Sajnos mi hungárok ennek a „hozzáértésnek” a szenvedő alanyai vagyunk, hiszen a hungárok (avarok) kincseit Csehszlovákia mint Nagymorávia hagyatékát, végighurcolta a fél világon kiállítás formájában. "
...úgy konkréten: melyik szó/kifejezés/szövegösszefüggéssel van bajod ?
Jó vastag bőr kell annak a képére, aki "Magyar atom" címmel könyvet ad ki. Egy adag műveletlenség is elég lenne, de nem igaz, hogy senki nem figyelmeztette, hogy a cím már foglalt.
A könyvben a nagymorva kisplasztikáig jutottam: primitív kitaláció: ha ma kidobok valamit a kukába, az a mai szeméttelepre kerül. Ott legfeljebb guberálók kutatnak, nem régészek. Ha valaki a leletre hivatkozva odabolondítaná is őket, a "lelőhely" környékén található tejeszacskókon, egyéb csomagolóanyagokon található dátum alapján öt percen belül kiderül a turpisság.
Igaz magyar azonban ilyenen nem töpreng, mert sokkal sürgősebb felháborodnia azon, hogy "Sajnos mi hungárok ennek a „hozzáértésnek” a szenvedő alanyai vagyunk, hiszen a hungárok (avarok) kincseit Csehszlovákia mint Nagymorávia hagyatékát, végighurcolta a fél világon kiállítás formájában. "
Когда же славянский народ, как мы говорили, жил на Дунае, пришли от скифов, то есть от хазар, так называемые болгары, и сели по Дунаю, и были поселенцами на земле славян. ...................stb. (A lényeg:) Mikor pedig a szláv nép, mint mondottuk, a Duna mellett élt, a szkítáktól, mégpedig a kazároktól jöttek, akiket bolgároknak neveznek, és letelepedtek a Duna mentén, és a szlávok elnyomói lettek. Akkor a fehér ugorok jöttek, és elfoglalták a szlávok földjét. Ezek az ugorok megjelentek Herakliosz császárnál, és részt vettek annak Khoszrau perzsa császár elleni háborújában. És ebben az időben voltak az avarok is, akik harcoltak Hérakleiosz császárral, akit majdnem elfogtak. …………. Az avarok után jöttek a besenyők, azután mentek Kijevet elhagyva a fekete ugorok, de ez -már Oleg [alatt, idejében] volt. ------------------------- A másik:
Serbli oriundi sunt á Serblis non baptizatís, qui etiam Albi cognominantur, & ulter iora Turcie incolunt loco ab illis Boici dicto, cui finitima Francia est, ….. ……Principatu veró ad duos fratres deuoluto, alter sumptâ populi parte dimidiâ ad Romanorum imperatorem Heraclium confugit, qui & excepto sedé desiit….
A szerbek a kereszteletlen szerbektől származnak, akiket fehéreknek is neveznek, s akik Turkián túl azon a helyen laknak, ahol szomszédos velük, az általuk ’Boici’-nak nevezett Frankország … …..két fiútestvér vette át apjától, az egyik közülük [Dervan] magához vévén a nép felét Heráklioszhoz, a rómaiak császárához menekült, s őt ez a Herákliosz befogadván….
HERÁKLIOSZ (610 - 641) --------------------------------------- Vagyis: Nesztor, bár a kronológiáról nem tesz említést, az események elhelyezhetőek az időben. A hagyományos időszámítás híveinek viszont el kell tudniuk számolni a 'fekete ugorok' idejével. [Ők jól beazonosíthatóan Árpád népe.] A szintén a DAI-ban említett kazárok mellett töltött három évet szokás kínjukban feltupírozni háromszázra, majd a keleten maradt besenyőkkel beűzetni a Kárpát-medencébe. Ami persze fizikailag lehetetlen. ----------- Ugyanakkor VII. Konstantintól választ kapunk a második idézetben említettek szerint: Már Herákliosz idejére értve Turkiát ír jelen helyünkön a szerbekkel kapcsolatosan. Ő, csak az árpádi honfoglalókat nevezi e térségben 'turkoi'-nak.
Mindezek igazolják azt a tételt, hogy a DAI nem része a hamisítási akciónak, és az abban foglaltak, megfelelve a valóságnak, helyükre teszik az eseményeket az elcsúsztatott időhöz képest.
Köszi, már olvastam néhányszor, viszont a hivatalos álláspont is az eltérő húsvétszmításokkal magyarazza? Egyébként nálad sem derül ki rendesen, hogy hogyan is zajlott. Nam mindegy...
És az augustusi időszámítással most hogy állunk?
Ismét lenne egy kérdésem, amit persze bárki megválaszolhat:
Az alexandroszi éra hány napos évből áll, mikor volt az évkezdet, és mi volt az első éve (Nagy Sándor halála után egy évvel kezdődőtt, vagy végződött.)
Ugyanezeket feltenném a szeleukida időszámítással kapcsolatban is.
Ugye az etióp és a polgári időszámítás között 7 év van, amit azzal szokás magyarázni, hogy persze a mienk lett hátra csúsztatva, bár így sem lett eltelálva pontosan Jézus szültése. Tehát az a kérdésem, hogy ki és mikor tette mindezt, mert nen nagyon leltem semmi kézzelfoghatót ezzel kapcsolatban.
Ja, egyszer valahonnan kiírtam egy esemény különböző rendszerek szerinti datálását, most a kezembe akadt. Nekem valahogy úgy rémlett, hogy az augustusi éra az actiumi csatával kezdődött. (Ami elég furcsa szerintem, a Rómába való visszatérést logikusabbnak tartanám, végülis egy-két év a különbség.) Ennek ellenére, amikor kivontam egymásból az évszámokat, nem -31 jött ki, hanem -17.
"Mint laikus kérdezném, hogy ez nem azért van, mert egy ilyen kis valamit, mint egy üstökös egy nagybolygó (Jpiter, Szaturnusz) időnként "pályakorrekcióra" kényszerít?"
Mint laikus kérdezném, hogy ez nem azért van, mert egy ilyen kis valamit, mint egy üstökös egy nagybolygó (Jpiter, Szaturnusz) időnként "pályakorrekcióra" kényszerít?
Halley minden akkoriban fellelhető üstökösmegfigyelést elemzett. Véleménye szerint az 1531, 1607 és 1682-es fényjelenségek a Nap körül ellipszis pályán, 76 éves periódussal keringő üstökösnek tulajdoníthatók. Azt a nézetet fogadta el tehát, mely szerint az üstökös a Naprendszer tagja, nem pedig egyszerűen "lidércfény". Kiszámította, hogy az üstökös 1758 karácsonyán ismét fel fog tűnni, bár azt is tudta, hogy ő ezt már nem éri meg. (102 évesnek kellett volna lennie.) Ezért egy különös kérést intézett a csillagászokhoz. Keressék meg az üstököst és emlékezzenek meg arról, hogy volt egy angol ember, aki megjósolta annak visszatérését. A világ teljesítette a kérését és az üstökös visszatérésekor Halleyről nevezték el. Legutóbb 1986-ban jelent meg és legközelebbi visszatérése 2061-ben esedékes.
Többekkel egyetemben Messiernek is sok mindentől elment a kedve 1759 elején, mert nem ő volt az első aki felfedezte a Halley-üstököst az esedékes visszatérése idején, melyet a világ már nagy érdeklődéssel várt. A pálya bizonytalan volt, de Messier erősen hitt az előre elkészített térképben. 18 hónapot töltött távcsöve mellett hiábavaló keresgéléssel. 1758 karácsonyán egy amatőr csillagász parasztember találta meg az üstököst, amikor az már szabad szemmel is látható volt. Messier csak egy hónappal a felfedezése után vette észre. (Akkoriban a hírek kicsit nehezebben jutottak el Párizsba.)
A Halley üstökös ugye véletlenül sem hagyott ki egypár kanyart? Mert ha nem, akkor a kimaradt évek számát 76-al is oszthatóvá kell tenni.... ezt megtették már? vagy minden adat hamisítvány?
