Attol, hogy az asztali pc funkcional NASkent, meg nem a pc a zenelejatszo. (hanem az adathordozo, vagyis gyakorlatilag a CD fizikai megfeleloje) Az egesz thread a flacban tarolt zenelejatszasrol szolt, mint a cd alternativajarol. Ekkor kezdted el az olcso hangkartya, olcso d/a vonalat, aminek tenyleg semmi koze az eredeti felveteshez.
Szamtalan erosito, es hifi rendszerbe illesztheto flac lejatszo van, ami pont ugy mukodik mint a cd lejatszo, csak eppen nem kell a lemezekkel szenvedni. A hangminoseg pedig ugyanugy csupan penz es igenyszint kerdese. Egyebkent a hazimozi erositok kozul is eleg sok tamogat mar a sima dlna mellett pl twonkey mediaszervert, igy aztan a fajl kozvetlenul bemegy az erositobe, annak a sajat d/a ja konvertal es szol a zene. Ennel egyszerubben nehez.
A winchesterek megbizhatatlansagat firtatni a cd hez viszonyitva mindezt szemelyes peldabol kivetitve...lehet, csak vannak trendek, statisztikak, muszaki specifikaciok, stb. Hinni viszont ketsegkivul lehet barmiben. :) Amugy irhatod akar szalagos adattarolora is, az a legmenobb, mindenhol arra archivalnak, ahol evtizedekben es igazan nagy adatmennyisegben gondolkodnak. A lenyeg, hogy a grabbeles utan fuggetlenited az adathordozotol, es arra rakod, amire akarod es egy tizedmasodperc alatt vizsgalhatod a fajl sertetlenseget is. A cd felett pedig elmondhatsz ket imat, mikozben probalod az ohatatlanul rakerulo karcoktol megtisztitani. Aztan egy szep napon elhagyod. Vagy kolcsonadod es sosem kapod vissza. A lista vegtelen es sajnos nem legbol kapott, szerintem ha eleg regota gyujtogetsz, mindbol kijutott mar neked is.
A diszdobozos kiadvanyokat tenyleg jo erzes kezbe fogni, de ugye ez a cd iros topic?:) Amugy termeszetesen a diszdobozos osszes kepet, infojat megkapod a grabbeles utan is, monitoron, szebben, nagyobban. (meg egy mozdulattal a wikipediat, vagy allmusicot, ahol egy kattintassal tobb infohoz jutsz, mint barmely diszdobozosban)
A CD mar regen megerett a pusztulasra, kar olyan misztikumot gyartani kore, mint az LPhez, mivel szuletesekor is eros kompromisszum volt, a technika pedig reg tullepett rajta. A lehetosegei egzaktak es tisztan definialtak, szemben az LP analog voltabol fakado nehezen merheto de ketsegkivul hallhato elonyeivel.
Megvaltoztak a zenehallgatasi szokasok is: ma mar a tobbseg autoban, es tomegkozlekedes kozben hallgat zenet, a hordozhatosag a legnagyobb ereny. Ki lehet ebbol maradni, lehet sznobot jatszani, de csak ertekes orakat veszitesz a zenehallgatasbol, marpedig az elet tul rovid es annyi jo zene van. :)
Az online elerhetoseg jo meglatas, ez a grabbelt gyujtemeny legnagyobb elonye. Barhonnan, barmikor. Mas kerdes, hogy miert is nekem kell megcsinalni? Az ertelmes kiadoknak mar regen altalanydijban kellene uzemeltetni egy ilyen szolgaltatast, ahelyett hogy a regi elavult modelleket es technologiat eroltetik verlazito aron. Ha az autok fejlodese is igy mukodott volna, ma meg mindig szekerrel vanszorognank, es kerekbe tornek szegeny Benzt. :)
A PC azért gyakoribb, mint a NAS vagy media player. Egyébként nem én hoztam fel, de ez most mindegy is.
A CD túl fogja élni a DVD-t, mert más a felhasználási köre. A DVD-t valóban felváltja a HDD, de a CD audio felhasználásra megmarad egy réteg részére.
Bár úgy tudom, az amerikai kiadók már nem nagyon akarnak műsoros lemezeket raktárra gyártani, inkább az letöltéses terjesztést fogják előtérbe helyezni.
A HDD-t azért nem tartom annyira biztonságosnak, nem nagyon látok 10 éves winyókat futni. A sok hibát egy idő után megúnja a ember és ves egy nagyobb winchet, a régiről meg átmenti, amit lehet.
A letöltéses korszekban nem aggódnék azért annyira, hogy egy filmet vagy zenét nagyon nem tudnék megszerezni. Ezért is ment le az értéke mindennek, ami letölthető. Azért egy díszdobozos gyűjtői kiadványt birtokolni teljesen más érzés, mint egy fájlt a HDD-n. Több tera filmet HDD-n tárolgatni is feleslegesnek tűnik, mikor a nagy részük viszonylag hamar elérhető online.
a CD után nemsokára a DVD is kimegy a divatból (a DVD-Audioval és MLP-vel egyetemben) és marad az utolsó optikai lemez formátum a BluRay.
Ezen már eleve van két veszteségmentes formátum is: a Dolby TrueHD és a DTS-HD Master Audio (az lpcm-en kívül). Ezeket a mediaplayer is lejátsza a fizetős MLP-vel ellentétben. Lehet kidobni az 1célra alkalmas CD és DVDA lejátszókat és lemezeket.. a mediaplayer dobozkák usb pendriveon hdmi-n tuti lejátszák a *.ISO lemezeket akár 8csatornán, ha valakinek a sztereo nem elég. (filmekhez meg illik minimum 5.1 csatorna).
immár nincs megkülönböztetés hogy kellett külön DVD-Video lejátszó és külön DVD-Audio lejátszó.
Szerintem sokan nem bonyolítják ennyire. Azon a házimozi erősítőn amin a filmeket is nézik használják zenehallgatásra is..
Sok mai házimozi erősítő USB-n keresztul iPod-ra köthető; vagy hdmi vagy s/pdif kábellel ráköthető egy mediaplayer usb-flash pendriveal; vagy egy távoli NAS ethernet kábelen. Mindegyik zajtalanabbul szól az opikai lemezes lejátszónál, vagy PC-nél, és bootidő miatt se kell aggódni. A jel végig digitálisan jut el az erősítőbe, és csak ott alakul át analóg jellé. a DVD-Audio se igényel 5csatornánál többet, de van hogy igényel ennyit.
a PC zenehallgatást te hoztad fel, hogy miért nem tudom. Én a Flac-et említettem meg hogy HDD-n lehet tárolni NAS-on, pendriveon, mobil-eszközön. Rossz beidegződés erről azt gondolni hogy PC-n hallgat valaki zenét.
A pc nyilvan nem abban a szobaban van, ahol zenet hallgatsz. A bootolasi ido valoban problema, HA nem megy a szamitogep. De ez csak szokas kerdese, a mai online vilagban ugy is mindent erdemesebb interneten intezni, szoval ez altalaban nem gond. Ha meg igen, akkor ott a dedikalt NAS. A zenek, a filmek is mind internetrol jonnek.
Az, hogy az emberek altalaban mirol hallgatnak zenet, nem relevans, mert lathatoan meg azzal sincsenek tisztaban, milyen lehetosegeik lettek volna. Errol is szolnak a hifis topicok.
Kicsit tulgondolkodod ezt a megoldast, pedig gyakorlatilag EGY darab eszkoz megvasarlasat igenyli, es annyi kompromisszumot, hogy kell hozza egy mukodo pc valahol a lakasban. Vagy megtursz egy mobilvinyot a zenehallgato szobaban, ami gyakran csendesebb mint egy erosito hutoventilatora.
Az az egy darab eszkoz pedig annyiba kerul mint egy cd lejatszo, szoval csak el kell donteni erdemes e halott technologiara aldozni. Igazabol azon erdemes kattognod, hogy legyen barmilyen fasza lejatszod, a lemez masolasat egy 5000 forintos froccsontott kinai dvdrommal fogod megoldani. Onnantol pedig... :) Mert ha igazan szereted a zenet, eselyed sincs a 3-5000 forintos gyari lemezekkel.
Nekem a legtöbb ilyen megoldással az a problémám, hogy a zenehallgatás azzal kezdőik, hogy be kell kapcsolni hozzá a PC-t.
Aztán ha a külső vinyó hangos volt, akkor a PC mennyivel csendesebb?
Az egésznek a bootolási ideje alatt már meg is hallgattam egy számot, de ez most mindegy.
A Pio PD-S901-et ismerem, nekem a középmechanikás PD-S802 volt. Nem nagyon csíptem a hangját, 12 kHz-nél vágott (ki volt mérve).
Egy kb. ugyanannyiba kerülő Micromega Junior körberöhögte.
A te rendszered elég jó, de ez nem általános, inkább kivételes. Az emberek zöme nem így hallgat zenét számítógépről.
Amitén leggyakrabban láttam, az egy notebook + 30 ezres DAC + valamilyen kukázott erősítő + hangfal. Ennél már talán egy házimozi erősítő is többet tud, mert azt még filmeghez is lehet használni.
Egyébként tisztába voltam vele, hogy ha beírok valami gyakori megoldást, akkor fognak jönni a kivételek, hogy nekem nem ilyen van, hanem spéci op rendszer vagy spéci hangkártya,vagyspéci audio elemek, stb. Mindez szép a ti esetetekben, de akiknek a PC-s megoldást ajánljátok, azoknak a 95% nem fog ilyenbe invesztálni.
Ha mar a Squeezeboxot hoztam fel (lehetett volna Sonos is), nekem is az van. A kutyut audiofil szempontok szerint terveztek, igy kifejezetten alacsony jitteru (a meresek szerint 20ps korul , ami NAGYON jo ertek) es eleg tisztesseges D/At ill analog aramkoroket kapott. Egy mai uj froccsontott kozepkategorias cd lejatszo szintjet rohogve hozza, raadasul kezeli a nagyfelbontasu zeneket, 96kHzig. Nagyjabol annyiba is kerul.
Ez mar onmagaban nem rossz, de mint irtam, van neki spdif kijarata, lehet ra aggatni a kulso d/a kat, termeszetesen ha te a Marantz vagy a NAD nagy baratja vagy, akkor az o termekeiket. Illuzioid pedig ne legyenek: ezek a cegek nem azert gyartanak kulso D/Akat, hogy rosszabbra cserelhesd azt, ami a lejatszodban van. :)
Nekem egy Audio Alchemy DDE 3.0 es egy DTIPro32 DSP paros van a SB utan kotve, es hajlott koruk ellenere nagyon jol szolnak, plane egy kis mod utan. :) Az erosito egy Musical Fidelity X-A1, a hangfalak pedig Triangle Zephyr MKIek.
Gondolom elhiszed, hogy szart nem dugok erre a rendszerre, ha mar ennyit legoztam vele. :) Egyebkent futomunek tovabbra is ott figyel a jo oreg Pioneer PD S 901, amiert sokan meg most is olni tudnanak es tenyleg nem rossz. Mint lejatszo is, de futomukent nem igazan van ertelmes alternativaja. Egyebkent EAR é volt, (Busánszky Lajos) talan mond a neve valamit hifis korokben. :)
A (szerintem ertelmes) rendszer ugy all ossze, hogy:
Veszel egy flac kepes asztali audiolejatszot, mondjuk a Squeezeboxok valamelyiket. A Classic, a Touch vagy a Transporter egy klasszikus hifi lancba illesztheto eszkoz, ugyanugy mint a cd lejatszod. Van neki taviranyitoja, kulon kijelzo, a hatan pedig rca, vagy akar xlr kimenet, illetve a digit outok, toslink ill coax formajaban. Benn ul tehat a kutyu a hifi allvanyodon es varja, hogy vmit lejatszhasson.
Itt kell meghozni egy fontos dontest: mirol fog lejatszani.
Ket variacio van:
a, Halozatrol (van neki wifije es UTP a seggen), de ekkor a halozat masik vegen nyilvan kell valami, ami kiszolgalja.
b, Seggebe dugott usb eszkozrol (lehet akar mobil vinyo is).
Na en az elsot preferalom, mivel a masodik zajjal jar, raadasul elveszited az online adatbazis minden elonyet, a direktben radugott winchesterekrol erosen korlatozottak a szolgaltatasok (bar meg mindig sokkal tobb, mint a sima abc be szedes). Ketsegtelen viszont, hogy ha a b mellett dontesz, mar kesz is vagy, semmi extra eszkoz nem kell.
De maradjunk az a pontnal.
Kell egy pc, aminek mennie kell akkor, ha zenet hallgatsz. Ha az asztali pc d sokat van bekapcsolva, akkor ez nem gond. Ha keveset, akkor el kell gondolkodni egy kifejezett mediaserver osszerakasan, a mai htpc arak mellett ez megvan 60k bol.
A szerverre (ami nalam is az asztali pc), felkerul egy szoftver, ami kezeli az archivumot, elkeszit egy ossze-vissza keresheto, keresztreferencias adatbazist, ellat minden foldi joval amiket korabban irtam es persze kezel tobb lejatszot is, akar interneten keresztul. Van webes felulete, onnan kenyelmesen bongeszhetsz, vezerelheted a lejatszokat, stb.
A tobb lejatszo hasznalja ugyanazt az adatbazist koncepcio elonyeit nem kell ecsetelni. Barhol szolhat a hazban az osszes lemezed, a wifinek koszonhetoen a kerti grill mellett is. A gyerek is eleri apu lemezeid (nem art ha szelesedik a latokore) es apu is eleri a gyerek lemezeit (lassa hol tart a vilag:) Az internetes opcioval pedig melohelyrol ugyanugy elered, ott felteszel egy szoftveres lejatszot es mar megy minden.
Raadasul ma mar a lemezek jelentos resze az internetrol szarmazik, LEGALISAN, hiszen a hazai jogvedok leszedik a sapot rendesen minden adathordozorol. Na ha egyszer ott figyel a vinyon, akkor miert is irnam ki, hogy csak rontsak rajta?
Az adatbazis amugy plugin rendszeru, es tenyleg agyzsibbaszto extrakat tud. Ha akarod, szondazza a zenehallgatasi szokasaidat, ebbol statisztikakat gyart, amiket dinamikus playlistak keszitesere is felhasznal. De persze mukodik a csillagozas is, akar 1-10 es skalan.
Es amikor eppen ipodra akarsz feltolteni parezer tracket, csak egy mozdulat a 7-10 csillagos hard rock kollekcio atemelese a napi biciklis edzeshez. :D
De kapasbol csinal olyat is, hogy "regen nem hallgatott, magasra ertekelt jazz szamok random playben" and so on.
Na akkor elmondom reszletesebben, hogyan vezet az ut az ilyen archivumig.
Maniakus zenehallgatokent rengeteg cd-t vettem es masoltam is az evek (most mar erosen evtizedek:) alatt. A gondok ott kezdodtek, hogy fizikailag kezdtem kihizni a rendelkezesre allo helyet, plusz a lemezek rendszerezese is eleve egyre nagyobb gond volt.
Nem, az ABC be szedett eloadok a XXI. szazadban nem jo modszer. Eleg csak a klasszikus zenere gondolni. A mű címéhez soroljam? A szerzőhöz, vagy az előadóhoz? Esetleg a karmesterhez? Ebben a mufajban mindegyik egyforman fontos.
Mit csinaljak a soundtrackekkel? Tegyem oket kulon kategoriaba? De egy valogataslemeznel, 20 eloadoval az sem tul szerencses...
Mi van, ha engem pl erdekel Rob Halford munkassaga? Ok, odanyulok a J hez, mint Judas Priest, de ugye a Jugulator, Demolition stb albumokon nem o enekel, enekel viszont a Halford es egyeb side projectekben.
Aztan kiderul, hogy a Green Manalishi az nem is Judas Priest eredetileg, hanem Fleetwood Mac. Hmm...hasonlitsuk mar ossze a kettot.
Na ezekre a problemakra nincs valasz egy statikus rendszer eseten, viszont teljesen mas dimenzioba helyezi a zenehallgatast. Eleg csak a (ma jazzes kedvem van, csak olyat hallgatnek)
Szoval a legfobb ervek:
- Időtálló (errol ne nyissunk vitat, egy raid0 s disk configgal orokkevalosag)
- Időtálló2 (Future proof, a muvelt angol szerint:) A lenyeg az adat, nem a formatum. Lassan kikopnak a lejatszok, az alapanyagok es a normalis cdirok is. Az egyszer kinyert adat viszont barmilyen hordozora felviheto akarhanyszor, hibamentesen. Ezt NEM tudja a cd.
- a formatumbol kihozhato elvi maximalis minoseg importalaskor (ellenorizheto modon, nem hitre alapozva), es utana orokelet
- Hordozhatosag: Egy csaladi haz nem csak egy szobabol all, es akkor meg nem beszeltunk az autorol, az ipodrol stb. Vagy nekiallsz cdket masolni kulon a kocsiba, vagy ott karcolod ossze oket 2 nap alatt. Nekiallsz grabbelni, hogy legyen vmi az ipodon, ami plusz helyet foglal es rengeteg idot. Raadasul oda jellemzoen bestofok, es bizonyos kategoriak passzolnak, elvegre nem Mahlert akarok hallgatni a bkvn, vagy Pink Floyd falat dupla cdn. :) Aztan ugye a kertben is jo lenne neha a sutogetes kozben, meg munkahelyen is, ha mar eveket aldoztal a gyujtemenyedre.
- Konnyu kereshetoseg, dinamikus playlistak, biografiak es minden foldi jo
Azért még csak piszkálja a csőrömet ez a CD kontra PC zenehallgatás.
Szóval az az érv, hogy a HDD olcsóbb, mint X db 60 Ft-os CD lemez kissé fonák abból a szemszögből nézve, hogy egy audiofil célokat szolgáló számítógépes konfig + külső DAC + erősítő + hangfalak + sok kábel azért úgy öszességében mennyibe is kerül. A két rendszer booltolási ideje sem nagyon hasonlítható össze.
Vagy ha mégsem költünk ennyit a PC-s zenehallgatásra, akkor vajon egy PC-s külső DAC + utána ki tudja, milyenaudio lánc hangminősége azért mennyire vethető össze pl. egy átlagos NAD vagy Marantz láncéval, hogy ne menjek túl messzire az árakban. Szóval nekem az az érzésem, hogy amit esetleg nyerünk a réven (forrásanyag) azt sokszorosan elveszítjük a vámon (a lánc többi elemén), merthogy garantált, hogy egy PC + 30 ezres külső DAC sírva fogelbújni egy Marantz vagy NAD lánc mellett, mégha pár olvasási hibát korrigálnia is kellett a CD lejátszónak.
"Amia Flac, Ape dolgot illeti. Szóval az a gond, hogy sokan nem tudják, de ezek csak részben vesztességmentes tömörítők, de algoritmusaik nagyon hasonlítanak egymársra. Eredendően az a gond, hogy ész nélkül tömörítenek vele, holitt a klf. tömörítési ráta nem hoz azonos eredményt, azaz nincs ingyen vacsora. Mindkét tömörítőre igaz, hogy a vesztességmentesség csak a közép arányú tömörítésig igaz, ape-nél a "normal" flac-nél a 4-5-ös tömörítési bellításig, a felett sajna már jelentkezik némi vesztesség, na nem drasztikus, de 1-3% igen. (az a baj, hogy a letölthető zenéknél bizony csupa 8-as tömörítésü Flac állomány található."
Tudnál Flac esetére linket mutatni ami bizonyítja hogy veszteséges ?
A Flac-nak szerintem több lehetősége van. Akár 8csatorna és 32bit 1Hz - 655kHz mintavételezésig. és free codec.
Az MLP csak 6csatorna 96kHz vagy 2csatorna 192 kHz és csak 24bit. és nem található free codec ha jó látom.
Továbbá a Flac -et akár a telefonomon vagy hordozható lejátszón is tudom hallgatni (teszteltem: magy) kocogás közben, nem kell átkódolgatni, ezzel szemben nem találtam telefonra való MLP lejátszót.
A túlmintavételezés azt jelenti hogy 44.1kHz helyett 4x44.1=176kHz -el történik a D/A átalakítás. Ennek semmi köze a hibajavításhoz. Hibát (olvasási/lemez hibát) úgy javíthat ha nem 1x sebességgel pörgeti a lemezt hanem 2x vagy 4x -en és akárcsak a grebbeléskor figyeli hogy ugyanazt kapja-e mindig újra és újra.
A (10471)-ben már írtam/linkeltem a Reed-Solomon kódról. Ezt az adatlemezeknél használják. Nyilván mert a 74perces CD-re 783MB fér Reed-Solomon nélkül (=CDDA) vagy 650MB Reed-Solomon hibajavítással (=adatCD). A 74perces audioCD adattartalma pedig 783MB... Wave-ben is ennyit foglal mivel tömörítetlen.
Az utolsó mondatoddal csak az a hiba hogy az az adatCD-re vonatkozik, te pedig a CDDA mellett hozod fel érvnek. A CDDA ennél nagyobb kiesést is kezelni tud, mivel az elektronika 'megtippeli' milyen hang lenne oda jó és behelyettesíti.
Persze könnyen beszéltek egyetlen hivatkozás nélkül. Ha lehetne az állításokat linkekkel támaszd alá.
Ahhoz képest kész csoda, hogy milyen szépen tud szólni 1-2 rendszer CD-ről.
Túlmintavételezésről hallottál már? A leggagyibb CD-játszó is 4x olvas be minden adatot, mielőtt a hibakorrekció beindulna.
Az audio CD-knél alkalmazott hibadetektálás (hoppá, van ilyen!) és hibajavítás elve a CIRC (Cross Interleaved Reed-Solomon Code), amely minden 3 adatbájt mellé betesz egy negyedik, redundáns paritás bájtot. Ezzel képes akár egy 2,4 mm hosszú koncentrikus karcot is korrigálni a CD-lemezen, amitől az adat CD olvasási hibával simán leáll.
... a lemezen...hibadetektálás..... valóban nincs rajta, ahogy hőmérsékletmérés se, meg kilóméterszámláló... és napestig lehetne sorolni, hogy még mi nincs.... :)))
Én azért jobban bízok az MLP-ben (Meridian Losless Pack) :))) De tulajdonképp egyébb szempontok is vannak. Én DVD-n tárolok, és zömmel DVD-Audio formátumban, mivel két asztali lejátszóm is van.
Nos, milyen wav-ban is tárolható tökéletesen? Mert arról elfelejtettél regélni. A dolog lényege az, hogy a 44.1kHz/16 Bites formátum nem képes tárolni azt a plusz információt, amit a HDCD tartalmaz. A dolog lényege közérthetően az, hogy a nagyon halk részeknél belép a szubcsatornába kódolt 20 bites mélységű + információ. Tehát itt egy dinamikanövelő barbatrükk van. Ezzel a plusz információval egy 16 bites DAC nem tud mit kezdeni, az ilyen készülék sima CD-ként tudja lejátszani. Számitógépben lejátszva is csak akkor van esély az előnyei kihasználására, ha a hangkártya legalább 24 Bites
DAC-al rendelkezik.
Persze kérdéses a nagy hű-hó ez ügyben, mert a fejlődés túlhaladta ezt a formátumot, megjelent az SACD és DVD-Audio, és azért ezek jóval a HDCD képességei felett rendelkeznek. Jómagam egyetlen lemeznél tapasztaltam meg az előnyét, Ravel Bolerójánál.
Koncerten és vinyl lemezen hasonlóan hallható: a mű elején piano-pianissimóban szólal meg a kasztanyetta. A kasztanyettás a zenekar baloldalán a leghátsó sorban szokott - a bevált gyakorlat szerint - elhelyezkedni. És a kasztanyettával a leghalkabbban kezdi, miközben a kezét a háta mogé hajlítja, és azt fokozatosan mintegy előhúzza a háta mögül, és így játszik egyre fokozódó hangerővel. És hát pont ez lenne a lényege a dolognak, hogyA koncertteremben sincs teljes "süket" csönd, ahogy a lemezen is ott van a barázdazaj, és akkor amikor megszólal a kasztanyetta, olyan halk, hogy még konkrétan nem is hallani, csak sejlik, hogy megszólal valami. Tisztára, mint ha a végtelen távolból közelítene. Tulajdonképpen akkor tudatosul az emberben, hogy kasztanyetta csattogását hallja, amikor azt a művész a teste takarásábol előhúzta.
Na és elérkeztünk ahoz a ponthoz, ahol minden hagyományos audiocédé megbukik, mert a Boleró mindegyiken ugyanúgy szól, hogy elkezdődik a kasztanyettával. Csak úgy, bumm bele. Kész! Elmarad a katarzis rögtön a mű elején, az a tudat alatti fiziológiai katarzis amit - kedvenc Bandám az East - megénekelt: "Mintha mégis, valami még is.." megél az ember, amikor egy inger tudatosult benne, és bizonyosségé válik az a tudatában. De itt beszélhetnénk a Dire Strait - Privat Investigation c. számárol is, amikor a nagy forte-fortisszimós beütés után leesik a padlóra az egyik dobütő, és elgurul... Szóval ezek azok az apró részletek, amik a zenehallgatás örömeit jelentik. Tán ezért van az, hogy életem első CD-lejátszóját 1997-ben vettem csak meg, és biza nem strapáltam agyon.
Van szerintem grabbelos topic, de a hdcd tokeletesen tarolhato wavban, a grabbelesnel sem igenyel semmi extrat egy jol beallitott EAC-en kivul. Ha Van HDCD-kepes lejatszod, az nagyon egyszeruen detektalja is (mar ha a fuled nem lenne kepes ra:).
Viszont tanulsagos a digitalis hangeroszabalyzas: ha nem 100%on van, belekutyul a digit jelfolyamba, es a d/a mar nem is kepes dekodolni a hdcdt.
Burning ROM-mal szeretnék kiírni egy DVD filmet DVD videóként. Be is teszem a fájlokat az íráshoz, viszont az írási ikon szürke marad, nem lehet rákattintani. Mitől lehet ez?
Nem vitatom a sajat tapasztalataidat, de abbol altalanositani elegge botorsag lenne. Egyszeruen a D/A amit valasztottal, vagy kifejezetten rossz minosegu, vagy a forras amirol etetted katasztrofalis jitterrel szennyezte a jelet. Vagy: placebohatas all fenn, hinni akartal a cd lejatszodban.
Egy biztos: nem a forrassal volt a baj, mert olyan minosegu "lejatszasra" amit egy EAC grabbelt forras kepes, nem igazan alkalmas semmilyen mas hagyomanyos futomu, elvi okokbol. Innentol pedig marad meg a jelatvitel, ahol meg a jitter tud belepofazni, de az meg merheto es az uj eszkozok kulonbozo technikakkal eleve minimalizaljak meg azt a keveset is.
A flac/ape veszteseges tomoritese nagyon egyszeruen megcafolhato. Tomoritsd be, szedd szet es hasonlisd ossze bitrol bitre, akar a TotalCommander is tud ilyet. Egyezni fog barmilyen beallitasnal. Termeszetesen az okozhat problemat, ha mas forrasbol van a wavod es masbol a flac, ilyenkor lehet kulonbseg szar grab, a belementett artworkok, metaadatok miatt is. Termeszetesen ez csak a checksumot modositja a zene minoseget nem.
Nem keseritesz el, minden csak megfelelo forras kerdese ez nem bizalmi ugy. Accurip reportot konnyu hamisitani, de pont nem erdekel, mivel en magam vegzem el az osszehasonlitast iso fajlbol. Ha az stimmel, akkor orulunk. Es eddig 99%-ban stimmelt, ez egyebkent valaszt ad az mp3-as kerdesre, nem mintha megfelelo cuccal es fullel az utobbi nem lenne egyszeruen kiszurheto.
Raadasul ezek a problemak masolt cd-nel ugyanugy fennallnak, szoval ez nem a flac sajatossaga. A digitalizalt LP felvetelek megitelese pedig egyszeruen ful kerdese. Ha tetszik megtartod, ha nem megy a kukaba. Ilyen egyszeru ez. Ha nem hallod a kulonbseget, ugy is mind1.
Az audiocdk valoban mas masterelest kivantak, de a problemat elsosorban a cd korlatozott felbontasa es szuk dinamikatartomanya okozta. Ezek egyike sem all mar fenn a nagyfelbontasu anyagoknal, marpedig LPt csak abba grabbelnek. Igy ezt a hibat nem is lehet elkovetni. Egyebkent nem vagyok nagy baratja ezeknek az anyagoknak, de van egy-ket figyelemremelto darab kozottuk.
