Nyilván ez egy olyan szám, mint a gázai korház körüli gyújtogatás során felmerült. Hatásos ugyan és sajnos minden előzetes vizsgálat, felülvizsgálat nélkül közkézre kerül, mint ahogy a korház körüli gyújtogatásban felmerülteket is. Ráadásul azonnal. Minél frissebb az ismeretlen álhír, annál nagyobb a hatása és elmélyülése.
> Akkor szerinted az izraeliek meg fogják ölni saját állampolgáraikat?
a terrorista nem abszolut fogalom. az izraeliek szamara is vannak terroristak es minden bizonnyal a palesztinok szamara is vannak ilyenek. a ket terrorista halmaz metszete valoszinuleg az ures halmaz. minden allam a sajat maga altal terroristaknak tekintett csoportokat igyekszik felszamolni. epp ezert vannak helyi es globalis konfliktusok, haboruk.
Akkor az arabok még az Arab félsziget csücskében legeltették tevéiket. A szétszóródás sem volt nagyon. kb. 400-ig amikor is a bizánci uralom kezdődött még többségben voltak a zsidók. Ekkor korlátozták vallásgyakorlásukat, Jeruzsálembe pl. nem is mehettek be. Utána jöttek a perzsák, majd 600 körül az arabok.Az ezt követő évszázadok során a régió lakossága drasztikusan csökkent, az Oszmán birodalomig nagyságrendileg kb. 1 millió zsidó élt a területen, ami a korai oszmán időszakra körülbelül 300 000-re csökkent. Jött az iszlamizáció, amely a nem muzulmán lakosság elmenekülésével a muszlimok bevándorlásával és a helyiek megtérésével járt.
Nem vagyok igazságosztó, a probléma nincs rendezve, ha jól sejtem senkinek nem érdeke, így újabb és újabb harcokra lehet buzdítani a lakosokat, és addig sem a korrupt és idióta vezetőieket számoltatják el.
Hadtudományi Lexikon az alábbiak szerint definiálja a fogalmat: „…megkülönböztetés nélküli támadás; minden olyan erőszakos cselekmény v. azzal való fenyegetés, amelynek elsődleges célja, hogy rettegést keltsen a polgári lakosság körében… Rettegést keltenek a különféle kegyetlenségek, kollektív büntetések, kegyelem kizárásának bejelentése és a támadás megfélemlítést célzó esetei is … támadás … amelynek során olyan harcmódot v. harceszközt alkalmaznak, amely … egyaránt sújtja a katonai célpontokat és a polgári személyeket…”
Angol meghatározás szerint: "Terrorism means the use of violence for political ends and includes any use of violence for the purpose of putting the public or any section of the community in fear." A terrorizmus erőszak alkalmazásával félelmet kelteni a társadalomban vagy annak egy részében, politikai eredmény kikényszerítése érdekében.
Benjamin Netanyahu szerint: „a terrorizmus a polgárokon gyakorolt szándékos, módszeres erőszak, mely az általa kiváltott félelmen keresztül politikai célokat kíván megvalósítani”. A terrorizmus lényege megtalálható a meghatározásban: erőszak tudatos alkalmazása ártatlan embereken akik -hors de combat- a legitimnek nyilvánított konfliktusterületen kívül tartózkodnak. Tény, hogy minél távolabb van a támadás célpontja a terroristák által sérelmesnek minősített kapcsolódási pontoktól, annál nagyobb a kiváltott félelem. A terrorizmus igazi üzenete: a társadalom minden tagja „bűnös”, bárkiből lehet áldozat, ezért senki nem lehet biztonságban.
A nemzetközi terrorizmus meghatározott ország/ok ellen irányul másik ország/ok terroristáinak felhasználásával, hagyományos háború alternatívájaként, leplezett hadviselésként alkalmaz. Felszámolásuk azért nehéz mert egy modern állam támogatásával minden olyan segítséget megkapnak amiben a hazai terroristák nem részesülnek.
Stratfor elemzésének meghatározása szerint “a terrorizmus politikailag motivált erőszak civilek ellen. A terrorizmus rendszerint a gyengék taktikája, akiknek nincs hatalmuk, hogy politikai akaratukat politikai vagy katonai eszközökkel érvényesítsék, így általában inkább gyenge, civil, mintsem nehezebben támadható, katonai célpontokra összpontosít.”
Többségükben a saját vezetőik felszólítására menekültek el. Volt ahol a vezetőik leléptek ezért vezetők nélkül maradtak. Haifa, Tiberias.
Menekülés gerjesztése.
...1973-ban Khaled al-’Azm - aki 1948-49-ben Szíria miniszterelnöke volt - Bejrútban megjelent visszaemlékezéseiben foglalkozik a palesztin menekültek kérdéskörével, és leszögezi: az arab államok felhívása a palesztinokhoz, hogy a környező arab országokba vándoroljanak ki Izraelből, a zsidó állam ügyét szolgálta. „Képzeljük csak el egy pillanatra, mi történt volna akkor, ha Palesztina lakói, több mint egymillió ember, ottmaradtak volna. Micsoda ötödik hadoszlopot jelentettek volna Izraellel szemben! A ott maradásuk állandó problémát okozott volna a zsidó államnak.
1948 óta követeljük azt, hogy a menekültek visszatérhessenek otthonaikba. De hiszen mi magunk voltunk azok, akik a kivándorlásra buzdítottuk őket. Mindössze néhány hónap telt el azt követően, hogy kihívtuk őket Izraelből, és máris kértük az ENSZ-tol, hogy hozzon határozatot visszatérésükkel kapcsolatban. (...) Van-e következetesség ebben a politizálásban? Pusztulást hoztunk egymillió arab menekültre azzal, hogy felszólítottuk őket arra, hogy hagyják ott földjeiket, otthonaikat, munkájukat, üzletüket, és szegénnyé és munkanélkülivé tettük őket...”
A háborút követően az arab országok nem tették meg a megfelelő lépéseket arra, hogy a palesztin menekültek élete könnyebbé váljon. 1950 elején az ENSZ létrehozta az Egyesült Nemzetek Segélyszervezetét (UNRWA: United Nations Relief and Works Agency). Amikor az UNRWA tisztviselői tárgyalásokat kezdeményeztek az arab kormányzatokkal, erős ellenállásba ütköztek a gazdasági integrációs együttműködések terén. Az arab vezetők azt hangsúlyozták, hogy az ENSZ 1948 decemberében meghozott, 194-es határozata garantálta azt, hogy a menekültek visszatérhetnek otthonaikba - ők pedig nem szándékoznak részt venni egyetlen olyan megegyezésben sem, amelyben ez a jog alku tárgyát képezi.
Valójában azonban a határozat meghozatalakor az arab országok egyöntetűen az ellen szavaztak, mivel a határozat az Izraellel való béketárgyalásokat is szorgalmazta. A menekültek kérdése az arabok kezében hasznos érvként szolgált az elkövetkező tárgyalásokon, s egyben hatásos propagandaeszköznek bizonyult a világ lelkiismeretének befolyásolására....
A terrorizmus az erőszak alkalmazásának, vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, mely félelemkeltés révén meghatározott politikai, ideológiai vagy vallási célokat szándékozik kikényszeríteni.
