Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
A buszos termosztátnál a kazán megkapja azt az információt is hogy hány fok van a szobában és mennyire szeretnéd felfűteni, ez alapján és a külső hőmérséklet érzékelő alapján állítja be a szükséges előremenő hőmérsékletet illetve ahogy melegszik az épület veszi vissza a modulációból.
Így elvileg még nagyobb megtakarítás érhető el, ezt kell összevetni a két termosztát árának különbségével.
"
Hány százalék lehet ez, elméleti szinten? 2-3% ?
Az a jó az ilyen kütyükben, hogy nem lehet összevetni a működésüket, csak labor körülmények között, van erről valami írás, teszt, stb valahol?
Arra már rájöttem, hogy 3 eszköz fölött kommunikácíós hiba léphet fel. Plusz csak a zónavezérlő köthető sorba a másik kütyű, ami csak azonos hőfokot tud előállítani -persze jóval olcsóbb is- abból a jelek szerint csak 1 db megy.
Azt hiszem hamar tettem fel a lenti kérdést, mert most már értem, hogy a kazán az előre elkészített hidraulikus blokkal képes különböző hőfokokat előállítani. A blokkok ára horror, a zónavezérlő talán megéri, de erősen kérdéses. Főleg, hogy a padlófűtésbe és a felfűtésbe jól beállított rendszer esetén felesleges az előremenővel nagyon játszani. (Értem ez alatt, hogy naponta más és más hőfokot beküldeni, biztos megtakarít valamit de szerintem elenyésző a megtérülés ahhoz képest ha ennek az árát, mondjuk inkább még 5 cm födémszigetelésre költi)
Szóval nekem azt hiszem felesleges a külső hőmérőn kívül mást venni hozzá, talán a gyári termosztátnak még lehet értelme, hogy a leghidegebb radiátoros szobát az méregesse.
Van aki kipróbálta már magának, hogy buszos termosztáttal, és az nélkűl mennyi a fogyasztás, közel azonos körülmények között? Itt a fórumon olvasgattam pár adatot, de valami 40% körül ment a szájkarate, ami szerintem is sci-fi kategória.
Vagy ez is olyan mint a Yeti? Mindenki beszél róla, de még senki sem látta?
A buszos termosztát hiánya gondolom nem zárja ki azt, hogy a delta T alapján is moduláljon. (on-off termosztát esetén)
Ha több buszos eszközt akarok csatlakoztatni, akkor azt hogyan tehetem meg? A kazán PCB-jén egy csatit (buszos )látok. Tehát pl két zónavezérlőt hogyan tudok ráaggatni?
A fűtésem elég vegyes felvágott.
- van egy radiátoros kör sajnos nem osztós, hanem egy gerincvezetékről lett kötve
- van egy padlófűtés, (nincs minden radiátoros helyiségben, de van olyan helyiség ahol csak ez van)
- készül egy falfűtéses zóna, ahová berakom a padlófűtést is.
Azt szeretném megoldani, hogy a padlófűtés mindig menjen ha fűtési igény van, de a két másik zóna is tudjon függetlenül üzemelni. Ezidáíg a fejemben az volt, hogy relékkel megoldom, de a gyári zónavezérlőt megnézve nem sokallom. A kérdés az, hogy hogyan kössem be a kazánba? A kazán hogyan kezeli, ha kell egyszerre padlófűtésre alacsony vizet, és a radiátorra magas vizet is egyszerre előállítani. (Biztos ostoba a kérdés, de fizikailag egy előremenő és egy visszatérő cső van a kazánon)
A hagyományos (on/off) termosztátnál a kazán a külső hőmérséklet érzékelő alapján állítja be a szükséges előremenő hőmérsékletet és ez alapján modulál. A termosztát csak annyi információt szolgáltat, hogy kell-e fűteni vagy nem.
A buszos termosztátnál a kazán megkapja azt az információt is hogy hány fok van a szobában és mennyire szeretnéd felfűteni, ez alapján és a külső hőmérséklet érzékelő alapján állítja be a szükséges előremenő hőmérsékletet illetve ahogy melegszik az épület veszi vissza a modulációból.
Így elvileg még nagyobb megtakarítás érhető el, ezt kell összevetni a két termosztát árának különbségével.
Aristonos zónavezérlőt, és zóna managert lehet egyszerre alkalmazni? Tehát nem megduplázni szeretném, hanem egy ilyen egy olyan felállásban. Ahogy olvasgattam, a vezérlő csak ugyanolyan vízhőmérsékletű zónából tud hármat. A manager azt hiszem két eltérő kikevert kört is. Nekem valami ilyesmi kellene.
3 alacsonyabb zónát és egy magasat szeretnék vele buszon keresztül vezérelni.
A másik spec kérdés.
Azt olvastam valamelyik műszaki doksiban, hogy a kazán csak akkor modulál le, ha valamelyik buszos kontrollert is megveszed hozzá. Igaz ez? Elég otromba termékkapcsolás lenne.
Én lecseréltem a csöveimet. Apósék nem. Én nem érzem azt, hogy előrébb lennék.
Igaz ott egy régi etázs rendszer is üzemben maradt. Néha irigylem, mert nulla segédenergiával is megy. Ha nincs elrohadva sehol, akkor szerintem hagyd meg, van bent anyag, a nagyobb vízmennyiség nem biztos, hogy hátrány. Inhibitoroznod úgy is kell, persze a szerelők biztosan le fognak róla beszélni.
Sziasztok, latom tobben vasarlason agyaltok, mint en.
Olyan kombi kazant keresek amiben van beepitett tarolo es 2-3 kw koze is tud modulalni (altalaban 1:10).
Eddig csak a baxi nuvola platinumot talaltam, de ez borzasztoan draga, 650 korul kezdodik 2 ev garival. Ez tud szolar es hoszivattyut is kezelni, amire nekem nem sok szuksegem van.
ha lecserélem a kazánt, szabályzást, termókat, etc. akkor mekkora gondot okozna az, ha a 25 éves vascsöveket nem cserélnénk le?
A fszinten csak padlófűtés van, a szuterén szinten levő kazántól vascsövön megy fel a víz az osztógyűjtőbe (onnan rehau csövek vannak), illetve az emeletre a lapradiátorokba. Tekintélyes mennyiségű csővezetékről van szó, mert a szuterénben is vannak radiátorok (igaz, elzárva).
Ha nem cseréljük le (csak átmosatjuk), akkor az lesz, hogy pár év múlva elkezd sírni a kazán a szennyeződés miatt?
"nemesacél: a különböző ötvözőelemek használatával, mint a króm, nikkel, molibdén, titán - a kondenzvízzel szemben tökéletesen ellenállóvá lehet tenni. A kondenzációs kazánok részére kifejlesztett nemesacél összetétele biztosítja, hogy a fűtőfelület minden további felületi kezelés nélkül ellenálljon a korróziónak. A gyártás során létrehozott hőcserélők felülete igen sima, amelynek köszönhetően a kondenzátum nem tud megtapadni a felületen, sőt, a kazánok hidraulikai ellenállása is csökken. Tapasztalatok mutatják, hogy a korrózióálló nemesacél fűtőfelület garancia arra, hogy a fűtőfelület az évek során ne károsodjon: se füstgáz-, se fűtővízoldalról. Így a teljes élettartama alatt mindig magas hatásfokkal számolhatunk"
"alu: Az alumínium és igen gyakran használt szilíciumötvözetei nem nemesfémek, ezért a levegő hatására korrodálnak. A felületükön létrejövő vékony, passzív alumínium-oxid védőréteg igen ellenállóvá teszi a felületet a további légköri oxidációval szemben, de igen keskeny tartományban ellenálló a savakkal, illetve lúgokkal szemben (4,5 < pH < 8,5). A kondenzációs kazánok égéstermékkel érintkező részei a savas kondenzvíz (pH <4,5) folyamatos támadásának van kitéve, amely felületi alumíniumhidroxid-képződéssel jár. Míg az így létrejött alumíniumiszap-lerakódás a füstgázjáratokat, a kondenzvíz-szifont és a közömbösítő szerelvényeket eltömíti, a fűtőfelület roncsolódása a készülék hatásfokának jelentős csökkenésével jár, és az üzembiztonságot is jelentősen befolyásolja.
tehát alapvetően jobb választás az acél, "csak" drágább?
2) hőigény Ezt írod: "Nagyon fontos hogy ne legyen sokkal nagyobb a teljesítménye a kazánnak mint a hőigény."
ezen a kérdésen mennyire tud segíteni a széles moduláció? Azért kérdezem, mert nagyon úgy néz ki, hogy hamarabb tudunk fűtésrendszert modernizálni (26 éves), mint hőszigetelni. Így az új kazánnal ki kéne húznunk legalább 1 telet, anékül hogy fáznánk.
A szigetelés után viszont simán akár a fele alá is lecsökkenhet a hőigény. Én arra gondoltam, hogy egy 18kW-os 1:10-es kazán meg tudná oldani az első telet, max sokszor menne csutkán. Szigetelés után pedig jobban 'élne' a modulációval.
Erre egy szakember azt mondaná, hogy nem ajánlott módszer? Gondolom az történne, hogy így pl március-áprilisban a 1:10 is kevés lenne adott esetben, és kénytelen volna ki-be kapcsolgatni?
A kérdésem tehát, hogy mit takar pontosan a fenti állításod?
3) baxi"Ma már annyiba kerülnek az alkatrészek hozzá mint egy német gyártmányú kazánhoz."
ha ezt az előnyét elvesztette, akkor már érdemes a keresgetéskor a németek közül is válogatni, gondolom azok sem lehetnek rosszabbak
Én is kazánvásárlás előtt álok ezért elég sokat nézegettem a kondenzációs kazánokat.
Javaslom a kazánok katalógusának és a telepítési utasítások letöltését és elolvasását. Legfőképpen ezek alapján lehet összehasonlítani őket.
Az árkülönbségek sok mindenből adódnak egy márkán belül is.
Alapvetően a kazán teljesítménye, hatásfoka, modulációja és az határozza meg milyen egyéb eszközöket köthetsz rá még.
Említetted a Baxi Luna Platiniumot miért olyan drága másik típushoz, márkához képest?
Én a Baxi Luna Duo-Tec és a Platinium között vacillálok melyiket vegyem. Valószínűleg a Duo-Tec lesz, mert nincs szükségem a szolár rendszer kezelésére amit tud a Platinium állítólag alapból kezelni. A platiniumnak kivehető vezérlője van amit falra felszerelve modulációs (OpenTherm) szobatermosztátként használhatod.( tartót viszont venni kell hozzá külön, hogy felszereld a falra) Ami programozható még a használati meleg víz előállítás is. 1:10-es modulációt tud így gazdaságosban üzemeltethető, mint a Duo-tec. A duotechez termosztátot kell venni, de egyszerűbb a kazán kezelőfelülete, és csak 1:7-es modulációt tud.
A kazán hócserélője sem mindegy milyen, és milyen anyagból van. Kondenzáció szempontjából az alumínium és az alumínium ötvözetűek a legjobbak. Viszont ezek úgy tudom nem annyira bírják elviselni a kondenzvizet.
Alapvetően a saját igényeid és a lakás hőigénye határozza meg milyen kazán kell. Ezután lehet szűrni melyik gyártónak van egyáltalán ilyen a kínálatában. Nagyon fontos hogy ne legyen sokkal nagyobb a teljesítménye a kazánnak mint a hőigény.
Én legszívesebben Hajdút vennék, de nincs olyan kicsi teljesítményben ami nekem kellene. A hőcserélőjére 5 vagy 6 év, garanciát adnak, nem emlékszem pontosan. A rézcsövek nincsenek ellapítva mint a legtöbb más márkánál, így nem fognak eldugulni.
A Baxinak a legnagyobb előnye régen az volt, hogy olcsóak voltak az alkatrészek. Ma már annyiba kerülnek az alkatrészek hozzá mint egy német gyártmányú kazánhoz. Nekem Aristont ajánlottak állítólag mára jobbak minőségileg mint a Baxi. De ennek ellenére én nem merem megvenni az Aristont.
Még mindig a kondenzációs kazán kiválasztásán nyűglődöm. Hinnél többet olvasok, egyre több a kérdés. A kiválasztási kálváriám eljutott odág, hogy a kombi gázkazánokat kizártam, mivel a meleg-víz készítés jelenleg is külön rendszeren megy, és a későbbiekben inkább indirekt tárolóra költeném a pénzt. Parázok a készülékbe beépített komplikáltabb hőcserélőtől, és a csak oda passzoló szelepektől, megörülő elektronikától.
A fűtési rendszerem:
5 db radiátorból és padlófűtésből az új részen padló és falfűtésből áll, az új már tök önálló rendszer.
Jelenleg egy vegyes tüzelésű kazán adja a meleget, egy 500 literes pufferrel. Első gondolatom az, volt hogy rákötöm a pufferre a kondenzációs kazánt, és "parasztban" melegítse fel a puffert 50-60 fokra, és minden mehet a régiben. Alaposabban megvizsgálva azonban arra jutottam, hogy a 300 e.ft körüli kazán képességeit nem fogom tudni így kihasználni, szóval ezt most elvetettem. (Időjárás követés, több fűtőkör modulált vezérlése stb.)
Az első kérdésem arra irányul, hogy a hatékonyságot befolyásoló gáz-égéslevegő arányszabályozás mindegyik ilyen készülékben már alap, vagy az valami műszaki paraméterből kikövetkeztethető?
A második kérdésem, pedíg a hőcserélő anyagára irányul. Vegyes hőleadóknál saválló, vagy alumínium a jobb választás?
Nálam jelenleg az Ariston a befutó a 24 kw-s Genus Premium Evo System, ár érték arányban én nem találtam jobb fűtő kazánt. Ez ha jól tudom saválló hőcserélős és tartalmazza az arányszabályozást. Meg tudjátok, ezt erősíteni?
Tudtok ajánlani ezen kritériumok menték hasonló tudású készüléket 300. ig?
Véleményt szeretnék kérni. Kondenzációs kazán (márka nélkül
) működésekor elfogadható jelenség e, hogy a kondenzvíz nem az ülepítőn és a hozzá csatlakozó vezetéken távozik, hanem egyéb helyekröl csepeg, folyik? A szervizes szerelö szerint igen. A csepegést rongyok és vízfelfogó edény behelyezésével próbálta megszüntetni, mondván, hogy onnan majd elpárolog!
Én egy társasházban lakom, ahol a közös képviselő az elmúlt években leszervezte mindig a karbantartást. Így olcsóbban jött ki a szaki, mert ugye több lakás egy helyen, stb... a lényeg, hogy akkoriban nem csak kiporszívózott ilyen lamellákat (passz, nem értek hozzá, nem tudom a szakszerű megnevezést), volt olyan elem, amit kivett, átkefélte, átmosta, megjáratta, kvázi olyan érzésem volt, hogy valóban történik valami. Aztán az utóbbi időszakban egy másik szakit sikerült leszerződtetni, na az kb levette a burkolatot, belefújkált, kapcsoljam a termosztátot be, ki, stb... és ennyi.
Az én értelmezésemben az előbbi egy normális karbantartás, utóbbi pedig nem az. Így remélem már számodra is érthető, hogy én - mint laikus - hogyan értettem. Továbbá nyilvánvaló, hogy ha valami elromlik akkor javítás vagy csere, köszönöm... :)
Értem. De mi az általad bázis és komfort kategória közti különbség? Egy autónál nagyjából meg tudom állapítani, hogy az egyik miért 1.8 millió, és a másik miért 6. Persze van benne brand is, de nagyon sok minden más, ami indokolja a nem kis különbséget.
De kazánokhoz hüle vagyok, és nem látom világosan hogy pl egy Saunier Duval Thelia Condens 25 250.000ft-os árához képest mit tud egy hasonló teljesítményű Baxi platinum 450.000ért. Nem vágom, hogy mennyi ebből a brand, és a tényleges tartalom.
Általában a legtöbb gyártó kínálatán belül és itt kifejezetten kondenzációsra gondolok van két kategória.
Én most bázisnak és komfortnak nevezem el, de kinek hogy tetszik.
Ez nincs kőbe vésve a gyártó dönthet úgy egy készüléktípust fejleszt amit tartozékokkal ki lehet bővíteni a felhasználásnak megfelelően. De lehet olyan is a gyártó nem két kategóriát kínál, hanem többet így szélesebb a palettája ami, ha az értékesítési oldalról nézzük előny lehet, de a fejlesztére fordított összegek is osztódnak ezáltal.
Jól látod, hogy a felhasznált anyagok és gyárási költségek olyan tényezők amik alapjában határozzák meg az árképzést.
Ha egy átlagot veszünk szolgáltatási területen végfelhasználói tekintetben óriási különbségeket nehéz találni.
Persze a tervezők, kivetelezők szervizek műszaki támogatása már más eset.
Más területeken is például jármű, kommunikációs eszköz vagy egy karóra ugyanúgy megvannak a különbségek.
Ha racionálisan közelítjük meg hasonló műszaki szintű készülékeket kell összevetni, hogy lássuk mi szól egyik vagy másik mellett.
Annó régen egy fég kazánomnál a következő volt ez : kiszerelte a karbantartó a hőcserélőt , kivitta a kertbe , erős vízsugárral kimosta, szárította, majd kályha ezüsttel lefestette.
máskor csak a helyén mechanikusan kitisztította. Ezt én is megcsinálom. Ha meg valami elromlik, kijavitattatom.
