Minden érdekességet képtelen egy ember megtalálni az internet világban. Ezen a helyen felhívhatjuk egymás figyelmét egy-egy jó, vagy érdekes cikkre.
Olvtársak! Az alábbi topic a "Sajtószemle" címet viseli és nem "Párt Szócső"! Kéretik a továbbiakban figyelembe venni.
"És mit támogat január elsejétől az állam? Az általános iskolások és középiskolások utazásait, bárhonnan bárhova és az egyetemisták útját a lakóhely és az iskola között. Tanuláshoz való jog letudva, családtámogatás kipipálva. (...).
Persze a zsíros hasznukat féltő gyógyszerészek, a hálapénzük miatt rettegő orvosok, a minimálbér után adózó nagyvállalkozók, meg az egész, okosban mindent megoldó, posztkommunista Magyarország mellett most óbégathatnak az egyetemisták is, hogy ez nem reform, hanem lenyúlás, és meglop minket az államhatalom. Vissza a kedvezményekkel, plusz alanyi jogon járó Big Mac-bérletet és heti tizenöt hosszúlépést minden nappali tagozatos hallgatónak, vagy meghúzzuk a vészféket!"
January 01, 2007 ST. LOUIS, MO.–An American nurse who cared for Iraqi leader Saddam Hussein after his capture recalled a different side of the man than the usual brutal portrayal. This Saddam – the Iraqi leader who was executed before dawn Saturday for human rights crimes – wrote poetry, told of reading his children bedtime stories and fed birds crusts of bread saved from his meal. From January 2004 until August 2005, Master Sgt. Robert Ellis was the senior medical adviser at the compound near Baghdad where Saddam and other "high-value detainees" were jailed. Ellis, 56, an operating-room nurse, said he was ordered to do whatever was needed to keep Saddam alive. "That was my job: to keep him alive and healthy, so they could kill him at a later date," he told Missouri's St. Louis Post-Dispatch. Ellis said Saddam was confined to a 2-by-2.4-metre cell in solitary confinement at Camp Cropper. He had a cot and a small table where he kept some books and a Qur'an, two plastic chairs, a prayer rug and two washbasins. An adjoining cell kept basic medical supplies, a defibrillator, intravenous solutions and oxygen. Ellis checked on Saddam twice a day. Saddam told Ellis cigars and coffee kept his blood pressure down and it seemed to work. At one point, Saddam went on a hunger strike, refusing to eat when the guards would slide food through the slot at the bottom of his door. But when they changed tactics and opened the door, he started eating again. "He refused to be fed like a lion," Ellis said. When he was allowed short visits outside, Saddam would feed the birds crusts of bread saved from his meals. He also watered a dusty plot of weeds. "He said he was a farmer when he was young and he never forgot where he came from." He said Saddam never gave him trouble and didn't complain much – and if he did, it was usually legitimate. "He had very good coping skills," Ellis said. Saddam shared with Ellis happier times, when his children were young: how he told them bedtime stories. When Ellis told Saddam he had to leave for the United States because his brother was dying, Saddam hugged him and said he would be his brother. "I was there to help him, and he respected that," Ellis said. Saddam never discussed dying and expressed no regrets about his rule. "He said everything he did was for Iraq," Ellis said. ASSOCIATED PRESS
A lányt, akirõl ez az írás szól, véletlenül ismertem meg. Fátylat viselt és alakját hosszú, bokáig érõ szoknya takarta el. Ha az utcán elmegy mellettem, arab nõnek néztem volna. Tudtam, hogy magyar és mégis meglepõdtem, hogy magyarul szólt hozzám.
Az irodájában ültünk le beszélgetni a vallásról és az életérõl de már az elején közölte, hogy fotóznom nem lehet, sõt a nevét sem adja az interjúhoz.
Azzal magyarázta, hogy már így is túl sok inzultus érte a vallása gyakorlása során, nem akarja, hogy a cikk kapcsán még többen zaklassák.
- Budapesten nõttem fel, édesapám indonéz, édesanyám magyar és ennek megfelelõen vegyes volt a családom baráti társasága is. Hogy muzulmánként nevelkedtem-e? Nem tudom, mert nem tudom a különbséget. Nekem természetes volt, hogy nadrágot nem hordok, hogy nem eszünk disznóhúst, hogy vasárnaponként hittanóra helyett az arab követségre jártam elõadásokra és ennek megfelelõen rengeteg arab és muszlim barátra tettem szert.
- Beszélsz arabul is?
- Az túlzás, hogy folyékonyan beszélnék de felismerem a különbözõ nyelvjárásokat, írok és olvasok arabul, és a Koránt tökéletesen megértem.
- Mióta hordasz fátylat?
- Két évvel ezelõtt, itt Amerikában kezdtem el a fátylat hordani. Ugyan volt egy idõszakom, még otthon amikor úgy 19-20 éves lehettem és nagyon szerettem volna fátyolt viselni, de az ismerõseim ellenezték, beleértve a kendõben járó palesztin barátnõimet is, és így visszagondolva, abban a magyarországi közegben talán furcsa is lett volna. Egyedül az édesanyám állt mellettem ebben a kérdésben, aki pedig keresztény. Aztán ez a hozzáállásom az évek során változott. Egyrészt érettebb lettem, másrészt pedig néhány évvel ezelõtt elkezdtem jobban tanulmányozni a vallásomat mert úgy éreztem, hogy a jelenlegi tudásom felületes. Elkezdtem olvasni az iszlámról, jártam rendszeresen mecsetbe, hallgattam az elõadásokat, és jobban belemélyedtem a Korán-ba is.
- Hogyan viszonyultak hozzád az emberek amikor megláttak lefátyolozva?
- Fokozatosan kezdtem el hordani, hogy hozzászoktassam a környezetemet. Elõször csak egy fejkendõt kötöttem, majd hónapról hónapra hosszabb fátylakat hordtam, ma meg már ez a napi viseletem ahogy látsz.
Érdekes, hogy amikor elõször bekötöttem a fejem, az emberek azt hittek, hogy beteg vagyok és ezért takarom a hajam.
- Miért van arra szükség, hogy így járj? Mit jelképez az, hogy letakarod a hajad, fátylat hordasz és hosszú szoknyát?
- A Koránban benne van, hogy minden hívõ nõnek kötelessége eltakarni magát a külvilág szeme elõl. Nem szeretem ugyan ezt a szót használni, hogy kötelezõ mert ez nagyon erõs szó, nagyon szigorú hangzata van, a lényeg, hogy ez tulajdonképpen a mi érdekünket védi. Nem szabálynak érzem hanem gondoskodásnak. Azt a célt szolgálja, hogy egy nõ ne hívja fel magára szexuálisan a figyelmet.
Ugyanis ha belegondolsz a férfiak és a nõk természete különbözõ, egy nõ mindig jobban tud uralkodni a szexuális vágyain mint egy férfi, tehát a nõ ezzel veszi elejét annak, hogy felesleges vágyakat ébresszen a másik nemben.
Ehhez kapcsolódóan szeretnek elmesélni egy történetet, tavaly Ramadan alatt volt egy érdekes elõadás a 96. utcai mecsetben. Meghívtak egy nyomozót a NYPD-tõl aki arról beszélt, hogy hány erõszakos nemi közösülés történik egy évben Amerika különbözõ részein, napra sõt percre lebontva. Ami ebbõl érdekes, hogy az áldozatok között egyetlen lefátyolozott muszlim nõ sem volt. Úgy gondolom, hogy ebben van valamiféle üzenet is.
- Mit gondolsz arról a manapság sokat emlegett kérdesrõl, hogy az iszlám elnyomja a nõket?
- Erre az a válaszom, hogy az iszlám az a vallás, amely elõször jogokat biztosított a nõknek a történelem során. Egyébként pedig ahhoz, hogy valaki vitába tudjon bocsátkozni bármilyen témában, így ebben is, ahhoz elõször is ismernie kell az alapvetõ tényeket.
Ezért is én sokszor egyszerûen ráhagyom az emberekre a sok rágalmat, ugyanis ha valaki arrogáns és nincs megalapozott tudása a vallásról, hanem hallja, látja a médiában az elferdített híreket, a sok propagandát és nem veszi a fáradságot, hogy utánaolvasson akkor azzal mirõl vitatkozzam?
Én is tudom, hogy vannak bizonyos országok, ahol vannak visszaélések, de ez azért van mert az emberek sajnos gyarlók és korruptak, ez nincs benne az iszlámban sem pedig a Koránban.
Én például még soha nem éltem Afganisztánban és nem ismerem a törvényeket, azt tudom, hogy ott a nõknek teljesen el kell takarniuk magukat és gyakorlatilag még a szemük sem látszódhat, ez pedig egyáltalán nincs benne a Koránban.
A másik rágalom az szokott lenni, hogy az iszlám megtiltja a nõknek, hogy tanuljanak és képezzék magukat. Ez sem igaz, ugyanis már a Korán elsõ verse azt mondja, hogy olvassatok, tanuljatok. Ez egy muszlimnak szinte kötelessége, hogy tanuljon és fejlessze magát.
A nõknek maximális tisztelet jár az iszlámban, hiszen õ a család alapja, õ fogja felnevelni a gyerekeket.
Persze ha valaki eleve gyûlölettel áll ehhez a valláshoz akkor soha nem is fogja elfogadni mert nem veszi a fáradtságot arra, hogy egyáltalán utánaolvasson.
- Említetted, hogy értek rossz élmények, miután elkezdtél fátylat hordani. Mesélnél errõl?
- Igen, õszintén szólva magam is meglepõdtem, hogy az emberekben mennyire mélyen él a gyûlölet az iszlámmal szemben. Hogy errõl ki tehet, abba most nem mennék bele, mert akkor itt ülhetnénk reggelig. Tehát térjünk vissza arra, hogy velem mi történt. Az elsõ incidens közvetlenül akkor volt amikor elkezdtem fátylat hordani. Ültem a buszon, élesen emlékszem az egyes ülésen az ablak mellett és a gondolataimba voltam merülve. Egyszer csak felszállt egy fehér bõrû, öltönyös, amerikai fiatalember és ököllel arcul csapott. Elõször én azt hittem, hogy véletlen volt, elveszítette az egyensúlyát. Nekem a fülem még percekig csengett, közben pedig az úriember elkezdett szidni, azt kiabálta, hogy menjek vissza Irakba és hasonló sületlenségeket. Ezelõtt még velem ilyesmi soha nem történt, nem tudtam mit reagáljak, szégyenemben elvörösödtem és leszálltam a buszról. Gondolhatod, hazáig sírtam.
A második eset szintén a buszon történt, egy fekete bõrû úriember szállt fel és elkezdett primitív módon üvölteni velem, olyasmiket kiabált, hogy miért takarod el magad, ki elõl bújkálsz, hol van a tolókocsid mint a vezérednek? Ez ugyanis akkor történt amikor megölték Palesztínában Sheikh Yassine-t. Ekkor azonban meglepõ módon az egész busz utazóközönsége mellém állt, nekem meg sem kellett szólalnom. Sõt, odáig fajult a dolog, hogy neki kellett leszállnia a buszról mert mindenki engem vett a védelmébe. Azt persze ehhez tudni kell, hogy az eset Harlem-ben történt ahol a fekete lakosság igen nagy része muszlim.
A harmadik eset nagyon elszomorított, mentem az utcán hazafelé és egy fehér bõrû, fiatal srác jött velem szemben. Ahogy elment mellettem a fülembe súgta, hogy mit csinálna velem, lehetõleg addig amíg ebbe bele nem pusztulok. Majd folytatta, hogy mennyire utálja a muszlim nõket mert lõttek rá fegyverrel, egyébként pedig nemrég jött vissza Irakból, a szabadságot hozta volna el nekünk, de azt mi meg sem érdemeljük. Ezután elkezdte szidni a Koránt és le akarta tépni rólam a kendõt. Ezt már én sem hagyhattam annyiban, levettem a cipõmet, mint egyetlen használható fegyveremet és ütöttem ahol tudtam. Iszonyú volt mert senki sem segített, azt sem tudom mennyi idõ telhetett el így, még végül egy járókelõ elkiáltotta magát, hogy jönnek a rendõrök, erre a bátor fiatalember elszaladt, én meg hazamentem szakadtan, véresen.
El tudsz képzelni ennél megalázóbbat?
Azt nem mondom, hogy naponta de rendszeresen érnek kisebb attrocitások, például nem ülnek le mellém a metrón vagy vannak gesztusok, beszólások. Ma már csak mosolyogni tudok ezeken, úgy vagyok vele, hogy sírtam már eleget.
Eddig kizárólag férfiak inzultáltak, mondd nem szánalmas az amikor egy férfi egy nõvel kezd hõsködni?
És milyen társadalom az ahol egy férfi a nyílt utcán így nekem ronthat? Hol marad a tisztelet?
- Nem gondoltál arra ezek után, hogy elköltözz innen?
- Én imádom New York-ot, a várost, az embereket és hiszem, hogy a rossz tapasztalataim ellenére nagyon sokan nem így gondolkoznak.
Másrészt pedig úgy érzem, hogy nekem itt kell lennem és most itt jön be megint egy olyan szó, amit már nemzetközileg rongyosra értelmeztek, félreértelmeztek: dzsihád, ami szó szerint küzdelmet jelent, nem szent háborút és nem azt, hogy öljük meg a nem muszlimokat, nos úgy érzem, hogy ez az én személyes küzdelmem. A Korán-ban egyébként benne van, hogy a legnagyobb dzsihád az, amit az ember saját magával küzd, hogy megtalálja helyét az életben és törekedjen arra, hogy jobb emberré válljon.
- Hogyan viszonyulnak hozzád a magyarok? Úgy értem bizonyára sokan meglepõdnek - magamat is beleértve - mikor megszólalsz magyarul.
- Eddig velem még mindenki nagyon kedves volt, ugyan fürkésznek, bámulnak, zavarban vannak, nem értik a dolgot, ilyenkor mindig azt mondom, hogy nyugodtan kérdezzenek, az jobb mintha találgatnának. Fõleg nõk mondják, hogy szegény, mennyire sajnállak, miért kell neked így járnod stb. Lányok gyakran kérnek meg rá, hogy mutassam meg a hajamat és csodálkoznak, hogy milyen szép, és akkor meg miért takarom el. Pontosan ezért. Mert nem akarom, hogy mindenki azon legeltesse a szemét, például amíg fedetlen fõvel jártam, sokszor megsimogatták a metrón, beletúrtak, úgy vagyok vele, hogy hozzám ne érjen senki. Amit mégegyszer szeretnék hangsúlyozni az az, hogy engem senki nem kényszerít erre, nekem ez a saját döntésem volt.
- Mi a véleményed arról, hogy napjainkban az öngyilkos merénylõk száma megszaporodott és mit gondolsz miért van az, hogy az önmagukat felrobbantók mind muszlimok?
- Nekem errõl röviden az a véleményem, hogy amit a muszlimok csinálnak az csak egy reakció, válasz arra a politikai helyzetre ami most van kialakulóban. Ezzel gondolom mindent elmondtam. Én csak azt szeretném, ha az emberek többet olvasnának, tájékozódnának a különféle hírcsatornák közül mielõtt levonják a végsõ következtetésüket egy adott témában. Nézzék többet az európai híreket, mintha nem is egy bolygóról tudósítana például a BBC és a Fox 5 News.
Aki esetleg szeretne többet megtudni az iszlámról, annak pedig szívesen ajánlom a következõ web oldalakat:
Miért golyózták ki Szórádi Sándort? (Az újdonsült polgármester esete az iskolaigazgatóval)
Botránytól hangos egy hajdú-bihari kisváros, Hajdúsámson. A botrány addig dagadt, hogy már a megyei napilap, a Hadú-Bihari Napló is foglalkozott az üggyel. Az újság internetes társoldala, a Haon is lehozta a cikket, harminchét hozzászólás érkezett a témához.
A botrány előzményei 2006. június 29-ére nyúlnak vissza. Ekkor nevezték ki Szórádi Sándort, a nyíracsádi SZDSZ-csoport elnökét a hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti iskola igazgatójává. Ezt a posztot a jelölt törvényes pályázat útján nyerte el Sándorné Sas Ildikóval szemben. A pályázatatás majd’ egy évig tartott, és az elején három induló versengett. Az akkori igazgatónő Andó Lászlóné, az egyik igazgató-helyettes Sándorné Sas Ildikó és Szórádi Sándor. Csakhogy Andóné időközben visszalépett, mert Fidesz-színben elindult a hajdúsámsoni polgármesteri címért. Sándornét teljes támogatásáról biztosította, hálából az igazgató-helyettes támogatta őt a választási kampányban. Az október elsején polgármesterré választott Andóné pedig még a kampányban megüzente Szórádi Sándornak, hogy „aki a múltat nem tiszteli, a jövőt nem érdemli”. Burkolt célzást tett arra, hogy Szórádi nem kívánatos személy az iskola élén.
Az új iskolaigazgató 2006. augusztus 16-án megkezdte munkáját az alapfokú intézményben. Mindent megtett, hogy a politikát falakon kívül tartsa. Megismerkedett kollegáival, és elmondta hosszú távú programját. Tehette, hiszen az aláírt szerződése öt évre szól. Ám az újdonsült polgármester asszony támadást indított ellene az alpolgármester Papp Ferenc segítségével, aki szintén fideszes, mint ahogy a tizennyolc főnyi önkormányzati testületből, tizenöten. A novemberi közgyűlésen az alpolgármester napirend előtt terjesztette be a Szórádi leváltását szorgalmazó javaslatot. Kilenc pontba szedett indoklást olvasott fel, ennek alapján látszott a beterjesztés komolytalansága, az igazgatót november 30-ával mégis felmentették, és Sándorné Sas Ildikót nevezték ki a II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola élére. (Az önkormányzat oktatási bizottsága nem is tárgyalta az ügyet.)
A megyei napilap meg is kérdezte, hogy miért mentették föl Szórádi Sándort. A polgármester asszony azt nyilatkozta, hogy szakmailag alkalmatlannak tartja az iskolavezetői posztra. Arra hivatkozott, hogy az igazgató számos szabálytalanságot követett el, és ő csak a Munka Törvénykönyvének és a közalkalmazottakról szóló törvénynek megfelelően járt el. Szórádinak nem indokolták meg, hogy miért váltak meg tőle. A fölmentett igazgató jelenleg táppénzen van, de februártól szándékozik ismét dolgozni. Addig a munkaügyi bírósághoz fordul, mert szerinte a menesztés indokolatlan volt.
Nemcsak mint liberális, hanem mint morális ember is elítélem ezt a fajta politikai magatartást. De mit is várhattunk a Fidesztől? Sejtettük, hogy a megnyert önkormányzati választások után országszerte beindul a tisztogatás. Az a baj ezzel az országgal, hogy nem szoktunk le a régi rendszer legbutább beidegződéséről: még mindig politikai kádereket helyezünk pozíciókba. Azt nem kétlem, hogy akár Sándorné Sas Ildikóra, akár Szórádi Sándorra jellemző a szakértelem, de ha valaki tisztességes versenyben jobbnak találtatik, akkor miért kell politikai alapon kigolyózni?
Nem hallani Orbántól semmi olyan okfejtést, amelyben ne erre a következtetésre jutna. Ha önkormányzati választást tartunk, akkor annak az eredménye a kormányról szól. Ha népszavazást tartunk a vizitdíjról, akkor annak az eredménye a kormányról szól. Ha EU-parlamaneti választást tartunk, akkor annak az eredménye a kormányról szól. Ha a kettős állampolgárságról szavazunk, akkor annak az eredménye a kormányról szól. Ha az EU-Bizottság pontosítást kér a konvergencia programhoz, akkor az a kormányról szól. Ha vihar veri szét a tüzijátékot az is a kormányról szól. Ha emelkedik a világpiaci gázár, akkor az a kormányról szól. Minden a kormányról szól. Kivéve a parlamenti választások eredménye. :o))))
Szóval az úgy van, hogy kell a pénz. Mert a depresszió-kampányra kicsit sokat költöttünk. Az a sok szomorú nyugdíjas csak úgy falta az ingyen pogácsát a forgatáson, a végén meg tartotta a markát a tizennegyedik haviért is. Aztán meg bebuktuk tavasszal, úgyhogy az állami bödön sincs kanálközelben. Kell a pénz, na. Mit csodálkoztok. A rajongók meg úgyis imádják ezt a beöltözöm, kivonulok, vállalom, büszke vagyok, narancs vagyok, én megmutatom a kurvanyátokatnektek, haha, itt a zászló, én a tábor. Szóval, ezek meg veszik. Mert szeretik. Persze még röhögtek a Hiller-Haveres gagyiságokon, mondván: a korpás zakós szocik olyan hazudósok meg kommunisták, hogy Hiller-öngyújtókra verik. Magukat. De a csecse nekünk is teccik. Meg jól is fizet. Na, ez az igazság. Szóval megnyílt a Fidesz-shop. Lehet tódulni! Jól mutat majd minden polgári karácsonyfa alatt egy Fidesz-sapka egy pólóval (lányoknak szűkített is), meg a toll, a bögre, az öngyújtó és megannyi más becse, mint például a nagy kedvenc: Fidesz autósillatosító. Mély levegő, benntart, kipuffog. Persze narancsillatú. Csak semmi reformszag. Azért egy dolog mégiscsak gáz: a jó előre legyártott "Változás 2006" feliratú cuccok szavatossága bizony lejárt. Tessenek átcimkézni. Az most nagy divat... :o))))
Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. december 8.
A reprezentatív album bemutatóján Kép: Kovács Bence
Tegnap a budapesti Kieselbach Galériában ünnepélyes keretek között mutatták be a Népszabadság kiadásában megjelent legújabb könyvet, az Aba-Novák című reprezentatív képzőművészeti albumot. A könyvbemutatót a kizárólag erre az alkalomra kiállított Aba-Novák-képek tették igazán különlegessé. A sajtóbeszélgetésen részt vett a kötet szerzője, Molnos Péter művészettörténész, a kiadvány lektora, Bizzer István művészettörténész és Kieselbach Tamás művészettörténész. Az Aba-Novák családot Kováts Kristóf, a Népszabadság Zrt. kiadóját pedig Lengyel L. László elnök-vezérigazgató képviselte.
Negyven évvel a művészről szóló egyetlen megjelent monográfia után a mostani impozáns, 250 színes reprodukciót tartalmazó album korabeli források, naplórészletek, kritikák és személyes hangú visszaemlékezések közlésével igyekszik közelebb hozni Aba-Novák Vilmos művészetét az olvasókhoz. (T. G.)
Ön milyen Baján szeretne élni? - Te milyen várost álmodnál?
Baja Város Polgármestere pályázatot hirdet „A Mi Bajánk” címmel.
A pályázat célja: Tervezzük meg EGYÜTT, milyen az igazi Baja! Az a város: ahol jól érezzük magunkat; amely sikeres; amelynek hírét a turisták is világszerte elviszik, és amelyre büszkék lehetünk, mert számunkra a világ közepe.
Elsősorban megvalósítható ötleteket várunk a lakosságtól grafikus (rajz, számítógépes grafika, esetleg makett) és írott (esszé) formában, amely alapján kirajzolódik, hogy a városlakók milyen városban szeretnének élni. Szívesen fogadunk olyan pályamunkát is, mely egyelőre vágyálom, de a jövő Bajáját vetíti elénk.
Terjedelem: Grafikus műfaj esetén kezelhető méret és forma az elvárt. Írott műfaj esetén, képek nélkül, maximum tíz oldalas terjedelem az elfogadható.
Pályaműveket az alábbi kategóriákban várunk: „Fejlődő Baja” - Baja az európai város (infrastruktúra) „Turistacsalogató Baja” (idegenforgalom, programok) „Pezsgő Baja” (pihenés, szórakozás) „Idilli Baja” (álmaink városa)
Pályázók köre: Pályaműveket nyújthat be bárki (egyén, közösség, csoport, társadalmi szervezet), aki úgy érzi, hogy szeretne hozzájárulni városunk fejlődéséhez, megújulásához.
Pályaművek értékelése: A pályaműveket felkért zsűri fogja értékelni. A kiemelt grafikus formában készült pályamunkákból Baja Város 2007-ben kiállítást szervez, „A Mi Bajánk” címmel.
Díjazás: A pályaműveket műfajok (grafikus, írott) és korosztályok szerint díjazza a zsűri. Korcsoportok: 10 éves korig; 10-14 év; 14-18 év; 18 év felett. Díjazásban az első három legjobb ötletet benyújtó pályázó részesülhet.
A díjazottak Baja Város Polgármesterétől elismerő oklevelet kapnak, valamint a pályázatot szponzoráló bajai vállalkozók ajándékait sorsoljuk ki köztük. Fődíj: a zsűri által legjobbnak értékelt ötlet megvalósítása a lehetőségek keretei között.
A pályázatok benyújtásának módja: Postai úton, vagy személyesen a Polgármesteri Titkárságon. (Baja 6500, Szentháromság tér 1.) A pályázatokon kérjük feltüntetni a készítő nevét, életkorát, címét, és telefonszámát. A zárt borítékra, dobozra írják rá: „A MI Bajánk” Város-színesítési Ötletpályázat.
A pályázatok benyújtásának illetve postára adásának határideje és helye: 2006. december 31. A pályázatok elbírálásának határideje: 2007. január 30. A díjazásban részesülő pályázók a zsűri döntéséről a döntést követő héten kapnak írásos értesítést.
A pályázattal kapcsolatban bővebb információ Ikotity István kabinetvezetőnél, a 79/527-169-es illetve 20/3557773-as telefonszámon valamint a kabinet@bajavaros.hu e-mail címen kérhető.
Minden pályázónak sikeres és ötletgazdag munkát kívánunk!
Dr. Révfy Zoltán Polgármester"
A masodik helyezettekkel Lajos baratunk fog kezet.
Nos, ez a pocsol meg kellene kerdezni, hogy sajat cegenek dolgozoitol, miert sajnalta a 13 havi fizetest, holott elotte megigerte nekik. Szegeny onkormanyzati dolgozok, mi var rajuk. Nem veletlen, hogy a Tirpak Jozsi a jegyzo korhazba kerult mar is ezektol.
Ha elolvasod, akkor rájössz arra, hogy magyarázkodnak és nem cselekszenek a FIDESZES fiúk. A mondatok között vannak rejtett gondolatok. Minél több fizetős bizottságba bejutni. A csóró polgármester elszállt a Nissantól.
Szerintem megkezdték a Felügyelő Bizottságokba az embereik "beültetését". A Lényegben cikkezték, hogy a Széll Péter luxus autóval jár. Mivel jár az új polgármester? A kórház pozicióját kellene erősíteni, nem az igazgató cserével foglalkozni. A helyi FIDESZ az MSZP hibáiból nem tanult. Már most lépéshátrányban vannak a reform programokkal. Az Ágfalvi Gyuri normális az egész bagázsban. Egy pozítiv lépés azért történt. Szerdán is nyitva az uszoda.
Kénytelenek osztogatni, mert kiderülne, a "király meztelen"!
Mindenki a költségvetés helyzetéről beszél. De ki hajlandó azért tenni, hogy a költségvetés rendbe jöjjön? Megmondom, senki!!! Itt rögtön a választások után meg kellett volna hozni azokat az intézkedéseket, amelyek a bajai költségvetés helyzetét a rentábilis felé mozgatná. No de mi történt? "Hú bazdmeg, győztünk!" felkiáltású negatív hangulat van a polgármesteri hivatalban. Révfit Bulcsú iránytja, mondhatni, Orbán kommiszárja a Bulcsú. De akkor miért nem Bulcsú a polgármester?
De Bulcsú arrol beszél, hogy kedves embereit nem tudja sehova beűltetni, mert a szocik bebetonozták az embereiket bizonyos pozíciókba. De hát mire gondolt, mikor Orbán is ezt csinálta 2001ben, ugye, nem kell emlékeztetnem senkit.Szerintem hamarosan új kórház-igazgató lesz, a neve Dr. Tóth Gábor, fidesz-nyalonc! Na, akkor mi a fene fog itt változni?
Olvasom a hatalom kinyilatkozását a lényegről a lényegben. Nevetséges, amikor valaki megakarja mondani, hogy az ellenzék mit csináljon. A kormányzók vezessék a várost legjobb tudásuk szerint, és azon elvek mentén amit igértek. Hol van a nyilvánosság? Hol vannak a programban igért konkrét cselekedetek? Sok országban pl. észak amerikában helyi onkormányzati szinten egyáltalán nincsennek a pártok jelen és mégis nagyon jól működnek az önkormányzatok. Vagy pont ezért? Persze a helyi MSZP és SZDSZ megujulása még tényleg árat magára.
A szennylap is lap. Miről is szól az írás? Az új megváltóként érkező Fidesz vezetés kemény kritikát ír, közben ugyanazt cselekszik. OSZTOGATNAK - GÁTLÁSTALANUL. Mi a véleménye a bajaiaknak, az IGÉRGETŐKRŐL?
