Megnéztem az 1930-as kiadású Sport Lexikonomat. Ebben egyetlen egy MOVE+Előre szóösszetétel sincsen, MOVE+T. pedig talán két klubra süthető rá: MOVE Törökszentmiklósi SE, ill. MOVE Budai Törekvés SC. T. Előre szóösszetételre sem akadtam MOVE nélkül. Egyáltalán az "Előre" szó klubnévben ritka, mint a fehér holló!
Tehát ami a MOVE T. Előrével kapcsolatban eddig kiderült:
Biztos, hogy nem Békéscsabai egyesület, pedig a tabellák alapján beillett volna oda. Volt mégegy tipp - MOVE Terézvárosi Előre. Eddig talán ez ami elképzelhető, csak ugye a MOVE, mint szervezet eléggé testidegen a Terézvárostól.
A Pluhár könyvben nincs benne? Esetleg akinek vannak BLASZ tabellái a korból, nem tudná megnézni, hogy szerepelt-e ilyen nevű csapat korábban, vagy esetleg melyik csapatot kebelezhette be a MOVE?
Első sorban szeretném feltérképezni az újpesti kiscsapatok (Wolfner, UTSE, UMTE, BDSE, Vasas Izzó, stb.) eredményeit, másodsorban pedig műkedvelőként is érdekel :D
Nem volt az a Bohn SC olyan nagy csoda! A Téglagyár tele volt pénzzel, összeszedtek egy jó edzőt, aki minden csabai játékost ismert, és egyből össze is szedte őket a csapathoz... majd a gazdasági világválság Békéscsabát és a téglaipart is elérte, így gyorsan csődbe is mentek.
Háború utáni NB2-es, NB3-as eredményeket esetleg el tudnál küldeni? :-D
A csabai sportélet hivatalos keretek között 1888 novemberében, a Békés Csabai Torna Egylet alapításával kezdődött, a labdarúgás Orosháza vagy Arad érintésével került városunkba. 1912. március 31-én alakult meg a polgári egyesület, a Csabai Atléta Klub (CSAK), de ekkor már egy főleg munkásokból álló csapat is tevékenykedett, mely a Buda-pesti Munkás Testedző Egylettől kért és kapott alapszabálymintát. Végül az Előre Munkás Testedző Egylet 1912. május 15-én kezdte működését 30 taggal, október 22-én pedig az alapszabály is elfogadásra került. Az első szerelés: citromsárga ing, fehér nadrág, fekete harisnya.
Az első mérkőzést Gyomán vívta a csapat, ami 1:0-s győzelmet hozott. A CSAK-kal szemben jelentős hátránnyal bírt az egylet, így pályáról pályára vándoroltak a játékosok. 1919-ben egy Uhrin nevű hentesmester lila-fehér színű szerelést ajándékozott a csapatnak, ami annyira megtetszett mindenkinek, hogy ez vált a klub hivatalos színévé. A csapat ekkor még a megyei bajnokságokban sínylődött, majd az 1920/21-es szezonban a Déli kerület I. osztályába jutott.
1921/22-ben elég jól szerepelt a gárda, köszönhetően a hatalmas termetű kapusnak, a Kispestről igazolt Amsel Ignácnak. "Náci" olyan kimagaslóan védett, hogy a december 18-án, a Hungária körúton rendezett Magyarország-Lengyelország mérkőzésen a második félidőben ő védte válogatottunk kapuját! Természetesen a nagyobb klubok figyelmét sem kerülte el a kiváló kapuvédő, így decemberben a Ferencváros igazolta le. "Náci" végül 10-szeres válogatottként a '30-as évek közepén kivándorolt Dél-Amerikába.
1924-ben a Csányi utcában (a mai MÁV-pálya) készült el az új sportpálya. Augusztus 17-én Ferencváros vendégjátéka (és 8:0-s győzelme) avatta fel az új otthont? 1928-ban jégpálya épült a stadion mellett, amely a korabeli fiatalok egyik kedvelt szórakozóhelyévé vált. 1933-ban a csabai alosztály győzteseként a Szegedi KEAC 1:0-s legyőzése után (SZAK-pálya, 2000 néző, köztük több száz csabai) az országos amatőr bajnokságban képviselték Dél színeit. A gazdasági válság a csabai labdarúgást is elérte: '32-ben a jaminai Bohn SC (korábban országos vidékbajnok) beolvadt a CSAK-ba.
A nehézségek a mi klubunkat sem kímélték: '34-ben az Előréből Törekvés lett, lila-fehér helyett fehér-lila színekkel. 1937. május 23-án a MÁV-CSAK bajnoki meccsen akkora vihar tört ki, hogy a Csányi utcai stadion mindkét fatribünje beszakadt, sokan megsérültek, 5 embert kórházba kellett szállítani.
1945 nyarán, a háború utáni átszervezések után a Törekvés az OB I keleti csoportjába került! Ekkor több próbajátékos is megfordult Csabán, többek között Bozsik József is felhúzta a lila-fehér mezt! Az első mérkőzés a legmagasabb osztályban a Csányi utcában 6.000 néző előtt a Salgótarjáni BTC ellen 6:2-es hazai győzelemmel végződött. A következő hazai mérkőzés a zuglói MADISZ ellen botrányba fulladt, amikor egy szabálytalanság után 30-40 hazai néző rontott a pályára és kezdte ütlegelni a vendégcsapat játékosait. Az eredmény: a pálya betiltása 2 meccsre (ekkor Békésen játszottak). A csapat végül 5 győzelemmel, 5 döntetlennel és 16 vereséggel, 45-80-as gólkülönbséggel, 15 ponttal kiesett. 1946. augusztus 14-én egyesült a Törekvés és a Rokka SC, felvéve a régi nevet (Előre Munkás Testedző Egyesültet). Két év múlva, 1947. június 15-én Makón egy győzelemmel ismét a legjobbak között lehetett volna a gárda, de az 1:1-es döntetlen kevés volt. A mérkőzést 5.000 néző előtt játszották, melyből kb. 3.500 a vendégcsapatnak szorított!
Az 1948-as év újabb változást hozott a klub életében, az Előre a CSAK és a Textiles Sport összevonásából megszületett a Békéscsabai Szakszervezetek Sport Egyesülete, kék-fehér színekkel, Kórház utcai székhellyel. 1950: Építők SK, kék-fehér színekkel, '57-től Építők-Előre SK. 1951-ben a Szegedi Lokomotív elleni 3:0-s győzelem (5.000 néző előtt) avatja fel az új, Kazinczy utcai stadiont.
1963. január 27-én végre újra lila-fehérben, a klub újabb neve Békéscsabai Előre Sport Club. 1963: vissza a Kórház utcai otthonba. 1970. december 28-án a Dózsa SK-t is bevonva jön létre a Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club. A kor szokásainak megfelelően felépített klubban a következő szakosztályok működtek: atlétika, cselgáncs, kerékpár, kézilabda, labdarúgás, ökölvívás, röplabda súlyemelés, sakk, teke, természetjárás, torna és úszás.
A sok név- és színváltozás után vissza a pályára: 1968-ban, a Kórház utcában a Kistext 2:0-s legyőzésével az NB II bajnoka lett a csapat, így a másodosztályba jutott. A meccset 7.000 néző előtt játszották; a lefújás után a szurkolók berohantak a pályára és a játékosok szinte összes ruhadarabját levették.
A következő jelentős évszám 1974. Mint ismert, ekkor jutott fel a gárda az NB I-be. A mindent eldöntő mérkőzésre Szentendrén került sor, ahova akkori becslések szerint közel 5 ezer csabai utazott el. Abszolút hazai pályán érezhették magukat a játékosok, egy Csabáról elszármazott professzor például egy transzparenst is vitt magával: "Csaba van nem is egy, Békéscsaba NB egy!" Így ment ez akkoriban? A korabeli futball-lázra jellemző, hogy Kecskemétre például háromezren utaztak! A szentendrei meccs napján a városban hangszórókat állítottak fel, és így az otthon maradók is hallhatták, hogy az Előre 2:0-s győzelmével az NB I-be jutott!
A feljutás után, a nyári szünetben készült el a nagylelátó, amely 22 évig szolgálta a szurkolókat. Természetesen hatalmas érdeklődés kísérte az NB I-es szereplést, hiszen 28 év után játszott újra első osztályú meccset a csapat. Az első meccsen 15.000 néző előtt vertük meg 3:1-re az MTK-t. A nem hivatalos nézőcsúcs 1975 tavaszán született, a korabeli újságok szerint 22.000 néző látta, hogy 1:0-ra legyűrjük a Fradit! Az első szezonban csak a létszámemelés tartotta bent a lilákat, utána azonban sikerült állandósítani az NB I-es tagságot. 1982-ben az a megtiszteltetés éri a klubot, hogy a spanyolországi VB-n Kerekes Attila helyett kapott a válogatott keretben. 1983-ban kiesik a csapat, de a következő szezonban rögtön visszajutunk az első osztályba, sőt a Rába ETO ellen hatalmas érdeklődés mellett MNK-elődöntőt vívott a csapat (a kint rekedők fákra felmászva követték a mérkőzést), melyet drámai csatában 11-esekkel bukott el. Újoncként a 6. helyen zártunk, amely sokáig a legjobb szereplésnek számított.
1988: kis híján kiesik az Előre Spartacus, de ez senkit sem érdekel (a bentmaradást egy 2:0-ás debreceni győzelemmel sikerül kiharcolni), hiszen a Csank János vezette gárda Szolnokon 4.000 csabai szurkoló előtt Gulyás - Szenti, Ottlakán, Bánfi (Csernus), Fabulya - Mracskó, Csató, Csanálosi, Gruborovics - Kanál, Szekeres (Horváth) felállásban, Csernus (60. p.), Gruborovics (69. p.) és Csató (80. p.) góljaival 3:2-re le-győzi a Bp. Honvédot, elnyerve a Magyar Népköztársaság Kupát! A KEK-sorozatban túljutunk a norvég Brynén (3-0, 1-2), a következő fordulóban viszont a kinti 2:0-s vereség után itthon csak 1:0-ra nyerünk a Sakariaspor ellen (Ottlakán 11-est hibázott), így a törökök mennek tovább.
1991 január: megalakul a Békéscsabai Előre FC. Az őszi jó szereplés után tavasszal mindössze egy győzelem, irány az NB II. A másodosztályt a kezdeti bizonytalanság után magabiztosan nyeri a gárda, a 92/93-as szezonban pedig újoncként 5. hely a bajnokságban + kupaelődöntő a Hali ellen (0-3, 3-1), majd a '94-es menetelés. Aki már akkor kijárt meccsre, biztosan nem fogja elfelejteni azt az időszakot? A bronzérmet "lendületből" egy nagyszerű Intertotó Kupa-sorozat követi: csak az Odense győz ellenünk, térdre kényszerül a Rapid Wien (3-0), a Sion (7-2) és a Dynamo Dresden (3-2) is! Az utolsó kettő ráadásul hazai pályán. Az UEFA-kupában nagy nehezen kiverjük a Vardar Skopjét (1-1, 1-0), jön az orosz rémálom (1-6 és 1-0 a Kamisin ellen). Biztosan nem használt, hogy napokkal a meccs előtt robbant ki a Stadler elleni bundabotrány és sokáig ez a fő téma. Természetesen a bajnokságban is elindulunk lefelé, a '95-ös 5. hely után '96-ban már osztályozó (0-0 és 5-0 a Kaposvár ellen). Ebben és a következő évben is egy csapatnyi játékos jött-ment. 1997-ben még sikerült a bentmaradás, '98-ban viszont már nem.
Az új idényt új névvel kezdi a gárda (Előre FC Békéscsaba). A célként kitűzött feljutás nem jön össze, azonban tavasszal a kiesés szele is megérinti a csapatot. 2000 őszén hasonló a helyzet, ekkor a kiskőrösi ki-ki meccsen (1-2) sikerül bent maradni (bizonyos források szerint bunda volt). A 2001/02-es szezont nagy lendülettel kezdjük, ami a bajnokság végére is kitart, így sikerül visszajutni az NB1-be, a többi ismert...
Békéscsabán 1912. október 22-én alakult meg az Előre Munkás Testedző Egyesület. A sportklub megalakulását eredetileg már 1912 májusában bejelentették, az alapszabályt október 22.-én fogadták el, majd hivatalosan 1913 tavaszán ismerték el az egyesület létrejöttét. A kezdeti nehézségek csak egy sportág, a labdarúgás megszervezését tették lehetővé. A klubszín az alakulást követően rövid ideig sárga-fehér volt, de az alapítók hamarosan áttértek az Előrét a későbbiekben évtizedeken át meghatározó lila-fehér színekre. Az egyesület első hivatalos mérkőzését a gyomai Kner SC otthonában vívta, és 1-0 arányban diadalmaskodott a vendéglátók ellen a csabai csapat. A békéscsabai labdarúgás első válogatott futballistája a kapus Amsel Ignác volt, aki 1922. december 18-án debütált a nemzeti csapatban a Magyarország - Lengyelország mérkőzésen. A húszas-harmincas évek rossz gazdasági viszonyai a sport területén is éreztették hatásukat, ez kényszerű lépéshez vezetett, 1933-ban az Előre MTE futballcsapata a felhalmozódott adósságok miatt feloszlott.
Ezt követően Törekvés SE néven vitte tovább a korábbi munkás sportegyesület a csabai sport hagyományait. 1946 augusztusától újra Előre MTE felirat került a lila-fehér zászlóra, majd 1950-től Építők név alatt, kék-fehér színekben szerepelt a klub. 1963-tól újra a patinás Előre név, és a hagyományos lila-fehér színek tartoztak az egyesülethez, és ebben az időszakban került a labdarúgó-szakosztály mostani otthonába, a Kórház utcába, és ekkor készült el a klubszékház is.
A csabai futball első nagy sikere az 1968-as évben következett be, amikor a Békéscsabai Előre SC csapata három pontos előnnyel megnyerte az NB II-es bajnokságot a Szolnoki MÁV előtt, és feljutott az akkor másodosztályt jelentő NB I/B-be. A bajnoki idényben hazai pályán csak egy pontot veszített a gárda, és mindösszesen 19 gólt kapott, ami abban az évben a nemzeti labdarúgó bajnokságokban a legkevesebb volt.
A következő meghatározó dátum 1970. december 28.-a volt a békéscsabai labdarúgás történetében, ezen a napon több kis sportegyesület összeolvadását követően megalakult a Békéscsabai Előre Spatacus Sport Club. Az új egyesület 12 szakosztállyal kezdte meg működését.
Több évi másodosztályú szereplés után az 1974. június 16-án, Szentendrén lejátszott bajnoki találkozón aratott 2:0-ás győzelmével a labdarúgó-csapat az NB I/B-s bajnokság második helyén végzett, és a Diósgyőrrel egyetemben felkerült a magyar labdarúgás első osztályába. A feljutást követően valóságos fociláz tört ki Békéscsabán, a szurkolók sorban álltak a bérletekért. 1974. augusztus 31.-én az MTK látogatott a Kórház utcába az első NB I-es bajnoki mérkőzésen, és a lila-fehérek nagyszerű játékkal 3:1-es győzelmet arattak a fővárosi gárda ellen.
A Békéscsabai Előre Spartacus labdarúgó csapata a legnagyobb sikerét 1988-ban aratta, amikor a csapat a Magyar Népköztársaság Kupa Szolnokon megrendezett döntőjében 3:2-re legyőzte a Budapesti Honvéd együttesét, és ezzel elhódította a kupát. A gárda edzője ekkor Csank János volt. A bajnoki pontvadászatban a legnagyobb sikert az 1993/94-es idényben érte el az akkor már Békéscsabai Előre FC néven szereplő gárda, amikor Pásztor József irányításával a harmadik helyen végzett a csapat a nemzeti bajnokság legfelsőbb osztályában.
A kupagyőztes és a bajnoki bronzérmes gárda kiléphetett a nemzetközi porondra is, és ott méltóképpen képviselték a várost, és a békéscsabai labdarúgást.
Az elkövetkező évtizedben jobbára az első osztályban szerepelt a csapat, de már nem ért el kiemelkedő sikereket, többnyire a kiesés elkerüléséért küzdött a lila-fehér egylet. 2005 nyarán kényszerhelyzet alakult ki a békéscsabai labdarúgásban, az NB I-ből kiesett csapat nem kapott rajtengedélyt egyik bajnoki osztályban sem, így fennállt a veszély, hogy a város fociszerető lakossága éveken keresztül labdarúgás nélkül marad. A kialakult helyzetben az NB III-as indulási joggal rendelkező Jamina SE és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összefogásával megalakult a Békéscsaba 1912 Előre SE, amely a szerzett jogának megfelelően a harmadosztályú bajnokság Alföld Csoportjába nyert besorolást a 2005/2006 bajnoki idényre. Az új alapokra helyeződött békéscsabai labdarúgás zászlóshajója lett az új egyesület, amely szoros együttműködésre törekszik a megyeszékhely másik csapatával, a Megyei I. osztályú Erzsébethely SE-vel, és az Utánpótlásnevelő FC-vel. A Békéscsaba 1912 Előre SE a békéscsabai labdarúgás tradicionális lila-fehér színeit viseli.
Békéscsaba labdarúgásának mostani szereplői azért dolgoznak, hogy a csabai foci újra évtizedes hagyományainak megfelelően szerepeljen, és foglalja el ismét méltó helyét a honi futballpalettán. 2012-ben szeretnénk méltó módon megünnepelni a békéscsabai labdarúgás 100 éves jubileumát, és szeretnénk felépíteni egy olyan klubmodellt, amely szorosan összefogja a csabai foci szereplőit, támogatóit és szurkolóit.
Megnéztem a déli kerület tabelláit. 35-ig nagyjából a legerősebb csabai gárda az Előre volt, aztán eltűntek, feltűnt viszont az addig nem létező (vagy másodosztályú) Törekvés, először a középmezőnyben, de kb. három év alatt a bajnoki címig jutottak.
Na, majd talán sjose megmondja, hogy is volt ez a MOVE T. Előre.
Egyáltalán hol volt Előre? Megnéztem a tabelláim között, ezeket találtam: Székesfehérvári MÁV Előre, Békéscsabai Előre Munkás TE, Acélgyári Előre (1920, Budapest), MÁV Előre (1939, Budapest).
Egy tippem lenne, lehet, hogy hülyeség. Előző évben, a déli csoportban a Csabai AK mögött második lett a Békéscsabai Törekvés. 40/41-ben ez a bizonyos T. Előre utolsó előtti lett a másodosztály Tisza csoportjában (a Csabai AK viszont a harmadosztályban indult, hmm... - viszont nem találkoztam a Törekvéssel). Egy évvel később mind a CSAK, mind a Törekvés a harmadosztályban volt. A tippem: az Előre egy népszerű munkásegyesület volt, és talán bekebelezte a MOVE, esetleg volt is pl. egy MOVE Törekvés Csabán, és ebből lehetett egy fúzió révén T. Előre. Csaba futballtörténetéről jelent meg könyv, amit én nem ismerek, ha így történt, akkor abban biztos benne van. Hangsúlyozom, ez tipp, néhány tabella alapján el tudom képelni, hogy talán ez történhetett. (Vagy két hete volt egy hasonló eszmefuttatásom Mayer Béláról, ami köszönőviszonyban sem volt a valósággal, lehet, hogy itt a következő fejezet:)
