"A klórantraniliprol hatóanyagú Corprimaméhekre nem veszélyes, tehát nappal, a méhek jelenléte esetén is végezhető ezzel kezelés."
Az elözöt telefonról írtam, na, a fenti dolog a fszság (már elnézést), mert minden, ami a méhekre jut, bebüdösíti öket. Illetve, a méhek összegyüjtik a lepermetezett virágport, amit aztán megesznek (az az egyetlen fehérjeforrásuk). Mi a garancia arra, hogy a bélrendszerükben nem aktiválódik az a baktérium?
Általánosságban: kizárólag az a szer méhkímélő, ill.méhekre nem veszélyes, amit méhkímélő technológiával juttatnak ki és a kijuttatása után semmiképp nem juthat be a méh szervezetébe. Ha egy méhet bármilyen vegyszer éri, akkor ha vissza is talál a kaptárhoz, a vegyszerszag miatt jó eséllyel nem fogják az őrök beengedni a kaptárba, ill. ha bejut a szervezetébe, ha túl is éli, nem biztos, hogy visszatalál a kaptárhoz, legyen az bármilyen bio cucc.
Virágzáskor nem permetezünk semmivel a szőlőben. Pont.
A nagyszüleim rengeteg csapást éltek meg, de nem volt a faluban pszichológus. Lassan kezdek rájönni honnan vehették annyi trauma ellenére is az energiát.
Persil. Úgy látom, legkésőbb délre ideér az "esőd". Addig még kint dolgozgatok, azután bent pakolászok.
Iskol: van még a hűtőkamrában pár fajta kimaradt oltvány. Ha időben neked belefér és jó a "maradék" tudod a telefonszámot.
Kb 1ha nevelőpálcázás van még hátra. Ahol látok hiányt, ott gyorsan pótolok is. Emiatt beszéltem pár napja az oltvanyossal.
Most úgy látom, hogy a Teremtő + pártunk segítségével vasárnap én is megejthetem a lemosást. A tavaly meglehetős levéltünetekkel jelentkező - az előző évi bemutatkozás után - fekete rothadásra kellene felkészíteni az állományt.
Viszont az elmúlt két évben telepített csemegéket illetve kékfrankosokat az aszály illetve a tavaly tavaszi fagy megtizedelte, pontosabban meghuszadolta (!). Ezekkel majd ráérek ősszel foglalkozni addig is van mit tevékenykedni...
Kérdés hogy lesz e aki megfizeti a drága gyümölcsöt vagy elárasztja a magyar piacot, mindig valahonnan az olcsóbb termék külföldről. (2hete 1400ft volt kilóra nálunk az eper a piacon.)
Én ebben a pillanatban ültem le a teraszon szusszanni egyet.
A kis gyümölcsfáinkat fújtam le, majd azután azokat a helyeket gyomirtóztam, ahová nem férek be fűnyíróval.
Két napja még ide is esőt mutattak.
Persze nem esik!
Idili szép az idő! Renegetg madár dalol. Egy fakopáncs dolgozik hetek óta az öreg diófánkon. Az őzbakok "ordibalnak"- de már csak a kerítésen kívülről.
Tegnap lemosóztam kén+olajjal. Bár a rügyek állapota miatt még egy-két napot akßár várhattam volna, de egyrészt már olyan állapotban voltak a rügyek, hogy lehetett, másrészt tegnap szélcsend volt, mára viszont esöt mondott, ráadásul ahogy nézem a térképes elörejelzést, holnap is esni fog, így ha nem tegnap, akkor legkorábban hétfön tudtam volna megcsinálni. Ha az alsó szomszédom trehánysága miatt nem tombolt volna nála tavaly a lisztharmat, és nem kaptam volna belöle ingyen és bérmentve, akkor az elképesztö permetszerárak miatt nem biztos, hogy az idén lemosóztam volna. Szertöl és adagolástól függöen 50/70 ezer FT-tól (20 l/ha) 125/175 ezer (50 l/ha) kén+olaj? Mi vaaaaan? Azt hiszem, az olcsó gyümölcstöl egyszer s mindenkorra el lehet búcsúzni.
A művelésmód adott, mert a vesszők elhelyezkedése a mérvadó. Már régebben írtam, hogy ez egy lugas, aminek a fő funkciója az árnyékolás. A vesszők rendezettsége is fontos, tehát ez a metszésmód nekem jó. A terhelésről sem lehet általánosságban beszélni, mert az nagyban fajtafüggő. Ez a fajta lehet, hogy nem annyira bírja és Neked van igazad. Nem szoktam hagyni csak kevés fürtöt ezen a fajtán. Idén eldöntöm a sorsát. -)
Az lesz, hogy vállrándítás, mert nem akarom kivágni. Nem gazdasági dolog ez nekem. Pár tőkéről van szó. Majd idén meglátom mit mutatnak. Ezek "rezisztens" fajták, de idén megadok nekik minden vegyszert, ami szükséges. Főleg az atkák szeretik nagyon. Lemosó megvolt és most rámegyek 10%-os thiovittal. Az is gyérít. Majd atkaölő méreg szükség szerint.
Túlterheled és indokolatlanul sanyargatod. Le kellene váltanod a karokat és átállni valami normális művelésmódra. A váltócsapos művelésnek akkor van értelme, ha hosszúcsapot hagysz, ahol a termőalapból nehezen törnek elő az alvórügyek vagy a sárszem a csúcshatás miatt, de egy kétrügyes rövidcsapnál teljesen fölösleges.
Ill. azt is meg kellene nézni, hogy azok a be nem érett vesszők miért nem értek be. Első számú gyanúsított a fitoplazma (hogy melyik, az a probléma szempontjából es önmagában véve részletkérdés, de az ültetvényed és a környező gazdák szempontjából nagyon is lényeges). Második számú gyanúsított a filoxéra, de itt a vesszők vékonyak maradnak és rövidek, seprőszerűen csoportosulva. Ezen kívül lehet még pár más betegség is, mindenesetre nem intézheted el egy vállrándítással és permetezéssel egyik probléma ellen se tudsz védekezni.
Én is gondoltam rá. Lehet, hogy a tavalyi szárazság után "megörült" a víznek és megiramodott. Minden esetre még soha ilyennel nem találkoztam, pedig sokat "láttam" már e téren. Minden csapnál
nyom 2-3 rügyet az alvókból. Úgy művelem, hogy a karokon kialakított hajtásgócok két csapból állnak. Egy egyszemes és egy 2 szemes csapot. A 2 szemes az a termő, az egy szemes az ugarcsap.
Ezt nyáron lecsonkolom, hogy ne szívja el az erőt. Ez a módszer nekem bevált. Tavalyi év eléggé megviselte a szőlőt. A hajtások gyengék voltak és a hosszú ősz ellenére nem értek be rendesen. Volt
olyan, ahol a 2 szemnél nem is tudtam volna hosszabbra hagyni. (talán az atka is meggyötörte.) Idén
hihetetlen mennyiségű rügy hajtott ki. Muszáj lesz leválogatnom és kitörögetni a felesleget. Még hagyom, mert félek, hogy a nagy bőségre jöhet valami szűkösség. Gondolok itt a májusi fagyokra.
Üdvözletem! Az az észrevételem, hogy idén az 1-2 szemre mettszett szőlőm 4-5 rügyet is hajt. 3 alvó rügy is kihajt mellettük. Sőt a régen nem hajtott rügyalap is kihajt a karon (aminek örülök persze).
Ez az intenzivitás mitől van? Erre kérek magyarázatot. ( a terhelés kizárt, mert ez egy lugas és rengeteg csap van rajta)
Megnéztem a neten, milyen a Steel Plast. Nekünk vannak olyan kinézetű, rücskös zöld műanyag bevonatú karóink barkácsáruházból. Már nem veszünk olyat, könnyen elgörbül, nehéz beszúrni (ha erősen nyomod, görbül), sok el is tört már. A 2 m felettiek tartják magukat, a többi gyenge.
Betonacél karókat használunk újabban. Rozsdásodik ugyan, de el nem fogy, szerintem engem már kiszolgálnak. Sokkal erősebbek, mint az a vékony falú bevonatos karó. Szebb is, még jobban beleolvad a környezetbe, mint a zöld.
sajnos itt semmilyen földbe verés nem játszik, egyrészt a porzó homoktalaj, másrészt az alatta búvó sitt miatt. A szőlő is csak pár év kínlódás után kelt életre, gondolom átfúrta addigra a gyökereivel ezt a réteget. A 75fokban döntött oszlop plusz erre merőleges feszítés már a szomszédnál lenne, ez egy kis házikert:(
Egy vegyes megoldásra hajlok a tanácsaitok alapján. Beton tényleg nem kellene ennyi helyre. 2 zártszelvény-végoszlop ásott lukba betonozva, onnan Granov megoldása tűnik jónak: 2 oszlop közé egy zártszelvény, ez ellentartana a bedőlésnek, alatta 2 sor huzal. De hogy rögzítsem a zártszelvényt? Mindenféle spéci szerszám kizárva, hegesztő és flex is. Egy erős fúró van, abba vennék fémfúró fejet.
mindössze 4 szőlőtőkéről van szó, szerintem ez az egész építmény több pénzt fog elvinni, mint amennyit megehető róla, de már annyit küzdöttem velük, és annyira megszerettem őket, hogy csakazértis:)))
Háztájiba alkalmazzák a betonozott acél idomokat. Egyrészt nagyobbat tart másrészt nem rohad el az acél a föld felett közvetlenül rövid idő alatt.
Ez annyira kis táv, hogy veszel 2 végoszlopot és lerakod valahogy. Veszel egy szál zártszelvényt pl 40x20x2 és élére állítva felül összekötöd a két végoszlopod. Egymást támasztja a a két oszlop, ha azt látod, hogy gyenge, középre teszel még egy oszlopot (akár akác is lehet).
Ami földbe megy az vagy horganyzott legyen, vagy betonba legyen. Vagy legyen égetett akác.
