Köszi! Évente átnézi gázszerelő a konvektorokat. Lehet mégsem jó ez a FÉG F8.60EF konvektor!
Tegnap szereltettünk fel 3 darabot, előtte a régieknek 24 órán keresztül megmértem a fogyasztási adatait, 21 fokon 9 m3 gázt fogyasztottak. Ma délután 3 órakor megmértem az új konvektor adatait 21 fokon 9,5 m3 gázt fogyasztottak 24 órán alatt!!! Külső hőmérséklet mindkét mért napon 1-2 fok között volt napközben, éjszaka mínusz 2 és 3 között volt. A szerelő azt mondta,hogy ő semmilyen műszaki változást nem lát az előzőhöz képest, kivéve az előlapra szerelt digitális termosztátot.Bár azt is megjegyezte,hogy kicsit tákolva rakták össze ami az elektromos vezetékeket ill. a burkolat sorjás kivágását illeti amit a termosztátnak készítettek. Így cseréltessétek.Már bánjuk,hogy nem központi fűtést csináltattunk...
Megnéztem és elvetettem. Majdnem 160e-ért akarták adni, de ez gyengébb mint a mostani ~20 éves FÉG konvektorunk. :( Asszem a fonditalra szavazok, hiába drágább.
Mi a véleményetek, ezek valós panaszok? Azért az durva lenne, ha az ember kicseréli a konvektorokat és nincs semmi változás, sőt lehet még rosszabb is lesz. Van helyette más ajánlott vagy felesleges erre pénzt költeni? Lehet 10 évig sem lesz meg az a ház, ha kb. azalatt hozná be az árát, akkor tényleg csak pénzkidobás lenne.
Javítani lehet a hőleadását ha kinyitod a fedő lemezét ( ami a tetején van.
Eddig nem költöttél a készülékekre, ha gázkazánt rendszerrel együtt szereltetnél be ott minimum az éves ellenőrzés 10-e-től, + azért 4-5 év után már kezdenek " köhögni/kínlódni " . A mai készülékek már nem azok amiket 20-25év után megnézem , hogy meg van e még.
Akkor a vastag fala, tömege miatt tárol jobban a cserépkályha. Régi, lehet vagy 50 éves. Konyhában már nem cserép, hanem fémborítású kályha van. Az olyan mint a konvektor, gyorsan felfűt, de gyorsan kihűl.
Fég F8.60-nak 94% a hatásfoka. Mennyi lehet a régi FÉG-nek, (nem tudom milyen típusú, olyan sötétbarna, 25-30 éves :) ) és a cserépkályhának? Én csak 1-2 havonta vagyok ott, 3x megrakom, így még reggeli is langyos a külseje. Hangulatos ahogy pattog a tűz, de mindennap csinálni (fát vágni, behordani, megrakni, kihamuzni) valószínűleg már nem olyan jó buli. Ha a régi konvektor hatásfoka nem sokkal rosszabb, akkor lehet nem is éri meg áttérni az újabbra.
sjohn Nem külső cserépburkolatra gondoltam. Ilyen van a másik lakásunkban. Ott olyan meleg van, hogy még ez sem gond neki. GAZELLE EVO a Nagy hatásfokú, öntött alumíniumból készült bordázott hőcserélő test miatt jobb, mint a FÉG?
Olvasom, hogy áramszünetet esetén, fűtés sincs. Gondolom ez minden elektromos termosztátosra igaz (egyáltalán van olyan, ami nem elektromos, és megfelel a kiírásnak?). Mondjuk ott ritkán van áramszünet, de ez tényleg szívás lehet.
A cserépkályhának nem az a lényege ,hogy mit mivel tüzelnek benne. Létezik gázfűtésű cs. kályha is - pl. a héra égősek. Az más hogy egyéb káros hatásai miatt mára gyakorlatilag megszűnt.
A cs . kályha lényege a hatalmas tömeg, a kerámia anyag, a füstjáratok, összefoglalva a nagy hőtárolás és a fékezett hőleadás.
Jó kellemes hőleadó, a kezelés már macerás.
Anno régen vagy 65 éve a Hérát a cs. kályhára fejlesztették ki. És a városi gázra.
A városigáz pedig zömmel CO -t tartalmazott, némi nem jelentős nagy láncú szénhidrogénnel.
Azon kevesek akik élvezték a korlátozottmértékű városi gáz szolgáltatás janik voltak. ötvözték a korábbiakban ecsetelt cs kályha jó hőtechnikai tuladonságait a kényelmes fűtéssel.
Aztán gyütt a földgáz. az meg gyakorlatilag metán hagy hidrogéntartalommal. Mit csináltak ezek a derék hérás cs. kályhák. Eláztatták az addigi kéményrendszereket. bélelés meg egyéb késő bánat.
A hérának még biztonságtechnikai problémai is akadnak.
(villamosban is volt hőtárolós kályha)
Volt bizony. egy kitűnő kényelmes biztonságos fűtőeszköz.... volt. csakhogy a villamos energia ára a 90 -es évek elején rövid idő alatt 3 x -os lett.
Ma egy hőtározós villanykályhával fűteni 3,5 x annyi mint gázzal. még a vezérelt árammal is 2,5 x ös.
pont a napokban láttam egy 42 éves elekthermax hőtárolós kályhát üzemelni.
ezt is kell karban tartani, de közel sem annyira költséges mit egy gázkazáné.
2 évente ventilátor tisztítás, 10évente szabályozó csere, 15 évente egy -egy fűtőszál csere. Kis műszaki érzékkel rendelkező tulaj maga is elvégezheti.
Hát igen a konvektorok nagyjából kiadták magukból amit lehet. Próbálkoznak ugyan némi modernizálással, de véleményem szerint alapvető áttörésre számítani nem lehet.
Az hogy azok a régiek csúnyák még nem jelenti azt hogy alapvetően rosszak is . Jól kell beszabályozni és használni.
Vagy áttérni egy modern gazdaságos kondis kazánra. 5 db konvektor ???.... na ne. A konvektorok emeletes házak kisméretű lakásaiba valók. Ez a cserép borítás egy halott ötlet. Ha nem is pillanatok alatt, de nagyon rövid időn belül szétég a konvektor tűztere túlterhelés /túlhevülés miatt.
Nagyjából azonos a hőtárolása. 1 tonna vas és 1 tonna kerámia / pl. cserép / azonos hőmérsékleten nagyjából azonos hőt tárol.
Csakhogy más fizika tulajdonságok is labdába rúgnak.
Egy közepes cs. kályha pl. 500 kg, egy konvektor felkerekítve is csak 50 kg. 10 x -es különbség. ezenkívül a vas jó hővezető, így azt a kevéske hőt is hamar kiadja magából.
a cs. kályha belsejéből a hőáramlás kifelé lassú. A sok hő csak lassan távozik.
amúgy van egy kiugróan jó hőtároló anyag. Ez a víz.
csakhogy a víz normál körülmények között 100 fokra melegíthető.
egy cs. kályha belső magja elérheti a 7 - 800 fokot is. A hőtárolása jelentős.
Kitűnő fűtőeszköz.... ha a személyzet szorgalmasan rakja.
Köszi! Akkor nem is jó ötlet a cserépborítás? Azt hittem így tartósabban tudja leadni a hőt. :)
Egyébként valahogy tényleg más a cserépkályha. Konvektorral nagyon meleget lehet csinálni, de gyorsan kihűl a szoba, cserépkályhával valahogy jobb, tartósabb, egyenletesebb a hőmérséklet. Ezért gondoltam, hogy ez azért van, mert a cserép jobban tárolja a hőt, mint a vaslemez.
Köszönöm! Igen, valamelyest az "ikresítés" az az nem? Hogy a vízórád más aknájában lesz "vendég" úgymond nem? Arra gondoltam, csak a legtutibb a teljes szeparáció. Már ha lehetséges.
Köszi szépen! Azt hittem ezek az "utcát fűtő" konvektorok valami elavult dolgok, de itt azt mondják nem is olyan rosszak. Látom a pályázatban, hogy legalább A energiaosztályú, programozható termosztáttal ellátott készülékek beszerzését és beszerelését támogatja. Tehát a konvektor is jó. Már csak az a kérdés, hogy mennyivel csökken a fűtésszámla a régihez képest? Mivel csak 60%-ot fizetnek, a legolcsóbb termosztátos is 147k, így biztos lesz majd 300k lesz az önrész, és lehet még úgysem fog kijönni. Egyébként nincsen cserépborítású konvektor? Cserépkályha még reggel is meleg, konvektor meg csak addig meleg, amíg fűt. Persze lehet a mostani modern változatok, már jobban tárolják a hőt.
Sziasztok! Ezzel a konvektorcsere programmal lehet modernebb készülékeket betenni (ha egyáltalán van ilyen), vagy ez tulajdonképpen központi fűtés átszerelésről szól? 100m²-es családi házban, 5db régi 25-30 éves FÉG konvektor van. Ezeket kellene lecserélni, nem tudom, hogy mennyivel lenne olcsóbb a fűtés? Most 14.000Ft az átalány, mondjuk nem is nagyon fűtenek, mert van még 2db régi cserépkályha is. Jó lenne, ha valami modern konvektorra cserélhetnék, mert gondolom a központi fűtés nagyon drága lenne.
Jogos, igen. Csak jelenleg még nincs külön helyrajzi számon a kisház és külön mérőt csak akkor kaphatna. Szóval a szolgáltatót ilyen jövőbeli helyzetekkel nehezebb kérdezni, mint létező állapotok kapcsán. :-)
Bár maga a víz megoldható lenne ikresítéssel a csatorna meg szolgalmi joggal akár. Szóval szerencsére főképp a gáz és a villany ami problémás lenne ott.
Valaki itt említette, hogy neki is Vinyisztó öntvény kazánja van. Az beköthető zárt rendszerbe ugye? Ha feltöltöm vízzel és utána kompresszorral (8 bar) megnyomom, az ilyen házi "nyomáspróbának" megteszi? (tudom hogy hivatalosan többel szokták, de nálam ez a max. kapacitás). Ezen kívül egy újabb (90-es évek eleji) Termotéka 25 hegesztett lemez gázkazán van, gondolom arra ugyanez érvényes, nyomáspróba aztán használható.
A másik kérdésem, hogy ugye fűtésnél nincs ez az anyagok közti összeférhetetlenségi/sorrendi macera mint ivóvíznél? Csak réz, inox (Spirec), vas (horganyzott idomok meg belül kezeletlen radiátorok + a kazánok belseje) és PeX (5 rétegű) anyagok kerülnek felhasználásra. Alu, ólom sehol sincs.
Üdv!segítség kéne egy olyan dologban,hogy van egy aeg gázos átfolyós vizmelegitő amelynek a kazántestje valószinüleg kilyukadt s szétszedés után ha hozzáférhető helyen lyukas megforrasztaná a szaki de előre vetitette az egésznek a cseréjét is.A csere menete után érdeklődnénk,a mostani őrláng nélküli elemes gyujtású s ha ugyanolyan elven műkődö ugyanolyan teljesitményűt veszek kell kéményseprű,gázos stb terv vagy engedély vagy valami vagy csak megvéve a szerelő felrak beállit s kész is? előre is köszi a válaszokat
Én Viessmann Vitodens 100W-t használok pont ebben a konfigban. Szög egyszerű kazán de sok éve bekapcsoltam és egy tisztítással azóta folyamatosan megy.
Az a baj, hogy egyik oldalon sincsenek igazán hozzáértő egyedek. A vidéki kis falvaknak van, hogy minimális bevételük a gépjármű adóból volt, ezt is megcsapolták. Az iskola fenntartása sem úgy működik, ahogy azt a médiában mondják. Kell oda még a helyi önkormányzatnak is tolnia a pénzt. Az, hogy egy város adósságait rendezik, majd ugyanúgy veszteséget termel, az meg azért van, mert a havert mégsem lehet felelősségre vonni.. De ez itt nagyon OFF, ne menjünk bele.
Debrecen 28Mrd Ft adósságot csinált,majd ezt konszolidálták.
Az adósságkonszolidáció után évente egy-másfél milliárd forinttal több maradhat majd a városkasszában, amit nem kell majd a hitelek törlesztésére fordítani.
Most ezek után még pluszt kellett volna adni nekik,hogy továbbra is felelősen tudjanak
gazdálkodni és megfelelően működtessék az önkormányzati vagyont.
"Több százmilliárd forintos adósságot átvállalt az állam tőlük + intézmények fenntartását,
közmunkások bérét……………."
Meg amit elvett tőlük... Az iparűzési adó és a helyi adók maradtak a zsebükben, meg talán a gépjárműadó egy része. AZ intézmények fenntartását sem 100%-ban vállalta át. Ehh, de ez már politika.
Igaz, nem kizáró ok, de pld debrecenben a 100% önkurmányzati tulajdonban lévő vízműnél 400 000 Forint egy új vízmérőhely kialakítás cakk-pakk családi háznál. :-(
Rendben, köszönöm szépen. Oké, ez azért elég sok tétel valóban. A 160mm csatorna az tuti belefér. Az ingatlannak olyan egy l/s max szennyvíz térfogatárama lehet. A korábban emlegetett szolgalmi jogos csatlakozás kapcsán jönne ez föl ismét.
Mentes a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, az igénybejelentés elbírálásának díja, a tervegyeztetés, adategyeztetés vagy ennek megfelelő szolgáltatás díja, a kiszállási díj, az igényfelméréssel és az igénybejelentés feldolgozásával, elbírálásával kapcsolatban bármilyen tevékenység, szolgáltatás díja, továbbá rácsatlakozáskor a bekötési vízmérőóra költsége, a bekötési vízmérőóra felszerelésének díja és a nyomáspróba díja alól a legfeljebb 32 mm átmérőjű ivóvízvezeték és a legfeljebb 160 mm átmérőjű szennyvízvezeték bekötése.
Ez kb. sajnos azt írja, amit tippelgettem, hogy víz és csatorna esetében pár adminisztratív költség és maga az órával kapcsolatos költségek (ezeket nem írtam, de nem a fő elem lehet ez sem) lettek elengedve. Az aszfalt feltörése, földmunka és visszaépítés az maradt. Már pedig érzésre az a legmasszívabb költség a vízbekötésben. Meg ha csatornánál új betonakna kell a közcélú csővezetékre vagy hasonlók az még igen tréfás költség lehet. Már hogyha olyan felmerülhet.
Mindegy, végülis lehet kivárható ez bizonyos helyzetekben. Ámde ahogy olvasom a csatorna és víz esetében azért szinte teljesen el lett ez kenve. Ott már csak bizonyos engedélyezési rész-folyamatok lettek ingyenesítve és a bekötési földmunka az maradt fizetős... Azt jól értettem?
Igazából csak türelem kell hozzá. Ingyenessé tette állambácsi, a szolgáltató meg oldja meg saját forrásából. Ők meg erre azzal reagáltak, hogy aki ingyenes bekötést kér, az ráér. De egyszerűbb, ha egy térképkivonattal bemész a szolgáltatóhoz.
Sziasztok, van egy Baxi Luna Duo-Tec 24+ ERP kazán, padlófűtéssel, 10 körrel.Jó e neki a 38fokos előremenő vízhőmérséklet, kb 32 fokos visszatérővel? Köszönöm a válaszokat!
A gázkazán beüzemelésére számolj alaphangon 650-700e, ebbe nincs benne a fűtési rendszer . Jelen pillanatban a fafűtés kb 1.5* 2* drágább a gáztól, ezzel számolj. A fát CSAK köbm -re rönkben, erdészettől szabad venni, 2évig szárítani, a padlófűtés rákötése vegyes kazánra - vagy hőcserélőn keresztül vagy rendesen inhibitorozva mert különben pár és alatt eliszaposodik. Puffer nélkül van embered aki eteti a kazánt? A puffer + költség.
Ha nincs időd fűteni inkább szigetelj és fűts gázzal. De ha van időd akkor is .
Szerintem inkább az épület előtti főelzáróig ingyenes.
pl. az egyik ingatlanomon jön a gázvezeték a föld alatt az épületig. Itt felszáll egy főelzáróig. Innen ágazik kettő felé, mivel a telken kettő lakás van. Az egyik vezetéke kb. 8 m a mérőig a másiké 15 m a másik mérőig.
Időben is máskor készültek. Az egyik 91 -ben, a másik 98 -ban.
Ha tudsz szerezni olcsó fát, és 2 évre előre be tudod tárazni, akkor gondolkodj vegyeskazánon. Padlófűtéshez mindenféleképp kell puffer, ha vegyessel fűtesz, mert különben lesz egy kátránygyárad.
Nálam a szobában is padlófűtés van, és padlószőnyeg. Én biztos nem tennék a szobába radiátort.
Jelenleg gázzal sokkal olcsóbb fűteni , mint fával. Azt mérlegeld, hosszútávon, /5-10 év/ melyiket tudod olcsóbban üzemeltetni.
Vegyes kiépítése 500 ezernél kezdődik. Ha falegázosító kazánt teszel be, akkor 1 milla.
Az Ariston kazán és a Cube termosztát közötti vezetéknek mindenképp árnyékoltnak kell lennie, vagy sima 2 eres vezeték is jó erre a célra ? Messze az előírt 50m-en belül lennék (max. 15-20m).
Hát igen nem a miénk még a ház, de csak az utalásra várunk, mert minden egyéb rendben van már ezért tervezgetünk.
Előbb ismerjem meg... Ehhez jelen esetben azért nincs úgy "kedvem($)" mert, mint írtam eléggé fel kell újítani, mert le van élve és nem akarok le járólapozni majd 2 év múlva kiköltözni és feltörni, mikor jelenleg üresen áll. A mostani rendszert azért akarom le cserélni, mert több helyen lyukas a cső és úgy van ragasztózva hegesztve stb és hát... én nem szívesen nézném el. A garázs egy mellékes kérdés volt, hívok majd statikust (ha jól tudom Ő meg tudja majd mondani) és utána csinálom meg. Arra én is gondoltam, hogy a garázs mennyezetét szigetelem, de mivel lesz padlófűtés és a felső szinten is ez megemeli a padló szintjét és így nem kb 10-12cm beton lesz hanem "csak" 5 a szigetelés miatt. Lehet, hogy rosszul gondolkodom ezért kérek tanácsot. Visszatérve a fűtésre. Itt azt szeretném kérdezni ki mit tanácsolna. Mint írtam jelenleg vegyes tüzelésű van. Kell hozzá puffer a padlófűtés miatt vagy lehet vele anélkül is, mert a jövő telet már gázkazánnal akarom fűteni... Itt arra gondoltam, hogy a rendszert a kazánházban kialakíttatom és majd meg veszem a kinézett kondenzációs gázkazánt. És akkor ezzel kapcsolatban a lényeg... pénzügyileg megéri most "bajlódni" a vegyessel meg 2 fűtést csináltatni stb.. vagy egyből csak gáz és kész? Megéri a radiátoros+padlófűtés vagy felejtsem el a radiátort (és padlószőnyeget) és mindenhova padlófűtés? Nem tudom melyik miként érné meg, illetve mert csak vegyes tüzelésűvel volt dolgom gázzal nem.
A szivattyúk fogyasztása meglehetősen elhanyagolható valóban, azon aztán nem aggódom.
Az egy jogos pont, hogy hiába ilyen átkötéses megoldással SZIV2 tudna üzemelni végre rendesen, de végeredményben SZIV1-nek is ugyanakkor üzemelnie kéne SZIV2-vel párhuzamosan, hogy a kazánban megforduljon a víz. Ami anyagilag lényegtelen üzemeltetés oldalról, de a megoldáshoz újabb kábeleket kéne kihúzni , ahhoz, hogy a kisház hőigénye kapcsolja a kazánt és SZIV1 és SZIV2-t. A nagyház szobatermosztátja meg ha jelez, akkor SZIV1 és a kazán kapcsoljon. Szóval a végén akár ez a megoldás is utólérheti a külön csövest árban. Körbe kell kérdezni árajánlatokat, ahogy írod.
Szóval jogos, igen a külön csövezés lehetne a legideálisabb akár természetesen.
Illetve a nagyházba kéne mindenhova termosztatikus szelep minden radira (vagy a felszállókba valami motorizált elzáró), hogy azt ne fűtse mindig akkor is a rendszer, amikor csak a kisház kér hőt, de azáltal SZIV1 is üzemel és ha nincsenek lezárva a nagyház radik, akkor valamennyi vizet átnyom rajtuk. Az meg akkor épp felesleges volna.
(Ahol a szüleim laknak mostanság, az kb. új építésű ház, ott is zenél a rendszer, pedig kis kiterjedésű. Az is lehet persze, hogy csak nem lett a kazánba épített szivattyú lejjebb csavarva a szervízmenüből. Tekintve, hogy miféle gányok voltak arrafelé ezen nem lepődnék meg, hogy feleslegesen teker keményen.)
Szóval megy egy SZIV1-el, csak tényleg hangos. Mondjuk leállításkor hall az ember egy pattanást a rendszerből. Lehet van itt más gond is, pl. a tágulási le van eresztve vagy hasonlók (az is lehet, hogy az normális). Annak az üzemelési zajra nem kéne kihatással lennie mondjuk.
"Másik mellékes kérdés... a 2 hálószoba alatt van egy kb 25nm2 garázs amit 6cm lépésállóval akarok szigetelni illetve ide is 5cm beton jön, hogy a padlófűtés miatt ne legyen lépcső. Ki fogja bírni a terhelést így pluszba? "
Kétszintes egyedülálló házat garázzsal csak az elmúlt 50 -60 évben építettek. Remélhetőleg olyan födémmel , ami plusz 5 -6 cm beton terhelést kibír.
A garázs belmagassága is legalább 2 méter, ha több szerencse, így oda alulról mehet sok sok hőszigetelés. A meg könnyű !!!
"Remélem minden lényeges részt le írtam..." jó munkához sok info kell akár 2 -3 oldalon is !!
Anno 11 éve egy 18 nm-es szobában lett padozat csere, nem padlófűtés miatt, hanem az átkozott könnyező házigomba miatt.
parketta fel, vakpadló és párnafa fel, kihordva,
Volt vagy 15 cm -es homok ágyazat, mind kitermelve a betonig az kb. 2,3 m3 vagy 40 talicska.
A nyers beton letisztítva és pb. palackos lángszórós disznó perzselővel lefertőtlenítve. elment egy fél palack gáz.
A nyers betonra bitumenes vízszigetelés - olvasztott bitumen , rá csupaszlemez,. rá újabb bitumen, majd újabb csupaszlemez. Még szerencse hogy maradék volt.
Nos a z így vízszigetelt 'medencébe' száraz hőszigetelés 15 cm, mad rá OSB nut -féderes lapok 18 mm -es . rá 2mm hab - rá a laminált.
Ez került akkor cirka 100 eft ba úgy hogy 3/4 -ét sk. végeztük. Vásárolva a hőszigetelő anyag, az OSB és a laminált lett. Az un. klikkes laminált kifogott rajtam , így azt 2 fiatalember rakta le 15 eft ért 3 óra alatt, majd folytattam a szegő léccel, az is volt vagy 4 eft.
Ja a hidegvíz egy olcsóbb megoldása, a belépőre rakni egy nyomáscsökkentőt amin mondjuk 2 barra állítod a nyomást és az már " talán " akkor nem rázza a rendszert .
Egy 20L-es légtartályt a tetejére légtelenítővel bekötni átmenőbe a hidegvíz bejövőre és ótt kimenne a nagyja a levegőnek, csak a légtelenítő nagy legyen.
Tudok drágább megoldásokat is , hidegvizes megszakító tartály, és abból hidrofórral látni el a házat.
Te vagy ott a ház " mellett" , ide még képet sem raktál fel, hát látatlanban???? és ha azt mondjuk csináld meg és összerogyik?? kapsz majd innen válvonogatást.
többféle padlófűtési megoldás van, de mind fájni fog.
Uponor nak van egy rendszere ami belefér kb 2cm-be, talán ez a legvéknyabb, de ez alá is ildomos lenne szigetelés oda ahol nincs alatta lakott helység.
A többi mind 5-7cm +alá a szigetelés.
Azt el ne felejtsd , hogy mivel szétosztod a rendszert padló és radiátoros fűtésre ez tovább drágítja a dolgot.
Én a visszacsapó és az óra közé tennék egy 10-20 literes tartályt is a tetejére egy légtelenítővel. Van olyan, ami a 6 bart is elbírja. A tartály közepén jönne be a víz, az alján menne tovább a házhoz, és a tetején lenne a légtelenítő.
" hogy te sem ismered a szerkezetét " na ja meg sok mindent nem ismer a házból.
Megismerni és igény szerint dönteni.
pl az a padlófűtés ha 50 - ha 70 nm, ott fel kell törni a padozatot , majd a fűtési csövek után visszaállítani azaz újat építeni. Csak az lehet akár 500 eft és akkor a többi ???
Tehát van egy ház, ami ugyan még nem a tiétek, de már tetőtől talpig átalakítanátok. semmi akadálya, pénz kérdés az egész.
Mondjuk praktikusabb lenne előbb a megvétel után ki próbálni.
Egy vegyes tüzelésű kazán a rákötött öntöttvas radiátorokkal lehet jó is és lehet rossz is.
mindenesetre a kazánt állandóan pakolászni kell. Hogy kevesebbszer legyen rá lehet a rendszerre kötni egy nagy puffertartályt így valamivel komfortosabb.
Gondolom a tüzelő tárolás megoldott.
a mikro környezetemben sokan vannak akik a kb. 40 éves --- sőt van egy ahol a 45 éves rendszerüket átalakították gázfűtésre, maradt a régi fűtési rendszer és idestova 15-20 éve zökkenőmentesen működik. Már persze azt akit irritál a vastag cső, az kitalál mindenféle elméletet, hogy az miért nem jó.
Lehet persze kidobni az egész fűtési rendszert és új vékonycsöves rendszert kialakítani, de az kb. 2 - 2,5 millió ft.
Mondjuk egy újonnan birtokba kerülő háznál nem árt annak a hőfogyasztását sem megismerni. ennek sok útja van. Pl. van e rajta hőszigetelés , az vajon milyen vastag. Aztán elkérni az eladótól az un. energia tanúsítványt, azon is lehetnek adatok, persze azt azért kész pénznek venni nem szabad. na meg rákérdezni az eladótól, hogy mennyi fűtőanyagot használ évente ?
Tehát ismerni kell az a házat... a szétverés előtt.
Konkrét kérdés a garázs feletti részre . :a garázs mennyezetére a hőszigetelés, de kell a padlóba is, majd amikor odaértek.
Nagy vonalakban az árakról .
Ilyen munkára kell először is egy terv ( ami lehet fejben is, csak azt elfelejtjük más nem lát a fejünkbe ) ).
Tehát a terv : mit, miből, hová, milyen mennyiségben - rajzon, szövegben.
Ez alapján kell egy tételes költségvetés.
Az pedig a terv alapján hogy mit , mennyi és milyen anyagból, mennyi óra alatt. Ha kész ez a tételes költségvetés, azt be lehet árazni.
itt is van kétfelé ágazás. beárazza a tervező vagy az aki ért hozzá és felkérnek … kijön egy ár. nos az nem szentírás az csak egy tájékoztatás, hogy vajon mennyibe fog kerülni. legyen egy előzetes irány ár.
Aztán azt a tételes költségvetést beárazza a kivitelező, hogy ő mennyiért végezné el. ha nagy az eltérés akkor kell tételesen vizsgálni miért ??
Egy ilyen már beárazott költségvetés állhat 60 -80 tételből, kezdődik a bontással és a bontási anyagok elszállítására a végén pedig az üzembehelyezéssel addigra már csak a fűtésnél a 2,5 millánál tartotok. ja ez még csak a kivitelező által adott beárazott költségvetés amit ha elkezdenek az is változhat sok minden miatt, anyag hiány, koncepció váltás, szervezésből adódó csúszás stb.
Szóval . megismerni a házat annak, hőtechnikai tulajdonságait, majd egy elképzelés, annak papírra vetése... ez a terv, a terv alapján költségvetés annak, beárazása két irányba, a kivitelezővel történő beárazás alapján szerződés és kezdődhet a munka.
Sok pénz és sok odafigyelés.
Természetesen a modern fűtés a gázfűtés modern kondenzációs kazánnal, vékonycsöves rendszerrel, jól méretezve, jól szabályozva és egy jólszigetelt házba.
Vissza a vastagcsöves vékony csöves rendszerre. Az egyikben van kb. 600 liter víz a másikban pl. 100 liter.
No most azon elmélkednek , hogy a 600 literbe több hő kell. Így vagyon, de mi az a 200 tonnás házhoz képest ? Addig nem jutnak el soha.
Sziasztok! Talán ti tudtok érdemi választ adni a problémánkra. Magasan van a házunk. Mi vagyunk az utcában a végfelhasználók, cca 250 méterre van az előttünk lévő ingatlan.. Elég sokszor előfordul, hogy csőtörés vagy egyéb vízszolgáltatási probléma miatt nincs vizünk. Amikor újra ráengedik a rendszerre a vizet, nálunk hosszú időn keresztül köpködnek, prüszkölnek a csapok, rángatóznak a falon kívüli csövek és szerelvények. Szinte csak levegő érkezik a csöveken jó darabig. Rettegek minden vízszünet után. Már többször kiugrott a WC-be menő cső alul amikor ilyen eset után használni akartuk. A bojlerból visszaáramlik a forróvíz is ilyen esetekben. Tegnap éjjel sem volt víz a faluban. reggel mikor rendbe hozták és megindult a csövekben a víz, bizony nálunk a fürdőben majdnem összes kötésnél folyt a víz . A tégla burkolatot több helyen ki kellett bontani, mert szivárgott a kötésnél, vizes volt a tégla. Mit lehet ellene tenni? ha most nem vagyunk épp itthon, elázott volna a ház. Előfordulhat, hogy a földben a bejövő ágon is szétcsúszhattak a kötések?
Segítséget és tanácsot szeretnék kérni tőletek! Folyamatban van egy 2 szintes családi ház vétele. Teljesen felújítandó, ide értve a fűtés rendszert is ami jelenleg vastag vascsövekből áll vegyestüzelésű kazánnal, vegyesen lap illetve öntöttvas radiátorokkal. Szeretnénk padlófűtést, illetve a hálószobákba radiátort(ide padlószönyeget akarunk). Kb 70nm2 lenne a padlófűtés és 5 lapradiátort szerenénk összesen. A kérdés az lenne melyik érné most meg jelen esetben? Gondolataimban valahogy úgy fogant meg, hogy maradna a vegyestüzelésű egy darabig és majd pluszba egy gázkazánnal lenne kiváltva(tartaléknak a vegyestüzelésű maradna). Mi kellene most még pluszba ahhoz, hogy a jelenlegi vegyestüzelésűvel mennyen a dolog? Vagy inkább ne gondolkozzak a vegyestüzelésűbe? Nagy vonalakban anyagárban mennyire jönnék ki a vegyessel illetve a gázzal? Illetve az is játszhatna, hogy a csövezés része most ki lenne alakítva utána már csak a gázkazánt kellene megvenni és rákötni...?!
Tudnátok esetleg tanácsot adni benne? Jelenleg a kihozatalban a jól működő kölcséghatékonyabb lenne jobb, mert van egyéb nagy dolog is amit fel kellene újítani...
Másik mellékes kérdés... a 2 hálószoba alatt van egy kb 25nm2 garázs amit 6cm lépésállóval akarok szigetelni illetve ide is 5cm beton jön, hogy a padlófűtés miatt ne legyen lépcső. Ki fogja bírni a terhelést így pluszba?
Ha működik, akkor semmi gond. De mintha hangos lenne, bár én ezt nem hallom.
Volt egy autóm ami meglehetősen hangos volt, a kollégám azt mondta, nem az autó hangos, hanem a rádió halk. Ugyan ezt a te esetre is lehetne alkalmazni. :-)
Igyekszem megfontolni mindenki válaszát, aztán majd csak kialakul... :-)
Igazándiból az is lehet, hogy a "nagyház" igazűn csendes nem lehet. Túl közel vannak a szivattyúhoz a radik és végig acél csövezés van, mag a "kisháznál" ötrétegű javarészt. Szóval a nagyház acélcsövei lehet a rezgést is közvetítik eléggé és így csoda halk nem lehet a helyzet. Persze ez lehet hibás fejtegetés.
Szia Wattocsak.Most látom hogy kicsit félre nyomtam az email címem este.Amiért bocsánat. Küldtem egy emailt az elérhetősegédre.Köszönöm szépen előre is ha tudsz segíteni.
Rendben, akkor végeredményben kell egy opció, ami az átkötés ellenállását szabályozhatja, illetve bizonyos esetben kizárhatja az átkötést teljesen. Pluszban az átkötésbe visszacsapó nem kell?
Illetve a két másik narancssárgával karikázott szelep milyen célre lenne ott?
Köszönöm válaszát előre is!
Elnézést a sok kérdésért, csak szeretném megérteni a rendszert. Az átkötést azt hiszem értem, hogy az akadályozná meg, hogy SZIV1 rákényszerítsen áramlást SZIV2-re... de az a két szelep nem tiszta még.
Köszönöm szépen! Jogos, valóban, ha ott is meg tudják oldani hang nélkül, akkor nálunk is meg kéne valahogyan.
Átgondolom, hogy lehet-e nálunk védülis külön fojtókat rakni az előre és visszatérőre, netán még a pincében a párhuzamos ágak kezdeténél. Illetve persze a szivattyú fordulattal is lehetne játszani többet, ahogy Ön mondja.
Érdeklődni szeretnék, adott egy Buderus Logano g124x kazán HS2105 vezérlővel, és egy Logalux SU 160 álló melegvíz tároló. A bekötési rajzokon két szivattyú szerepel, egy fűtés keringtető szivattyú (PH)fűtés körön, és egy tároló töltő szivattyú (PS) a melegvíz tároló körén. Ez azt jelenti, hogy csak két szivattyúval lehet megoldani egy fűtéskör és a melegvíz tároló bekötését? A kazánon a tároló és a fűtéskör előremenője külön csatlakozás, és a visszatérő ág közös, amit egy T idommal kell megvalósítani.
Ez a tároló töltő szivattyú egyáltalán micsoda, az nem elegendő, ha a már közös visszamenő ágban van egy keringtető szivattyú.
Egyáltalán a kazánban valami szelepet vezérel attól függően hogy melyik kört szeretné fűteni?
Nem mókányolni szeretnék, csak megérteni a számomra egyenlőre nem érthetőt.
Ha beigazolódik, hogy a légtelenítőn keresztül szív levegőt és az okozza, akkor felülre helyezve már nem fog? Ha van türelmetek elmagyaráznátok, hogy miért nem? Ha ez megtörténik és megszűnik a problémám, akkor is át kell rakni a szívó oldalra? Lehet belőle hátrányom ha így marad?
Fel szeretnék készülni érvekkel, ha alakítani kell a dolgon. És köszönöm, hogy foglalkoztok a problémámmal!
Ez igaz. Bevallom erre nem gondoltam! Távolra kerültem a kivitelezéstől. Sajnos. Vagy hál istennek? Egyre inkább felcserélném az egeret egy hideg és nyirkos kazánházzal. De be kell látnom, hogy vén vagyok hozzá.
Ha a hölgy nem jelentkezik, akkor nem tudom elküldeni a kollégám telefonszámát.
Az a rendszernyomás jó, mert a tartály előfeszítő nyomása 0,8-1,0 bar szokott gyárilag lenni. Ami még zöröghet, az a levegő. Szerintem a tartály felszerelése után lett a rendszer feltöltve és nyomásra beállítva. Viszont az a cső amire a tartály került, az nem lett légtelenítve és a tartály vízoldalára nyomták be a csőben lévő levegőt. A tartály mellé kéne tenni egy légtelenítőt ahogy Kapocska javasolta.
Ennyi cucc van csak, amit látsz a képen. A kazán alá be van még építve egy iszapleválasztó és annyi. Volt itt a szerelő is, de tippje sincs mi lehet. El vagyok keseredve, pár hét múlva jön a baba és már most sem tudunk pihenni... amíg ez a tartály nem volt beépítve semmi gond nem volt, csak annyi zúgás volt amíg kapcsolt a szelep (meg ha ment a padlófűtés szivattyúja), most meg a legváratlanabb pillanatokban mintha ránk akarna dőlni a ház. Tegnap este fél 11, fél 1 és hajnali 5...
Nem lehet hogy a tartály levegő oldali nyomása magas? Magyarul a víz nem tud bejutni a tartályba csak amikor a szivattyú rásegít és ezért zenél benne a gumimembrán?
Ettől nagyobb rendszerek is működnek egy szivattyúval gondolj csak a lakótelepekre. Ott sokkal távolabbi radiátorok is vannak és mégis elegendő egy szivattyú. A közelebbi radiátoroknak sem lehet nagyobb fojtása mint a te radiátoraidnak.
Amúgy egy pontos hidraulikai méretezés sok mindenre választ adhat és ad is. Ezt tapasztalatból mondom, párat már átrágtam mint a tied. Ha nagyot kell fojtani, akkor azt meg lehet tenni a visszatérőn és az előremenőn is egyszerre is. Azaz a fojtás egy részét az egyik szelep veszi át a maradékot a másik. Így biztos nem lesz zajos a rendszer. Amúgy lehet a rendszer hőfoklépcsőjével is variálni. Ha nagy a dT, akkor kicsi a tömegáram, ergó kisebb a sebesség is.
Ja és nem csinálja minden alkalommal amikor kapcsol, napi szinten kb 3-4x. Ezért is vagyok gondban, mert nem tudom szándékosan előidézni és figyelni honnan jöhet a zaj. Megpróbálom elzárni a légtelenítőt holnapig, hogy úgy mi a tapasztalat. Ha az megoldást jelent, akkor mit kellene változtatni a rendszeren, hogy legyen működő légtelenítőm is a radiátoros körben?
Sajnos nem tudom jól elmagyarázni milyen hangot ad, de egy rugalmas felfogatás biztos nem segítene, mert nem egyszerű remegésről van szó. Leginkább egy működő légkompresszorhoz tudnám hasonlítani, zúg az egész ház tőle.
Sajnos szándékosan nem tudtam előidézni, mikor hallom és odarohanok már vége, mert csak 2-3 másodperc éktelen zaj :( Nem ér a falhoz, van mögötte kb. 4-5 cm.
Köszönöm mind Wattocsak és Kapocska hozzászólásait!
Wattocsak: Ebben a rendszerben irdatlan nagy különbségek vannak a párhuzamos körök ellenállása között, nagyon ezt számolgatni nem kell szerintem (simán lehet tévedek persze). A kisház is egy párhuzamos kör végülis, de a nagyház különböző szobái is ugyanúgy. (A kisházon belüli körök annyira nem érdekesek, azok mind messzi vannak, hosszú csövekkel bekötve. ellenállásuk hasonló)
A komoly eltérést szemléltetve: a kisház végülis javarészt nem gravitációs csővel van kötve és mondjuk 50-60m a legtávolabbi radiátor és a kazán között a csövezés. Ugyanakkor akár a fürdő akár a konyha esetében ez a távolság 5-6m és javarészt gravitációsra tervezett csőméretekkel van kötve. Ahhoz, hogy a mértékadó kisház körben kellő áramlás legyen keményen fel kell a SZIV1-et csavarni. SZIV1 simán mehetne minimumon kb, ha csak a nagyházat kellene ellátnia.
A párhuzamos körök miatt ilyenkor rettenet nyomásesésnek kell lenni a konyhában, fürdőben, nappaliban. A jó drága, minőségi Danfoss termosztátoknál is van javaslat, hogy milyen legyőzött nyomásesésig nem zenélnek. Érzésre itt minden zenélne már. Több mint tízszeres ellenállás különbség van érzésre a leghosszabb és legrövidebb kör között, ez egy ilyen egészségtelen rendszer.
A kisháznak teljesen korrekt, jól méretezett rendszere van. Annak nincs hangja, ott a kisházon belüli (rajzon nem részletezett) körök jól ki vannak egyensúlyozva. A nagyház az, ami keményen gányolt, szocializmusban született, utólag foltozgatott, gravitációsból lett zárt keringetett. De még az is menne korrektül, hogyha nem kéne a kisházat is üzemeltetni párhuzamosan vele. De így együtt az ellenállások ilyen mértékű különbözősége miatt vagy a kisházba nem jut elég térfogatáram (alacsony szivattyú fordulatszám mellett) vagy zenél a nagyház a nyomáseséstől, ami fellép azokban a körökben.
Amúgy a rendszer működik, kifűthető mindkét ház, "korrekt" (leszámítva a nagyházban való zajt). Ahogy írod ez a nagyház radiátorainak sarok és "fő" szelepeinek szinte maximális fojtásával van elérve jelenleg. Csak a hangzavar kissé kellemetlen. A fő szivattyú (SZIV1) direkt úgy lett betéve, hogy egymaga ellátja mindkét házat, maxra felcsavarva.
SZIV2 létező beépített szivattyú (valami jobbféle WILO régebbről), korábban volt aktív amíg a kisház nem gravitációs rendszere volt belegányolva a nagyház gravitációs rendszerébe. Jó ideje nincs használva, a bypass-en megy a víz, SZIV1 keringeti mindkét ház teljes térfogatáramát. Mindezt a nagyház zajossága mellett persze.
Komoly beruházást nem feltétlen ér meg ez a rendszer így, mert pár éven belül drasztikus átalakítás lesz. Az ár önmagában nem gond, ha magas, amíg jó az ár-érték aránya, de rövid időszakra nehezen jönne ki egy nagyobb beruházás megtérülése.
A kérdésemet főképp kíváncsiság hajtja és az, hogy ha van egyszerű megoldás, akkor azt még lehet bevállalnám.
Kapocska: A SZIV2, kisház szivattyúnál (ami nincs használva manapság, ahogy fentebb fejtegettem Wattocsak-nak) csupa golyós elzáró szelep van, MOFÉM hagyományos semmi extra. Tudtommal azokat szabályzásra nem szabad használni csak elzárásra.
Akkor Te spéci szabályzásra használható szelepet raknál az új bypass ágba?
Be van kötve a két szobatermosztát a vezérlőbe. Kimenet a két zónaszelep (Honeywell 4013), a padlófűtés cirkulációs szivattyúja és egy madzag a kazánba.
Nekem a fűtési rendszerem nyitott és fekete acélból készült, az 1930-as években. Nekem van iszapleválasztóm amit rendszeresen megnyitok. Direkt vettem egy sárga lavórt és abba engedem a vizet, hogy jól lássam mi jön ki belőle. Eddig sosem láttam benne szennyeződést és a víz is olyan tiszta mintha most töltöttem volna bele.
És mitől van ez a rezgés? Annyi változtatás történt, hogy ahol a légtelenítő van bekerült egy T idom, arra a tartály pluszba. Amíg nem volt ott a tartály soha nem volt ez az elviselhetetlen hang.
Sajnos nem tudok vitatkozni, a többségnél csak az ár a döntő. Az sem baj ha szart kap érte, csak olcsó legyen. Jelen esetben elképzelhető, hogy a sok (egy óra) számítás után a plussz csővezeték kihúzása a megoldás.
Van egy nettó 84m2 10,5x10,5m lakóházam, amit felújítottam így:
Padló: 6cm eps (nem tettem többet, mert az ajtó áthidalókat nem mozdítottam és így 190cm a szabad magasság)
Fal: 2 oldal B30 tégla, 2 oldal kisméretű+10cm grafitos EPS (nem tudom hogy votl-e benne grafit, de szürke volt, 20cm-t raktam volna de a szomszéd nem akart többet, mert nem tudott beállni a kocsijával így sem a keskeny telkére)
Födém: vasbeton, tégla béléstesttel+15cm kőzetgyapott (kaptam a szigetelést)
Nyílászárók: műanyag 3 rétegű üveggel (a fa 2x drágább lett volna, hiába szebb, jobb)
Fogyasztás: fűtés+melegvíz, 1. év 830m3 100.000Ft, 2. év 740m3 73.000Ft
Teljesen elégedett vagyok vele, kiváló hőérzet mindenhol, 10 perc teleablakos szellőztetés után is 20-21 fok marad.
Nincs favágás, tárolás, szemetelés, fagyoskodás leégés után, begyújtás elfelejtés, tűzveszély, füst
Majd, ha vissza nem térítendő állami támogatást adnak a napelemre, akkor lehet átváltok egy elektromos kazánra.
Egyébként szeretek fát vágni, így segítek Apámnak.
Miért barnás-szürke a fűtővíz?
Ugyan nincs iszapleválasztó, de nincs a rendszerben semmi csak a padlócső, a kazán belseje és az elosztók, csatlakozók amik rézből vannak. A beüzemelő és a szervizes (mert kihívtam, hogy vizsgálja felül 2 év után) is azt mondta így normális, valamennyit kivon a rendszerből és beáll a PH, ha újat teszek ugyanúgy beszürkül a víz.
Segítséget szeretnék kérni: frissen került beépítésre a rendszerbe egy tágulási tartály, mert a kazánban lévő kicsinek bizonyult. Mitől lehet az, hogy időnként, amikor nyit a radiátor kör zónaszelepe és indul a kazán a tágulási tartálynál nagyon hangos, remegő, csörgő hangot hallatt pár másodpercre. Jobb hasonlatot nem tudok, olyan hang, mint egy légkompresszor. Éjjel felriadunk rá annyira hangos és nappal sem kellemes. Úgy veszem észre, hogy akkor csinálja, mikor a kör jelentősen lehűlt.
Szia !Köszi a válaszodat!Ö azt a gáztervet hiányolja amin a régi készülék szerepel és az nincs meg mert csak olyan lett meg amin 30 éve konvektor szerepel mert a régi IKV a központi fűtés átalakítást nem jelentette be anno.Amikor bejött végig nézte a bejövő gázcsövet és közölte hogy neki ez gyanúsan kicsi.Noha a kéményes amikor meglátta egyből közölte hogy régi bekötés de jó.Mikor meg akartam mutatni neki a régi kéményes papírt hogy nézze meg nem valótlant állítok közölte hogy öt az nem érdekli.És egyszerűen lövésem sincs hogy honnan akasszak le egy normális embert akit megfizetek csak már jussunk előbbre.Azért írtam ide hátha valaki tud valamit.Mikor a gázművekkel beszélek csak azt mondják hogy az oldalukon találok szerelőt.Amit írtál vizsgálatot a festékről hol kell kérvényezni?Egyáltalán ez előbbre tudja vinni az ügyem?Nem tudod hol tudok még ilyen gázszerelőt keresni?Mert még azt tanácsolta hogy hagyjam majd elfelejtenek mert a kéményes engedélyt már leadtuk és a kéményesek részéről megszűnt az életveszély.Tény és való fél éve nem macerálnak.De nyugodtabb lennék ha befejeződne pozitívan ez az ügy ha már ennyit belefektetem.
Szerintem a leírásod alapján a második szivattyú nem kell! Helyette egy pontos helyzetfelmérés, azaz a hidraulika számítás megmutatná a helyes irányt. Ebből szerintem szinte biztosra veszem, hogy ha nincs nagyon aláméretezve a kisház fűtési vezetékei, akkor bontás nélkül megúszható az egész attrakció!
Mira alapozom? Az első házad elmondásod alapján gravitációs fűtésű volt, ergó a vezetékeknek "nincs" ellenállása a tehát a radiátorokat kell nagyon megfojtani. Erre csak minőségi szelepek kellenek, nem valami olcsó vacak. A kisházban is érdemes szelepcserében gondolkodni, de ott a másik irány kell, alacsony ellenállású. Ezekre a kérdésekre a hidraulikai ismertetek birtokában lehet választ adni.
Komoly tétben fogadnék, hogy ezzel bontás nélkül megvalósítható a dolog. Tételezzük, fel, hogy a kisház hidraulikája csak kicsit van elb...va :-)
Ha új vezeték kell, akkor sem gondolom, hogy kellene egy másik szivattyú.
Nem akarja itt valaki nekünk megcsinálni rendesen? :) Hivtam a szerelőt 'majd" jön valamikor...
Egyébként a potszivattyu a hidrovalton keresztül elszívja az eloremeno vizet és a visszatérő ág meleg az osztó gyűjtőn is. Az eloremeno a hidrovalto után hideg.
Akkor azért fogyaszt annyit a kazán? 30-40 köbméter elmegy naponta. A falon 14cm szigetelés és a padló alatt is 14cm van.
-Ezt jó hallani, hogy akkor kulturáltan meg lehet ezt oldani relatív olcsón. Ez a megoldás végülis felfogható a "szegény ember hidrováltójának"?
-Végeredményben a vastag pirossal bekarikázott szelep az egy "visszacsapó szelep" lenne amúgy? Vagy egy olyan szelep ami szabályzásra alkalmas, amin manuálisan állítanám az ellenállást be megfelelőre?
-Illetve az opcionálisan javasolt külön cső kiépítést meg nagyjából sematikusan a most berajzolt narancssárga vonal jelentené?
A melegvíznek van egy olyan jó tulajdonsága, hogy könnyebb a hidegvíznél. Ha felülről kötöd be az előremenőt és a visszatérőt, akkor kb negyedéig, harmadáig lesz meleg a felső fele, és a melegvíz már távozik is. Az alja pedig hideg marad.
Vannak a netet termokamerával készített képek, hogyan áramlik a melegvíz a radiátorokban.
A radiátorokat mindig úgy kötik be, hogy a visszatérő a radiátor alján van. Az előremenő pedig vagy alul a másik oldalon, vagy felül a másik oldalon (átlós), vagy felül ugyanazon az oldalon.
A legtöbb fűtésszerelő az átlós kötést mondja a legjobbnak, az én tapasztalatom, hogy ha alul két oldalt van bekötve, ugyanolyan jó.
Egy probléma megoldásban kérem segítségetek. Történetem röviden. Pár éve egy szerelő gyűjtő kéményes társasházba cserélt kazánt nálunk. De az idén tavaszi kéményseprő ellenőrzéskor kiderült, hogy átvert és nem jelentette le. A kéményseprők felszólításának eleget téve béleltetünk és megkapta a készülék az engedélyt és kék matricát is novemberben.Mivel folyamatosan várnunk kellet a kéményesek miatt azért húzódott el idáig. Mivel a készülék már áprilisba fent volt így a kondenzációs törvény ránk még nem vonatkozót. Katasztrófa védelem boldog, kéményseprők boldogok, de a gázművek még nem. Ugyanis le kéne, még jelentetni egy egyszerűsített gázkészülék cserét nekik. Amihez azok a szerelők akikkel beszéltem kérnek a régi cirkóról gáztervet. Próbáltuk ki kérni de sajnos több 10 éve a régi IKV nem jelentette be hogy a konvektoros lakást átalakította melyre most derült fény. Amivel bizonyítani tudom, hogy itt ugyan olyan paraméterű készülék volt az a 2013 ig visszamenőleg kéményseprő papírok amin fel van tüntetve még a régi készülék típusa is. Minden gázszerelő, aki regisztrált elutasít vagy több 100 ezer forintos kondenzációs kazáncserét mond .Tudom hogy pénzbe kerül ez is de már anyagi kapacitásom nem enged meg egy ilyen beruházást. Ami sokkol hiszen most béleltetem és minden hol azt mondták hogy ezzel hivatalossá tudom tenni. És a gázművek is csak egy egyszerűsített gázkészülék cserét vár hogy hivatalosan is nyilvántartásba kerüljünk. Szeretném megoldani hiszen nem szeretném ha lezárnák a gázt mivel súlyos beteg férjem van .Ha valaki tudna ajánlani olyan embert aki segít vagy valami megoldást azt nagyon megköszönném.
Így a lentebb tárgyaltszivattyús-hidrováltós kérdéssel kapcsolatban egy újabb kérdés merült fel bennem, ami nem nagyon hagy nyugodni az otthoni rendszeremmel kapcsolatban.
Az alábbi rajzon látható módon két keringető szivattyú (SZIV1 és SZIV2) van a radiátoros fűtésrendszerben.
A "fő ház" kazánja fűti ki földbe fektetett csöveken át a melléképületet is. SZIV1 elég nagy emelőmagasságú és képes kellő mennyiségű folyadékkal ellátni a kisebb házat is (kb 50-60m-re van a legtávolabbi radiátor így a kazántól). Ámde szerintem emiatt az ilyenkor fennálló nagy nyomás miatt a nagy házban igen hangosak a szelepek. Zenél a rendszer. A legnagyobb kör nyomásesése azonos lesz a kisebb körökével is ilyen párhuzamos rendszernél gondolom ez itt a probléma.
Szabad lenne-e SZIV2-t üzemeltetni egyáltalán, amikor megy SZIV1? Vagy egymással konfliktusba kerülnének? Most SZIV2 ki van zárva a rendszerből igazándiból... volt ez valaha gravitációs rendszer, amihez hozzá lett gányolva a kisebb ház keringetős rendszere, szóval szakmaiság nem feltétlenül van ezen rendszer minden elemében. Immár zárt keringetős rendszer az egész amúgy. Egyedül a hanghatás csökkentése miatt gondolkodtam el, hogy lehetne-e SZIV2-t üzemeltetni és kisebb fordulattal üzemeltetni SZIV1-et a "nagyház" kiszolgálására, ahol lehet, hogy emiatt végre halkabb állapotok uralkodnának.
Senki sem tervezte ezt, szóval vannak kétségeim...
Lehet, hogy hülyén gondolkodok (Kapocska erősíts meg benne :) ) , de nem rossz ötlet az a hidrováltó ott, ugyanis a kazán megállása után is tudja keringetni a vizet a padlóban. Bár itt nem tudom, lenne-e értelme. Ha pedig csak padlófűtés van, akkor elég lenne csak megfordítani a szivattyút, feltéve, hogy az osztógyűjtő szelepei tolerálják. Én a kazán és a hidrováltó közti csöveket cserélném fel.
Bosch Condens 2500W kombi gázkazánunk van melegvíz-tárolótartállyal kiegészítve, karácsony óta a melegvíz össze-vissza működött, leállt. Kihívtam a fűtésszerelőt, nem talált hibát, kihívtam a kazánszerelőket, akik rögtön mondták, hogy az NTC melegvízérzékelőnek nem tett jót, hogy vízben állt és 2 hónap alatt tönkrement. Azért állt amúgy vízben, mert egy szelep engedett a tároló tetején, szóval ez a fűtésszerelő sara.
A fűtésszerelő szerint az NTC érzékelőnek vízállónak kellene lennie.
Most akkor mi van? Valaki ért hozzá és tud segíteni, hogy ez az NTC érzékelő vízálló vagy nem? Valami gagyit adtak belőle vagy tényleg nem érheti víz?
Én csak egy olyan busz-szabványról tudok, ami valamelyest átjárást biztosít a gyártók termékei között (de ez sem 100%-os sajnos), ez pedig az OpenTherm. Az Ariston ezt tudtommal nem támogatja, csak a saját buszos cuccait.
És egyébként ha támogatná, akkor sem Kínából kéne rendelni, hanem megvenni az egyik jobb vezérléseket gyártó cég OT termosztátját (Honeywell, Siemens), vagy valamelyik kazángyártóét, amelyik konkrét típussal kapcsolatban jók a tapasztalatok (talán a Remeha gyárt jó OT termosztátot, iSense néven). Esetleg Nest. De ugye pont ez nem 100%, kizárólag az a biztos, ha a gyártó saját OT termosztátját rakod rá. Az OT csoportba tartozásért pengetni kell, és nem túl komolyak az elvárások a termékek kompatibilitásával szemben (a lényeg hogy a tag fizessen :) ). A mottó: csak ennyire nyíltra sikeredett, maradhat? :)
Egy újabb épületgépészeti üzemeltetési jellegű kérdéssel fordulnék hozzátok.
Automata légtelenítő ügyben.
Általában ezeknek a kupakja lezárt (órajárással egyezően becsavart) állapotban megszünteti a légtelenítő funkciót? És általában légtelenítő funkciót kikapcsolva kéne használni (kivéve fel vagy utántöltéskor?)? Olvastam, hogy bizonyos helyzetekben még ellevegősíthetik is a rendszert, ha nem vigyáz az ember és mindig nyitva tartja őket...
Van a házban ilyen számomra kibogozhatatlan márkajelzesű (ezt úgy teszteltem, hogy óvatosan lenyomtam az úszóját, némelyik sajnos nagyon lassan, de ereszt némi vizet, szivárog, az gondolom tisztítandó/cserélendő hosszú távon...?):
Illetve Afriso Primovent is:
Az elsőnél érthető, hogy lezár szépen, ha rá van szorítva a kupak. A másodiknál (Afriso) mivel elhagyhatatlan kupak van nehéz látni, hogy mi van a szerkezet belsejében, illetve gyári oldalról leírás sem volt nagyon hozzá vagy én nem találtam.
Az Afriso kilazított állapotban (óra járásával ellentétesen kicsavart kupakkal) légtelenít csak szintén? Azon állást csak feltöltéskor kéne alkalmazni? Sajnos erősen vízköves és mindig picit vizes. Szívem szerint elzárnám, csak akkor meg lehet nem fogja ellátni funkcióját. Az enyhe vízfolyás annyira nem tetszik nekem... emiatt ne kelljen már a normálisnál gyakrabban utántölteni a zárt rendszert.
Kapocska: Értem, én, mint elvonatkoztatott, igen valószínűtlen magyarázat jegyeztem meg ezt :-)
Annyira nem vagyok benne ebben a témában, de nem az volt "régebben", amíg nem voltak rendes oxigén diffúzió-mentes/ötrétegű csövek, addig voltak olyan padlófűtés csövek, amik engedtek oxigént diffundálni a rendszerbe és azt küszöbölték volna ki, hogy érintkezzen a rendszer többi részével? Ez persze manapság már haszontalan, de lehet, hogy valami múltbéli beidegződés... Nem akarok butaságot mondani, csak bennem ez merült fel.
Ha a kazán alatt lévő vízszintesen fekvő tárgy egy hőcserélő, ( már pedig az) akkor jól van bekötve a szivattyú. Azt is képzeld el egy kazánnak és a visszatérő ágból a kazánba kell szivattyúzni a vizet. Úgy ahogy Kaposka felrajzolta az irányokat.
Korábban már csatoltam egy képet a kazanunk bekötéséről és azt vettük eszre, hogy a kazán visszatérő ágán lévő szivattyú kifele húzza a vizet a gyári ami a kazán van van az megy tolja. Ez gyorsan kell orvosolni? A fűtésszerelot hivtam a beszabajzas miatt is, de nagyon húzza a száját.
Köszönöm szépen! Ismerve a kivitelezé milyenségét, ez ilyen házilagos bukóakna féle lesz. Mármint maga az "tisztítóakna" (160-as KG-PVC cső) az semmilyen, ámde előtte van egy hirtelen belejtés egy 45 fokossal és az "akna" aljában egy másik 45 fokos könyök, maibe becsatlakozik a bejövő 110-es cső. Végülis műküdik amúgy, szóval nem szólok semmit.
Köszönöm szépen a válaszokat Kapocskána, nagykunságinak, nixon70-nek, BJacának!
A méretezési térfogaátáram értékek DIN 1986-100, illetve gyakorlatilag EN 12056-2-ból jöttek ki (az ide vonatkozó MSZ vissza lett vonva, így az EN ami aktuális felteszem), gondolom van bennük biztonság is, bár mivel egyidejűséggel vannak csökkentve, ezért az meg épp elvesz a biztonságból kicsit. Figyelembe van véve minden rákötés mindkét házban. Oké ez egy ritkán előálló érték, de erre kell méretezni a vezetéket, nem tartós, hanem pillanatnyi maximum értékek tán.
A csatornadíj fizetés a vízfogyasztáson keresztül történik, vízórája meg mindenkinek van magának. Szóval azzal nem kellene, hogy gond legyen.
A fő probléma, hogy friss az aszfalt a ház előtt és feltörni csak új bekötésért nem lehet most pár évig jogilag, csak vészhelyzet és csőtörés esetén. Szóval az egyetlen út a már létező bekötés megosztásának látszik.
A tisztíítóakna a valóságban persze nem hivatalos előregyártott megoldás, hanem egy KG-PVC cső, hiába vannak létező előregyártott termékek ennek a másféle kivitelezésére.
Csináltam egy Paintes gyors metszetet, alább látható.
A szaggatott fekete az kérdéses, hogy most hogy van megoldva és vajon a bukása az a tisztító előtt kivitelezett vagy szimplán magasabban csatlakozik a tisztítóba a cső oldalt az kérdéses. Nehéz belátni addig. Szerintem a szaggatott a valós.
A piros lenne az új. Nem tudom, hogy van-e előírás a magasabb bekötésre. Én csak annyit sejtek, hogy nem célszerű szennyvízcsőbe ilyen bukást tenni, mert potenciális dugulás lehet ott.
A közösítést én a tisztítóaknába érkezve gondoltam volna. Egyszerűen oldalról beérkezik az új bekötés.
Fatornyos kisfalunkban is volt ilyen megoldás, hogy ne kelljen feltörni a betonozott kocsibejárót. A csatorna díját meg mindenki a saját vízórája alapján fizeti.
Egy apró kérdésem lehetne esetleg egy csatorna bekötéssel kapcsolatban az itteni Fórumozókhoz?
-Azt jól gondolom, hogy a bekarikázott szám az a tisztítóakna legalsó pontját jelöli (190.25m)?
-Ámde a ház bekötése (110 KG-PVC, 1 százalék lejtés) attól feljebb van jelentősen, elvileg 190.93m-en. Szabad ilyen "bukást" belevinni egy szennyvízbekötésbe a tisztítóaknán belül? Vagy ez direkt szándékos?
**A fő kérdés az lenne, hogy az itt látható 1+3,7m-es KG-PVC 160-as "fő bekötőcsőbe" (8,52 százalék lejtés) egy másik házat szabad-e bekötni (szolgalmi jogosan)? Szerintem elbírá simán a térfogatáramot, max jogi aggályok merülhetnek fel. Most van 1,5 l/s méretezési szennyvíztérfogatáram, arra jönne rá még 1,1 l/s a másik házból, aminek nem nagyon lehet saját bekötése fizikailag a saját telkén sajnos.
Ugye ott még probléma lenne, hogy annak a 110-es bekötésének az alsó vonala csak pontosan a tisztítóakna aljának szintjén lehetne vagy attól 15cm-vel feljebb (190,40m-en max), nagyjából a gyors skiccen szemléltetve itt:
Nem tudom szavakkal kifejezni, milyen sokat jelent a legkisebb szakmai segítség is! Az hogy nem tudományos, inkább józan észen alapuló, az inkább előny :)
Egyébként most megtaláltam én is a Spirecnek a leírását neten, most már látom azt az ellenállásgörbét, hát nem gondoltam hogy az ennyire durván számít, hogy egymagában is sok a szivattyúnak... De van jó hír is: a spirál bemenetet rosszul írták, a KN0-nak valójában 1/2", ezért van hogy a többi (KN1,2 és 3) már sokkal kisebb ellenállású (azok tényleg 3/4-esek). Az általad említett 720l/h-nál már a KN1-nek is csak 15 kPa, az már gondolom jó az 50 kPa "emelőmagasságú" szivattyúnak... De ez még mindig csak tipp, a padlófűtés csöveinek ellenállását nem tudom hogy kell figyelembe venni: ha minden kanyart összeadogatnék, kb. végtelen jönne ki :) (?)
Ugyanitt FÉG KN1 vagy 2 hőcserélő kerestetik, mailem publikus :)
Tudom hogy sokat kérdezek, tényleg igyekszem csak a legszükségesebbeket:
- a 720l/p az miből jön ki?
- radiátoroknál is meg még sok helyen látom ezeket a pontosan meghatározott deltaT-ket, mondjuk 65 fokról 45-re, padlónál pl. 31-ről 23-ra. Az világos, hogy a kiinduló hőmérsékletet beszabályozzuk valamekkorára, de az még nem állt össze a fejemben, hogy lesz abból pont annyival kisebb hőmérséklet? :) Mármint miket tekintünk fixnek és miket változónak amikor tervezzük? Ha szépen megkérlek, betennél egy mintát arról a néhány soros számolásról, amire egy ilyen "közönséges" családi háznál szükség van (legalább a rendszerelemek/csőméretek kiválasztásához)?
Ajjaj, akkor lehet hogy ide karcsú lesz az a réz spirál... Vagy 2 kellene...
~100nm-es egyszintes, 30-as tömörtégla-falú, műanyag nyílászárós, padlón és falon 5 cm, födémen pedig 20 cm szigetelésű (felette padlás, cseréptető) ház, az éves energiaigény volt 137kWh/m2 (D kategória) az energetikai minősítés szerint, amikor még a padló meg a födém nem volt leszigetelve. Az nagyjából felbecsülhető ezen adatokból, hogy a padlófűtéshez hány kW-os hőcserélő kellene? (A radiátorokat abszolút figyelmen kívül hagyva, hogy önállóan is kifűtse a házat, kivéve nyilván azt a 20m2-t, ahol nincs cső).
Ja egyébként ez a vázlat még nincs kész, pl. visszacsapót még egy darabot nem tettem rá; azt hova kellene mindenképpen tenni? A kazánszivattyúhoz is tegyek egy lengőt kerülőágba, függetlenül attól hogy van még egy 2"-os, termoszifonos ág mágnesszeleppel?
Oké, szuper. Ebből minimum mekkora kellhet és hova a legjobb elhelyezni? Flamco Clean Smart is jónak számít?
Az inhibitort hol lehet jó áron beszerezni, melyik a jó márka? És milyen adalék kellhet még rajta kívül (primer oldal sima víz, radiátorban is, csak a pf. fagyálló, remélhetőleg propilénglikol, azon nem akarok spórolni, bár gondolom fogok dobni egy hátast az árától, 200 liter csak a cső...).
Köszi, tehát akkor 3 db kellene belőle. Egyébként csak előfűteni szándékoztam volna vele (villanybojlerekbe megy a víz, sőt azokban is van hőcserélő spirál, akkor nem erőlködök egy 3. megoldáson). Amúgy ez régi kép, 20% ecetben 2 hétig áztatva, majd magasnyomású mosóval, legvégül a legmakacsabb részeken egy kis kapirgálással tök jól lejött a vízkő, most csillog-villog mint a bordély kilincse :D És a nyomáspróba is sikeres volt.
A teljesítményére viszont ha van tipped, azt légyszi mondd meg, mert a padlófűtéshez nagyon jó lenne. Van rajta kívül Spirec KN0 és KN3 is, az első is elvileg tud 30 kW-ot, de nagyon kicsik szerintem azok a 1/2" + 3/4" csonkok 14 kör 20-as 5rétegűhöz, a második meg akkora, hogy azt inkább majd medencéhez kellene felhasználni ha lesz egyszer...
Az egyik pufiról tettem fel képet (ami nem látszik az csak a legalján egy 6/4 csonk (azt akartam bővíteni 2"-ra) + legtetején egy karimás átalakító (az talán már most is 2", nem mértem még). A másik pufiról most nincs kéznél kép, de az tényleg semmi extra: alsó felében beheg. hőcserélő + búvó + 2 db félcolos luk nemtudomminek, a felső felében egy szondahely + legalul-legfelül az 1" csonkok.
Köszi, igen, én is valahogy így képzeltem el. Meg hogy ami pici és lebeg, az különösebb bajt sem tud csinálni (azért nem egy Schaffhausen ez, pl. a belül teljesen kezeletlen vas radiátorokról is jönnek le több mm-es rozsdadarabkák...). Tényleg, egyébként van egy mágneses iszapleválasztóm, azt hova a lenne legjobb betenni? A hőcserélővel leválasztott, fagyálló közegű padlófűtésbe gondolom nem kell, ott elvileg semmi vas nem lesz (max 1-2 horganyzott közcsavar ha más nem lesz kéznél).
Grundfos 25-50-ből 3 db (összéletkoruk 100 és 150 év között lehet) + 15-50-ből 1 db, az fiatal, max. 20 éves :) Meg vagy két ilyen noname kicsi + 1 rossz Wilo.
De állítólag lehet kapni szabványos felújító készletet hozzájuk 5eFt-ért (még nem jártam utána, egyelőre tökéletesen működnek).
Tényleg, az alábbiak közül hova mekkora lenne jó:
- Csak pinceszinten, 25kW fás kazán és pufferek közé gondoltam 25-50-et
- Padlófűtés hőcserélő utáni részre, pincéből földszintre, fagyállóval, 1000m/14kör/10cm osztás/összesen is csak 80nm -re 25-50
- Pincében lévő osztótól földszinti 5 db radiátorig (2+1,5+1,5+1,5+0,5m-esek), 1" váltószeleppel, pufferból vagy Termotékából nyeri a hőt: 25-50-essel
- csak pincében, padlófűtés hőcserélő primer oldalába visz vizet, 3/4" váltószeleppel, pufferból vagy Termotékából: ide jönne a 15-50.
Sziasztok! Van két radiátor ami nagyon hangosan zúg.A szerelő szerint a kombi kazán szivattyúját lehet hallani.Szerintetek mit lehet ezzel csinálni,hogy megszunkme a zaj?
Hát figyelmetlen voltam(nem mindig a nevek maradnak meg, hanem a problémák).
Cserélni nagyobbra az igen,de az időjáráskövetők én legalábbis úgy tudom, nem feltétlen a hőfokot emelik,hanem a fűtést korábban indítja,ha a külső hőmérséklet esik(elébe megy a lehűlésnek).
Ha már kondis akkor olyan előrét kellene választani aminek a visszatérője sok kondenzátumot
okoz mert szerintem az többet hoz mint önmagában az időjáráskövető.
Mint beszéltük kevés a kV értéke, valamint ha bekötöm a külső hőmérséklet érzékelőt a kazánba, motorosra lesz szükség, ha jól értelmeztem az eddigieket.
Alsó visszatérő csövet nem kell leengedni a tartály aljára csak az aljától 4-5 cm-re. és srégan kell elvágni nem merőlegesen. Akkor minden kosz ott marad a puffer alján.
Na, de most komolyan, a belső fix hőcserélője talán tényleg nem használható a rárakódott vízkő miatt, a tartálynak viszont ugyanez csak javítja a hőszigetelését :) Nem létezik, hogy nincs valami nagy felületű, kis ellenállású, 100 mikronos vagy még ritkább szűrő amit ilyen öreg, szennyezett tartályok alsó csonkja elé raknak, hogy azon akadjon fenn a retek és néhanapján átmossák... Légyszi, hátha valaki tud ilyet! Köszi
Ha van egy puffertartályom aminek jó vízköves a belseje, a búvónyíláson keresztül kiszedegetném amennyire lehet, akkor a maradék (ami rá van tapadva körbe a falára), az máshol nem tud gondot okozni, ugye? Mármint ha fizikailag, a hűléstől-melegedéstől netán le is válna, gondolom csak lesüllyed a tartály aljára. Vagy tud esetleg gondot okozni szivattyúnál vagy szelepnél? Egyedül a kazán visszatérőben az ESBE511 meg a szivattyú van olyan alacsonyan, ahol el tudom képzelni hogy beszív 1-1 darabkát. Mi a véleményetek? Van olyan szűrő, amit puffer alsó csonkhoz szoktak beépíteni?
Használati melegvíz elektromos vízmelegítőtől a mosdóig a falban acélcsőben van vezetve. Ebből kb 15 cm hosszú cső ki lett vágva. Asziszem talán elfagyás miatt, részleteket nem tudom. Bojler felöli csővéget menetes dugóval lezárták. Mosdó felöli oldal szabadon van, nincs rajta menet.
Ezt a két csővéget szeretném összekötni, menetvágóm nincs, nem is vennék emiatt. Létezik-e ilyen összekötéshez jó és tartós megoldás? Ha igen, mi?
Túl sok hely nincs szerelni mélységében. Ha nem muszáj nem mélyíteném a hornyot.
Valami csőbe beragasztós vagy ráragasztós idom kéne, vagy kulcsos rá/beszorulós idom, ha van ilyen - erre gondoltam első körben. Ivóvíz minőség megmaradjon.
Légyszi, ebben segítsen vki (105179.hsz.): A cső belső felülete kb. 0,38m2, kívül a bordázat miatt 2,5x ekkora, tehát jó 1 m2. Anyaga réz, a cső falvastagsága kb. 1mm, a belőle kimángorolt bordáké 2-3 tized mm lehet.
- mekkora teljesítményre számíthatok egy ilyen hőcserélőtől, ha beteszem egy kis tartályba, annak vizét kazánról melegítem és a padlófűtés fagyállója a hőcserélőn keresztül áramolva kapja a meleget?
- korábban már volt itt róla szó, csak most nem találom: valaki légyszi írja le azt a 2-3 képletet, amivel a szükséges fűtővíz mennyiségeket és hőlépcsőket meg tudom határozni (l/h, x/y°C-on, ha tudom hogy a hőigényem mondjuk 25kW).
- használati melegvíznél, mondjuk 3 főre mekkora szükséges hőteljesítménnyel érdemes számolni átfolyós üzemben?
Jelenleg cekászról (ami egy kis tartályban van) megy a fűtés ami a szivattyú fölött van, ennek a felső részén van az előremenő csonk a légtelenítővel, így gondolom ez még nyomóágnak számít. A rendszernyomás 1,7bar. Egyébként szintén tartósság szempontjából milyen üzemi nyomás lenne megfelelőbb? A magasabb pl 2bar fölötti vagy az alacsonyabb pl 1bar alatti?
Nekem is ez lenne a kérdésem. Mivel most akarom kicserélni a 3 járatú szelepet így jó lenne ha valaki adna egy jó tanácsot, hogy érdemes e ez a megoldás.
Plusz még két kérdésem lenne az ábrával kapcsolatban:
A két szembe fordított háromszög visszacsapó szelep lenne felfelé folyásiránnyal?
A képen bekeretezett valami az összekötő szakasznál, mi lenne?
500 literes V&N pufferben volt, 3/4 csatlakozású (kb. dn20), anyagában bordázott/mángorolt réz (jó nagy felület, állítólag 2,5-szörös egy ugyanekkora sima csőhöz képest), 40-45cm hosszú (most nem tudom megmérni), 16 cm külső átmérőjű, 14 menettel, tehát kb. 6m csőből lehet.
Több van belőle, az egyik a padlófűtésé lehetne (van egy kb. 20 l-es hengeres tartály, amibe be tudnám tenni, így az lehetne egyben az osztó is a meleg oldalon, így egy szivattyúval kevesebb kellene). 1 másikat meg betennék a puffer tetejébe, átfolyós üzemben melegvizet csinálni. Vajon ez utóbbi is működhet így? Vagy kössek sorba 2-t?
Mert van amikor a padló kevés nagy minuszokban és a kazán ilyenkor felmegy 45-50 fokig is és a radiátorok elkezdenek rendesebben fűteni de az 50 fok sok lenne a padlónak....és gondolni kell arra is ha valami megmihálylik és túlfűtene.
Köszi a linket, végigolvastam, mindjárt fel is fedeztem benne egy számomra új dolgot: az általam eddig "szokásosnak" hitt 3járatú szelepes padlófűtési hőmérsékletbeállítást kifejezetten ellenzik (merthogy kellő áteresztésű szelep szerintük már kizárja a finom szabályzás lehetőségét), helyette csak egy termosztatikus fojtószelepet javasolnak a visszatérőbe. Ahogy az zár el, úgy nő a bypass-ról érkező víz részaránya.
Szerintetek számít ez ennyire, vagy inkább csak reklámfogás?
Amit javasolnak, vmi RA-C20 szelep, azt hirtelen nem is találtam webshopokban (de biztos van, én csak 1-2 helyen néztem)...
Ha jól értettél volna akkor nem tennél fel ilyen kérdést,mert dioxidról
nem beszéltem.
Ezek szerint te nem értetted annak a lényegét amit írtam.
A lényeg: az adott helyzetben édeskevés csak a monoxiddal foglalkozni, a felvetett fejfájást simán okozhatja a megemelkedett dioxid és lecsökkent oxigén szint is, ezek valamelyikét is illene mérni.
(Emlékeim szerint van nem túl drága eszköz a vér oxigénszaturációjának mérésére is, minimális szúrással)
Figyelemfelkeltő jel az is, ha az a fejfájás lefekvéskor, leüléskor fokozódik.
A monoxid keletkezése kapcsán a félig poén megjegyzésem olyan volt, mint amikor a viccben a matematikus rászól a fizikusra, hogy csak annyit tudnak, legalább egy bárány legalább egyik fele fekete... Formálisan igaz, amit leírtam, a gyakorlatban persze az adott esetben sok jelentősége nincs (az adott helyzetben még a fórumtárs pongyola fogalmazásának sem, amire reagáltam).
Üdv. Adott egy 90 nm ház. 50 vályog. Műanyag ablakok 2 réteg üveg.minden helység full karton. Csak ritkán vagyunk ott. Mekkora előremenő a reális ha 15fokot akarok(mikor nem vagyok ott) és mekkora előremenő kellene a 21fokhoz? Bosch condens 2500w wbc 24-1
A szerelő vette, aki csinálta a rendszert. És elég csúnyán átbaszott ezért nem tudok sok dolgot, mivel azóta nem kommunikálok vele. És mivel nem akarom, hogy egy másik szerelő megint csináljon egy használhatatlan rendszert, ezért próbálom magam kifundalni, hogy mit érdemes betenni és hova.
Mágnesszelepet is tegyek? Az immergasnal ha jól tudom garanciális feltétel
Ez idáig okés, "ideális" esetben én is így csináltam volna (tudom, hiszi a piszi) :)
De nekem az egyik tartályon legfelül meg legalul van egy-egy 2" csonk, a paláston meg csak ilyen 3/4-es minilukak (ráadásul csak középtájt, senem alul, senem felül...) + 2 bebúvó a paláston hőcserélőknek + egy 6/4 körüli csatlakozó középen egy elektromos fűtőbetétnek. Pedig ez elvileg fűtési puffer, Vogel&Noot... A másik szintén 500 liter, de HMV tároló, belül zománcozott, ezért nem szívesen hegesztgetnék rá csonkokat. De ha mégis hegesztek akkor nyilván 2", utána egy szűkítő már nem tétel. Gyárilag ezen is csak két 1" csonk van, 1 alul és 1 felül, máshol semmi használható méretű nyílás... Ja és azért is szimpatizáltam a különálló osztóval/váltóval, mert a fűtés kezdetekor még nagy átmérő esetén is hamarabb eljut belőle a meleg a radiátorokig, mint a pufferből (ott ugye két egymás alatti csonk között is lehet 50-100 liter víz, aminek előbb át kell melegednie).
Találtam egyébként olyan rajzot, amin az enyémhez hasonló bekötés van (helyesebben én loptam az ötletet arról) :D , csőméreteket nem ír, de sejtésem szerint DN25 körüli lehet. Az lenne a legegyszerűbb, ha kiszámolnám, hogyan változnak az ellenállások az én 2" csöveim esetén csak épp sehol nem találok egy táblázatot, amiben össze lennének gyűjtve az idomok méret és anyag szerint, összehasonlítva egymással, illetőleg mindegyikük 1-1 méter ugyanilyen anyagú csővel és így az egyiknek az ellenállása X akkor a másik 2X vagy 0,5X stb. Nincs esetleg ilyen valakinek?
Ja és még egy utsó kérdés, hogy pl. a képen látható rendszerbe hova tennétek az automata légtelenítőket, hogy egyik se tudjon levegőt visszaszívni semelyik üzemállapotban?
A padlófűtést nem is akarom 40 fok alá csökkenteni. Csak azt írja a cikkben, amit meg is osztottam, hogy a változó előremenőnél egy motoros szelepet kell berakni a képen mutatott szabályozó körbe.Tehát ha az előremenő 40, a keverőszelep akkor is tartja a beállított 40 fokot és ha 60 az előremenő akkor is? Akkor miért jobb a szabályozás motoros szeleppel?
És nem akarom újra csináltatni az egészet amikor már a radiátor körre is szükség lesz.
Megnéztem a szelepet, 5 fokozatu és 3-mason van. De sehol nem találtam hozzá, hogy ez hőfokban mit jelentene.
Ha jól emlékszem 10 centinként vannak, bár lehet a képről ki lehet venni.
A hidrováltót hova lenne érdemes beilleszteni és mekkorát?
A későbbiekben tervezem a radiátor kört is használni, ha lesz egy kis félretett az emelet rendbehozására. És akkor be szeretnék tenni egy külső hőmérséklet érzékelőt a kazánhoz, ezért is illesztettem be a képet az átalakításhoz, mivel gondolom a keverőszelep nem tud majd változó előremenő hőmérséklettel állandó padlóhőmérsékletet biztosítani. Vagy tévedek?
A szelep valahol az 5ös beállításon van azt hiszem
A kazánt beledugod egy kapcsolhato aljzatba, aminek van master slave dugalja es egy potmetere, ahol állítható, hogy milyen teljesítménynel kapcsoljon. Ha a kazán bekapcsol a master aljzatban, megnő az aramfelvetel, ami bekapcsolja a slave aljzatot, amibe a szivattyut dugod. Szerintem ez a legolcsóbb megoldás. Conrad árul ilyet.
Köszi a részletes választ, kezdem érteni. Tehát a "karácsonyfa" jó, csak tegyem át a pufferek túloldalára (a kazántól legtávolabb)? Egyébként amiatt gondoltam még jó ötletnek közel tenni, hogy a fűtés kezdetekor előbb kapjon a lakás meleget mint a pufferek - de gondolom a 3 szekunder szivattyúval ez így is teljesül.
2.: Valamelyik hidrováltós cikkben olvastam hogy a csövekhez képest 3D átmérő kellene a zavartalan működéshez. Én a szekunder oldalon 28-as rézcsövekkel mennék, akkor legyen inkább 3"-os csőből a hidrováltó (-ként működő osztóm és gyűjtőm) vagy maradhatok a 2"-nál?
3.: melyik az aktív és a passzív védelem amit írtál?
4.: erre én is gondoltam, hogy a 2 pufi hőmérséklete elkezd majd kiegyenlítődni, de mivel a hátsó pufinak csak 1"-os csatlakozása van (ez a legszűkebb keresztmetszet), gondoltam ettől nem kell félni mert lassan történik, addigra kihűl a kazán, miért ne egyenlítődhetne ki. Vagy ezt ne így képzeljem el? 2x500 liternél mennyi ideig tarthat (mondjuk szélsőséges esetben, ha az egyik 80, a másik meg 20°C-ról indul)?
5.: a zárt tágulásit beköthetem a hátsó puffer aljába (tehát a kazántól legtávolabbi részre), mivel csak ott fér el?
Most csak ennyi kérdés jutott eszembe, köszönöm a segítséget :)
Ha addig már nem beszélnénk, boldog Újévet minden kedves Fórumtársnak! (én most délután még itt vagyok a gépnél, ha valaki ráér és van türelme hozzám :) )
Van egy WILO Stratos Pico 25/1-4 szivattyúm. Lehet hülye a kérdés, de a rendszerben lévő víz (előremenő + légtelenítő) és a szivattyú között ~1,5m van, a szivattyút 0,5-4m (emelőmagasság gondolom) között lehet állítani, a szivattyú élettartama szempontjából mennyire rossz, ha csak a minimumon (0,5m-en) használjuk? 9 padlófűtés-kört kell meghajtania.
Ha be van kapcsolva a kazán, akkor igyekszik az előlapján lévő tekerőgombbal beállított hőfokot tartani. Ha eléri ezt a hőfokot, akkor lekapcsolja a gázégőt, hogy ne melegítse túl. Ezt a folyamatot egészen addig csinálja, míg a szobatermosztát kéri a fűtést, utána már hagyja kihűlni a vizet.
Legegyszerűbb, ha veszel egy csőtermosztátot, amivel tudod indítani a szivattyút. Ezt a csőtermosztátot a kazán közelében az előremenő csőre kell felszerelni.
Van dugalj, de az sajnos mindig áram alatt van, a kazán lekapcsolás után is. Estleg van más megoldás a szivattyú vézérlésére?
Írtad hogy hatvan fokos elóremenőt állítsak be. Jól értelmezem, hogy ez a minimum? Jelenleg a kazán vízhőfok szababályzó maximumra van tekerve. Ezzel lehet valami gond?
Továbbá az világos hogy a szobatermosztát be és kikapcsolja a kazánt. De akkor mi a szerepe a kazánon lévő hőfokszabályzónak. Ha pl. ezt beállítom max 80 fokra, és a víz hőmérséklete eléri ezt az értéket, akkoris lekpcsol a kazán ha a fűteni kívánt légtér hőmérséklete nem érte el a termosztáton megadott értéket?
Nem az előre menő és a visszatérő között volt ekkora eltérés hanem az előremenőn a hőcserélő előtt és közvetlenül utána, vagy itt is keveredik az előre menő és a visszatérő, mint egy hidrováltónál? Annyi a lényeg,hogy a kazánból 55 jött ki, a cserélő után közvetlenül 44-45 fokot mértem az előremenőn. Azért raktam ezt be, mert mivel nem gazdaságos a rendszer, a szerelő így is meg akarja bolygatni akkor már mindegy, ha átalakítom egy ilyenre. A cikk azt írja, hogy sokkal pontosabb az egyutú szelepvezérlés ezért gondolkodom ebben.
Egy esbet vta 320,350. Azt mondta egy szerelő, hogy ez hsználati melegviz előállításhosz jó de ide kevéesetleg érdemes lenne a képen csatoltat megcsinálni?
Igen, szemből nem látszik de ott két cső van egymás mögött, a hátsó a padló visszatérő és előtte van padló előremenő. Akkor ha jól értelmezem a válaszod, a hőcserélő kikerülhet? Nem sok a 10 fok feletti hőlépcső a padlófűtésben? Valahogy azon nem lehetne vagy kellene csökkenteni? Nekem egy szaki az esbet szelepet mondta, hogy nem ide való mert kicsi a kv értéke.
Szigetelésig még nem jutottunk 30 cm-es szilikát falak vannak.
A segítségeteket szeretném kérni az alábbi problémával.
Ebben a szezonba lett beüzemelve a fűtésrendszerünk. Immergas terra 24/28 kondenzácsiós kazán, padlófűtés lett betekerve minden helységbe (95m2)plusz 8 radiátor, ha kiegészítésre lenne szükség. A radiátorok lezárt állása mellett a padlófűtés 3 óra alatt képes 20 fokról 21- re melegíteni. Nézegettem,hogy mi lehet a gond, és a következőket vettem észre:
- A berakott hőcserélő (amit ki szeretnék iktatni) utáni hőmérő 44 fokot mutat 55 fokra állított kazánnál.
- A padlófűtés osztógyűjtőnél legalább 10 fok eltérés mutatkozik az előremenő és visszatérő között
- Nappali 5-6 fokos külső hőmérsékletnél 18-20 m3 gázt fogyaszt el 24 óra alatt
Mostani tél legnagyobb fogyasztása volt ez. december 21-én pl. Budapest külső részén. Radiátor csere nagyobbra elgondolkodtató, hisz ha kondenzációs lenne a befutó rendszer akkor is érdemes lenne pláne 20 éves rendszerről beszélünk.
Elnézést ha a kérdésem nem vagy csak részben kapcsolódik a topichoz, de igen frekventált, ezért írok ide. A válaszokat előre is is köszönöm!
Ősszel költöztünk egy 130nm2 es családi házba. A fűtésről egy vegyestűzelésű kazán és egy Termotéka 25 gázkazán gondoskodik, a kérdésem ez utóbbival kapcsolatos. A gázkazán szabályzásáról egy MMG AM mechanikus termosztát gondoskodik. Továbbá van egy keringtető is a rendszerben.
Sajnos a gázkazánról igen keveset tudok, a beállításáról pedig semmit nem találtam a neten.
A gázkazánon van egy vízhőfok szababályzó, mely most maximumon van. Ezt mekkora hőfokra kellene állítani hogy a fogyasztást optimalizálni lehessen valamelyest (már ha egyáltalán lehetséges) ?
Továbbá lehetséges közvetlenül rákötni a keringtetőt hogy az akkor kapcsoljon be mikor a gázkazán megy, illetve álljon meg ha a kazán leáll? Jelnleg a szivattyú folyamatosan megy, és ezzel nem vagyok megbékélve.
Vannak hibái, persze így ránézésre van vagy 30 éves a szeleped, már amennyire " ránézésre " meg lehet mondani korát. A használt hibái- pl ha üzemel a szivattyú esetleg megakad és a motor nem bírja nyitni vagy zárni attól fűggően merre van az áramlás. A szeleptengely sárgarézből van a sok használat miatt megkopik ( idővel ) és a menetes orsón átugrik az anya ami tartja a szeleptestet. Be kell állítani a teljes nyitást és zárást , már ha teljes zárás vagy nyitás kell. Van ami vezérli? mert nem mindegyik tipusban van végállás kapcsoló , az csak opció ( ha jól tudom ) .
De ha nagyon kell megkérdezem a műszerész kollégákat mert Ők szerelik/javítják.
A kerülőág nem ezért van, hanem a kazán keringését biztosítja termoszifonos elven, pl. áramszünet vagy szivattyú-megállás esetén. A két puffer is csak azért nincs simán Tichelmann-ba kötve, hogy a kazánhoz közelebbi a lehető legtovább hideg maradjon, legyen hőmérsékletkülönbség a gravitáláshoz.
A kérdésem megválaszolásához szükséges kiinduló adatok rajta vannak :)
Tehát pl. vigyem-e még a tartályokhoz közelebb a "gyűjtőt", esetleg más a trükk, vagy így sem áll fenn a veszélye, hogy a kihűlt kazánon keresztül megy az áramlás (férőhelyek szempontjából így lenne jobb ahogy a rajzon van.)?
Abszolút jogos, egyfelől én is csak egy alapos átnézés-tisztítás-zsírzás után tenném be, de másrészt gondolkodtam rajta: ez ugye akármelyik véghelyzetben, akár középen rohad be, a kazánon keresztül áramló vizet egyik esetben sem zárja el (sőt, van még vele párhuzamosan is egy 2" biztonsági kerülőág, ami áramszünet és/vagy kazán túlmelegedés esetén nyit ki).
Ez csak piszkozat, csak a primer oldalról, mert eddig azon tököltem, hogy fizikailag mi hogy fér el a pincében, azért nincs még normális kapcsolási rajzom :)
Ha jól értem leválasztóként szeretnéd használni. Szerintem a szelep alkalmas rá, nem lesz vele gondod. Bár szerintem jobban járnál egy zóna szeleppel ami golyóscsap. Ez a szelep már kivénhedt, működése bizonytalan.
Lehet, hogy nincs vér a pucámban, de vegyes kazánt nem kötnék rá.
DN40-es, 230V, bistabil, tényleg jó nagy, ipari kivitel. Eddig csak Battán az olajfinomítóban láttam hasonlót :) 2 feladata lenne: egyrészt ezzel váltok a két puffer között, hogy melyiket fűtse a kazán (ez esetben ugye a primer "hideg" víz a kazán felé megy rajta), valamint a szekunder visszatérő is ezen keresztül megy vissza, a kiválasztott puffer felé. Leegyszerűsítve: ha a szekunder oldalon mindhárom szivattyú megy, akkor nagyobb részt a puffer felé lesz áramlás a szelepen keresztül; ha viszont csak tartálytöltés megy a kazánról, akkor ugye csak ellenkezőleg áramlik a hideg víz (a kazán felé). Jól sejtem, hogy ennek a szelepnek van egy tervezett áteresztő képessége, aminek én csutkagázon is csak kb. 1%-át használom ki a kis házi fűtésemmel, tehát ilyen kicsi átfolyásnál nem annyira érdekes az irány sem?
Ez keverő szelep tehát az "A"és "B" ágon megy be a víz az "AB" ágon jön ki a kevert víz. Ha fordítva lenne akkor leválasztó szelep lenne ami nem igazán szokványos beépítés és a szelep kialakítása ezt nem teszik lehetővé.
Mire akarod használni ezt a szelepet? Méretét látva nem igazán családi házba való. Mi fogja mozgatni a szelepet?
Neten a kapcsolási rajzokat böngészve nem derült ki számomra, kell-e valami trükk ahhoz, hogy a puffer felfűtése és a vegyeskazán kihűlése után ne akarjon utóbbin keresztül szívni vizet a szekunder (pl. radiátoros) kör. Nálam annyi még a tudnivaló, hogy a kazán előremenő és a szekunder körök osztója között végig 2" cső megy, ellenben az egyik puffernek sajnos csak 1"-osak a csonkjai. Így hiába van közelebb az osztó a pufferhez, mint a kazánhoz, az ellenállás nem feltétlenül erre kisebb (előbbi 0,5m 2" cső + szűkítés 1"-ra + 1 könyök lefelé, utóbbi meg 2,5m 2" cső, közben 1 db 2"T és 2 db könyök a kazánig). A hideg oldalon meg ugyan csak DN32 a csőméret (a szivattyú meg ugye DN25-ös), de közvetlenül a VTC511 után már a gyűjtő van (a kazán mellett), a pufferek viszont 1 ill. 2 méterrel távolabb, 2-3 irányváltással. Esetleg próbáljam a gyűjtőt is közelebb vinni a pufferekhez?
Ennek a szelepnek ugye nincs meghatározott folyásiránya? Azaz a két ág egyikéből is mehet áramlás a közösbe meg ellenkezőleg (a közösből az ágakba) is?
A másik, hogy 2 padlófűtéses és 1 radiátoros kör térfogatáramainak beszabályzásához, drága ferde szelep helyett, elég lehet egy-egy golyóscsap, amiről beállítás után az ember leveszi a fogantyút? Vagy képtelenség finoman beállítani vele?
Üdv segítségeteket kérném..újonnan felszerelt szobatermosztat....Mit jelentenek pontosan azok a kifejezések,és mikor célszerű őket használni Mint. :folyamatos konfort mód. Folyamatos energiatakarekos mód. Mi mivel jár? Köszönöm
Ezt én is megtalaltam, csak arra nem tér ki, hogy a helytelen nyomasertek okozhatja-e a korlatozott hőfokot. A túl magastol belobbanhat, ezért nincs kedvem vele kíserletezni.
A termosztát képes limitalni a hőfokot, de kikapcsoltam ezt az opciót és úgy is 45 fok a plafon.
Addig tekergettem a kazant, hogy sikerult elallitanom a p min parametert, ami elvileg a gaznyomas fuggvenyeben allitando. Persze muszerem nincs, szoval szivas van. Saccra beallitottam, igy stabilan indul, nem durran, szoval mondanam, hogy minden oke. Viszont akarmit csinalok, nem tudok 45 foknal melegebb vizet csinalni fele a futokorben. Persze elvileg nincs is ra szuksegem, de lehetseges, hogy a p min ha tul keves, korlatozza a max teljesitmenyt? (Mert arra ugye van kulon opcio, akar a vizhofokra)
(Meg az olasz doksiban sem talaltam erre semmit, amit olyan ugyesen eloastal)
A termosztát vezetékére céloztam, kevés sikerrel. Azért ezzel kezdtem a választ, mert itt még magyarázkodhatok legalább egy kicsit. :) A párhuzamosítással kapcsolatban viszont nincs mentségem, feltehető hogy ha 3 vezetékes, és csak kapcsolgatni kell az üzemmódváltáshoz, akkor valami variálás van benne on/off üzemmódban is, nem sima rövidzárat ad.
Engedelmeddel ezért így korrigálnék, jobb későn alapon, ha már felhívtad a figyelmet a sületlenségre:
a kérdező helyében beraknék a régi helyett egy relés, vezetéknélküli on/off-ot a kazán megfelelő kapcsaira kötve, ezt a VRT-t pedig amit rossz helyre raktak (vezeték bevésése a kémény falába ÉS egyéb hőforrás zavarása miatt is rossz helyen van, de legalább az utóbbi, amire ő is panaszkodott) el kéne tüntetni teljesen.
Szerintem egy sima osztó-gyűjtőnek nem feladata a nyomáshatárolás, nem fog ott semmi lekeringeni (de ebben tévedhetek is akár). A kazánban lekering, a többségében manapság lenni szokott bypass olyan esetekre, amikor a rendszer ellenállása túl nagy. Azt pedig nem triviális mérni hogy épp leforog-e a kazán bypasson már elegendő mennyiség. Szóval továbbra is azt javaslom, hogy ne akarj feltalálni új módszereket, mivel ha ez működne, akkor már feltalálta volna valaki aki ezzel hivatásszerűen foglalkozik. :) A kapcsoló amit a többiek javasolnak nem is biztos hogy kell, az én Baxim pl tud rárakott buszos termosztátot és kapcsolósat egyszerre kezelni, és konfigurálható hogy egyidejű hőigénynél melyik diktálja az előremenőt. Azaz termosztátot váltani se kellene, ha a te kazánod is beállítható megfelelően több fűtéskérésre. Ami azt illeti, ha nem kommunikál a rossz helyen levő termosztát, akkor azzal párhuzamosan kötheted az RF vevőjét, és meg is van oldva okos kazán híján is a dolog. De ha csak on-off, akkor a felszámolás is logikus, lecseréled egy RF on-offra amit normális helyre teszel. A régit meg leszeded a kéményről, hogy ne is láthassa kéményseprő, mert a kémény falába pl vésni se lett volna szabad tudtommal (lehet hogy csak a vakolatba lett süllyesztve, de ez nem látszik, az viszont igen, hogy a kéményen oda nem való cucc került elhelyezésre).
En most kuzdottem egy on offossal (pedig PIDes volt) es a vegen csak vettem egy modulaciosat. Ket eset lesz: vagy a komfort (es a fogyasztas) nem olyan lesz mint a modulaciossal, vagy rohadt sokat fog kapcsolgatni a kazan. De minden futesrendszer egyedi, szoval nem szentiras a velemenyem.
Amugy pont most szereltem szet a termosztatot, es van rajta egy kapcsolo ami igy is ketpontos uzemre volt allitva... Ez a gyari beallitas, most vagy nem ertettek hozza es ugy hagytak, vagy a tulmeretezett kazan miatt nincsen hasznalva modulacio.
Lehet az en tudatlansagom miatt van, de ugy ertelmeztem, hogy a termofejek mindig annak az egy radiatornak a tomegaramat csokkentik amelyikre ra vannak kotve. Ergo a fo gyujton a tomegaram nem valtozik, mert a viz parhuzamosan elmegy a radiatorok mellett, nem?
Ezt nem teljesen értem, addig megvan hogy felszerelem és bekötöm az RF kétpontos termosztátot, de pontosan milyen termofejekre gondolsz amik kommunikálhatnak a kazánnal kiválasztható módon?
Ha termofejek vannak, akkor nem nagyon lesz meleg a gyűjtő, hanem csökkenni fog a tömegáram miattuk, szerintem erre nem lehet vezérelni a kazánt. Én azt csinálnám a helyedben, hogy vennék egy vezetéknélküli q7rf-et, és azt IS bekötném a kazánba, és vagy-vagy alapon menne a kazán az on-off jelére ha be van gyújtva a kályhába, egyébként pedig a saját cucca vezérelné. Az on-off hatásfokát lehet valamelyest javítani ha bekötsz egy külső érzékelőt, és akkor a kazán állítgatja az előremenőt (ha tudja a kazánod). De ez is vezetékezéssel jár, és jó helyen is kell lennie a külső érzékelőnek ahhoz hogy tényleg érjen is valamit.
Sokat vesztek vele, ha kétpontos rendszert alkalmazok? Ahogy néztem egy csomó Vaillant termosztát is így működik, meg hát csak többet érek vele mint a fals értéken alapuló modulációval.
Annál bonyolultabb a kábelezés/ház szerekezete hogy megérje elvinni egy hideg helyiségbe a 3 eres kábelt.
Van olyan központi fűtés szabályzás, ami nem egy fő termosztáton alapul, hanem termofejek vannak a radiátorokon amik nyitnak zárnak és ha egyszerűen elég meleg a gyűjtő, akkor a kazán lekapcsol?
Szükségem lenne egy nálam hozzáértőbb véleményére az alábbi problémához:
Adott egy családi ház, ahol található hőforrásként egy cserépkályha, illetve egy turbós kombi gázkazán. Nem tudom milyen vezérelvek alapján, de valami hozzáértő úgy döntött a kazán termosztátját pont a cserépkályha kéményének falára helyezi el. Ennek köszönhetően mikor begyújtünk azon helyiségekben jelentősen csökken a hőmérséklet, ahová a cserépkályha hője nem ér el.
Célom lenne a termosztátot vezeték nélküli megoldással kihelyezni, így a mostani helyén csak a vevőegység maradna.
Erre a célra a Computherm Q3RF készüléket alkalmasnak is ítéltem meg, azonban itt jön a bökkenő:
A kazán márkája Vaillant, egy VRT 40-es termosztát van jelenleg felhelyezve ami nem kétpontos, hanem lángmodulációs folyamatos szabályzással van üzemeltetve.
Tudtok ajánlani megfizethető lángmodulációs vezeték nélküli termosztátot?
Vegyek kétállású kapcsolós fentebb említett egyszerűbb termosztátot és azt kössem a kazán arra megfelelő bemeneteire, így on/off módon működtetve a kazánt? Tegyek az egészre, használjam a jelenlegi termosztátot max-ra tekerve ha otthon vagyunk, és a radiátorszelepek termosztatikus szelepekre cserélésével oldjam meg a problémát?
Válaszaitokat előre is köszönöm! Elnézést az amatőr megfogalmazásért, valahol el kell kezdeni :)
Teljes mértékben igazad van. Baromságnak tartom a biztosítást, felesleges pénzkidobás, ugyan úgy mint a légzsák, vagy a biztonsági öv, az ABS-ről, hóláncról ne is beszéljünk. Ennek ellenére mindegyikre befizettem. És te?
Azt se felejtsük el , hogy a szolgáltató klórozza a vizet kellőképpen. Mennyi ideig kell pangani a víznek mire elszaporodik ( ha egyáltalán van benne ) a baktérium?
Aki minden nap használja a vizet , nem havonta tisztálkodik , " ott szerintem " ez nem jelent veszélyt.
Lehet én nem annyira veszem komolyan ezt a forrázást , de amíg kicsi a gyerek nem hagyod ott a kádban egyedül, ha meg nagyobb már és egyedül intézi a tisztálkodást már megérti ,hogy a melegvíz az süt.
Nekem a napkollektor nyáron 80 fokos vizet csinál, mire átmegy a villanybojlerbe akkor is van 60 fok. de nem volt probléma.
Két okból lehet jó az a szelep,tud 65fokot is és,ha a garancia nemcsak a kapuig szól.
Amúgy abbahagyhatod az egészet félve a légiótól és mindazok akiknek villanybojlerjük van (főleg vezérelt,)mert ha tudják teljesíteni a követelményeket akkor az összes seggüket kinyalom.
Nálad eleve max. a felét melegítené 60 fok fölé v. oda is beteszel egy keringetőt.
„Lefürödhetünk a „fertőzött” vízzel, úszhatunk benne, meg is ihatjuk, semmi bajunk nem lesz. A Legionella csak a tüdőbe jutva okoz megbetegedést, oda pedig a sokszor óhatatlanul is képződő vízpermettel jut: belélegezzük.
A legionellózis kockázat szempontjából kiemelt az 5 μm-nél kisebb
méretű vízcseppek (aeroszolok) jelentősége, mivel ezek képesek legmélyebben lejutni a tüdőjáratokba.”
Ez a szelep olyan mint régen a biztonsági öv vagy a légzsák volt. Eleink akkor azt baromságnak tartották, de te már természetesnek veszed.
Megjegyzem én is túllihegésnek tartottam a legionellát, mint a kereskedők újabb támadását a pénztárcám ellen. De! Van egy távoli ismerősünk akinek volt szerencséje elkapni -nem tudja senki, hogy honnan- de leadott vagy 30 kilót és fél évig betegállományba volt. Kb egy év volt mire teljesen rendbe jött.
Én hülye vagyok és feledékeny, ezért már vagy tíz éve van egy ESBE a melegvizemben. Akkor úri passziónak tartottam, de ma már úgy nézek rá mint a biztonsági szelepre. Kötelező tartozék!
Ezt majd, akkor mond amikor a gyereke bent fekszik a kórházban tüdőgyulladással. Biztos megértő lesz, vagy add elő a bíróságon, hogy azt hitted, lesz elég esze hozzá... Biztos meg fognak hatódni.
Amúgy nem értelek. Hihetetlen tárgyi tudással rendelkezel és párszor nem is értem, hogy ez az ember hogy mondhat ilyet.
Ez jó megoldás, tehát csak ritkán fogja leforrázni magát. :-)
Akkor már jobb ha folyamatosan forró a víz, mert akkor nem felejti el, de ha csak időszakonként, akkor simán felejtés homályába merül. Én felfűtőm a gyerek meg leforrázza magát, mert nem szóltam neki. De ha a felfűtést egy táblával jelölöd a csapokon az is egy jó megoldás. Szerintem!
Én régimódi vagyok és nem szeretném a gyereket sem leforrázni ezért azt a tíz ezer forintos nem spóroltam meg, de mindenkinek lelke rajta.
egfelül az 1" csonkok.
Ez csak piszkozat, csak a primer oldalról, mert eddig azon tököltem, hogy fizikailag mi hogy fér el a pincében, azért nincs még normális kapcsolási rajzom :)
