..itt a topicon egy nagyon kedvelt és hasznosnak vélt hal, sokan tartják; viaskodni általában két him szokott; biztositani kell elbújási lehetöségeket, kókusz héjat stb.. hogy a kergetett/üldözött is eltudjon bújni, (de ha nagyon extrém akkor nem tartanám együtt, mert a gyengébb állat még enni sem tudna a másik mellett,..különben az enyimék is üldözték egymást, de igy is megvoltak, úgy 15 évig)
Ó, miért nem ezzel kezdted? :-) Nagyon jó, köszönöm szépen.
Egyébként nagyon bírom őket, bár valamiért két példány sosem maradt meg tartósan egymás mellett, így most is egy van. Mondhatnám, hogy időleges rossz tapasztalat, de '89 óta van akváriumunk, s az egyik mindig piszkálta-zaklatta a másikat. Más nem számolt be hasonlóról, így nem tudom, mire véljem. Algájuk és növényük az van.
Bár az akváriumosoknál rendszeresen hallom, hogy ilyen csúnya halat nem vesznek az emberek. Ízlések és pofonok...
Hát nem mondom, hogy sokat, de tettem 3tő fodros vizikalászt szépen fejlődik is.A valiznériák indái is megindultak.Az anubiasokon is van friss hajtás.A cambombáim semmire nem mennek, a szinük is olyan fáradtnak tünik asszem más lesz hellyettük, figyelem az elvihető növényeket azakvaristán..Bordófonáku tóalma nőni nem annyira akar de sok hajtása indul majdnem alulról, még kicsik.Gondolom egy hónap mulva kicsit jobb lesz a növényhelyzet. Májmoha is meg van igérve.:)) Kis segitség etetni mindig segit, kocogtatunk a halacskáknak.Vizcsere esővizzel van, egyedül csinálom.:))
Ancistrus sp. ezek nagyon kedves hálás állatok, az ennyim úgy 15 évig élt, - valóban ötet ajánlja minden szakkönyv az algák ellen.. kis info róluk: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=52131337&t=9006073 talán más is belenéz..-:)) az akváriumodba nyugodtan tehecc félbetört kókusz héjakat, oda szivesen belebújnak.. (CarloB)
Minden probléma korábbról kezdődik, hetek óta nem találom a Zsilinszky-féle könyvet. ;-) Viszont amire emlékeztem, az a Kápolnási Béláé (Halak és akváriumok). Ebben megemlíti az algaevő harcsát (Ancistrus cirrhosus), őrá gondoltam. No, azt nem mondom, hogy sokat ír, de kb. tíz sor összejött. A többi fajról tényleg nem nagyon lelni.
Azóta láttam, hogy hiába írtam, bár itt amúgy is inkább olvasó állapotban leledzem. Noha akváriumunk tizenéve van, sok dicsekednivaló épp nincs: vettünk hat főnyi lazacfélét (valami ca... cardi... -- majd megkeresem), zabálják a növényeket, s úgy érzem, tényleg óriásira meg fognak nőni. No, ez nem lesz egy sikertörténet. Kapják a salátát meg a pitypangot a kertből, de igazából azon se lepődnék meg, ha előbb-utóbb kirágnák az akvárium oldalát. :-)
..nee; csak sajnos ezek az alga evök alig vannak a könyvekben leirva, a Zsili könyvben ha jól rémlik meg sincs emlitve.. azonkivül idöközben sok sok új fajt is hoztak be.. de mint látod a cimzettnek megoldodtak a problémái mert a válaszunkat el sem olvasta..-:((
Mégegy érdekesség. Kb. 6-7 akvarisztikai boltban voltam visszacsapószelepet venni a légpumpához,és ebből egy helyen tudták mi is az valójában.:-)Én nemtom,de ezek az eladók nem nagyon vannak a toppon a témában. Az utolsóban viszont találtam 600-ért :-((( Serát.
Szia! ..tudtommal teljesen viz allá merithetö, (az enyim is úgy van, bár az még kissé régebbi gyártású..) különben a használatiban,..talán valami..!..? hogy van a kis segitséged odahaza..? Ö eteti a halacskákat,.. segit a vizcserénél...? aztán kap érte finom krémest és gesztenyepürét..?...-:)); különben már akartam mondani, hogy a beszúrt képeden még elég kevés a vizinövényzet az is stresszt jelenthet a halaknak tegyél többet bele..
Üdv! Én csak amatőr szinten tartok akváriumot, így a véleményem mögött nincs tíz tudós, kikből kilenc ezt ajánlja. Nekünk akkor nincs gondunk az algákkal, ha "algaevőt" tartunk. Semmi vegyszer, ilyen-olyan kaparászás, főzőcskézés nincs, csak egy hal. Algaevőből több faj is van, s többfélére rábeszéltek már, de leginkább a látványos tapadó szájú vált be. (S nem is drága.) Konkrét fajt most nem tudok mondani, de ha kell, előásom a halas könyvemet és kilesem belőle.
Kb. 2 évre kiürítettem az akváriumomat.A kavicsokat egy zsákba tettem,és sikerült sajna egy-két kisebb csigát is a kavicsok között hagynom.:-( Ki lett rakva egy hátsó raktárba,ahol se fűtés semmi sincs,ott volt 2 évig.Most hogy újra beüzemeltem az aksit,a kavicsok között maradt csigákat is visszahelyeztem bele. Tegnap vettem észre,hogy egy csiga él mint hal a vízben.:-)Hogy lehetett ezt 2 évet túlélni szárazon,néha -20 fokban egy zsákban?
Sziasztok! Tudom,hogy már sokszor volt róla szó,csak nincs türelmem visszanézni ezt a több ezer hsz-t.Darakórról van szó és szeretném megtudni,hogy a vízmelegítésen kívül mi a neve annak a szernek amit ilyenkor kell használni.De légyszi ne csak a rövidítést írjátok le hanem a teljes nevet. Elöre is köszönöm.
..hihetetlen, hogy ez az akvarisztikai ipar ág mire képes ezt a produktott, pl. mini kis hütöszekrényel küldik a diszhalasoknak; egy aranyos kis pici hütöben amit csakis erre a célra gyártanak, ebben a folyadékban vannak élnek új baktérium kulturák valami sedimenten amik a szürönek segitenek, aztán betegségeket megakadályoznak valóban a növényzetnek is segitene a tiszta viz stb.. pedig hát tulajdonképpen nem más mint pl. a sera-nitrivec csak modernebb formában.. feltételezem, hogy valóban a kisebb viztérfogatú akváriumok miatt is jött forgalomba..
..tulajdonképpen alig lehet itt valamit is látni; ez igy nem vészes ha az algák tömegesen megjelennek akkor van probléma, de itt nagyon szép, próbálj több vizinövényt beletenni az is egy jó alga korlátozást jelent mivel a tápanyagokat elveszik az algáktól; -de ezen kis minimális valami nagyon jónak nevezhetö.. ha érdekel a téma az algák és növények összefüggésével kapcsolatban olvass itt bele: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=46755185&t=9006073
Szép, hogy belenézel a topicba, csak érdekességként; - mivel nemrég még szó volt róla, megint megjelent valami csoda szer; amiben lenne milliárden baktériumok, hütöben tartható, az ára 6,95 Euro és 120 l -re elegendö.. valószinüleg ezekhez az extrém mini akváriumokhoz gyártották, azokhoz elegedhetetlen lesz..-:)
" Pici módosítás: a mostani neve Epalzeorhynchos bicolor , bár mindenki Labeo néven ismeri :-)) "
---
Epalzeorhynchus (BLEEKER, 1855) nemzetség;
A test hosszan nyújtott, oldalról kicsit összenyomott. A fej kicsi, és elkeskenyedöen hegyes alakata van. Az orr kicsiny oldal lebenyekkel, az alsó ajaknál nem fejlödött ki a szivókorong. Dél-kelet - Àzsia; öt faj;
Labeo (CUVIER, 1817) nemzetség;
A test többé vagy kevésbé összenyomott, a pikelyek nagysága változó. Az oldalvonal a test közepén vagy kissé az alatt fut. A száj alsó állású, és elörenyújtható, egyáltalán nem fejlödött ki vagy csak 1-2 pár bajuszok (tapogatókkal). Az erös ajakok képeznek egy szivószervet ami belülröl éles szélekkel és szaruból való szegélyel ellátott. Hát úszó (Dorsale) elöl 2-3 csukott lágy úszósugárral, amit 10-15 nyitottak követnek, a leghosszabb csukott lágy úszósugár, a hátsó szélén nem fogasitott (nem fürészes szélü). A torok (garat) fogak három sorban. A legtöbb esetben a legnagyobb fajok maximálisan 80 cm teljes test hosszal. Afrika, dél és dél-kelet ázsia beleértve Indonéziát. Labeo velifer természetes körülmények között részben börparazitákkal élelmezi önmagát a vizilovaktól (Hippopotamus). Számos fajjal.
--
Azért itt, - ilyen megvilágitásban, óriási különbség is felfedezhetö...(CarloB)
De a nómenklatúra nincs kőbe vésve, a tudomány fejlődik, és előfordul, hogy idővel egy növényt vagy állatot át kell sorolni másik nemzetségbe, családba, stb. Olyan is van, hogy egy nemzetségből leválasztanak más nemzetségeket, így neveződik át...
(Botanikában ez úgy néz ki, hogy van egy ICBN (International Code of Botanical Nomenclature) nevű, időről időre kiadott kódex, ez tartalmazza az érvényes neveket és a változtatásokat. Jelenleg az ún. Saint Louis Code az utolsó, nyilvános kódex, ez 1999-ben készült, bár Bécsben tavaly megtartották a következő konferenciát, de annak még nem találtam nyilvános hozzáférését. A Saint Louis Code elérhető itt: http://www.bgbm.fu-berlin.de/iapt/nomenclature/code/SaintLouis/0000St.Luistitle.htm)
helló, algásodással lenne egy kis problémám: fekete pontok, egyelőre csak az agyag-búvóhelyen meg egy kavicson, illetve 2egyforma növényen - meg egy másiknak a szárán, de az nem vészes, szerintem le lehet szedni róla. elméletileg kezdődő szálas alga, de lehet, hogy tévedek. ezért töltöttem fel a képet is. ha kiszedem ezeket a növényeket (egyébként is teljesen tönkreteszi őket ez az alga) és tárgyakat jól kiforralom, körömkefélem, az segíthet? nem szeretném, hogy ellepjen mindent. vagy hogyan tudnám eltüntetni? itt a kép, ezen látszik a növény 2levele (balról lóg be) is meg az agyagizé is, mindegyik fekete pöttyös:
Hát az tutti is, de az egyértelműsítés kedvéért, komolyabb dolgozatokban, meg szokták adni a szinonima nevet is (Syn.:) Így viszont teljesen egyértelmű a dolog.
Pl. Barbus tetrazona, Syn.: Puntius tetrazona (szumi)
elképzelhetö, hogy a himek viaskodnak egymással különösen amikkor nemi érettek lesznek; de majd meglátod, sok búvóhelyet nekik, hogy az üldözött is eltudjon bújni, - ha extrém lenne akkor a nöstényekhez egy himet tennék.. különben a faj békésként ismert...
Nálam a gyöngygurámik rendesen hajtják egymást, egy szeretné átvenni a parancsnokságot. Általában ő hajtja a másikat, hagyjam??szokott ilyet csinálni? Még fiatal de asszem fiu,lehet a másik is; de kissebb.Hagyjam őket kergetőzni vagy szedjem szét őket???
..pedig itt a topicon már volt szó róla, hogy nagyon összeférhetetlen, -talán egésszen fiatal korábban még elviselhetöbb.. mivel kiesik egy web lehetöségem ahol képeket tudok beszúrni, igy ezeket a korábban csinált forditásokat lasacskán beszúrom.. (CarloB)
Sokat láttam már kereskedésben, ahol együtt volt sok más hallal. Nem tünt összeférhetetlennek. Mondjuk a szumikról is azt mondják aztán olyan jól megvan a fátyolos halaimmal.
Labeo frenatus FOWLER, 1934
Èszak Tajland; 8 cm-ig.
Gondozása mint Labeo bicolor-nál; megadva, de egymás között nem annyira összeférhetetlen. Kitünö alga pusztitó. Minden úszója piros.
Tenyésztése idönként sikerült. Ùj felismerések szerint Labeo munensis; (SMITH, 1934) és Labeo erythrurus ( FOWLER, 1937) Synonyme ennek a fajnak.
---
(Minden egyes adat Prof. Sterba kutatási munkáját, tapasztalatait, véleményét tükrözi és adja vissza, forditotta..CarloB )
Subphylum Gnathostomata (Kiefertiere) àllkapocsos állatok
Classis Osteichthyes (Csonthalak)
Subclassis Actinopterygii (Sugaras úszójúak)
Teleostei (Igazi/magasabb rendü Csonthalak)
Supraordo Ostariophysi (Pontyhalhoz hasonlóak)
Ordo Cypriniformes ( Pontyhalszerüek/félék)
Subordo Cyprinoidei (Pontyhal rokonok)
Familia Cyprinidae (Karpfenfische) Pontyhalak
Genus Labeo
Species
Labeo bicolor (SMITH, 1931)
Ez a kedvelt hal a pontyfélék családjából egy titokzatos és rejtett életmódot folytat. A szabad természetben az ember föként olyan helyen találja, ahol erösen szétoszlott a talaj kögörgeteg (törmelék) formájában, valamint eldölt fa törzsek, ágak, és összefonodott gyökerek, amin böségesen különbözö fajtájú organizmusok telepedtek meg.
Pontosan itt találnak a halak egy gazdagon teritett asztalt, mivel a szájuk egy ilyen táplálék felvételére kifogástalanul alkalmazkodott. A száj alsó állású és képez egy szivószervet szaruból való szegéllyel és szemölcsel. Amivel az odatapadott organizmusokat és algabenövekedéseket az aljzatról leráspolyozzák.
A tenyésztése ennek a halnak ritkán sikerül. Normális körülmények között egy nem hivatásos (nem profi) akvaristának a tenyésztés nagyon nehezen alakulhat, mivel a halak a rendelkezésre álló hely kérdésében, nagyon igényesek. Tenyésztéséhez 500-1000 liter tartalmú akváriumokat használunk, vagy terjedelmes fütött tartályokat üvegházakban. Tompitott (csökkentett) fény, lágy viz KH 1° -alatt; 24-27° C meleg és elegendö búvóhely lehetöségekkel, képez egy megfelelö környezetet. Az elbánás a tenyészhalakkal egy nagy akváriumban vagy medencében meglehetösen problémás. A tojás fejlödés végbemegy 30-48 órán belül. 5 nap után a lárvák szabadon úsznak és aktivan finom por eledelt vesznek fel. A kis halak már elkeseredett élet tér harcokat vivnak amik a növekedési korral mindig keményebbek lesznek.
Labeo bicolor elönybe részesit szük repeszeket (hézagokat) nagyobb (üregek) barlangokkal szemben. Ùgy néz ki, hogy a közvetlen érintése a falaknak a halak számára egy biztonsági érzetett ad. Itt megmaradnak különbözö poziciókban; fejjel fel vagy lefelé. Amikkor egy betolakodónak a szignalizáló piros farok úszóját a területükön megpillantják, agressziv támadást inditanak. Idönként neki esnek piros szinezetü halaknak, miközben más szinü fajokat figyelmen kivül hagynak. Gyakran a következö fajokat is tenyésztik: Labeo erythrurus és Labeo frenatus, Labeo variegatus, Labeo wecksi és Labeo forskali.Elterjedése: Hátsó-India, különösen Tájland; sekély folyóvizekben;
Nagyság: 12 cm-ig; a természetben 15 cm-ig;
Nemi különbség: alig megálapitható, a nöstény teltebb;
Tartás és tenyésztés: sajnos egy összeférhetetlen hal, aki idösebben csak egy fajban tartható, de még igy is más együttlakókat megtámad. Szüksége van elbújási lehetöségekre és sötét medencére. Tenyésztése rendkivül nehéz és idáig az akváriumban csak ritkán sikerült, mint az elözö szövegben leirva.
Táplálék: Èlö és száraz eleség; algák;
--
AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling; 1990 Aventinum, Praha. (1. Auflage Artia, Praha 1982 )
--
Prof. Sterba irja: Tajland (Chao Phraya, folyó Bangkoknál) sekély vizü patakokban; 12 -cm -ig.
D 3/11-13; A 3/5; P 1/14-15; V 1/8; mLR 30 - 35 Hát úszó (Dorsale) három nem szét terjesztett lágy úszó sugárra, következik 11-13 legyezö szerüen szét tárt lágy úszó sugarak. Végbél úszó (Anale) három nem szét terjesztett lágy úszó sugárra, következik öt legyezö szerüen szét tárt lágy úszó sugarak. Mell úszó (Pectorale) egy nem szét terjesztett lágy úszó sugárra, következik 14-15 legyezö szerüen szét tárt lágy úszó sugarak. Has úszó (Ventrale) egy csukott lágy úszó sugárra, következik 8 legyezö szerüen szét tárt lágy úszó sugarak. Középsö hossz irányú sorban 30-35 pikely. Két bajusz pár (tapogatók). A test nyújtott, oldalról kissé összenyomott, a has rész eléggé egyenes, a hát úszó zászlószerüen felálló, kissé a has úszók elött becsuklósitott.
Jó közérzetnél bársony fekete erösen elhatárolt narancs pirostól - vérpirossig szinezett farok úszóval; hát, végbél, és a has úszók ugyancsak bársony feketék, a mell úszók többé kevésbé narancs pirosak. Nem megszokott vagy rosszúl tartott állatok, szürkés barnák - fekete barnáig; sárgás vörös farok úszóval, de úgy néz ki, hogy ez igy kevésbé szép helyi formáknál is megjelenik. A nöstény nemi érett korban észrevehetöen erösebb.
Ez a rendkivül pompás Labeo bicolor; az egész szépségét lágy és gyengén tözegtartalmú vizben mutatja, amit rendszeresen részben meg kell újitani. A medencének nemszabad túlságosan világos helyen állnia, és a nagy, élénk, és kissé ilyedös állatoknak elbújási lehetöségeket kell biztositani. Láthatóan elönybe részesit üres fa gyökereket, eldölt virágcserepet vagy kókusz -nak a héját. Minden fajtájú élö eleség mellett, nagyon szivesen algabenövekedéseket, de ugyancsak saláta leveleket is eszik. 24-27° C vizhömérsékletnél, eléggé ellenállóképes és élénk. Labeo bicolor nagyon összeférhetetlen. Ez a tulajdonsága a rangszerinti besorolással magyarázható az állatok között egy akváriumban. Legtöbb esetben a legerösebb állat uralkodja az egész élet területet. Aki egyidejüleg a szép szineit is mutatja. Minden más állat ha látatja magát (mutatkozik) el lesz vadászva. HENTSCHEL szerint a harcok gyengébbek 21° C -nál, a jó közérzete az alacsonyabb vizhömérséklet ellenére, nem csökken. A tenyésztéséröl jelentette NOSCHNOW (Aqua. Terr., 29, 199-201, 1982) egy injekció Hypophysensuspension után képzödött egy csoport. A friss viz áramlatban a szürönél villámgyorsan leadták a nemi termékeket, miután az állatok rögtön a csapatot elhagyták. Ez az esemény megismétlödött több alkalommal. Összességében az ivás úgy 4 órahosszán keresztül tartott. Egy nagy nöstény leadott úgy 1000 tojást. A tojások nem ragadnak, átlátszóak és felfelé szállnak; pelágikusak =(a szabad vizben úszik vagy lebeg). A fiatal halak 22-27° C -nál, úgy 14-27 óra után kibújtak. Felnevelése naupliusokkal és mint kiegészitö élelem algákkal. De párban való tenyésztés is lehetséges. A fiatal halak szürkés kéken szinezettek, fekete és fehér peremü úszókkal.
Epalzeorhynchus bicolor Synonym: Labeo bicolor, Feuerschwanz -Fransenlipper, fogságban az élet elvárása 17 (19,5) év, van megadva; Quelle: VDA SKN / VDA aktuell 4/96 H.J. Beyers; az adat ismert akvaristáktól származik, akvárium Club; egyesületi tagoktól és intézményektöl, de nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy itt föként kivételes esetekröl illetöleg egyedüli állatokról van szó. Wolfgang Voigt. Hans Frey élt 1904 - 1985; a fia Volker Frey; is 17 év elvárható élet évet ad meg a könyvében (1992). (Kiértékelés nélkül, minden egyes adat a szerzök kutatási munkáit, tapasztalatait, véleményét tükrözik és adják vissza, forditotta..mint kis info CarloB )
Prof. Dr. sc.nat. Dr. h.c. Günther Sterba, geboren 1922 in Brüx. Von 1944 bis 1949 Studium der Humanmedizin und Biologie in Prag und Jena. Promotion 1949, Habilitation 1953. Seit 1959 ordentlicher Professor für Zoologie und Tierphysiologie. Direktor des Zoologischen Instituts, ab 1968 Leiter des Bereiches Zellbiologie und Regulation der Sektion Biowissenschaften der Karl-Marx-Universität Leipzig. Hauptarbeitsgebiete Zellbiologie, Neuroendokrinologie. Ordentliches Mitglied der Akademie der Wissenschaften der DDR und der Deutschen Akademie der Naturforscher Leopoldina, Auswärtiges Mitglied der Königlichen Schwedischen Akademie der Wissenschaften Stockholm, Ehrendoktor der Reichsuniversität Utrecht. In der Aquaristik seit 1934 tätig, zahlreiche Artikel und Buchpublikationen auf aquaristischem und ichthyologischem Gebiet, Vizepräsident der Federation of British Aquatic Societis. (az adatok 1987-böl..)
..de vigyázz a Mazsolával mert a teste mesztelen (nincs pikelye) és érzékeny.. kifogni pedig jobb valami kis plasztik edénykével mint hálóval, mert egyes úszók sebezhetnek is.. /különben a sera pont most foglalkozik a halcsaláddal a sera-news ban, úgy néz ki, hogy nagyon kedvelt halacskák.../
..mennyire igazad van az Oroszokat illetöen most nemrég ahogyan a Bayerische Staatsbibliothek -ban kutattam a kezembe akadt egy szuper könyv, a DDR -ben viszont ezeket a tudományos könyveket át tették németre: Spezielle Fischkunde von Georgij V. Nikol'skij; Gebundene Ausgabe: 632 Seiten; Verlag: VEB Dt. Verl. d. Wissenschaften (1957) érdekes kis könyv az akkori idöknek megfelelöen..(de még ma is ha egy kiadó kinyomtatná, biztosan el lehetne adni) de vannak még német nyelvü szuper könyvek is, de azokat sem adják ki sajna.. különben a Mergus jó csak drága..
nagyon úgy néz ki, hogy az az a Botanica; amit emlitesz.. (most láttam a hugendubel -nél 25 Euro; ) csak amit én nem értek, hogy miért nem adnak a német kiadók is hasonló Lexikont 1000 oldalon csak éppen a halakról ki, ami minden igényt kielégitene.. azonkivül csak egy-két monopol helyzetben levö kiadó foglalkozik egyáltalán a halakkal/vizinövényekkel; valószinüleg az árak is ezért borsosak; de biztos nagy a német könyv piac ha az ember meggondolja, hogy tulajdonképpen még Ausztria, Svájc is a német nyelterülethez számit, tehát jó 100 Mio emberröl van szó.. szóval a magyarral nem lehet összehasonlitani, de lehetne jobb is.. én irtam pár kiadónak egy-két könyvel kapcsolatban.. kitudja talán egyszer csak megjelenik amit kerestem..(mert nagyon sok könyvet nyomtatnak amit a végén fillérekért eladnak/elajándékoznak..csak éppen nem az akvarisztikáról vagy a vizinövényekröl..) /köszi a választ...CarloB/
Jaja, ez remek könyv, főként mert akkora, mint nálunk az Iconographia. :) Nem tudom, hogy ugyanazt a kiadást láttuk-e, de amiről én beszélek, az a Random House Australia-féle, 1997-es, és tényleg valami eszméletlenül olcsó volt... :)
Egyébként régen, még a hetvenes években itthon is megjelent az Urania Növényvilág sorozata. :)
"Tulajdonképpen, - én csak az árak miatt akartam valamit beszúrni.. de mivel a többi adat is ott volt elöttem, igy azt is beletettem, de nem azért, hogy kijavitsalak,"
Nem is kijavítást írtam, hanem kiegészítést. :) Azért köszöntem meg, mert az ISBN-es adatokkal az említett könyveket könnyebben megkeresheti bárki, ha esetleg van rá elég pénze, és ért németül.
Szintén nagyon remek a Mergus által kiadott Aquarien Atlas sorozat, ami igaz, hogy több évvel ezelőtt jelent meg, de én még nem találkoztam akvaristaboltokban olyan hallal, ami ne lett volna benne. :)
Szerintem egyébként Németország milliószor jobban el van látva akvarista szakkönyvekkel, mint Magyarország. Átfogó, komoly és részletes művet nem is nagyon tudnék itthonról említeni. Ami a halakkal foglalkozik, abban van 5 oldal növényes firka, és kész - nem is csoda, hogy sokan tartanak ügyesen halakat, de közben furcsa dolgokat gondolnak a növényekről.
Érdekes egyébként, hogy például az oroszoknál is jóval magasabb az akvaristakultúra színvonala, ott komolyabban foglalkoznak a különlegesebb, ritkább növényekkel is. Szóval ez az egész nem csak pénzkérdés szerintem...
van egy aquael pearl 80-as akvárium-szettem minden jóval (átemelős szűrő, csobogtató, fűtő, háttér) berendezve már 2hónapja halakkal (aljzattal, növényekkel). ebből szeretném minél kevesebb hal-zargatással kiszerelni a hátteret. a háttér egy kb. 0,5cm vastag kissé 3D-s műanyag lap. a gond a 2keresztmerevítő az akvárium tetején, amik bonthatatlanok.
próbálkozott már valaki kiszedni a hátteret? az akváriumot ajándékba kaptam már összeszerelt állapotban. lehet hogy már 'gyártás' során belekerül a háttérlap és csak egy erős olló segít?
..ez valami Echinodorus sp. lehet, nagyon sok fantázia név alatt futó változata van..ezek tulajdonképpen vizinövények, de a vizen kivül virágoznak, a hosszú indákon, általában kis fehér virágjuk van, soxor nem is virágot hanem rögtön egy mini növénykét növesztenek.. /a vizen kivül üvegházakban nagy páratartalom mellett jól megvannak..ezeket emers formában is termesztik, én onnan jutnak az akváriumainkba.../ (CarloB)
' Vigyél diót, mandulabelet (sótlant), mert rengeteg aranyos mókus él a fák koronái között, és ha leülsz egy padra, csak meg kell kopogtatnod a dió héját, és már jönnek is köréd!:-))) '
..Te a Ménesi uti Egyetemre jártal, hogy ezt a Botanicát ennyire vágod és szereted..?
Tulajdonképpen, - én csak az árak miatt akartam valamit beszúrni.. de mivel a többi adat is ott volt elöttem, igy azt is beletettem, de nem azért, hogy kijavitsalak, - számomra postosan ez az érthetetlen, hogy már tulajdonképpen a Kasselmann könyv is öregebb (mert 1995 elsö kiadása), 1999 -ben megujitotta, -tehát tulajdonképpen lehetne olcsóbb is, de ez az Ulmer Verlag a legrettenetesebb mert itt a Buchbindungspreis valahogyan marad..
..szóval abba valóban nem látok bele, (ugyláccik sokan mások sem,..hogy magyarban menne egy is az emlitett könyvek közül..) de pl. a régi DDR Urania Verlagtól, a magyar testvér ország biztosan még ingyér is megkaphatott volna sok akvarisztikai/vizinövény könyv forditási jogát, - aztán akit a börtönbe dobtak....-:((( szépen letudta volna forditani (ez volt is, csak nem az akvarisztikára) szóval korábban lett volna rá lehetöség, ma már egy-egy könyv joga biztosan drágább.. és a piac,.. hogy menne -é..? Magyarországon.. valóban kérdéses...
..na most a német piac is marhára érthetetlen, pl. Orchideen könyveket több kiadó is a piacra dobja ha kell hanem (csak éppen vizinövények/akvarisztikát nem), nagyon meglep, hogy forditott könyveket jóformán minimális pénzért a piacra tudnak dobni.. pl. nemrég volt egy Titel: Botanica; Gebunden Das ABC der Pflanzen. 10.000 Arten in Wort und Bild. Hrsg. v. Gordon Cheers 1019 S. m. zahlr. Farbfotos. 31 cm 3392g 2003 Könemann in der Tandem Verlags-GmbH; ISBN 3-8331-1600-5; Ausztrál (forditott) könyv vaskos nagyobb mint DIN A 4 formát, több mint 3 kg, az ár a végén 15 EUR,
egy másik példa: Die große Enzyklopädie der Säugetiere, Gebunden Hrsg. v. David Macdonald XXXI, 930 S. m. zahlr. Farbfotos u. Ktn. 29,5 cm 3180g 2004 Könemann in der Tandem Verlags-GmbH; ISBN 3-8331-1006-6; és pl. ezért a vaskos forditott könyvért kérnek: 9.95 EUR, szóval az, hogy egy könyvet forditottak, egyes Verlagoknál nem feltétlenül drágitja meg, ez a két emlitett könyv különben szuper csak éppen nem a halak vagy vizinövényekröl amit a német kiadók is nagyon mostoha gyerek módon kezelnek..sajnos.. olyannyira, hogy régi szuper jó akvarisztikai/vizinövény; nagyon értékes könyvekröl még egy unveränderte nachdruckot sem képesek csinálni.. Különben a Botanica c. könyvnél, eszembe jutottál, hogy egy igazi Botanikus pl. -guess.who- !..-:)); biztos örül egy ilyennek, de ebben sajna az akvaristáknak csak egy pár Seerose van, és annyi volt...-:))) ../CarloB/
Előfordulhat hogy túl mélyen a víz alatt van, és nem tudja lehúzni a levegőt odági...
Próbáld meg közelebb tenni a víz felszínéhez.
Illetve ha a szűrő maximumon van az nem jelenti azt hogy a levegőztetés is... külön lehet a legtöbb szűrőn állítani a kettőt. (mármint hogy levegőztessen-e vagy nem)
Vki tudna segíteni? Nem rég vettem egy szűrőt az akváriumba az elején müködött, de 2 napja csak szűri a vízet, de levegőt nem fújja peig maximumon van? Ha vki tudja mi lehet a baja kérem írjon!! Előre is köszönöm!
Ahha, azért ahhoz gratulálok, hogy a kisstílű rugdosást sikerült kivitelezned és igyekeztél lejáratni hazugságokkal! Undorító amit csinálsz öregem.
Mitől értesz hozzá? Utánaolvastál??? Indokold már meg légyszíves és továbbra is várom, hogy beidézd ide amit kértem! Ellenkező esetben lehet nyílvánosan bocsánatot kérni, amiért le akartál járatni, comprende?!
Ha értelmes kérdésed van, azt tedd fel normális stílusban - ilyen kisstílű rugdosásba viszont nem fogsz belerángatni. Sajnálom, hogy számodra értéktelen mindaz, ami itt elhangzott, de hát eszet nem tudok adni senkinek.
Az meg -ne haragudj- számomra irreleváns, hogy szerinted értek-e ahhoz, amit mondok. Úgy gondolom, többek közt az itteni és az akvarista.hu-n levő hozzászólásaimmal is eléggé bizonyítottam ezt.
"Szintén nem szeretném minősíteni a "ti hülye pestiek" és a "mi van, ha ti is tévedtek" kezdetű szövegeidet,..."
Nna, akkor most leszel szíves a "ti hülye pestiek" kezdetű hozzászólásomat ide beidézni, sőt inkább eredetiben belinkelni! Ellenkező esetben számítok a nyílvános önkritikádra!
Másik kérdés: ha szépen megkérlek, megírnád, hogy személyesen Te honnan vetted azokat az információkat, amiket leírtál? Esetleg saját tapasztalat, ismerősöd tapasztalata, vagy láttál már vhol ilyet...vagy esetleg csak nem olvastad vhol? Hűha...akkor miért is baj az, hogyha más vki is a saját tájékozódása, utánaolvasása alapján ítél vmiről?
Én kérdeztem, az tiszta sor, hogy ezek szerint nem tőled vártam választ, bár megintcsak úgy gondolom, hogy fogalmazhattam volna másképp, akkor talán elkerüljük ezt az értelmetlen vitát. Örülök neki, hogy a te környékeden (ami állítólag az enyém is, ezek szerint) olyan marhára olcsó és jó kinézetű akvarista növényeket kapni. Lehet, hogy ezeket csak én nem veszem észre...majd legközelebb jobban odafigyelek!
Ja, és nagyon köszi az értékes segítséget! A stílusomnak meg tehetsz egy szivességet, ha nem tetszik, ne olvasd el, tudod...PgDn a gyógyszer... Legközelebb ha kérdezek, majd jobban odafigyelek, hogy jól és pontosan fogalmazzak...bár lehet, hogy nem is kérdezek, mert nem nagyon van egy magyar fórum, ahol érdemes....
Nagyon röviden: vannak ugyan fordított "szakkönyvek", de ezek általában az "első akváriumom", "első tavam" szintjén mozognak - azaz sok színes kép, nem túl sok hasznos információ, részletek pedig egyáltalán nincsenek. Sajnos ezeknek a könyveknek van piaca, a komoly szakkönyveket csak komoly emberek veszik, ők meg kevesen vannak. :)
A Kasselmann-könyvhöz hasonló nehéz és bonyolult nyelvezetű (ha egyszer kezedbe veszed, szerintem látni fogod, miről beszélek :D), ráadásul túl vastag könyveket nem fog nekiállni senki lefordítani, mert egyrészt hosszú idő lenne, másrészt sokba kerül a fordítás, harmadrészt nincs akkora piac, ami ezt finanszírozza, a kiadók meg az ilyen rizikót nem vállalják, inkább fognak egy alacsony színvonalú fordítót, aki gyorsan és olcsón csinál valami fordítást a vékonyka könyvecskéhez, és kiadják azt... Szerintem ezzel meg is adtam a választ a kérdésedre, hogy miért nincs ma itthon normális szakkönyv.
-------
Igen, igazad van, valóban drága mindkét könyv (köszönöm a kiegészítést, az adataid alapján már talán az érdeklődők is könnyebben meg tudják keresni!), de a színvonaluk is ennek megfelelő.
Egyébként ha már meg akarnám venni, én mindenképp az amazon.de oldalon keresgélnék, ott néha jóval olcsóbban hozzá lehet jutni egy-egy kincshez (a Kasselmann-könyv most éppen 30 Euróért van fent). :)
Ja, ezt a Kasselmannt kiadták angol nyelven is, ha jól rémlik, azt is tavaly.
..de kérdezem, hogy nincs magyarban egy ember aki képes lenne ezeket a könyveket leforditani..? mint sajnos a nagyon szomorú példa is mutatja még a DDR idejéböl sem voltak képesek a jó akvarisztikai/vizinövény könyveket leforditani,..mi lehet ennek a magyarázata..? valami lelkesedö akvarista/ták kellennek az ilyesmire nem aki tehernek érzi az egész forditást.. -- különben ezek az általad emlitett könyvek drágák mert a monopol helyzetben levö Ulmer Verlag joga; a de Wit könyv; Aquarienpflanzen. von Wit, Hendrik C. D. de; Leinen 2., überarb. u. neugestaltete Aufl. 464 S. m. 111 Farbfotos u. 137 Zeichn. 24,5 cm 1005g 1990 Ulmer (Eugen) ISBN 3-8001-7185-6., 24.90 EUR - 43.70 sFr;
a másik; (hat nyelvre forditott) Aquarienpflanzen. von Kasselmann, Christel; Kartoniert DATZ-Atlanten 2. Aufl. 500 S. m. 520 Farbfotos. 20,5 cm 920g 1999 Ulmer (Eugen) ISBN 3-8001-7454-5., 44.90 EUR - 77.00 sFr; szóval borosos az ár; ..különösen ha az ember meggondolja, hogyha szükséges egy évben jó ha 3x belenézek.. és ennyi idö után a Buchbindungspreis -böl, ki kellenne, hogy essen.. (CarloB)
Emperor_ a Dennerle mindkét általad emlitett növénynél irja; Lebensdauer unter Wasser: 12 Monate und mehr; = Èlet tartam viz alatt: 12 hónap és több; szóval csak igy kb. adja meg, a saját tapasztalat meg mint mindig az életben más, nemcsak a mocsári növényeknél..-:)
Az elején leszögezem, hogy mint kertész és akvarista szólok hozzá a témához. Tehát a saját szakmámból beszélek. Vízi és mocsári növények. Nem véletlenül választják szét a két csoportot. Természetesen a két csoportnak van részcsoportja, un. átmeneti tagjai, amelyek inkább vízi növények, de bírják, ha ideiglenesen levegőre kerülnek, és fordítva. Olyan mocsári növények, amik az időszakos vízborítottságot is elviselik. Természetesen ilyenkor a szaporodás, és egy idő után a növekedés elakad. Ergo: Akváriumban csak vízi növényeket lehet tartani, nevelni, szaporítani. Lati név: Egy élőlénynek egy latin neve van az egész világon, nemzeti : sokszáz. Könnyebb azt az egyet megjegyezni. Ha komolyan foglalkozol egy élőlénnyel, akkor tanuld meg a latin nevét! Mit szólnál, ha kaktuszt gyűjtenél?
"Nem is mondtam hogy vannak stabil állományai. De vannak. Ha bizonyos feltételek teljesülnek...:-)"
Na jó, hát olyan persze hogy van, hogy kikerül valami tavasz végén-nyár elején, aztán őszig remekül nő és szaporodik... De ettől ez még nem stabil állomány, nehezen lehetne meghonosodottnak nevezni. ;)
"Teljesen az isztapba ágyazódott"
Milyen mélyen volt az iszapban, és az iszap milyen mélységű víz alatt volt?
"A lobéliáról mi a vélemény? Szerintem mocsári, akváriumban nehezen marad meg"
Ha a Lobelia cardinalis-ra gondolsz, akkor abszolút így van. Akvaristaboltokban olyan 10-20 centi magas vacakokat lehet kapni (ezeket egyébként is emers kultúrákban nevelik, gondolom, Szentesen láttad is), tópartra kiültetve viszont méteresre is megnő, rendszeresen virágzik ilyentájt.
Bizonyos körülmények (vízmélység, hőmérséklet) között télálló is lehet (ahogy a kardfüved), de szerintem a mi klímánkon inkább egyéves, magról szaporítható.
Beleolvastam az akvarista.hu-n megírt hozzászólásaidba, ott is ugyanezt a stílust hozod: állításod szerint tanulni, okosodni akarsz, de ha valaki mond valamit, élből cáfolod, mert te jobban tudod máshonnan. Hadd ne minősítsem.
Szintén nem szeretném minősíteni a "ti hülye pestiek" és a "mi van, ha ti is tévedtek" kezdetű szövegeidet, csak annyit tennék hozzá, hogy teljesen véletlenül nem vagyok pesti, ráadásul nagyon közel lakunk egymáshoz. Bár lehet, hogy ez sajnálatos. :D
Nem tudok és nem is akarok a dogmáid ellen küzdeni, mindenesetre talán megpróbálhatnád elfogadni, amit nem csak egy felszínes akvaristaszemléletű ember mond, aki lehet, hogy vízen kívül is látott már növényt. Az akváriumboltos dologgal kapcsolatban: olyat tőlem biztosan nem hallottál, és nem is fogsz hallani, hogy bármiféle technikára rábeszélek bárkit. Így aztán ezt a vádaskodós szövegedet eleve visszautasítom, felháborító, hogy mennyire előítéletes vagy.
Ja, hogy "latin szavak": remélem, rövidesen előfordul majd, hogy valamilyen növényről vagy állatról információkat keresel, és megdöbbenve tapasztalod, hogy a huszonöt különböző magyar név alapján szinte lehetetlen, mert egyezés csak a hivatalos, latin nevében van... Akkor majd megérted, miért fontos a tudományos név.
És hát a tudatlanság nem erény, nem biztos, hogy erre büszkének kell lenni... :)
-------
"Vízipálma pl. virágüzletben is kapható. Ha a vízipáfrány víz alatt nevelhető, a vízipálma mitől nem?"
Jajj... Ha a vízcsapból víz jön, akkor a tűzcsapból micsoda?! :D
A vízipálma egyébként egy totál hülye magyar elnevezés, a Cyperus alternifoliusnak ugyanis SEMMI köze a pálmafélékhez, egy teljesen szimpla palka. Éppen ezért erősen ajánlott szobapalka néven nevezni, hogy az ilyen félreértéseket elkerüljük.
De hogy a konkrét kérdésre is válaszoljak: a szobapalka a talpvizet szereti, azaz 5-15 cm-nél mélyebb vízbe nem ajánlatos betenni (de még ilyentől is kirothad sokszor). Teljesen víz alá meg pláne nem való. A topicból pl. Sequoia tutira próbálkozott vele, ki is pusztította a sajátját.
Ebből következik, hogy természetesen virágüzletben is kapható, mivel normál szobanövényként jól tartható, ha elég fényt, vizet és tápanyagot kap, ráadásul nem is túl kényes. Nincs ebben semmi varázslat, sőt még összeesküvés sem. :)
-------
"szobanövények voltak anno az akijaiban, plusz tavakról összeszedett növények. Igaz, ma már nem így van, de akkoriban ez működni látszott neki."
Nézd, a növényi testben rengeteg olyan tartalék van, amit egy kis nyeszlett lágyszárúról nem is feltételeznél. Amikor a számára megfelelő környezetből átkerül egy rossz helyre, akkor hónapokig képes elvegetálni valahogy (hiszen minden élőlény számára az első a túlélés), sőt ha elég tápanyagot tartalmaznak a szövetei, még egy ideig úgy is tűnhet, hogy jól nő. A víz alá merített szobanövényeknél is ezt látod, amikor megveszed és benyomod a víz alá.
Nem tudom, hogy az említett illető mennyire értette is, amit csinál, mindenesetre az elmondottakból úgy tűnik, nem nagyon. Persze ottjártadkor éppen minden frankó volt - nyilván az ember nem mutogatja a rothadófélben levő növényeit. Hm?
-------
Vitorlavirág: "egyetlen egy nemesített fajtája tartható víz alatt, sőt kifejezetten oda való az egyik oldal szerint, amit olvastam, de fogsincs már, hogy hol volt, de azt tudom, hogy amiatt vettem meg az akvarista üzletben"
Hát erre csak két dolog, bár láthatóan úgysem érdekel:
-ha az említett oldal annyira jó, mint a linkelt guppis, akkor inkább nem kommentálnám. :D
-szerinted mi az esély arra, hogy a mondjuk 100 nemesített fajtából éppen azt az egyet találod meg az akvaristaüzletben? Amit korábban éppen te minősítettél úgy, hogy soha nincs ott semmi értelmes... És mondd: te ránézésre, virágzat nélkül felismered az egyes fajtákat? :)
-------
A "legyező páfrány" nevű izéről: ha jól rémlik, komoly oldal linkjét kértem... Az idézett oldalon egy nyeszlett, reklámkatalógusból lopott kép van (mielőtt rákérdezel: volt a kezemben a katalógus), meg mellette egy magyar név, tudományos név sehol, és az igényeiről sincs semmi. Ez szerinted komoly oldal? Ugyan már...
De hogy ne vádolhass azzal, hogy nem igyekszem segíteni: ez a növény a jávai sörtepáfrány (Trichomanes javanicum). Évek óta importálják, és sumák módon úgy árulják, hogy az 1-2 levelű páfránykákat fekete cérnával összekötözik a tövüknél, hogy egyetlen, dúsan leveles tőnek látszódjon...
Akváriumban tartva akár 1-2 évig is megmarad ugyan, DE! semmit nem nő, nem fejlődnek levelei, gyökerei, stb. Mintha vennél egy műanyag növényt (ráadásul pont annyira kemény az egész növény is, mintha műanyagból lenne)...
Mondogatnak róla mindenfélét, lágy és savas vízbe ajánlják, stb. - de a tény tény marad: nem nő, nem fejlődik, nem csinál semmit.
Ha virágboltban láttad, annak szintén az az oka, hogy nem vízinövény - és itt megint visszatértünk a kiindulóponthoz, azaz hogy botorság virágbolti növényt akváriumba erőltetni.
Egyébként azt az egyszerű alapigazságot kellene megértened, hogy egy növénynek vannak igényei, amit bárhogy is igyekszel megerőszakolni, hosszú távon nem fog sikerülni. És ezek nem elméletek, nagyon régi és nagyon komoly gyakorlati tudomány a botanika és az ökológia is - még akkor is, ha szerinted ezek csak értéktelen és fölösleges hazugságok. :)
"Ne haragudj, de nekem ez az egész féligazságokkal telitűzdelt urban legendnek tűnik, úgyhogy kérlek, linkelj ide egy normális, és komoly oldalt, ahol az általad felsorolt tényeket el lehet olvasni. Előre is köszi."
Visszakérdezek: Szerinted van egy normális, komoly magyar oldal a témában? Van egyáltalán komoly akvarista oldal a témában? Jah, van az akvarista.hu....egyedül...na talán ez normálisnak mondható, de igencsak hagy kívánnivalót maga után... Vannak lelkes amatőrök oldalai, akik igaz, hogy 10-15 éve foglalkoznak már a témával, de önmaguk is bevallják, még mindig amatőröknek tartják magukat, mivel mindig újat és újat tanulnak és nap mint nap meglepődnek dolgokon.
Namost az ember elolvasgatja ezeknek az írásait. Egyik oldalon ezt írják, a másikon azt írják, hogy ez tök hülyeség, ők megmondják a frankót... Itt, ezen a fórumon sem tudtok egymással egyet érteni, mindenkinek más a véleménye (najó, ritkán egyetértetek, nagyon ritkán)...szóval az egyszeri akvarista (vagy inkább csak díszállat-tartó) marhára nem tud eligazodni ebben a világban, ami nem is várható el tőle, hogyha ti magatok sem tudtok eligazodni.
Nemrég beszéltem pl. egy akvarista üzlet tulajjal, aki nem tegnap óta űzi az ipart. Beszámolt róla, hogy mekkora marhaságokat irkálnak össze egyes akvaristák, CO2, növénytápok, meg hasonlók. neki soha az életben nem kellett semmi extra, egyszerű fénycsöveket használ, stb. és mind a növényei, mind a halai mindig jól voltak. Én is a "naturizmus" híve vagyok és több ilyen akvaristát ismerek (én nem vagyok akvarista), aki köszöni szépen, de remekül megvan vegyszerek, CO2, meg halas fénycsövek nélkül is, élnek és virulnak évek óta a halai, növényei, stb. Ha ezt beírnám pl. akvarista.hu fórumba, kb. keresztül lőnének, mivel ők csak a saját igazságukat ismerik, CO2 kell, meg mindenféle drága kütyü, csak úgy igazán élet az élet és csak az akvarista, aki így gondolkodik! Szóval ennyire szerteágazóak a vélemények...nehéz így eligazodni...
Mivan ha ti is tévedtek? Kipróbáltatok már egyetlen virágüzletben kapható növényt is?..vagy ti is csak arra hagyatkoztok, amit más fórumokon irkálnak? Vízipálma pl. virágüzletben is kapható. Ha a vízipáfrány víz alatt nevelhető, a vízipálma mitől nem? Kipróbálta már valaki, vagy erről is csak elméleteket gyártunk, amit megosztunk más elmélet gyártókkal, aztán terjed a hülyeség?
Nna ezért kértem én kifejezetten azt, hogy olyasvalaki írjon már vissza, aki ért a témához. Én tapasztalati hozzáértésre gondoltam, nem elméleteket gyártókra, vagy olyanokra, akik más elméleteit olvasták már...olvasni én is tudok. Namost igaz, hogy én szúrtam el, mert olyat kellett volna kérnem, aki már próbálta, tapasztalta...ez lett volna korrekt...én fogalmaztam rosszul.
A szobanövények témáját legelőször egyébként onnan vettem, hogy régebben jártam egy akvaristánál, akinek szobanövények voltak anno az akijaiban, plusz tavakról összeszedett növények. Igaz, ma már nem így van, de akkoriban ez működni látszott neki. Igaz, a növények egy kis része kint volt a vízből, de nagy részük víz alatt volt, mégis éltek, virultak...persze azt nem láttam, mennyi ideig. Sajnos őt már nem tudom elérni, különben megkérdezném a témáról.
Legalábbis annak írják....én meg elhiszem...merthogy ők csak jobban tudják...vagy nem? :)
Legyező páfrány (konkrétan a képen látható növény) pediglen igenis kapható virágüzletekben!...most akkor hogyis van ez? A Leguan tévedett? Ez mégsem tartható akiban? Vagy most mivan?
A vitorlavirágnak pedig (ahogy már írtam is) egyetlen egy nemesített fajtája tartható víz alatt, sőt kifejezetten oda való az egyik oldal szerint, amit olvastam, de fogsincs már, hogy hol volt, de azt tudom, hogy amiatt vettem meg az akvarista üzletben. Kb. 8 hónapja van nálam, kb. 2 hónapja dobta el a sötétzöld leveleit és valóban úgy van, ahogy írtad, világosabb zöld leveleket hozott, de kb. 4-5 naponta van rajta egy-egy új hajtás. Mi ezzel a baj? Úgy tűnik, baromi jól érzi magát. Namost akkor megint kérdem, mi is van? Szóval a vitorlavirágnak mégiscsak van olyan fajtája, ami tartható víz alatt? A fenébe is...lehet, át kéne gondolni már az elméleteket?... Nna erre szerettem volna rávilágítani...össze-vissza elméleteket lehet csak olvasni a fórumokon legtöbbször, amik utánaolvasások eredményei, olyan írások utánaolvasásaié, amik szintén csak elméletek...na így születnek az urban legendák! Attól, hogy latin szavakat durrogtatunk, sajnos nem leszünk okosabbak, csak okosabbnak tűnünk, de nem lesz jobban igazunk.
Igen, ez a faj elvileg megmaradt egy pesti kertészet szabadtéri tavában, meg talán kerti tavakban is ki tud telelni. De hogy a természetben stabil állományai legyenek? Hát szkeptikus vagyok. :)
-----
Echinodorusradicans már nincs, illetve E.cordifolius van helyette. :) Gyanús egyébként, mert eredetileg Észak-Amerika déli részén, Mexikóban él, tehát még az is elképzelhető, hogy valamennyire bírja az alacsonyabb hőmérsékleteket is. A hidegebb teleket is túlélte? Takartad valamivel? Víz és hó fedte?
-----
Miskolctapolca: a tóba folyó régi bevezetőcsövet és környékét teljesen szétverték, a tónak az a vége eltűnt, átépítik (így onnan nem is lehetett megkerülni a tavat), de hogy pontosan hogyan is lesz az egész kialakítva, azt nem tudom. Mindenesetre a régi halbőség már nincs sehol.
A csónakkölcsönző épülete és "félszigete" között jó nagy tündérrózsatelep volt, bár amikor én arra jártam, sosem virágzott, úgyhogy még azt sem tudom, hogy egyáltalán valami fajták voltak-e (leveleik alapján valószínű, hogy igen).
Vallisneriára nem emlékszem, a lefolyócsatornában is csak virágzó, víz alatti Sagittaria subulata-kat láttam. Történeteket én is hallottam akvaristákról, akik mindenféle növényeket és halakat pakolásztak valamikor a tóba és a csatornába is, de hát ezekből látni már nem lehetett sokat...
Guppi szerintem már évek óta nincs, én szifókat utoljára vagy 10 éve láttam benne (akkor még simán voltak 10 centinél nagyobb nőstények is vörös szifóból), de a szúnyogirtó fogaspotykák is eltűntek, legalábbis legutoljára már nem rémlik, hogy láttam volna (korábban bőségesen volt belőlük mindenfelé). Szerintem a naphalak lerendeztek mindenkit...
Ja, meg most a nagy átépítés-felújítás miatt még a kisebb tavat is tönkretették, a korábban ott élő hatalmas Heteranthera zosterifolia-állomány szerintem teljesen megsemmisült (legalábbis kora tavasszal így volt). :-/ A lefolyóban a Sagittaria-, Vallisneria- és Eleocharis-foltok még úgy-ahogy megvannak.
Nyílfű és süllőhínár él nálunk "normál állapotban" is (Sagittariasagittifolia, illetve Myriophyllumspicatum és verticillatum), ezeket minden további nélkül tudod gyűjteni. A Vallisneriak, de főleg a Cabombak gyűjtési helyére ellenben nagyon kíváncsi lennék (persze csak akkor, ha nem valami melegvizű fürdőtó vagy a kifolyója, azaz Hévíz, Tapolca, Miskolctapolca, Egerszalók, Eger, stb., mert azokat én is ismerem, nagyjából az ottani fajokat is tudom). Jöhet privátban is, végső soron ez már eléggé off a topicban. :)
----
Az Egeriadensa a boltokban gyakran előforduló, nagyméretű, vaskos átokhínárfaj, az Elodeacanadensis jóval apróbb, egész keskeny, de rövid levelei vannak; a nuttallii levelei pedig kifejezetten keskenyek és hosszúkásak, össze-vissza hajlók. Élőben vagy képről egyszerűbb határozni, ránézésre is. :)
Az argentín átokhínárra (Egeria densa) gondolsz? Akvaristaboltokban ugyanis ezt szoktam látni, kanadaival vagy a Nuttall-átokhínárral (Elodea canadensis, E. nuttallii)még nemigen találkoztam sehol. Az argentín pedig nem igazán télálló, nálunk csak hévforrások tavaiban él meg. Az már igaz, hogy pl. Miskolctapolcán rettenetes mennyiségben halásszák le, és tuti, hogy ilyen helyekről a környék halboltjait is ellátják rendesen.
A tündérhínárok szintén nem télállók, ugyanúgy hévforrások tavaiban fordulnak elő főként (szintén csak betelepítve), természetes vizeinkben gyakorlatilag nincsenek.
Ez egy holland cég (Van de Velde Waterplanten) reklámkiadványa, gyakorlatilag egy árak nélküli prospektus. Nekem '98-as kiadású, német nyelvű van meg, természetesen teli hibával.
Ha német nyelvű, komoly szakirodalomra vágysz, akkor inkább Christel Kasselmann akvarista témájú könyveit ajánlom (Aquarienpflanzen (1999, de kiadták tavaly is, ha jól rémlik), illetve Echinodorus (2001). Emellett remek mű még a sajnos már elhunyt Henrik C. D. de Wit 1990-es kiadású Aquarienpflanzen című műve - bár ez utóbbi szakmaisága az elmúlt 16 év alatt azért sokat csökkent, úgyhogy csak fenntartásokkal használható.
"Dolgozott a Flóra Novánál egy srác, sajna nem jut eszebe a neve, aki szerepelt egy akvarisztikai könyv létrehozásában is, ahol a növényes részt ő szerkesztette"
Valószínűleg a PGY-féle Akvarisztikára gondolsz, ebben Pethő Pál Zoltán írta a növényes részt. A szakmaiságáról inkább ne itt nyissunk vitát, mindenesetre lehetőleg ne abból akarjon senki növényeket tanulni. ;) A szövegek egyébként németből vannak fordítva, rettenetes, logikátlan magyarsággal. Szintén nem jó pont. :)
"Ezeken a helyeken vízkultúrás termesztés folyik"
És ami nagyon lényeges: szinte kizárólag emers módon, talpvízben tartják a növényeket.
Félreértés ne essék: ez termesztési szempontból teljesen logikus, és jogos is - csak hát utána hirtelen víz alá kerülnek, és jönnek a gondok.
"Ha hínárfélékkel próbálkozunk, az talán több sikerrel kecsegtet. Azokat nem lehet így termeszteni, azokat begyűjtik. (cabomba, elodea, ceratophyllum)"
Cáfolnám, azokat is termesztik, sőt! Hiszen ezek gyorsan és biztonságosan szaporíthatóak nagy mennyiségben. Nálunk egyébként nehezen gyűjthetnének Cabombákat, mivel Dél-Amerikából származnak. Az átokhínárok közül egy-kettő ugyan előfordul nálunk is (meleg vizekben, illetve az E. canadensis már természetes vizeinkben is), de szerencsére nincs olyan rengeteg még, hogy érdemes legyen gyűjteni. Ennél sokkal produktívabb a termesztés.
Az már más tészta, hogy akváriumban nehezen tarthatók, hiszen sok fényhez, sok tápanyaghoz vannak szokva.
..én, de tudod úgy akartam, hogy a Sterba csak kiegészitésként jönne hozzá, aztán a végén mivel az jobb mint az eleje.. igy sikerült..különben amit ö ir az mindig nagyon érdekes a halakról.. rettentö bosszant, hogy a sorokat ide-oda tolja az index... ha átment dehát ez van.. mivel kiesik egy web lehetöségem ahol képeket tudok beszúrni, igy ezeket a korábban csinált forditásokat lasacskán beszúrom.. (CarloB)
Subphylum Gnathostomata (Kiefertiere) àllkapocsos állatok
Classis Osteichthyes (Csonthalak)
Subclassis Actinopterygii (Sugaras úszójúak)
Teleostei (Igazi/magasabb rendü Csonthalak)
Supraordo Acanthopterygii (Tüskés úszójúak)
Ordo Perciformes (Sügérszerüek/félék)
Subordo Percoidei (Sügér rokonok)
Familia Cichlidae (Buntbarsche) Diszsügérek
Genus Symphysodon
Species
Symphysodon aequifasciatus axeroldi(SCHULTZ, 1960)
Diszkoszhal
Már a második világháború elött fáradoztak akvaristák, a halakat a Symphysodon; nemzetségböl szaporitani. Habár ezek a halak a hazájukban Braziliában minden viz fajban megtalálhatók (úgy a piszkos fehér viztöl tele szeméttel egy pH reakció 7,0; -el, mint a fekete vizben pH értékkel úgy 5,0;) úgy nézett ki, hogy fogságban, a vizminöséggel szemben érzékenyebbek mint a szabad természetben.
1960 óta sikeresen szaporitják, mivel a természetes szokásaikat és az élet körülményeiket rendkivül alaposan tudományos módon kutatták. Miután már egyes generációkat kitenyésztettek, a Diszkoszhal a fogsági körülményekhez asszimilálódott (kiegyenlitödött). A tenyész sikerek, most kevésbé kedvezö körülmények között is sikeresebbek.
A leirt barna diszkoszon Symphysodon aequifasciatus axeroldi; -kivül még a zöld diszkosz Symphysodon aequifasciatus aequifasciatus; a kék diszkosz Symphysodon aequifasciatus haraldi; és a piros ún. igazi diszkoszt Symphysodon discus; -t, is tenyésztik.
Elterjedése: az Amazonas áramlási területe a mellék folyóival;
Nagyság: 17 cm -ig;
Nemi különbség: biztos ismeretö jele nem ismert;
Tartás és tenyésztés: Vizhömérséklet 28 - 30° C, lágy és savanyú viz, csökkentett(tompitott) fény. Berendezése a nagy medencének fa (láp/fenyö) illetöleg (mangróva) gyökerekkel elönyös. Nem hozzáértö gondozásnál, félénkek és ilyedösek. Tenyésztéséhez a legjobb egy csapat fiatal halak közül egy párt egymásra találtatni. Függöleges felületeken ivnak. Szivesen vesznek (elfogadnak) megforditottan fel állitott virág cserepeket és temetöi vázákat ivási alapnak. Az ivási alapot elösször alaposan a szájjal tisztogatják. Az ivadékok kibújnak 48 - 50 óra hossza után, és lógnak ragasztott(szálacskán) az ivási alapon. A szabad úszás további 60 óra után. A fiatal halak lelegelnek kezdetben egy tejszerü bör váladékot a szülöktöl. Ezen elsö eleség nélkül, a tenyésztése nem sikeres (lehetséges). Tenyész nehézségek: az ivadékokat megeszik; vagy nincs bör váladék termelödés a szülöknél. Ezeket a nehézségeket nemlehet kiküszöbölni, mivel mesterséges felnevelése a tenyészetnek a szükséges bör váladék(élelem) nélkül nem lehetséges.
Táplálék: Èlö eleség, lekapart marha sziv, ugyancsak zöld eleség; (leforázott spenót, saláta);
--
AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling; 1990 Aventinum, Praha. (1. Auflage Artia, Praha 1982 )
--
Prof. Sterba irja: A gondozása és tenyésztése ennek a pompás fajnak korábban nehéz volt, miután több generációkban tenyészteni tudták, a nehézségek elönyösen csökkentek. Nagy, nyugodt helyen álló akváriumok puha talajjal, laza növény állománnyal, és csak pár szikladarabbal vagy nagy kirothadt gyökérzet darabok nyújtanak az állatoknak a hazaihoz hasonló élet körülményeket. Az erös fény be esés ellen pár kis úszó növény védelmet ad. Nagy figyelmességet igényel mindenek elött a viz minösége és a rendszeres megújitása. Nagyon lágy, gyengén savanyú viz (2 - 3° GH; pH úgy 6,5;) legalább a fiatal állatoknak ajánlatos.
Nagyon fontosnak tünik a mikro organizmusok tartalma. A jó közérzetét az állatoknak általánosságban emeli, ha a vizben anyagok vannak, amik a baktériumok szaporodását csökkentik pl. tözeg extraktok. Nagyon lágy viznél, a túl savasodás veszélyére figyelemmel kell lenni. A továbbiakban a gondozásánál pontosan ennél a fajnál rendszeresen egy részét a vizüknek meg kell újitani, mint kiindúló pont ajánlott, minden három hétben úgy 1/4 részét a vizüknek friss vizzel kicserélni.
Az élelmezésének a lehetöség szerinti változatosságát biztositani kell, különösen a megfelelö vizibolhák mellett fehér és fekete szúnyoglárvák, lárvák egy napi legyektöl, kis szitakötö lárvái, nagy szalina rákok. Ezzel ellentétben az ember etet piros szúnyoglárvát és tubifexet csakis akkor ha tiszta vizekböl származnak és nagyon jól ki vannak mosva (öblitve). Idönként száraz eleséget is esznek. A Diszkoszhal szivesen vesz fel élelmet a talajról, a kukacokat gyakran ügyesen kicibálják vagy kilegyezik.
A faj meleg igényes 26 - 30° C, nagyon békés más halakkal szemben, és nem turkál. Nyitott ivók, és szülöi család. Két évesen ivar érettek. Az állatok különösen az év tavaszi hónapjaiban ikráznak, köveken vagy nagy vizinövények levelein, amiket elötte kinos alapossággal tisztitanak. A fiatal halak kibújnak úgy 50 óra után, és a szülök átviszik öket levelekre, ahol rövid szálacskákon lógnak. Mindkét partner belegyezi ez idö alatt felváltva, az ivadékokat. További 60 óra után szabadon úsznak a fiatalok, és oda ragadnak az úszóikhoz és a test oldalához a szülöknek (legtöbb esetben a nöstényhez). Kezdetben élelmet vesznek fel egy bör váladékból amit a párzási idöben különösen a hátrészen a szülök kibocsájtanak.
Mikroszkópiai kutatásoknál, a bör keresztirányú metszéssénél kimutatta HILDEMANN, hogy a párzási idöben számos különös nagy golyószerü nyálkás sejtek jelen vannak. A sürü nyúlós váladéknak egy szemcsés struktúrája (alkata) van, tartalmaz sok egysejtü algákat és Protozoen;-t=(egysejtü /ös állatocskákat; nagyságuk különbözö 2 - 70 mikrométer;/egy mikrométer=egy ezred milliméter). Az ivadékok ápolásánál felváltják egymást a szülök, és úgy rezegnek a fiatalok, miután az egyik partner erös mozdulatokkal az úszókkal lerázza magáról, a másikhoz, és ott újból odatapadnak. Egy pár nappal késöbb a fiatal halak önállóak lesznek, és most már por eleséggel lehet öket élelmezni. Az elösszöri nyújtott test formájuk, lasacskán magasabb lesz, és úgy három hónappal késöbb a tipikus korong formát elérik. A karakterisztikus szinezet elösször úgy 7 - 9 hónaposan lép fel.
Mivel sok Diszkoszhal a saját ikráját ismételten megette, többször megpróbálták a fiatalokat szülök nélkül felnevelni. Ez a mesterséges felnevelés rettentö nehézségeket okoz, és GEISLER és RÖNSCH szerint, gyakran elnyomorodott (visszamaradt) formákhoz vezet. A továbbiakban még itt kell megemliteni, hogy egy odatapadás a szülökhöz más sügéreknél is megtörténik, pl. Astronotus, Etroplus. Egy bör váladékkal való élelem felvétel, nem volt megfigyelve. Minden alfaj a Symphysodon aequifasciata; -ból de ugyancsak a Symphysodon discus; természetesen egymással termékeny és keresztezhetö. A keresztezésböl származó utódok idönként erösebbek és LINDNER szerint a saját ivadékukat részben sokkal intenzivebben gondozzák. Sajnos az akvarisztikában a gyakori testvér párzás ugyancsak a Diszkoszhalaknál beltenyésztéshez vezet. A nagyon elterjedt diszkosz betegséget gyógyszerekkel Trichomona-dok ellen lehet kezelni.
A nyitott ivókról Prof. Sterba; a következöket irja: A szabad/nyitott ivóknak a szabálynak megfelelöen, jelentéktelen (egyszerü) álcázott szinü tojásaik vannak egy ragadó/tapadó szerkezettel. A tojások száma mindig nagyon nagy. A him és a nöstény a legtöbb esetben hasonló kinézetüek, szinezettek, és nagyon nehéz öket egymástól megkülönböztetni. A párzási partnerrel tipikus nyitott ivók, pl. Cichlasoma-, Pterophyllum-, Hemichromis-, Symphysodon -fajok; képeznek igazi párokat, akik gyakran a párzási idön kivül is megmaradnak. Azonkivül karakterisztikus, hogy az ivási fázisban mindkét partner udvarol mindketten megvédik az élet területet (teritóriumot), tisztitását az ikra helynek vagy az épitésében az ikra gödörnek együtt résztvesznek. A párzást elöször gyakran napokig tartó udvarlás elözi meg, majd lassanként adagolva a nöstény leikrázik, a him siklik; (csúszik) a tojások felett és megtermékenyiti öket. Ezt több alkalommal megismétli. A tojások lerakása után, gondozza és megvédi a pár együtt az ikrákat. Mindenek elött a tojásokra friss vizet legyeznek, és minden esetleges piszkolódást megakadályoznak. Ahogyan az embrionális fejlödés befejezödik, leszedi több faj az érett tojásokat, kirágják a fiatalokat a tojások burokjából és beleköpik egy elöre elkészitett gödörbe, ahonnan többször új gödörbe viszik. Ugyancsak a gondozását az úszásképes fiatal halaknak együtt végzik. Az együtt léttel a partneroknak az ivadékok gondozásában elöáll egy ún. szülöi család. Az idötartama és a specializálódása a szülöi családoknak, több mint négyszeres esetben karakterisztikus a fajnak vagy a nemzetségnek. Egy különösen szép példát egy szokatlan specializálódást nyújtanak a Symphysodon- fajok, akik a fiatal halakat elöször egy bör váladékkal táplálják.
--
Symphysodon discus; Echter Diskus, Pompadurfisch; fogságban az élet elvárása 10 év van megadva; Quelle: Akvaristák tapasztalata szerint; (Kiértékelés nélkül, minden egyes adat a szerzök kutatási munkáit, tapasztalatait, véleményét tükrözik és adják vissza, forditotta..mint kis info..CarloB )
'Kyoto Dwarf' a fajtaneve. :) De egyébként köszi, hogy eszembe juttattad: a kígyószakállak (Ophiopogon) is remek példák a témában: arborétumokban is mindenütt teljesen normális, szárazföldi, de páraigényes növényként nevelik, ilyenkor virágzik is. Víz alatt 0,5-1 év az "átfutási idejük"...
Hm, elnézést, nem tudtam, hogy te ilyen nagy spíler vagy a növények terén. Már csak azt nem értem, hogy ha ennyire tudsz mindent, akkor minek kérdezel? :D
No mindegy, örvend a szívem, hogy megvilágítottad gyarló elmémet. Köszi! Mindig tanul az ember. :)
"Előszöris rengeteg olyan növény van, ami kapható virágüzletben és a víz alatt is tökéletesen megél, akár akváriumban is."
Néhány hónapig igen. Ettől viszont még nem lesz vízinövény...
"pl. a vitorlavirág. Abból rengeteg féle kapható, de ezek közül csak egy vagy max. kettő él meg akiban. No ennek a neve is jól jönne. Az a baj, hogy legtöbb helyen csak latin neveket olvastam a neten"
Először is: A vitorlavirág a Spathiphyllum wallisii. Ennek számos kertészeti fajtáját nemesítették ki, amiknél pl. keskeny a levél, nagy a virágzat buroklevele, ésatöbbi. Ezeket fajtanevekkel illetik, de magyar fordításuk nincs, vagy csak nagyon ritkán. Attól, hogy kinézel a neten egy fajtát, még egyáltalán nem biztos, hogy azt meg is kapod egy virágboltban (az okokba most ne menjünk bele, mert nagyon hosszú), akármilyen nevet mondasz is ott be...
Akváriumban sem a faj, sem a fajták nem élnek meg, mert nem vízinövények. Hosszabb-rövidebb ideig elvegetálnak víz alatt is, de egyre kisebb leveleket fognak hozni, és végül teljesen elpusztulnak. Ez általában néhány hónap-fél év, ahogy írtam is. Virágozni sosem fognak.
Más a helyzet, ha talpvízbe ülteted őket, úgy már valószínűleg jól fejlődő példányaid lesznek.
"Legyező páfránnyal, valamint a Vitorlavirág egyik fajtájával mi a helyzet? [...] mindenütt azt írják, simán mehetnek víz alá"
Fogalmam sincs, mi a fene lehet ez a "legyező páfrány". Kínai legyezőpálmáról már hallottam, az a Livistonia chinensis, de ez is csak páraigényes, NEM pedig vízinövény.
Ne haragudj, de nekem ez az egész féligazságokkal telitűzdelt urban legendnek tűnik, úgyhogy kérlek, linkelj ide egy normális, és komoly oldalt, ahol az általad felsorolt tényeket el lehet olvasni. Előre is köszi.
"több földben nevelt növényt ha akiba teszel (víz alá), akkor eldobja az eddigi leveleit és helyettük újakat növeszt a víz alatti életmódhoz. Ezzel pl. mi a helyzet szerinted?"
Nagyon lényeges, hogy pontosan milyen növényekről is beszélünk. A vitorlavirágos példánál maradva: IGEN, eldobja a régi leveleit, és IGEN, növeszt újakat - legalábbis egy ideig, és azok jóval kisebbek lesznek, meg általában világosabbak, mint a régiek. Egyebeket l. fentebb. Egyébként mennyi idő óta nevelgeted teljesen víz alatt a vitorlavirágot?
"minek vegyem meg tökugyanazt a növényt jó csopfadt állapotban, jó drágán az akikereskedésben?"
Ha szobanövény és akváriumba szánod, akkor ne vedd meg, az ilyen etikátlanul árusító akvaristaboltot meg inkább kerüld el.
Nagyjából ennyit tudok tanácsolni, de mivel a felütésedben már eleve közölted, hogy tévedek... :D
>Itt< egy cikk az aquariumi (vízi)növényként leggyakrabban árusított, nedvességet jól tűrő, szárazföldi/mocsári növényekről. Növény vásárlás előtt érdemes áttanulmányozni;-).
Amit guess írt az mind igaz. Virágboltban nem fogsz olyan növényt kapni, ami mondjuk 1 év múlva is életben lesz, ha teljesen víz alá meríted. A Vitorlavirág félék(Spathiphyllum sp.) trópusi/mocsári növények, tehát elvannak víz alatt is, de egy idő után megadja magukat. Ha olcsón akarsz sok, jó minőségű _vízinövényt_ akkor a Pruitt-ot vagy Flora Novat kell meglátogatnod vagy rendelni tőlük. --- Vegyük például a Ophiopogon japonicus"Dwarf Kioto"-t, a Tropica kínálatában is szerepel, mocsári növény. Már 2x is szerencsém volt hozzá, egyszer gyanutlanul az IKEA-ban vettem meg egy műanyag pohárban. Nagyon lassan nőttek a levelei, a gyökere semmit. Kb 3/4 év után kirothadt. A másodikat ajándékba kaptam egy rokontól, aquariumi növényként árulták, ez is kb 3/4 év után kirothadt.
És akkor a Legyező páfránnyal, valamint a Vitorlavirág egyik fajtájával mi a helyzet? Ezekről pl. mindenütt azt írják, simán mehetnek víz alá, akikban is és lehet kapni ezeket simán szobanövényként is.
Talán épp itt, vagy az akvarista fórumban pedig azt olvastam olyantól, aki láthatóan értett hozzá, hogy több földben nevelt növényt ha akiba teszel (víz alá), akkor eldobja az eddigi leveleit és helyettük újakat növeszt a víz alatti életmódhoz. Ezzel pl. mi a helyzet szerinted? Egyébként ha minden igaz, egy Vitorlavirág esetében én magam is pontosan ezt tapasztaltam. Teljesen elhullott az összes levele, három (sőt már négy) új hajtást hozott, ezek élnek, virulnak és szépen nyílnak kifelé. Ennél az az érdekes, hogy ezt anno akvarista üzletben vettem...dehát ahogy te is írtad, valszeg sima szobai növényeket adnak el...
Mondjuk nagyon nem érdekel, ha át tud állni a növény akis életmódra, csak ne lenne olyan drága ugye... Épp erről "beszélek" egyébként, hogy ha megvehetek sokkal szebb növényeket is olcsóbban, szép állapotban, nagy méretben a virágüzletben, akkor minek vegyem meg tökugyanazt a növényt jó csopfadt állapotban, jó drágán az akikereskedésben?
Előszöris rengeteg olyan növény van, ami kapható virágüzletben és a víz alatt is tökéletesen megél, akár akváriumban is.
Másodszor pedig ezek klasszisokkal szebbek, nagyobbak és olcsóbbak, mint a díszállat kereskedésekben kapható példányok, legalábbis itt vidéken. Lehet, Pesten szemetek-szátok tele van szebbnél szebb, olcsóbbnál olcsóbb növényekkel akvarista üzletekben, itt nálunk sajna legtöbbször nyamvadt növénykék vannak méregdrágán. Annyiért, amennyiért ezeket a kis korcsokat adják, a virágüzletekben gyönyörű példányokat lehet kapni. Csak egy példa: 6-800 Ft egy vitorlavirág, amin van 4 nyamvadt kis levélke és mázli esetén 1db virág. Virágüzlet: 1000-1200 Ft egy akkora gyönyörűszép vitorlavirág, hogy beterítené a 300l-es akimat (kb. 5-6 virág, kb. 30-40 levél)!...szóval nem mindegy.
Én csak arra lennék kíváncsi, név szerint mik azok a virágüzletekben is kapható növények, amik kifejezetten telepíthetőek akiba. Egy-kettőt én is (Philodendron /szűrőnek is jó/, Vitorlavirág egyes fajtái, stb.) tudok, de gondoltam, van itt legalább egy hozzáértő, aki tapasztaltabb nálam...
Azért fontos a pontos név, mert ott van pl. a vitorlavirág. Abból rengeteg féle kapható, de ezek közül csak egy vagy max. kettő él meg akiban. No ennek a neve is jól jönne. Az a baj, hogy legtöbb helyen csak latin neveket olvastam a neten, ezek alapján meg a szerencsétlen virágüzletesek nem mindig tudják beazonosítani a növényt (...itt vidéken).
Nevet ugyan nem írtál, de az akváriumi növények közül nagyon sok a mocsári faj, ezek jól bírják a teljesen víz alatti tartást, ugyanakkor normál esetben legalább részben víz fölött nőnek, csak így virágoznak (pl. Echinodorus-, Cryptocoryne-, Hygrophila-fajok, stb.).
Meg aztán az alapkérdés úgy szólt, hogy a virágüzletekben kapható növényekkel mi a helyzet - ezek viszont általában csak a párás klímát szeretik, illetve legfeljebb azt, ha talpvízben állnak. Teljesen víz alá merítve viszont elpusztulnak. Ilyenek mondjuk a Syngonyum-, Spathiphyllum-fajok, egyes Cyperusok, meg sok egyéb, amit most nem fogok felsorolni. :)
Az megint más kérdés, hogy "kedves" halboltosok mindenféle szoba- és terráriumi növényt eladnak víz alá merítve, ugyanis azt a pár napot-egy hetet, amíg a boltjukban van a növény, simán kibírja, és csak a vevőnél pusztul el. Ha a vevő visszamegy, akkor máris lehet mondani neki, hogy kevés vagy sok a fény, nincs vagy túl sok a tápanyag, kemény vagy lágy a víz, stb. - azaz ő a hibás, nem az eladó...
Főként a színesebb vagy érdekesebb növényekkel szokták ezt csinálni, nagyon jellemző például a Fittonia.
"Mik azok a virágüzletben kapható cserepes növények, amik akváriumba is tehetők?"
Betenni szinte bármelyiket beteheted. Más kérdés, hogy gyakorlatilag egyik sem fog megmaradni hosszabb távon, a legellenállóbak is fél év után általában elpusztulnak.
De miért akarsz ilyen durvaságot csinálni? Nem lehet elég akváriumi növényt kapni? Ráadásul azok általában jóval olcsóbbak is, mint a cserepesek... :)
A felsorolt adatok között nem láttam az egyik legfontosabbat az emelőmagasságot (h max). Pedig e nélkül nem tudhatjuk, hogy mi a szűrő valódi teljesítménye.
Kicsit még talán sok is, de mint tudjuk túlszűrt aquarium nincs. Nyugodtan vedd meg, ritkábban kell takarítanod és sokkal több szűrőanyagot tudsz beletenni, mintha a Prime 10-et vennéd meg.
Szerintetek jó egy 90l-es akiba a következő külső szűrő(ez lehet hogy lesz majd egy120l is ja és arra gondoltam hogy egy flexibiliscsővel az ajzatot is pórszívózhatnám vele)?
HYDOR PRIME 20 külső szűrő
Azonosító :
Eladási ár :
17 785 Ft
Megjegyzés :
Automata, önfeltöltő külső szűrő közepes méretű és nagyobb medencékhez. A lezáró kapcsok és tömítőgyűrűk megakadályozzák a víz szivárgását. Kijelző mutatja a szűrőanyagok eltömődésének szintjét. Nagy térfogatú szűrőanyag-tartállyal, és szűrőanyagokkal: kétféle szivacs és aktív szén. Igény szerint számos egyéb szűrőanyaggal is használható.
Az akvárium és a világítás közé kell üveg fedelet tenni? Ez lenne a az ún "csepegtető tálca"? Milyen megoldások léteznek? (Én eddig csak a Juwelt láttam, aminek felnyitható ajtók voltak a tetején és semmi üveg a világítás és a víz között.)
Egy akvárium készítő pedig az ajánlatban olyasmit írt, hogy akvárium csúsztatható üveglappal plusz fölötte a fa tető amibe bele van építve a világítás.
Mik a jobb megoldások? Ilyen esetben gondolom mindig le kell szedni a tetejét, hogy a halakhoz hozzáférjek. Nem mondom, hogy macerás, de a Juwel megoldása elegánsabbnak tűnik. Valami más variáció esetleg???
apca megjegyzésére : Bocs mindenkitől , a szóköz hiány miatt!
Akiccsávó:
Igazából a polifoam illetve a hungi vastagságra nem hiszem, hogy lenne recept. Szivacsot nem tennék a helyedben alá, szerintem igen vastag kéne, hogy érjen valamit. Lehet , hogy túlbiztosítottnak tűnik, de én az aki és a bútorlap közé teszek alulra vagy 1,5-2 cm-es polifoamot, erre egy 1,8cm-es fa rétegelt lapot , erre pedig egy 3cm-es hungarocellt. Hozzátenném, hogy az állványomban 115cm-en van 2mm hézag a vízszinthez képest. Hiába na! Nem vagyok lakatos, ennél jobban nem tudtam összerakni. Ezért teszek alá ennyi mindent. Így szerintem nem durran el az üveg, felveszi az ívet a sok "párna" alatta.
A barkácsolásról annyit, hogy én sem csináltam és nem vagyok fenomén, de azért remélem sikerül egy frankó hátteret összehoznom. Mellesleg hozzáállás kérdése. Életemben egyszer hegesztettem,még suliba. Ennek már több éve, azóta semmi. Most pedig összeraktam egy állványt. Nem lesz szépségdíjas, de a bútorlap eltakarja a szépséghibákat. Egy hegeszteni tudó emberrel is megnézettem, azt mondta frankó.Igaz szívtam vele rengeteget, de sikerült. Ezen felbuzdulva határoztam el, hogy a hátteret is én csinálom. A hungi nem túl drága ha esetleg elsőre nem sikerül. Az akvárium ragasztást szakemberre bíztam. Még nem csináltam kicsit sem, nem még ekkorát és elég ciki lenne, ha eláztatnám az alattunk lakókat. De a szűrőakinak simán nekiállok :-)! Nem baj ha ronda lesz, mert az aki mögött lesz eldugva. Nem lesz szem előtt. Tapasztalatgyűjtésnek frankó.
Ez a háttér dolog még képlékeny, azon a német oldalon volt sima valami egyszínű sötét hátlap, vagy láttam az aquamorfnál mészköves hátlapot, ami csak kb 3cm.
Amúgy pedig elég kétbalkezes vagyok és jobb ha nem állok neki szerelni meg ilyenek, mert csak kárt tennék benne. Ez most komoly. Baromi ügyetlen vagyok... :(
Az alján a polifoamnak milyen vastagnak kell lennie? Most láttam akvárium aljat, olyan egérpad vastagságú és hadonló anyagú fekete gumi a vékonyabb egérpadra gondolok, olyak 2-3mm. Csak azt nem tudom, hogy azt belülre, vagy kívülre teszik alá. Eőször belülre tippeltem, mert a hátterek mellett volt és gondolom legalább nem sértik meg belül a kövek, vagy ilyesmi. De egy ilyen fel sem tűnik a bútorla meg az aksi alja között és fekete. Vagy lehetne akár nagyon vékony szivacs is.
Elméletileg a bútor nem hajlik meg, mert 4 helyen van alátámasztva, aztán ki tudja...
Ami poén egy sírköves ismerősöm mesélte, hogy amikor vannak ezek a többszáz kilós sima felületű márvány lapok és pár csepp víz kerül közéjük, akkor hihetetlen, hogy milyen könnyen elcsúsznak egymáson. Gondolom az aksi alján pár csep víz is veszélyes lehet.
Subphylum Gnathostomata (Kiefertiere) àllkapocsos állatok
Classis Osteichthyes (Csonthalak)
Subclassis Actinopterygii (Sugaras úszójúak)
Teleostei (Igazi/magasabb rendü csonthalak)
Supraordo Acanthopterygii (Tüskés úszójúak)
Ordo Perciformes (Sügérszerüek/félék)
Subordo Percoidei (Sügér rokonok)
Familia Cichlidae (Buntbarsche) Diszsügérek
Genus Pterophyllum
Species
Pterophyllum scalare (LICHTENSTEIN, 1823)
Vitorláshal
Pterophyllum scalare, egy hal akit az évszázad kezdete óta az akváriumainkban tartunk. De a kedveltsége még ma is töretlen. Sajnos az évtizedeken keresztüli tenyésztése miatt fogságban, mindenek elött a szépségéböl és nagyságából a vadon fogott állatoknak csak kevés maradt meg.
Mindenek elött az ivadék gondozó ösztönt illetöen, ezeknél a diszsügéreknél maga az ember azáltal tetemes kárt okozott, hogy a szülöktöl (kifejlett állatoktól) az ivadékokat mindig elvette, hogy ezáltal különösen nagy számú tenyésztési eredményt érjen el. Ma már alig találunk egy párt aki a saját ivadékait nem bántsa és a szabálynak megfelelöen felneveli. Pterophyllum scalare; -nak, több szin mutációját is kitenyésztették. Az állat kereskedésekben ma normál úszójú Vitorláshal (scalar) mellett, ugyancsak egy pár fátyolos formát is beszerezhetünk, elkezdve az eredeti törzs vad ismert szinezettöl, - füst; marmor; szellem; foltos (pecsétes); és kettös szinü scalar-okat egésszen feketéig vagy aranyszinü halakat.
Már 1909 -ben Európába a nagyon hasonló Pterophyllum altum;-ot az Orinoco és mellékfolyóiból bevezették. Miután ez a nagyon nehezen tenyészthetö faj az akváriumokból teljesen eltünt, az utóbbi idöben újból rendszeresen importálják.
Elterjedése: Amazonas, Tapajos és mellékfolyói;
Nagyság: a természetben 26 cm magas, és 15 cm széles, az akváriumban meglehetösen kisebb;
Nemi különbség: alig felismerhetö, idösebb himeknek nagyobb (hatalmasabb) fejük van és egy kis zsirpúp (dudor) a fejükön;
Tartás és tenyésztés: békés diszsügér, több exemplarban tartható. De nem szabad eröszakos (tolakodó), gyors csapathalakkal mint pl. Szumátrai diszmárnákkal társitani. A legjobban nagyobb csapatban és medencében érvényesül. Tenyésztése, 26 - 28° C vizhömérséklettel, pH-érték 6,5- 7,0. Szivesen ivnak függöleges felületeken, mint vizinövények levelein, vagy az akvárium üveglapján, vagy fütötesten stb. A szülök normális körülmények között gondozzák az ivadékokat. De gyakran megeszik az ikrát. Egy ilyen esetben az ikrákat az egész alappal egy külön álló tenyész medencébe át kell vinni, azonkivül szellöztetni, és metilkékkel gombásodás ellen védeni. Az ivadékok kibújnak 48 óra után, és lógnak ragasztott(szálacska-szerüségen) ficánkolva odatapadva az alapzaton. Egy hét után szabadon úsznak.
Táplálék: Èlö és száraz eleség, és szivesen esznek kis halakat. (pl. Guppy-kat stb..)
--
AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling; 1990 Aventinum, Praha. (1. Auflage Artia, Praha 1982 )
--
Prof. Sterba irja:Pterophyllum nemzetség; (HECKEL, 1840)
A test korongformájú. A hát úszó (Dorsale), a végbél úszó (Anale), és a has úszók (Ventralen) erösen meghosszabbitottak. Èszaki Dél-Amerika. Három faj.
Pterophyllum scalare(LICHTENSTEIN, 1823)
Amazonas, Tapajos és más mellékfolyói; úszókkal 15 cm testhossz és 26 cm magas, de fogságban kisebb marad.
(D XI - XIV/21-28; A V - VII/22-30; mLR 29 - 40; SL 12 - 18/8 - 14) Hát úszó (Dorsale) tizenegy - tizennégy csukott kemény úszósugárra, következik 21 - 28 legyezö szerüen nyitott lágy úszósugarak. Végbél úszó (Anale) öt - hét zárt kemény úszósugárra, következik 22 - 30 legyezö szerüen szét tárt lágy úszósugarak. mLR; középsö hossz irányú sorban, a kopoltyúnyilás és a farok úszó között 29 - 40 pikelyek; SL (linea lateralis); az oldalvonalnál 12 - 18 pikely/kereszt irányban, a test legmagasabb pontján, az oldalvonaltól számitva felfelé a hát úszó kezdetéig 8 - az oldalvonaltól lefelé a has úszóig 14 pikely;
A testhossza 1,5 -szöröse a test magasságának (úszók nélkül), oldalról nagyon erösen lapitott. A homlok profilja a szemek elött a nélkül vagy csak csekély nyeregszerü behúzódással (a Pterophyllum altum -hoz viszonyitva). Idösebb állatoknál a homlok kidomborodik és szélesebb lesz. Hát, nyak és az orr kormos barnasárga, olykor több vagy kevesebb összefolyó barnavörös foltokkal. A test oldalak ezüstösek, négy hangulatott kifejezö mélyfekete vagy szürke keresztcsikokkal. Az elsö lefut a nyaktól ivelten a szemen keresztül; a következö úgy (kb.) a középsö részétöl a keménysugarú hát úszónak a végbél úszó kezdetéig; a legszélesebb magától kinyúlik a hát úszó csúcsától a végbél úszó csúcsáig; és az utolsó a farok úszó gyökerén fekszik. További keskeny keresztcsikok (kötödések) az emlitettek között gyakran csak a hát részen mutatkoznak. Az elsö sugara a hát úszónak sárgabarna feketésig, a lágy része a hát és a végbél úszósugaraknak szabálytalanúl gyengéd szürkés-fehéren keresztcsikozott; hasonlóan a farok úszó is (Caudale). A has úszók (Ventralen) elöl legtöbbször acélkékkek, hátúl feketék, csúcsai kékes-fehérek, a mell úszók (Pectoralen) szintelenek. Az Iris (szemgyürü) idösebb korban piros. A nemek megkülönböztetése nehéz még a nemi szemölcsnek a formája sem ad mindig egyértelmü választ.
Gondozása: nagy medence csoportos beültetéssel és szabad úszó térrel. Meleget kedvelö, vizhömérséklet télen 22 - 24° C, és nem lényegesen ez alatt. Hidegebb tartásánálhomályosodása a szaruhártyának a szemen, és gombásodások lépnek fel, amik mindenek elött meleg és jó szellöztetéssel a legtöbb esetben gyorsan visszamennek. Nagyon érzékeny a kémiai anyagokra, a gyógyszerekkel való fürdetésektöl e -miatt ha lehetöség van rá tartózkodni, mindenesetre megpróbálja az ember elöször a betegségeket meleggel (33° C; -ig) kezelni.
Èlö eleségként; szúnyoglárvák, kukacok, vizi bogár lárvák, és szitakötö lárvái, kis rákok, és fiatal halak. De ugyancsak lemezes eleség, és idönként leforázott vagy fagyasztott növényi táplálék. Nem sokat etetni és lehetöség szerint az élelmet gyakran cserélni. Túl etetésnél egy fajtájú eleséggel, fel léphet az élelem megtagadása. Egy ilyen esetben segit legtöbbször; többszörös viz -és élelem csere, vagy tengeri só hozzá adása a medence vizéhez. Békés, nem turkáló. A faj jól hagyja magát más halakkal társitani.
Tenyésztés: lágy, gyengén savanyú vizben, a nemeket az ember hagyja magukra találni egy csoport fiatal állatokból. Tipikus nyitott/szabad ivók, karakterisztikus szülöi családdal. A legszivesebben széles levelü viz alatti növényeken ivnak (Cryptocoryne; Echinodorus;), amit elötte algáktól és mulmtól megtisztitanak. Az ivadékokat mindig mind a két partner gondozza, és friss vizzel belegyezi. 24 - 36 óra után (26 - 30° C) -nál, kibújnak a fiatalok, és a szülök kirágják öket a tojások héjából, majd újból a levelekre köpik, ahol elösször rövid szálacskán lógnak, késöbb a szülö állatok a fiatalokat lapos gödrökbe viszik. 4 - 5 nap után következnek az elsö úszási próbálkozások, további két nappal késöbb a szülök vezetik az utódokat. A szabad úszás után a fiatal halak frissen kibújt artemia-naupliusokat azonnal esznek. A felnevelésük nem nehéz. Egy jó tenyésztés hoz 1000 fiatalt és többet is. Racionális (ésszerü/gazdaságos) tenyésztésnél az ember odatesz az akváriumba egy nagy Schusterpálma levelet (Aspidistra elatior), amin az állatok elöszeretettel leikráznak. A levelet az ikrákkal úgy 24 óra után, egy üres medencébe ugyanolyan vizminöségbe vagy állt forrásvizbe átvinni, és itt a szellöztetést úgy beépiteni, hogy az ikrák egy lassú viz áramlatban legyenek (semmi talaj, semmi növényzet!). Rivalizáló, vetélkedö (ellenszenves és viaskodó) vagy párzó kedvben levö himek morgó (recsegö)hangokat adnak ki, amit az állkapocsal képeznek. SCHULTZ szerint (1976) Pterophyllum eimekei; (AHL, 1928) egy Synonyme ennek a fajnak.
A nyitott ivókról Prof. Sterba; a következöket irja: A szabad/nyitott ivóknak a szabálynak megfelelöen, jelentéktelen (egyszerü) álcázott szinü tojásaik vannak egy ragadó/tapadó szerkezettel. A tojások száma mindig nagyon nagy. A him és a nöstény a legtöbb esetben hasonló kinézetüek, szinezettek, és nagyon nehéz öket egymástól megkülönböztetni. A párzási partnerrel tipikus nyitott ivók, pl. Cichlasoma-, Pterophyllum-, Hemichromis-, Symphysodon -fajok; képeznek igazi párokat, akik gyakran a párzási idön kivül is megmaradnak. Azonkivül karakterisztikus, hogy az ivási fázisban mindkét partner udvarol mindketten megvédik az élet területet (teritóriumot), tisztitását az ikra helynek vagy az épitésében az ikra gödörnek együtt résztvesznek. A párzást elöször gyakran napokig tartó udvarlás elözi meg, majd lassanként adagolva a nöstény leikrázik, a him siklik; (csúszik) a tojások felett és megtermékenyiti öket. Ezt több alkalommal megismétli. A tojások lerakása után, gondozza és megvédi a pár együtt az ikrákat. Mindenek elött a tojásokra friss vizet legyeznek, és minden esetleges piszkolódást megakadályoznak. Ahogyan az embrionális fejlödés befejezödik, leszedi több faj az érett tojásokat, kirágják a fiatalokat a tojások burokjából és beleköpik egy elöre elkészitett gödörbe, ahonnan többször új gödörbe viszik. Ugyancsak a gondozását az úszásképes fiatal halaknak együtt végzik. Az együtt léttel a partneroknak az ivadékok gondozásában elöáll egy ún. szülöi család. Az idötartama és a specializálódása a szülöi családoknak, több mint négyszeres esetben karakterisztikus a fajnak vagy a nemzetségnek. Egy különösen szép példát egy szokatlan specializálódást nyújtanak a Symphysodon- fajok, akik a fiatal halakat elöször egy bör váladékkal táplálják.
Pterophyllum scalare; Segelflosser, Skalar; fogságban az élet elvárása 8 - 10 év van megadva; Quelle: Akvarista fórum; Club; (egyesület); (1949); (Minden egyes adat a szerzök kutatási munkáit, tapasztalatait, véleményét tükrözik és adják vissza, forditotta..mint kis info..CarloB )
Bocs,hogy belepofázok :-)!Nem naon tudok mit szólni sügér ügyben,de én is egy nagyobb aki projektbe vágtam.
Akiccsávó:
Tudnék ajánlani én is embert aki olcsó és egyedi méretekkel is legyártja.
Az enyém is hasonló méretű lesz mint a Tiéd és szintén hátteres.Ahogy Emperor_ írta,nem árt ha mély az aksi ha hátterezünk.Én 55 cm-eset csináltatok.Így ha a háttér+a mögötte lévő szűrő el is vesz vagy 15 centit,akkor is marad 40.Külső és belső szűrő is lesz egyaránt.Én 1 Eheim pumpát néztem ki a szűrőakiba,ami 1000L/órás lesz.A háttér mögöttit még nem tudom.A szűrőanyag lehet akár krumpliszsák is,de ne csak kizárólag az legyen.Az enyémben szivacs,kerámia,perlon vatta lesz.
Sztem nem érdemes túl magas akit csinálni elsősorban a fény miatt.Bár vannak halak amik csípik a félhomályt.Ha viszont lesznek bent növények,azoknak nem árt,ha lejut hozzájuk a fény.
A fűtés abszolút halfüggő.De ha kell fűteni és ilyen hosszú az aksi,akkor nem árt inkább 2 kisebb.Vagy az áramlást kell spécin eltalálni,hogy mindenhol egyforma legyen a hőfok.Én a hátfal mögé teszem majd,ahol bejön a tisztított víz.Alul a két szélén szív a szűrő,felül középen 2 irányba juttatja vissza.Ide jön a fűtő.
A polifoam,vagy a hungarocell nem árt ha van,mert zavarja a halakat a mindenféle rezgés.Másrészt ha a bútor kicsit meghajlik,fintul vagy valami,akkor az üveg pattan!Ha a bútor pont aki méret,akkor nehéz eltűntetni.Én pár centivel szélesebb-hosszabb bútort csinálok és valam szegélyléccel fogom eltűntetni.
A vízcsere.Én hetente szoktam 10%-ot cserélni,de most a meleg miatt vagy gyakrabban,vagy többet mert algásodok.
Ha megvan,hogy milyen halak lesznek pontosan,akkor tudod majd,hogy mennyire kényesek a vízminőségre.Ezáltal fogod tudni,hogy mire érzékenyek,milyen tesztet kell venned.
Még egy dolog!Bár egyszerűbb megvenni a cuccokat és gyorsabb is,de sztem ha valaki nem lusta akkor igenis álljon neki és barkácsoljon!Egyrészt lényegesen olcsóbb,másrészt mégiscsak másképp néz rá az ember még akkor is,ha nem olyan jól sikerült mint a gyári.Úgy gondolom,nagyon sok hozzáértő embert lehet itt is és más oldalakon is találni akkik szívesen segítenek akár ötletekkel akár a kivitelezésben.
Érdemesebb minnél nagyobb aquariumot építetni, amekkora helyed van olyan hosszút. Ha ilyen 10cm vastag hátteret akarsz akkor érdemes legalább 50 cm vagy több mélységűt csináltatni, hogy a halaknak is legyen hely. Egy nettó 200 litereshez kevés a 2215. Jó külső szűrők: Eheim, Jbl, Hagen, Hydor. Írok példát a feltöltésre: Hagen 404, Eheim 2217: szivacs, perlon, lávakő. A betéteket ki kell mosni kíméletesen 1-3 havonta. Elég 1 melegítő. Olyan víztesztet végezz amire kiváncsi vagy:-). Én pH, KH, GH -t szoktam. A pumpa a szűrőbe van építve. Profi üvegest tudok, írj egy e-mailt küldöm a számát. E miatt -> >több száz telepítési példa< kérdeztem a németet.
Köszönöm. Tehát akkor nem az a lényeg, hogy ha van 30 példány, akkor kb 30 külön üreg nekik.
A Waterfall oldalán találtam érdekes cikket Malawi aksiról. Ott azt írja, hogy 200 literbe akár 30példány is mehet. Máshol meg olvastam, hogy ne túl sokat telepítsünk bele, mert zsúfolt lesz.
Azt is írja, hogy inkább alacsonyabb, de szélesebb aksi kell nekik, mert hogy inkább középső rétegben tartózkodnak. 120x40x50 az elég? De ha a háttér elvesz vagy 10 centit, akkor csak 30 mély lesz. Az nem tűnik túl soknak, sőt!
Szűrő: külső és belső is? Nem elég a külső? Mondjuk egy Aquatec Astro 2210 Ez 1000 l/h, vagy Eheim Classic 2215 620 l/h? ezek sem elegek hozzá? Mik a normálisabb szűrő márkák? Mivel kell feltölteni? (Valahol olvastam a krumplis zsákot :)) Milyen időnként cserélik a betétet?
Nyilván megint hülyeséget kérdezek: szóval a külső szűrőhöz kell még a vízpumpa is? Nem vagyok egy műszaki zseni...
Melegítő jobb, ha inkább 2db kisebb teljesítményűt teszek bele, mint 1 nagyobbat? A hőeloszlás miatt.
Polifoam nagyon ajánlott az aksi alá, de pl Juwelnél nincs. Ha van egy pont akkora bútorom alatta, akkor esztétikailag, hogyan tűntetik el?
Néha különböző oldalakon teljesen más infókat találok. Egyik szerint elé 2hetente a vízcsere a Malawinál, másik pedig hetente javasolja. Milyen vízteszteket szokat végezni? Széles a skála.
Most kértem ajánlatot akvárium építőtől. Ismersz esetleg megbízható céget?
Kicsit félre érthető amit írtam. Nem csak mészkő lehet, bármilyen kő jó szinte(bazalt, andezit, pala stb). Arra kell ügyelni, hogy fém ne legyen benne vagy bármilyen szennyezés(pld vasúti sín mellől nem szedünk bazaltot:-)). Ne legyen túl érdes(pld lávakő), éles se, mert ha neki úsznak hirtelen, akkor megsérülhetnek. Az éles mészkövek szélét fém reszelővel le szoktam kerekíteni;-).
Igen, nálam pld 95%-ban az van. Keverheted más fajtával is, de 3 félénél több elég idétlenül néz ki. Nem kell minden halnak üreg, jellemzően a forgató nőstények és elgyepált hímek bújkálnak. A hímek foglalnak el csak territóriumot, de nem minden fajta, inkább az un Mbuna sügerekre jellemző ez. Pont e miatt nem lehet 200 literben 3-4 fajnál többet tartani Mbunakból. Igen egy túlmértezett külső és egy túlméretezett belső szűrő. A szettekről nem tudok semmit én mindig üvegessel csináltattam medencét, lakatossal állványt és a fa munkát jómagam. Juwel lehet is is kapni. A domború elejű torzít, nekem sose volt. Tudsz németül?
Csak mészkő lehet? Vagy nem szabad belőle sokat. Esetleg más fajtával keverni? Láttam nagyobb lapos vulkaniusból építgettek üregeket, azt még talán nkem is menne. Plussz 1-2 fadarab. Minden halnak legyen elegendő üreg? (Bocsi, lehet, hogy hülye kérdés.) Tényleg annyira agresszívak, ha nincs meg a saját kis territórium?
Nem szeretném majd túlzsúfolni az aksit.
Malawinak bika szűrő kell? A Juwel tetszene, de annak belső van és azt baromira dícsérik.
Van lényeges különbség az akvárium márkák között? Mindegyik üveg, ragasztó meg bútorlap. Létezik nálunk egy Juwel koppintás. "Euro" a márkája és a rimini széria a riónak felel meg. Ismert márka odahaza is?
Legjobb ha sima, lapos és nem domború elejű az aksi?
Érdekelnek a képek, legalább lehet ötleteket meríteni. Van fent valahol a neten? Neked is sügeres aksid van? Majd nlzek valami apró szemú aljzatot. Inkább világosabbat szeretnék majd bele.
Ti mit csináltok a háttérrel? Most néztem a neten és baromira elkesarített. Hát így az idén nem is lesz meg az akváriumom. Hihetetlen drágák 100, de inkább 200 euró és fölötte. Gondolom hátteret ciki bele később tenni. Sajna elég ügyetlen vagyok és szerintem nem tudnék magamnak csinálni sem. Ja és nem gáz, hogy van amelyik vagy 10centit is elfoglal? Lehet, hogy csak egy sziklás matrica lesz... :) helyet se foglal és ócsó is.
A levélnagyobbító trükk nem csak azért jó mert nagyok lesznek a levelek, a lecsípett hajtásokat ki lehet dobni, így a túlszaporodást is megakadályozhatod. Arra viszont figyelj oda, hogy a gyökérzete a nem megfelelő vízminőség miatt gyorsan elrakódhat, és nem igazán esztétikus látvány az aksiban egy 10-15 centis retekkupac. Nálam már kis virágot is hozott.
néz már ide, akkoriban ki is vitatták, - de ennek ellenére biztosan továbbra is forgalomban van sajna.. http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=48639166&t=9006073 egyet nem értek, hogy a topic társak hová tudnak eltüni..? a Sanyi-ka nagyon gyakran erre járt, de már itt az akvárium oldalon rég láttam..
A nevét én sem tudom, de azt tudom, hogy renkívüli módon kell vigyázni arra, hogy ne szaporodjon el túlságosan. Én nagyon pórul jártam vele, mert sajnáltam kidobni (nagyon tetszett), így annyira megvastagodott rétegben terítette be a vizet, hogy elvette a növényektől a tápanyagot és legfőképpen a fényt, így a növényeim elképesztő iramban rothadtak!
A halaknak kell a szűrt fény, meg az árnyékolás, de a növényeknek igencsak árt, mivel azok minél több fényhez szeretnének ugye jutni... Mióta igen komolyan megritkítottam a "kis drágát", azóta kezdenek a növényeim magukhoz térni. A rothadás teljesen megállt és némi fejlődés is mutatkozik.
Úgy tudom, hogy ha mindig lecsipogatod az új hatásokat róla, akkor a meglévő levelek irdatlan nagyra tudnak nőni.
Az egyik plattink ma reggelre mintha egy kicsit nagyobbra dagadt volna, és fel vannak borzolva a pikkelyei. Szerintetek mi lehet a baja? Van esélye a túlélésre?
Hála az égnek nekem a 2 almacsiga+ vagy 20 barna nem csócsálja a hortenziákat.Sem a harcsám.Nem tudom pontosan,hogy melyik fajta hortenziám van(ha jól tudom többféle létezik),ennek elég keménynek tűnik a levele,lehet azért nem rágják meg.Vagy mert spirulinát is dobok be és arra cuppannak rá?Végül is mindegy,hogy miért nem eszik...Az a lényeg,hogy szépen nő és szaporodik.
Viszont vettem valami apró úszónövényt amit a békalencséhez tudnám hasonlítani.Kicsit olyan mint a lóhere,csak nagyon apró.3-4 levele van,eszméletlen gyorsan szaporodik.Nem tudja valaki mi lehet ez?Sajna képet nemtok feltenni.
Kicsit algás az akim,ezért gondoltam,hogy beszerzem.Leárnyékolja az akit és gondolom rengeteg anyagot elszippant az algák elől.Az ecsetalgát legyűrtem,most a víz és az üveg zöldül kicsit.Már visszább vettem a világítás időtartamát(Resun 10000k,napi 8 órában),kevesebb hal van kevesebb kajával(8db 30L-ben,napi 1x kaja),betettem 1 szivacsszűrőt pluszba az Aquael mellé,gyakrabban cserélek 10% vizet(részben a meleg miatt is).Mégis zöldül.Remélem ez a növényke beválik?Jah!Ha nagyon elszaporodna,akkor tudok adni apránként ha kell valakinek Tatabánya és környékén.
Sziasztok! Egy kérdést továbbítok, világítással kapcsolatos, ha tudtok segíteni, előre is köszönöm/köszönjük.
Adott egy akvárium, 60 cm magas, 70 cm hosszú, 40 cm széles. Milyen világítás javasolt ebbe (W; izzó)? (Nem lenne semmi különleges hal, neonok, márnák, razbórák stb.).
A tenyésztett sügerekre gondolsz? Azokra is igaz, lágy vízben el is pusztulnak (kivéve a Viktória-tavi (8nk az összkeménység) sügerek, mert ott, nem olyan kemény a víz mint a Tanganyika(10-18 nk) vagy Malawi tóban).
Pont a mészkövek kiválóak kelet-afrikai sügerek aquariumába. Erősen le kell kefélni őket, néha még sósavval szoktam fehéríteni rajtuk. Úgy kell elhelyezni őket, hogy a halak mozgása és az áramlat a koszt a szűrő felé terelje. Picit játszani kell vele, hogy a jó.
Mész alapú köveket ásványokat szerintem felejtsd el!
A legtöbb hal nem bírja.
A tisztántartás akváriumonként változó. Megfelelő szűrés és beállt biológiai egyensúly mellett is keletkezik nem kivánatos anyag.
Ha esetleg aljzatnak "füredi" vagy "marosi" homokot használsz könnyebb lehet. Mivel finom szemcsézetű(kisebb mint a kavics, de nagyobb mint a sima homok) eléggé tömörödik ahoz, hogy a berendezési tárgyak eltávolítása után simán porszívozható legyen a mulm. Én így takarítom.
Követ sok helyről lehet beszerezni. Én könnyebb helyzetben vagyok, mertz van a családban kamionos aki még az Atlanti-óceán partjáról is hozott köveket
Nagy lyukak vannak benne nem tom miért. Teljesen szabályos és a sügérek naon szeretik(Ha vkit érdekel rakok fel képet, annyi van tudok belőle adni)
Természetesen minden el kell mosni! Bárhonnan is jön.
A ragasztás jó. Sokan használják. Viszont ügyelni kell arra, ne boruljon fel mert törik az üveg...
Szerintetek egy Malawi tavi akváriumhoz milyen típusú köveket lehet betenni?
Valamilyen vulkanikus eredetűt, vagy mésztufát? Mekkoráknak kell lenni a kialakított üregeknek? Gondolom akkorának, hogy beleférjenek a halak.. :) Ide nem szokott mulm kerülni? Ha igen, hogyan lehet kitakarítani? Például láttam olyan akváriumot, ahol nagy lapos köveket egymáson és ott bizosan vannak olyan részek, amiket nem egyszerű tisztán tartani...
A köveket muszály üzletben venni? Elég drágák... Vagy lehet normál természetből és jól megmosom, kifőzom. (Valami könyben olvastam, hogy az üzletben vásárolt kövek a legmegbízhatóbbak, mert tutkó, hogy nem oldódik ki belőlük mérgező anyag ilyesmi.) Célszerű az építmény pár nagyobb darabban összeragasztani?
' Minden buta gyerek agyon tud taposni egy bogarat, - de a világ összes tudósai nem képesek egyet elöállitani. ' -- òvja és védje a természet kincseit..! -- ..sajnos az ember úgy a haszon mint kommerc állatokat a végtelenségig kihasználja.. 100% egyetértek, -nekem a magyar nyelvben még ez a szó "döglöt" amit állatokra mondanak (gyakran itt is) sem teccik, -más nyelvben ez igy ismeretlen, ott egy állat ugyanugy elhalt mint pl. az ember, - nem tesz közte különbséget... (CarloB)
A Guppy nöstények inkább az életüket kockáztatják, minthogy egy nem megfelelö himtöl megtermékenyitettek legyenek. Az eröszakos és tolakodó him halak elöl e -miatt gyakran olyan területekre menekülnek, ami az ellenségeiktöl csak úgy nyüzsög; - mint a 'Geo' Magazin az augusztusi számában jelenti.
A nöstények kihasználják azt a körülményt, hogy a nem feltünö barna szinezetükkel relativ jól álcázottak. Egy him üldözö ellenben a tarka szines kinézetével gyorsan az ellenségei figyelmét magára vonná. (ARD-Teletext...CarloB)
Bár nem írtad,h milyen és mekkora az akvárium,de a vízi hortenziát tudnám ajánlani(asszem Nomaphila stricta).Gyorsan nő,könnyen szaporíthatő,szép és még virágzik is a vízfelszín felett 10 cm-el.Nekem ilyen van.Ha nem akarom,h kinyúljon a víz felett,akkor egyszerűen kettévágom,kővel lesúlyozom a levágott részt és 1-2 hét alatt gyökeret ereszt.
csak ugye mindnyájunk örömében, az állatkínzásos törvényben ott van feketén-fehéren: gerinces állatok.
és itt megint csak megjegyzem: lehet, h nem lehet simogatni, meg nem ugat, de akkor is fejlett idegrendszere van, és joga van a jólétnek, ha már nem kajának, hanem dísz-nek tartjuk őket. ez is kcisit lekicsinylő elnevezés: dísz - mint egy szobor a polcon, vagy egy levélnehezék. fejlett élőlényekről van szó, és nem pl bogarakról, akiket tényleg nem sajnálunk, ha a zsé kategóriás filmekben látvány céljából kilőnek egy 200 literes akváriumot, és mutatják a földön vergődő méretes aranyhalak haláltusáját. az eszem megáll. az ilyen rendezők fejét percekig víz alatt kéne tárolni.
..a vizinövények a biológiai- szempontok miatt is nagyon fontosak, hogy a felesleges anyagokat leépitsék (nitrit; nitrát), ezért jobb ha több van az akváriumban..
Igen kevés, de elvétve mennek a növények közé csak ha nagyon kergetőznek.Meg a törpegurámi leány megy közé szedegetni.A többi inkább az üres területeken nézelődik...
ha már itt vagyunk, nem tudom, miért nem lehet halfajra és méretre per darab meghatározni, hogy mi az a minimum liter, ami nem számít a gerinces kínzásának. ez alatt pedig jönne a bünti.
Én olyanra gondoltam, hogy szép kék aljzat bele. Pár oszlop, közöttük a búvár keresi a kincsesládát, elöl egy kalóz koponya és a háttérben a Titanic sziluettje... Na hogy tetszik???? :)
:-DD Szerintem az RTL gagyicsatorna pár műsorába akár be is férhetne a design :-)
Nem reklám, de én Juwelt vettem, és nagyon elégedett vagyok!
Minden benne volt a dobozban, szuper jó a világítása, jó a szűrője, jó a fűtője, és szép is. Az egész technika el van rejtve egy fekete dobozban, nem látszik belőle semmit. Én újat vennék a helyedben, persze vannak más típusok is. Nekem a Juwel bevált.
nekem egy ezüstmollyé dagadt be egyszer (szegény jó Jürgen), adtak egy neonzöld gyógyszert, meg hogy tekerjem feljebb a fűtőt, aztán 1 hétre rá kimúlt:(
segitsetek, nem tudom mi lett a betta fiummal, az eegyik szeme bedagadt, és körülötte kicsit érdekes a pikkely, tegnap még semmi baja nem volt :(
multhéten lecseréltem elég sok vizet meg le is porszivoztam az alját, meg tettem a növényekhez tápot is. Ma meg betettem pár jégkockát a vizbe hogy hüljön kicsit. Valamelyik lehet ennek az oka? most külön szedtem a többiektől, és tettem fertőtlenitőt a vizbe. Tudja valaki mi a baja? köszi előre is
basszus... ezeket én bezárnám egy hétre olyan kicsi szobába, hogy még leguggolni se tudjanak, ha elfáradnak. anno a terror házában láttam egy ilyen állós kínzókamrát.
Sajna úgy tűnik igen, bár az az edény, ami a rokonoknál van azért nagyobb. Talán egy kicsivel jobb lehet neki, mint egy olyanban ott a képen. Majd szorgalmazom náluk egynagyobb aksi beszerzését.
Ez a valami úgy néz ki a képen, mintha a gyárban lett volna egy pár selejtes halogén asztalilámpa - olyan antennás -, meg valami vízforraló és teás kiöntő. Valami jómunkásember pedig fogta és összeszkábált belőlük egy ilyen "csodát". Gondolom meg is kapta érte a hónap dolgozója díjat...
Én olyanra gondoltam, hogy szép kék aljzat bele. Pár oszlop, közöttük a búvár keresi a kincsesládát, elöl egy kalóz koponya és a háttérben a Titanic sziluettje... Na hogy tetszik???? :)
Köszönöm :) Én azért addig nem sorolom magam az akvaristák közé, amíg nincs akváriumom és túléli az első pár hónapot.
Nekem tetszenek a bútoros aksisk, mint pl a Juwel is. (Találtam ugyan olyan kinézetűt csak más márkájú és olcsóbb.) Ami olcsóbb lenne nekem, ha használtan vennék egyet. Nálunk 180-200 liter körülit adnak kb 200euró körül. Ebbe általában a berendezés is beletartozik. A Juwelbe nálunk kompletten adják bele a berendezést és az is Juwel márkájú. Gondolom nem gagyi. És így fele a bolti árnak, vagy a másik márkából újat ,de ahoz mindent külön meg kell venni. Egyenlőre még ráérek a dologgal, mert majd csak nyaralás után kezdem megvásárolgatni a dolgokat. Majd ahogy a "nagykönyvbe" le van írva szép lassan lesz berendezve. Szerintem halat is csak majd 1 hónap múlva fog látni. Addig meg majd megy üresen.
Szűrőt külsőt szeretnék én is. Elég csak a külső szűrő, vagy kell belső is?
Fűtőnél nem jobb, ha kettő kisebb teljesítményű van a két szélében? (Egyenletesebb fűtés és ha az egyik elromolna...)
Szerény véleményem szerint kész akváriumot vegyél.
Minden boltban lehet kapni olyan akváriumot aminek gyári teteje van, van hozzá szűrő, fűtés stb.
Ajánlom a sügéres akváriumot. Azoknak már megfelelő a 200l.Na és az sem mindegy hogy a nagy akváriumot ritkábban kell takarítani. A mérete miatt könnyebben beáll a biológiai egyensúly.Persze azért oda kell figyelni. Mint kezdőnek a tengeri aksit nem ajánlom. Komoly régi akvaristák is bele tudnak bukni!
Termékek között széles skálán lehet válogatni.
Egy kikötés azért van: olcsó, kinai gagyit tilos megvenni! Pl levegőztető. Inkább vegyél vmi jobbat 2 ezressel drágábban, mint vmi vackot ami havonta tönkremegy!
Fűtőtestek nálam magyar gyártmányúak. Kiválóan működnek évek óta.
És végül egy jótanács: vegyél külső szűrőt! Baromi ronda egy nagy műanyagdarab a vízben! Ezen kívül természetellenes a hajóroncs, kincsesláda, Atlantisz, búvár.
Egy szép háttér(van a neten), tiszta víz, egézséges halak és növények. Több nem kell és gyönyörű lesz!
Szerintetek megéri használt akváriumot berendezésekkel megvenni? Láttam hirdetéseket egész jó áron. Amitől tartok, hogy esetleg ereszthet valahol, vagy valami betegséget vihetek bele. Tudja a fene, hogy miért válik meg tőle a régi tulaj.
Egy weboldalon olvastam, hogy nem mindegy, hogy milyen márkájú cuccok vannak benne, mert később sokkal többe kerülhet a fenntartása. (Gondolom itt a szűrő betét ilyesmi lehet.) Azt sajna nem írták, hogy milyet érdemes venni. Mik a jobb márkák? Értem ezalatt, hogy minőségben is és árban is oké.
Milyen akváriumot javasoltok egy kezdőnek? Én olyan 180-200L körülit nézegetek, de lehetm hogy nagyobbat szeretnék.
Sajna a bajom, hogy egyenlőre még nem tudom milyen halakat szeretnék bele. Pontosabban tudom. Ha látok egy szép tengeri akváriumot szép színes halacskákkal (bohóchalak, doktorhalak, zászlóshalak), akkor alig lehet elrángatni mellőle. Tetszik az is, hogy van benne elég tér.És a korallok is... Sajna az ilyen akváriumok nem kezdőknek való és elég költségesek is. És ha pl elutazom 2hétre, akkor tuti vége.
Édesvíziek közül nem sok tetszik, talán azért, mert még nem láttam elég képet róluk. Talán a Malawi-tawi sügérek Pseudotropheus zebra és az estherae. Nekik meg zsúlfoltabb aksi kell asszem.
Amikro egy nagyobb földrengés, katasztrófa történik, akkor még napok, néha egy hét múlva is lehet hallani túlélőkről. Néha túl lhet élni a romok alatt is. Az emberek néha csodálatos módon élnek túl dolgokat. Az állatok hasonlóan. De ahogy az ember nem a fenti körülmények közt tartja a gyermekeit - bízva benne, hogy valami csoda folytán túl élik a nyomorúságos körülményeket. Ugyanígy én halat sem ilyen módon tartanék. Túlélheti. De ez a cél?
(Ez nem neked szólt, mert tudom, hogy csak felvigyázol rá, és még így is utánanézel a dolognak.)
Köszi a válaszokat. Ő egy profi túlélőnek tűnike, mert már kb 1 éve megvan nekik a hal. Én mindig is csodálkoztam rajta, hogy hogyan lehet így halat tartani.
Elajándékozni nem merem, mert lenne balhé belőle. Tegnap vettem neki egy növénykét, az üzletben mondták, hogy hagyhatom lebegni a vízben. Le is cseréltem kb 30%-t is a viznek. Ami érdekes volt, hogy teljesen nyugodt volt, amí kotorásztam az edényben. Nemsokára hazajön a gazdi és akkor javaslom nekik a nagyobb akváriumot. Jól beoltom vele a gyerekeket... :)
Sajna nálunk (Hollandia) több helyen látni ilyen pár literes aranyhalas üveget minden nélkül. Ez a tartály talán 1 fokkal jobb, mert nagyobb.
Viszont én is szeretnék majd akváriumot!!! De csak pár hónap múlva.
Mi lenne ha elajándékoznád egy tavas ismerősödnek, a beleegyezésükkel?
Eddig se sokat törödtek vele, ha ilyen lehetetlen körülmények között tartották, nem érdemlik meg a társaságát...
Ha erre nem vállalkozol akkor több lehetőség van: 1. 2-3 naponta 1/3-os vízcsere a módszert pár hozzászólással lentebb belinkeltem. Óvatos etetés. A leghűvösebb helységbe tedd! 2. Ez már beruházást igényel: nagyobb aquarium min 30 literes, kis motoros szűrő, élő növények, valami világítás.
Én nem akarom itt az észt osztani, de annak az aranyhalnak lőttek....
Egyrészt a hidegebb vizet szereti (20-25 fok), másrészt elég sokat szennyez -> ergo szűrés kéne neki, meg sima friss csapvizet sem szokás még az aranyhalnak sem adni...
A halak betelepítését nem szabad elsietni, 2-3 hétig menjen a növényekkel és minden technikával és csak utána jöhetnek a halak. Kb 2 hetente 5 új hallal.
Baráti társaságban egy olyan műanyag cucc terjed el, ami szülőszobaként funkcionál. V alakú. Az anyahalat egy napra bele lehet tenni, ha megszüli a piciket, akkor azok lezuhannak alulra, ahol az anyjuk sem eszi meg őket. Ha megnőttek, akkor mehetnek a nagy akváriumba. Generációk úta jól működik :)
12 év után akvárium építésbe vágtunk kedvesemmel. Alapakvárium (112l, tetővel, tokkal-vonóval). Tegnap vettünk bele növényeket, biofolyamat indítót, telepítettük, a vize szépen kitisztult, egyelőre minden rendben van. Holnap jönnek bele a halak.
A Westendbe mentünk növényekért. A srác olyan volt, mint aki be van szívva, de mindegy, szakembernek nézett ki. Az árakon voltam ledöbbenve. Szerintem 3-4x-es szorzóval árulják a termékeket.
A Kassák Lajos u 74 alatt (13. ker) van egy bolt, ahova ma megyek. Biztos, jobb ha nem bulvár plázás boltba megyek. Voltatok már ott? Van mindenféle, jó áron?
Üdvözlök Mindenkit, még csak most járok itt először.
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Sajna nem értek az akváriumokhoz... Szóval rokonok elutaztak és rám maradt egy kis akvárium féleség vigyázóba. :)
Egy kb 5-10 literes műanyag edény benne 1 azaz egy aranyhal. Elég gáz lehet neki, mert az ég világon nincs benne semmi, csak pár apró színes kavics. Se növény, se berendezés... :(
Érdekelne, hogy mi a teendő nagy melegben? Baromi hőség kint és bent is. Cseréljem többször a vizét? Lehet 2-3 naponta a víz negyedét hűvösebbre cserélni? Vannak olyan italhűtős fagyasztós párnák, tegyek egyet a tartály mellé?
Nekem azt mondták csapvíz jó neki, könyvekben meg különböző vízkezelést írnak.
Nem szeretném, ha pont ezalatt a pár nap alatt lenne baja.
Na de mi lenne a kérdésed? Az, hogy milyen vízkezelő szert használjál vagy az, hogy szükség van e vízkezelőre? Az Aquatan és növények növekedése között csekély összefüggés van, annyi csak, hogy megköt fémeket, amire a növényeknek szükségük lehet. Persze jó lenne tudni pontosan, hogy milyen fémeket is köt meg...
Sziasztok! Felajánlok almacsigákat. Értejövőknek ingyen, de 2-3 hetenként megyek Pestre. Akkor kis kitérővel némi szállítási díjért. Napsárgák, fehér testtel. Most kb 3-3.5 cmesek. Nagyon szépen tisztántartják az aksi alját.
Szia! A novenyek iskolapeldai annak, hogy mindig ami a legkevesebb, az fogja vissza oket. Nekem regebben ez a vas volt, azt hiszem eleg rendesen vastalanitjak felenk a vizet. Sera folyekony novenytappal potoltam, azota ha meg a CO2, nonek mint a veszedelem. Szoval ha meg nem nyomatod, erdemes megprobalni. Amig kanikula volt, nem csereltem elesztos palackot, hogy az amugy is meleg es oxigénszegényebb vízben ne legyen feleslegben, egy hete feltettem. Az anubiasok ugy megindultak, hogy csak pislogok :)
Eltűntek az algáim, nagyon örülök! Kevesebbet járattam a fénycsövet és egyik pillanatról a másikra eltűnt, lehet, hogy a nagy meleg volt az oka? Most világítok normálisan, kíváncsi vagyok mi lesz így az eredmény. A növényeimen azért sajnos meglátszik hogy kevesebb fényt kaptak, hogy turbózzam fel őket?
Emperor írta valamikor, hogy ő nem használna Aquatant vízcserekor, akkor mégis mi lenne a jó megoldás?
Social network, ismeretsegi halozatok nyilvantartoja. A wiw egy a sok kozul. Valaki kuld neked meghivot, azzal regisztralhatsz a rendszerbe, es egy a tagok szamara publikus ismeretsegi listat hozol letre a mar regisztralt tagokbol. Igy ismeretsegek egy jo nagy grafot alkotnak. A tagoknak egymas ismerosei lathatoak, igy peldaul megnezheted hany ismeretsegi lepesben ered el Gyurcsany Ferencet vagy a Baratok kozt szereploit. :)
Nagyon jó fej, segítőkész pasi és sok mindent mondott!Köszi a tippet.Egyébként megemlítettem, hogy itt kaptam a nevét, egészen zavarba jött!:-)
on: vettem még 5 rózsás márnát, a meglévő 10 illetve 9-hez.Az egyik zöld díszmárna jóval kissebb volt mint a többi- pedig evett figyeltem- és egyik reggelre a szűrőre volt tapadva.Lehet az, hogy valamiért gyengébb volt, oda szívta és nem tudott elűszni? Szegény 2 hetet volt Nálunk.........azé' megsirattam!
Hát a fele elhullik,a másik fele meg egy darabig együtt van a többiekkel,aztán megy ismerősökhöz,vagy a netre.Ez alatt azt értem,hogy:
szerintem ha pesti vagy,az akvarista.hu-n pillanatok alatt kapnak az ajánlatra(már ha ingyen hirdeted őket,bár nemtom ki az az állat,aki még ebből is pénzt akar).Van egy olyan topik,hogy halak adás vétele,ott feldobod mint ingyen elvihető és már mennek is érte.
Viszont mivel én vidéki vagyok(nem tudom te hol laksz),az iwiw-en a környéki települések apróhirdetéseibe mikor alkalmas,beírom hogy van halacska,és erre is harapnak.És már ki is ürült az aki.
A dunsztos uveges modszert az altalad írtak miatt a "szoba sem jöhet" kategoriaba soroltam. :) Most agyalok a dolgon, mert a butor aljaban lenne egy 25cm szeles, 30cm mely hely, ahoval mehetne 25 elhosszusagu kocka aki, amiben a vizet a fentibol tudnam bejuttatni, es mivel elevenszulok, meg be is lehetne kicsit rendezni... aljzat, par mini novegy, picike fa.... szerintem nagyon baba dolog lenne a nagy alatt... amitol felek, hogy allitolag a 2. akvariummal kezdodik a veg, es elobb utobb jon a harmadik-negyedik-otodik. :)
..nehéz dolgok ezek, de a magyarázata annak, hogy korábban miért volt egyszerübb talán az, hogy régen erösen redukált/csökkentet lassú égési folyamatokkal müködö akváriumok léteztek, ami alatt egy minimális tápanyag ellátása a vizinövényeknek, csekély szerény kis megvilágitás stb.. volt csak lehetséges.. ami egy ilyen csökkentett 'sporoló lámpa alatt' müködö bio-folyamatokhoz elegendö volt.. ha ma az ember egy erösebb (modernebb filtert beletesz, már ez a folyamat azonnal összedölt..) vagy pl. fénycsö, jön az új modern erösebb stb.. ez készteti a vizinövényeket az erösebb növekedésre, - ha az erösebb fotoszintézisnél a többi tápanyag nem áll rendelkezésre amire automatikusan szükségük lenne, (mivel az erösebb fénynél való növekedésnél gyorsabban felhasználják a rendelkezésre állót;) -akkor az egész folyamat összedöl.. már az Emperor_ is többször utalt rá, hogy minden anyagnak jelen kell lennie a növények fejlödéséhez; - ezt én is igy látom, csak ezt kiérzékelni, marha nehéz.. de nemcsak ez hanem az akvárium valóban akkor müködik ha egy redukált csökkentet folyamatokat teremtünk ha ezeket megváltoztajuk nehézkes, rögtön zavarok jelentkeznek, ugyanakkor mindenre van orvoslási lehetöség a technika formájában, pl. vannak ugye napi trágyázást biztositó automaták (mivel erös filterekkel, fénynél is..stb.. szükséges lehet egy naponta adagolandó folyadék-trágyázása a vizinövényeknek..) tehát ilyen értelemben az extrém redukált-rendszert mi teremtjük meg, illetöleg a technika segitségével szimulálhatjuk..(CarloB)
...más megoldás nincs, hogy az ember (Internet, könyvek, stb.. segitségével..) a helyzetbe teszi önmagát; hogy az akvárium helyesen és örömet okozva funkcionálhasson, szépen dúsan beültetve vizinövényekkel, ahol a halak is szemmel láthatóan jobban érzik magukat, a növények termelik napközben az oxigént, söt egyesek antibiotikusan is hatnak, tehát egy jól növényekkel beültetett medencében a betegségek ritkán lépnek fel.. ha a vized kemény, valahogy a keménységét csökkenteni, (de az elevenszülök..stb.. szeretik a keményebb vizet is..) vannak biztosan más lehetöségek is a vizlágyitásra, mint a vegyi folyadékok; a pH értéket nem oly egyszerü megbizhatóan mérni, deha ugysem tudod befolyásolni/megváltoztatni akkor mindegy.. viszont ha porlasztassz azzal kijön a kis természetesen termelödött CO 2 is, és felnyomja a pH-t; tehát a növények számára kedvezötlenné teszi.. tegyél fel új képeket az akváriumodról akkor talán többet látunk..-:)) és az esetleges hibákra utalunk.. de nem kell rögtön a legveszedelmesebb betegségre gondolni, - sajnos nagyon gyakran gyengén táplált állatokat lehet beszerezni, akik késöbb sem tudják ezen korai gyengédségüket leküzdeni, nekem is vannak Coryk akik bizony (egy bizonyos tenyésztötöl) nagyon betegesnek gyengének tünnek, sajnos olyan törzsekkel csinálja a tenyésztést aminek ilyen beteges utodok lesznek az eredményei..(CarloB)
De mit lehet csinálni ezzel a sok kishallal? Te hova teszed őket?
Megtartani nem lehet, mert fél éven belül mozdulni sem tudnának, annyian lennének. Be lehet adni őket valahova? Eddig két boltban kérdeztem, de egyiknek sem kellett. Azt mondták, csak tenyésztőtől vesznek, mert nem akarnak fertőzött halat behurcolni az állományba. Pedig ingyen adtam volna, csak vigye már el valaki a felesleget. Különben lassan tömeges mészárlásra kényszerülök, a nagyobbak érdekében.
nekem is van egy "születő" üvegem,de a halacskák rendszeresen kiborulnak ha beleteszem őket,meg se moccannak,vagy pánikszerűen úszkálnak össze vissza.párszor próbálkoztam vele,hogy beletettem őt(őket),de 2 óra alatt annyira megsajnáltam,hogy inkább hanyagolom ezt a módszert.
talán ha lenne egy pl. 5 literes aksid,amibe ha már látod hogy nagyon hasas,különj teszed,a mama nem fog megenni minden egyedet,sőt lehet hogy egyet sem.
Nekem is közel hetente születik új csapat,és nem bántják őket a nagyok,még a ponytlazacok sem.Pedig én azt hittem baj lesz,de úgy látszik a 100 liter és az úszó májmoha segít elbójni.
Egyébként ezt az úszó májmohát ajánlanám neked is,hamar elszaporodik,és a mollyk,guppik imádnak benne elbúlni,míg el nem érik a versenysúlyukat.
A lány mollym rendszeresen tisztességes pocakot növeszt, aztán ez leapad... szóval úgy tűnik szaporodnának. Van az akiban négy fehér tetra, amik szerintem nagyon gyorsan kezelésbe veszik az ivadékokat, ezért szaporulat zéró. Valamelyik kereskedésben láttam egy az akiba belógatható hálót kerettel, amivel el tudnék képzelni egy elkülönítőt neki és a kicsiknek, de nem tudom ez az anyukának mekkora stresszel járna... esetleg más ötlet, amiben nincs olyan hogy "szabadulj mg a tetráktól" :) ?
A west-endben lévő üzletben vásároltam a halakat. De annak már fél éve, azóta új hal csak az lett ami ezektől szaporodott. A TBC-s hal pedig most, fél év után keletkezett. Tehát nem behurcolt betegésgről van szó. Ha egyáltalán TBC, mert ugye ezt soha nem fogom megtudni. Ki boncoltat fel egy díszhalat? :-)
Egyébként ez kicst hülyeség a szakkönyvekben. Mindegyik leírja, hogy azonnal vigyem állatorvoshoz, meg boncoltassam fel...Ugyan ki a fene áll szóba egy akvaristával, egyetlen kidülledt szemű kishal miatt? De szerintem akvarista se sok olyan van, aki ezzel szórakozna. Ha úgy ítéli meg, akkor gyógykezeli, ha nem, akkor meg eutanázia és kész. Senki nem fog boncoltatni, nem értem, miért írják ezt a könyvek.
Nem volt túltelepítve az akváriumom. Az más kérdés, hogy hülye voltam vásárláskor mert nem mondtam a csajnak az üzletben, hogy csak egyneműeket adjon mindenből. Úgyhogy mostmár valóban a határon van, mivel nagyon szaporodnak. De annyi még messze nincs benne, hogy emiatt TBC üsse fel a fejét.
A PH-t pont mérem, vagyis foglalkozom vele. Bár ha kemény a csapvíz, azzal nem nagyon tudok mit csinálni, a vegyszeres kezelésen kívül. Azt viszont sokan nem ajánlják. Ettől függetlenül, a PH nem rossz. A felső határ felé van, de még az optimális határértéken belül.
Nem tudom hol laksz, de biztos van vmi megbízható bolt a környéken.
Én soha nem veszek ott semmit, ahol a növények fonnyadtak döglött hal úszik a vízben vagy szennyezett a tubifex. Megveszem aztán ha otthon kiderül, hogy piszkos és döglöttek kihajintom és ott többé nem veszek.
Jól bejáratott, gondozott, tiszta boltokban beszerzett cuccot használok.(egyszer más ügy kapcsán még Franciaországban is találtam egy pláza méretű kereskedést:) ).
Ha az eladón látom, hogy ért hozzá már fél siker!
Csak így tudom a betegségeket elkerülni!20 éve....
Bárcsak ilyen egyszerű lenne... Hiszen pont ez a problémám.
Az, hogy akkoriban elég volt összecsapni az egészet és mégis virágzott, mert talán akkor még ihatóbb volt a csapvizünk, nem világítgatták le a halakat, meg nem nyomták tele vegyszerrel az agyukat, meg a növényeket...hagyjuk...xar világban élünk...ergo a halaink is...
..pedig ebbe az irányba kell menni, ahogyan levan irva, -itt a pH értékröl jóformán alig esik szó az sem érdekel senkit, pedig ha bevann tartva vagy csak egy kedvezö rányba megy a betegségekkel alig van gond.. és halaknak akiknek nagy medence kell kisebb térfogatban tartani problémás.. legalább egy kompromisszumba bele kell menni, pl. itt Botia macracantha; 300 l netto vizmennyiség és nemtúltepiteni a medencét ..stb..
Köszi az infót. Már csak azt nem tudom, milyen körülmény fordult kedvezőtlen irányba...Nem látni semmi gondot. Bár a nőstény guppy háta mintha görbébb lenne, és egy másik xiphonak akkora a hasa mint egy ház. Hasvízkórra gyanakodtam, de már fél éve így néz ki, és a látványon kívül semmi más baja nincs.
Köszi, de ezt mind képtelenség betartani. Talán még akkor sem lehetne, ha naponta kizárólag az akvárium, és a halak lelkivilágával törődnék.
Azonban a fontosabb paraméterekre nagyon ügyelek, és azok mind rendben is vannak. Rendszeres vízcsere 2 hetente (30-40%), kb. 6féle eleség, kevés kaja, oxigén porlasztás, szűrőisztítás, hőmérséklet stabilizálása, megfelelő mennyiségű hal, összerakható fajok, sok növény, stb.
Bár mivel eszement módon szaporodnak, mostmár sürgősen keresnem kell valami megoldást a jövevények elhelyezésére, különben tömeges kivégzést kell eszközölnöm a többiek védelmében. Még egy szülés, és az akvárium túlnépesedik.
Hol lehet konkrétan utánaolvasni ennek a TBC-s megbetegedésnek? Kerestem, de eddig nem találtam, pedgi nagyon úgy néz ki, hogy nekem is van egy pont ilyen halam...
Itt is gyerek van, ráadásul a napokban jött ki a kezemen az ujjaim között olyasmi mint a gomba, de eddig azt hittük, hogy a nyaralásból fürdőből hurcoltuk haza...mostmár kezdek aggódni...
Nem toom, ez az akvarisztika mindenkinél ilyen macerás dolog? Még csak fél éve van meg, de állandóan van valami baj. Pedig összes "előírás" be van tartva, rendszeres vízcsere, vitaminok, többféle eleség, nincs túletetés, megfelelő szűrés stb.
Mégis kifogom a legdurvább betegséget.
Nna, pontosan ezen akadtam ki én is és ecseteltem is az akvarista fórumon... Annak idején, gyerekkoromban telenyomtam slaggal az akit, belenyomtam egy kis növényzetet, azt jóvan. Hónapok múlva burjánzott minden, a halak szaporodtak mint állat, állandóan el kellett mindent ajándékozni, mindenből annyi volt, pedig nem volt még akkoriban hozzáférhető csúcstechnológiás szűrő, meg ilyen nyalánkságok. Sima szivacsos levegőztető cuccnak is örültünk, hogy meg tudjuk venni, meg egy hőmérő aztán kész, más nem is volt. Mégis minden frankó volt.
Most meg már 100 rugó felett járok bőven ha mindent kiszámolok, amit ráköltöttem erre az egészre, a halaim nem akarnak szaporodni, sőt hullanak, betegszenek, a növényeim rothadnak mint az állat....ehhh...idegesítő az egész...
A myco baktérium az ember kezén tud megtelepedni (sérülés kell hozzá) és fekélyes csomókat okoz. Ezért is kell előtte és utána is alaposan kezet mosni. Sajnos leggondosabb kezelés mellett is előfordulhat betegség vagy elhullás. Beszéltem állatorvossal a myco-ról és azt mondta, hogy ha jól vannak tartva a halak akkor csak öregkorukban jelentkezik a TBC. Ha a körülmények kedvezőtlen irányba fordulnak akkor előjöhet, ez mondjuk minden parazitás, baktériumos, stb megbetegedésre igaz.
A TBC nem gyerekjáték. Ha jól tudom, emberre is igen komoly veszélyt jelent. De mi a franctól lehet egy hal TBC-s? Egyetlen új hal sem került a medencébe fél éve, aki behurcolhatta volna.
A többi halon egyelőre nincs probléma, bár az irodalom szerint ilyenkor azonnali teljes fertőtlenítés kell. De azt én most nem tudok csinálni. Úgyhogy megy bele egy kis malacith zöld, aztán majd lesz valami. Mindenesetre, a gyereket akkor most nem engedem az akvárium közelébe.
Nem toom, ez az akvarisztika mindenkinél ilyen macerás dolog? Még csak fél éve van meg, de állandóan van valami baj. Pedig összes "előírás" be van tartva, rendszeres vízcsere, vitaminok, többféle eleség, nincs túletetés, megfelelő szűrés stb.
Többféle módszer van, leírok 3-at. - jégkockát vagy jégkását kell tenni vízbe és ebbe a halat, - CO2-os ásványvízbe a halat, - ollóval el kell vágni a gerincét a feje mögött.
Egyik se túl vidám dolog:-(. Hogy melyik okoz a legkevesebb szenvedést azon máig vitatkoznak.
Már megint beteg az egyik halam. Egy fekete szifo. Az egyik szeme ki van dülledve, mögötte szürkés folt, olyan kelés szerűség van. Elég sokat pipál, de a betegsége miatt lehet, mert a többinek semmi baja, azok nem pipálnak. A víz cserélve van rendszeresen. Amúgy fürgén úszik, és eszik rendesen.
Mi lehet ez? Hasvízkór, és TBC-től tartok.
Kiszedjem és pusztítsam el? karanténozni nem tudok, nincs gyógymedencém.
Nem tudom melyik topicba írhatnám, el szeretném adni az akváriumom állványát, ha érdekel valakit írjon mailt. Jelenleg egy 200 literes aki van rajta. Kecskeméten lakom.
Közben sikerült telefonon értekeznem a gazdival, remélem, jön mindjárt.
(Azért a döglöttet kihalásztam. Brr.)
A döglődő szerintetek magához fog még térni, vagy kimúlik? (Ott fekszik az akvárium földjén, és csak a kopoltyúja mozog.) Ti mit csináltok egy hallal, ha beteg, és úgy ítélitek meg, hogy megérett az eutanáziára? Hogy ölitek meg? Vagy megvárjátok, hogy magától kinyúvadjon?
Előrebocsátom, nem olvastam egyáltalán vissza, és a férjemé a cucc (ő hozta a közös háztartásba kb. 2 éve), tehát nem is értek az akváriumhoz. Sajnálom.
Viszont most sürgős eset támadt, és egyedül vagyok itthon a dögökkel. :-) (Meg a 15 hónapos bébim.) Úgy kezdődött, hogy kb. 3 hete vett a férjem egy csigát az akváriumba, mert azt mondták neki, hogy az jól pucol. Ne kérdezzétek, hogy milyen csiga, gőzöm nincs. Elég nagy, olyan 5 centis háza van. Már idáig is művelt furcsákat, pl. mióta nálunk van, az akváriumban már kétszer megjelent valami méhkashoz vagy mihez hasonló nyálkás képződmény a tetején, amit a csigára fogtunk. (Ez lehet a csiga? És mi ez? Így szaporodik?) Aztán a nagy melegekben ugye túlságosan felmelegszik a víz, a férjem ilyenkor nyitva szokta hagyni a tetejét, hogy szellőzzön, csak a csiga óta fél, hogy kimászik. Szerintetek reális, hogy kimászik, vagy hülyeség? És ti hogy hűtitek a vizet? Aztán valamelyik este nézzük, hogy a csiga valami hosszú csőszerűt formáz magából, és azt dugdossa a víz felszínére. Mit csinált?
De most jön a java. Jövök haza, és látom, hogy a halak szájjal a vízfelszín felé nyomulnak, ott lógnak. Na, annyit már megtanultam, hogy ilyenkor bajuk van, mondjuk oxigényhiányos állapotban vannak. Nézem jobban, hát a földön is fekszik vagy kettő, az egyik teljesen kész (döglött, minden valószínűség szerint), de a másik sincs sokkal jobban. A harcsa is döglődik. A szivattyú nem működik. Na, akkor látom, hogy a teljesen agybajos csiga bele van szippantva a szivattyú beszívókájába. Uff! Most már kihúztam, tehát működik a szivattyú, ez jó. De szerintem a csigának is annyi. Nektek is volt ilyen? Mi a fenét kellett volna csinálni? Valami szűrőt már a beszívókához is? A döglött halat szedjem ki, ugye? Vagy várhatok vele pár órát, amíg megjön a gazdi?
Ötlet: figyelem itt az ioncserés víz problémát.Ha van ismerősötök eü. intézményben(akár kórház, akár rendelő) na ott van ionizáló lészülék.Csapvíz bemeny, ioncserélt kijön.Kedvesen mosolyogsz, 2-3 kannával odaállítasz oszt biztos adnak.Most már Én is értem, hogy annó minek vittek annyit tőlünk:-)
.. a talbletták jók mert azt a harcsák szivesen belakmározzák, és mint emlitett idönként adhaccc élö eleséget is a halaidnak, mint különleges harapni valót.. a levegöztetö jó ha van, mert lehet vele a mulmot leszippantani (barna hal ürülék, elhalt növényi részeket..stb..), -az azzal müködö kis szövet/zsákos iszaplopóval, - azonkivül ha a vizhömérséklet nyáron felugrik 30° C felé, ha az ember porlaszt, akkor ez kissé hüti a vizet, -hátránya mint emlitett, hogy a CO 2 kijön, ezáltal a pH érték fel megy, éppen ezért csakis indokolt esetben a porlasztás.. sok sikert (CarloB)
Aquaszut Aqua System 2 . 3 féle szűrőközegnek való szűrőkosár. Nem túl erős vízáramlás. Nekem több mint fél éve megy egyfolytában. Kb havonta tisztítom. Egy 130-as aksit szűrök vele. 8400 pénzért mérik az aquadepo.hu-n. A Gizella utcában van az üzletük.
Igen, tudom, hogy olcsóbb, persze. Ráadásul nekem villanyszerelő se' kéne, magam szoktam ilyesmit csinálni, nem nagy was ist das... Az aksitetőt is én csináltam, barkácsolgattam össze, meg a többi fényt (a sima neonokat).
Csakhát a komplettben nagyon jó, hogy búra van hozzá, cseppálló végülis (tudom, ha veszek ilyen foglalatot, az is jó), olyan jó kompakt, szép és igényes kivitel...sokkal másabb azért, mint a barkács. Inkább összespórolom...azért is kell még várnom sokat arra, hogy tudjak egy másik Fluora-t venni, de megéri... :)))
Ma pl. próbálgattuk átpakolgatni a növényeket, átforgattuk a talajt, stb. A párom a nagy növényeket úgy vette ki, meg tisztogatta a csigáktól meg, hogy a vizes növény állandóan a bekapcsolt fénycsöveken kötött ki, persze ő nem vette észre, én szóltam neki. No ekkor áldottam az eszem, hogy inkább költöttem a drágább, kompakt kivitelre...szerintem már simán megrázta volna az áram, de legalábbis rövidzárlatot csinált volna a csurom vizes növényekkel.
Én azt mondom hogy semmi képpen nem éri megvenni egy komplett armatúrát mert többszöröse az alapanyag árának egy armatúra nem áll sokból trafó kondenzátor foglalat ha ezekből megveszed a megfelelőt akkor kb egy csőre kijön 700-800 Ft-ból.
Nekem így van megcsinálva egy villanyszerelő rakta össze az egészet.
Mégegy dolog eszembe jutott... Az nem megoldás, hogy beleteszem a gyantát a szűrőbe és magát az aki vizét szűröm vele folyamatosan? Megoldható ez? Okozok ezzel vmi kárt?
Értem, hát a gyantával csehül állnak a vidéki üzletek, de szerintem rendelésre az itteni üzletben is hoznak, úgyhogy utána fogok nézni. Márcsak azért is, mert az ioncserélt víz készen bazidrága lenne. Mondjuk lakásban izgalmas lesz megoldani a vízátengedős-dolgot...
A világítás gyengeségét azt éreztem és próbálok is rajta mindig javítgatni, mégegy 60 centis 18W-os OSRAM Fluora biztosan be fog figyelni, amint lesz rá lóvém. A cső olcsó, de a komplett armatúra-cucc mindennel az marha drága, barkácsolni meg nem akarok, úgyhogy ez még várat magára.
Ha veszel kevertágyas műgyantát a Zsili boltban, akkor 500Ft a csere díja 1 kg gyantának. 100 liter átlagos keménységű (15 nk) vizet tudsz vele 0 nk-ra lelágyítani.
Én 75 liter vizet engedek át 0,5kg gyantán, teljesen nem viszi le 0-ra a keménységet, de ez nekem pont elég. Nettó 250 literes aquariumban cserélek vele vizet 2 hetente. 250 Ft-ból megvan a lágyvíz a 2 heti vízcseréhez. Havi 500 Ft. Nem tudom mennyi most a cigik-ára, de egy doboz kb ennyi.
Ha a haverodnál elegendő fény van és nálad nincs, akkor ezért nőnek nála a növények és nálad nem. Ha bármelyik szükséges összetevő közül hiányzik valami, akkor nem nőnek. A szabad vízi növények pedig hűvösebb vizet igényelnek általában.
A halak tekintetében pedig a haverom is ugyanabban a vízben ikráztat, meg szaporít, mint én, neki mégis sikerül, de ő nem innen veszi a halait, amennyire tudom, hanem az ország más részeiről.
Namost az, hogy épp véletlenül egy rossz törzsbe nyúltam volna, azért kétséges, mert van tíz szumim, tíz neonom, két (állandóan párzó) körmösbékám, kakadu sügerek, cápaharcsák, stb. nem ragozom...a lényeg, hogy ennyi halból egyetlen egy sem szaporodik, folyamatos udvarlás, majd párzás mellett...azért ez csak fura...
A körmösbékás fórumon azt írták, hogy valószínűleg az utódokat felfalta az aki többi lakója...ez még talán-talán, dehát a többi utóddal mivan? Kéne vagy száznak lennie ilyen halszám mellett...
No majd már rászánom magam és leellenőrzöm a vizet, hátha sikerül rájönni, mibaja...
Megmondom őszintén, nem méregettem és azt is megmondom miért.
Haverom adott növényeket, aki semmi mást nem csinál, csak simán beleengedi a csapvizet az akiba. Olyan gyönyörűen fejlődnek a növényei, hogy ihaj. Namost ő tök ugyanazt a csapvizet engedi ugye bele, amit én, mivel kb. 1km-re lakik tőlem. Elhoztam tőle növényeket és bár azok érdekes módon kevésbé rothadnak, de előfordult, hogy elvesztették egy-egy levelüket (persze rothadás útján), viszont jottányit sem fejlődtek hónapok óta, ugyanolyanok, mint amikor elhoztam őket. Őnála pedig nap mint nap lehetett látni a fejlődésüket.
Namost a világítás az nála (500l aki) sokkal komolyabb mint nálam. Amiből nála van egy rakat fénycső, abból nálam (300l) csak 2db van, plusz egy OSRAM FLUORA (18W). A talaj nála apró szemű kavics, nálam meg kvarchomok, de már jóideje nem rothadnak bele a gyökerek, mert kicseréltem kicsit nagyobb szeműre a talajt (az elején a gyökerek is rothadtak). Talán ennyi a szembetűnő különbség.
Lehet különös, de én már egy kis algásodásnak is örülnék, mert talán már az is egy kis fejlődést mutatna, de egy deka alga sincs, sőt az üveg belső felületén sem képződött számottevő filmréteg. Az alganyalók sem nyamizzák az üveget. Néha bepróbálkoznak, majd csalódottan továbbállnak a talajra (csak ott van kaja), meg a növényekre néha.
Most, hogy jobban belegondolok, a helyi akvarista üzletek is pont ugyanazt a vizet engedik az akikba, amit én...máshonnan meg nem származik növényem.
Azaz nemrég kimentünk egy patakpartra a párommal és ott begyűjtöttünk kétféle növényt. Azt gondoltam, majd azok bivalyok lesznek, hiszen azoknak mindent ki kell bírni. Gyönyörű, fejlett növények. Beraktam őket, már a második napon kezdődött a száruk "rozsdásodni", rothadni...
Hááát elvileg nem lágy vízben meg sem termékenyülnek az ikrák. Ásványvíz az nem jó (általában), a forralás is kevés. Olcsó megoldás az esővíz, tőzeggel savanyítva. Aztán az is lehet, hogy egy leromlott törzs halait vetted meg. Vagy újabban a neonokat is lelámpázzák, bár ezt kevésbé hiszem. Milyen a csapvized pH, GH, KH?
Látod, ez az érdekes, hogy annak idején (gyerekkoromban) ugyanez a csapi víz volt, mint most. Volt két neonom párban, úgy elszaporodtak, hogy tizessével kellett elajándékoznom őket anno.
Most meg már akárhány féle vizet próbálok ki (ásványvizek, csapvíz forralva(!) és simán), a tíz neonom, tíz szumátraim egyetlen utódot nem képes nemzeni, holott feszt párosodnak, meg udvarolnak mint állat (kakadu sügerek pl. szintén). Ez gyanús nekem...
Sajnos igaz. A halacskaknak van az oldalan egy erzekszerv, amely a viz aramlasat, belso hullamokat erzekeli. Egy gomb akvariumban a viz belso aramlasa nagyon termeszetellenes, vannak akik szerint begolyoznak tole a halak...
..(most egy másik gép elött vagyok, és igy talán sikerül egy képet beszúrni..) általában már az akvárium vásárlásakor figyelembe kell venni a fénycsöveket, - mert utánna késö; különösen ilyen esetekben problémás ha csak egy-két monopolhelyzetben levö cég gyártja, akkor csakis azt azon az áron lehet megvenni amin ök adják el.. a táblázatban levö szabvány fénycsöveket általában minden cég gyártja.. (CarloB)
Én rengeteget kutattam mire megtaláltam ezeket az Osram fénycsöveket.Pesten találtam volna,de itt vidéken nem nagyon volt,sőt még netem sem volt(1997)akkoriban,hogy rákeressek. Egy ismerősöm mondta,hogy az xy villamossági szaküzletben lehet kapni valamilyen akvarisztikai fénycsöveket.És láss csodát meg is kaptam,igaz rendelni kellett.Álmomban sem gondoltam volna,hogy a biztosítékok és hőkioldók mellett ilyen fénycsöveket is forgalmaznak.:-)
..de van aki tiltakozik ellene, én már láttam nagyon szuper filmet erröl, amikkor is egy Egyetemi tanár magyarázta a tv -ben, rémitö képek mellett, hogy pl. a Japánok a feldolgozó hajókon elevenen már az úszókat vágják lefelé, a fogás fele szemétnek minösül a hálóban megfuladt halakat egyszerüen mint szemetet visszadobták a tengerbe..és próbálta magyarázni, hogy igenis fájdalamat éreznek mint gerincesek, ugyanolyan fejlet idegrendszerük van mint az emlösöknek.. (CarloB)
..szia! magamra akkor haragszom ha betüket kihagyok vagy ha helytelenül irom..de minimálisak a lehetöségeim ez is egy görgös egérü gép, korlátozott tasztatúrával..-:)) de a lényeg átment ahogyan látom, nemtudom, hogy általánosságban lehet -é mondani, hogy a magyarok között kevés ember van aki az állatokat humánabban nézné; pl. a rádioban hallottam sajna elég gyakran hihetetlen rémhireket pl. gyerekek a vasúti sinekre kötözték a kutyát, amikkor jött a vonat (csak úgy szorakozásból) vagy valaki az autója után kötözött egy kutyust és kilométereken keresztül húzta maga után, majd bedobta a szántóföldre.. a másik valami adásba mondta egy nö egy állati menhelyre kerülö kutyus esetében, hogy két ember úgy megvertek egy kutyust, hogy a veséjét hazavágták véres vizelete volt és a férfiaktól nagyon fél.. szóval ez mind mind elkeseritö a társadalomban, hogy ilyesmi megvan engedve és én úgy látom, hogy az állatok iránti szemlélettel általánosságban nemstimmel ott valami.. (CarloB)
..sajnos problémás; nagyon úgy néz ki, hogy a Hagen -ed van, ez a Márka egy egyedüli, mert ezek a fénycsövek nem szabványok és no name cégek nem is gyártják, de a 24 Watt nem is szabvány csö.. próbálj meg a neten kutatni hol lehetne; helyesen irják a gyerekek, hogy ha több csö lehetöséged van akkor keverni a szinhömérsékletet, DE HA CSAK EGY FÉNYCSÖVET TEHECC BELE, akkor 3000 - 3500 Kelvinnél maradnék, ez sajna kissé vöröses, sárgás fény de ez jobb lenne a növényeknek... (sok sikert CarloB)
Nekem már van ilyen, fut is évek óta, csak valami anyaghiba miatt eltört a kimenő csonk. Most ragasztva van, de ne bízom benne, Ezért kell adott méretű szivattyú, mert a rendszer többi tagja is ilyen. Tuning helyeken is a 9-es méretet használják ez a bajom, ezért keresek olyan boltokat ahol sokféle szivattyút árulnak, hátha valahol akad ilyesmi.
Szerintem olcsóbban kijönne egy gyári" boltban megvásárolható verzó és biztosabban is működne. Ha csak a szivattyó kellene mert a többi megvan, akkor nézz szét a neten a tuningolós topicokban.
bocs, hogy offolok, de kéne egy kis segítség, hol tudok nagy választékban akvárium szivattyút venni. A gondom az, hogy nekem 6mm-es csonkkal kéne, de mindenhol 9-eseket adnának - számítógép vízhűtéshez kell, ezért offtopic.
Megmondom őszintén, én már arra is gondoltam, hogy a halak szaporodása is manipulálva van az ilyen "bolti" halaknál.
Annak idején, gyerekkoromban sokkal kisebb akival nyomultam, sokkal kevesebb tudással, stb. Úgy szaporodtak a halaim, hogy nem tudtam hová tenni őket, úgy kellett cserélgetnünk egymás közt a többiekkel, meg ajándékozgatnunk. Ma meg még a neonok, szumátraik, stb-k sem akarnak szaporodni nálam, pedig bazinagy aki, drága cuccokkal, jól is érzik magukat, udvarolnak is, meg minden, mégsincs utód vmiért... Persze tudom-tudom, sokminden közrejátszhat abban, hogy párosodjanak, de a halak láthatóan párosodnak ám, és mégsincs egyetlen utód sem! Ugyanez mondható el egyébként a körmösbékáimról is...csiga az persze van dögivel... :)
Rögtön hozzáteszem, hogy vannak búvóhelyek nagyonis bőven az akiban, tehát az sem fordulhat elő, hogy valamely halak felzabálják az ivadékokat, ikrákat. Ráadásul ez anno a kisebb akimban is előfordulhatott volna, mégis tömérdek halacska született. Na szóval rejtélyes ez az egész...
az állatvédelmi törvényben gerinces állatokról írnak, a halaknak pedig nagyon is van, még ha nem is szőrösek és nem dorombolnak. nekem fáj az, ahogy semmibe veszik ezeket az élőlényeket, filmekben kilőtt akváriumok stb mintha legalábbis bogarak lennének. erről a győzikésről nem tudtam (egy részt sem láttam még) de most nagyon felhúztam magam.
A 2005. szeptemberi akvarista napokon volt egy neonos medence.
Ha jól emlékszem, ebben nem volt növény vagy nagyon kevés.
Valaki tudna erről képet mutatni? (kerestem ,de nem találtam) megköszönném vagy egy linket ahol van kép és olvasni is lehet róla, hogy egy neonos biotóp jellegű akváriumba kell-e egyáltalán növényt tenni vagy sem.
http://www.finarama.com/gallery/amano.htm Ezen kívül valamit, köszönöm.
Nekem egy 60cm-es Sera Plant Colour-van 80 lityis aksiba kb 1.5 hónapja. Eddig bevállt, a növények is szépen nőnek de persze van melllette egy élesztős palack ami gerjeszti a Co2-őt. Ez a fénycső 4900K-es. Majd még szeretnék venni mellé valami más fénycsövet is.
elolvastam a cikket, ez alapján minden jel arra mutat, hogy rossz fénycsövet vettem, amíg a régi volt ilyen problémám nem volt. Ezek szerint a kék szín és a 10 000K-ami rengeteg?) okozza a problémát. Újat kéne beszereznem, ami vöröses színű és kb 3000K, pl Warm White, a fehér fénycső nem jó, ha jól vettem ki a szöveg alapján. Az OBIban például lehet jót és olcsón venni? Az én 70 literes akváriumomhoz kb mennyi K lenne szükséges?
diatoma: elhalt korallokból és egyéb elhalt vízi szerveztekből álló homok amin a nagyon pici dolgok, pld algák is fent akadnak. UV szűrő: UV-C sugarakat kibocsátó cső körül keringtetik a vizet lassan, kinyírja a baktériumokat, algákat, sterilizálja a vizet.
De egyik sem olcsó. Az UV-C csövet pedig egyébb okokból nem ajánlom. Mehet a vízibolha, de ez tényleg csak tüneti kezelés. Az okot kéne megszüntetni.
..én teljesen a levegöztetö ellen vagyok, ültesd be jól növényekkel nem sok halat betelepiteni az akváriumba, és akkor a levegöztetö teljesen felesleges, a vizinövények termelik az oxigént.. olvas itt bele az oxigénnel kapcsolatban a legvégén; http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=53327151&t=9006073 -- ..néz itt bele talán a tied is ilyen:
..nincs mit megkösszöni; a probléma csak az, hogy nemtudom konkrétan melyik fajról van szó - mert tulajdonképpen ö lenne az egyik legkisebb faj, a Synodontis nigriventris; - aztán van olyan is aki 80 cm; testhosszat is elérhet..
Individuum: ' Mazsola,a hátonúszó:) ' ez úgy teccet, mert ha nevet kap szeretve van..-:)) /...aztán sok sikert vele..CarloB/
' Rendben, a vízibolha tegyük fel elpusztítja az algát, de a probléma később ugyanúgy fennállhat. ' -- Pontosan ezért kaptad meg a linket, hogy néz bele; mi az oka, hogy hogyan lehet megakadályozni; különben ezt az egyik legjobb magyarázatnak, tartom a problématika megvilágitására: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=46755185&t=9006073 ..a másik a 10 000 Kelvin az nagyon sok; és itt a fénnyel kapcsolatban kérdezz rá konkrétan, ha a szövegben valami nem világos.. -olvas bele: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=49292400&t=9006073 (sok sikert, ...CarloB)
' Nem tudod az AME felemelte a szavát a Győzike show-val kapcsolatban? Tudod, amikor aranyhalat öntöttek a wc-be! ' -- ..jó, hogy ezen ennyire felbáborodtok, dicséretre méltó; - de azt is látni kellene, ami közvetlenül itt a szemünk elött, van akámennyire is elitélendö ez, hogy a hallal igybánt, sok esetben azok a halacskák akikröl itt irnak, életük végéig a kizókamrákban sokkal rosszabbul járnak, mert nekik nem egy gyors haláluk van, hanem csak a sok sok betegségekkel küszködve várnak rá.. (CarloB)
Elolvastam, két kérdésem lenne: Mi az a diatómaszűrő és UV sterilizátor? Ha ne Aquatant akkor mit használjak? Véleményed szerint vegyek vízibolhát és telepítsek az akváriumba?
Aranyhal üvegek egy kinzást jelentenek az abban éllö halaknak, mivel a rendelkezésre álló élet tér nagyon kicsiny, és nemtudnak benne, orientálódni mivel a nagyon érzékeny áramlás érzö szerv (oldalvonal) egy gömb üvegben állandó reflexióját a saját mozdulatuknak érzékeli. Ennek következtében a halak álladóan stressz alatt vannak, ami erössen csökkenti, az ellenállóképességüket a betegségekkel szemben, igy gyorsan megbetegszenek és elpusztulnak. (Irta a Sera) Sera News 2004 -- Rémitö EU-Power Hungary! ..de sajna mindenütt eladják, -de gyerekek -én láttam még rémitöbbet; gyerek korunkba nagy divat volt, -egy olyan bizony kicsesnek tünö fél gömb üveg amiben viz volt, és ha az ember megrázta a hó esett a bene levö figurákra,..valami nagy okos MAGYAR KERESKEDÖ MEGRENDELTE élö dániókkal; de szerencsére a hamburgi vám lefoglalta, és az állatokat kiszedték, megmentették; a tv is mutatta; úgy jó egy éve lehetet, - sajna ez a kommerc..-:(( /CarloB/
Az összes növényed lassú vagy közepes növekedési ütemű, kivéve a Ceratophyllum demersum-ot. Ebből kéne még venni 6-8 szálat. A habosodásnak és a zöld víznek közös gyökere van ezt kéne meglelni... Kezdeném az Aquatan elhagyásával.
Lilás-kékes-rózseszínes(egész pici ebből) a fénycső, amíg nem volt ilyen algás gyönyörű volt az akvárium. Ma amire ébredtem .......... A víz még zöldebb lett, a víz tetején meg nagyon sűrű apró részekből álló hab képződött. Nagyon el vok keseredve. Írtátok , hogy túl gyakran cseréltem vizet( hetente), viszont ilyenkor mindig rengeteg törmeléket szívtam le a fenék aljáról. Aszűrőmet is a vízcserékkel egyidejűleg tisztítottam. A leszűrt akváriumvízben mostam át. Növényeim pedig a következők: Bocsi, de csak latin nevet tudok írni: Ceratophy demersumlum(2 tő), echinodorus grandiflorus (1 tő), bacopa monneira( 2tő- eléggé ritkul), vallisneira gigantea ( Pár szál) Elég sok könyvet elolvastam, már a haltartásról és az algákkal kapcsolatban az összes tanácsa a következő volt: Vegyél víztesztet (ami baromi drága) Szóval, semmi konkrét tanáccsal nem tudtak szolgálni. Segítsetek, hogy szép vízi világom legyen!!!!!!!!!!!!!
annyi rosszat olvastam az Árkádban lévő üzletről, hogytegnap este míg vártam valakire beugrottam megnézni.Fiatal pár áldogált az egyik akvárium elött.Megnéztem, valami kissebb halak voltam benne, de MIND HALOTT! Hassal felfelé "úszkáltak" ugye a buborék vitte őket.A lány lelkesen válogat, majd X idő után:Szivem olyan furcsán úsznak, nem úgy, mint abban a másikban, mire a pasi:Ááááá csak pihennek.Sikítva röhögtem, majd eladó odajött ezek meg komoly képpel rámutattak 3 halra, hogy akkor azokat légyszives.
A srác becsületére legyen mondva nem adta el Nekik a döglött halakat, pedig megérdemelték volna:-)
...és akkor on:megvettem az első halcsapatot 5db. csíkos szumátrai díszmáran, 5 db. zöld márna 1db. morgó (asszem) harcsa- olyan helyes csíkos és csak kaja idő alatt jön elő a szikla alól, meg még 1 nagyon szép (a nevét elfelejtettem, de otthon fel van írva) barna foltos és rácuppan az üvegre.Már több mint 1 hete Nálunk vannak, szerintem jól érzik magukat.
Jövő héten, ha minden oké, veszek még halakat.
Kaja kérdés:mirelitet adok vörös és fekete szunyog lárvát+ artemi rákot+ a Seranak valami lemezesét, ami álítólag előhozza a színét.Ezen kívül javasoltok valamit?
Levegőztető:ez a szűrő is és felül jön a buborék.Több helyen javasoltak plusz levegőztetőt,amit alulra a kövek közé kéne vezetni egy kis csővel, mert hogy így a víz felső 10 centije lesz csak oxigéndús.Kell a 160-as akváriumba még egy?
Lilás a cső fénye vagy kékes? Sajna ezt a típust nem ismerem, a 1100 a lumen értéke lesz, a 10000K pedig az, hogy ennyi a színhőmérséklete. Mert ha kékes, akkor gáz van, nem kizárt, hogy tengeri aquariumhoz való csövet kaptál... A dobozán se volt gyártó név vagy típus? Mennyi élő növényed van? A szűrőt szoktad e pucolni? Hogyan? Milyen gyakran? Az etetésre pedig fogadd meg Samaky tanácsait!
Az aksim 70 literes, van benne két zebra dánió, egy algaevő és 9db ékfoltos razbóra. A vizet heti rendszerességgel cserélem és sera aqutan-nal kezelem. A szűrőm aqua el típusú síma szűrő és egyben levegőztető is. a halak heti 6x kapnak egy kis kaját, nem sokat és minden héten eltávolítom az elhalt leveleket. A világítás lehet. hogy kevés de most szép akváriumot szeretnék látni és nem ilyen elfuseráltat, amit sikerült összehoznom:-( A lámpára a következő van írva:PL-24W/1100 + 10 000K
Te mit javasolsz, mit csináljak, javítsak, úgy, hogy ne keljen mélyen a zsebembe nyúlni. Már így is eleget költöttem rá.
Algakolónia. Mindegyik aquariumomban van. Nem kell vele foglalkozni. Kintről jön a fény, bentről a kaja. Ragaszd le egy fekete öntapadós csíkkal, ha nagyon zavar.
A fénycsövön is rajta van a típusa. A 9-10 óra picit kevés, ez nem okozhatja a vízvirágzást. A habos vízfelszín valamilyen bomló anyagra utal(pld döglött hal, túl sok kaja, stb).
Mesélj egy kicsit:-)!
Milyen szűrőd van? Mekkora a nettó térfogata az aquariumodnak? Hány db és milyen fajú hal van benne? Hogyan és mivel cserélsz vizet? Mennyit? Milyen gyakran?
A fénycsövem 24 wos, pontosan nem tudom milyen márka úgy rendelte meg nekem a veszprémi akvarista. Reggel 9 től kb este 6ig-7ig megy a lámpa Amúgy az akváriumom 70 literes. Akkor azt tanácsoljátok, hogy vegyek vízibolhát és a halakat tegyem át egy másik medencébe? Rendben, a vízibolha tegyük fel elpusztítja az algát, de a probléma később ugyanúgy fennállhat. Ja, azt el is felejtettem mondani, hogy a víz felszíne néhol habos.
1 nap alatt? Az nagyon gáz. Nem az ablak előtt van véletlen?
Akkor előfurdulhat. Nekem az ablaktól kb 4m-re van 20 W-os fénycső kb 9-től 22-ig világít. Se zöld se barna alga. 1 hónap alatt a benne lévő fa szinezi el barnára. Ép ma cseréltem a vizet kb 70%-ban.
Ja nem tud vki megoldást: a vasfám nagyon apró lebegő szemcsékkel málik.(ezért festi a vizet) Lakkozás vagy vmi? Vagy bármi?
Szépen lassan majd elfogy(még mindig vagy 3-4 kiló) de nem akarom cserélni mert Franciaországban vettem egy akkora boltban, amit még nem láttam idehaza.(24EUR)
Ezt a fajta nagyon pici, lebego algat a vizibolhak nagyon szeretik, relative eleg gyorsan meg is tisztitjak tole a vizet. Ha van lehetoseged egy idore (egy-ket nap) atrakni a halakat mashova, es a szurod beomlo nyilasat szivaccsal lefedni, erdemes kiprobalni.
Subphylum Gnathostomata àllkapocsos állatok
Classis Osteichthyes (Csonthalak)
Subclassis Actinopterygii (Sugaras úszójúak)
Teleostei (Igazi/magasabb rendü Csonthalak)
Supraordo Ostariophysi (Pontyhalhoz hasonlóak)
Ordo Siluriformes (Harcsaszerüek/félék)
Familia Mochocidae (Fiederbartwelse)
Genus Synodontis
Species
Synodontis nigriventris (DAVID, 1936)
(Háton úszó Kongói Harcsa)
Ezt a harcsát elöször 1950-ben, a Kongó torkolatból Amszterdamba vitték. Ettöl az idöponttól idönként ismételten importálják, és a kereskedésekben kinálják. Az életéröl úgy a szabad természetben, mint fogságban csak kevés információ van. Synodontis nigriventris; alkonyat és éjjel aktiv. A napot elbújva tölti el, e-célból elöszeretettel barlangokat, vagy ahhoz hasonló elbújási lehetöségeket keres fel. Fogságban tartott halak 9-10 évesek lehetnek, söt az sincs kizárva, hogy mégtovább élnek.
A tenyésztése ezeknek a halaknak, még nem teljesen tisztázott. Idáig csak véletlen sikerek lettek ismertek. Abból indulhatunk ki, hogy a nemi érettségüket a 2.- 3. életévükben érik el. A halaknak a Synodontis nemzetségböl az a szokásuk, hogy idönként a hasukkal felfelé fordulnak. A Synodontis nigriventris -nél, ez a viselkedés szabályá változott, ami egy kuriózum a halak világában. Ez a szokása szükségessé tette a megváltoztatását a védö szinezetének, ami itt forditott: a hátrész világosabb, a hasrész sötétebb és elmegy feketéig.
Az élelem keresésnél a talajon a harcsák normális helyzetben, mig vadászatnál a felületen, vagy menekülésnél, forditott háttal -hassal felfelé úsznak. Az élelem kereséséhez három pár tapogató bajusz szolgál, és nyilvánvalóan a szemek, mivel más harcsa fajokhoz viszonyitva ezek feltünöen nagyok. Egy további karakterisztikus jelleg; a nagy zsirúszó. Többi rokon fajok: Synodontis angelicus; Synodontis flavitaeniatus.Elterjedése: Kongó medence;
Nagyság: nöstény: 8 - 9,5 cm; him 6 cm -ig;
Nemi különbség: mintázata a himnek kisebb kerek foltozatokból, a nösténynél ellenben (elmosodottan kötöttek) egymásba olvadt;
Tartás és tenyésztés: békés, alkonyat aktiv hal. A legjobb nem egyedül, hanem kis csapatban tartani. Az akváriumot jól beültetni növényekkel; és sok sok elbújási lehetöséget biztositani; fa ágak, gyökerek. Csökkentett (tompitott) fény, úszónövény takarót elönybe részesit. Hömérséklet 24-26° C; pH érték úgy 7,0; 15° GH -ig. Tenyésztése már sikerült, de csak véletlen sikerek ismertek. Az állatok ivnak, feltételezhetöen egy virágcserépben és szükséges legfeljebb 11 nap az ivadékok szabad úszásához.
Táplálék: jó evök; szivesen vesznek élelmet a vizfelületröl. A természetben a fö eleségük rovarlárvák és a viz felületére esett rovarokból állhat, amit forditott úszási helyzetben vesznek fel. Száraz eleséget is elfogadnak.
--
AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling; 1990 Aventinum, Praha. (1. Auflage Artia, Praha 1982 )
--
Prof. Sterba nagyon részletesen foglalkozik a családdal, nemzetséggel, ez a pár mondat itt csakis egy erössen leröviditett forma a fajról: Gondozása úgy 100 cm hosszú medencékben dús növényzettel és sötét talajjal. Vizhömérséklet 23-27° C. Èlö eleség, különösen rovarok és azok lárvái, élelem maradványok és algák. Igénytelen és kitartó faj, aki az életmódja miatt különös érdeklödést igényel. Az állatok normális módon a hassal felfelé a vizfelület közelében úsznak. Ugyancsak az élelem felvétele normális körülmények között, ellentétben más harcsa fajokkal ebben a helyzetben történik, csak kivételképpen vesznek fel élelmet a talajról. Algák és rovarlárvák, a jó közérzetükhöz elengedhetetlennek tünik. Az alsó részét a vizinövényeknek különös elöszeretettel lelegelik. Ugyancsak a háton úsznak: Brachysynodontis batensoda és Hemisynodontis membranaceus. Tenyésztése már sikerült. Az állatok a legsötétebb helyen ivnak az akváriumban. Az úgy 2 mm nagyságú sárgás tojásokat az üveglapra ragasztották. A fiatal halak egy 25° C vizhömérsékletnél 7 nap után kibújtak. Kezdö etetés artemia-naupliusokkal. A 7. héttöl kezdve elkezdtek az állatok a fajnak szokásos módon háthelyzetben úszni. PINTER (Aquar. Terr., 7, 257-259, 1960)
Synodontis nigriventris; Rückenschwimmender Kongowels; fogságban az élet elvárása 13 év; Quelle: Akvaristák tapasztalata szerint, tartott hal és a gondozási idö; (Kiértékelés nélkül, minden egyes adat a szerzök kutatási munkáit, tapasztalatait, véleményét tükrözik és adják vissza, forditás mint kis info..CarloB )
megnézem, addig is hozzáteszem a többit: sera florena, philips aquael fénycső, 60cm-es, az aki 66cm hosszú. nemrégiben beütött egy katasztrófa, előbb a növények mentek tönkre, majd erősen algásodott, mostanra úgynéz ki beáltt... csak a növekedés nem akaródzik nekik elindulni... vagyis egyik másik hajt, de nincs az a dinamikus növekedés, mint korábban. sőt, valahogy azt látom, hogy a többség vegetál.
helló, kb 2hete üzemeltem be az élesztős co2 palackot, és működik is szépen, búvárharangba tolja a bubikat, és 1hét után kellett kicsit utántölteni. node mikorra lehet eredményt várni? mert nem nagyon akaródzik elindulni a növésben egyik növénynek sem...
Az algákkal van problémám! eddig is volt fonalalgám, ezt a régi fénycső okozhatta, ezért vettem egy teljesen újat. Most viszont zöld átlátszatlan zavaros lett a vizem. Mit tegyek annak érdekében, hogy ez megszűnjön és szép tiszta víz legyen ( Vízcseréket rendszeresen végzek)
Hát igazából lebeszélne az ivelt elejűröl egyik kollégám is, ugyhogy trend ide vagy oda lehet hogy maradok a hagyományosnál... kb 70 egy két literes lenne, mindenképp egy külső szűrőt szeretnék mögé. Ajánljatok valami jót korszerűt könnyen kezelhetőt!
időköben kész lett az akváriumtakarítás,és most mint ha kicserélték volna,pörög az akváriumban,jól érzi magát,azthiszem.mi lehetett a gond,nem tudom...mindenesetre tornyoscsigákat nem tettem vissza.Remélem ilyen jól kedvében marad Mazsola,a hátonúszó:)
igen,ezt én is tudom,csak feltűnően élénk volt a másik helyén,éjjel-nappal úszkált,most meg nem.A másik az etetése:adtak a halsboltban adtak tablettás tápot,de arra rögtön nem megy rá,és szétolvad és csak szennyezi a vizet...mi a legjobb kaja neki?
Valamikor egy kis darabot kaptam, nálam otthon nem ment semmire. Később a lányok üveg vízbe az ablakba állították akkor megindult a növekedése. De igazán nyerő a keresztfiamnál található. A teknősaksiban nagyon jól nő.
..nagyon úgy nézki, hogy ezek a (Synodontis) fajok kizálólagosan éjjel aktiv állatok, mert a szabad természetben az ellensége (pl. hal evö madarak) napközben üldöznék, megfognák és belakmároznák öket.. éppen ezért sok sok búvóhelyre, dús növényzetre, gyökérzetek sokaságára, nagy tágas akváriumra van szükségük.. (de a Synodontis fajokról csináltam már egy leirást majd alkalom attán felteszem..)
' A szűrő tényleg éjjel nappal kell, hogy üzemeljen? '
--
..igen a szürönek állandó jelleggel kell mennie, mert a baktériumok oxigénnel dolgoznak és azáltal vannak oxigénnel ellátva, hogy a viz ott mindig átfolyik, -pontosan úgy mint a szabad természetben a folyókban, patakokban, a parti részeken a dús buja növényzetben, azonkivül a kavics talajzatban..stb... megtelepedett bacik csakis igy tisztitják a szabad természetben is a vizet.. éppen ezért óvatosnak lenni áramszünetnél, mert az nagyon veszélyes lehet..
Katthy:köszi visszaolvastam! Most kicsit lehült a levegő talán jobb a helyzet,meg a lámpát se kapcsolom be egész napra hisz az is nagyon melegíti a vízet!
van egy hátonúszó harcsám (is).most lett áttelepítve a mi laksáunkba,egyedül lakik az elpusztult anci helyén.De annyira furcsán viselkedik.a régi helyén izgága volt,most meg egyhelyben fekszik az aljzaton,nem mozog csak ha piszkálom,ennei nem látom(modjuk ezt speciel a régi helyén sem láttam).LEvegőztető megy,fűtő nem,stabil 24 fok a víz,cserélem a vizet hetente,és egyszerűen nem tudom elképzelni mi lehet a gond.Tipp?
Félek hogy ő is megbetegszik rövidesen.Mit tegyek?
Nem tudom emlékszik e rám valaki(egyszer kértem tőletek segítséget milyen halat csigát növényt érdemes venni-ja és az én aksim volt kék kavicsos és mondtátok hogy az túl mű,és kicseréltem ilyenre mint a képen van)Még 1 búvóhelyet szeretnék venni nekik!
Eddig lekopogom egy halam se pusztult el kb.22van.Mi a 4.-en lakunk és nagyon meleg van napok óta gubbasztott a 2 neonhalam és ma meg is döglött az egyik-nagyon meleg a vízük-a neonhal pedig nem bírja a meleg vízet.Jéggel hűtöttem de alig hült valamit a víz.Most egész nap nem égetem a világítást így egy kicsit jobb a helyzet.
Tinektek nem melegszik fel a víz?(ja és nincs benne vízmelegítő-nyárra kivettem)
Én épp ma üzemeltem be egy 18W-os Fluora-t...eddig rothadtak a növényeim folyamatosan, napról napra, szemmel láthatóan...remélem, most ez valamelyest változni fog (tápot is tettem be a jobb eredmény kedvéért), várom a hatást...
Éber vagyok a kerti tavas topicból, segitségeteket szeretném kérni!Vásárolni szeretnék pirossapkás aranyhalat,tudtok olyan kereskedöt ill. tenyésztöt aki ilyennel foglalkozik,mert "itt" Kmét-en egyáltalán nem kapható.
sziasztok! szeretnék egy ivelt elejű akváriumot! topiclakó leszek...
nekem íveltelejű akváriumon van, 102literes. tényleg torzít, de nem vészes. viszont ha nem merőlegesen nézel az üvegfelületre (hanem felülről/alulról) akkor könnyen megfájdulhat a fejed. emiatt a berendezése kész kabaré volt nálam :))
Az un Standard fénycsövek nem alkalmasak aquarium megvilágítására. Ha Osramban gondolkodsz akkor: Lumilux De Lux, Biolux, Natura De Lux, Fluora típusok jók csak. Figyelni kell az un Ra indexre(szinvisszaadás) is ami, 1A ezeknél, ami azt jelenti, hogy >90%.
A fénycső színhőmérséklete egyértelműen meghatározza a spektrális eloszlását, vagy ez márkánként/családonként eltérhet? Pl. a 2-4 eHUF körül mért S@ra/Juw@l "márkájú" cső csak lehúzás, vagy tényleg nyújt annyival többet, mint az ugyanolyan paraméterekkel, színhőmérséklettel és elnevezéssel bíró, 2-300 HUF-ba kerülő pl. Osr*m? Ha nem, akkor mely márkát/sorozatot érdemes használni? Eredetileg Juw@l Aquarium 3000K és 6000K (Warmwhite/Daylight) volt benne, csak ezek 1 évet bírtak.
Nos én nem vagyok nagy szakértő, a szakirodalom kb. ezt tanácsolja a kérdésben: - Annyi kaját kell adni, ami azonnal (1-2 perc) maradéktalanul elfogy. Így kevés lesz a mulm. - Kb. hetente részleges (kb. 20%) vízcsere, neon esetében jó ha lágyított vízzel. - A vízcserekor a leszívást úgy végzed el, hogy porszívóként összeszedj amennyi mulmot csak tudsz. - Érdemes esetleg olyan lakót beszerezni, aki a taljon él, azt mozgatja, túrja. Ezáltal a lehulló darabokat nem csak megeheti, de segít abban, hogy a szűrő minél többet beszívjon a mulmból. - Persze jó szűrés.
--- Amit nem kell, sőt káros: leengedni a vizet és kicserélni az egészet, kipucolni az akváriumot. Ha volt valamilyen biológiai rendszer, azt kinyírtad, a bomlás termékek viszont nem évente keletkeznek.
nekem azt tanácsolták, hogy időnként ki kell őket mosni az ürülékükből + algátlanítás. mondjuk az elmúlt 1,5 évben - pont a "tragédia" miatt - ez egyszer sem esett meg, csak a költözésnél.
de jó, hogy mondod, mert itt sztem nagyobb szakértők vannak.
köszönöm a válaszokat. egyébként jó erőben vannak, 1,5 éve semmi bajuk, azelőtt egy másik "alom" volt, ők 2 hetente hullottak. ezeket nemrég költöztettem kézben, azt is túlélték. az azelőttiek négyen maradtak, egy nap alatt halt meg mind mosásnál, nem bírták már ki a lehalászást.
Legfejebb egy picit többet, de ne nagyon. Az jó, ha nem marad bomló anyag, ígyse-úgyse. Én az utolsó otthoni napra időzíteném a vízcserét. Az akváriumi halaknal jónagyrészt a túletetés, elhízás, a túletetés miatti bomló anyagok okoznak gondot. Éhen halni nem igazán szoktak.
10 neonhal. ha tényleg nem gond, nem vennék. előtte érdemes "szoktatni" őket kihagyott napokkal, vagy éppenséggel többet kell adni? vagy hagyni ugyanúgy?
Az égadta világon semmi bajuk nem lesz töle, szóval nyugodtan. Ez fekete szúnyoglárva, nem vörös, bár szerintem attól sem lenne. Én is ezzel etetek, amikor van a hordóban, a tóban pedig folyamatos belöle az utánpótlás a halaknak. :)
Nekem Aranysügereim vannak (Yellow). Gyönyörű citromsárgák, kivétel a domináns hím, mert az befeketedik. 8-12 cm-esek, most 14 db van belőlük. Folyamatosan forgatnak felváltva a nőstényeim, de most nem volt időm megmenteni a piciket, úgyhogy valószínű megeszik őket. Nagyon szép, békés halak, nagy medencében. 160L-be én nem tennék 6-8db-nál többet. Növényeket legelik. Szokásos sügeres zeg-zugos kövek kellenek.
Segítséget szeretnék kérni külső szűrő építésében.
Szeretnék belefogni egy külső szűrő összerakásában és arra gondoltam hogy összeraknék egy kb 10l-es akváriumot ami lenne a külső szűrő szűrő része .
Ehhez szeretnék tanácsokat hogy milyen motort és milyen egyéb dolgokat vegyek hozzá.Jó lenne kép is hogy úgy talán egyszerűbb lenne a megcsinálása mert még van egy két dolog amit nem igazán tudom hogyan csináljak.
Segítségeteket előre is köszi!
Ui.: Ja és ez egy 80 l-es akvárium de lehet hogy lesz majd nagyobb is 130 l körüli.
helló, tudna nekem okosan felépített vízbejuttató készüléket mutatni valaki? :) most csak egy sima búvárharang, de arra gondoltam, hogy a benne lévő vizet megmozgatnám úgy, hogy egy csövet tennék a belső szűrő aljára, így állandó vízmozgást csinálna. viszont most is mozog a víz, mert a harang tetején van egy lyuk, ami csak egy bizonyos mennyiség felett engedi ki a gázt, addig egyre lejjebb szorítja a benne lévő vizet. mutatom, látni is, hogy meddig van a gáz, és meddig a víz. ja, és még fejlesztés alatt van. :) az is kérdés, hogy kifurkáljam-e ezt a bigyót, hogy jobban szellőzzön?
Az apósomék kertjében egy hordóban annyi szúnyoglárva van hogy csak na!gondoltam lehalászom,aztán be a halacskáknak,de félek,hogy ha betegek,mind kipusztul tőlük.Szerintetek belevágjak?
Én vettem egy 12 voltos műszerventillátort, meg egy dugasztápot. A ventillátort felhevenyésztem a tetőre és azzal fújatom a vizet. Persze a túloldalon hagytam egy lyukat, ahol a párás levegő távozhat. cca 2-3 fokkal sikerült így levinnem a hőmérsékletet. 28-29 fokról lemegy 26-környékére. Kicsit jobban fogy a víz, amit aztán szintén hideg vízzel pótolok.
Minden nyáron elhatározom, hogy veszek télen (akkor olcsóbb) egy kisméretű hűtőszekrényt, és abból csinálok kényszerhűtést. De télen aztán totál elfelejtem a dolgot.
Ősszel hogy halászod ki őket? Engem csak ez tart vissza, hogy behalazzam az esővizes hordót. Sajnálnám bennhagyni a jószágot télire.
Viszont építettem egy vízibolhás akváriumot. Naponta egy kis teaszűrővel kiszedek egy adagot és berakom a jószágoknak csemegézni. Persze a rendes etetésen felül. Azért annyi nincs, hogy csak ezzel etessek. cca másfél hónapja állítottam be, azóta megy. Néha jobban, néha kevésbé szaporodnak. Nem tudnátok ajánlani valami irodalmat a vízibolha (daphnia) tartásához?
A Galapagosban a "Laci"-t keresd! Ő ért a dolgokhoz, sajnos csak ritkán van bent. A többiekre szerintem a menet közben ráragad, megtanul szavak illenek.
nagysága: ca. úgy (kb.) 25 - 40 cm; párban él; nemi különbség ismeretlen; lágy viz; pH-érték: 6 - 7,5; GH 10°; KH 6°; medence hossz: kb. 150 cm -töl; (300 - 500 liter!)
fogságban 17 évig élhet; -- ..minél nagyobb a testnagysága egy adott halfajnak annál nagyobb medencére van szüksége, azonkivül ezek a sügérek már megkövetelnek nagyobb harapni valókat is, - ami azt jelenti, hogy egy nagyon effektiv filterre van szükség a medencében; azonkivül ahol ök vannak nemhasonlitható össze egy normálisan benépesitett és salakanyaggal megterhelt kis akváriummal.. (CarloB)
Sziasztok!, tanácsot szeretnék kérni.
Tegnap meghalt az egyik aranyhalunk, 5 éves volt. Most egyedül van a párja, mi a véleményetek vegyünk egy új párt neki?
A Plattykhoz nem nagyon értek, de mintha lenne sárga köztük. Neolamprologus leleupi az sárga:-). Kérdezz rá a Krudy-ban! A Julidochromisok pedig sárga-fekete csíkosak már picinek is. A fenti sügerekkel az a helyzet 160 literben, hogy venni kell 6-8 db-ot. Kiválik 1 szerencsés esetben 2 pár és többit halálra üldözi, a felesleges halakat el kell adni vagy elajándékozni. Úgy lehet még színesíteni a dolgon, hogy csiga sügerekkel társítod a fenti halak valamelyikét. A csigasügérek közül a Neolamprologus ocellatus "Gold" az nagyon szép, a többi nem túl színes. Nagyon érdekes a viselkedésük. >itt egy kedvcsináló<
Sárga legyen benne!:-) Nem tudom, ezért mentem a "sügeres" emberhez, de amire rámutattam, hogy tetszik, arra rögtön rá vágta, hogy 20 centis, 30 centis lesz.
Amikor mondtam, hogy oké, fordítsuk meg, melyiket lehet 160 literes akváriumban tartani?
Erre el kezdte mutogatni..............hát mind szürke volt! Jó ez majd kék lesz, az meg sárga!.......és nem lehet olyat, ami már most is szines?
Én nem akarok nagyon mélyen halazni,élvezni akarom a látványt, természetesen mindent megadva nekik!Ennyi!
- ha Anubias-t vettél akkor azt tényleg nem szabad elültetni, kőre kell erősíteni valahogy, nálam a könyvkötő cérna vált be a legjobban;-). -a márványsügér (25-30cm) ha felnő és párba áll szépen kinyír minden más halat maga mellől. 180 literben éppen hogy elférne egy pár!
"Pont ezért kértem a segítséget" Amit írtam az az próbált lenni...
Megpróbálom máshogy: Ha nem szeretnél csak köveket, akkor szerintem a két legegyszerübb út: - amazonas-jelleg - ázsiai-jelleg
Ha a szumik tetszenek, akkor mondjuk az ázsiai. Nézd meg milyen más halakkal tarthatók együtt (pl. akvarista.hu fórumai) és ezek közül válassz (persze pl. az akávrium méretét is figyelembevéve). Aztán nézd meg, hogy ilyen halakat milyen berendezésű (növények, talaj stb.) akváriumban jó tartani és rendezd be úgy. Aztán várj 2-3 hetet, és ha minden oké, akkor jöhetnek a halak.
..de várj vele jó két hetet; -amig a növények is elkezdenek fejlödni, és alapvetöen csakis ez után telepiteni a halakat az akváriumba.. (különben mint itt nagyon gyakran tapasztaljuk, akik elkapkodják gyorsan kitörnek a betegségek, és csakis ürüm lesz öröm helyett a dologból..) alapvetöen keményvizet kedvelö halakat sohasem lányvizü halakkal társitani! ..kérdez az akvarista.hu -n; a halakra ott vannak a nagy szakértök, és szép beállt akváriumok is technikai adatokkal, képekkel..
Az a baj, hogy ha papagájsügért veszel, akkor (legalább) halgattólagosan elismered, elfogadod, támogatod az efféle gyakorlatot. Annyi csodálatos hal van...
Javaslom (a döntést is megkönnyíti) a biotóp akváriumot. Ha nem is nagyon szigorúan, de egy helyről származó halakat (legalább a földrész...). Áltlában így eljárva hasonló tartási feltételeket igényelnek az egyes halak.
A sügéres akvárium is lehet nagyon szép, de máshogy szép. Szép egy franciakert és szép egy angolkert, de szép lehet egy olyan buddhista kert is, amely csak kövekből áll össze. A lényeg az, hogy neked milyen tetszik. (Valakinek pl. nem tetszik egy amazonas-i akvárium kicsit sárgás vize, de valakinek - főleg ha megismerte - pont ez tetszik.) Azt válaszd, amelyik a te ízlésedhez közlebb áll! És aztán az ide való halak közül válasz, olyanokat, amelyek jól éreznék ott és együtt magukat!
(Mit szólnál hozzá, ha az állatkertben lenne egy sivatagot utánzó kifutó, benne egy jávorszarvas, egy hód és egy kenguru?)
berendeztük az akváriumot (kavics, sziklák) bele tettük a vízelőkészítőt, 24 óra múlva-vagyis szerdán elkezdtük adagolni a bacikat.
Az a baj, hogy bárhol nézem, bárkit kérdezek mindenki mást mond.Van aki szerint nem kell, mert a növények létrehozzák a természetes flórát- Én ebben hiszek, mert a kerti tóba sem tettünk semmit és mégis műxik- na mindegy gondoltam nem ártok, szóval most adagoljuk és bele tettem a növényeket is.
Na és akkor a kérdéseim:-) :
-olyan növényt vettem- horror áron-amit elvileg a sügerek nem kajáznak meg.Azt hallottam, hogy sziklára kell rákötözni, semmi esetre sem kavicsba, mert oldalra terül a gyökere, de az üzletben ezt nem mondták .Szerintetek?
-hal project. Szép ez így is tényleg:-) Főleg este megy a buborék mozognak a növények, de hal csak kéne bele.A gyereknek is és Nekem is (lécci ne kövezzetek meg érte, utána olvastam, tudom, hogy hibrid stb) szóval a papagájsügér.
A Camponában-bár itt sokan lehúzták őket, de arra lakom- együtt tartják őket a szumátriai díszmárnákkal.Nagyon szép az akvárium, nem láttuk, hogy bántanák egymást.
Erre tegnap a Galapagosban azt mondta egy srác, hogy nehogy összetegyük őket, mert szétszedik egymást.Itt pedig a márványsügerekkel van együtt.A Campiban azt mondták, hogy azok meg csak magukban tarthattók.Szóval nem tudom!
A Frontesaban meg ahol mindent beszereztünk és igazából sok mindent mondott a pasi egyáltalán nem javasolja a papagájt.
A bajom csak az a sügeres akváriummal, hogy nem szép zöld, ugye szétkapják a növényt.
Ha van valakinek tapasztalata, hozzáfőzni valója megköszönném.
Hát....:) Lehet nem növényevők. Az algaevőm is jobbára tubifexet eszik. Mikor ráér kajál egy kis algát is. Azért mert azt irják a könyvek fehér húst is esznek, még nem biztos hogy piranha mintára rárabolnak. De az elpusztult halat órák alatt lecsupaszítják. Mellesleg az emberek nagy átlaga szereti a kelkáposztát, még sem jelenthetjük ki hogy mindenki imádja.
Ezt fel lehet fogni zöld lerakódás/fekete lerakódás bizonyítékaként is. Zöld= sok a fény.
Az aksit 3 napja engedtem meg kútvízzel, egy napot voltak benne a guppyk. Azalatt az egy nap alatt zöldült be ennyire. Nyáron rendszeresen tartok az udvaron is halakat, de 5-800 literes müa. dézsákban. Azon nem érzékelem a zöldülést, mert kevesebb napfény éri a vizet. No megyek, mert várnak a halacskák.
Ez jól hangzik, de ha nincs az emberünknek forrasztó alkalmatossága(a legegyszerűbbre gondolok), forrasztó ónja és csak ezeket meg akarja venni, akkor már 3000 Ft-nál járunk. Tehát mint írtad csak hozzáértők fogjanak bele, mert már a kapcsolási rajzon lévő jeleknél el fognak akadni:-). Mivel érzékeled a hőt? Termisztorral?
Egyéb iránt ma már tényleg korszerű szabályozható fűtőtestek vannak. Egyetlen hátrányuk, hogy bizony igen pontatlanok. Pl. a beállított 27 fok soha nem annyi. Ha ennek ellenére kedved van építeni(feltételezem van valami műszaki előképzés) szivesen adok rajzot szabályozható fűtésvezérlésről. Kipróbált nagyon jó kapcsolás.
Elektroműszerész szakma(vagy hasonló) nélkülözhetetlen hozzá.
? Pont a fűtőtest az amit nem érdemes barkácsolni, pár ezer forintért nagyon jót lehet kapni (Sera, Jager, Hydor...). Ha a halak jól érzik magukat szaporodnak is, persze lehet, hogy már szaporodtak és a szülők megették a kicsiket.
Egy 85 literes akváriumnál egy külső szűrőt rakni?
Lehetséges e megoldani azt hogy egy nem szabályozható 100W-os fűtőre külsö hőkapcsolót rakni ha lehet akkor hol lehet ilyet kapni vagy házilag készíteni?
És az mitől lehet hogy a guppijaim meg a xiphók nem szaporodnak?
..csak pár szó a könyvekhez ..sajnos a kiadók üzleti politikája, soxor nagyon érthetetlen, hogy mennyire buták tudnak lenni pl. ez az egyik legjobb könyv: Das große Lexikon der Aquaristik - Süßwasser und Meerwasser - von Hans Frey; Gebundene Ausgabe - 860 Seiten - Neumann-Neudamm Verlag; Erscheinungsdatum: März 1987; -ezt a magyar forditást amiröl mindig beszéltek nem ismerem, ez az emlitett; egy kis vaskosabb 860 oldalon nagyon kedves kis könyv, saját rajzaival a halakról és a növényekröl.. különben a régi DDR-ben, csak ez az emlitett könyv jóformán minden évben megjelent 1976; 1977; 1978 ez az emlitett; de ezt a Hans Frey már az 1950/60 -as években kezdte irni akkor: Das Aquarium von A bis Z; Gebundene Ausgabe - 659 Seiten - Neumann-Neudamm Erscheinungsdatum: 1969; (Auflage: 9. Aufl., 96. - 105. Tsd.) Hans Frey élt 1904 - 1985; a fia Volker Frey a DDR megszünése után akart, egy majdnem DIN A 4 formátumú Akvarisztikai Lexikont kihozni, 3 kötetben a Stuttgarti Ulmer Verlag=kiadónál; de nagyon úgy néz ki, hogy valamin összezördültek és a 3 kötetböl csak egy jelent meg A - D; a többi hiányzik, az ára a 3 kötetnek 348.--DM lett volna, tehát úgy db -ja, 75 €uro; a kiadónál külön rákérdeztem aztán azt mondta a kissé lekezelö pofa, hogy a Frey volt a hibás, de 2004 -ben hoztak egyet ki: Das große Lexikon der Aquaristik. Bd.1: A-H; Bd.2: I-Z; von Claus Schaefer (Herausgeber), Torsten Schroer (Herausgeber), két kötetben az ára: 149.-- €uro; ugyanakkor már megjegyezték, akik kiértékelték a könyvet, hogy a felhasznált rajzok Frey-töl vannak benne azonkivül sok definició; és a nevét meg sem emlitik, -a kiadó meg ugy látja, hogy mivel az eredeti mü is az ö joga, azt tesz vele amit akar.. de ez a könyv csakis édes viz, tengerivel nemfoglalkozik.. Van egy másik szuper könyv ami az ö megjelenési/születési idejétöl fény évekkel elöbbre volt, az eredeti Titel: Lexikon der Aquaristik und Ichthyologie; (egy másik ugyancsak nagyon jó az Aquarienkunde 1988 -ból) von Günther Sterba; Sterba még él! 1922 -ben született 84 éves! ..irtam már több kiadónak annak is akinek a joga ezek a könyvek, de még ugy néz, hogy egy változatlan nyomtatást is képtelenek, kihozni -ugyanakkor ez ugy max. 20 €uro lenne, nem százasok..talán pont itt van a kutya elásva.. amit nagyon furának és érthetetlennek tartok, valamikkor a DDR képviselte a német kulturát magyarban, - miért nem találtak valakit aki leforditotta volna legalább ezeket a könyveket.. különben a Horn-Zsili könyv jó, még akkor is ha kissé elavúlt és pontosan itt is látok olyan rajzokat, komplett hal leirást, amit mintha másutt is felfedezni véltem volna.. de gyerekek rémitö ez a világ ma már az emberek nem olvasnak, 4 kép két mondat a halacska alatt és ennyi volt, tudományos valóban tudást adó leirásokat állitólag ma már senkisem olvas el, holott pl. Prof. Sterba a halakat ugy irja le mintha minden egyes hal leirás egy doktori munka lenne.. mindenestre a Prof. Sterbától megkérdezném, ha lehetöségem lenne rá; -milyen érzés az ha az emberröl tiszteletböl;- egy kis aranyos halacskát neveznek el..-:)) ...(CarloB)
Hát azért van még egy pár igazán jó könyv ezeket kívül is, de a lényeget azért megfogtátok, mert főként a külföldi kiadások magyar fordításai (kivéve az említettett)eléggé silányra sikeredtek valóban.
Nekem van 1970-es, és 2005-ös kiadású is. Nincs túl nagy különbség köztük. A 2005-ösben is vannak még 30 éves technológiák is. Ideje lenne modernizálni!
Nos, én is sokat bajlódtam a hűtéssel, de a legegyszerűbb, és nagyon hatásos módszert használom. Történetesen egy 8cm-es közönséges ventillátorral fújatom a vízfelszínt, ami stabilan 25 körül tartja a hőmérsékletet. A 300L-es aksiból naponta elpárolog számításom szerint 2-3L víz, de hát ezt egyszerű este pótolni. Volt, hogy túlságosan is jól sikerült a hűtés, lement 23-ra. Ennyi.
Tekintve hogy a 80-as évek óta változatlan tartalommal adták ki, nem!
Sőt azt hiszem mostanában nem is jelent meg, DE a Magyarországon megjelent könyvek közül EZ AZ AKVARISTA BIBLIA! Az összes többi csak kifestő vagy képeskönyvként használható gyakorlati példák nélkül több ezer forintért! A "halas" boltok tulajdonosai sokszor ajánlottak más hasonló terméket...inkább nem kellett...
Én magam már egyszer rendelkeztem egy példánnyal de balga fejjel kölcsönadtam és nem került vissza. 3 éve egy antikváriumban egy sötét sarokban bukkantam rá 500 "pezóért":). Azóta tabu és nem kölcsönözhető. Segítségével ikrázott már le neonom és ékfoltos is. Más nem, igaz túl sokat nem is kisérleteztem.
Több akvárium esetén szerintem a legköltséghatékonyabb megoldás a szobát hűteni egy ügyes légkondival. Ráadásul ez nem csak a halaknak jó, hanem az akvaristának is :-)
Köszönöm a válaszokat. A hozzászolásomban elirtam, nem David, hanem Dick Mills határozókönyve van meg nekem. A Horn-Zsilinszky egy 15 éves példánya van meg, érdemes abbó egy frisset venni?
..igy néznek ki a hütö agregátorok; 100 - 4000 literre, - édes és tengeri akváriumokhoz; árak: teljesitmény és a készülék kivitelétöl függöen 290 - 2160 €uro; (CarloB)
Srácok kéne egy gyors segítség. Van egy nagyon szép vitorlás halam ami éppen haldoklik. Csak lenn van az aqvárium alján, de még lélekzik és mozog is néha. Tegnap a zebradániom halt meg. A testén semmi nem volt és nem is darakor. Szerintetek mi lehet, valami járvágy?
Most kacérkodom a gondolattal, hogy mivel végre saját lakásom lett végre csinálnék egy szép nagy akváriumot. Kamaszkoromban volt egy 50l körüli neonhalas, guppis, de most egy 600-700 literes is elférne a nappaliban. Olvasgatok visszafelé a fórumban, de lenne pár kérdésem:
Horn-Zsilinszky, David Mills könyven kivül ajánljatok kapható szakirodalmat, vagy jó interntetes forrást!
..nálam a 'tetőtérben' az aksi 33° C -ig ment fel ment amit mértem.. ez egy elég komoly probléma, mert a viz fizikai tulajdonsága, hogy minél magasabb a hömérséklet annál kevesebb oxigént tud megkötni, -tehát erre gondolni.. ha van lehetöséged a filtert úgy beállitani, hogy a viztükört mozgassa az hüti kissé a vizet, de a hátránya, hogy ez felemeli a pH értéket.. de pont ekkor fizetödik ki ha egy akvárium nem túltelepitett, - mert igy a halak eltudják viselni.. (ha sok hal lenne porlasztással is lehet kissé segiteni, -de ez csak jobb gáz cserét jelent és úgy 1-2° C -al lentebb visszi a temperaturt..) különben léteznek marha drága 250- 1500 €urós készülékek amik hütik a vizet..
tök kezdő vagyok, próbálok utána olvasni, de segítsetek lécci.
Ja és előre bocs, ha mazsola kérdéseket teszek fel:-)
Tegnap kaptam az öcsikémtől egy 180 literes akváriumot szűrővel háttérrel stb, csak ugye tök üres.
Nem szeretnék guppit meg ilyen apróbb halakat, hanem mondjuk aranyhalat, vagy tetszik a papagáj sügér.DE félek, nehogy elrontsak valamit.Este elolvastam, a SERA cég kiadványait, de ez is csak eltántorított, ilyen víz előkészítő, olyan nitrát megkötő, amolyan cucc, szóval nem tudom.
Kezdőként milyen halat javasoltok, melyik üzletbe menjek, ahol nem az a fontos, hogy rámsózzanak mindent, hanem el mondják, hogy ezt ezért, azt azért érdemes.
Újabb probléma merült fel így a nagy meleg kapcsán:tetőtérben vannak az aksik,és hát nagyon meleg van,a víz hőmérséklete is már vagy 2 fokot emelkedett,most 27 fok.Milyen megoldások vannak a hűtésre?Vagy ez nem baj ha ennyi?De van egy sanda gyanúm,lesz ez még melegebb is...
Köszönöm, ettől féltem:((( Valszeg építek egy ciszternát és majd abból táplálom: ez egy wc akvárium lenne azaz ha lehúzom a wc-t annak tartálya az akváriumon keresztül töltődik fel, így mindíg cserélődne a vizének bizonyos százaléka (a hígítás ezért nem oldható meg). Megpróbálom mérni másik cég tesztjével (egy mérés nem mérés). Üdv
A csigákon kívül szerintem semmi nem bírja. Lehet, hogy még azok sem. 65, az már majdnem mésztej! Azt még az afrikai sügerek sem bírják. Javaslom, hogy legalább ötszörösére higítsad esővízzel. Sőt, inkább ne is használd. A csapvíz milyen? Az ajánlott össz: 8-16, karbonát: 5-8
Tanácsot szeretnék kérni....a kb.: 850L-s akváriumban édesvízi halakat tartottam.A nagy eszemmel folyami kagylót tettem bele amitől természetesen kb.2 hónap múlva a halak jó része elhullott...MOst üres és tudnom kellene mivel és hogyan fertőtlenítsek (ha kell)....sok mindent hallottam, ám inkább Innen szeretném tudni mit tegyek..köszönettel))
Kútvizem keménysége: összkeménység 65 NK, karbonát keménység 26 NK. Milyen akváriumi élőlényt lehet ilyen kemény vízben tartani (hal, béka, rák , növény stb....)?
hát kényelmesnek nem túl kényelmes, de gyökeresen átalakítani nem lehet, új akváriumot lehetne csinálni, ennek a helyét meg befalazni vagy nem tudom mire gondoltál, :) de egyéb variálási lehetőség nem sok van, ekkora az üreg a falban, pont belemegy az akvárium, székre állva, egy függőleges takarólapot leemelve lehet belenyúlni csak fölülről, az aljára meg csak spéci, hosszabb nyelű, szerszámokkal lehet leérni.
Elismerem hogy nem egyszerű, de működik.....ami tényleg necces, hogy fölülről nem lehet belelátni - valószínűleg ezért fordulhatott elő, ami előfordult, hogy nem találtunk kicsi halat, miközben valamelyik növény tövében feküdt elpusztulva, takarásban......most majd kicsit át fogom rendezni a vasárnapi nagy kipakolós-csigairtó-derbiben, hogy szemből is átláthatóbb legyen.
egyébként meg az aksi olyan dög nagy és nehéz, hogy - bár a székreállós dolgokat nem én csinálom - embernek esélye nincs magára rántani, amikor - üresen - kivették a falból, na az alig ment, mivel pont a magas vízoszlop nagy nyomása miatt dög vastag üvegből van, nagy és ormótlan és tuti megvan 80 kiló :-)
Jobban oda kell figyelni, mint egy sima akváriumnál, de sztem megéri, mert nagyon jól néz ki!
..a 80 cm viz oszlop magassága miatt biztosan nehezen kezelhetö, és tulajdonképpen egy akváriumra felülröl rá kell látni, igy beépiteni mindig problémás, és a kezelését jóformán lehetetlenné teszi, 'székre fölmász' vigyázz nehogy belekapaszkodj az aksiba mert annyi volt, veszélyes is az egész.. spekulálj egy jobb megoldáson..
Szép, hogy belenézel a topicba, csak érdekességként; - mivel nemrég még szó volt róla, megint megjelent valami csoda szer; amiben lenne milliárden baktériumok, hütöben tartható, az ára 6,95 Euro és 120 l -re elegendö.. valószinüleg ezekhez az extrém mini akváriumokhoz gyártották, azokhoz elegedhetetlen lesz..-:) 
Labeo frenatus FOWLER, 1934
Èszak Tajland; 8 cm-ig.
Gondozása mint Labeo bicolor-nál; megadva, de egymás között nem annyira összeférhetetlen. Kitünö alga pusztitó. Minden úszója piros.
Tenyésztése idönként sikerült. Ùj felismerések szerint Labeo munensis; (SMITH, 1934) és Labeo erythrurus ( FOWLER, 1937) Synonyme ennek a fajnak.
---
(Minden egyes adat Prof. Sterba kutatási munkáját, tapasztalatait, véleményét tükrözi és adja vissza, forditotta..CarloB )
Subphylum Gnathostomata (Kiefertiere) àllkapocsos állatok
Classis Osteichthyes (Csonthalak)
Subclassis Actinopterygii (Sugaras úszójúak)
Teleostei (Igazi/magasabb rendü Csonthalak)
Supraordo Ostariophysi (Pontyhalhoz hasonlóak)
Ordo Cypriniformes ( Pontyhalszerüek/félék)
Subordo Cyprinoidei (Pontyhal rokonok)
Familia Cyprinidae (Karpfenfische) Pontyhalak
Genus Labeo
Species
Subphylum Gnathostomata (Kiefertiere) àllkapocsos állatok
Classis Osteichthyes (Csonthalak)
Subclassis Actinopterygii (Sugaras úszójúak)
Teleostei (Igazi/magasabb rendü Csonthalak)
Supraordo Acanthopterygii (Tüskés úszójúak)
Ordo Perciformes (Sügérszerüek/félék)
Subordo Percoidei (Sügér rokonok)
Familia Cichlidae (Buntbarsche) Diszsügérek
Genus Symphysodon
Species
Symphysodon aequifasciatus axeroldi (SCHULTZ, 1960)
Diszkoszhal
Már a második világháború elött fáradoztak akvaristák, a halakat a Symphysodon; nemzetségböl szaporitani. Habár ezek a halak a hazájukban Braziliában minden viz fajban megtalálhatók (úgy a piszkos fehér viztöl tele szeméttel egy pH reakció 7,0; -el, mint a fekete vizben pH értékkel úgy 5,0;) úgy nézett ki, hogy fogságban, a vizminöséggel szemben érzékenyebbek mint a szabad természetben.
1960 óta sikeresen szaporitják, mivel a természetes szokásaikat és az élet körülményeiket rendkivül alaposan tudományos módon kutatták. Miután már egyes generációkat kitenyésztettek, a Diszkoszhal a fogsági körülményekhez asszimilálódott (kiegyenlitödött). A tenyész sikerek, most kevésbé kedvezö körülmények között is sikeresebbek.
A leirt barna diszkoszon Symphysodon aequifasciatus axeroldi; -kivül még a zöld diszkosz Symphysodon aequifasciatus aequifasciatus; a kék diszkosz Symphysodon aequifasciatus haraldi; és a piros ún. igazi diszkoszt Symphysodon discus; -t, is tenyésztik.
Elterjedése: az Amazonas áramlási területe a mellék folyóival;
Nagyság: 17 cm -ig;
Nemi különbség: biztos ismeretö jele nem ismert;
Tartás és tenyésztés: Vizhömérséklet 28 - 30° C, lágy és savanyú viz, csökkentett(tompitott) fény. Berendezése a nagy medencének fa (láp/fenyö) illetöleg (mangróva) gyökerekkel elönyös. Nem hozzáértö gondozásnál, félénkek és ilyedösek. Tenyésztéséhez a legjobb egy csapat fiatal halak közül egy párt egymásra találtatni. Függöleges felületeken ivnak. Szivesen vesznek (elfogadnak) megforditottan fel állitott virág cserepeket és temetöi vázákat ivási alapnak. Az ivási alapot elösször alaposan a szájjal tisztogatják. Az ivadékok kibújnak 48 - 50 óra hossza után, és lógnak ragasztott(szálacskán) az ivási alapon. A szabad úszás további 60 óra után. A fiatal halak lelegelnek kezdetben egy tejszerü bör váladékot a szülöktöl. Ezen elsö eleség nélkül, a tenyésztése nem sikeres (lehetséges). Tenyész nehézségek: az ivadékokat megeszik; vagy nincs bör váladék termelödés a szülöknél. Ezeket a nehézségeket nemlehet kiküszöbölni, mivel mesterséges felnevelése a tenyészetnek a szükséges bör váladék(élelem) nélkül nem lehetséges.
Táplálék: Èlö eleség, lekapart marha sziv, ugyancsak zöld eleség; (leforázott spenót, saláta);
--
AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling; 1990 Aventinum, Praha. (1. Auflage Artia, Praha 1982 )
--
Prof. Sterba irja: A gondozása és tenyésztése ennek a pompás fajnak korábban nehéz volt, miután több generációkban tenyészteni tudták, a nehézségek elönyösen csökkentek. Nagy, nyugodt helyen álló akváriumok puha talajjal, laza növény állománnyal, és csak pár szikladarabbal vagy nagy kirothadt gyökérzet darabok nyújtanak az állatoknak a hazaihoz hasonló élet körülményeket. Az erös fény be esés ellen pár kis úszó növény védelmet ad. Nagy figyelmességet igényel mindenek elött a viz minösége és a rendszeres megújitása. Nagyon lágy, gyengén savanyú viz (2 - 3° GH; pH úgy 6,5;) legalább a fiatal állatoknak ajánlatos.
Nagyon fontosnak tünik a mikro organizmusok tartalma. A jó közérzetét az állatoknak általánosságban emeli, ha a vizben anyagok vannak, amik a baktériumok szaporodását csökkentik pl. tözeg extraktok. Nagyon lágy viznél, a túl savasodás veszélyére figyelemmel kell lenni. A továbbiakban a gondozásánál pontosan ennél a fajnál rendszeresen egy részét a vizüknek meg kell újitani, mint kiindúló pont ajánlott, minden három hétben úgy 1/4 részét a vizüknek friss vizzel kicserélni.
Az élelmezésének a lehetöség szerinti változatosságát biztositani kell, különösen a megfelelö vizibolhák mellett fehér és fekete szúnyoglárvák, lárvák egy napi legyektöl, kis szitakötö lárvái, nagy szalina rákok. Ezzel ellentétben az ember etet piros szúnyoglárvát és tubifexet csakis akkor ha tiszta vizekböl származnak és nagyon jól ki vannak mosva (öblitve). Idönként száraz eleséget is esznek. A Diszkoszhal szivesen vesz fel élelmet a talajról, a kukacokat gyakran ügyesen kicibálják vagy kilegyezik.
A faj meleg igényes 26 - 30° C, nagyon békés más halakkal szemben, és nem turkál. Nyitott ivók, és szülöi család. Két évesen ivar érettek. Az állatok különösen az év tavaszi hónapjaiban ikráznak, köveken vagy nagy vizinövények levelein, amiket elötte kinos alapossággal tisztitanak. A fiatal halak kibújnak úgy 50 óra után, és a szülök átviszik öket levelekre, ahol rövid szálacskákon lógnak. Mindkét partner belegyezi ez idö alatt felváltva, az ivadékokat. További 60 óra után szabadon úsznak a fiatalok, és oda ragadnak az úszóikhoz és a test oldalához a szülöknek (legtöbb esetben a nöstényhez). Kezdetben élelmet vesznek fel egy bör váladékból amit a párzási idöben különösen a hátrészen a szülök kibocsájtanak.
Mikroszkópiai kutatásoknál, a bör keresztirányú metszéssénél kimutatta HILDEMANN, hogy a párzási idöben számos különös nagy golyószerü nyálkás sejtek jelen vannak. A sürü nyúlós váladéknak egy szemcsés struktúrája (alkata) van, tartalmaz sok egysejtü algákat és Protozoen;-t=(egysejtü /ös állatocskákat; nagyságuk különbözö 2 - 70 mikrométer;/egy mikrométer=egy ezred milliméter). Az ivadékok ápolásánál felváltják egymást a szülök, és úgy rezegnek a fiatalok, miután az egyik partner erös mozdulatokkal az úszókkal lerázza magáról, a másikhoz, és ott újból odatapadnak. Egy pár nappal késöbb a fiatal halak önállóak lesznek, és most már por eleséggel lehet öket élelmezni. Az elösszöri nyújtott test formájuk, lasacskán magasabb lesz, és úgy három hónappal késöbb a tipikus korong formát elérik. A karakterisztikus szinezet elösször úgy 7 - 9 hónaposan lép fel.
Mivel sok Diszkoszhal a saját ikráját ismételten megette, többször megpróbálták a fiatalokat szülök nélkül felnevelni. Ez a mesterséges felnevelés rettentö nehézségeket okoz, és GEISLER és RÖNSCH szerint, gyakran elnyomorodott (visszamaradt) formákhoz vezet. A továbbiakban még itt kell megemliteni, hogy egy odatapadás a szülökhöz más sügéreknél is megtörténik, pl. Astronotus, Etroplus. Egy bör váladékkal való élelem felvétel, nem volt megfigyelve. Minden alfaj a Symphysodon aequifasciata; -ból de ugyancsak a Symphysodon discus; természetesen egymással termékeny és keresztezhetö. A keresztezésböl származó utódok idönként erösebbek és LINDNER szerint a saját ivadékukat részben sokkal intenzivebben gondozzák. Sajnos az akvarisztikában a gyakori testvér párzás ugyancsak a Diszkoszhalaknál beltenyésztéshez vezet. A nagyon elterjedt diszkosz betegséget gyógyszerekkel Trichomona-dok ellen lehet kezelni.
A nyitott ivókról Prof. Sterba; a következöket irja: A szabad/nyitott ivóknak a szabálynak megfelelöen, jelentéktelen (egyszerü) álcázott szinü tojásaik vannak egy ragadó/tapadó szerkezettel. A tojások száma mindig nagyon nagy. A him és a nöstény a legtöbb esetben hasonló kinézetüek, szinezettek, és nagyon nehéz öket egymástól megkülönböztetni. A párzási partnerrel tipikus nyitott ivók, pl. Cichlasoma-, Pterophyllum-, Hemichromis-, Symphysodon -fajok; képeznek igazi párokat, akik gyakran a párzási idön kivül is megmaradnak. Azonkivül karakterisztikus, hogy az ivási fázisban mindkét partner udvarol mindketten megvédik az élet területet (teritóriumot), tisztitását az ikra helynek vagy az épitésében az ikra gödörnek együtt résztvesznek. A párzást elöször gyakran napokig tartó udvarlás elözi meg, majd lassanként adagolva a nöstény leikrázik, a him siklik; (csúszik) a tojások felett és megtermékenyiti öket. Ezt több alkalommal megismétli. A tojások lerakása után, gondozza és megvédi a pár együtt az ikrákat. Mindenek elött a tojásokra friss vizet legyeznek, és minden esetleges piszkolódást megakadályoznak. Ahogyan az embrionális fejlödés befejezödik, leszedi több faj az érett tojásokat, kirágják a fiatalokat a tojások burokjából és beleköpik egy elöre elkészitett gödörbe, ahonnan többször új gödörbe viszik. Ugyancsak a gondozását az úszásképes fiatal halaknak együtt végzik. Az együtt léttel a partneroknak az ivadékok gondozásában elöáll egy ún. szülöi család. Az idötartama és a specializálódása a szülöi családoknak, több mint négyszeres esetben karakterisztikus a fajnak vagy a nemzetségnek. Egy különösen szép példát egy szokatlan specializálódást nyújtanak a Symphysodon- fajok, akik a fiatal halakat elöször egy bör váladékkal táplálják.
--
Symphysodon discus; Echter Diskus, Pompadurfisch; fogságban az élet elvárása 10 év van megadva; Quelle: Akvaristák tapasztalata szerint; (Kiértékelés nélkül, minden egyes adat a szerzök kutatási munkáit, tapasztalatait, véleményét tükrözik és adják vissza, forditotta..mint kis info..CarloB )
Subphylum Gnathostomata (Kiefertiere) àllkapocsos állatok
Classis Osteichthyes (Csonthalak)
Subclassis Actinopterygii (Sugaras úszójúak)
Teleostei (Igazi/magasabb rendü csonthalak)
Supraordo Acanthopterygii (Tüskés úszójúak)
Ordo Perciformes (Sügérszerüek/félék)
Subordo Percoidei (Sügér rokonok)
Familia Cichlidae (Buntbarsche) Diszsügérek
Genus Pterophyllum
Species
Pterophyllum scalare (LICHTENSTEIN, 1823)
Vitorláshal
Pterophyllum scalare, egy hal akit az évszázad kezdete óta az akváriumainkban tartunk. De a kedveltsége még ma is töretlen. Sajnos az évtizedeken keresztüli tenyésztése miatt fogságban, mindenek elött a szépségéböl és nagyságából a vadon fogott állatoknak csak kevés maradt meg.
Mindenek elött az ivadék gondozó ösztönt illetöen, ezeknél a diszsügéreknél maga az ember azáltal tetemes kárt okozott, hogy a szülöktöl (kifejlett állatoktól) az ivadékokat mindig elvette, hogy ezáltal különösen nagy számú tenyésztési eredményt érjen el. Ma már alig találunk egy párt aki a saját ivadékait nem bántsa és a szabálynak megfelelöen felneveli. Pterophyllum scalare; -nak, több szin mutációját is kitenyésztették. Az állat kereskedésekben ma normál úszójú Vitorláshal (scalar) mellett, ugyancsak egy pár fátyolos formát is beszerezhetünk, elkezdve az eredeti törzs vad ismert szinezettöl, - füst; marmor; szellem; foltos (pecsétes); és kettös szinü scalar-okat egésszen feketéig vagy aranyszinü halakat.
Már 1909 -ben Európába a nagyon hasonló Pterophyllum altum;-ot az Orinoco és mellékfolyóiból bevezették. Miután ez a nagyon nehezen tenyészthetö faj az akváriumokból teljesen eltünt, az utóbbi idöben újból rendszeresen importálják.
Elterjedése: Amazonas, Tapajos és mellékfolyói;
Nagyság: a természetben 26 cm magas, és 15 cm széles, az akváriumban meglehetösen kisebb;
Nemi különbség: alig felismerhetö, idösebb himeknek nagyobb (hatalmasabb) fejük van és egy kis zsirpúp (dudor) a fejükön;
Tartás és tenyésztés: békés diszsügér, több exemplarban tartható. De nem szabad eröszakos (tolakodó), gyors csapathalakkal mint pl. Szumátrai diszmárnákkal társitani. A legjobban nagyobb csapatban és medencében érvényesül. Tenyésztése, 26 - 28° C vizhömérséklettel, pH-érték 6,5- 7,0. Szivesen ivnak függöleges felületeken, mint vizinövények levelein, vagy az akvárium üveglapján, vagy fütötesten stb. A szülök normális körülmények között gondozzák az ivadékokat. De gyakran megeszik az ikrát. Egy ilyen esetben az ikrákat az egész alappal egy külön álló tenyész medencébe át kell vinni, azonkivül szellöztetni, és metilkékkel gombásodás ellen védeni. Az ivadékok kibújnak 48 óra után, és lógnak ragasztott(szálacska-szerüségen) ficánkolva odatapadva az alapzaton. Egy hét után szabadon úsznak.
Táplálék: Èlö és száraz eleség, és szivesen esznek kis halakat. (pl. Guppy-kat stb..)
--
AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling; 1990 Aventinum, Praha. (1. Auflage Artia, Praha 1982 )
--
Prof. Sterba irja: Pterophyllum nemzetség; (HECKEL, 1840)
A test korongformájú. A hát úszó (Dorsale), a végbél úszó (Anale), és a has úszók (Ventralen) erösen meghosszabbitottak. Èszaki Dél-Amerika. Három faj.
Pterophyllum scalare (LICHTENSTEIN, 1823)
Amazonas, Tapajos és más mellékfolyói; úszókkal 15 cm testhossz és 26 cm magas, de fogságban kisebb marad.
(D XI - XIV/21-28; A V - VII/22-30; mLR 29 - 40; SL 12 - 18/8 - 14) Hát úszó (Dorsale) tizenegy - tizennégy csukott kemény úszósugárra, következik 21 - 28 legyezö szerüen nyitott lágy úszósugarak. Végbél úszó (Anale) öt - hét zárt kemény úszósugárra, következik 22 - 30 legyezö szerüen szét tárt lágy úszósugarak. mLR; középsö hossz irányú sorban, a kopoltyúnyilás és a farok úszó között 29 - 40 pikelyek; SL (linea lateralis); az oldalvonalnál 12 - 18 pikely/kereszt irányban, a test legmagasabb pontján, az oldalvonaltól számitva felfelé a hát úszó kezdetéig 8 - az oldalvonaltól lefelé a has úszóig 14 pikely;
A testhossza 1,5 -szöröse a test magasságának (úszók nélkül), oldalról nagyon erösen lapitott. A homlok profilja a szemek elött a nélkül vagy csak csekély nyeregszerü behúzódással (a Pterophyllum altum -hoz viszonyitva). Idösebb állatoknál a homlok kidomborodik és szélesebb lesz. Hát, nyak és az orr kormos barnasárga, olykor több vagy kevesebb összefolyó barnavörös foltokkal. A test oldalak ezüstösek, négy hangulatott kifejezö mélyfekete vagy szürke keresztcsikokkal. Az elsö lefut a nyaktól ivelten a szemen keresztül; a következö úgy (kb.) a középsö részétöl a keménysugarú hát úszónak a végbél úszó kezdetéig; a legszélesebb magától kinyúlik a hát úszó csúcsától a végbél úszó csúcsáig; és az utolsó a farok úszó gyökerén fekszik. További keskeny keresztcsikok (kötödések) az emlitettek között gyakran csak a hát részen mutatkoznak. Az elsö sugara a hát úszónak sárgabarna feketésig, a lágy része a hát és a végbél úszósugaraknak szabálytalanúl gyengéd szürkés-fehéren keresztcsikozott; hasonlóan a farok úszó is (Caudale). A has úszók (Ventralen) elöl legtöbbször acélkékkek, hátúl feketék, csúcsai kékes-fehérek, a mell úszók (Pectoralen) szintelenek. Az Iris (szemgyürü) idösebb korban piros. A nemek megkülönböztetése nehéz még a nemi szemölcsnek a formája sem ad mindig egyértelmü választ.
Gondozása: nagy medence csoportos beültetéssel és szabad úszó térrel. Meleget kedvelö, vizhömérséklet télen 22 - 24° C, és nem lényegesen ez alatt. Hidegebb tartásánál homályosodása a szaruhártyának a szemen, és gombásodások lépnek fel, amik mindenek elött meleg és jó szellöztetéssel a legtöbb esetben gyorsan visszamennek. Nagyon érzékeny a kémiai anyagokra, a gyógyszerekkel való fürdetésektöl e -miatt ha lehetöség van rá tartózkodni, mindenesetre megpróbálja az ember elöször a betegségeket meleggel (33° C; -ig) kezelni.
Èlö eleségként; szúnyoglárvák, kukacok, vizi bogár lárvák, és szitakötö lárvái, kis rákok, és fiatal halak. De ugyancsak lemezes eleség, és idönként leforázott vagy fagyasztott növényi táplálék. Nem sokat etetni és lehetöség szerint az élelmet gyakran cserélni. Túl etetésnél egy fajtájú eleséggel, fel léphet az élelem megtagadása. Egy ilyen esetben segit legtöbbször; többszörös viz -és élelem csere, vagy tengeri só hozzá adása a medence vizéhez. Békés, nem turkáló. A faj jól hagyja magát más halakkal társitani.
Tenyésztés: lágy, gyengén savanyú vizben, a nemeket az ember hagyja magukra találni egy csoport fiatal állatokból. Tipikus nyitott/szabad ivók, karakterisztikus szülöi családdal. A legszivesebben széles levelü viz alatti növényeken ivnak (Cryptocoryne; Echinodorus;), amit elötte algáktól és mulmtól megtisztitanak. Az ivadékokat mindig mind a két partner gondozza, és friss vizzel belegyezi. 24 - 36 óra után (26 - 30° C) -nál, kibújnak a fiatalok, és a szülök kirágják öket a tojások héjából, majd újból a levelekre köpik, ahol elösször rövid szálacskán lógnak, késöbb a szülö állatok a fiatalokat lapos gödrökbe viszik. 4 - 5 nap után következnek az elsö úszási próbálkozások, további két nappal késöbb a szülök vezetik az utódokat. A szabad úszás után a fiatal halak frissen kibújt artemia-naupliusokat azonnal esznek. A felnevelésük nem nehéz. Egy jó tenyésztés hoz 1000 fiatalt és többet is. Racionális (ésszerü/gazdaságos) tenyésztésnél az ember odatesz az akváriumba egy nagy Schusterpálma levelet (Aspidistra elatior), amin az állatok elöszeretettel leikráznak. A levelet az ikrákkal úgy 24 óra után, egy üres medencébe ugyanolyan vizminöségbe vagy állt forrásvizbe átvinni, és itt a szellöztetést úgy beépiteni, hogy az ikrák egy lassú viz áramlatban legyenek (semmi talaj, semmi növényzet!). Rivalizáló, vetélkedö (ellenszenves és viaskodó) vagy párzó kedvben levö himek morgó (recsegö) hangokat adnak ki, amit az állkapocsal képeznek. SCHULTZ szerint (1976) Pterophyllum eimekei; (AHL, 1928) egy Synonyme ennek a fajnak.
A nyitott ivókról Prof. Sterba; a következöket irja: A szabad/nyitott ivóknak a szabálynak megfelelöen, jelentéktelen (egyszerü) álcázott szinü tojásaik vannak egy ragadó/tapadó szerkezettel. A tojások száma mindig nagyon nagy. A him és a nöstény a legtöbb esetben hasonló kinézetüek, szinezettek, és nagyon nehéz öket egymástól megkülönböztetni. A párzási partnerrel tipikus nyitott ivók, pl. Cichlasoma-, Pterophyllum-, Hemichromis-, Symphysodon -fajok; képeznek igazi párokat, akik gyakran a párzási idön kivül is megmaradnak. Azonkivül karakterisztikus, hogy az ivási fázisban mindkét partner udvarol mindketten megvédik az élet területet (teritóriumot), tisztitását az ikra helynek vagy az épitésében az ikra gödörnek együtt résztvesznek. A párzást elöször gyakran napokig tartó udvarlás elözi meg, majd lassanként adagolva a nöstény leikrázik, a him siklik; (csúszik) a tojások felett és megtermékenyiti öket. Ezt több alkalommal megismétli. A tojások lerakása után, gondozza és megvédi a pár együtt az ikrákat. Mindenek elött a tojásokra friss vizet legyeznek, és minden esetleges piszkolódást megakadályoznak. Ahogyan az embrionális fejlödés befejezödik, leszedi több faj az érett tojásokat, kirágják a fiatalokat a tojások burokjából és beleköpik egy elöre elkészitett gödörbe, ahonnan többször új gödörbe viszik. Ugyancsak a gondozását az úszásképes fiatal halaknak együtt végzik. Az együtt léttel a partneroknak az ivadékok gondozásában elöáll egy ún. szülöi család. Az idötartama és a specializálódása a szülöi családoknak, több mint négyszeres esetben karakterisztikus a fajnak vagy a nemzetségnek. Egy különösen szép példát egy szokatlan specializálódást nyújtanak a Symphysodon- fajok, akik a fiatal halakat elöször egy bör váladékkal táplálják.
Pterophyllum scalare; Segelflosser, Skalar; fogságban az élet elvárása 8 - 10 év van megadva; Quelle: Akvarista fórum; Club; (egyesület); (1949); (Minden egyes adat a szerzök kutatási munkáit, tapasztalatait, véleményét tükrözik és adják vissza, forditotta..mint kis info..CarloB )
..van megint van valami új, - már a start baktériumokat is beledolgozzák.. de csak a kis experte miatt tecccik..-:))
..(most egy másik gép elött vagyok, és igy talán sikerül egy képet beszúrni..) általában már az akvárium vásárlásakor figyelembe kell venni a fénycsöveket, - mert utánna késö; különösen ilyen esetekben problémás ha csak egy-két monopolhelyzetben levö cég gyártja, akkor csakis azt azon az áron lehet megvenni amin ök adják el.. a táblázatban levö szabvány fénycsöveket általában minden cég gyártja.. (CarloB)
Nem tudom mi lehet ez a kosz az alján de csak a kavicsnál van és ha eltávolítom akkor kb. egy hét múlva újra megjelenik.
Ő lenne az.
Subphylum Gnathostomata àllkapocsos állatok
Classis Osteichthyes (Csonthalak)
Subclassis Actinopterygii (Sugaras úszójúak)
Teleostei (Igazi/magasabb rendü Csonthalak)
Supraordo Ostariophysi (Pontyhalhoz hasonlóak)
Ordo Siluriformes (Harcsaszerüek/félék)
Familia Mochocidae (Fiederbartwelse)
Genus Synodontis
Species
Synodontis nigriventris (DAVID, 1936)
(Háton úszó Kongói Harcsa)
Ezt a harcsát elöször 1950-ben, a Kongó torkolatból Amszterdamba vitték. Ettöl az idöponttól idönként ismételten importálják, és a kereskedésekben kinálják. Az életéröl úgy a szabad természetben, mint fogságban csak kevés információ van. Synodontis nigriventris; alkonyat és éjjel aktiv. A napot elbújva tölti el, e-célból elöszeretettel barlangokat, vagy ahhoz hasonló elbújási lehetöségeket keres fel. Fogságban tartott halak 9-10 évesek lehetnek, söt az sincs kizárva, hogy mégtovább élnek.
A tenyésztése ezeknek a halaknak, még nem teljesen tisztázott. Idáig csak véletlen sikerek lettek ismertek. Abból indulhatunk ki, hogy a nemi érettségüket a 2.- 3. életévükben érik el. A halaknak a Synodontis nemzetségböl az a szokásuk, hogy idönként a hasukkal felfelé fordulnak. A Synodontis nigriventris -nél, ez a viselkedés szabályá változott, ami egy kuriózum a halak világában. Ez a szokása szükségessé tette a megváltoztatását a védö szinezetének, ami itt forditott: a hátrész világosabb, a hasrész sötétebb és elmegy feketéig.
Az élelem keresésnél a talajon a harcsák normális helyzetben, mig vadászatnál a felületen, vagy menekülésnél, forditott háttal -hassal felfelé úsznak. Az élelem kereséséhez három pár tapogató bajusz szolgál, és nyilvánvalóan a szemek, mivel más harcsa fajokhoz viszonyitva ezek feltünöen nagyok. Egy további karakterisztikus jelleg; a nagy zsirúszó. Többi rokon fajok: Synodontis angelicus; Synodontis flavitaeniatus.
Elterjedése: Kongó medence;
Nagyság: nöstény: 8 - 9,5 cm; him 6 cm -ig;
Nemi különbség: mintázata a himnek kisebb kerek foltozatokból, a nösténynél ellenben (elmosodottan kötöttek) egymásba olvadt;
Tartás és tenyésztés: békés, alkonyat aktiv hal. A legjobb nem egyedül, hanem kis csapatban tartani. Az akváriumot jól beültetni növényekkel; és sok sok elbújási lehetöséget biztositani; fa ágak, gyökerek. Csökkentett (tompitott) fény, úszónövény takarót elönybe részesit. Hömérséklet 24-26° C; pH érték úgy 7,0; 15° GH -ig. Tenyésztése már sikerült, de csak véletlen sikerek ismertek. Az állatok ivnak, feltételezhetöen egy virágcserépben és szükséges legfeljebb 11 nap az ivadékok szabad úszásához.
Táplálék: jó evök; szivesen vesznek élelmet a vizfelületröl. A természetben a fö eleségük rovarlárvák és a viz felületére esett rovarokból állhat, amit forditott úszási helyzetben vesznek fel. Száraz eleséget is elfogadnak.
--
AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling; 1990 Aventinum, Praha. (1. Auflage Artia, Praha 1982 )
--
Prof. Sterba nagyon részletesen foglalkozik a családdal, nemzetséggel, ez a pár mondat itt csakis egy erössen leröviditett forma a fajról: Gondozása úgy 100 cm hosszú medencékben dús növényzettel és sötét talajjal. Vizhömérséklet 23-27° C. Èlö eleség, különösen rovarok és azok lárvái, élelem maradványok és algák. Igénytelen és kitartó faj, aki az életmódja miatt különös érdeklödést igényel. Az állatok normális módon a hassal felfelé a vizfelület közelében úsznak. Ugyancsak az élelem felvétele normális körülmények között, ellentétben más harcsa fajokkal ebben a helyzetben történik, csak kivételképpen vesznek fel élelmet a talajról. Algák és rovarlárvák, a jó közérzetükhöz elengedhetetlennek tünik. Az alsó részét a vizinövényeknek különös elöszeretettel lelegelik. Ugyancsak a háton úsznak: Brachysynodontis batensoda és Hemisynodontis membranaceus. Tenyésztése már sikerült. Az állatok a legsötétebb helyen ivnak az akváriumban. Az úgy 2 mm nagyságú sárgás tojásokat az üveglapra ragasztották. A fiatal halak egy 25° C vizhömérsékletnél 7 nap után kibújtak. Kezdö etetés artemia-naupliusokkal. A 7. héttöl kezdve elkezdtek az állatok a fajnak szokásos módon háthelyzetben úszni. PINTER (Aquar. Terr., 7, 257-259, 1960)
Synodontis nigriventris; Rückenschwimmender Kongowels; fogságban az élet elvárása 13 év; Quelle: Akvaristák tapasztalata szerint, tartott hal és a gondozási idö; (Kiértékelés nélkül, minden egyes adat a szerzök kutatási munkáit, tapasztalatait, véleményét tükrözik és adják vissza, forditás mint kis info..CarloB )
Astronotus ocellatus (Agassiz, 1831)
..igy néznek ki a hütö agregátorok; 100 - 4000 literre, - édes és tengeri akváriumokhoz; árak: teljesitmény és a készülék kivitelétöl függöen 290 - 2160 €uro; (CarloB)