Nekem van két azonos nemű mongol futóegerem. Szerintem abban különböznek leginkább a háziegértől, hogy nem nyírják ki egymást, hanem jól megvannak. Na meg nem büdösek. Mivel én nem tudtam róluk semmit, amikor jöttek (eredetileg kígyótápnak szánva, de mivel olyan helyesek, kegyelmet kaptak), így teljesen nyitottan álltam a dologhoz. Ha benyúlok hozzájuk, odajönnek a kezemhez, szimatolják, és elkezdik harapdálni az ujjamat, de finoman. Majd belelendülnek, ilyenkor leállítom őket, vagyis elveszem a kezemet. Még egyszer sem haraptak meg. Nem a farkuknál veszem ki őket, hanem marokban. A paprikacsumát ők is imádják, meg a salátát. Nálam sűrű drótháló van a terráriumon, arra felkapaszkodnak, lógnak róla mint egy denevér, és rágják. És mindezt éjszaka, jó hangosan.
Egyszer az egyik megszökött, a másik pedig búskomor lett erre. Amikor megkerült és visszaraktuk, örvendeztek egymásnak, de tényleg.
A japán táncoló egér a fehéregér tenyésztéssel megzakkantott alfaja. Azon kívül, hogy egész nap a farkát kergeti, és ártatlan arccal néz felfelé, nem sokat tud, szerintem elég buta jószág, viszont tök kényes, átlagban (egy értelmes táncolóegerem már nekem is volt, de ő a kivétel)
ChAtMaN,
kissé megkésve, de hátha még aktuális: http://home.wtal.de/ehr/gerbils/
Angol kereső szónak a "gerbil"-t használd.
Pénzes Bethen írt egy füzet "vastagságú" ismertetőt, amiben erröl a rágcsáló fajtáról is szót ejt.
A mongol sivatagi futóegerek tkp. hörifélék, eredetileg magvakkal táplálkoznak és földbe vájt járatokban laknak. Remek ásók.
Kedvelik a vastag almot, amibe bebújhatnak (terráriumi körülmények között fő elfoglaltságuk a tereprendezés) és szükségük van vmi kuckóra, ahová behúzódhatnak. Ha nedvdús ennivalót is adsz nekik, akkor vizet nem igényelnek. Természetesen hozzájuk is a pocakjukon keresztül lehet leginkább közeledni (van egy klf. ízekben kapható, rágcsálóknak szánt vitaminos csemege, amit bármikor hajlandóak kézből is elvenni. Ha sikerül a két ujjad között tartani a tápot, akkor a jószág a kezedböl falatozik. :o) ).
_Ne_ a farkincájuknál fogva kapd el őket (azért jogos a harapás), hanem ahogy a hörcsögöket: megmarkolva.
tisztelettel
r_bendegúz (egérbarát)
Igazi egyéniségek, én nagyon kedvelem őket.
Változatosan kell etetni őket, a magokon kívül imádják a rovarokat is. A foguk az egerekhez viszonyítva is gyorsan nő, legyen bent nekik mindig valami rágcsálnivaló.
Amikor nekem volt, én fémkupakban adtam neki a vizet, a vizet megitta, a kupakot meg szétrágta (jó foga van), így két légy egy csapásra. Gyakorlatilag mindent felaprít, így egyfajta konyhamalacnak is használható. Én pl a csokikapírokat mindig hozzá dobáltam be. Ez azért is előnyös, mert szeret sokat ásni, szereti ha be tudja ásni magát a földbe. (az enyémet volt hogy csak úgy lehetett észrevenni, hogy nem szökött meg, hogy mozgott a föld, ami alatt aludt:) Rakj be neki egy papírzsebkendőt is, abból esetleg fészket készít magának.
Nem büdös, viszont ha elszökök az tök gáz. Legyen üvegtető a terráriumán. Mivel vérében van a menekülés, nekem átlag másfél napos projectbe telt a megfogása. A kutyám, aki étrednje kiegészítése céljából ígyekezett segíteni nekem, soha sem tudta elkapni.
A farkánál fogva fel lehet emelni, nem gáz neki, és nem is szakad le a farka (ellentétben pl fűegérrel). Kicsit mindig távolságtartó marad, nem annyira barátkozó mint egy fehéregér, én mindig csak óvatosan mertem hozzányúlni, nehogy kajának nézze a kezem.
4-6 évig is elél. Az enyém végelgyengülésben pusztult el, nem különösebben beteges faj. Viszont írtó temperamentumos, szerintem tök arc.
Ma vettunk a degujaink melle ketto ilyen allatot.
egyelore nem sokat tudunk roluk, csak azt hogy
Mongoliabol szarmaznak (tenyleg vajon honnan is tudjuk ;)) meg hogy a farkuknal fogva (van nekik
jo hosszu) lehet oket felemelni, amit en egyelore
nagyon brutalisnak tartok :)
ha valaki tud meg nehany + informaciot koszonettel
varom.
