http://www.csodaidok.hu/
Nagyszerű, fordulatos, izgalmas történet a távoli jövőben egy családról, egy társadalomról. Az emberiség számos bolygót benépesített, de a jó és rossz, a magány és a szeretet továbbra is jelen van. Judy egy árvaotthon lakója, aki családra vágyik, Yaan egy nagy család tagja, de apja gyűlölete miatt rosszul érzi ott magát, és Giin, aki egy egész bolygót irányít, és sok ellenséget szerzett magának. Róluk szól a regény.
Nyugodtan lehet politizálni: kinek melyik tetszik: a Martyn-féle unionista politika, az Alaisani és Tainlinn által képviselt liberál-konzervatív, vagy a Kaven-féle bezárkózó?
Kérem, a válaszokat NE a mai pártok és oldalak ismerete alapján megfogalmazni. :-)
A témáról bővebben a Csodaidők 2. kötetében (munkacím, amelyet a kiadó úgyis megváltoztat: Kicsavart lobogók) lehet olvasni. :-)
Rontsátok csak a topicot a politikai meggyőződésetekkel. Más érzéseibe nem gondoltok bele? Utálom, hogy már nem találok olyan helyet, ahol ne szidnák vagy OVI-t vagy Elk.rtuk manót. Sokat olvasok, kevesebbet írok a fórumba, de mindenhol ezt tapasztalom. Inkább a könyről kéne beszélni :)
Azért ilyen kis szenyó, mert ő antagonista, és kész... ne várj tőle jellemfejlődést... De tényleg, egész életében ő volt az, akinek mindig azt mondták 'Hát igen, ha a bátyád itt lenne, most nem kellene rád fanyalodnunk...' ezt egy kicsit túlkompenzálja...
(off: Elnézést, hogy idekevertem a politikát, és becsszó nem én találtam ki azt a bizonyos rövidítést;)
Nocsak, még nem is láttam Orbánt OVI-ként rövidítve. :D Nem is tudtam, hogy írt most könyvet, haj a műveletlenség! :D
Szerintem Yaan azért utálja Giint, mert benne megvan az személyes kisugárzás, ami Yaan-ba, ha megszakad se lesz meg. Meg valszeg irígyli a körülötte lévő tiszteletet.
Most olvastam el másodszorra a CsI-t, és elgondolkoztam, hogy miért utálja egymást ennyire Giin és id. Yaan. Első olvasásra csak úgy elfogadtam, de most rájöttem, hogy biztos van vmi oka. Vagy csak irigység Yaan részéről, ami elkezdte ezt a "negatív spirált"?
Félreértesz;) Nem az élményt irigylem, vagy a tényt kétlem, csak arra gondolok, hogy udvarias gesztus lett volna a szervezőktől, ha a valódi olvasókat elkülönítik azoktól, akiknek a politikai meggyőződésükhöz tartozik, hogy legyen OVI (vagy bármelyik másik államférfiú) -tól dedikált kötetük.
Én csak Enahmával és Karbalánnal futottam össze. Pechemre nem sokkal azelőtt evett oda a fene, amikor Orbán Viktor nekiállt dedikálni. Pár méterre tőlük.... Hamar tömegnyomor lett, de legalább az esőt megúsztam. És kaptam egy beírást a könyvembe:-))
éééés reszkess, Enahma, "elengedett" a Zuram, megyek, bepótolom a disznó miatt elmaradt dedikálást :))) (mármint nem az uram a disznó, természetesen, hanem az ok volt az....)
és egyelőre úgy néz ki, hogy viszem az aprókát is... már ha addig agyon nem csapom :)
Elkészült karbalán Akiinorjának 1. kötete, amely mostanában az egyik kedvenc olvasmányom volt. :-) Egy új fórum is létrejött hozzá itt: Akiinor, mindenkinek szeretettel ajánlom úgy a fórumot, mint karbalán regényét.
Furcsa módon én viszont pont azt látom, hogy egyre jobban leterhelik a gyerekeket. Pl. idegen nyelv második osztálytól (mi negyediktől tanultunk). Igaz, ilyenkor még sokkal fogékonyabbak, de szerintem nem kéne más nyelvet tanítani a gyereknek, mikor még magyarul sem tud rendesen.
A kamaszvásárlókra visszatérve, én azt látom ismerősi körben, hogy egyre több új kiadvány van a polcokon. Persze ezek sci-fi, fantasy témájú könyvek. Viszont a felnőtt barátoknál nem tapasztalom ugyanezt. Inkább a gyereknek vásárolnak, meg ajándékozásra.
Igen, ezzel nincs is vita, én is tudom, hogy nem olvasnak úgy nagy átlagban a gyerekek, ami hát ugye nem is kérdés, hogy egyrészt mekkora kár, másrészt mekkora hátrány az értetlen olvasás a későbbiekben... mert pl. nyelvet sem tudsz úgy tanítani, ha a gyerek nem tud értelmesen olvasni. Hogyan lehet elvárni, hogy hibátlanul megoldjon egy szövegkiegészítős feladatot, mikor sokuk magyarul is képtelen lenne rá? Pedig hát be kell látni, hogy lassan némának számít, aki egy nyelvet sem beszél a magyaron kívül. És a többi. De ez azért kicsit off már :)) és hát túl nagy vita sincs benne :)))
Teljesen igazad van, a tanító személyén ebben a korban nagyon sok múlik . Persze tudom én is, hogy a nem túl szerencsés módszer elveheti a kedvet az olvasástól, bár az is megtanítja a betűket összerakni. Statisztikákat nem tudok mondani, csak a magyartanár barátnőm véleményét tudom prezentálni. Szerinte a mostanában már nem szóképes, hanem szótagoló olvasással tanított gyerekek (amivel általában könnyebben tanulnak meg olvasni) is ugyanolyan gyengék a szövegértés területén, ha nem gyakorolnak.
ezzel azért vitába szállnék, bár tény, hogy sok igazad vagyon. nagyobbik öcsém az élő példa, hogy a sz.r módszer igenis elveheti a kedvet az olvasástól. elsőben kváz karácsonyra olvastak. csak éppen nem értette, amit olvas, még 8.-ban is úgy tanult verset, hogy anyu előolvasta neki, hogy értse is. pedig nem volt semmi baja a könyvekkel, nagyszülőkhöz 3 szatyor könyvvel mentünk nyaralni, sőt, a család is olvasott elég sokat, azt sem mondhatjuk, hogy nem gyakoroltatták vagy nem volt könyve az olvasókönyvön kívül. de mivel gőze nem volt arról, mit olvas, nem szeret(ett) olvasni (és ez sajnos így is maradt). az olvasás neki nem kikapcsolódás, hanem (és ezt lehet szó szerint érteni) kőkemény munka.
és akkor ott a legkisebb, aki most 2.-os, kedves, értő tanító nénijük van, aki nem kergette őket, és ő szeret is olvasni. oké, nagyregénybe még nem kezdett, de jár a suli könyvtárába (csillogó szemmel mesélte, hogy egy naaagy terem, tele könyvekkel!), és ami érdekli, annak utánaolvas neten, gyerekeknek szóló ismeretterjesztőkben, ilyesmi. és szépen olvas, és érti is. pedig ő már nem lát annyi olvasót a családban, sajnos.
szóval azért nem ártana odafigyelni egy kicsit a tanerőnek is, hozzátéve, hogy nyilván a szülő sem vonhatja ki magát.
(elnézést a kisbetűkért meg a hibákért, de fél kézzel gyereket etetek :) )
