köszi! Szerintem a kisvárosiak esetében az anyagi dolgokon lehet a hangsúly. Gondolom, a legtöbb kisvárosi futball-pálya is ekkoriban épült, gondolom MOVE támogatásból.
Szóval akkor a kommunisták megint nem spanyolviaszt találtak fel, amikor megcsinálták a rengeteg vidéki Dózsát, Kinizsit, Vasast, Honvédot (Ercsi Kinizsi, Pálhalmi Dózsa, Honvéd Papp József SE, stb.). Közös ideológia, közös büdzse.
A MOVE egyesületeket annyira nem ismerem, de igyekszem válaszolni. A klubok egy része új alapítású volt, másik részük csatlakozott a MOVE-hoz (egyébként volt Újpesti MOVE is, de nem tudom, ők melyik csoportba tartoztak). Ennek részben ideológiai, részben financiális okai voltak. A MOVE klubok jellemzően két helyen fordultak elő nagyobb számban: Budapesten és kisvárosokban. A fővárosiak esetében szerintem ideológiai okok játszhattak szerepet. Ideológiai ok alatt két tényezőt értek: egyrészt a radikális jobboldal iránti szimpátiát, másrészt professzionizmus-, illetve kevésbé markánsan futballellenességet. Ezek a tényezők persze összefüggnek, a radikálisok afféle zsidó-biznisznek tartották a profizmust (álamatőrséget). Sokan haragudtak ekkoriban a futballra, azt látták, ahol jó foci van, ott vannak nézők, klubtagok, sportolók, és megjelenik persze a pénz is, mint minden baj forrása. Nekik azonban, akik a klasszikus amatőr sportideológiáért, az úriemberek tiszta sportjáért (mindenekelőtt az atlétikáért) lelkesednek, nem jut semmi. Sem hírnév, sem néző. Azt hiszem, a MOVE-hoz csatlakozó klubok közül ehhez a vonalhoz tartozott pl. az OTE, az egyik legrégebbi magyar sportegyesület. Egy másik részük, feltételezem főként a kisvárosiak, nagyívben tettek az atlétikára, nekik szimplán politikai okból volt szimpatikus a MOVE (hogy mire gondolok: a törökszentmiklósi MOVE egyszer pl. kérte, hogy ezentúl egy bizonyos bírót ne küldjenek a meccseikre, mert az illető felekezete "nem harmonizál" a klubéval). Több helyen előfordult, az a "kisvárosi modell", hogy egy MOVE egyesület állt szemben a helyi kereskedők és/vagy iparosok klubjával, erre volt példa a karcagi állapot, a KMOVE és a KIKSE párharca), vagy az egri, ahol a MOVE ESE-t az Egri TE-vel "szemben" alapították. A másik pedig az anyagi ok. Ezek a klubok támogatást kaptak "felülről", hogy mennyire felülről és mennyit, azt nem tudom, de például Gergely Ferenc azt írja egyik cikkében (Gergely Ferenc 1975: Testnevelés és sportvezetés az ellenforradalmi erők hatalomra jutásának idején (1920–21). Testneveléstudomány 3–4.), hogy a MOVE sportszakosztályok szervezésére 400.000 koronát kapott, és a húszas évek elején több mint 1 millió korona költséggel 100-nál több sportegyesületet alapítottak. Vagy említhetem a debreceni MOVE SE példáját, amelyik amikor megalakult, rögtön a városhoz fordult, hogy az adja át neki a DTE pályáját (vajon hány újonnan alakult klub mert volna egyáltalán hasonlót kérni?). Vagy ott van az imént idézett nyíregyházi példa, ahol amint beszállt a MOVE rögtön sikerült a tartozásokat rendezni.
Mi volt egyébként a lényege ennek a MOVE dolognak? Vagyis mi volt az előnye a Törökszentmiklósnak, vagy az Óbudai TE-nek abból, hogy ha csatlakozott a MOVE sportegyesületekhez?
Így működött ez: Nyírvidék – Szabolcsi Hírlap 1941. 10. 18. Az NyKISE és az NyTVE fuzionál a MOVE-val, megalakult a MOVE Szabolcs Társadalmi és Sportegyesület. Színe kék-fehér, a vármegye színe. Az új egyesületben mindhárom egyesület tisztikara szerepet kap. És a lényeg: „A MOVE Szabolcs megfelelő segítséget kapott és így rendezi a volt egyesületek anyagi ügyeit.”
A MOVE-ről: Dósa Rudolfné 1972: A MOVE – egy jellegzetes magyar fasiszta szervezet 1918–1944. Budapest
Elég vonalas, ez látszik a címéből és a kiadás évéből is, de azért vannak benne használható információk. A sportról természetesen kevés szó esik benne.
A törökszentmiklósi klub a TMOVE volt (a szomszédvárban, Karcagon meg volt a KMOVE). A harmincas évek végétől sorra alakultak a MOVE egyesületek, vagy átvettek más klubokat. Pl. így volt Nyíregyházán, ahol a először a Bőrösök klubjából csináltak MOVE egyesületet, ez elég jelentéktelen alakulat volt, de 41-ben, vagy 42 ben fuzióra léptek az NYTVE-vel és az NYKISE-vel, a két legnagyobb nyíregyházi klubbal, és megalakult a MOVE Szabolcs.
Megnéztem az 1930-as kiadású Sport Lexikonomat. Ebben egyetlen egy MOVE+Előre szóösszetétel sincsen, MOVE+T. pedig talán két klubra süthető rá: MOVE Törökszentmiklósi SE, ill. MOVE Budai Törekvés SC. T. Előre szóösszetételre sem akadtam MOVE nélkül. Egyáltalán az "Előre" szó klubnévben ritka, mint a fehér holló!
Tehát ami a MOVE T. Előrével kapcsolatban eddig kiderült:
Biztos, hogy nem Békéscsabai egyesület, pedig a tabellák alapján beillett volna oda. Volt mégegy tipp - MOVE Terézvárosi Előre. Eddig talán ez ami elképzelhető, csak ugye a MOVE, mint szervezet eléggé testidegen a Terézvárostól.
A Pluhár könyvben nincs benne? Esetleg akinek vannak BLASZ tabellái a korból, nem tudná megnézni, hogy szerepelt-e ilyen nevű csapat korábban, vagy esetleg melyik csapatot kebelezhette be a MOVE?
Első sorban szeretném feltérképezni az újpesti kiscsapatok (Wolfner, UTSE, UMTE, BDSE, Vasas Izzó, stb.) eredményeit, másodsorban pedig műkedvelőként is érdekel :D
Nem volt az a Bohn SC olyan nagy csoda! A Téglagyár tele volt pénzzel, összeszedtek egy jó edzőt, aki minden csabai játékost ismert, és egyből össze is szedte őket a csapathoz... majd a gazdasági világválság Békéscsabát és a téglaipart is elérte, így gyorsan csődbe is mentek.
Háború utáni NB2-es, NB3-as eredményeket esetleg el tudnál küldeni? :-D
A csabai sportélet hivatalos keretek között 1888 novemberében, a Békés Csabai Torna Egylet alapításával kezdődött, a labdarúgás Orosháza vagy Arad érintésével került városunkba. 1912. március 31-én alakult meg a polgári egyesület, a Csabai Atléta Klub (CSAK), de ekkor már egy főleg munkásokból álló csapat is tevékenykedett, mely a Buda-pesti Munkás Testedző Egylettől kért és kapott alapszabálymintát. Végül az Előre Munkás Testedző Egylet 1912. május 15-én kezdte működését 30 taggal, október 22-én pedig az alapszabály is elfogadásra került. Az első szerelés: citromsárga ing, fehér nadrág, fekete harisnya.
Az első mérkőzést Gyomán vívta a csapat, ami 1:0-s győzelmet hozott. A CSAK-kal szemben jelentős hátránnyal bírt az egylet, így pályáról pályára vándoroltak a játékosok. 1919-ben egy Uhrin nevű hentesmester lila-fehér színű szerelést ajándékozott a csapatnak, ami annyira megtetszett mindenkinek, hogy ez vált a klub hivatalos színévé. A csapat ekkor még a megyei bajnokságokban sínylődött, majd az 1920/21-es szezonban a Déli kerület I. osztályába jutott.
1921/22-ben elég jól szerepelt a gárda, köszönhetően a hatalmas termetű kapusnak, a Kispestről igazolt Amsel Ignácnak. "Náci" olyan kimagaslóan védett, hogy a december 18-án, a Hungária körúton rendezett Magyarország-Lengyelország mérkőzésen a második félidőben ő védte válogatottunk kapuját! Természetesen a nagyobb klubok figyelmét sem kerülte el a kiváló kapuvédő, így decemberben a Ferencváros igazolta le. "Náci" végül 10-szeres válogatottként a '30-as évek közepén kivándorolt Dél-Amerikába.
1924-ben a Csányi utcában (a mai MÁV-pálya) készült el az új sportpálya. Augusztus 17-én Ferencváros vendégjátéka (és 8:0-s győzelme) avatta fel az új otthont? 1928-ban jégpálya épült a stadion mellett, amely a korabeli fiatalok egyik kedvelt szórakozóhelyévé vált. 1933-ban a csabai alosztály győzteseként a Szegedi KEAC 1:0-s legyőzése után (SZAK-pálya, 2000 néző, köztük több száz csabai) az országos amatőr bajnokságban képviselték Dél színeit. A gazdasági válság a csabai labdarúgást is elérte: '32-ben a jaminai Bohn SC (korábban országos vidékbajnok) beolvadt a CSAK-ba.
A nehézségek a mi klubunkat sem kímélték: '34-ben az Előréből Törekvés lett, lila-fehér helyett fehér-lila színekkel. 1937. május 23-án a MÁV-CSAK bajnoki meccsen akkora vihar tört ki, hogy a Csányi utcai stadion mindkét fatribünje beszakadt, sokan megsérültek, 5 embert kórházba kellett szállítani.
1945 nyarán, a háború utáni átszervezések után a Törekvés az OB I keleti csoportjába került! Ekkor több próbajátékos is megfordult Csabán, többek között Bozsik József is felhúzta a lila-fehér mezt! Az első mérkőzés a legmagasabb osztályban a Csányi utcában 6.000 néző előtt a Salgótarjáni BTC ellen 6:2-es hazai győzelemmel végződött. A következő hazai mérkőzés a zuglói MADISZ ellen botrányba fulladt, amikor egy szabálytalanság után 30-40 hazai néző rontott a pályára és kezdte ütlegelni a vendégcsapat játékosait. Az eredmény: a pálya betiltása 2 meccsre (ekkor Békésen játszottak). A csapat végül 5 győzelemmel, 5 döntetlennel és 16 vereséggel, 45-80-as gólkülönbséggel, 15 ponttal kiesett. 1946. augusztus 14-én egyesült a Törekvés és a Rokka SC, felvéve a régi nevet (Előre Munkás Testedző Egyesültet). Két év múlva, 1947. június 15-én Makón egy győzelemmel ismét a legjobbak között lehetett volna a gárda, de az 1:1-es döntetlen kevés volt. A mérkőzést 5.000 néző előtt játszották, melyből kb. 3.500 a vendégcsapatnak szorított!
Az 1948-as év újabb változást hozott a klub életében, az Előre a CSAK és a Textiles Sport összevonásából megszületett a Békéscsabai Szakszervezetek Sport Egyesülete, kék-fehér színekkel, Kórház utcai székhellyel. 1950: Építők SK, kék-fehér színekkel, '57-től Építők-Előre SK. 1951-ben a Szegedi Lokomotív elleni 3:0-s győzelem (5.000 néző előtt) avatja fel az új, Kazinczy utcai stadiont.
1963. január 27-én végre újra lila-fehérben, a klub újabb neve Békéscsabai Előre Sport Club. 1963: vissza a Kórház utcai otthonba. 1970. december 28-án a Dózsa SK-t is bevonva jön létre a Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club. A kor szokásainak megfelelően felépített klubban a következő szakosztályok működtek: atlétika, cselgáncs, kerékpár, kézilabda, labdarúgás, ökölvívás, röplabda súlyemelés, sakk, teke, természetjárás, torna és úszás.
A sok név- és színváltozás után vissza a pályára: 1968-ban, a Kórház utcában a Kistext 2:0-s legyőzésével az NB II bajnoka lett a csapat, így a másodosztályba jutott. A meccset 7.000 néző előtt játszották; a lefújás után a szurkolók berohantak a pályára és a játékosok szinte összes ruhadarabját levették.
A következő jelentős évszám 1974. Mint ismert, ekkor jutott fel a gárda az NB I-be. A mindent eldöntő mérkőzésre Szentendrén került sor, ahova akkori becslések szerint közel 5 ezer csabai utazott el. Abszolút hazai pályán érezhették magukat a játékosok, egy Csabáról elszármazott professzor például egy transzparenst is vitt magával: "Csaba van nem is egy, Békéscsaba NB egy!" Így ment ez akkoriban? A korabeli futball-lázra jellemző, hogy Kecskemétre például háromezren utaztak! A szentendrei meccs napján a városban hangszórókat állítottak fel, és így az otthon maradók is hallhatták, hogy az Előre 2:0-s győzelmével az NB I-be jutott!
A feljutás után, a nyári szünetben készült el a nagylelátó, amely 22 évig szolgálta a szurkolókat. Természetesen hatalmas érdeklődés kísérte az NB I-es szereplést, hiszen 28 év után játszott újra első osztályú meccset a csapat. Az első meccsen 15.000 néző előtt vertük meg 3:1-re az MTK-t. A nem hivatalos nézőcsúcs 1975 tavaszán született, a korabeli újságok szerint 22.000 néző látta, hogy 1:0-ra legyűrjük a Fradit! Az első szezonban csak a létszámemelés tartotta bent a lilákat, utána azonban sikerült állandósítani az NB I-es tagságot. 1982-ben az a megtiszteltetés éri a klubot, hogy a spanyolországi VB-n Kerekes Attila helyett kapott a válogatott keretben. 1983-ban kiesik a csapat, de a következő szezonban rögtön visszajutunk az első osztályba, sőt a Rába ETO ellen hatalmas érdeklődés mellett MNK-elődöntőt vívott a csapat (a kint rekedők fákra felmászva követték a mérkőzést), melyet drámai csatában 11-esekkel bukott el. Újoncként a 6. helyen zártunk, amely sokáig a legjobb szereplésnek számított.
1988: kis híján kiesik az Előre Spartacus, de ez senkit sem érdekel (a bentmaradást egy 2:0-ás debreceni győzelemmel sikerül kiharcolni), hiszen a Csank János vezette gárda Szolnokon 4.000 csabai szurkoló előtt Gulyás - Szenti, Ottlakán, Bánfi (Csernus), Fabulya - Mracskó, Csató, Csanálosi, Gruborovics - Kanál, Szekeres (Horváth) felállásban, Csernus (60. p.), Gruborovics (69. p.) és Csató (80. p.) góljaival 3:2-re le-győzi a Bp. Honvédot, elnyerve a Magyar Népköztársaság Kupát! A KEK-sorozatban túljutunk a norvég Brynén (3-0, 1-2), a következő fordulóban viszont a kinti 2:0-s vereség után itthon csak 1:0-ra nyerünk a Sakariaspor ellen (Ottlakán 11-est hibázott), így a törökök mennek tovább.
1991 január: megalakul a Békéscsabai Előre FC. Az őszi jó szereplés után tavasszal mindössze egy győzelem, irány az NB II. A másodosztályt a kezdeti bizonytalanság után magabiztosan nyeri a gárda, a 92/93-as szezonban pedig újoncként 5. hely a bajnokságban + kupaelődöntő a Hali ellen (0-3, 3-1), majd a '94-es menetelés. Aki már akkor kijárt meccsre, biztosan nem fogja elfelejteni azt az időszakot? A bronzérmet "lendületből" egy nagyszerű Intertotó Kupa-sorozat követi: csak az Odense győz ellenünk, térdre kényszerül a Rapid Wien (3-0), a Sion (7-2) és a Dynamo Dresden (3-2) is! Az utolsó kettő ráadásul hazai pályán. Az UEFA-kupában nagy nehezen kiverjük a Vardar Skopjét (1-1, 1-0), jön az orosz rémálom (1-6 és 1-0 a Kamisin ellen). Biztosan nem használt, hogy napokkal a meccs előtt robbant ki a Stadler elleni bundabotrány és sokáig ez a fő téma. Természetesen a bajnokságban is elindulunk lefelé, a '95-ös 5. hely után '96-ban már osztályozó (0-0 és 5-0 a Kaposvár ellen). Ebben és a következő évben is egy csapatnyi játékos jött-ment. 1997-ben még sikerült a bentmaradás, '98-ban viszont már nem.
Az új idényt új névvel kezdi a gárda (Előre FC Békéscsaba). A célként kitűzött feljutás nem jön össze, azonban tavasszal a kiesés szele is megérinti a csapatot. 2000 őszén hasonló a helyzet, ekkor a kiskőrösi ki-ki meccsen (1-2) sikerül bent maradni (bizonyos források szerint bunda volt). A 2001/02-es szezont nagy lendülettel kezdjük, ami a bajnokság végére is kitart, így sikerül visszajutni az NB1-be, a többi ismert...
Békéscsabán 1912. október 22-én alakult meg az Előre Munkás Testedző Egyesület. A sportklub megalakulását eredetileg már 1912 májusában bejelentették, az alapszabályt október 22.-én fogadták el, majd hivatalosan 1913 tavaszán ismerték el az egyesület létrejöttét. A kezdeti nehézségek csak egy sportág, a labdarúgás megszervezését tették lehetővé. A klubszín az alakulást követően rövid ideig sárga-fehér volt, de az alapítók hamarosan áttértek az Előrét a későbbiekben évtizedeken át meghatározó lila-fehér színekre. Az egyesület első hivatalos mérkőzését a gyomai Kner SC otthonában vívta, és 1-0 arányban diadalmaskodott a vendéglátók ellen a csabai csapat. A békéscsabai labdarúgás első válogatott futballistája a kapus Amsel Ignác volt, aki 1922. december 18-án debütált a nemzeti csapatban a Magyarország - Lengyelország mérkőzésen. A húszas-harmincas évek rossz gazdasági viszonyai a sport területén is éreztették hatásukat, ez kényszerű lépéshez vezetett, 1933-ban az Előre MTE futballcsapata a felhalmozódott adósságok miatt feloszlott.
Ezt követően Törekvés SE néven vitte tovább a korábbi munkás sportegyesület a csabai sport hagyományait. 1946 augusztusától újra Előre MTE felirat került a lila-fehér zászlóra, majd 1950-től Építők név alatt, kék-fehér színekben szerepelt a klub. 1963-tól újra a patinás Előre név, és a hagyományos lila-fehér színek tartoztak az egyesülethez, és ebben az időszakban került a labdarúgó-szakosztály mostani otthonába, a Kórház utcába, és ekkor készült el a klubszékház is.
A csabai futball első nagy sikere az 1968-as évben következett be, amikor a Békéscsabai Előre SC csapata három pontos előnnyel megnyerte az NB II-es bajnokságot a Szolnoki MÁV előtt, és feljutott az akkor másodosztályt jelentő NB I/B-be. A bajnoki idényben hazai pályán csak egy pontot veszített a gárda, és mindösszesen 19 gólt kapott, ami abban az évben a nemzeti labdarúgó bajnokságokban a legkevesebb volt.
A következő meghatározó dátum 1970. december 28.-a volt a békéscsabai labdarúgás történetében, ezen a napon több kis sportegyesület összeolvadását követően megalakult a Békéscsabai Előre Spatacus Sport Club. Az új egyesület 12 szakosztállyal kezdte meg működését.
Több évi másodosztályú szereplés után az 1974. június 16-án, Szentendrén lejátszott bajnoki találkozón aratott 2:0-ás győzelmével a labdarúgó-csapat az NB I/B-s bajnokság második helyén végzett, és a Diósgyőrrel egyetemben felkerült a magyar labdarúgás első osztályába. A feljutást követően valóságos fociláz tört ki Békéscsabán, a szurkolók sorban álltak a bérletekért. 1974. augusztus 31.-én az MTK látogatott a Kórház utcába az első NB I-es bajnoki mérkőzésen, és a lila-fehérek nagyszerű játékkal 3:1-es győzelmet arattak a fővárosi gárda ellen.
A Békéscsabai Előre Spartacus labdarúgó csapata a legnagyobb sikerét 1988-ban aratta, amikor a csapat a Magyar Népköztársaság Kupa Szolnokon megrendezett döntőjében 3:2-re legyőzte a Budapesti Honvéd együttesét, és ezzel elhódította a kupát. A gárda edzője ekkor Csank János volt. A bajnoki pontvadászatban a legnagyobb sikert az 1993/94-es idényben érte el az akkor már Békéscsabai Előre FC néven szereplő gárda, amikor Pásztor József irányításával a harmadik helyen végzett a csapat a nemzeti bajnokság legfelsőbb osztályában.
A kupagyőztes és a bajnoki bronzérmes gárda kiléphetett a nemzetközi porondra is, és ott méltóképpen képviselték a várost, és a békéscsabai labdarúgást.
Az elkövetkező évtizedben jobbára az első osztályban szerepelt a csapat, de már nem ért el kiemelkedő sikereket, többnyire a kiesés elkerüléséért küzdött a lila-fehér egylet. 2005 nyarán kényszerhelyzet alakult ki a békéscsabai labdarúgásban, az NB I-ből kiesett csapat nem kapott rajtengedélyt egyik bajnoki osztályban sem, így fennállt a veszély, hogy a város fociszerető lakossága éveken keresztül labdarúgás nélkül marad. A kialakult helyzetben az NB III-as indulási joggal rendelkező Jamina SE és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összefogásával megalakult a Békéscsaba 1912 Előre SE, amely a szerzett jogának megfelelően a harmadosztályú bajnokság Alföld Csoportjába nyert besorolást a 2005/2006 bajnoki idényre. Az új alapokra helyeződött békéscsabai labdarúgás zászlóshajója lett az új egyesület, amely szoros együttműködésre törekszik a megyeszékhely másik csapatával, a Megyei I. osztályú Erzsébethely SE-vel, és az Utánpótlásnevelő FC-vel. A Békéscsaba 1912 Előre SE a békéscsabai labdarúgás tradicionális lila-fehér színeit viseli.
Békéscsaba labdarúgásának mostani szereplői azért dolgoznak, hogy a csabai foci újra évtizedes hagyományainak megfelelően szerepeljen, és foglalja el ismét méltó helyét a honi futballpalettán. 2012-ben szeretnénk méltó módon megünnepelni a békéscsabai labdarúgás 100 éves jubileumát, és szeretnénk felépíteni egy olyan klubmodellt, amely szorosan összefogja a csabai foci szereplőit, támogatóit és szurkolóit.
