. És a gázművek is csak egy egyszerűsített gázkészülék cserét vár hogy hivatalosan is nyilvántartásba kerüljünk. Szeretném megoldani hiszen nem szeretném ha lezárnák a gázt mivel súlyos beteg férjem van .Ha valaki tudna ajánlani olyan embert aki segít vagy valami megoldást azt nagyon megköszönném.
Így a lentebb tárgyaltszivattyús-hidrováltós kérdéssel kapcsolatban egy újabb kérdés merült fel bennem, ami nem nagyon hagy nyugodni az otthoni rendszeremmel kapcsolatban.
Az alábbi rajzon látható módon két keringető szivattyú (SZIV1 és SZIV2) van a radiátoros fűtésrendszerben.
A "fő ház" kazánja fűti ki földbe fektetett csöveken át a melléképületet is. SZIV1 elég nagy emelőmagasságú és képes kellő mennyiségű folyadékkal ellátni a kisebb házat is (kb 50-60m-re van a legtávolabbi radiátor így a kazántól). Ámde szerintem emiatt az ilyenkor fennálló nagy nyomás miatt a nagy házban igen hangosak a szelepek. Zenél a rendszer. A legnagyobb kör nyomásesése azonos lesz a kisebb körökével is ilyen párhuzamos rendszernél gondolom ez itt a probléma.
Szabad lenne-e SZIV2-t üzemeltetni egyáltalán, amikor megy SZIV1? Vagy egymással konfliktusba kerülnének? Most SZIV2 ki van zárva a rendszerből igazándiból... volt ez valaha gravitációs rendszer, amihez hozzá lett gányolva a kisebb ház keringetős rendszere, szóval szakmaiság nem feltétlenül van ezen rendszer minden elemében. Immár zárt keringetős rendszer az egész amúgy. Egyedül a hanghatás csökkentése miatt gondolkodtam el, hogy lehetne-e SZIV2-t üzemeltetni és kisebb fordulattal üzemeltetni SZIV1-et a "nagyház" kiszolgálására, ahol lehet, hogy emiatt végre halkabb állapotok uralkodnának.
Senki sem tervezte ezt, szóval vannak kétségeim...
Lehet, hogy hülyén gondolkodok (Kapocska erősíts meg benne :) ) , de nem rossz ötlet az a hidrováltó ott, ugyanis a kazán megállása után is tudja keringetni a vizet a padlóban. Bár itt nem tudom, lenne-e értelme. Ha pedig csak padlófűtés van, akkor elég lenne csak megfordítani a szivattyút, feltéve, hogy az osztógyűjtő szelepei tolerálják. Én a kazán és a hidrováltó közti csöveket cserélném fel.
Bosch Condens 2500W kombi gázkazánunk van melegvíz-tárolótartállyal kiegészítve, karácsony óta a melegvíz össze-vissza működött, leállt. Kihívtam a fűtésszerelőt, nem talált hibát, kihívtam a kazánszerelőket, akik rögtön mondták, hogy az NTC melegvízérzékelőnek nem tett jót, hogy vízben állt és 2 hónap alatt tönkrement. Azért állt amúgy vízben, mert egy szelep engedett a tároló tetején, szóval ez a fűtésszerelő sara.
A fűtésszerelő szerint az NTC érzékelőnek vízállónak kellene lennie.
Most akkor mi van? Valaki ért hozzá és tud segíteni, hogy ez az NTC érzékelő vízálló vagy nem? Valami gagyit adtak belőle vagy tényleg nem érheti víz?
Én csak egy olyan busz-szabványról tudok, ami valamelyest átjárást biztosít a gyártók termékei között (de ez sem 100%-os sajnos), ez pedig az OpenTherm. Az Ariston ezt tudtommal nem támogatja, csak a saját buszos cuccait.
És egyébként ha támogatná, akkor sem Kínából kéne rendelni, hanem megvenni az egyik jobb vezérléseket gyártó cég OT termosztátját (Honeywell, Siemens), vagy valamelyik kazángyártóét, amelyik konkrét típussal kapcsolatban jók a tapasztalatok (talán a Remeha gyárt jó OT termosztátot, iSense néven). Esetleg Nest. De ugye pont ez nem 100%, kizárólag az a biztos, ha a gyártó saját OT termosztátját rakod rá. Az OT csoportba tartozásért pengetni kell, és nem túl komolyak az elvárások a termékek kompatibilitásával szemben (a lényeg hogy a tag fizessen :) ). A mottó: csak ennyire nyíltra sikeredett, maradhat? :)
Egy újabb épületgépészeti üzemeltetési jellegű kérdéssel fordulnék hozzátok.
Automata légtelenítő ügyben.
Általában ezeknek a kupakja lezárt (órajárással egyezően becsavart) állapotban megszünteti a légtelenítő funkciót? És általában légtelenítő funkciót kikapcsolva kéne használni (kivéve fel vagy utántöltéskor?)? Olvastam, hogy bizonyos helyzetekben még ellevegősíthetik is a rendszert, ha nem vigyáz az ember és mindig nyitva tartja őket...
Van a házban ilyen számomra kibogozhatatlan márkajelzesű (ezt úgy teszteltem, hogy óvatosan lenyomtam az úszóját, némelyik sajnos nagyon lassan, de ereszt némi vizet, szivárog, az gondolom tisztítandó/cserélendő hosszú távon...?):
Illetve Afriso Primovent is:
Az elsőnél érthető, hogy lezár szépen, ha rá van szorítva a kupak. A másodiknál (Afriso) mivel elhagyhatatlan kupak van nehéz látni, hogy mi van a szerkezet belsejében, illetve gyári oldalról leírás sem volt nagyon hozzá vagy én nem találtam.
Az Afriso kilazított állapotban (óra járásával ellentétesen kicsavart kupakkal) légtelenít csak szintén? Azon állást csak feltöltéskor kéne alkalmazni? Sajnos erősen vízköves és mindig picit vizes. Szívem szerint elzárnám, csak akkor meg lehet nem fogja ellátni funkcióját. Az enyhe vízfolyás annyira nem tetszik nekem... emiatt ne kelljen már a normálisnál gyakrabban utántölteni a zárt rendszert.
Kapocska: Értem, én, mint elvonatkoztatott, igen valószínűtlen magyarázat jegyeztem meg ezt :-)
Annyira nem vagyok benne ebben a témában, de nem az volt "régebben", amíg nem voltak rendes oxigén diffúzió-mentes/ötrétegű csövek, addig voltak olyan padlófűtés csövek, amik engedtek oxigént diffundálni a rendszerbe és azt küszöbölték volna ki, hogy érintkezzen a rendszer többi részével? Ez persze manapság már haszontalan, de lehet, hogy valami múltbéli beidegződés... Nem akarok butaságot mondani, csak bennem ez merült fel.
Ha a kazán alatt lévő vízszintesen fekvő tárgy egy hőcserélő, ( már pedig az) akkor jól van bekötve a szivattyú. Azt is képzeld el egy kazánnak és a visszatérő ágból a kazánba kell szivattyúzni a vizet. Úgy ahogy Kaposka felrajzolta az irányokat.
Korábban már csatoltam egy képet a kazanunk bekötéséről és azt vettük eszre, hogy a kazán visszatérő ágán lévő szivattyú kifele húzza a vizet a gyári ami a kazán van van az megy tolja. Ez gyorsan kell orvosolni? A fűtésszerelot hivtam a beszabajzas miatt is, de nagyon húzza a száját.
Köszönöm szépen! Ismerve a kivitelezé milyenségét, ez ilyen házilagos bukóakna féle lesz. Mármint maga az "tisztítóakna" (160-as KG-PVC cső) az semmilyen, ámde előtte van egy hirtelen belejtés egy 45 fokossal és az "akna" aljában egy másik 45 fokos könyök, maibe becsatlakozik a bejövő 110-es cső. Végülis műküdik amúgy, szóval nem szólok semmit.
Köszönöm szépen a válaszokat Kapocskána, nagykunságinak, nixon70-nek, BJacának!
A méretezési térfogaátáram értékek DIN 1986-100, illetve gyakorlatilag EN 12056-2-ból jöttek ki (az ide vonatkozó MSZ vissza lett vonva, így az EN ami aktuális felteszem), gondolom van bennük biztonság is, bár mivel egyidejűséggel vannak csökkentve, ezért az meg épp elvesz a biztonságból kicsit. Figyelembe van véve minden rákötés mindkét házban. Oké ez egy ritkán előálló érték, de erre kell méretezni a vezetéket, nem tartós, hanem pillanatnyi maximum értékek tán.
A csatornadíj fizetés a vízfogyasztáson keresztül történik, vízórája meg mindenkinek van magának. Szóval azzal nem kellene, hogy gond legyen.
A fő probléma, hogy friss az aszfalt a ház előtt és feltörni csak új bekötésért nem lehet most pár évig jogilag, csak vészhelyzet és csőtörés esetén. Szóval az egyetlen út a már létező bekötés megosztásának látszik.
A tisztíítóakna a valóságban persze nem hivatalos előregyártott megoldás, hanem egy KG-PVC cső, hiába vannak létező előregyártott termékek ennek a másféle kivitelezésére.
Csináltam egy Paintes gyors metszetet, alább látható.
A szaggatott fekete az kérdéses, hogy most hogy van megoldva és vajon a bukása az a tisztító előtt kivitelezett vagy szimplán magasabban csatlakozik a tisztítóba a cső oldalt az kérdéses. Nehéz belátni addig. Szerintem a szaggatott a valós.
A piros lenne az új. Nem tudom, hogy van-e előírás a magasabb bekötésre. Én csak annyit sejtek, hogy nem célszerű szennyvízcsőbe ilyen bukást tenni, mert potenciális dugulás lehet ott.
A közösítést én a tisztítóaknába érkezve gondoltam volna. Egyszerűen oldalról beérkezik az új bekötés.
Fatornyos kisfalunkban is volt ilyen megoldás, hogy ne kelljen feltörni a betonozott kocsibejárót. A csatorna díját meg mindenki a saját vízórája alapján fizeti.
Egy apró kérdésem lehetne esetleg egy csatorna bekötéssel kapcsolatban az itteni Fórumozókhoz?
-Azt jól gondolom, hogy a bekarikázott szám az a tisztítóakna legalsó pontját jelöli (190.25m)?
-Ámde a ház bekötése (110 KG-PVC, 1 százalék lejtés) attól feljebb van jelentősen, elvileg 190.93m-en. Szabad ilyen "bukást" belevinni egy szennyvízbekötésbe a tisztítóaknán belül? Vagy ez direkt szándékos?
**A fő kérdés az lenne, hogy az itt látható 1+3,7m-es KG-PVC 160-as "fő bekötőcsőbe" (8,52 százalék lejtés) egy másik házat szabad-e bekötni (szolgalmi jogosan)? Szerintem elbírá simán a térfogatáramot, max jogi aggályok merülhetnek fel. Most van 1,5 l/s méretezési szennyvíztérfogatáram, arra jönne rá még 1,1 l/s a másik házból, aminek nem nagyon lehet saját bekötése fizikailag a saját telkén sajnos.
Ugye ott még probléma lenne, hogy annak a 110-es bekötésének az alsó vonala csak pontosan a tisztítóakna aljának szintjén lehetne vagy attól 15cm-vel feljebb (190,40m-en max), nagyjából a gyors skiccen szemléltetve itt:
Nem tudom szavakkal kifejezni, milyen sokat jelent a legkisebb szakmai segítség is! Az hogy nem tudományos, inkább józan észen alapuló, az inkább előny :)
Egyébként most megtaláltam én is a Spirecnek a leírását neten, most már látom azt az ellenállásgörbét, hát nem gondoltam hogy az ennyire durván számít, hogy egymagában is sok a szivattyúnak... De van jó hír is: a spirál bemenetet rosszul írták, a KN0-nak valójában 1/2", ezért van hogy a többi (KN1,2 és 3) már sokkal kisebb ellenállású (azok tényleg 3/4-esek). Az általad említett 720l/h-nál már a KN1-nek is csak 15 kPa, az már gondolom jó az 50 kPa "emelőmagasságú" szivattyúnak... De ez még mindig csak tipp, a padlófűtés csöveinek ellenállását nem tudom hogy kell figyelembe venni: ha minden kanyart összeadogatnék, kb. végtelen jönne ki :) (?)
Ugyanitt FÉG KN1 vagy 2 hőcserélő kerestetik, mailem publikus :)
Tudom hogy sokat kérdezek, tényleg igyekszem csak a legszükségesebbeket:
- a 720l/p az miből jön ki?
- radiátoroknál is meg még sok helyen látom ezeket a pontosan meghatározott deltaT-ket, mondjuk 65 fokról 45-re, padlónál pl. 31-ről 23-ra. Az világos, hogy a kiinduló hőmérsékletet beszabályozzuk valamekkorára, de az még nem állt össze a fejemben, hogy lesz abból pont annyival kisebb hőmérséklet? :) Mármint miket tekintünk fixnek és miket változónak amikor tervezzük? Ha szépen megkérlek, betennél egy mintát arról a néhány soros számolásról, amire egy ilyen "közönséges" családi háznál szükség van (legalább a rendszerelemek/csőméretek kiválasztásához)?
Ajjaj, akkor lehet hogy ide karcsú lesz az a réz spirál... Vagy 2 kellene...
~100nm-es egyszintes, 30-as tömörtégla-falú, műanyag nyílászárós, padlón és falon 5 cm, födémen pedig 20 cm szigetelésű (felette padlás, cseréptető) ház, az éves energiaigény volt 137kWh/m2 (D kategória) az energetikai minősítés szerint, amikor még a padló meg a födém nem volt leszigetelve. Az nagyjából felbecsülhető ezen adatokból, hogy a padlófűtéshez hány kW-os hőcserélő kellene? (A radiátorokat abszolút figyelmen kívül hagyva, hogy önállóan is kifűtse a házat, kivéve nyilván azt a 20m2-t, ahol nincs cső).
Ja egyébként ez a vázlat még nincs kész, pl. visszacsapót még egy darabot nem tettem rá; azt hova kellene mindenképpen tenni? A kazánszivattyúhoz is tegyek egy lengőt kerülőágba, függetlenül attól hogy van még egy 2"-os, termoszifonos ág mágnesszeleppel?
Oké, szuper. Ebből minimum mekkora kellhet és hova a legjobb elhelyezni? Flamco Clean Smart is jónak számít?
Az inhibitort hol lehet jó áron beszerezni, melyik a jó márka? És milyen adalék kellhet még rajta kívül (primer oldal sima víz, radiátorban is, csak a pf. fagyálló, remélhetőleg propilénglikol, azon nem akarok spórolni, bár gondolom fogok dobni egy hátast az árától, 200 liter csak a cső...).
Köszi, tehát akkor 3 db kellene belőle. Egyébként csak előfűteni szándékoztam volna vele (villanybojlerekbe megy a víz, sőt azokban is van hőcserélő spirál, akkor nem erőlködök egy 3. megoldáson). Amúgy ez régi kép, 20% ecetben 2 hétig áztatva, majd magasnyomású mosóval, legvégül a legmakacsabb részeken egy kis kapirgálással tök jól lejött a vízkő, most csillog-villog mint a bordély kilincse :D És a nyomáspróba is sikeres volt.
A teljesítményére viszont ha van tipped, azt légyszi mondd meg, mert a padlófűtéshez nagyon jó lenne. Van rajta kívül Spirec KN0 és KN3 is, az első is elvileg tud 30 kW-ot, de nagyon kicsik szerintem azok a 1/2" + 3/4" csonkok 14 kör 20-as 5rétegűhöz, a második meg akkora, hogy azt inkább majd medencéhez kellene felhasználni ha lesz egyszer...
Az egyik pufiról tettem fel képet (ami nem látszik az csak a legalján egy 6/4 csonk (azt akartam bővíteni 2"-ra) + legtetején egy karimás átalakító (az talán már most is 2", nem mértem még). A másik pufiról most nincs kéznél kép, de az tényleg semmi extra: alsó felében beheg. hőcserélő + búvó + 2 db félcolos luk nemtudomminek, a felső felében egy szondahely + legalul-legfelül az 1" csonkok.
Köszi, igen, én is valahogy így képzeltem el. Meg hogy ami pici és lebeg, az különösebb bajt sem tud csinálni (azért nem egy Schaffhausen ez, pl. a belül teljesen kezeletlen vas radiátorokról is jönnek le több mm-es rozsdadarabkák...). Tényleg, egyébként van egy mágneses iszapleválasztóm, azt hova a lenne legjobb betenni? A hőcserélővel leválasztott, fagyálló közegű padlófűtésbe gondolom nem kell, ott elvileg semmi vas nem lesz (max 1-2 horganyzott közcsavar ha más nem lesz kéznél).
Grundfos 25-50-ből 3 db (összéletkoruk 100 és 150 év között lehet) + 15-50-ből 1 db, az fiatal, max. 20 éves :) Meg vagy két ilyen noname kicsi + 1 rossz Wilo.
De állítólag lehet kapni szabványos felújító készletet hozzájuk 5eFt-ért (még nem jártam utána, egyelőre tökéletesen működnek).
Tényleg, az alábbiak közül hova mekkora lenne jó:
- Csak pinceszinten, 25kW fás kazán és pufferek közé gondoltam 25-50-et
- Padlófűtés hőcserélő utáni részre, pincéből földszintre, fagyállóval, 1000m/14kör/10cm osztás/összesen is csak 80nm -re 25-50
- Pincében lévő osztótól földszinti 5 db radiátorig (2+1,5+1,5+1,5+0,5m-esek), 1" váltószeleppel, pufferból vagy Termotékából nyeri a hőt: 25-50-essel
- csak pincében, padlófűtés hőcserélő primer oldalába visz vizet, 3/4" váltószeleppel, pufferból vagy Termotékából: ide jönne a 15-50.
Sziasztok! Van két radiátor ami nagyon hangosan zúg.A szerelő szerint a kombi kazán szivattyúját lehet hallani.Szerintetek mit lehet ezzel csinálni,hogy megszunkme a zaj?
Hát figyelmetlen voltam(nem mindig a nevek maradnak meg, hanem a problémák).
Cserélni nagyobbra az igen,de az időjáráskövetők én legalábbis úgy tudom, nem feltétlen a hőfokot emelik,hanem a fűtést korábban indítja,ha a külső hőmérséklet esik(elébe megy a lehűlésnek).
Ha már kondis akkor olyan előrét kellene választani aminek a visszatérője sok kondenzátumot
okoz mert szerintem az többet hoz mint önmagában az időjáráskövető.
Mint beszéltük kevés a kV értéke, valamint ha bekötöm a külső hőmérséklet érzékelőt a kazánba, motorosra lesz szükség, ha jól értelmeztem az eddigieket.
Alsó visszatérő csövet nem kell leengedni a tartály aljára csak az aljától 4-5 cm-re. és srégan kell elvágni nem merőlegesen. Akkor minden kosz ott marad a puffer alján.
Na, de most komolyan, a belső fix hőcserélője talán tényleg nem használható a rárakódott vízkő miatt, a tartálynak viszont ugyanez csak javítja a hőszigetelését :) Nem létezik, hogy nincs valami nagy felületű, kis ellenállású, 100 mikronos vagy még ritkább szűrő amit ilyen öreg, szennyezett tartályok alsó csonkja elé raknak, hogy azon akadjon fenn a retek és néhanapján átmossák... Légyszi, hátha valaki tud ilyet! Köszi
Ha van egy puffertartályom aminek jó vízköves a belseje, a búvónyíláson keresztül kiszedegetném amennyire lehet, akkor a maradék (ami rá van tapadva körbe a falára), az máshol nem tud gondot okozni, ugye? Mármint ha fizikailag, a hűléstől-melegedéstől netán le is válna, gondolom csak lesüllyed a tartály aljára. Vagy tud esetleg gondot okozni szivattyúnál vagy szelepnél? Egyedül a kazán visszatérőben az ESBE511 meg a szivattyú van olyan alacsonyan, ahol el tudom képzelni hogy beszív 1-1 darabkát. Mi a véleményetek? Van olyan szűrő, amit puffer alsó csonkhoz szoktak beépíteni?
Használati melegvíz elektromos vízmelegítőtől a mosdóig a falban acélcsőben van vezetve. Ebből kb 15 cm hosszú cső ki lett vágva. Asziszem talán elfagyás miatt, részleteket nem tudom. Bojler felöli csővéget menetes dugóval lezárták. Mosdó felöli oldal szabadon van, nincs rajta menet.
Ezt a két csővéget szeretném összekötni, menetvágóm nincs, nem is vennék emiatt. Létezik-e ilyen összekötéshez jó és tartós megoldás? Ha igen, mi?
Túl sok hely nincs szerelni mélységében. Ha nem muszáj nem mélyíteném a hornyot.
Valami csőbe beragasztós vagy ráragasztós idom kéne, vagy kulcsos rá/beszorulós idom, ha van ilyen - erre gondoltam első körben. Ivóvíz minőség megmaradjon.
Légyszi, ebben segítsen vki (105179.hsz.): A cső belső felülete kb. 0,38m2, kívül a bordázat miatt 2,5x ekkora, tehát jó 1 m2. Anyaga réz, a cső falvastagsága kb. 1mm, a belőle kimángorolt bordáké 2-3 tized mm lehet.
- mekkora teljesítményre számíthatok egy ilyen hőcserélőtől, ha beteszem egy kis tartályba, annak vizét kazánról melegítem és a padlófűtés fagyállója a hőcserélőn keresztül áramolva kapja a meleget?
- korábban már volt itt róla szó, csak most nem találom: valaki légyszi írja le azt a 2-3 képletet, amivel a szükséges fűtővíz mennyiségeket és hőlépcsőket meg tudom határozni (l/h, x/y°C-on, ha tudom hogy a hőigényem mondjuk 25kW).
- használati melegvíznél, mondjuk 3 főre mekkora szükséges hőteljesítménnyel érdemes számolni átfolyós üzemben?
Jelenleg cekászról (ami egy kis tartályban van) megy a fűtés ami a szivattyú fölött van, ennek a felső részén van az előremenő csonk a légtelenítővel, így gondolom ez még nyomóágnak számít. A rendszernyomás 1,7bar. Egyébként szintén tartósság szempontjából milyen üzemi nyomás lenne megfelelőbb? A magasabb pl 2bar fölötti vagy az alacsonyabb pl 1bar alatti?
Nekem is ez lenne a kérdésem. Mivel most akarom kicserélni a 3 járatú szelepet így jó lenne ha valaki adna egy jó tanácsot, hogy érdemes e ez a megoldás.
Plusz még két kérdésem lenne az ábrával kapcsolatban:
A két szembe fordított háromszög visszacsapó szelep lenne felfelé folyásiránnyal?
A képen bekeretezett valami az összekötő szakasznál, mi lenne?
500 literes V&N pufferben volt, 3/4 csatlakozású (kb. dn20), anyagában bordázott/mángorolt réz (jó nagy felület, állítólag 2,5-szörös egy ugyanekkora sima csőhöz képest), 40-45cm hosszú (most nem tudom megmérni), 16 cm külső átmérőjű, 14 menettel, tehát kb. 6m csőből lehet.
Több van belőle, az egyik a padlófűtésé lehetne (van egy kb. 20 l-es hengeres tartály, amibe be tudnám tenni, így az lehetne egyben az osztó is a meleg oldalon, így egy szivattyúval kevesebb kellene). 1 másikat meg betennék a puffer tetejébe, átfolyós üzemben melegvizet csinálni. Vajon ez utóbbi is működhet így? Vagy kössek sorba 2-t?
Mert van amikor a padló kevés nagy minuszokban és a kazán ilyenkor felmegy 45-50 fokig is és a radiátorok elkezdenek rendesebben fűteni de az 50 fok sok lenne a padlónak....és gondolni kell arra is ha valami megmihálylik és túlfűtene.
Köszi a linket, végigolvastam, mindjárt fel is fedeztem benne egy számomra új dolgot: az általam eddig "szokásosnak" hitt 3járatú szelepes padlófűtési hőmérsékletbeállítást kifejezetten ellenzik (merthogy kellő áteresztésű szelep szerintük már kizárja a finom szabályzás lehetőségét), helyette csak egy termosztatikus fojtószelepet javasolnak a visszatérőbe. Ahogy az zár el, úgy nő a bypass-ról érkező víz részaránya.
Szerintetek számít ez ennyire, vagy inkább csak reklámfogás?
Amit javasolnak, vmi RA-C20 szelep, azt hirtelen nem is találtam webshopokban (de biztos van, én csak 1-2 helyen néztem)...
Ha jól értettél volna akkor nem tennél fel ilyen kérdést,mert dioxidról
nem beszéltem.
Ezek szerint te nem értetted annak a lényegét amit írtam.
A lényeg: az adott helyzetben édeskevés csak a monoxiddal foglalkozni, a felvetett fejfájást simán okozhatja a megemelkedett dioxid és lecsökkent oxigén szint is, ezek valamelyikét is illene mérni.
(Emlékeim szerint van nem túl drága eszköz a vér oxigénszaturációjának mérésére is, minimális szúrással)
Figyelemfelkeltő jel az is, ha az a fejfájás lefekvéskor, leüléskor fokozódik.
A monoxid keletkezése kapcsán a félig poén megjegyzésem olyan volt, mint amikor a viccben a matematikus rászól a fizikusra, hogy csak annyit tudnak, legalább egy bárány legalább egyik fele fekete... Formálisan igaz, amit leírtam, a gyakorlatban persze az adott esetben sok jelentősége nincs (az adott helyzetben még a fórumtárs pongyola fogalmazásának sem, amire reagáltam).
Üdv. Adott egy 90 nm ház. 50 vályog. Műanyag ablakok 2 réteg üveg.minden helység full karton. Csak ritkán vagyunk ott. Mekkora előremenő a reális ha 15fokot akarok(mikor nem vagyok ott) és mekkora előremenő kellene a 21fokhoz? Bosch condens 2500w wbc 24-1
A szerelő vette, aki csinálta a rendszert. És elég csúnyán átbaszott ezért nem tudok sok dolgot, mivel azóta nem kommunikálok vele. És mivel nem akarom, hogy egy másik szerelő megint csináljon egy használhatatlan rendszert, ezért próbálom magam kifundalni, hogy mit érdemes betenni és hova.
Mágnesszelepet is tegyek? Az immergasnal ha jól tudom garanciális feltétel
Ez idáig okés, "ideális" esetben én is így csináltam volna (tudom, hiszi a piszi) :)
De nekem az egyik tartályon legfelül meg legalul van egy-egy 2" csonk, a paláston meg csak ilyen 3/4-es minilukak (ráadásul csak középtájt, senem alul, senem felül...) + 2 bebúvó a paláston hőcserélőknek + egy 6/4 körüli csatlakozó középen egy elektromos fűtőbetétnek. Pedig ez elvileg fűtési puffer, Vogel&Noot... A másik szintén 500 liter, de HMV tároló, belül zománcozott, ezért nem szívesen hegesztgetnék rá csonkokat. De ha mégis hegesztek akkor nyilván 2", utána egy szűkítő már nem tétel. Gyárilag ezen is csak két 1" csonk van, 1 alul és 1 felül, máshol semmi használható méretű nyílás... Ja és azért is szimpatizáltam a különálló osztóval/váltóval, mert a fűtés kezdetekor még nagy átmérő esetén is hamarabb eljut belőle a meleg a radiátorokig, mint a pufferből (ott ugye két egymás alatti csonk között is lehet 50-100 liter víz, aminek előbb át kell melegednie).
Találtam egyébként olyan rajzot, amin az enyémhez hasonló bekötés van (helyesebben én loptam az ötletet arról) :D , csőméreteket nem ír, de sejtésem szerint DN25 körüli lehet. Az lenne a legegyszerűbb, ha kiszámolnám, hogyan változnak az ellenállások az én 2" csöveim esetén csak épp sehol nem találok egy táblázatot, amiben össze lennének gyűjtve az idomok méret és anyag szerint, összehasonlítva egymással, illetőleg mindegyikük 1-1 méter ugyanilyen anyagú csővel és így az egyiknek az ellenállása X akkor a másik 2X vagy 0,5X stb. Nincs esetleg ilyen valakinek?
Ja és még egy utsó kérdés, hogy pl. a képen látható rendszerbe hova tennétek az automata légtelenítőket, hogy egyik se tudjon levegőt visszaszívni semelyik üzemállapotban?
A padlófűtést nem is akarom 40 fok alá csökkenteni. Csak azt írja a cikkben, amit meg is osztottam, hogy a változó előremenőnél egy motoros szelepet kell berakni a képen mutatott szabályozó körbe.Tehát ha az előremenő 40, a keverőszelep akkor is tartja a beállított 40 fokot és ha 60 az előremenő akkor is? Akkor miért jobb a szabályozás motoros szeleppel?
És nem akarom újra csináltatni az egészet amikor már a radiátor körre is szükség lesz.
Megnéztem a szelepet, 5 fokozatu és 3-mason van. De sehol nem találtam hozzá, hogy ez hőfokban mit jelentene.
Ha jól emlékszem 10 centinként vannak, bár lehet a képről ki lehet venni.
A hidrováltót hova lenne érdemes beilleszteni és mekkorát?
A későbbiekben tervezem a radiátor kört is használni, ha lesz egy kis félretett az emelet rendbehozására. És akkor be szeretnék tenni egy külső hőmérséklet érzékelőt a kazánhoz, ezért is illesztettem be a képet az átalakításhoz, mivel gondolom a keverőszelep nem tud majd változó előremenő hőmérséklettel állandó padlóhőmérsékletet biztosítani. Vagy tévedek?
A szelep valahol az 5ös beállításon van azt hiszem
A kazánt beledugod egy kapcsolhato aljzatba, aminek van master slave dugalja es egy potmetere, ahol állítható, hogy milyen teljesítménynel kapcsoljon. Ha a kazán bekapcsol a master aljzatban, megnő az aramfelvetel, ami bekapcsolja a slave aljzatot, amibe a szivattyut dugod. Szerintem ez a legolcsóbb megoldás. Conrad árul ilyet.
Köszi a részletes választ, kezdem érteni. Tehát a "karácsonyfa" jó, csak tegyem át a pufferek túloldalára (a kazántól legtávolabb)? Egyébként amiatt gondoltam még jó ötletnek közel tenni, hogy a fűtés kezdetekor előbb kapjon a lakás meleget mint a pufferek - de gondolom a 3 szekunder szivattyúval ez így is teljesül.
2.: Valamelyik hidrováltós cikkben olvastam hogy a csövekhez képest 3D átmérő kellene a zavartalan működéshez. Én a szekunder oldalon 28-as rézcsövekkel mennék, akkor legyen inkább 3"-os csőből a hidrováltó (-ként működő osztóm és gyűjtőm) vagy maradhatok a 2"-nál?
3.: melyik az aktív és a passzív védelem amit írtál?
4.: erre én is gondoltam, hogy a 2 pufi hőmérséklete elkezd majd kiegyenlítődni, de mivel a hátsó pufinak csak 1"-os csatlakozása van (ez a legszűkebb keresztmetszet), gondoltam ettől nem kell félni mert lassan történik, addigra kihűl a kazán, miért ne egyenlítődhetne ki. Vagy ezt ne így képzeljem el? 2x500 liternél mennyi ideig tarthat (mondjuk szélsőséges esetben, ha az egyik 80, a másik meg 20°C-ról indul)?
5.: a zárt tágulásit beköthetem a hátsó puffer aljába (tehát a kazántól legtávolabbi részre), mivel csak ott fér el?
Most csak ennyi kérdés jutott eszembe, köszönöm a segítséget :)
Ha addig már nem beszélnénk, boldog Újévet minden kedves Fórumtársnak! (én most délután még itt vagyok a gépnél, ha valaki ráér és van türelme hozzám :) )
Van egy WILO Stratos Pico 25/1-4 szivattyúm. Lehet hülye a kérdés, de a rendszerben lévő víz (előremenő + légtelenítő) és a szivattyú között ~1,5m van, a szivattyút 0,5-4m (emelőmagasság gondolom) között lehet állítani, a szivattyú élettartama szempontjából mennyire rossz, ha csak a minimumon (0,5m-en) használjuk? 9 padlófűtés-kört kell meghajtania.
Ha be van kapcsolva a kazán, akkor igyekszik az előlapján lévő tekerőgombbal beállított hőfokot tartani. Ha eléri ezt a hőfokot, akkor lekapcsolja a gázégőt, hogy ne melegítse túl. Ezt a folyamatot egészen addig csinálja, míg a szobatermosztát kéri a fűtést, utána már hagyja kihűlni a vizet.
Legegyszerűbb, ha veszel egy csőtermosztátot, amivel tudod indítani a szivattyút. Ezt a csőtermosztátot a kazán közelében az előremenő csőre kell felszerelni.
Van dugalj, de az sajnos mindig áram alatt van, a kazán lekapcsolás után is. Estleg van más megoldás a szivattyú vézérlésére?
Írtad hogy hatvan fokos elóremenőt állítsak be. Jól értelmezem, hogy ez a minimum? Jelenleg a kazán vízhőfok szababályzó maximumra van tekerve. Ezzel lehet valami gond?
Továbbá az világos hogy a szobatermosztát be és kikapcsolja a kazánt. De akkor mi a szerepe a kazánon lévő hőfokszabályzónak. Ha pl. ezt beállítom max 80 fokra, és a víz hőmérséklete eléri ezt az értéket, akkoris lekpcsol a kazán ha a fűteni kívánt légtér hőmérséklete nem érte el a termosztáton megadott értéket?
Nem az előre menő és a visszatérő között volt ekkora eltérés hanem az előremenőn a hőcserélő előtt és közvetlenül utána, vagy itt is keveredik az előre menő és a visszatérő, mint egy hidrováltónál? Annyi a lényeg,hogy a kazánból 55 jött ki, a cserélő után közvetlenül 44-45 fokot mértem az előremenőn. Azért raktam ezt be, mert mivel nem gazdaságos a rendszer, a szerelő így is meg akarja bolygatni akkor már mindegy, ha átalakítom egy ilyenre. A cikk azt írja, hogy sokkal pontosabb az egyutú szelepvezérlés ezért gondolkodom ebben.
Egy esbet vta 320,350. Azt mondta egy szerelő, hogy ez hsználati melegviz előállításhosz jó de ide kevéesetleg érdemes lenne a képen csatoltat megcsinálni?
Igen, szemből nem látszik de ott két cső van egymás mögött, a hátsó a padló visszatérő és előtte van padló előremenő. Akkor ha jól értelmezem a válaszod, a hőcserélő kikerülhet? Nem sok a 10 fok feletti hőlépcső a padlófűtésben? Valahogy azon nem lehetne vagy kellene csökkenteni? Nekem egy szaki az esbet szelepet mondta, hogy nem ide való mert kicsi a kv értéke.
Szigetelésig még nem jutottunk 30 cm-es szilikát falak vannak.
A segítségeteket szeretném kérni az alábbi problémával.
Ebben a szezonba lett beüzemelve a fűtésrendszerünk. Immergas terra 24/28 kondenzácsiós kazán, padlófűtés lett betekerve minden helységbe (95m2)plusz 8 radiátor, ha kiegészítésre lenne szükség. A radiátorok lezárt állása mellett a padlófűtés 3 óra alatt képes 20 fokról 21- re melegíteni. Nézegettem,hogy mi lehet a gond, és a következőket vettem észre:
- A berakott hőcserélő (amit ki szeretnék iktatni) utáni hőmérő 44 fokot mutat 55 fokra állított kazánnál.
- A padlófűtés osztógyűjtőnél legalább 10 fok eltérés mutatkozik az előremenő és visszatérő között
- Nappali 5-6 fokos külső hőmérsékletnél 18-20 m3 gázt fogyaszt el 24 óra alatt
Mostani tél legnagyobb fogyasztása volt ez. december 21-én pl. Budapest külső részén. Radiátor csere nagyobbra elgondolkodtató, hisz ha kondenzációs lenne a befutó rendszer akkor is érdemes lenne pláne 20 éves rendszerről beszélünk.
Elnézést ha a kérdésem nem vagy csak részben kapcsolódik a topichoz, de igen frekventált, ezért írok ide. A válaszokat előre is is köszönöm!
Ősszel költöztünk egy 130nm2 es családi házba. A fűtésről egy vegyestűzelésű kazán és egy Termotéka 25 gázkazán gondoskodik, a kérdésem ez utóbbival kapcsolatos. A gázkazán szabályzásáról egy MMG AM mechanikus termosztát gondoskodik. Továbbá van egy keringtető is a rendszerben.
Sajnos a gázkazánról igen keveset tudok, a beállításáról pedig semmit nem találtam a neten.
A gázkazánon van egy vízhőfok szababályzó, mely most maximumon van. Ezt mekkora hőfokra kellene állítani hogy a fogyasztást optimalizálni lehessen valamelyest (már ha egyáltalán lehetséges) ?
Továbbá lehetséges közvetlenül rákötni a keringtetőt hogy az akkor kapcsoljon be mikor a gázkazán megy, illetve álljon meg ha a kazán leáll? Jelnleg a szivattyú folyamatosan megy, és ezzel nem vagyok megbékélve.
Vannak hibái, persze így ránézésre van vagy 30 éves a szeleped, már amennyire " ránézésre " meg lehet mondani korát. A használt hibái- pl ha üzemel a szivattyú esetleg megakad és a motor nem bírja nyitni vagy zárni attól fűggően merre van az áramlás. A szeleptengely sárgarézből van a sok használat miatt megkopik ( idővel ) és a menetes orsón átugrik az anya ami tartja a szeleptestet. Be kell állítani a teljes nyitást és zárást , már ha teljes zárás vagy nyitás kell. Van ami vezérli? mert nem mindegyik tipusban van végállás kapcsoló , az csak opció ( ha jól tudom ) .
De ha nagyon kell megkérdezem a műszerész kollégákat mert Ők szerelik/javítják.
A kerülőág nem ezért van, hanem a kazán keringését biztosítja termoszifonos elven, pl. áramszünet vagy szivattyú-megállás esetén. A két puffer is csak azért nincs simán Tichelmann-ba kötve, hogy a kazánhoz közelebbi a lehető legtovább hideg maradjon, legyen hőmérsékletkülönbség a gravitáláshoz.
A kérdésem megválaszolásához szükséges kiinduló adatok rajta vannak :)
Tehát pl. vigyem-e még a tartályokhoz közelebb a "gyűjtőt", esetleg más a trükk, vagy így sem áll fenn a veszélye, hogy a kihűlt kazánon keresztül megy az áramlás (férőhelyek szempontjából így lenne jobb ahogy a rajzon van.)?
Abszolút jogos, egyfelől én is csak egy alapos átnézés-tisztítás-zsírzás után tenném be, de másrészt gondolkodtam rajta: ez ugye akármelyik véghelyzetben, akár középen rohad be, a kazánon keresztül áramló vizet egyik esetben sem zárja el (sőt, van még vele párhuzamosan is egy 2" biztonsági kerülőág, ami áramszünet és/vagy kazán túlmelegedés esetén nyit ki).
Ez csak piszkozat, csak a primer oldalról, mert eddig azon tököltem, hogy fizikailag mi hogy fér el a pincében, azért nincs még normális kapcsolási rajzom :)
Ha jól értem leválasztóként szeretnéd használni. Szerintem a szelep alkalmas rá, nem lesz vele gondod. Bár szerintem jobban járnál egy zóna szeleppel ami golyóscsap. Ez a szelep már kivénhedt, működése bizonytalan.
Lehet, hogy nincs vér a pucámban, de vegyes kazánt nem kötnék rá.
DN40-es, 230V, bistabil, tényleg jó nagy, ipari kivitel. Eddig csak Battán az olajfinomítóban láttam hasonlót :) 2 feladata lenne: egyrészt ezzel váltok a két puffer között, hogy melyiket fűtse a kazán (ez esetben ugye a primer "hideg" víz a kazán felé megy rajta), valamint a szekunder visszatérő is ezen keresztül megy vissza, a kiválasztott puffer felé. Leegyszerűsítve: ha a szekunder oldalon mindhárom szivattyú megy, akkor nagyobb részt a puffer felé lesz áramlás a szelepen keresztül; ha viszont csak tartálytöltés megy a kazánról, akkor ugye csak ellenkezőleg áramlik a hideg víz (a kazán felé). Jól sejtem, hogy ennek a szelepnek van egy tervezett áteresztő képessége, aminek én csutkagázon is csak kb. 1%-át használom ki a kis házi fűtésemmel, tehát ilyen kicsi átfolyásnál nem annyira érdekes az irány sem?
Ez keverő szelep tehát az "A"és "B" ágon megy be a víz az "AB" ágon jön ki a kevert víz. Ha fordítva lenne akkor leválasztó szelep lenne ami nem igazán szokványos beépítés és a szelep kialakítása ezt nem teszik lehetővé.
Mire akarod használni ezt a szelepet? Méretét látva nem igazán családi házba való. Mi fogja mozgatni a szelepet?
Neten a kapcsolási rajzokat böngészve nem derült ki számomra, kell-e valami trükk ahhoz, hogy a puffer felfűtése és a vegyeskazán kihűlése után ne akarjon utóbbin keresztül szívni vizet a szekunder (pl. radiátoros) kör. Nálam annyi még a tudnivaló, hogy a kazán előremenő és a szekunder körök osztója között végig 2" cső megy, ellenben az egyik puffernek sajnos csak 1"-osak a csonkjai. Így hiába van közelebb az osztó a pufferhez, mint a kazánhoz, az ellenállás nem feltétlenül erre kisebb (előbbi 0,5m 2" cső + szűkítés 1"-ra + 1 könyök lefelé, utóbbi meg 2,5m 2" cső, közben 1 db 2"T és 2 db könyök a kazánig). A hideg oldalon meg ugyan csak DN32 a csőméret (a szivattyú meg ugye DN25-ös), de közvetlenül a VTC511 után már a gyűjtő van (a kazán mellett), a pufferek viszont 1 ill. 2 méterrel távolabb, 2-3 irányváltással. Esetleg próbáljam a gyűjtőt is közelebb vinni a pufferekhez?
Ennek a szelepnek ugye nincs meghatározott folyásiránya? Azaz a két ág egyikéből is mehet áramlás a közösbe meg ellenkezőleg (a közösből az ágakba) is?
A másik, hogy 2 padlófűtéses és 1 radiátoros kör térfogatáramainak beszabályzásához, drága ferde szelep helyett, elég lehet egy-egy golyóscsap, amiről beállítás után az ember leveszi a fogantyút? Vagy képtelenség finoman beállítani vele?
Üdv segítségeteket kérném..újonnan felszerelt szobatermosztat....Mit jelentenek pontosan azok a kifejezések,és mikor célszerű őket használni Mint. :folyamatos konfort mód. Folyamatos energiatakarekos mód. Mi mivel jár? Köszönöm
Ezt én is megtalaltam, csak arra nem tér ki, hogy a helytelen nyomasertek okozhatja-e a korlatozott hőfokot. A túl magastol belobbanhat, ezért nincs kedvem vele kíserletezni.
A termosztát képes limitalni a hőfokot, de kikapcsoltam ezt az opciót és úgy is 45 fok a plafon.
Addig tekergettem a kazant, hogy sikerult elallitanom a p min parametert, ami elvileg a gaznyomas fuggvenyeben allitando. Persze muszerem nincs, szoval szivas van. Saccra beallitottam, igy stabilan indul, nem durran, szoval mondanam, hogy minden oke. Viszont akarmit csinalok, nem tudok 45 foknal melegebb vizet csinalni fele a futokorben. Persze elvileg nincs is ra szuksegem, de lehetseges, hogy a p min ha tul keves, korlatozza a max teljesitmenyt? (Mert arra ugye van kulon opcio, akar a vizhofokra)
(Meg az olasz doksiban sem talaltam erre semmit, amit olyan ugyesen eloastal)
A termosztát vezetékére céloztam, kevés sikerrel. Azért ezzel kezdtem a választ, mert itt még magyarázkodhatok legalább egy kicsit. :) A párhuzamosítással kapcsolatban viszont nincs mentségem, feltehető hogy ha 3 vezetékes, és csak kapcsolgatni kell az üzemmódváltáshoz, akkor valami variálás van benne on/off üzemmódban is, nem sima rövidzárat ad.
Engedelmeddel ezért így korrigálnék, jobb későn alapon, ha már felhívtad a figyelmet a sületlenségre:
a kérdező helyében beraknék a régi helyett egy relés, vezetéknélküli on/off-ot a kazán megfelelő kapcsaira kötve, ezt a VRT-t pedig amit rossz helyre raktak (vezeték bevésése a kémény falába ÉS egyéb hőforrás zavarása miatt is rossz helyen van, de legalább az utóbbi, amire ő is panaszkodott) el kéne tüntetni teljesen.
Szerintem egy sima osztó-gyűjtőnek nem feladata a nyomáshatárolás, nem fog ott semmi lekeringeni (de ebben tévedhetek is akár). A kazánban lekering, a többségében manapság lenni szokott bypass olyan esetekre, amikor a rendszer ellenállása túl nagy. Azt pedig nem triviális mérni hogy épp leforog-e a kazán bypasson már elegendő mennyiség. Szóval továbbra is azt javaslom, hogy ne akarj feltalálni új módszereket, mivel ha ez működne, akkor már feltalálta volna valaki aki ezzel hivatásszerűen foglalkozik. :) A kapcsoló amit a többiek javasolnak nem is biztos hogy kell, az én Baxim pl tud rárakott buszos termosztátot és kapcsolósat egyszerre kezelni, és konfigurálható hogy egyidejű hőigénynél melyik diktálja az előremenőt. Azaz termosztátot váltani se kellene, ha a te kazánod is beállítható megfelelően több fűtéskérésre. Ami azt illeti, ha nem kommunikál a rossz helyen levő termosztát, akkor azzal párhuzamosan kötheted az RF vevőjét, és meg is van oldva okos kazán híján is a dolog. De ha csak on-off, akkor a felszámolás is logikus, lecseréled egy RF on-offra amit normális helyre teszel. A régit meg leszeded a kéményről, hogy ne is láthassa kéményseprő, mert a kémény falába pl vésni se lett volna szabad tudtommal (lehet hogy csak a vakolatba lett süllyesztve, de ez nem látszik, az viszont igen, hogy a kéményen oda nem való cucc került elhelyezésre).
En most kuzdottem egy on offossal (pedig PIDes volt) es a vegen csak vettem egy modulaciosat. Ket eset lesz: vagy a komfort (es a fogyasztas) nem olyan lesz mint a modulaciossal, vagy rohadt sokat fog kapcsolgatni a kazan. De minden futesrendszer egyedi, szoval nem szentiras a velemenyem.
Amugy pont most szereltem szet a termosztatot, es van rajta egy kapcsolo ami igy is ketpontos uzemre volt allitva... Ez a gyari beallitas, most vagy nem ertettek hozza es ugy hagytak, vagy a tulmeretezett kazan miatt nincsen hasznalva modulacio.
Lehet az en tudatlansagom miatt van, de ugy ertelmeztem, hogy a termofejek mindig annak az egy radiatornak a tomegaramat csokkentik amelyikre ra vannak kotve. Ergo a fo gyujton a tomegaram nem valtozik, mert a viz parhuzamosan elmegy a radiatorok mellett, nem?
Ezt nem teljesen értem, addig megvan hogy felszerelem és bekötöm az RF kétpontos termosztátot, de pontosan milyen termofejekre gondolsz amik kommunikálhatnak a kazánnal kiválasztható módon?
Ha termofejek vannak, akkor nem nagyon lesz meleg a gyűjtő, hanem csökkenni fog a tömegáram miattuk, szerintem erre nem lehet vezérelni a kazánt. Én azt csinálnám a helyedben, hogy vennék egy vezetéknélküli q7rf-et, és azt IS bekötném a kazánba, és vagy-vagy alapon menne a kazán az on-off jelére ha be van gyújtva a kályhába, egyébként pedig a saját cucca vezérelné. Az on-off hatásfokát lehet valamelyest javítani ha bekötsz egy külső érzékelőt, és akkor a kazán állítgatja az előremenőt (ha tudja a kazánod). De ez is vezetékezéssel jár, és jó helyen is kell lennie a külső érzékelőnek ahhoz hogy tényleg érjen is valamit.
Sokat vesztek vele, ha kétpontos rendszert alkalmazok? Ahogy néztem egy csomó Vaillant termosztát is így működik, meg hát csak többet érek vele mint a fals értéken alapuló modulációval.
Annál bonyolultabb a kábelezés/ház szerekezete hogy megérje elvinni egy hideg helyiségbe a 3 eres kábelt.
Van olyan központi fűtés szabályzás, ami nem egy fő termosztáton alapul, hanem termofejek vannak a radiátorokon amik nyitnak zárnak és ha egyszerűen elég meleg a gyűjtő, akkor a kazán lekapcsol?
Szükségem lenne egy nálam hozzáértőbb véleményére az alábbi problémához:
Adott egy családi ház, ahol található hőforrásként egy cserépkályha, illetve egy turbós kombi gázkazán. Nem tudom milyen vezérelvek alapján, de valami hozzáértő úgy döntött a kazán termosztátját pont a cserépkályha kéményének falára helyezi el. Ennek köszönhetően mikor begyújtünk azon helyiségekben jelentősen csökken a hőmérséklet, ahová a cserépkályha hője nem ér el.
Célom lenne a termosztátot vezeték nélküli megoldással kihelyezni, így a mostani helyén csak a vevőegység maradna.
Erre a célra a Computherm Q3RF készüléket alkalmasnak is ítéltem meg, azonban itt jön a bökkenő:
A kazán márkája Vaillant, egy VRT 40-es termosztát van jelenleg felhelyezve ami nem kétpontos, hanem lángmodulációs folyamatos szabályzással van üzemeltetve.
Tudtok ajánlani megfizethető lángmodulációs vezeték nélküli termosztátot?
Vegyek kétállású kapcsolós fentebb említett egyszerűbb termosztátot és azt kössem a kazán arra megfelelő bemeneteire, így on/off módon működtetve a kazánt? Tegyek az egészre, használjam a jelenlegi termosztátot max-ra tekerve ha otthon vagyunk, és a radiátorszelepek termosztatikus szelepekre cserélésével oldjam meg a problémát?
Válaszaitokat előre is köszönöm! Elnézést az amatőr megfogalmazásért, valahol el kell kezdeni :)
Teljes mértékben igazad van. Baromságnak tartom a biztosítást, felesleges pénzkidobás, ugyan úgy mint a légzsák, vagy a biztonsági öv, az ABS-ről, hóláncról ne is beszéljünk. Ennek ellenére mindegyikre befizettem. És te?
Azt se felejtsük el , hogy a szolgáltató klórozza a vizet kellőképpen. Mennyi ideig kell pangani a víznek mire elszaporodik ( ha egyáltalán van benne ) a baktérium?
Aki minden nap használja a vizet , nem havonta tisztálkodik , " ott szerintem " ez nem jelent veszélyt.
Lehet én nem annyira veszem komolyan ezt a forrázást , de amíg kicsi a gyerek nem hagyod ott a kádban egyedül, ha meg nagyobb már és egyedül intézi a tisztálkodást már megérti ,hogy a melegvíz az süt.
Nekem a napkollektor nyáron 80 fokos vizet csinál, mire átmegy a villanybojlerbe akkor is van 60 fok. de nem volt probléma.
Két okból lehet jó az a szelep,tud 65fokot is és,ha a garancia nemcsak a kapuig szól.
Amúgy abbahagyhatod az egészet félve a légiótól és mindazok akiknek villanybojlerjük van (főleg vezérelt,)mert ha tudják teljesíteni a követelményeket akkor az összes seggüket kinyalom.
Nálad eleve max. a felét melegítené 60 fok fölé v. oda is beteszel egy keringetőt.
„Lefürödhetünk a „fertőzött” vízzel, úszhatunk benne, meg is ihatjuk, semmi bajunk nem lesz. A Legionella csak a tüdőbe jutva okoz megbetegedést, oda pedig a sokszor óhatatlanul is képződő vízpermettel jut: belélegezzük.
A legionellózis kockázat szempontjából kiemelt az 5 μm-nél kisebb
méretű vízcseppek (aeroszolok) jelentősége, mivel ezek képesek legmélyebben lejutni a tüdőjáratokba.”
Ez a szelep olyan mint régen a biztonsági öv vagy a légzsák volt. Eleink akkor azt baromságnak tartották, de te már természetesnek veszed.
Megjegyzem én is túllihegésnek tartottam a legionellát, mint a kereskedők újabb támadását a pénztárcám ellen. De! Van egy távoli ismerősünk akinek volt szerencséje elkapni -nem tudja senki, hogy honnan- de leadott vagy 30 kilót és fél évig betegállományba volt. Kb egy év volt mire teljesen rendbe jött.
Én hülye vagyok és feledékeny, ezért már vagy tíz éve van egy ESBE a melegvizemben. Akkor úri passziónak tartottam, de ma már úgy nézek rá mint a biztonsági szelepre. Kötelező tartozék!
Ezt majd, akkor mond amikor a gyereke bent fekszik a kórházban tüdőgyulladással. Biztos megértő lesz, vagy add elő a bíróságon, hogy azt hitted, lesz elég esze hozzá... Biztos meg fognak hatódni.
Amúgy nem értelek. Hihetetlen tárgyi tudással rendelkezel és párszor nem is értem, hogy ez az ember hogy mondhat ilyet.
Ez jó megoldás, tehát csak ritkán fogja leforrázni magát. :-)
Akkor már jobb ha folyamatosan forró a víz, mert akkor nem felejti el, de ha csak időszakonként, akkor simán felejtés homályába merül. Én felfűtőm a gyerek meg leforrázza magát, mert nem szóltam neki. De ha a felfűtést egy táblával jelölöd a csapokon az is egy jó megoldás. Szerintem!
Én régimódi vagyok és nem szeretném a gyereket sem leforrázni ezért azt a tíz ezer forintos nem spóroltam meg, de mindenkinek lelke rajta.
Égésről tudunk beszélni, a kazán kaphat levegőt kintről. Épp elég baj, ha a magasabb széndioxid- és alacsonyabb oxigéntartalmú levegőt az égés után befele is okádja.
Ha jól értelek, szerinted kizárt, hogy ez megtörténjen?
Akkor amit Kapocska írt. Nem kell komolyabb kandalló, valami eccerű, de jó kis fás kandalló legyen, ügyesen beépítve és bekötve a hálózatba az említett szerelvényekkel.
Még friss tüzifát is égethetsz, nem kell különösebben aggódni a kátrány miatt, mert sok lesz a visszakevert előremenő, nem tud alacsonyra lemenni a vízhőfok :) Ez azért lehet érdekes, mert mivel alkalmi fűtés, nem biztos, hogy több köbméter fát akarsz tárolni szárításhoz.
Ha a vízteres kandallón a hagyományos fafűtésűt érted, akkor leginkább csak puffertartállyal együtt. Anélkül egyszerűen nem tudod úgy szabályozni az égést, meg a vízáramlást, hogy a ne pocsékba menjen jórészt a hőenergia. Jóval kisebb hőmérsékletű víz kell annál, mint amit a kandalló előállít.
Pelletkandallóval megoldható lenne puffer nélkül is, de az meg túl drága eszköz lenne alkalmi fűtésnek.
"Amikor a túl hideg vagy túl párás levegő, egy kívülről fűtött csőben (mivel a lakásban amin keresztül halad +20fok van általában) érkezik befele, a melegebb cső falán belülről kicsapódik a pára. "
Ez egy vicc. A hidegebb levegő ahogyan felmelegszik csökken a relatív páratartalma, baszik az kicsapódni.
Ez eléggé ellentmond az alap fizikai szabályoknak.
Ennek fuss neki mégegyszer mert ez egy tini szájából se hangzik jól, hát még egy szakemberéből.
Szétválasztott rendszerben a szívó oldali csövet a szabadba kell kivezetni. Ez idáig stimt?
Onnan a kazán X méteren keresztül szívja be, az akár mínusz fokos levegőt, vagy esős időben a túl párást. Amikor a túl hideg vagy túl párás levegő, egy kívülről fűtött csőben (mivel a lakásban amin keresztül halad +20fok van általában) érkezik befele, a melegebb cső falán belülről kicsapódik a pára. Ahhoz hogy ezt elkerüljük, a csövet kívülről le kell szigetelni
Ez már magába' oly szép volt, hogy tán még a topic leírásba is be kellene venni!
" a melegebb cső falán belülről kicsapódik a pára"
A páralecsapódás feltétele ugye az, hogy egy, a beszívott levegőnél HŰVÖSEBB felület közelében a levegő le tud hűlni, így kevesebb vízet tud tárolni. Ha egy bizonyos hőmérséklet alé esik a páratartalom függvényében, akkor kicsapódik az a víz, amit már nem tud megtartani. Ez a harmatpont ugye, ami nem egy fix érték, minta mondjuk a PI.
Tehát az a levegő, akármilyen hideg is, soha a büdös életben nem fog kicsapódni a nála melegebb környezetben!
Fűtőberendezéseknél éppen ezért nem a pára miatt gáz a hideg égési levegő, hanem mert sokkal nehezebben éri el a gyulladáshoz szükséges hőmérsékletet a fűtőanyag. Pelletfűtésnél pl. a túl hideg levegő miatt az izzítóbetét fel sem tudja melegíteni eléggé a pelletet a folyamatos, hideg légáramlás miatt.
Amiről itt szó lehet, az az, hogy az előzőleg mondjuk -15 fokos levegő áthűti a csövet, ami esetleg jóval nagyobb hőtehetetlenségű, mint a kinti levegő. Teghát ahogy melegszik kint az idő (vagy akár a napsütötte kinti csonk) úgy kerül melegebb levegő az immár kihűlt csőbe, amiben aztán már szépen ki is tud csapódni a víz.
Üdvözletem. Fűtő kondenzációs kazánunk fog üzemelni a lakásba és mindenhol padló fűtés lessz kivéve egy törölköző szárítós radiátort pluszba a fürdő szobába. Kérdésem az lenne,hogy össze e lehetne hozni egy vízteres kandallóval a rendszert ha pl valami hiba végett a gázkazán nem tud üzemelni??Meg jobban örülnék ha lenne egy B megoldás ha a gázzal valami történne. Villany megoldások nem érdekelnek köszönöm!
"Miután megnéztem a videót nekem is változott a véleményem arról a csőről,
de ez nem meglepő az előző képhez képest ,utólag okosnak lenni nem egy nagy cucc!!!"
Nem utólag voltam "okos", már a képekről is mondtam hogy a füstcső jól van összerakva, és optikai csalódás a törés!
"Ebben az esetben lejtesd már kifelé meg a nálunk lévő koncentrikusat (függőleges 2.5-3m hosszú).
És nálunk sehol nem láttam vizet(hőcserélő?)"
Most meglepődtem hogy ezt neked meg kell magyaráznom. Koncentrikus elvezésnél ez a veszély nem áll fent, mert füst cső melege szárítja a külső csőt, így kazán egy előmelegített levegőt szív be, amiből nem csapódik ki pára, illetve lényegesen kevesebb...
"Mint utóbb kiderült az a szívórács a konyhában van és nem derül ki,hogy abból a
két szellőzőből mit szív és az sem,hogy a konyha egy világítóudvar lenne."
Ne haragudj de nem derült ki abból a videóból konkrétan, hogy honnan szív a kazán!
Le kellene követni a csövet! Az hogy ott egy szellőző nem jelent semmit. Ettől még simán kimehet a lithofba, vagy bárhova... Agyon van gipsz-kartonozva a mennyezet, bárhol el lehetett vinni alatta azt a 80-as csövet.
Másodsorban az hogy ha esetlegesen mégis a lakásból szívja a levegőt, ettől még nem keletkezik a lakásban CO!
"Már ne is haragudj ,de ez elképesztő!"
Az az elképesztő hogy rébuszokban irkálsz a fórumra, és neked alapértelmezett hogy ezeket érteni lehet. Hát nem!
"Ha egy rendszer zárt akkor az azt jelenti számomra,hogy a kinti lecsapódó pára
miatt nem úszhat a zárt térben lévő venti,ha úszik akkor az más fizikai jelenségtől van.
Talán azért sem mert a kazánon belül sem találkozik hideg levegővel a venti(burkolat)."
Ezt nem én írtam, nem értem miért nekem címezted, de kifejtem neked mi a probléma!
Szétválasztott rendszerben a szívó oldali csövet a szabadba kell kivezetni. Ez idáig stimt?
Onnan a kazán X méteren keresztül szívja be, az akár mínusz fokos levegőt, vagy esős időben a túl párást. Amikor a túl hideg vagy túl párás levegő, egy kívülről fűtött csőben (mivel a lakásban amin keresztül halad +20fok van általában) érkezik befele, a melegebb cső falán belülről kicsapódik a pára. Ahhoz hogy ezt elkerüljük, a csövet kívülről le kell szigetelni. Mivel ezzel nem 100%-osan akadályozzuk meg a kicsapódást, ezért a csövet kifele lejtetni kell, hogy ne a kazánba folyjon az esetleges páralecsapódás, hanem kifele a szabadba!
Lehet itt fizikázni meg értetlenkedni... Ha tetszik ha nem, ez így működik. Erre technológiai utasítás van! Mint már leírtam, ezt egy képzett kéményes így is csinálja meg, amit a kémény átvételekor a FŐKÉTÜSZ ellenőriz is!
Úgy imádom mikor hülyének néztek, meg mikor okoskodtok azon ami tény!
Talán el kellene fogadni azt amit egy olyan ember ír, aki nap mint nap ilyenekkel foglalkozik, ebben a közegben mozog, és a legtöbb jogszabállyal tisztában van. Nem alternatívákat felhozni és érvelgetni feleslegesen.
Ahelyett hogy örülnétek hogy van egy két olyan ember ezen a fórumon, aki konkrétan tudja, elmondja mi hogy működik, megfogantok a tanácsait, netán megköszönnétek, ahelyett fikáztok, kételkedtek érvelgettek ellene szarságokkal... A legtöbben olyanok akik a kezükbe nem vettek még szerszámot sem, csak hátradőlve okoskodnak a székben, mert kitölti az idejüket a fórumba való írogatás. Nekem nincs időm, mindig mindent megmagyarázni. Laikus embereknek segítek konyhanyelven megérteni a gépészetet és annak buktatóit, illetve a feltett kérdésekre röviden válaszolok szakmailag. Nem fogom megmagyarázni mi miért van, és kifejteni sem fogom, mert így is az utóbbi időben túl sokat jótékonykodom itt, amiből egyre többen nem előny kovácsolnak, hanem jó magyar szkeptikus ember módjára támadásba lendülnek.
Ez utóbbit nem konkrétan neked címeztem, csak nem fogok mindenkinek egyesével válaszolni. Általánosságban válaszoltam az eddig leírtakra. Akinek nem inge nem veszi magára...
Éppenhogy én fogalmaztam pontosan, csak ilyen részletességgel nem szokott szóba kerülni a dolog, még a mérnökök is legyintenek erre :) De ezen ne vesszünk össze.
Ami viszont lényeges: az enyhén oxigénhiányos állapotban viszont alig keletkezik szénmonoxid, viszont jó sok széndioxid igen, és az oxigén szintje ennek megfelelően leesik. Ez is veszélyes mind az egészségre, mind az életre. Ha ez nem így lenne, akkor sose fordult volna elő mustgáz baleset a borospincékben...
És egy rossz kéménnyel egy gázkazán simán csinál a borospincés mustgázos helyzethez hasonlót, legfeljebb mivel CO2 nehezebb, mint a levegő, ha nem szuterén a lakás, akkor nem tölti meg a lakást... de elég elesni, ha nem tudsz másodperceken belül a maradék levegővel felállni, az ilyen helyzet is tragédiát okozni!
Te kondisról beszélsz, azoknak tényleg az a szokásos elrendezése. Kapocska meg hagyományos, tálcás égős, de turbós kazánról, ott meg az általa betett a tipikus.
amit én eddig élőben láttam (termomax, saunier duval), az mind olyan, hogy a venti a készülékházból szív, és a tömített túlnyomásos égéstérbe fúj. ha az égéstér eresztene, akkor sincs gond, mert a készülékház a friss levegővel folyamatosan szellőztetve van.
Nem a füstgáz jut oda, hanem a kondenzátuma. Pl. egy eldugult szifon miatt.
Elnézve az SD-m belsejét, ahhoz, hogy a venti vizet tudjon szívni, a burkolat alatt háromnegyedig kell álljon a víz. Ennek azért elég csekély esélyét látom... :-)
Az lenne a kérdésem hogy mi a neve a felnyitható tetejű,tehát felül levő szabályzós konvektoron egy analóg visszajelzőnek.Ez a szabályzószelep mellé/mögé van felrakva,és ha fűt a konvektor/ég legalább az őrláng,akkor egy mutató a fehér sávból átlendül a zöldbe. Fég f30.2/f40.2 van nekünk,és mindkettőn van ilyen.Csak az egyiken rossz,így nem látni bekapcsoláskor hogy sikerült-e a művelet.Ezért szeretném lecserélni.Csak nem tudom milyen néven keressem.
"Miért a szigeteletlen WC tartályt ha lehúzod és vizet enged, miért csapódik ki rajta a pára a meleg térben? :))"
Történetesen ezt most rosszul értelmezed, gondolj bele és rájössz:
A hidegebb víz lehűti a wc tartály KÜLSŐ felületét, ami miatt a melegebb levegőből kicsapódik rajta a pára. Ezt látod ha bármi hideg tárgyat beviszel a meleg szobába.
A kazán beszívócsövén ugyanez tud létrejönni, a KÜLSŐ felületén tud lecsapódni a pára, mivel ott találkozik a hidegebb felület a melegebb levegővel, ami harmatpont alá hűl. A cső belsejében a kívülről beszívott hidegebb levegő van, ami éppenséggel pont felmelegszik a szobából felvett hő miatt, azaz csökken a relatív páratartalma, ott nem csapódik le semmi.
Egy esetben tud lecsapódni belül a szívócsőben (ez ritkán előfordulhat) ha a kinti levegő melegebb mint a szoba hőmérséklete, é nagy relatív páratartalmú. Nyáron, eső után pl.
Miért a szigeteletlen WC tartályt ha lehúzod és vizet enged, miért csapódik ki rajta a pára a meleg térben? :))
És a szigetelt WC tartályon miért nem látszódik semmi?
Akkor már csak egy dolgot magyarázz el kérlek: a csőben haladó hideg levegő hatására a cső külsején lecsapódó pára hogyan folyik rá a készülékbeli ventire?
"széndioxid viszont nagyon nem stabil átmeneti állapot"
Ez nem igaz! Nem fogalmazol pontosan, exakt módon!
Nem is a lángban történő reakcióról volt szó!
Ha lezajlik normál körülmények között az égés, elegendő oxigén áll rendelkezésre, akkor szén-dioxid keletkezik, közben átmeneti állapotban lehet szén-monoxid is, az oxidáció köztes folyamataként.
A reakció lezajlásával mindkét keletkezett gáz relatív stabil.
Ha oxigénhiányos állapot van , akkor szén- monoxid a végeredmény , tehát egy szén atomhoz egy oxigén molekula kötődik!
"Nézd már meg azt a T utáni könyököt az lejt a kazán felé és a toldásnál csak kiszínezték a képet??"
Megnéztem. A videót is! Teljesen jól van összerakva. Az csak akkor ereszthet ott, ha nincs tömítés vagy már elöregedett és átereszt. Utóbbi inkább valószínű, de kicsi az esély rá.
"A hideg levegő ha melegebb térbe érkezik mitől csapódna ki belőle a pára?"
Pont ezért! :D
Miért a szigeteletlen WC tartályt ha lehúzod és vizet enged, miért csapódik ki rajta a pára a meleg térben? :))
És a szigetelt WC tartályon miért nem látszódik semmi?
Nézd én kéményesekkel dolgozom minden nap, nem csak ajánlott hanem kötelező leszigetelnie a szívó csövet, ha az hosszabb mint 150cm. És kifele kell lejtetni! Máskülönben át se veszi a FŐKÉTÜSZ.
"És hány ezrelék kell a szervezetbe CO-ból az oxigén felvétel kiszorításához?"
Őszintén szólva, ezt nem tudom és nem is nagyon érdekel...
"Biztos csak migrénje van abban a szobában a másikba meg nem.
Lehet valami zulu van ott."
Elképzelhető... Pont annyi az esély rá, mint annak hogy a zárt égésterű készülék CO-t generál a lakásba.
"Meg az is jó volna,hogy ha valaki tájékoztatta,hogy veszélyben lehet akkor
válaszolhatna pár felmerült kérdésre,ha nem esne nehezére!"
A célozgatásaidat, mint ahogy eddig se, most se értem...
"Ha megkérne megmentenéd őket ,mert nálunk példul nem házalnak a szerelők két
ünnep között,hogy kinek kell megjavítani valamit?!"
Egy jogszabály változás miatt, a régi alu füst elvezető nem maradhat, helyette valóban hegesztett acél csöveket kell felrakni, és tisztító nyílással rendelkezőnek kell lenni, általában a könyöknek.
Nem muszáj vele megcsináltatnod, de ki kell cserélni sajnos.
A szén-dioxid a normál égés során is jellemzően szén-monoxidból keletkezik, a széndioxid viszont nagyon nem stabil átmeneti állapot, ha van elég oxigén a környéken... A szénatomokból előbb szénmonoxid lesz, aztán kb. azonnal széndioxid lesz a szénmonoxidból normál körülmények között.
Nem szokás magában a lángban szén-monoxidszintet mérni...
Az oxigénhiány és az alacsony oxigénszint és magas széndioxidszint dettó veszélyes ld. borospincék és mustgázmérgezések.
Milyennek kell lennie egy nyílt égésterű gázkazán füstcsövének? Lehet erről valahol egy leírást találni?
Egy 8 emeletes házban lakom, ahol a füstcső egy közös kéménybe torkollik. A gázbojler kb. 80-90 cmre van a kéményjuktól. Most egy néhány éve felszerelt aluminium füstcső van ami két 90 fokos könyökkel torkollik a kéménylyukba.
A kéményseprő azt mondta, hogy le kell cserélni a füstcsövet heggesztettre. Ezt a munkát az ő maszek Kft.-je 36,5 E Ft-ért megcsinálja. Tartok tőle, hogy ez egy lehúzás lenne.
Inkább induláskor, míg be nem melegszik. Tehát szappanozd le, és utána kapcsold be. Hideg állapotban nem fog menni a ventilátora. Ha tuti, hogy kimegy a lépcsőházba a beszívás, akkor jó.
Lehet az egész keresgélés fals, mivel egyszerű virusos fertőzés okozza a tüneteket.
Komolyra . a füstcsőnél volt egy megjegyzés ". elég masszív. "Valóban, azok a csövek valósággal össze vannak préselve, sőt stabil tömítésnek is kell lennie.
A beszívóra már nincs ennyire szigorú követelmény.
Hogy nagy a belmagasság az jelenleg előny , valamivel több a levegő bent.
Ki kell vizsgálni a dolgot, legjobb ha tulajjal egyeztetve van ---- tulaj mivel főbérlők már nincsenek.
Mivel kimegy a beszivo cso a lifthof fele, gondolom ez a paraelszivo es egyeb erre vonatkozo kerdes mar nem fontos. Egyebkent a praelszivot nem hasznalom soha. Mas szellozo rendszer sem mukodik.
Első körben csak annyit látok, iszonyú mennyiségű levegőt szív ki a lakótérből az a kazán, és nem láttam légbevezetőt a falon. Ez mellett egy páraelszivó már tényleg veszélyes lehet, amit a fürdő plafonján láttam, a kettő nem is működhetne egyszerre. Ebbe tuti belekötne a katasztrófavédelem, mert az visszaszívhatja füstgázt a kazánból. Ha légtömör a füstgázelvezető, akkor szénmonoxid mérgezés esélye kicsi. Ha jól látom, a kérdéses könyök hegesztve van, reméljük, minősített hegesztő készítette.
Szóval a fejfájás oka, hogy a lakótérből vonja el az oxigént a kazán. Folyamatos szellőztetést ajánlok, vagy a beszívó csövet meg kell hosszabbítani a külső falig.
Hogy ez a szerelés mennyire szabályos, azt nem tudom.
Igazából nem biztos hogy jó lesz mert nem tudom milyen forró a cső működés közben de ha fűtési szünet után hideg csőnél kezded akkor lehet hogy jó lesz.
Ha visszaolvasol, kaptál javaslatokat arra, hogy éld túl ha probléma van.Te látod hogy a bal oldali cső hova ér a dobozon kívül. Ha látod a végét és a lyukat, vagy a rácsot akkor egyes verzió hogy abba a helyiségbe biztosítod a levegő bejutását. Ablak kicsit nyitva állandóan.Hanem látod a végét tehát kimegy a falon akkor szerencséd van. A jobb oldali csövet viszont mindenképpen ellenőrizd minden toldásnál. Legegyszerűbben úgy tudod hogy a kazán működése közben (tehát fűt) a toldásokat szappanos vízzel bekened vagy szivárgásjelző sprayt ráfújsz. Ha buborékol akkor rossz a csatlakozás és javítani kell. De műszeres szakembert is hívhatsz a katasztrófavédelemtől. Viszont ha azok bajt találnak akkor fűtésed onnantól nem lesz mert lekapcsolnak a gázrendszerről. MTDetect languageAfrikaansAlbanianAmharicArabicArmenianAzerbaijaniBasqueBelarusianBengaliBosnianBulgarianCatalanCebuanoChichewaChinese (Simplified)Chinese (Traditional)CorsicanCroatianCzechDanishDutchEnglishEsperantoEstonianFilipinoFinnishFrenchFrisianGalicianGeorgianGermanGreekGujaratiHaitian CreoleHausaHawaiianHebrewHindiHmongHungarianIcelandicIgboIndonesianIrishItalianJapaneseJavaneseKannadaKazakhKhmerKoreanKurdishKyrgyzLaoLatinLatvianLithuanianLuxembourgishMacedonianMalagasyMalayMalayalamMalteseMaoriMarathiMongolianMyanmar (Burmese)NepaliNorwegianPashtoPersianPolishPortuguesePunjabiRomanianRussianSamoanScots GaelicSerbianSesothoShonaSindhiSinhalaSlovakSlovenianSomaliSpanishSundaneseSwahiliSwedishTajikTamilTeluguThaiTurkishUkrainianUrduUzbekVietnameseWelshXhosaYiddishYorubaZuluAfrikaansAlbanianAmharicArabicArmenianAzerbaijaniBasqueBelarusianBengaliBosnianBulgarianCatalanCebuanoChichewaChinese (Simplified)Chinese (Traditional)CorsicanCroatianCzechDanishDutchEnglishEsperantoEstonianFilipinoFinnishFrenchFrisianGalicianGeorgianGermanGreekGujaratiHaitian CreoleHausaHawaiianHebrewHindiHmongHungarianIcelandicIgboIndonesianIrishItalianJapaneseJavaneseKannadaKazakhKhmerKoreanKurdishKyrgyzLaoLatinLatvianLithuanianLuxembourgishMacedonianMalagasyMalayMalayalamMalteseMaoriMarathiMongolianMyanmar (Burmese)NepaliNorwegianPashtoPersianPolishPortuguesePunjabiRomanianRussianSamoanScots GaelicSerbianSesothoShonaSindhiSinhalaSlovakSlovenianSomaliSpanishSundaneseSwahiliSwedishTajikTamilTeluguThaiTurkishUkrainianUrduUzbekVietnameseWelshXhosaYiddishYorubaZuluText-to-speech function is limited to 200 charactersOptions : History : Feedback : DonateClose
Tisztelt Urak, szeretném megkérdezni, hogy a korábbi beszámolóm alapján és mellékelt fotó alapján van-e valaki, aki ki tudna jönni alaposan megvizsgálni és orvosolni a problémát minél előbb.
Szendioxid/oxigen merese megoldhato? Vagy arra csak anfejfajas jelez?
Igen, a tökéletlen égés esetében, ami azt jelenti, hogy eleve kevés az oxigén. Ezért írtam, hogy ha tényleg kintről szív a kazán, akkor azt nehezen tudom elképzelni. Sokkal inkább azt, hogy a tömítetlen részen tolja be a széndioxidot a szobába.
Nagyon szivesen valaszolok barmire, hiszen en kertem a segitseget, de nem latom hogy lenne kerdes, csak talagatasok vannak, amelybol nem szurom le, hogy mire kene valaszolnom.
Talan valami elkeruli a figyelmemet. Folyamatosan nezem, hogy hogy erzem magam, szelloztetek, jatszom a fiammal, eszunk-iszunk-elunk (még), es kozben raolvasok a forumra, amit nagyon koszonok.
Na, egyet talaltam, elnezest: a baloldali cso valoszinuleg a lakasbol veszi a levegot, kimegy az eloszobaba. Ha kell fotozok, vizsgalodom, mondjatok nyugodtan. Koszonom.
A CO elég agresszívan megköti az oxigént. Tehát, elvileg keletkezhet persze, de hogy pár ezredmásodpercnél tovább éljen és kikerüljön a kazánból, az nem túl valószínű...
Persze sok CO2-be és kevés oxigénbe is bele is lehet fulladni!
Irtam a foberlonek este, annyi volt a valasza, hogy az elmult egy evben ketszer nezette meg a kazant, ugyhogy holnap hoz egy co riasztot. Elegseges ez szamomra? Nem lehetseges hogy co nelkul egyszeruen elfogy az oxigen? Vagy hulyet kerdezek?
Igazad van, a köztes problémát valóban nem írtam de h kintről szív akkor a ventillátor ki is fujja az égésterméket. Jó nagy csőkötési hibának kell ott lenni és a kifújó cső végén dugulásszerű szűkületnek is.
Mivel a fórumtárs nem adott további felvilágosítást ezért csak találgatunk. Tudomásom szerint a turbós kazánokat is tömítőgyűrűs csövekkel szokás szerelni. Legalábbis én eddig csak olyant láttam. Bár minden megtörténhet, és annak az ellenkezője is.
Azért azt nehezen képzelem el, hogy valaki kiépít egy légbevezető csövet a lakótér felé egy turbós gázkazánnak. Bár nagy az isten állatkertje.
Ha pedig kintről szívja a levegőt, akkor csak víz és széndioxid (CO2) keletkezik, ami ha a tömítetlenségen keresztül beáramlik a lakótérbe, akkor olyan a hatása, mintha bezárkózol egy szobába, és nem szellőztetsz. Széndioxid (CO) csak akkor keletkezik, ha nem jut elég oxigénhez.
Úgy látom fogalmi és egyéb zavarok vannak a levegőben.
Tehát: szénmonoxid=CO vérméreg az oxigénfelvételt gátolja.
50ppm-ig "nincs" probléma
50-100ppm 2-3 órán belül enyhe fejfájás
100-200ppm fejfájás fáradtság hányás
200-400ppm komoly fejfájás, 3 órán belül életveszély
400ppm felett 3 órán belül kereszt.
Széndioxid=CO2 na ebből lehet szódát csinálni. Ez is öl. Mint mustgáz szokott a hírekben megjelenni.
Az ominózus esetben ha a kifúvó cső rendesen zár és a beszívó a lakótérből szív akkor max egy ablakot kell résnyire nyitni és ütni a tulaj fejét hogy csináltassa meg a külső légellátást.
Ha a kifúvó rossz és belülről van az elszívás akkor remélem van félrerakott pénz a temetésre.
Ugyan elmúlik lassan a karácsony,de mindenkinek kellemes ünnepeket kívánok.
Számomra gyorsan, újabb gondokkal teli.
Gazbojlerem megint rendetlenkedik. Ehhez (is) kérem a segítségeteket.
Kb 2 hónapja vízkőtelenítettem. Külön procedúra volt. Mivel szerelő nyílás hiányában csak az anód nyílásán tudtam. Kb 4 cm. Savval. Betonvassal óvatosan leverve,kipiszkálva. Usb- s kamerával leellenőrizve.
Mivel majd felrobbant. Nem érzékelte a hőfokot.
Akkor anódot is cseréltem.
Most megint kezdi.
2. Fokozatban sem kapcsol le. A hőfokmutatója piros skálája végéig fűt. "Véghőfok" érzékelője meleg vizes pohárba dugva lekapcsolja.
Megint vízköves lenne? Jaaa. Plusz szerintem kevés neki a légköbméter. Mármint a helység ahol van.3.5x1.5x2.7
Illetve lenne még az indirekt tárolómmal kérdésem .Biztos emlékeztek :)
Ha azt használnám bojlernek? Hideg vizes ágra milyen biztonsági szelepet tegyek?
A meleg vizes ágba hol kössem a cirkulációs ágat? Visszacsapó szelepek helye?
Mivel ez végül is egy elektromos bojler (is). Anódnak nem kellene benne lenni? Nem találom :(
Az amit pirossal bejelöltél neki , csak optikai csalódás, ott nincs törés a csőn és jól rá is van dugva. Pont hogy nem vízszintesnek kell lennie, hanem a készülék fele lejtenie kell hogy a kondenzvíz a kazánba tudjon folyni. Ellenben a levegő oldalnak meg pont fordítva, tehát kifele kellene lejtenie, nem bele a kazánba, mert a kicsapódó pára igy vissza folyik a ventilátorra és tönkreteszi. Ezt egy b@lfasz kéményes csinálta sajnos. Oda egy tisztító könyök kellett volna nem egy T. Vagy egyenes ellenőrző az indító idomba és sima könyök felülre.
Azt valóban meg kellene nézni a kazán honnan szívja a levegőt... De még ha a lakótérből is, akkor se jut vissza oda az égéstermék,...ráadásul a kazán tiltana is, ha folyamatosan elhasznált, ill füstgázzal telített levegőt szívna vissza.
Tehát itt a CO veszély nagyon minimális. Nem ettől fáj a feje...
Sziasztok! Van két radiátor ami nagyon hangosan zúg.A szerelő szerint a kombi kazán szivattyúját lehet hallani.Szerintetek lehet ezen a hangon csendesiteni?
Holnap lesznek boltok már nyitva, vegyél egy szénmonoxid mérőt, valami jobbat. Addig meg szellőztetni kell sokat. Ez valóban nem játék, és a főbérlő dolga rendesen megcsinálni.
Csak meglepődtem, mert így még nem láttam gáz térfogatot jelölni.
Egyszerű földi halandónak, aki végfelhasználó, úgyis csak az számít amit a gázóra mér. Fűtőértéke meg annyi, amennyit a gázszolgáltató rá mer írni a számlára.
Boldog karácsonyt mindenkinek, szervusztok! Segitséget szeretnék kérni. Minden radiátor légtelenitve van, mégis 2-3 radiátor hideg. Ez vajon mitöl van? Segitségeteket elöre is köszönöm. Tisztelettel Pete Roland.
Ez az indirekt tároló ötlet onnan jött, hogy több ismerősömnek kombi kazánja van, és a mostani villany bojleremhez képest örökké valóságnak tűnik mire megtelik valami meleg vízzel.
Feleslegesen nem bonyolítanám a rendszert, akkor lehet elvetem a melegvíz tároló ötletét 🤔🤯
Csak az a probléma, nem igen vannak hasonló kaliberű kazánok. Tehát amik 2-3kw ig képesek modulálni. Bár sima fűtőket még nem nézegettem.
A 20 éves 120 literes hajdó bojler kb havi 4500 ft, ez évente 55000 körül alakul nappali árammal. Gázzal elvileg a feléből meglehet
Egy belvárosi, 5 emeletes polgári házban lakom az 5. emeleten albérletben és ősz óta rendszeresen érzem magam úgy, ha otthon tartózkodom, mint akit agyonvertek.
Ha otthon tartózkodom, nem múlik a fejfájás, ha eljövök, lassan megszűnik. Eddig valamiért azt gondoltam, hogy az elektroszmog lehet erős, tegnap este viszont elkezdtem gyanakodni a cirkóra, ami a nappaliban került elhelyezésre. A nappaliban be van zérva egy szekrénybe, amin apró lukak vannak és felül is nyitott. Mivel most sem otthon vagyok (menekülök otthonról), a típust nem tudom megmondani, délután okosabb lehetek.
Az van, hogy ha este lefekszem aludni, becsukom a háló ajtaját, teljesen jól alszom. A lakásban régi nyílászáérók vannak, a kisszoba ezáltal jól szellőzik, sokkal hűvösebb is lesz reggelre mint a nappaliban, ahol egyébként a cirkó van. Szóval felkelek, elkezdem a napomat (otthon dolgozom ha nem fáj épp a fejem) és 10-11 óra magasságára rosszul vagyok.
Tegyek be egy CO mérőt közvetlenül a kazén mellé a szeklrénybe? Hívjak szakembert? Segítsetek plíz, van egy 5 éves kisfiam is, nem szeretném, ha valami komolyabb bnaj történne vele/velünk.
Bocsánat a naivitásért, csak tegnap jutott eszembe, hogy ez lehet a gond.
NAgyon szépen köszönöm az észrevételeket, javaslatokat!
Ha még nincs meg a kazán, akkor vásárlás előtt kell eldönteni. Ha jól rémlik, nem volt egy túl egyszerű az átalakítás, szóval az indirekthez a systemet!
Kiszámoltam Winwattal a "majdnem házam" (némi problémákba ütközött az adásvétel egy rosszul bejegyzett jelzálog miatt) felújítás utáni éves hőszükségletét.
nettó 94,6 m2, Q=6000 KW/év, fajlagos összesített hőveszteség tényező, ha a nap besugárzását is figyelembe veszem 0,217 w/m3K, ha eltekintek a naptól akkor 0.266 w/m3K. Ház belső hőmérséklete 22°C, fürdő 28°C. (szigetelés: fal 16 cm eps G, födém 30 cm üveggyapot, padló 12 cm eps 100, ablakok U összesített 0,76 w/m2K)
Padlófűtés: nappali, konyha, étkező, előszoba, közlekedő 45,3 m2 Q=2720W, 30/25 fokon 4 körrel 18-as csővel 150-es osztással 2142W-ot tud leadni (Danfloor progi, Winwatt adatokkal), és elvileg ebből 20-30% veszteség lejön a bútorok miatt -> 1500 W. Ehhez kellene még 2 db radiátor a Konyha-étkező-nappali részhez: Vogel & Noot T6 33VM 600x900-a 55/35 vízzel 446 W/db ad le Két radiátor között 4,5 m távolság lenne. Az előszobába Gondoltam a 3.-at 300x920 T6 33VM 468W-al. Összesen 2860 W
Az igazság hogy nem nagyon vagyok szakmabeli,de mindent megcsinálok ha valaki szakszerűen elmagyarázza. A mosáshoz gondolom le kell bontani az elmenő és visszatérő ágat és átforgatni egy szivattyúval a hőcserélőbe a cuccot.Vagy ki kell szerelni a hőcserélőt? Na ezt nem tudom hogy kell,illetve mik a biztonsági intézkedések.
A szivattyú beállítása nem mindegy. Vélhetően kisebb teljesítményre van állítva, mint a régi. Vagy növeled a szivattyú teljesítményét, vagy újra beszabályzod a rendszered a radiátorok torlószelepeivel.
Üdv ! Boldog karácsonyt! Most vásárolt 66+25m2 előterű házban, BAXI 20kW OS kondenzációs kazánra lett cserélve a régi. A rendszer légtelenítése után sem melegítenek a távolabb eső radiátorok. Ha azonban lezárjuk a belső radiátorokat, hogy csak a távolabb esők maradjanak nyitva, akkor fűtenek. Kérdésem, mi az oka, annak hogy nem tudja felfűteni minden helyiséget a rendszer?
Egy kivételével zárd el az összes radiátort (írd rá, hogy hány menetet tekertél be a torlószelepen, hogy ne kelljen újra szabályzással játszani). Ha a keringető szivattyút is rá tudod venni, az külön jó.
korábban írtam,hogy a 10 éves Immergas kazán magasabb hőfokon vagy teljesítménynél recsegő,szörcsögő hangot hallatt a szivattyú környékéről.Többen is a hőcserélő vízkövesedését tippelték,hogy főzi a vizet kissé.100 e lenne a cseréje. Úgy döntöttem hogy teszek bele valami vízkőoldót hátha kissé segít.A beöntéssel és a leeresztéssel nincs gondom.Viszont utána a rendszerből elég lenne úgy kimosni, hogy csak simán feltöltöm a kazánnál lévő töltőszelepről a rendszert,kicsit járatom,majd kiengedem,majd ezt még megismételem 1x-2x?
Az elzárás bejött. Kicsit féltem, hogy a termosztatikus szelep lezárva is átenged valamit, de nem. Mondjuk fej nincs rajta, csak maga a szelep készen áll fejet fogadni.
De elzárva szerencsére tényleg lehűlt a ki és be vezeték is. Szóval 100-as, jó lett feltéve anno, korrekt.
"A fatüzelésű kazános+direkt radiátoros rendszerek szerencsére már a múlté, egy jól szigetelt házban rémálom vele fűteni."
Nekem is az van. Kazán előremenője 65, visszatérő 55. Radiátorba 45, visszatérő 35 fok. Az előremenő meleggel fel van fűtve a visszatérő. Igen messze van a rémálomtól.
egfelül az 1" csonkok.
Ez csak piszkozat, csak a primer oldalról, mert eddig azon tököltem, hogy fizikailag mi hogy fér el a pincében, azért nincs még normális kapcsolási rajzom :)
