Frankfurt (Oder) [ˈfʁaŋkfʊət] (Odera-menti Frankfurt, az NDK idejében hivatalosan: Frankfurt an der Oder): város Németországban, Brandenburg szövetségi államban. 1890-ben 55 738 lakosa volt, az 1990-es évek elején 86 ezer.
A mai térképeken mindenütt Frankfur (Oder) van, és mindeütt Frankfurt am Main.
A Google keres a Frankfurt an der Oder alapján is.
Egyébként szerintem is használják mindkét megjelölést, a Majnát és az Oderát is. Legfeljebb, ha nyilvánvaló, melyikről van szó, kihagyják. Pl.: a frankfurti tőzsde = die Frankfurter Börse. (Senki se gondol a keleti kisvárosra.)
Én az egykori NDK idején jártam az Odera partiban, és megnéztem a helyi múzeumot. (Amelyben egyébként valamiért egy havasi kürt és tengerjáró hajók modelljei is ki voltak állítva.) Ott mindenhol a Frankfurt am Oder szerepelt. Pedig az NDK-ban az az egy volt belőle.
Hát pedig ez tényleg katyvasz, más szóval félműveltség, amit a bemondók részéről tapasztalunk. Amúgy szerintem bármelyik kiejtés helyes, ami a magyar nyelvben meghonosodott, csak a keverés, az nem OK.
Tehát legyen egyik vagy másik. Mivel eddig (szerintem) a liezs honosodott meg, annál kellene maradni.
A nyelv i katyvaszt ott látom, hogy a rádióbemondók megtanulták tanulmányaik során az angol kiejtést, és von Haus aus sejtik a németet. Bár ez már lassan feledésbe merül. Kezdik az idegen neveket kizárólag angolosan ejteni.
Így lesz minden Paul-ból 'pól'. És Liège-t sem azért ejtik 'lízs'-nek, mert ismerik a helyi dialektust, hanem mert azt hiszik, angol. Csak hova teszik az è-t. Ezért katyvasz.
Egy másutt lefolyt vitában kiderült, hogy van olyan helyi dialektus, amelyben 'lízs'-nek ejtik. Kevéssé valószínű azonban, hogy a magyar bemondók ezt tudnák: az ejtés a nyelvi katyvasz. A közepe német, a vége francia. (Németül egyébként Lüttichnek hívják.)
Ne vessük el a sulykot, mert a végén még kikel. A Cluj nem mesterséges névadás (szemben mondjuk az Tátrafüreddel vagy a Bratislavával). 1213/1550: de caſtro Clus (Váradi regestrum) – egyébként mind a Clus, mind a Kolozsvár a német Klaus névből származik (esetleges szláv közvetítéssel). A Fiume/Rijeka is réges-régi párhuzamos név, az Opatija/Abbázia esetében nem találtam egyértelműsítő adatot, de majdnem biztos vagyok ugyanebben. Az, hogy egy állam elsődleges névváltozatként az államnyelvnek megfelelő névváltozatot használja, nem jelenti azt, hogy ez ne meglevő természetes kétnyelvűségen alapulna. Persze, van egy csomó olyan eset is, amiről beszélsz, tehát mesterséges államnyelvi névadás, de az kisebb települések körében gyakori, így a három példa egyike sem ilyen. (És nem csak ilyen esetekben találkozni mesterséges névadással: Dunapentele → Sztálinváros → Dunaújváros || Tiszaszederkény → Leninváros → Tiszaújváros; Ötházhuta → Mátraszentimre.)
Nem irigylem a közép-európai helynévfejtőket. Sokszor futnak zsákutcába, ti. a településnevek többsége hatalomváltás miatt változott meg. Igaz ez többek között az Adriára is. Az új névadás történhetett tükörfordítással (Fiume-Rijeka, Abbazia-Opatija), de hasonló hangalakú szó kiválasztásával is (pl. Kolozsvár - Cluj (kluzs), aminek aztán semmi köze se a település adottságaihoz, se egyébhez... Persze épp ez benne az érdekes, hisz tág teret enged a fantáziának, nyelvénckedésnek.
Én nem hiszem, hogy ez megvásárlás kérdése. A Majna-mentu Frankfurtot mindig a Majnával együtt emlegetik (Frankfurt a. M.), ugyanezt a másik Frankfurttal nem szokták.
pusztán tipp: kétlem, hogy a német kultúrába valamilyen (mondjuk sorrendi) alapon be lenne ivódva, hogy az egyik városnak joga van a sima névhez. Az csak a google térképe.
Esetleg a majnaparti város megvehetné a névviselés jogát az oderapartitól:D Biztos van rá pénzük!
A Google-térképen Frankfur am Main olvasható, illetve Frakfurt (Oder). Ebből arra tudok következtetni, hogy a német hagyományban az Odera-menti a jelző nélküli Frankfurt, és a Majna-menti a jelzővel megkülönböztetett.
Ennél már az viccesebb számomra, hogy térképen (magyar) Majnafrankfurt-ot olvasni, oké rendben mert van Odera parti Frankfurt is de azt mintha nem láttam volna Oderafrankfurt-ként leírva térképen
Nekem egyszerűen a Frankfurt kizárólag a Majna parti várost jelenti mert érzésem szerint jelentős (méretű) városként (pénzügyi, ipari, közlekedési központ) "több szó esik róla"
Először egy dolgot szeretnék megemlíteni: München város nevének az ejtését.
Gyerekkoromban (72-ben érettségiztem :-(( ) még fonetikusan "münhen"-nek ejtettük, azaz h-val - nekem ez a rokonszenves. Azután kialakult a német kiejtésnek megfelelő "münytyhen". Én egyébként elég jól tudok németül, sokáig dolgoztam is kint, de magyar szövegben a münytyhen nekem sokáig olyan furcsa volt, mintha valaki "uasington"-t, "landon"-t vagy mondjuk "hanófa"-t (hannóver helyett) mondana.
Ma esett le, hogy az Opatija - Abbazia apátságot jelent. Kiss Lajosban megnézve láttam, hogy szerinte is így van, az ottani bencés apátságról kapta nevét a hely.
A fura az a kicsit pontatlanul linkelt* HJP címszóval, hogy a példák között nem hozza a Borak-ot - pedig azt hiszem, hogy több helyen is előfordul Ho-ban. * http://hjp.srce.hr/index.php?show=search_by_id&id=f19lWRU%3D
Példádban, a hotel leírásánál olvasható, hogy: "okružen borovima i ukrasnim mediteranskim raslinjem" - azaz fenyőerdővel övezett helyen fekszik, ez persze legalább olyan toposz, mint a tenger állandó kísérő jelzője, a kristalno čisto.
Az a Borak, amely hely miatt bevettem a szógyűjteménybe a borak-ot Marusici-ben található, Omis és Makarska között. Ott utcatáblán szerepel és talán a parti fenyőerdőre utal. Itt egy videó az itteni strandhoz vezető útról és fenyőkről: http://www.youtube.com/watch?v=GP_ibI_b8ds
Talán a Borak vezetéknév is vhogy a fenyővel van összefüggésben.
Jól félrefordítottam: a hozzászólásomból a luc- tag mindenütt törlendő, hiszen nem Picea-fajokról van szó, hanem Pinus-fajokról (erdeifenyő stb., ezeknek magyarul nincs külön csoportnevük).
-----
A Borak településnév etimológiájához meg még annyit, hogy tudni kellene (egy odavalósi anyanyelvi beszélőtől) az a hang rövid-e, avagy hosszú. (A horvát helyesírás ezt sajnos nem jelöli, pedig lényeges.) Ez eddig felvázoltam lehetőségek csak akkor állnak, ha a hang rövid.
A belinkelted oldal éppen magyarázatot ad a borak szóra, az alábbiak szerint: „bórak […] hip. od bor […] vidi bôr1”. Ez utóbbinál pedig azt találjuk: „bôr1 […] 1. bot. biljni rod četinjača (Pinus) […] 2. božićno drvce, borić, usp. jelka […] 3. (mn) porodica (Pinaceae)”
Eszerint pedig a bôr magyarul ’lucfenyő; karácsonyfa’, a bórka pedig ennek a kicsinyített (= hipokorisztikus) formája, mondhatnám ’[luc]fenyőcske; karácsonyfácska’, ha nem lenne ezeknek a szavaknak teljesen más hangulata magyarul, mint horvátul: így az értelem magyarul való visszaadásakor érdemesebb elhagyni a kicsinyítő képzőt.
Google-iztam egy kicsit (ugyan nem túl sokat), de a Borak szó helynévi használatánál túlnyomó az épületnévi előfordulás: „Bluesun Hotel Borak; Accomodation Borak; Apartments Borak”. Ez teljesen megfelel a fenti etimológiának, viszont felvethető egy másik is: a Borak nem túl ritka horvát vezetéknév. Így egy „Appartments Borak” típusú névben nem biztos, hogy a borak ’lucfenyő[cske]’ közszó található, lehet, hogy a tulajdonos Borak család neve.
Egy ilyen nevű makrotopinimára leltem a Google-lal (biztos akadna több is), egy Omiš kornyéki Borak nevű falura. Ebben az esetben is állhat a fenti ’lucfenyő[cske] = lucos mellett elhelyezkedő település’ közszói etimológia, de a nagyobb méretű helyek nevei, amelyeknek nagyobb múltjuk vannak, etimológialag trükkösebbek lehetnek: így van némi esély arra, hogy az adott esetben nem pontosan ez a név eredete. A pontos döntéshez kellenének történeti névelőfordulási adatok. (Pl.: A horvát Borak családnév régen személynév volt, elképzelhető, hogy a településnév az óhorvátban még *Borъkjь alakú volt, csak a mássalhangzók megkeményedése miatt kopott le a név lágy vége: ez esetben az etimológiai: ’Boraké’, azaz ’Borak nevű személy birtoka, vagy általa telepített falu’.)
Turistáknak, nyaralóknak szóló webhely(?) részeként hegesztek egy weboldalt adriai-horvátországi földrajzi nevekről. Van persze sok név, ami teljesen egyértelmű, egyszerűen fordítható. Aztán vannak, amelyek körülírással fejezhetők ki magyarul. Aztán vannak trükkösek is, ahol vagy sikerül kideríteni az etimológiát vagy nem.
Gondoltam, időnként betennék ide 1-2 feladványt, hátha valaki tud vagy van kedve hozzászólni. (Az oldalon linkelném ezt a témát.)
Kezdetnek lenne pl. a borak. Ennek, gyanítom, a fenyőhöz, fenyveshez van köze, talán így nevezik a fenyőkkel borított helyet - a fenyőerdő ugye borova šsuma. Számos helyen fordul elő Horvátországban.
Kiss Lajos szerint a kettő rokon egymással, márpedig ő szlavista volt. Egymás mellett idézi a peč 'kemencé'-t és a szlovén Peča helynév eredetéül szolgáló peča 'sziklabarlang'-ot. Sőt a Salgótarján melletti Pécs-kőnél még a peč 'magányos szikla' jelentését is említi.