Minden, ami Oroszországgal kapcsolatos. Kávéházi stratégiai elemzések, amatőr történelmi tanulmányok, piaci gazdasági elemzések, személyes és személytelen élmények, zapadnyikok és szlavofilek. Posztszovjet térség, közelkülföld, lágy altest, ablak Európára, és a többi.
Több lengyel élt ott, mint orosz.Meggyőződésem, hogy nem csak uraságok, de tekintve, hogy orosz bojárok egyáltalán nem éltek arra, még mindig a polákok állnak jobban:))
Oroszok mit kerestek volna Nyugat-Ukrajnában? - (még most sincsenek ott oroszok, nemhogy akkortájt)
Nyilván a Sztálini örökség felvállalásához,dicsőítéséhez tartozik az állami 1-es csatorna által forgatott az előbb itt is emlegetett bolsevikok ellen harcoló fehéreket dicsőítő Kolcsak film is Ungváry szerint.
1612-őt mindenképp meg akarom nézni. Csak kiváncsiságból. Érdekel az az ál dmitrij féle időszak,meg,hogy hogyan is jöttek ki végül belőle. Mi volt benne undorító egyébként? Csak mert a Passió nekem nem összehasonlítási alap,mivelhogy asse láttam:DD Persze aztán lehet,hogy még megbánom,ha egyszer látni fogom bármelyiket is. Egyébként azt hallottam az 1612-ről,hogy magyar statiszták is játszottak benne. Egyes fórumokon olyanokat írnak,hogy némely jeleneteknél magyar szavakat is hallani.Na mindegy. A 9.század természetesen nem jutott el Magyarországra,akár csak a Lakott Sziget (Obitajemij Osztrov 1-2) sem. A 9.századot is,meg a Lakott Sziget 1-et is csak az internet bizonyos alkalmazásainak köszönhetően láttam...
Обитаемый остров elég látványos lett,bár sokak szerint néha kusza egy kicsit. Én annyira azért nem találtam annak,mindenesetre,lehet hogy a csúnya orosz rendező a film készitésekor azzal számolt, hogy a nézőnek van agya,és képes a használatára,ezért lett "kusza",meg a regény alap miatt:) A második részt még nem szedtem le,de a trailer alapján még jobbnak tűnik,mint az első. A Kolcsakot sztem megnézem a moziba,kiváncsi vagyok rá. Meg azt is remélem,hogy talán a Kolcsak megtöri a jeget,és ezek után több orosz filmet hoznak be a magyar forgalmazók.És akkor moziban,DVD-n láthatjuk mondjuk a tényleg legnagyobb költségvetésű orosz filmet ami ugye a Lakott Sziget 1 és 2 (Обитаемый остров),a 9. századot,az 1612-őt,és még más egyéb jó filmeket.
Salamov könyveit nagyon szerettem. (Nekem nem is a GULAG-ról írt könyvei tetszettek legjobban, hanem a Rákpavilon).
Mindenesetre kész csoda, hogy visszajött onnan -mint a könyvből kiderül, egy tífuszjárványnak, és némi leleménynek köszönhetően.
ui: szeretem az írásaidat, de némi lengyelfóbiát vélek nálad felfedezni. Kelet-Lengyelország azért elég sokáig volt a Lengyel Királyság, majd a Rzespospolita része -írt is róla remek, némileg romantikus könyveket Sienkiewicz. Bár kétségtelen, hogy többnyire ukránokkal, tatárokkal, kozákokkal (jó, őket fogadjuk el orosznak) és beloruszokkal volt teli, de több lengyel élt ott, mint orosz, tehát az oroszoknak még ennyi "történelmi jogalapja" sem volt ezekre a területekre, mint Pilsudskiéknak.
klikkelj ra. Ismered a szerzot meg a konyvet? atneztem, hogy mit adott ki az adott kiado military temaban, es jatszok a gondolatta, hogy rendelek toluk, ugy olcsobbnak tunik a tema. Jo kerdes hany konyvet.:)))
A regény lehet, hogy jó, de a film nem. Látványos, meg minden, de inkább egy taknyos, pszeudopatrióta kosztümös marhaság lett, amelynek a történelmi tényekhez vajmi kevés köze van.:((( Ha már jó filmekről beszélünk, akkor hatalmas lelkesedéssel tudom ajánlani a: ,,Favorit" (Nagy Katalin kora); ,, Delelő Hold" (Anna Ahmatova életéről); ,,Zaporozsjei Szics"; ,,Szavva Morozov" sorozatot; ,,Nyesztor Mahno 9 élete"; ,,A Birodalom csapások alatt" (forradalmi terrorizmus a XX. század elején); ,,A Birodalom pusztulása" (az előző folytatása; orosz kémelhárítás a világháborútól a forradalomig). Rendkívül jók, aprólékos történelmi pontossággal készültek, méghozzá az eredeti dokumentált eseményeket követve bámulatos korhűséggel. Nagyon jók! Ha minden jól megy, akkor hasonló kaliberű lesz még a most készülő ,,Hurikkán" (orosz polgárháború).
Hm... nézegetem itt a fotóimat (pakolok otthon, így az ,,etnikai tisztogatás" során jó sok régi papír kerül elő.
Éppen a földalatti Moszkvában készült fotókkal bíbelődöm. Kevesen tudják, hogy az egy hatalmas természetes és mesterséges komplexum, amely magába foglalja: a régi kerületek pincéit; a lebontott épületek megmaradt pincéit, amik gyakran összeköttetésben vannak egymással; a különböző szervizalagutak és csatornák; a polgári védelem és hadsereg különböző objektumai; kőfejtők és katakombák; metróvonalak; zárt metró hálózat; zárt gépjármű útvonalak; ,,szellem állomások"; föld alá szabályzott folyók... Tök érdekes.
P.l. a csőbezárt folyók közül talán a Nyeglinnaja (Nyeglinka, ismertebb nevén) a leghíresebb. De ott vannak még a földalatti csatornákba zárt: Kabanka, Kapli, Csara, Csecsora, Ribinka, Olhova, Olhovec, Csertorij, Presznya, Filka, Kopitovka, Hapilovka, Szinicska, Szamotiga, Jazvenka, Gorjacska, Zsabenka, Csernuska, Gniluska (ezek azok, amelyeknek járhatóak a kollektoraik). Összesen 240 folyó és patak van csövekbe zárva.
No meg a metró... A hivatalos metró 13 vonal, rajta 177 állomás +2 ,,szellem állomás" (,,Szovetszkaja" és a ,,Sztagyion ,,Szpartak"). Ehhez jön még az u.n. ,,Metro-2" (zárt vonalak): ebből a ,,Linija 1" (D-6) - 10 állomás; Linija-2 (A ,,Transzinzssztroj" rendszere); Linija-3 (A ,,Szovmin" rendszere); Linija-4 (A Zarevszkaja rendszer); Linija-5 (Csehovszkaja rendszer); Linija-6 (Ogyincovszkaja rendszer). A speciális vonalak mélységi fekvése 50 és 200 méter között mozog
Salamovot érdemes olvsani, írónak is jó (szerintem olvashatóbban ír, mint Szolzsenyicin), nekünk 1977-ben a gimnáziumban ajánlott anyag is volt egy-két novellája (mert mint tudjuk, akkortájt Magyarországon titkolták a GULÁG létét). Ez később a moszkvai egyetemi idők alatt volt érdekes, mert gyakorlatilag elég sok ott "földalatti"-nak számító könyvet olvastam, mert a magyartanárunk, akivel egyébként harcban álltunk, ajánlotta, viszont olvasni, különösen jó könyveket meg szerettem. Viszont, mibel akkor csak magyarul olvastam ez azt is jelenti, hogy akkor ezek a könyvek Magyarországon, magyarul minden további nélkül elérhetőek voltak.
Feltételezem, hogy irodalom órán lesz kötelező, mert történelem órához semmi köze, lévén irodalmi alkotás. Ezért is mondtam, hogy Salamov írásai jóval magasabb szinten vannak.
Nem tudom udvozolni a dontest, ugyanis tortenelmi hitelesseg teren nagyon santit az a konyv.:( Inkabb Varlam Salamov irasait tettek volna kotelezove, o legalabb meg is jarta a GULAG-ot, nem ugy, mint Solzsenyicin, aki egy saraskaban ,,huzta a rabigat".:/
Nem tudom, volt-e téma, ami egy olyan intézkedés, amelyet végre maradéktalanul csak üdvözölni tudok: Szolzsenyicin teljes Gulágja iskolai tananyag lesz Oroszországban!!!
"igen érdekes kép önmagában is. Ugyanis a képen a Kazany melletti ,,Kama-telep" volt két növendéke látható: Guderian és Krivosein."
Sőt, még ennél is érdekesebb, Krivosein ugyanis zsidó volt, azon kevesek egyike, akit, ha rangja miatt nem is, de tehetsége miatt elismertek a háború alatt. Végül Zsukov alatt ő vezette Berlin, benne a Reichstag elfoglalását.
De aztán, valamiért, 1953-ban, Sztálin halála után 2 hónappal nyugdíjazták. Valamiért nagyon a bögyében lehetett Konyevnek...
De ha már a támánál vagyunk, Kaganovics elvtársnak is kellett koccintania Hitler egészségére. Nem volt kicsit szadista ez a Sztálin:-)
