Szintén ehhez kapcsolódik, hogy a 6.század elején Hispániába, a szvéb királyságba, Galíciába is menekültek britek, az általuk lakott terület neve Britonia volt.
Egy kis érdekes mellékszál. Klodvig a 490-es sikertelenül próbálta elfoglalni Armorica területét, visszaverték seregét. A terület 409-ben lett független, amikor kivonult a római hadsereg a térségből. Az itteni római adminisztráció kikiáltotta a terület függetlenséget, az itteni kelta törzsi vezetők és római városok szövetkeztek és sikeresen visszaverték a germánok támadásait. Visszaverték később Klodvig terjeszkedését is. A 6.században sok kelta menekült ide Britanniából az angolszászok elől és a terület új neve Bretagne lett.
A csata után elfoglalta Gallia déli részét a vizigótoktól. Az új székhelye Párizs lett, itt Szent Péternek és Pálnak szentelt kolostort alapított, később az apátságot Szent Genovénáról Párizs védőszentjéről nevezték el. Majd nekilátott a többi frank király likvidálásához, áldozatul esett neki a kölni Sigibert és fia Chloderic, Chararic egy száli frank király, a cambrai Ragnarchar és testvérei Ricchar és Rigomer. Uralma végén kibocsátotta a száli frank törvényt. Uralma alá került az összes frank és egész Gallia halála előtt. Halála után Párizsban a Szent Dennis apátságban temették el. Halála után négy fia: Theuderich, Chlodomer, Childebert, Chlothar felosztotta az államot négy részre, Reims, Orleans, Párizs, Soissons volt a székhelyük.
Uralma kezdetén Ragnachar szálifrank király katonai segítségével elfoglalta Syagrius római utódállamát Gallia északi részén. 487 és 494 közt sikerült megszilárdítania hatalmát Gallia északi része felett. Ekkor Gallia déli része a vizigótok kezében volt, akiknek szövetségese volt Theoderich Itália osztrogót királya. Ezért Klodvig szövetségre lépett a keleti gótokkal, testvérét Audofledát feleségül adta Theoderik királyhoz. Klodvig pedig 493-ban feleségül vette Klotild burgund királylányt. 496-ban a többi frank király katonai segítségével Tolbiacnál legyőzte az alemannokat. Majd ő és kísérete felvette a katolikus kereszténységet. A frankok többsége a 7.századig pogány maradt. Ezzel sikerült megszerezni Gallia katolikus római lakosságának támogatását. 500-ban Dijonnál legyőzték a burgundok, nem tudta elfoglalni Burgundiát, néhány év múlva katonai szövetségre lépett velük. 507-ben burgund katonai segítséggel győzött a vizigótok ellen a vouilléi csatában.
Lényegében a felnémet mássalhangzó-eltolódás volt az, amely éket vert a frank dialektusok közé:
az alsó-rajnai frank nyelvjárásokban ez a mássalhangzó-eltolódás nem következett be, ebből lettek később a holland és a flamand.
A délebbi frank nyelvjárásokban bekövetkezett az említett mássalhangzó-eltolódás, ezek lényegében a felnémet nyelv, azaz a Hochdeutsch dialektusai lettek.
Annyira lehettek volna fairek a rómaiak, hogy hagytak volna pajzsot, lándzsát és kardot a frankoknál és aki túléli az arénát, azt a fair play jegyében szabadon engedni :-)
Verbreitung der fränkischen Sprachen und Dialekte im niederländischen und niederdeutschen (gelb), mitteldeutschen (grün) und oberdeutschen (blau) Sprachraum
A frank társadalom elég tagolt volt. Voltak a frank szabadok, szabadosok, félszabadok, szolgák. Voltak a római szabadok és szolgák. A régi törzsi vallásban tisztelték a törzs ősét Mannust és fiát Istiot. Mannus Tuisto isten fia volt. Isteneiket az erdőkben és mezőkön tisztelték, itt voltak szent helyek és fatemplomok, itt állat alakú faszobraik voltak. Áldoztak állatokat ( lót ) és embereket nekik. Szokás volt a folyón átkelésnél foglyokat feláldozni háború idején. 497-ben Klodvig és kísérete felvette a katolikus vallást, de elég lassan ment a kereszténység elterjesztése a frank törzsi területeken. A halottakat elhamvasztották a 4.századig, akkor tértek át a csontvázas temetkezésre. A frankok a folyók közelében és erdei tisztásokon éltek, földet műveltek és sok állatot tartottak. Ahol letelepedtek ott a római városok közül a kisebbeket és a római villákat elpusztították a frankok, csak a nagyobb városokban maradt folyamatos az élet, pl: Köln, Mainz, Trier, Koblenz.
Akkor a legfontosabb dátumok a frank történelemből Klodvig uralmáig.
257-259 frank betörés Galliába.
288-289 elismeri Róma Gennobaudes királyt.
291 a frankok első említése
294 betörnek Batáviába, azután Constantius letelepíti őket oda szövetségesként
306-307 betörnek Galliába, Róma legyőzi őket, azután jön az aréna
313-341 közt több betörés Galliába, Trier és Köln környékének elpusztítása
352 összeomlik a Rajna római védelme, a frankok területeket foglalnak el Galliában
356-387 több frank-római háború
388 körül, I. Valentinianus és Gratianus császár idején kiszorulnak az alemannok a felső katonai tisztségekből, frankok kerülnek oda: Merobaudes, Richomer, Bauto, Arbogast.
388 és 400 közt frank betörések: Marcomer, Sunno, Gennobaudes. Frankokat telepítenek határvédelemre Triertől Arlesig.
413 és 435 közt több frank támadás Trier ellen, 435-ben elfoglalják.
446 Chlodio szálifrank király idején, átkelnek a Kohlwald erdőn, a Somme folyóig elfoglalják a területet
451 a catalaunumi csatában mindkét oldalon, a római és hun oldalon is harcolnak
455-460 Merovech uralma
459 elfoglalják Kölnt a ripuári frankok, királyi székhely lesz
463-482 Childerich szálifrank király, egész Párizsig kiterjeszti hatalmát
Sigibert Köln királya ( 483 - 509 ). 496-ban Tolbiacnál Klodvig szövetségese volt az alemannok ellen, győztek, de Sigibert térdén megsebesült és sánta lett. 509-ben Klodvig rávette Sigibert fiát Chlodericht, hogy gyilkolja meg az apját. Majd Klodvig megvádolta Clodericht apja meggyilkolásával és hagyta, hogy meggyilkolják 511-ben.
Gennobaudes, 388. Két másik királlyal, Sunno és Marcomer betörtek római területre, elpusztították Köln környékét. Amikor mentek vissza a zsákmánnyal, meglepte őket a Nennius és Quntinus vezette római hadsereg a Kohlenwald erdőnél, itt meghalt a király.
Mellobaudes, 378. Ő egy parancsnok volt a római hadseregben, a 4.század második felében az alemannok helyett frankokat kezdtek alkalmazni a római hadseregben tömegesen. 378-ban ő volt Galliában a helyettes főparancsnok, Argentovariánál legyőzte az alemann Lentiens király Priarius seregét. Ezután visszatért a törzséhez és királynak választották. 380-ban legyőzte seregét egy csatában az alemann Bucinobanten király Makrian serege és meghalt.
Gennobaudes király, 287-289 ő Maximianus császár idején jelent meg, akkoriban a frankok többször betörtek Trier környékén a birodalomba, legyőzték őket a rómaiak. Gennobaudes ezek után egyezményt kötött Rómával, elismerte Róma fennhatóságát, Róma cserébe elismerte királyságát.
A térképen látható a ripuári frankok terjeszkedése a 400-as években a Rajna bal partján és a Majna irányába. Nem volt egységes államuk, királyok álltak a törzsek élén. A 400-as évek végén Köln királya Sigibert volt a legerősebb, aki Klodvig szövetségese volt, amíg meg nem gyilkoltatta Klodvig. Akkor most a jelentősebb ripuári frank királyok.
