"és nem veszed észre, h a torony meg a torlasz tökéletes pár"
Tökéletes pár?
Akkor "ízlelgessük" kicsit!
őrtorony - őrtorlasz
világítótorony - világítótorlasz
templomtorony - templomtorlasz
fiatorony - fiatorlasz
adótorony - adótorlasz
Valahogy nem tűnik tökéletesnek,
"igyekeztél volna az iskolában, te!"
Tényleg igyekezhettem volna jobban. Annyi azért még megmaradt, hogy a mondatokat nagy kezdőbetűvel írjuk, és megfelelően használjuk az írásjeleket. :-b
Ez a lényeg ! De a TÉR szóból van származtatva. A sok TÉR értelmű szavainkat egész egyszerűen meg kell különböztetni egymástól, és ez igényel némi változatosságot. A TERRITÓRIUM szó már duplán is tartalmazza a TER(ület) fogalmát. Az egyik forma TER, a másik épp TOR. Mindez egy szóban. De a TOR is a TÉRhez kötődő elem. A TÉR egy formája ez is.
Amúgy teljesen más hangalakú rokon gyökök is léteznek, mint például a SZAK és a RESZ (rÉSZ) Időszak =időrész. Ugyanazt mondom, pedig a SZAK és a RÉSZ még csak közös hangot sem tartalmaz, egyet sem ! Aztán mégis ki tudom mondani ugyanazt kétféleképpen...
2: Egymással szorosan összefüggő szavak. Egymás által születtek meg. Azaz teszem azt 10 szóból 9 nem lett az elejétől összeépítve, hanem egymásból született némi szójátékkal meg. Ez ad magyarázatot a hangvázakra. Itt minden a TÉR körül folyik, minden ige valahogyan ezt változtatja meg.
3: A gyök lényege hogy összefoglal, és ad egy KÖZÖS FŐ jelentést a ráépült szavaknak. A TÖRÖL szó már egy finomhangoltabb szó, TÉR-szó ez is, hiszen az ige a TERet/TERületet módosítja/változtatja meg.
Nyilván ilyen esetekben a KÖZÖS FŐ jelentés az lesz, ami a szóbokor MINDEN tagjára ráillik, és ez nem más esetünkben mint a TÉR.
4: Ne beszéljünk mellé ! Bemutattam a TORONY szónak néhány változatát, ezen nincs mit kidumálni. Többféleképpen is megvolt ez nevezve. Ez így volt és kész. És még közel sem írtam meg az összes variációt, de majd összesítem egyszer hányféle is volt mindez. TORONY--TORNA-TORMA--TORMOS--TERENYE és a többi mind TORONY. De TERnye is van, ez is az. Ezek mind a TORNYA, TORONYA, tORONY, TORNYOS megfelelői lesznek MÁSKÉPP KIFEJEZVE. Amúgy eredetileg a TORNÁC is TORONY, a henger formájú kőoszlop van így megnevezve, ami az eredeti tornácok alapeleme volt, és ezáltal később a TERASZ szó szinonimájává vált. A toronyszerű oszlopai végett.
A sportérték TORNA szó valószínűleg nem a torony megalkotása miatt van így, hanem annak megmászása okán alakulhatott ki. Azaz a népnyelv már simán használhatta a TORNÁZÁS szót a TORNYOZÁSra. Elég sportos tevékenység tud az lenni. TORNA vármegye meg szintén a TORONY okán az ami. Azaz a település közvetett módon a TORNYOT hordozza magában. Egy biztos : A TORNA hangalak sokkal előbb használatban volt, mint bármiféle nyelvújításbeli szó. Persze eredetileg a TORNA = TORNYA , azaz TORONY.
és ez a TORONY eléggé nemzetközi szó lett, hasonló hangalakok világszerte. Viszont igen, én is gondolkodtam azon, hogy bizonyos nyelvekben miért van gyakorlatilag összepárosítva ez a forgás fogalmával. Ugyanis a tornyok nem forognak azért annyira, akkor meg mi ez?.)) Mert ezek a TORN és TURN dolgok márpedig bizonyosan a TORONY által születtek meg. Arra tudok gondolni, hogy ha éppen a TORnyok épp nem is forognak, de az oda felTORNÁZÓ ember bizony igen ! Elég felcaplatni egy kilátótoronyba, és megtapasztalhatjuk hogy fordulunk majd jó néhányat mire feljutunk a tetejére...
"Nem is a légüres teret nevezték meg először, bár érdekes elképzelés.)) Alapból TERület, földterület."
Nem a légüres, hanem egyszerűen az üres területet nevezhették térnek. A légüres térről még halvány fogalma sem lehetett az őseinknek. A terület nyilván földterületre vonatkozott.
A TÉR egy elvont fogalom, ami már nem területet jelent, noha a gyökeik csaknem megegyeznek. És pont azért nem egyeznek, mert más a jelentésük.
Egy másik (más hangalakú) gyöknek nem lehet ugyan azt a jelentést adni, mint annak, amitől eltér. Ennek nincs semmi értelme, hiszen ha ugyan az a jelentése, akkor nincs semmilyen indok amiért az új szót létrehozzák. Márpedig a szavak létrehozásában a szükségszerűség játssza a főszerepet.
"De van TÚR folyónk is, és nem fogjuk kitalálni de utat TÚR magának, TERet hódít ! Utat TÚR, és utat TÖR, nem hiszem el hogy nem lehet a szavak közt az egyértelmű kapcsolatot észrevenni. "
A legalább egy hangban egyező gyökök rokonságát soha nem vitattam, nem is tudom, ezt miért veted a szememre. Ellenben tényleg vitatom, ha valaki (nem csak TE) azonos jelentéssel ruházza föl a különböző gyököket.
Ezzel az erővel (a Te logikád szerint) bármelyik gyök jelentését ráhúzhatnánk az összes többire... Pl. az összes gyök TÖRÖL értelmű.
Csak a TÉRnek van TÉR értelme... Max. annyit lehet mondani, hogy egymással rokon gyökök, amit az azonos hangok jelentése kölcsönöz nekik.
"De a TOR is térforma."
Meg a fa is, a ház is, és minden más tereptárgy is...
"Amúgy diszkréten figyelmen kívül hagytad a TORONY szóra korábban leírt többféle hangalakot, amelyeket földrajzi neveink és településeink megnevezései mai napig őriznek..."
Ezek a helységnevek csupán arra bizonyítékok, hogy volt valamilyen torony, - akár erődített, akár templom, akár más céllal - amiről kapták a nevüket a helységek. Úgy, mint Gédervár, Mosonmagyaróvár, Várgesztes, Várpalota...
Amennyiben a kör alaprajz lenne a TORony megnevezés alapja, akkor valószínűleg KER- vagy KÖR- lenne a TOR- helyett. Mondjuk KÖRöny...
Lehet a TORna szóban TORnyot keresni, de akkor bizonyítani kell, hogy valóban a toronyalkotás (egymás vállára állás) volt az első tornamutatvány. Egyébként minden bizonnyal lehet a kettőnek köze egymáshoz.
Ami viszont ennél figyelemreméltóbb, hogy számos nyelvben megtalálható a TOR gyök, de legalább T hanggal kezdődik a torony ottani megfelelője: Izland: turn, angol=tower, ír=túr, horvát, szerb=toranj latin=turrim, holland=toren, dán, norvég=tårn, észt, finn=torni, lett=tornis, nepál=Ṭāvara Japán=Tawā, korea=tab
Úgy tűnik, csak a kínaiban egyezik meg a torony és a torna első hangja: Tǎ és tǐcāo. Más, itt felsoroltakban sehol nincs effajta egyezés.
A kis ördög nem hagyott nyugodnim íg utána nem néztem ennek a torony históriának és nem ki meglepetésemre a következőket találtam:
"A ~ nyelvújítási szólelemény, Dugonics András alkotta a középkori latin tornamentum (‘lovagi torna’) első két szótagjának elvonásával. Ez a szó az ófrancia tornoiement latinosított formája, a tornoier (‘forgolódik, öklel, összecsap’) ige nyomán, amely a latin tornare (‘esztergályoz, forgat, forog’) folytatója." (M.etim. szótár)
Ha ez igaz, akkor Simontornya neve nem lehet 200- max. 250 évnél idősebb, a gond az, hogy ennek a többszöröse.
"Simontornya nevét attól a lakótoronytól kapta, amelyet a Tolna vármegyei Döröcske nemzetségből származó Salamon fia Simon itt épített 1272 körül, és amely később erősséggé, végvárrá fejlődött." (Wiki)
Tornanádaska a nyelvújítás után kapta mai nevét... Ez eddig OK.
Viszont - amely megyében ez a település található - "Torna vármegye névadója a meredek hegyen álló tornai vár, mely a tatárjárás után épült." (Wiki)
A cikkből kiderül, eredetileg egy torony volt, ma öregtorony névre hallgat, amit később várrá erősítettek.
Tehát a falu a megye nevét örökölte.
A fenti latin jelentése további kérdéseket vet föl a TOR gyök jelentésével kapcsolatban:
Amennyiben forgat, forog a jelentése, úgy a TORz szó jelentése is elfordult, elferdült, mint a torziós inga...
És itt jön képbe az OR "gyökváz", hiszen a T-OR gyök közvetlen rokona a F-OR, ami valóban forgásról szól. De hogyan lett a FOR-ból TOR? Vagy TOR-ból FOR?
Akkor ez meg is magyarázza a nevét, szerintem ez a VARJÚ dolog most már így akkor megoldva, ki is pipálhatjuk...
A TOL szó kapcsán jut eszembe :
TOJÁS : A tyúk ezt TOLJA, a TOJÓtyúk TOLÓtyúk lesz, hiszen KITOJJA/KITOLJA ezt. A TOL ige közvetlen kapcsolatából születhetett.
TORMA: Azt hiszem megvan mi ez. Bár lesz minimum 1 valaki, aki mindenképp bele fog kötni, de nem érdekel, mert minden szál el lesz varrva.(nagyjából) Amúgy eredendően a TÚR igéből származtatása logikus lehetne, mert lévén hogy a gyökér lesz amit főleg használunk a növényből, azt valóban ki kell a földből szedni, másképp mondva TÚRni, azaz ennek is van értelme, viszont a földrajzi neveink által arra következtetek, hogy a TORONY szóhoz lehet ennek köze.
A TORMA a növény TORNYA. A tormagyökér emlékeztethet egy toronyra, ne csak 1 fotót nézzünk róla, jó sokat mert nem mind egyforma. Ha víziló lehet LÓ(nem éppen emlékeztet lóra ugye), akkor a TORMA is lehet TORONY hasonlatú. De ez még kevés, hát jöjjenek a földrajzi nevek:
A Kárpát-medence(is) tele van TORONYhoz köthető földrajzi nevekkel, településekkel vagy épp település részekkel, amelyek valamikor önállóak voltak. És ennek a bizonyos toronynak elég sok megnyilvánulási formája is létezik. Konkrétan több hangalak is ezt fejezi ki. SimonTORNYA az Simoné, de BátonyTERENYE már Bátony-hoz tartozik.
Az is TORONY lesz, és TORNAnádaska nevében is a TORONY van. Pedig itt TORNA, és nem azon okból nyilván hogy itt régi tornaóráknak a lebonyolítása folytatódott le.)) Az építmény okán. És akkor még néha "TORMA" is volt a templomnak. Na de többek közt van a mai Nyitra település egykor még különálló településrésze, ez TORMOS névre hallgat, ezen belül is létezik Kistormos meg Nagytormos is, ezek tornyos helyek, püspökségek részei,(bizonyos Istvánnak köze hozzá) és ezt a TORMOS helyett volt idő mikor TORNYOS néven nevezték meg a lejegyzésekben. Ergo a TORMOS az TORNYOSt jelentett...
törtet – ‘akadályokon keresztültörve halad előre’; ‘kíméletlenül igyekszik pályáján előrejutni’. Származékai: törtető, törtetés.A tör ige származéka gyakorító és műveltető szerepű -tet képzővel (mint nyomtat); itt a műveltető értelem hiányzik, ami gyakori a mozgást kifejező igék ilyen képzésénél: csörtet, léptet, vágtat.
torlasz – ‘mesterségesen emelt útakadály, barikád’. Származékai: torlaszol, torlaszt.Nyelvújítási eredetű szócsalád a torlódik torl- tövéből.
"a nyelvek általában egy fogalom alapján képeznek szavakat (hacsak nem bután átveszik)"
Melyik az az egy fogalom, melyek alapján a nyelvek szavakat képeznek? A nyelvek képzik a szavakat? Nem esetleg a használóik?
A szavak más nyelvekből történt átvételéről meg azt gondolom, hogy az sokkal összetettebb jelenség, sem hogy a "bután" szócskával jellemezhető lenne.
"és ha szerencséje (és esze) van a nyelvnek,..."
A nyelvnek nincs szerencséje, sem esze. Szerintem szükségtelen megszemélyesíteni.
"...akkor ezen fogalmi összefüggések megmaradnak a nyelvben (egymáshoz tartozó szavak hangalakjai egyezést mutatnak)."
A fogalmi összefüggések valóban nem ritkák, példának itt van mindjárt a nyelv igenévszónk.
"felhívnám a figyelmedet arra, h
1. nem vagyok ti, hanem amit mondok azt én mondom. ha megkérhetlek, ne moss össze senkivel"
Csak annyit kell kijelentened, hogy nem látod az Igazság80 által vázolt összefüggést a torony és tér szavunk között, és máris elnézést fogok kérni.
"2. a török szavakat zárójelben tettem hozzá. a lényeg az üzbég volt és a latin (a török közvetett összefüggésre utal, ne azzal kezdjél)"
Én döntöm el mivel kezdek. A legnyilvánvalóbb összefüggéstelenség a torony szavunk kapcsán a török dirilme = ébredés volt.
"3. a latin nyelv feltételezhető eredője (gyöke) kevésbé meggyőző mint az üzbég (vagy nincs eredő, és akkor az egész latin eredeti csak hit)"
Indoklás? Mitől kevésbé meggyőző? Tudod, ha most üzbég betűket látnék magam előtt, nem latint (Azt tudtad, hogy már Üzbegisztánban is a latin ábécé a hivatalos?), ha bő ezer éve üzbég imámok térítettek volna nálunk, és nem a római egyház papjai, ha nem a nyugati civilizációba lennénk beágyazódva, akkor elgondolkoznék állításodon.
Az a helyzet itt hogy szélkakas módjára tolod.. Korábban már letisztázott dolgokat tagadsz, olyanokat amelyekben korábban már egyetértettél. Már lassan az a benyomásom van -- és ez most már sokadjára fordul elő--- mintha mondjuk 1- 2- hét múltán nem emlékeznél már arra, amiről beszélünk.
Újra és újra felhozol olyan példákat, amelyeket már részletesen átvettünk, ráadásul TÖBBSZÖR. Aztán a jövő héten meg homlokegyenest mást állítasz. Így mondjuk nehéz komolyan tárgyalni bármit is. Egyik héten X módon vélekedsz mondjuk a BÚJ-BUJA- ügyben, a másik alkalommal meg észre sem veszed a kapcsolatot a szavak közt. Ami evidens. És odamagyarázol mindenfélét. Egyik héten még te győzködsz hogy X szó a belsőséggel kapcsolatos, de teszem azt 2 hétre rá meg PONT UGYANAZT tagadod le, ami ráadásul meg tök nyilvánvaló is. Visszaidézhetőek...
Csakhogy a szó elszáll és az írás megmarad ! Az itteni fórum szerencsére mindenre emlékszik, csak vissza kell keresni. Mert most már napi szinten gyűlnek az egymással totál ellentétes kijelentések ugyanarról. Egyre nehezebb most már ezt lekövetni hogy valamilyen témáról, gyökről, stb. épp mit gondolsz csütörtökön, vagy épp szombaton, vagy épp az azt követő pénteken. Mikor épp hogy esik.))
BUGY : hangutánzó gyök, GY nélkül lófaszt sem ér, kulcshang egy bugyogásban. BUGY-BUGY-BUGY, ez a valós történet. A BUGY-BORÉK az előbbi szó, a szappanbuborék elhagyhatja a GY hangot, az már nem bugyog. Van értelme. A BORÉK hangalakot a BUROK szóval azonosítom, mert TOTÁL passzos rá, és a hangalak is közeli. Tehát ez az. Ez nálam nem vita tárgya akkor sem ha te a HÓLAPÁTOT látod emögött vagy valami bármely nem odavalót, akkor azt látod, nem erőltetem tovább akkor hólapát lesz neked. Nálam ez sziklaszilárdan az ami. A BUGY hangutánzása is. Mindhárom hang kell ehhez.
BÚJ ige. Ismerjük mit jelent. Ebből a szóból KÖZVETLENÜL alakult ki a BUJA szó, ez nagyon hihetetlen lehet gondolom.)) A BUJA szót többféleképpen is használjuk. A nemi vággyal kapcsolatos bujálkodás, ami BÚJÓ párokra is utal, illetve az egymáshoz BÚJást is jelentheti. A BUJA BÚJ-IK. Szerintem kurva egyszerű.
És BUJA növényzet is van, ez a dúsan és szaporán nőtt növényvilág egymáshoz és egymásba fog BÚJni, és ezért BUJA, ugyanarról szól mindkettő, a BÚJni igéről. Szerintem ez is kurva egyszerű. Ennyi az egész, nem több ez. És már bocs, de a többi utólagosan 2023 végén odaképzelt hókuszpókusz, meg ez a körülményesen és feleslegesen odafantáziált kiteljesedés meg a felfelé törekvés egy egészen hihetetlen és esztelen baromság. Eszükbe nem jutott trükközni a szógyártóknak, csak megtoldották a BÚJ-t.
Egy k-b-szott BÚJásról szól csak ez az egész mindössze, nincs itt semmi hókuszpókusz !. Itt van némely gyöknyelvész által is elkúrva hogy túljátssza a szerepét és túlgondolja azt ami simán csak egyszerű. Van aki még a budiban is mitológiát és isteneket keresgél.))
A BÚVÁR BÚVÓ, a többire nem vagyok vevő . A vízbe BÚJÓ-BÚVÓ . Ennek is 2 formája van. De ezt azért tudni kellene.
A többit hagyom, mert csak ismétlem önmagam, már kezdem papagájnak érezni magam, az meg nem túl nyerő.)) A B_R_K forma az igazi BUROK, írtam rá jó néhány egyalakú szót. Van hangváz, mert a HELY iránt érdeklődők a HOL kérdést teszik fel. És mindenHOL lehet hangváz.)) Látom ez tetszik, úgyhogy kigyűjtőm majd őket, rengeteg van belőle. Elleszünk egy ideig vele.)) Néhol=NÉ(mely) HELYen. Simán levágjuk a szót, ha tömöríteni kell. MindenHOL = mindenHELY...
1: Biztosan megvan a V hang szerepe is, kiváltképp azért mert a VARJÚ szó a világ nyelveiben is gyakorta így kezdődik, VAR kezdettel is akad, meg a KAR kezdettel is gyakori. Szerintem mindkettő hangutánzó, nálunk az egyikkel a madarat nevezzük meg, míg a másikkal a kiadott hangját.
A két hangalakot indokolhatja az, hogy többféle varjú is létezik, és az egyik KÁR szerűt szövegel, míg valamelyik meg lehet VAR dolgot szövegeli inkább, vagy mittudomén lehet valamelyik akár mindkettőt is tudja, még egyelőre nem vagyok varjúszakértő.)) De ha mindegyik összes hangját egyszer végighallgatnánk, akkor szerintem a választ is megkapnánk erre könnyen.
2: A toldalékolásunk is azt bizonyítja hogy nyugodtan lehet a BE szónak több alakja. A helyhatározónk is BE formán kívül használja a BA formát is. De ez szó elején is ugyanaz sokszor, tőlem aztán letagadhatod, engem nem zavar, maximum nem fogod jól tudni. De a szó végén a -BÓL és BŐL formák is a BELsőt fejezi ki hiszen BELülről veszünk ki mondjuk valamit. Azok a BóL és BŐL formák a BEL-t jelentik. De van BÉL szó is, talán a BÉL formával nem a BELsőt mondjuk ki?... Akkor EB-BÉLI szándékát is kifejezheti valaki, ami valójában EZ-BÉLI, Z hasonult.
BELE szó rokonai többek közt: Az imént említett BULLA, pont az volt a szerepe hogy BELE tettek. A BILI is bele, hiszen beleszarnak.)) Stimmel, és ebbe azért nem kéne beleszarni, ha már felismertük ezt.)) De a BÁLA is egy nagy csomag, az a fő benne hogy BELE pakolunk. BALATON : ez lehet BEL-TÓ, és ennek is volna épp értelme. Ha tó volt a TON is valamikor, és lehetett épp ha a tenger meg TEN.
BULA szleng: Ez is arról szól hogy BELE.)) De van BILÉta : Ez BELÉpést biztosító BELÉpő. És BILÉ a kezdet. Szerinted lehet ez BEL értelmű?.)) Hazudjuk el a nyilvánvalót már, ezzel basszuk az időt, ahelyett hogy haladnánk előre, mert a napnál is világosabbat is magyarázni kell. És ez kurvára annyira francia szó, hogy értjük a lényeget, azt hogy ez BE/BEL gyökű szó, belső értelemmel. Német nyelvben jegyet jelent, de lényegében ugyanaz a lényeg hogy BELülre mehetünk vele, legyen az előadás vagy épp egy vonat mondjuk.
BÁL-BULI (beli) is meghívott vendégkörrel megy, BELső kör van ott, aztán jöhet egy-két BÓLÉ is amiben úgy van benne a BELÉ, hogy a szó végén még is ott legyen, hogy ez egy LÉ, igen a mássalhangzóvázzal összedolgozik a magánhangzó és pluszt visz a szóba azzal hogy az italt LÉnek nevezi meg. Bódító LÉ is egyben. Néha több értelmi csíra is ott van egy szóban EGYSZERRE, akár 3 féle is.
az ókori görög BULÉ is egy BEL-ső kör, az ötszázak tanácsa ugye. De régen még a BÓL és BŐL még BÚL és BÜL is volt. Ja és igen, számos nem ide tartozó szó is lehet, ezért kell mindig EGYÉNENKÉNT megnézni, mert többféleképp képzünk szót. A B hang sokszor balra toldalékként kerül rá a szó ELEJÉRE. Például ámul és BÁmul. És ilyenkor ez egy teljesen más történet. Vagy az ILLEG-BILLEG. ÉR-BÉR OMLIK-BOMLIK.
"A TALICSKA TAL-ja biztosan a TOL ige még TAL-ként is, főleg hogy volt ez TOLICSKA is."
A TALicska TAL-ja biztosan nem TOL, mert a taliga szó gyökének kicsinyítő képzővel ellátott változata. TOLicska csak valamilyen tájszólásban fordulhatott elő abból kiindulva, hogy valóban tolni szokás.
"És nem a "TA", az még nagyon nem az, ne csapjon be minket hogy van néhány szó/fogalom, amire épp ráillik. Sok másra meg nem, hiszen elég csak a TAP gyökű szavainkat nézni,"
Persze, hogy nem, hiszen ott a P hang a gyökben, ami megváltoztatja a TA gyök jelentését. Ezzel együtt a TA gyök jelentése tovább él a TAP, TÁV, TAL, TÁM gyökökben.
"Azaz TÁV ami megint egy hangvázgyök, mert ami most jön, az ezt fogja megmutatni. A valódi lényege a T_V , itt bizony a magánhangzó változása nem okoz TÁVolodást ettől az értelemtől. Ettől még a magánhangzó is alkothat másik gyököt valamely mássalhangzóval. De a TÁV ott lesz mindegyikben:"
A TAV a TA gyök továbbfejlesztett változata, amelyben a TA értelme, jelentése is benne van. A TEVés (cselekvés) TÖVe szavakban nincs távolság jelentés,
tehát a T_V váz önmagában egyáltalán nem garancia az azonos jelentésre.
"Ami Tövig hatol valamibe, az teljes TÁVig fog."
Ebben a szóban az -ig toldalék miatt kap távolság jelentést, nem a TÖV gyök miatt.
A többit - a tavasz kivételével - csak erős megszorításokkal tudnám elfogadni, különösen a TUVALU nevet illetően.
A baj az, hogy saját nyelvükön nem egyezik a jelentés, ami már eleve kérdőjelessé teszi az azonosságot, s még a hangalak sem egyezik, csak hatból három.
Nagyon sok idegen szóegyezés van a magyarral, holott semmi közük egymáshoz. Pl: Anett Poetsch. (Pöccs) (műkorcsolyázónő), Pinatubo... FASSI futópad csak férfiaknak...
alsoextoll, c. 1400, "to lift up," from Latinextollere"to place on high, raise, elevate," figuratively "to exalt, praise," fromex"up" (seeex-) +tollere"to raise," from PIE*tele-"to bear, carry," "with derivatives referring to measured weights and thence money and payment" [Watkins].
Cognates include Greektalantos"bearing, suffering,"tolman"to carry, bear,"telamon"broad strap for bearing something,"talenton"a balance, pair of scales,"Atlas"the 'Bearer' of Heaven;" Lithuaniantiltas"bridge;" Sanskrittula"balance,"tulayati"lifts up, weighs;" Latintolerare"to bear, support," perhaps alsolatus"borne;" Old Englishþolian"to endure;" Armeniantolum"I allow." Figurative sense of "praise highly" in English is first attested c. 1500.
a nyelvek általában egy fogalom alapján képeznek szavakat (hacsak nem bután átveszik)
és ha szerencséje (és esze) van a nyelvnek, akkor ezen fogalmi összefüggések megmaradnak a nyelvben (egymáshoz tartozó szavak hangalakjai egyezést mutatnak).
felhívnám a figyelmedet arra, h
1. nem vagyok ti, hanem amit mondok azt én mondom. ha megkérhetlek, ne moss össze senkivel
2. a török szavakat zárójelben tettem hozzá. a lényeg az üzbég volt és a latin (a török közvetett összefüggésre utal, ne azzal kezdjél)
3. a latin nyelv feltételezhető eredője (gyöke) kevésbé meggyőző mint az üzbég (vagy nincs eredő, és akkor az egész latin eredeti csak hit)
Igen, így van. Bár a V hang szerepe még nyitott kérdés.
"A BU-ROK szó magában hordozza a BE szót is."
Dehogy hordozza... A BE és a BU különböző gyökök. A BU gyökök szavaiból hiányzik ez a BE jelentés: buci, buga, budi, budoár, bugyog, bulla, stb gyököknek nincs BE értelmezése,
csak a bendő, begy, bél, beltér, stb szavak gyökeiből olvasható ki.
"De a B_R hangkapcsolat jelzi a BUROK dolgot.
Nem a BU..."
Nem a B_R hangkapcsolat, hanem a BUR gyök. Más magánhangzóval alkotott B_R váz jelentései aszerint térnek el, milyen magánhangzó van benne: barom, barát, bárd, bárány, bérc, bérel, bárki, bíró, birok, borjú, borul, börtön, bőr, bürü (pallóhíd).
A B hang egy hangutánzó, mely minden olyan dolog jelölésére (megnevezésére) alkalmas volt, ami ezt a hangot kiadta.
A következő lépésként egy olyan magánhangzó kapcsolódott hozzá, ami pontosította a kiadott hangot így szűkítve azt a kört amire már csak ez a hangpár - mint hangutánzó - vonatkozott, vagy olyan magánhangzó kapcsolódott hozzá, aminek volt önálló jelentése, de ez is szűkítette az értelmezési tartományt. Így a kéthangú gyökök már különböző, de a közös B hang révén rokon jelentést hordoztak.
Ezt követően került a gyökbe a harmadik hang, tovább pontosítva a gyök jelentését.
Majd egy-egy gyökhöz már ismert egy- két- három-hangú gyököket adva (toldalékolás és összetett gyökök) tovább bővült a szókincsünk.
"A BUGY csak hangutánzó, az azt követő BORÉK lesz a burok."
Mindkét gyökben valójában a B, vagy BU a hangutánzó, függetlenül attól, hogy a BUGY egészében is annak tekinthető. A GY hang később kerülhetett a gyökbe, erre utal az a tény hogy csak a BU gyök szerepel azokban a gyökökben/szavakban, melyek azokat a dolgokat jelentik, amelyek alakilag hasonlítanak arra a valamire, ami ezt a hangot kiadja. Történetesen a buborékra, ami akkor adja ki ezt a hangot, mikor szétpukkan, buggyan egyet.
"BUJA: ez a BÚJ igéhez tartozó szó, nem burok ez. meg semmiféle feltörekvő kiteljesedést nem jelent, nem tudom honnan ez a hülyeség."
Így jár az, aki egyetlen jelentést tulajdonít egy gyöknek, s nem tudja elképzelni, hogy nem feltétlenül, (vagy nem csak) összebújásról lehet szó, hanem az a kép köszön vissza ebben a gyökben, ami a feltörekvő, kiteljesedő, majd elpukkanó buborék látványában is megtestesül.
Ezt a hülyeséget természetből vettem, amikor a természet ereje teljében van, kiteljesedik, mint egy buborék. Erre mondják: buja természet. De ez nem bújik sehova...
" A BUDI, BUDOÁR, BÚTOR esetén sem jellemző a félgömb forma."
Nem, valóban nem, de a keret sem kerek általában, meg az a mondat sem, amit a tanár kér: "Válaszolj fiam szép kerek mondatban..."
Ide vehetjük a bundát, sőt a bullát is.
Ha nem is azonos az alakjuk a félgömbbel (búrával) funkcionálisan teljes az azonosság. Minden esetben a védelem, a külső világ kizárása a cél, s ebben a tekintetben mindegy, milyen alakja van az erre célra szolgáló eszköznek.
Nyilván más jelentésük van ezeknek a gyököknek, mert nem R hang van bennük, hanem D, N, és T, miközben a rokonságuk is jól kirajzolódik a BU gyök jóvoltából.
"A BENDŐ sem burokértelmű szó, akkor sem ha valóban amúgy egyfajta burkolat."
Persze, hogy nem, hiszen nincs a gyökben sem U, sem R hang. A rokoni kapcsolatot csak a B hang tartja fönn. A buborék hangját utánozva magára a buborékra asszociálunk, s leginkább annak alakjára, ami beburkolja a feltörő gázokat.
"A szavak első 3 hangja a BAN-BEN-BUN pontosan ugyanazok az elemek amiket gyakorta a szóvégeken helyhatározó néven ismerünk."
Nincs BUN végződésünk. Miért nincs? Mert csak a másik kettő fejez ki bennlévőséget.
"És több alakja van, mindnek az a lényege hogy BENNE vagyunk."
Ezen nem is vitatkozom, mert egyetértek veled.
"BÚVÁR: egyáltalán nincs burokban, nem ez a szó alapja. Hanem a BÚJ ige. BÚJÓ-BÚVÓ, láthatjuk ennek is van 2 alakja, nincs köztük érdemi különbség, ugyanazok. A BÚVÁR BÚV-IK, ezért ez a neve, nem kerül be burokba, a vízbe maximum, ahová ő BÚV-BÚJ, azaz BÚVÓ lesz."
A búvárt a víz burokként veszi körül. Aki elbújik, azt is körülveszi valami, hogy ne lássák: egy bokor, egy barlang...
"BÚJ: A fa mögé bújó semmiféle burokba nem kerül be, ne magyarázzuk ezt bele."
Az őseink nem fa mögé bújtak, mert azzal ugyan semmire sem mentek volna a szél, eső, hideg, vadállatok ellen...
"BULLA: BELE teszünk. Bármi többet mondunk ennél, túlmagyarázzuk."
A BULLA =/= BELE. A BULLA egy tok, egy "burok" amibe valamit beleteszünk. - Tehát a BULLA tokot jelent s nem BELE jelentésű. A BULI, BULDOG sem bele jelentésűek.
"Nem hangonként illesztgettük össze a gyököket, hanem megnevezte az ember akár rögtön 3 hanggal: "
Ez biológiai, fizikai és fejlődéstörténeti szempontok (szabályok) szerint eleve lehetetlenség.
Ha falat húzol, mindig egyetlen téglával kezded. Aztán raksz még egyet, majd még egyet, s így tovább. Számolni sem hárommal kezdesz... A kezdet mindig EGY...
"Az ősi megalitok (világszerte hemzsegnek) valódi kora sokkal de sokkal régebbi lehet, mint ma azt a hivatalos állítják."
1. Az ősi megalitok nem tornyok.
2. Utánanézhetnél a hemzseg ige jelentésének, mert nem megfelelő helyen használod.
3. Konkrét, kör alaprajzú, toronyszerű, 5000 évesnél régebbi építészeti példákat várok, lehetőleg a sztyeppeövezetből, amit igazolhatóan a magyarok ősei építettek, hogy végre biztos lehessek abban, hogy a latinok elődeinktől vették át mint az építészeti mintát, mint a nyelvet. Amíg ezt nem hozod, addig maradnék az iskolában tanultaknál.
