sziasztok! Köszi a válaszokat a vitorlások tenyésztésével kapcsolatban. Végülis nem bajlódunk vele, túl macerás, nincs másik akváriumunk, és ha sikerülne, mit is kezdenénk egy csomó ksivitorlással, mikor ez a hat is alig fér el....:-)
Viszont ezek az őrültek tovább ívnak, mindenhová, most már a növényekre is, meg megint a szűrőre, leikráznak, feleszik, leikráznak, feleszik, ez tölti ki a napjukat, más úgy sajnálom szegényeket, ez mennyi ideig tarthat még? Félek, hogy tök kimerülnek, vagy ez hülyeség?
..az elsö két képre azt mondanám, Plumatella sp. a 3. képed zavart meg.. ez a fa ágak szét ágazására emlékeztetö valami, tulajdonképpen egy csö amiben maga a moha álatka él, - és a fejét ebböl a csöböl kidugja és filterolja a vizet; ha hozzáér az ember vagy a viz áramlat vagy egy hal, visszahúzódik megint a csöbe; gyakran a kis legyezök még az 1 mm -et sem érik el; de ez valami nagyon jót jelent mert általában csakis a jó minöségü viznél jelennek meg.. már akartam nektek korábban is mondani, hogy egy lupét beszerezni, és az akváriumot különösen azt ami piszoknak tünik és lassan az áramlattal úszik megfigyelni, pl. a vizfelületnél, vagy a tapadóknál a nagyitóval, biztos lesz meglepetés sok sok ilyen kis állatka él az aksinkban a nélkül hogy tudnánk.. nekem is van a filteremben, idönként eltünik majd megint elszaporodik, a növényeken is nemcsak a filterben szokott lenni, szivesen rámegy Echinodorus gyökérzetére ami csak az aksiba felülröl belelóg; aztán még volt más hasonló állatka is.. általában jó nitrit/nitrát értékekre utal ha ök megjelennek..
..na már el is irom, a nitrátott redukálja ez a nitratreductor; de a sera is gyártja.. bár aki az édesviznél használta, azt mondta van amelyk alig hatásos... és a tengeri akváriumok szürörendszeréhez már bele is van épitve...
..szerencsére most kifogástalanúl megy a kép, ö lenne az egyik cég Nitratreductor -ja, de tulajdonképpen ezeket csak extrém megterhelt akváriumokhoz szokták használni, pl. Piranja medence ahol hús darabokkal etetnek és egy normális filter-system nemtud megbirkózni vele.. vagy tengeri akváriumoknál.. egy kis édesvizi akváriumnál nincs olyan nagy szükség rá mert a nitritet a vizcserékkel redukáljuk.. (különben kimeritö profi választ is kaptál..) a talajt általában iszaplopóval leszippantják és kész,..vagy vizcserénél a pasztik csövel../szerintem a talajszürö az már rég volt ma már azt kevesen használják..ilyen kis akváriumhoz vagy egy belsö vagy külsö szürö elegendö../ ha érdekel a szürés ill. a különbözö salakanyagok leépitése itt utánna olvashacc:
köszi, és óvatos vagyok a létrán....:)(OFF a nagy belmagasság "átka", hogy sok polcot ami "padlásként" funkcionál csak létráról lehet elérni, ezért már megszoktam a létrázást ON)
Ez csak idiglenes, mivel most szeretnénk költözni, és momentán máshol már nem volt hely....egyébként 2 gerenda tartja a polcot, a gerendák a főfalakba vannak beágyazva, ahogy néztem szerintem nem veszélyes, de lehet, hogy a halakat zavarja az alattuk való járkálás...a következő lakásban, ami remélhetőleg ház lesz, nem lesz már ilyen!!:)
tisztítani tényleg nem egyszerű, létrás megoldás, de a szűrő a fal túloldalán van, ami a fürdőszoba, így a vízcsere ha kell, könnyen megoldott.
Hidd el én szíveseben raktam volna a szobába, de ott már 17 kisebb-nagyobb terrárium van, így ez már sehova nem fért volna...
..nincs mit..-:)) mivel kiesik egy web lehetöségem ahol képeket tudok beszúrni, igy ezeket a korábban csinált forditásokat lasacskán beszúrom,..még jön egy pár aztán vége van.. ( ma rettentöen kinlódtam a kép beszúrással normális módon kifogástalanúl megy, de most jó egy órahosszat próbálgattam valami a rendszert lehúzta, olyan lassú volt, a képet fel lehetett tenni, de a hozzászólási ablakba nemszúrta be, ilyen még sohasem volt vagy 30x próbálkoztam aztán hirtelen ment..)
..de az akváriumod elhelyezesése sajnos nagyon kedvezötlen sohasem ajánlanánk ilyet, - hogyan tudod egyáltalán a vizet cserélni.. rettentö baleset veszélyes... azonkivül az ajtót ha nyitogatják az állandó jelleggel zaklatja a halakat, igazság szerint az akváriumi szekrénykéket is úgy 70 cm magassággal csinálják, hogy felülröl az aksira rálessen látni, (mivel jön rá egy 60 cm akvárium már 130 /140 cm a fénytetövel) de itt igy nagyon problémás lehet a kezelése is akváriumodnak, inkább arra beszélnélek rá, hogy valami más helyet keresni a lakásban..azonkivül van egy súlya is..ott sajnos veszélyes.. (CarloB)
„Denitrifikáló szűrőJó pár évvel ezelőtt, nagyon sokan megpróbálkoztak kisebb nagyobb sikerrel denitrifikáló szűrőt építeni. Azonban az oxigénmentes környezet folyamatos és hatékony biztosítása, túl nagy kihívás a kezdő hobby akvaristák számára. Abban az esetben, ha mégis kedvet éreznénk egy denitrifikációs szűrő megépítéséhez, íme néhány jó tanács:A berendezés űrtartalma az akvárium térfogatának 1-2%-ka legyen. A berendezés légmentesen zárt legyen, az átáramlás nem lehet gyorsabb, mint 1-4 liter óránként. (Az akvárium teljes vízmennyisége körülbelül 1-2 hét alatt kell, hogy átáramoljon) A szűrő táplálására szánt víz már minden más szennyeződéstől mentes legyen, és ne tartalmazzon lebegő buborékokat. A berendezésben elhelyezett kis teljesítményű keringtető motor, lehetőleg a berendezés aljára kerüljön, elkerülendő az esetleges levegő beporlasztást. A berendezés biolabdával, kerámiával, tölthető meg, az élőkő alkalmazása itt kerülendő. Egy denitrifikációs szűrőben a beüzemeléstől számított 2-3 héttől kezd stabilizálódni az oxigénszegény környezet. A berendezés belsejében a víz redoxpotenciálja kb. –100 és -300mV között alakuljon. A szűrőben élő baktériumokat speciális készítményekkel rendszeresen táplálni kell. (pl: AquaMedic – Denimar)”
(http://www.scalare.hu/eloszur.htm)
Monk nicknevű akvarista oldalán találtam egy leírást, befőttesüvegből készítendő denitrifikálóról. Megcsináltam, de nem jött be, a levegőszabályozással komoly gondjaim voltak.
Aludtam rá,és arra gondoltam, hogy az elv jó, de ki kell küszöbölni a levegő szerepét, mert azzal mindig gondom volt régen is. Vagy jön a buborék, vagy nem, vagy gyors, vagy lassú.
Tehát szerintem (nem próbáltam, csak fejben) kell egy 100-as PVC lefolyócső, aminek a magassága akkor mint az akvárium vízszintje, vagyis, ha az akvárium vizszintje a padlótól 1 méter, akkor le kell vágni a lefolyót egy méteresre. Az alját a gyári záródugójával le kell zárni, a tetejére majd szintén az kerül. Bele kell tenni az aljáig vezető csövet, amin a víz majd be megy. Ezután fell kell tölteni szűrőanyaggal (változatos a lista). Majd a tetejére szintén a zárófedél megy, átfúrva, a Monk ötletéhez hasonlóan.
Itt jön a lényeg, mivel a vizszint nem okoz problémát, a vizet ezután könnyen lehet mozgatni, mert nem kell fel vagy le szivattyúzni, arra gondoltam, hogy a belsőszűrőm FAN3-as levegőbeszívónyílásával lehetne a vizet szívatni az aksiba. Vagyis a denitrifikálóból kijövő vizet a FAN3 levegőbeszívója szívná az aksiba. A denitrifikálóba menő víz, meg a tehetetlenség és a hajszálcsövesség alapján kerülne bele. Igazából nem kell erőt kifejteni. A szabályozást a bemenő oldalon lehetne beállítani, vagyis fogok egy literes edényt, és megnézem mennyi idő alatt "szívja" be az aksiba, ebből kiszámolható, a befolyó víz mennyisége, és ezt lehet szabályozni.
A pvc cső nem szép, de lehet virágtartónak használni az aksi mellett. (ilyeneket látni a tengeri aksik közelében is)
Ez az elmélet, ha van valakinek ötlete, kétsége kérem szóljon.
Megvannak a razbórák, és nagyon kis édesek, és vettem még növnyt is, hogy több legyen.
Én is gratula a sok házi készítéshez, nálunk az egész aksi itthon lett készítve, az üvegvágástól, a hátterezéstől a külső szűrőig.
A denitrifikálót hogyan csinálod?elárulnád?érdekelne...naagyon:)
egyébként nálunk nincs talajszűrés, és ot néztem, hogy elég sok minden le van rakódva a kavicskra....tanácso tkérnék, hogy ez nagy baj, vagy csak esztétikai probléma?(szv fertőződhet innen esetleg az aksi?szívjam le?Ti hogyan küszöbölitek ki ezt a problémát?midenkinél van tajaszűrés??
Grat. a saját gyártáshoz! Egy csomó mindent (főleg a világítást) én is magam csináltam, és ez igazán nagy örömforrás a mai napig. Mindenkinek csak ajánlom!
Subphylum Gnathostomata (Kiefertiere) àllkapocsos állatok
Classis Osteichthyes (Csonthalak)
Subclassis Actinopterygii (Sugaras úszójúak)
Teleostei (Igazi/magasabb rendü Csonthalak)
Supraordo Ostariophysi (Pontyhalhoz hasonlóak)
Ordo Cypriniformes ( Pontyhalszerüek/félék)
Subordo Cyprinoidei (Pontyhal rokonok)
Familia Cyprinidae (Karpfenfische) Pontyhalak
Subfamilia Cyprininae
Genus Capoeta
Species
Capoeta tetrazona tetrazona (BLEEKER, 1855) " SZUMIK "
Capoeta tetrazona tetrazona; egy élénk csapathal, és az elsö importjától 1935 óta megszakitás nélkül, nagy közkedveltségnek örvend, és folyamatosan az akváriumokban tenyésztik. A Szumátrai diszmárna életre kelti az élénkségével a társas akváriumot, de csakis más hasonló mozgású élénk halakkal kell együtt tartani. Mivel a nyugodt halakat az élénkségével erösen zaklatja.
A szisztematikus (rendszeres) egységesség hiánya miatt a besorolását megpróbálta a különbözö Márna fajoknak L.P. Schultz 1957 -ben megszüntetni azzal, hogy egy sor alaktani (morfológiai) jelleget, bele értve nagyság és a bajusszok (tapogatók) számát 4 különbözö nemzetségnél megkülönböztette: a Barbus, Barbodes, Capoeta és a Puntius -nál. A halaknak a Capoeta nemzetségböl, két bajusszuk van.
A törzs forma mellett 1975 -ben a piacon megjelent egy érdekes mutáció (Moosbarbe; Mohamárna;) név alatt; /zöld szinü; hát és has úszója fekete, piros szegéllyel; a végbél úszó fekete, és egy átlátszó széle van/ ez a hal nyilvánvalóan ázsiai tenyésztöktöl származott, ahol még különbözöen szinezett albinó formákat is ebböl a fajból kitenyésztettek. Egy egyértelmü jellegzetesség, amivel a rokon és az egymáshoz nagyon hasonló halakat a következö fajoknál megkülönböztethetjük, az az elrendezése a csikozatuknak: Barbodes pentazona pentazona, Barbodes pentazona kahajani, Barbodes pentazona hexazona és Capoeta tetrazona partipentazona. Elterjedése: Szumátra, Borneo (Kalimantan),
Nagyság: 5 cm -ig; kivételes esetekben 7 cm-ig;
Nemi különbség: a him vörösre szinezett has úszóval, hát úszója vörös szegéllyel, az orr felsö része vöröses. A nöstény egyértelmüen teltebb hasrésszel, és a szinezetében fakóbb. Has úszójának a széle átlátszó.
Tartás és tenyésztés: élénk csapathal, dús hátsó talaj rész beültetést és úszó teret kedvel. A mozgás kedve miatt csakis hasonló élénk csapathalakkal társitani. Rágcsálja szivesen más halaknak a hosszan lógó rojtozott szerü disz úszóit, ezért nem szabad fátyolos úszójú halakkal társitani. Szeret világos és tiszta vizet. Vizhömérséklet 22 - 24° C, tenyésztéséhez ugy 26° C. Tenyésztése párban lehetséges, a tenyészmedencéje ugy 10 liter tartalommal. Szükséges finom levelü növény vagy mesterséges ivófonat vagy ivási alap (szubsztrátum). Ikra rablók! A vizének lágynak és könnyen savanyúnak kell lennie. A tojások eléggé nagyok (1 mm) és ragadnak. Az embriók 36 óra után kibújnak, és még több napig fogyasztanak a szik zsákjukból. A szabad úszás után azonnal artemiákat vesznek fel, és gyorsan növekednek.
Táplálék: Èlö és száraz eleség. Falánkságuk nagy, és e -miatt nemszabad túl etetni öket.
--
AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling; 1990 Aventinum, Praha. (1. Auflage Artia, Praha 1982 )
Bleeker Pieter (1819 - 1878) Holland természetkutató és orvos. Hosszú évekig Indiában és Jávában élt, és itt összeállitott egy terjedelmes gyüjteményt a halak állatvilágáról (Fischfauna). Egy nagy számmal elsö leirásokat publikált; és a müve "Atlas ichthyologique des Indes Orientales Néerlandaises, publié sous les aspices du Gouvernement colonial néerlandais" ami 9 kötetben 1862-1877 -ben, Amszterdamban jelent meg, Ö állitotta fel az elsö összefoglaló átvizsgálást a Dél-Kelet-Àzsià-ból származó halakról.
--
A Prof. Sterba, nagyon részletesen a családban és a nemzetségben tárgyalja a fajt.
Barbus tetrazona; Sumatra, -Viergürtelbarbe, fogságban az élet elvárása, több mint 5 év van megadva; Quelle: Aquarien Terrarien 12/67; ( a magyarnak megfelelö "SZUMI" ) (Kiértékelés nélkül, minden egyes adat a szerzö kutatási munkáját, tapasztalatait, véleményét tükrözi és adja vissza, forditotta..mint kis info CarloB)
Új vagyok a topikban, ezért egy pár szót az akvarisztikai "előéletemről".
Gyerekként volt egy 200 liter körüli aksink, amit apám tartott karban, sok munka, nagy élmény gyerekként. Utána felnőttként mindíg is szerettem volna egy nagy aksit, de nem jött össze. Volt egy elvetemült próbálkozásom valamikor 5 éve egy 63 literes fedeles áruházi aksival, de a projekt hamar befulladt.
Most viszont sok olvasás után belevágtam egy 280 literes sügéres akváriumba. Használtam vettem halakkal. Kicsit lepusztult, gondozatlan állapotban.
Rendbe tettem, és most szép.
Az aksit úgy hoztam haza, hogy a vízből amennyit csak tudtam hazahoztam, a szűrőt nem mostam ki (a bacikultúrát átmentettem).
A világítást én csináltam, egy Philips Aqvarell és egy 965-ös csőből egy IP65 védettségű foglalattal. Ez kb 12 eforint volt. A világítást a tetejébe szereltem, mert a bútort is én készítettem. A belső szűrője egy módosított Mattenfilter egy FAN3-as belsőszűrővel kombinálva. A levegőztetés, a világítás, és a fűtés egy időkapcsolóval van vezérelve. A szűrés folytonos. Jelenleg készül egy UV-C szűrő előtét házilag készítve, így kb 7000 ft szivattyúval együtt. Ezt napi negyed órát tervezem majd járatni, a szivattyú kapacitása 300 liter/óra, így 4 nap alatt fogja az aksi vizét, átfertőtleníti. A tervezem szó a fontos, mert ha nincs alga, akkor nem kell az UV-C!
És végül készülőben van egy denitrifikáló szűrő, amivel ha működik (ha működni fog :-)) ), "szinte" önfenntartó lesz az aksi.
Ja és a növényeknek egy CO2 "aggregátor" élesztőből ( PET palack).
Mindez egy kb 30 halas bíbor, vöröstorkú, és zebra sügérnek + egy pleko.
Azt meg tudnátok mondani, hogy milyen fajta sügerek? A kissebb az ramirezinek lett véve, de szerintem nem az... Itt van a fotó mégegyszer, most macska nélkül... :-))
Most még olyat is segitsetek nekem, hogyha megnőnek ezek a pirosfonákúak a viz tetejéig és már dőlésnek indulnak, a tetejéből vágjak le úgy szabályozzam??? Vagy miként tartsam karban?
..akarok én majd egy saját web oldalt ha sikerül és oda majd jobb leirások mennek Lexikon szerüen..-:) a képen marha nehéz kilátni amit betettél, de mivel a plumatella sp. megjelenik ilyen formában (ami nagyon jó vizminöségre utal, ezek moha állatkák..) add be a googléba és hasonlitsd össze, bár nem egyértelmü..
' Kösz hogy iyen sok értékes infót írsz ide a fórumba nekünk.'
--
valóban..-:)) hasznosak..? na ja, kis infók;..-:)) ezeket egy tulajdonképpen régebbi könyvekböl vettem ki, de még mindig aktuálisak; - a szövegekben megjelenö növények vagy utalásokat egyszerüen beadni a googléba, pl. Cryptocoryne; vagy a Blyxa echinosperma és akkor rögtön jön az amiröl szó van..-:)) mivel kiesik egy web lehetöségem ahol képeket tudok beszúrni, igy ezeket a korábban csinált forditásokat lasacskán beszúrom,..még jön egy pár aztán vége van.. (CarloB)
Bántani nem bántja, de megvan a kis terület ami csak az övék és oda nem tanácsos senkinek beúszkálni... Van egy termetes gibbiceps is kb.30cm , na ő az egyetlen, aki oda megy ahová akar.