Célszerű először nagyobb órákkal kezdeni, aztán fokozatosan jőhet egy zsebóra, majd karóra.
Én anno 8-9 évesen egy VITYAZ vekkeróra szétszedésével kezdtem. Persze a főrugót nem engedtem le, teljes felhúzás állapotában volt.
Mikor levettem a felső csapágyfedelet a rugó elszabadult és a motorkerék, mint egy fűrészkorong hosszában belekapott a bel hüvelykujjamba a körömmel együtt úgy egycentis mélységben.
Pillanatok alatt megtanultam, hogy a rugót illik leereszteni szétszedés előtt :o)
Szóval lépésről lépésre kell ezt az egészet kezelni.
Mindig jó érzés, mikor egy-egy óra a kezünk alól kikerülve újra él, teszi a dolgát mérettől függetlenül.
Annyira megtetszett az ötlet, hogy azóta csak az asztali Slava órákat nézem! Lehet jobban is illenek a szememhez és a kezemhez! Ráadásul a felújításuknál a festést is jobban tudom kivitelezni, mint a krómozást, aranyozást...🙂
Én hoztam össze őket 2021-ben, ez saját építés :o)
Ha a plexi elforog az lehet attól, hogy már elég régi és összehúzódott, elöregedett, vagy cserélték és nem a leginkább odaillő méret került bele.
A ráma a plexit befogadó falcának a méretétől 2-5 tized mm-el nagyobb átmérőjű plexit illik tenni bele, így bele tud feszülni.
Ehhez van körmös célszerszám, amivel össze lehet szorítani a plexi peremét és akkor gond nélkül bemegy a helyére.
Amint a szerszám elengedi be tud feszülni a rámába.
A nehezen felhúzható jelenség több okra is visszavezethető.
Első lépcső kívülről befelé a felhúzókorona és a tok találkozása. Itt legtöbbször van egy tokcső, amire rácsúszik a korona. Itt összegyűlik a por, piszok, izzadtság és a korábbi esetleges beszáradt kenőanyag és egy kemény gyurmaszerű anyagként "összeragasztja" a tokcsövet a koronával. Erősen elhanyagolt óráknál már ez elég a nehéz felhúzáshoz.
Befelé haladva szintén a bejutott kosz és a beszáradt kenőanyagok képesek megfogni a felhúzótengelyt és a hozzá kapcsolódó mechanikai elemeket és a sor legvégén a szintén beragadt rugóház is okozhatja a problémát.
