korábban már írtam,hogy van egy ál-padlófűtésünk ami a visszatérő betekerését jelenti a csempe alá.Jelenleg a radiátorszeleppel van szabályozva a bemenő vízhőmérséklet, ez kb 45 fok. Kis fejlesztést akarnék,mivel így a bejutó víz tömegárama a fűtés kezdetekkor is elég kicsi,pedig amíg a kazán nem tolja be a meleg vizet,illetve a radiátor nem melegszik át,addig mehetne be a padlóba a teljes mennyiség.
Úgy gondoltam,hogy 2 lehetőség van, teszek be egy rtl szelepet a radiátor elmenőjébe , vagy a kézi szelep helyére egy olyan távérzékelős termofejet aminek az érzékelőjét rá lehet tenni az elmenő csőre.
Így amíg a felfűtési fázis van, a teljes keresztmetszeten menne befelé a padlóba a víz,majd szép lassan elkezdene csökkeni. Ezzel azt akarnám elérni,hogy az elején bemenő 25-35 fokos víz hamarabb átmenne a padlón és gyorsabban illetve mindenhol jobban melegeden,majd a melegebb de kevesebb víz meg talán könyebben hőn tartaná.
Tudom,hogy sz*r a rendszer, de jelenleg a fenti megoldás működne?
Üdvözlök mindenkit Olyan kérdésem lenne hogy, adott egy bosch condens 2500w fűtő kazán. 48 fokos az előremenő. 16 fokot állítottam a termosztaton rev 24 (Siemens) kéri a fűtés a termosztát. A kazán felmegy 52-53 fokos előremenő hőmérsékletre . Ez normális dolog . A termosztaton csökkentett mód van választva. Szülők hetvegi háza . Információt szeretnék gyűjteni
Az indokom, hogy a burkolattól sok függ, ha az Asszonynak padlószőnyeg kell vagy vastag perzsa akkor is van mivel fűteni.
Ami szerintem tökéletesebb lenne és eszembe sem jutna radiátor ha építkeztem volna és nem felújítok az a falfűtés + padlófűtés.... na akkor lenne igazán komfortos jó világ .-)
Nem tudom de az én gondolkodásom valahol nagyon elmaradt.
Indokoljátok már meg nekem, hogy egy jól szigetelt házban a felületfűtés mellé minek van szükség radiátoros rendszerre is? A jól szigetelt házban se a padlófűtés, se a radiátor nem fogja a padlót érezhetően melegre felnyomni. Annyira drága egy vastagabb zokni? Biztos drágább mint a felesleges radiátoros rendszer. Én biztos hogy nem nézegetnék egy csomó túlméretes porfogót a házban.
A rendszer (kazán nélkül) dupla költség. Vagy a túlbiztosítás miatt kell? Ha az egyik lehal, legyen tartalék?
Na igen. 2 megoldásra van most ötletem : Ahol lehet, padlószőnyeg. A másik, a szokásosnál vékonyabb csőből és a felszínhez közelebb elhelyezett padlőfűtés.Így kisebb hőtehetetlenség, akár a központi visszatérőből táplálva, javítva a kondenzációt.
A tapasztalatom, hogy hidegben a födém ami közvetlenül hűl, hiszen a betonkoszorú szépen érintkezik a külső levegővel beviszi a hideget, emelettől függetlenül. Az alattad lakó fűtése ezen ahogy én tapasztaltam nem sokat segít.
Nézd, nálam a folyamatos tartózkodású helyiségekben 25 fokra van állítva a padló. Senki nem érzi melegnek, de nem is fázik, ha kevés mert hideg van akkor a radiátor besegít. Akkor jönnek rá, hogy milyen jó ha vendégségbe megyünk olyan helyre ahol nincs padlófűtés. Lehet bármennyire szigetelt a ház a padlót ilyen helyeken hidegnek érzik.
Zárt rendszerű radiátoros fűtés van nálunk egy kondenzációs kazánnal. Amikor a keverő szelep nyiva van, valami iszonyat csörgő hangja van a rendszernek. Olyan, mitha egy fém golyót dobálna valami a rézcsövek belsejében. Ahol a leghangosabb, ott van egy colos visszacsapó szelep és nem messze tőle egy lefúvató biztonsági szelep. Ha nem megy a keringető szivattyú, de tenyérrel megütöm a csöveket, akkor is hallani a csörgést. Ilyet esetleg látott már valaki? Köszönöm szépen
A másik oldalon válaszoltam de látom ide is beírtad, ezért itt is válaszolok.
Sapka, sál, óra :D
Amíg a régi on-off rendszerrel fűtöttem, nálam is 37° volt az előremenő, de a padlóm a programozás miatt, sosem volt 26-28°-nál melegebb. Viszont a hőkomfort nem volt tökéletes.
Most sensyssel a 27-29-es előremenő stabil állandó belső hőmérsékletet tart 20°-on. A visszatérőm 23-24°. a padló hőmérsékletem 21° körül van Lidl lézeres infrahőmérő szerint.
Valóban zokni a viselet de papucs nem nagyon kell.
A lényeg : szigetelés után elmúlt padló komfortja, mert túlfűtötte a szobát. Mindegy hány Celsius oda-vissza, 22-23 fokos léghőmérsékletnél kellemetlenül hideg a padló mezítláb.
Egyetértve Veled, ráadásul még egy tévhitet el kell, hogy oszlassak! A végtagjaid felületi hőmérséklete messze nem 37 fok! A 28 fokos padlót már melegnek érzed a 25 fokos kb. semleges.
A hideg és a hideg között azért van különbség! A régi lakásunkban a fal mellett 6 fokos volt mínuszokban a padló, na az hideg. Egy 25 fokos padló az, bár a lábad nem érzi melegnek, nem hideg.
Volt egy házikóm, ahol csináltam padlófűtés. Keverő stb. (mindig mezítláb jártunk)
2 állapota volt: amíg nem volt szigetelve a ház addig jó volt, mert nagy volt a hőveszteség a falakon , ezért 38-40 fokos padló előremenő , ami kellemes a talpnak rendben volt, a szoba 22-24 fokos volt.
Ha kisebb volt padló előremenője(30-35) , akkor mezítláb nem volt komfortos, mivel ugye 36,7 a testhő.
Le lett szigetelve a ház és borult minden. Ha maradt a 38-40 fok előremenő akkor 26-28 fok lett a szobában, túlfűtés. Ha a kitöltési tényezővel játszottam (mennyit fűtsön a 22 fokhoz) akkor meg sokat volt hideg a padló.
Azért az áramlási ellenállás sok mindentől függ Pl. az áramló anyag sebességétől, a beépített szerelvények rész ellenállásától, a cső belső felületétől függ még a közeg hőmérsékletétől. A gyártó csövet, szerelvény és még sok mindent gyárt. de egy fűtésirendszert nem gyártanak, hanem építenek.
Bizonyos méret felett azért kell számítani, ami nem is olyan egyszerű , persze lehet trükközni.
Az egyengetés felmerült bennem is, gondolkodtam szálas csőben is. Vagy lehet hogy jobban járok rézzel ?
A kazán bírni fogja, a keringető szivattyú meg majd kiderül, elvileg van tartalék abban is.
A csöveket hogy érdemes vezetni? Mindkettőt a radiátorok alatt? Ha felső bekötés van, ahhoz simán felállok csővel vagy érdemes valami szerelvényt venni amibe alul tudok bekötni ?
-hely kérdése, én 600-ast tennék, a hőeloszlás bármelyiknél megvan a konvekció miatt.
-esztétika mennyire számít, mert a tekercses ötrétegűt nem tudod full egyenesre egyengetni. Lehet akár bepattintós műanyag bilincsbe is rögzíteni jó sűrűn.
-semmi.
-igen, jól gondolod.
A meglévő rendszered (kazán, ill. szivattyú) bírni fogja ezt a pluszt?
Saunier Duval Semiatek Condens 24 újonnan felszerelt kondenzációs kazánom első perctől fogva problémás. A nyomás (bar) két naponta egy tizedet csökken (normál érték 1.1 és 1-5 között van). Majd kb. 7-8 nap után a kazán leáll, fűtés - meleg víz nincs, a bar jelzés 0.0 villog. Én feltöltöm vízzel (1.5 bar) majd a folyamat elölről kezdődik, csökken a bar napról napra, majd a kazán leáll a 0 bar miatt. Valakinek volt hasonló tapasztalata, mit csináljak?
Köszönöm a felajánlást, komolyan meg is érdemelné, szinte semmi nem úgy lett megcsinálva ahogy megbeszéltük (és még volt képük vigyorogni, mikor valamit szóvá tettem). Már elengedtem ezt a témát, kóklerek voltak, hát így jártam. Reményeim szerint a vizes munka az normálisan meg lett csinálva és ahhoz nem nagyon kell nyúlni.
Valamilyen szinten biztosan jó lenne zónákat kialakítani, mert előbb-utóbb felnőnek a gyerekek és akkor nem biztos, hogy minden részét akarom fűteni a háznak, de alap esetben sima családi felhasználás lenne.
Jó lenne ha lehetne minden szobának egyedileg állítani a hőmérsékletét, ezért írtam azt a motoros szelep ötletet.
Azt jól látod, hogy ferdeszelep kell a fojtáshoz, de a gond ezekkel a "vízcsapokkal" az, hogy nem lehet számolni rájuk, nincsenek értékeik, csak olyan gondolom formán lehet beállítani őket, Ezzel szemben egy hivatalos folytószelep (pl Strömax)
számolható és főleg mérhető is! A teljes hidraulikai rendszer ismeretében egy épületgépész ki tudja Neked számolni hogy hová állítsd a szelepet.
Családi ház pincéjében szeretnék kialakítani egy hobbi szobát, a meglévő fűtési rendszerre való rácsatlakozásra. Az alapterület kb 45 nm, a falazat tégla, külső hőszigetelés szerintem nincs, téglalap elrendezés. Jelenleg egy öntöttvas radiátor van, ez lekerülne (kevés is lenne a teljesítménye szerintem), Ötrétegű csőre gondoltam. falon kívül vezetve, kétcsöves rendszerrel, acél lapradiátorokkal, termosztátos fejjel.
Felmerült bennem néhány kérdés:
- alacsony (300mm-es) hosszabb vagy magas (600-900 mm) rövidebb radiátor biztosít egyenletesebb hőeloszlást? Milyet érdemesebb venni?
- az előremenő és a visszatérő cső párhuzamosan menne a radiátorok alatt és ezekről lenne a leágazás (3 v 4). Hogyan érdemes rögzíteni őket?
- 300 mm-es radiátor esetén van jelentősebb teljesítmény csökkenés, ha az előremenő és a visszatérő is az alsó bekötési pontnál történik (értelemszerűen ellentétes oldalon)
- arra gondoltam, hogy először felszerelem a radiátorokat és utána csövezek, ez ésszerű így?
Előre is köszönöm a válaszokat, és ha van bármi észrevétel, javaslat, tanács, azt is.
a legfontosab kérdés, hogy az egészet akarod mindig fűteni, vagy szeretnél zónákat, netán panzióként akarod üzemeltetni, minden szobában saját egyedi hőmérséklettel?
Köszönöm, bíztam benne, hogy meg lehet ezt csinálni szebben is, szerencsére a wc-ben van átkötőszakasz elzárókkal, így akármikor elzárható a fürdő fűtése és meg tudják majd csinálni. Még szakember keresésben vagyok, remélem most nem fogok mellé.
Nem lehet megszüntetni a fürdőszobai fűtést- önkormányzati lakás lévén nincs jogosultságunk ilyen átalakítást végezni (eddig a kád alatt volt, tehát lennie is kell fűtésnek)
fent nem lennének ennyire zavaróak”
akkor nem itt mennének a csövek?
Ha a sarokban fel lehetne vinni őket, akkor nem lenne ennyire szem előtt, erre gondoltam
„Vissza lesz bontva az egész” akkor?
akkor falba lehetne süllyeszteni és sarokcsatlakozóval rámenni
Sajnos vasbeton lévén nem süllyeszthető a vezeték, hely híján nem szeretnék a vezetékeknek falat, minden centi számít.
„Bármilyen megoldás érdekel,”
ha a csöveket lerövidítenék annyira,hogy csak a csatlakozók
látszanának a papírdoboznál máris nem volna ott annyi cső.
Ha jól értem ehhez lejjebb kéne hozni a radiátort. A képen nem látszik, de a faltól 10 centire kilóg a radiátor, szeretném azt az oldalt is rendesen használni. Az lenne az ideális, ha alul nem lenne semmilyen cső, maximum a sarokban.
A visszatérő csövet a radiátor mögött lehozod az aljáig a függőleges oszlopa mögött. Nem a legszebb, de legalább meleg lesz az egész radiátor. Ha mindkettőt felülről kötöd be, akkor szerencsés esetben a felső fele, harmada lesz csak meleg.
A hozzáértőktől kérdezném, törölközőszárítós radiátort be lehet kötni felülről? Csatolok képet, maga a radiátor csak azért van, mert nem lehet megszüntetni, ezért lett itt a helye. Hogy lehetne bekötni úgy, hogy ne legyen ennyi cső lent, vagy kicsit esztétikusabban mutasson? A sarokban vagy fent nem lennének ennyire zavaróak a vezetékek. Vissza lesz bontva az egész, mert több sebből vérzik az egész felújítás, sajnos sikerült kóklerekbe futnom. Bármilyen megoldás érdekel, ami esztétikusabban nézne ki, ha szabályos és működőképes a felülről történő bekötésre szavaznék. A segítségeteket előre is köszönöm! Lemaradt a kép, bocsi a duplázásért!
A hozzáértőktől kérdezném, törölközőszárítós radiátort be lehet kötni felülről? Csatolok képet, maga a radiátor csak azért van, mert nem lehet megszüntetni, ezért lett itt a helye. Hogy lehetne bekötni úgy, hogy ne legyen ennyi cső lent, vagy kicsit esztétikusabban mutasson? A sarokban vagy fent nem lennének ennyire zavaróak a vezetékek. Vissza lesz bontva az egész, mert több sebből vérzik az egész felújítás, sajnos sikerült kóklerekbe futnom. Bármilyen megoldás érdekel, ami esztétikusabban nézne ki, ha szabályos és működőképes a felülről történő bekötésre szavaznék. A segítségeteket előre is köszönöm!
"Ventilátort például pusztán fojtással nem lehet kinyírni"
Leállítani valóban nem lehet,
kinyírni, leégetni viszont lehet. Képzelj el pl egy csőventilátort, aminek légmentesen lezárod mindkét végét.
Ha a ventilátor lapátja ugyanazt a (lapátok között lévő) levegőt forgatja körbe-körbe, akkor ez a levegő a motor hőtermelődésétől egyre melegebb lesz, mert nem cserélődik folyamatosan hűvösebbre. És ez az egyre melegebb levegő egyre rosszabbul hűti a villanymotor tekercseit, amelyek egy pillanatban (amikor a levegő már 100-150 fokos) leéghetnek.
Annyira túlbonyolítod. Nem lenne egyszerűbb feltenni olyan szivattyút amit lehet állítani? Esetleg amin van Auto adapt mód? Bár szerintem a padlófűtéshez felesleges.
Én igazából csak ilyen egyszerű ferdeszelepre gondoltam (képen), amivel tudok kicsit fojtani a körökön.
(Ventilátort például pusztán fojtással nem lehet kinyírni, szivattyúra akkor ez nem igaz?)
Az működhet, ha nem fojtok a szeleppel, hanem bypass-ba teszem a körökhöz képest és így a víz egy része azon a "kis körön" fordul meg, nem a fűtőtesteken? Ez esetben gondolom elég mondjuk egy mérettel kisebb ferdeszelep is.
Radiátornál csak "fülre" gondoltam a beállítást (vannak termofejek, az miért fontos?),
padlónál meg van mindenhol áramlásmérő, azokra hagyatkoznék beállításkor.
Termosztatikus keverőszelep mindenhol lenne (rad, pf), a térfogatáramot már csak a "zenélés" elkerülése érdekében gondoltam beállítani.
Egyébként ha a termosztatikus szeleppel jól megválasztott hőmérsékletű víz áramlik a radiátorokban, csak éppen mennyiségre több a szükségesnél, olyankor mi van, történik bármi kedvezőtlen a rendszerrel hosszú távon? (azon kívül, hogy a szivattyú kicsit több áramot fogyaszt)?
És még 1 kérdés: Spirecnél ugye a köpenyoldalnak nagyobb a csonkja. Az nem lenne jobb, ha a köpenyre kötném a szekundert (padlófűtés), mert annak a nagyobb az ellenállása, és a spirál oldalra a puffer szivattyúját? Vagy mindig a magasabb hőmérséklet megy a köpenyre?
Bocs a sok kérdésért, tényleg nem akarom bonyolítani (sőt!), csak annyi a cél, hogy a nagyrészt meglévő cuccokból egy működő fűtést összehozzak valahogy (amim meg nincs, abból legalább méretre jót vegyek)... Szaki nincs aki ráérne, kénytelen vagyok magam csinálni, a Zasszony meg már rágja a fülemet, hogy mikor készülök el...
Egy gyors kérdés: ha a szekunder szivattyúim fix fordulatszámúak (nincs rajtuk fokozatkapcsoló), akkor mindenképp érdemes betennem 1-1 ferde szelepet a 2 db padlófűtési- és 1 db radiátoros körbe, a megfelelő térfogatáramok beállítására?
Elég csak sima ferde szelep, vagy fontos hogy ilyen mérőcsonkok legyenek rajta?
Ez mar lehet, hogy egy kovetkezo szint, amit nem akarok megugrani. :)
A szelepzajra visszaterve: Valami LUXor fedonevu szerelvenyeim vannak. Azt latom, hogy nem tul draga. Kerdes, hogy mennyire szar. Valakinek esetleg tapasztalat?
Na, biztos unod mar, de persze tegnap ugy 15 ora mukodes utan ismet lerohadt. Ismet tekergettem kicsit, es most mintha (kop kop:) elkapta volna a fonalat. Vagy vegre a termosztat is megtanulta a dorgest, es persze kint se plusz 3 fok van. Most a nappaliban nem megy radiator, csak a padlofutes, de csak ketszer kapcsolt ki a kazan. es a hofok is egyenletes.
Mint korábban írták gázszerelővel kell cseréltetni. Hogy regisztrált szerelő ?
Szerintem gáznál csak regisztrált szerelő végezhet munkát.
Nem úgy mint a villany szerelőknél. Ott van mezei és regisztrált villanyszerelő.
A regisztrált villanyszerelőnek tágabb a hatásköre... hozzányúlhat a plombával védett vezetékszakaszhoz is.
Mennyi lesz ? 1db fég F8.50 100 -110 körüli a kétkészüléket pedig sacc.. 50 ért csak felteszi.
De ez csak elvi vélemény.
Valószínűleg a készülékre van un. kötelező / ?/ üzembehelyezési gyártói előírás is. Lényege ,hogy nem minden gázszerelő végezheti csak a kereskedő/gyártó megbízottja
Westen Star Condens + 24 fali Kondenzáziós Kombi Gáz Kazán. Elvileg tud ez mindent csak nem tudom manuálisak követni hogy mikor mit csinál. Azt látom hogy megy- vagy nem megy a fűtés , de hogy mikor mennyivel azt is szeretném tudni. Azt látom hogy az előremenője 50 C fok.
Rémlik, hogy itt is szokott ilyen leeresztés lenni nyáron. Gondolom mindenki akkor csináltatja ezeket, ezért valószínű mesterembert sem olyan könnyű találni.
A fagyasztásos megoldás ilyen egycsöves rendszerben is alkalmazható a leeresztés alternatívájaként? Vagy azt csak akkor lehet, ha leágazás van a főcsőről?
Nem hinném, hogy ki lehet belőle annyira tekerni, hogy kiessen, és kifolyjon belőle a víz. Ha olyan, amire kis kupakot lehet tenni, akkor tekerd addig, míg a csavar szintbe nem kerül a külsővel.
Egy gyors kérdés: ha a szekunder szivattyúim fix fordulatszámúak (nincs rajtuk fokozatkapcsoló), akkor mindenképp érdemes betennem 1-1 ferde szelepet a 2 db padlófűtési- és 1 db radiátoros körbe, a megfelelő térfogatáramok beállítására?
Elég csak sima ferde szelep, vagy fontos hogy ilyen mérőcsonkok legyenek rajta?
Nem célom agyonbonyolítani, egyszer legyen jól beállítva.
Valamit még elfelejtettem. A fiúnál a kazán kis ábrán mutatja kazán pillanatnyi teljesítményét, szépen látszik hogy nagy lángon kezd, majd lemodulál. A Westen 24 nél nincs ilyen lehetőség hogy lássam mennyire van terhelve? Egyáltalán mennyire tud ez lemodulálni?
A 2 rendszer teljesen különbözik egymástól. Az enyémnél az előremenőben van a tágulási, a fiúnál a visszatérőbe. Nekem mindig meleg a tartályba a víz bármelyik kazán megy. Nálam ellenáramban van bekötve a hőcserélő, azért nem mehet a hőcserélő szivattyúja a vegyes kazánnal együtt mert akkor meg fordul a kazánba az áramlás iránya. Nekem nincs túlnyomás a rendszerben. Nekem a vegyes szivattyújának ( víz) vezetéke át van hidalva egy 2" csővel tehát áram nélkül is mehet etázsba. Ha véletlenül elfelejtem elzárni a tolózárat a vegyes előremenőjében, akkor sincs semmi baj, legfeljebb a vegyesbe is nyomok vizet. Volt már rá példa hogy este 11-kor még meleg volt a vegyes kazánba a víz, reggelre meg beindul a gáz, mert leesett a hőfok 22 C alá. Akkor lenne inkább probléma ha elfelejteném kinyitni, na akkor jönne jól vele párhuzamosan egy egyirányú szelep melyen mehetne az előremenő. És ha nem nyitom ki a tolózárat nem pumpálja vissza a vegyes kazánba a meleg vizet a hőcserélő szivattyúja. A nyáron meg is fogom csinálni. És így kell megcsinálni a fiúéknál is.
Sajna a kazan 8kw ala nem tud menni, ugyhogy kapcsolgat igy is rendesen. most eppen ujra tanul, ahogy latom. :)
Tegnaptol, ahol rovidre zartam, majd par ora utan beraktam a termosztatot, mostanaig. Latszik, ahogy atvaltott kapcsolgatasra, mikor mar nem volt hova sullyeszteni a teljesitmenyt. Aztan a padlofutes nagy tehetetlensege miatt most kezd panikolni, mert tul lassu ciklust talalt, igy szukiti a ciklusidot es noveli a hofokot ismet. :)
Ha egy radiátor visszatérőjén zársz, a többin megnő a nyomás értelemszerűen.
Mivel a keringetőd fix sebességű, azzal tudsz még operálni, hogy a fürdőszobá(k)ban kinyitod a radiátorokat tökig, ott úgy sem árt a meleg. Ekkor a többi radiátorban csökken a víz sebessége.
Azt nem tudom, hogy nyáron, fűtésszezonon kívül panellakásban van-e víz a fűtésrendszerben. Akkor is kell valami teljes leengedést csinálni panelban szereléshez, ha éppen nem megy a fűtés?
Ha egy panellakásban még az eredeti kád van, és a fűtéscső így halad fentről le, és aztán a kád takarólemeze mögött, ahogy a zöld vonal mutatja, akkor hogyan oldják meg, ha a kádat kicserélik pl. zuhanyzóra? Akár ha a zuhanyzó a képen bal vagy jobboldalra kerül.
Mi történik ilyenkor a fűtéssel, hogyan oldják meg a cső vezetését, hogy ne is menjen keresztül a fürdőszobán, de azért legyen fűtés is?
Hat ez a radiatorokon levo szelep, en elso korben bizom benne hogy jo iranyban vannak. A minosegi problema a legvaloszinubb, erzesre nagyon gagyik. A csavaraserzet, a kinezet, minden. Mashol nem tudok aramlast befolyasolni. A kazan szivattyuja ugye fix, egyeb szelep pedig nincs a rendszerben, csak egy fix oszto a radiator koroknek es magukon a radiatorokon ezek a bizonyos szelepek.
Sajnos mindenkeppen tulfutenek, mert az egyik a haloban van, ahol minimalis a futesi igeny, a nappaliban is csak azert nyitottam meg picit, hogy a padlofutes miatti lassu reakcioido javuljon egy keveset.
Akkor sziszeg a termoszelep, ha túl nagy rajta a nyomásesés. Ez pl. ettől a két dologtól is lehet:
* a csövezés túlméretes és/vagy
* a torlóval kell még játszani
A nagyon vastag csöveket csak részben lehet torlóval ellensúlyozni, mert ugye sajnos a torló is tud sziszegni, a legjobb az az eset, amikor vagy a torló sziszeg, vagy a sivítás átvándorol a termoszelepre amikor az elkezd zárni. Lehetnek más okok is, ez csak a saját tapasztalatom 3-4 Herz szeleppel itthon a 13-ból.
Végülis Kapocskának lett igaza.. A gázszelepnél lévő ,,relé" volt szakadt. A másik kazánból kiszedtem átmértem, a fűtés megjavult. Mivel ez az újabb kazán máshonnan érkezett és sokkal magasabb gáznyomás volt ott mint nálam, ezért a gáznyomás szabályozó csavarral utána állítva a fűtési körben az égősor megfelelő mértékben melegít, úgyhogy rövid idő alatt végre majdnem elaludtam a kellemes melegben a nappaliban.. Ami még egy picit zavar, hogy a melegvíz nem igazán forró még.. A melegvíz megnyitásával majd finoman csökkentve a kifolyó víz mennyiségét a csapon kapok annyira meleg vizet, hogy elmosogatni, akár fürdeni lehessen... A gázégő nagyon alapon működik ilyenkor.. Lehet nem csak a gáznyomás, hanem a víznyomás is alacsonyabb és ezért nem emeli meg a szelep a felső gázarmatúra gázmembránt és kevés gázt enged be?
Igazabol most latva, hogy a gyari termosztat tenyleg siman vissza tudta venni a teljesitmenyt, nincs is ertelme. Az elozo termosztat sima on offos volt, akkor kezdtem neki a tekergetesnek.
Viszont a radiatorszelepeink reszlegesen nyitva eleg hangosan sziszegnek. Van olyan szelep, ami csendes, vagy kezdjek hozzaszokni?:)
Lenne egy kérdésem . Beretta Smart gázkazánt használunk. Novemberbe elkezdte azt a jelenséget produkálni hogy ahogy be akart indulni a fűtés a begyújtás után rögtön kikapcsolt és a kis led folyamatosan pirosan világít. Ekkor a kapcsolót reset állásba kellett fordítani majd vissza a fűtés/meleg víz állásba és be is kapcsolt a fűtés. Egyre gyakrabban kezdte ezt produkálni de csak a fűtés esetében. A meleg víz használata hibamentes. Hívtam szerelőt aki első alkalommal csak kitisztította az égésteret nagynyomású sűrített levegővel. A kazán égésterméke simán a falon ki van vezetve nem kéménybe van kötve. Elment de 2 nap múlva vissza kellett hívnom mert megint visszatért a probléma. Segítettem neki akkor kicserélni a fűtés NTC érzékelőt azt mondta hogy az a hiba oka. Elment azután 2 hét múlva ismét jelentkezett a probléma. Fogtam magam és a neten vásároltam egy alkatrész áruházban biztosan új NTC érzékelőt és mivel ott voltam a szerelővel kicseréltem magam. Tegnapig hibamentesen üzemelt a kazán de éjszaka megint arra ébredtünk hogy hideg van és pirosan világít a led. Mi lehet a probléma? Tapasztalatok esetleg? Kezdek kétségbe esni. :(
Reggelt.
Este rövidre zártam az álló kazán vezérlő bemenetet, eeees ugyanúgy nem indult el.
Maximum közelébe tekertem a P maxot, 60 fokra a vizet, gaznyomason noveltem kicsit, elindult. 3 óra működés után visszaraktam a termosztátot, jól meghuztam a csavarokat, elmondtam egy imát és lefeküdtem. Most meg mindig működik de látszik a modulalas hatása, mert már csak 42 fokos vizzel.
Valami úgy tűnik a kazán paneljen volt eltekerve, a spórolás miatt tul visszavehettem valamelyik parameterbol.
Azert koszonom a tippeket. Hogy most tobb lesz-e a fogyasztás, az majd kiderül, de legalább meleg van. :)
Mibol fogja visszakeverni a keveroszelep 65 fokra ha mar a visszaterom is eleve magasabb.vagy ebben az esetben lekorlatozza a szelep es lezár teljesen? Tudom kicsit laikus megfogalmazasom volt.
A fiúnál is a padlástéren a fürdőszobában van a kiegyenlítő tartály, a radiátor visszatérőjében a kazán meg a pincében. Tehát elfagyásról nem beszélhetünk. De nála is, nálam is a vegyes kazán elmenőjében van egy elzáró csap. Ez nem tetszik nekem. Inkább legyen egy egyirányú szelep vagy párhuzamosan mindkettő. Az a jó ha egy rendszer bolond biztos, mert az ördög nem alszik. Nekem a régi háznál szalmakazán volt, bizony sokszor fel rottyant a víz. És kinyomta a túlfolyón.
Megszokásból írtam. Általában nyitott, vastag csöves, esetleg gravitációsan is üzemelő rendszerhez illesztenek utólag gázkazánt, ilyenkor célszerű azt a hőcserélő mögé tenni.
Nyilván lehet fordítva is, attól függően hogy nála épp milyen készülékek milyen csövek, radiátorok vannak.
Én például sosem zárnám ki a vegyes kazánomat, mert fagyveszélyes, inkább vállalnám hogy felesleges hőveszteséggel üzemel a rendszer.
Nem jól értelmezted. Nem a kazán lyukas hanem a nyitott tartály. Csak azért írtam hogy a kazán már biztosan nagyon régen volt használva ha így ki tudott lyukadni a tartály feneke. Csak nem tudom kinek lehetett ekkora esze, hogy egy körre köti a túlnyomásos,és a nyitott tartályos rendszert. Valamint ha ott áll a kazánban egy sok éve lerakódott kosszal teli víz, azt átnyomatni egy nagyon drága gázkazánon. Nekem is most amikor az őszön kazánt cseréltek, olyan fekete retkes víz jött a rendszerből, hogy még a hőcserélőt is féltettem hogy kárt tesz benne. Pedig itt mind a 2 kazán volt használva. Nekem is úgy van hogy hőcserélő 3 szivattyú, mégy egy 1 irányú szelep kell a vegyes kazánhoz mert ha ráindít a gázkazán akkor meg fordul a vegyesben a víz, és a visszatérőn jön a meleg.
Kapocska megoldása olcsó, gyors, egyszerű, de csak saját felelősségre.
A percíz megoldás a gázkazánt leválasztani egy hőcserélővel, abba a kis körbe saját tágulásit, saját szivattyút (a legtöbb kazánban van is). A vegyes meg a radiátorok maradhatnak nyitott körön.
Két szivattyú (plusz a kazáné), két visszacsapó, és a gázkazán tud úgy dolgozni úgy, hogy a vegyes kazánon ne forgassa át a vizet feleslegesen, de ne kelljen csapokhoz nyúlni, mert előbb utóbb valaki elfelejti és felugrik a kazán a tetőre.
A nyomásérzékelőjét rövidre zártad egy kapcsolóval. Mondjuk a tartály fent van a padlástéren, a kazán meg a pincében. Tehát van szint különbség,( nyomáskülönbség) bőven. Nem tudom az a vegyes kazán mikor ment utoljára, mert amikor kinyitottuk a csapját a fenéklemezen mint egy szitán ömlött a víz. Viszont hagytak itt a volt tulajdonosok egy túlnyomásos tartályt. Ha azt felraknánk, és kb 2-3 cm-ig engednénk vízzel és a tetejére egy 0.7-1 bár biztonsági szelepet raknánk el látná a funkcióját. Vagy inkább a hőcserélő?
Most nem vagyok otthon. Modulaciosban hasznaltam, ez a gyari termosztatja. Lehet, hogy nem itt a gond, de valamiert kikapcsol a kazan, aztan mar nem hajlando tobbet futeni. Hibajelet nem ad, melegvizet viszont barmikor. Mi van, ha a gaznyomas lett alacsony? Tegnapig nem volt baj, csak most, ahogy bejott a nagy hideg. Fura.
Sziasztok! A gyerekem áthívott ma hogy üzemeljük be a vegyes kazánját, mert hogy itthon van szabin és eddig csak a gázkazán ment. Ilyet még nem láttam, hogy egy rendszerre van kötve a túlnyomásos gázkazán, és a nyitott tartályos vegyes. A nyitott tartályba vezető cső el van zárva egy csappal, és amikor fűteni akar a vegyesbe a tartályon keresztül engedi le a nyomást a rendszerből. Ha újra használni akarja a gázkazánt megint el kel zárni a csapot és fel kel tölteni a rendszert. Egyszerre a kettőt nem is tudja használni. Jól van ez így meg oldva? Vagy hogyan lenne célszerű? Én azt javasoltam neki hogy válasszák ketté a rendszert egy hőcserélővel és akkor minden problémája megoldódik. Ti hogyan látjátok?
Akkor lehet ez igazából a gyártó cégnek jó, hogy túlárazva tudja eladni a konvektorokat. Illetve hosszútávon, talán az ügyfeleknek is jó, csak nehogy akkor menjenek tönkre, amikor végre behozták az árukat. :)
t.zsolti én csak a FÉG F8.60EF hozzászólásokból idéztem.k
Lehetseges olyan, hogy ON-OFFos kazannal rossz erintkezes miatt nincs eleg keresztmetszet a kapcsolashoz, de a termosztat megis kepes rola annyi aramot lopni, hogy ugy tunjon, mintha mukodne?
A fax kivan.
Ha tesztelni akarom a kazant akkor a kazan paneljen rovidre kell zarnom a vezerles labat? Vagy mas kapcsolojel kell neki?
WD-vel alaposan fújd körbe a nyaknál, miután a két tőcsavart kicsavartad. Többször ismételd meg.
Majd két kézzel megfogva próbáld ide-oda tekergetni, amíg megmozdul. Ha ezt leszeded, akkor tudod a nagy -felső- membránt kicserélni, ha szükséges persze.
A mikrokapcsoló is vélhetőleg vízköves, azt érdemes volna cserélni. Vagy mentesítsd a vízkőtől... és utána WD-vel fújd be. Szét szedhető az is, össze is rakható. A tengelyt pedig óvatos tisztítás után szilikonzsírral vékonyan kend be. (A tengely ne sérüljön amikor eltávolítod a vízkövet.)
(Igen, itt két membrán van, de most neked csak az alsóval van bajod - szerencsére. Ha a fölsővel lenne, akkor nem lenne fűtésed. Azt valóban két csavar tartja oldal irányból. Ha azokat sikerül kicsavarnod, le kéne jönnie az armatúrának, ne régebbi készülékeknél ez nem szokott könnyen menni. Van, hogy le kell vágni róla. Akkor viszont új armatúrát kell venni... kb. 100 000-ért.)
Igen. De most én csak a pirosról beszéltem, ami alul van! Ezt könnyedén ki fogod tudni szerelni. A felsővel gondjaid lehetnek, mert az össze lesz nőve -gyógyulva- az ellendarabbal. De azt most nem is kell neked bántani, csak az alsót!
Keresgéltem neten, de nem találtam olyan képletet/kalkulátort amivel a padlófűtés körök ellenállását ki lehetne számolni (5rétegű cső). Tudna valaki linkelni ilyet?
A másik kérdés, hogy ferde szelepből gond-e ha nagyobb kerül felszerelésre mint a cső mérete (pl. 22-es csőre 5/4 vagy 6/4 szelep, azért még szabályozható marad?
Köszönöm neked is.. Megnézem a 371-es gázszelepet is amint hazaérek.. illetve a váltószelep alaphelyzetben nem kap 24V-ot.. Ez a fűtési kör.. A melegvíz megnyitásakor hallhatóan (megpróbáltam) dolgozik - meghúz)
A gázszelep van hátra, amit ugyebár a panelről működik...
Tehát a piros nyíllal jelölt részt szabadítsam meg, illetve a zöld nyíllal jelölt membránt cseréljem, melyet valahogy le kéne szednem a gázblokkról.. (két csavart láttam becsavarozva a két blokk között.. ) Ha ezeket kicsavarom elvileg le el kéne választódnia egymástól....
Három csavar tartja alulról, azt vedd ki, a membrán tengelyéről ügyesen távolítsd el a vízkövet, ami azért került rá, mert átereszt a tömszelence. Vagy cseréld ki a membránt, ami a rudazattal együtt van, és a tömszelencét is.
Egy másik fórum oldalra már beírtam, de látva, hogy itt még nagyobb a pörgés, ezért ide is beteszem...
Van egy Junkers ZW20 KD23 kazánom. Tegnapi napon feltettem a helyére (régi is ilyen volt, de már folyt a víz mindenfelől (hőcserélők - elsődleges, másodlagos is). Nos.. Annyit biztosan tudok, hogy hátul a ZSR típusú váltószelep külön megpróbálva működik (24V). A melegvíz megengedésekor belobban, de nagyon kis lánggal ég.. Ha jól gondolom a vízarmatúra és a gázarmatúra középen össze van kötve egy tüskével, amit a membrán emel. Nos a kis tüske a vízarmatúra alján (a kis fekete vékony hosszúkás mikrokapcsolós felett ha picit megnyomom (baromira szorul, akkor már megfelelő hőfokú víz folyik a gázláng felerősödik). A csap elzárásával szépen leáll a melegvíz fűtése. Termosztát bekapcsolásával viszont a fűtés nem indul el (motor keringet). Ez a kis tüske lehet a probléma? A vízarmatúrában szorul az egész ezért nem nyit ki? Merre induljak el? Nagyon kevés rajz van erről a típusról...
Te merre laksz , hogy -2-3 volt mert Miskolcon -10 volt reggelre, előző éjszaka volt -2.
Hogy tudtad összehasonlítani az uj és a régi konvektorokat , csak fel lett szerelve?
Mint említettem ha fel nyitható a borító lemez javul a hőleadása sokat, de gyárilag ugye olyat kell csinálni ami a vétlen hozzáéréstől véd, de nem az a gazdaságos ( mint oly sok mindennél ).
Bocsi , de én nem adnék annyit azért a fondital konvektorért, lehet jó lenne HA nem lenne ventillátor benne ( este zajos lesz, nem uj korában hanem majd amikor lejárt a gari , és nem tudsz aludni miatta mert nyikorog ) a fég egyszerű ( volt ) mint a faék, és talán az öntöttvas nem pattog/zörög, de annak is vége lesz úgy 30 évesen, elég a lemez.
Én 3000ft/db ért nem tudtam eladni amikor lebontottam és volt közte nagyon keveset használt is .
Nem biztos, hogy létezik olyan fűtési megoldás,ami takarékosabb a mostaninál, és a megtérülése 10 év alatt van.
Ha konvektort cserélsz konvektorra 20%-nál többet biztos nem tudsz megtakarítani. Megnézed mennyi az éves fűtésszámlád, máris ki tudod számolni a megtérülési időt.
Köszi! Évente átnézi gázszerelő a konvektorokat. Lehet mégsem jó ez a FÉG F8.60EF konvektor!
Tegnap szereltettünk fel 3 darabot, előtte a régieknek 24 órán keresztül megmértem a fogyasztási adatait, 21 fokon 9 m3 gázt fogyasztottak. Ma délután 3 órakor megmértem az új konvektor adatait 21 fokon 9,5 m3 gázt fogyasztottak 24 órán alatt!!! Külső hőmérséklet mindkét mért napon 1-2 fok között volt napközben, éjszaka mínusz 2 és 3 között volt. A szerelő azt mondta,hogy ő semmilyen műszaki változást nem lát az előzőhöz képest, kivéve az előlapra szerelt digitális termosztátot.Bár azt is megjegyezte,hogy kicsit tákolva rakták össze ami az elektromos vezetékeket ill. a burkolat sorjás kivágását illeti amit a termosztátnak készítettek. Így cseréltessétek.Már bánjuk,hogy nem központi fűtést csináltattunk...
Megnéztem és elvetettem. Majdnem 160e-ért akarták adni, de ez gyengébb mint a mostani ~20 éves FÉG konvektorunk. :( Asszem a fonditalra szavazok, hiába drágább.
Mi a véleményetek, ezek valós panaszok? Azért az durva lenne, ha az ember kicseréli a konvektorokat és nincs semmi változás, sőt lehet még rosszabb is lesz. Van helyette más ajánlott vagy felesleges erre pénzt költeni? Lehet 10 évig sem lesz meg az a ház, ha kb. azalatt hozná be az árát, akkor tényleg csak pénzkidobás lenne.
Javítani lehet a hőleadását ha kinyitod a fedő lemezét ( ami a tetején van.
Eddig nem költöttél a készülékekre, ha gázkazánt rendszerrel együtt szereltetnél be ott minimum az éves ellenőrzés 10-e-től, + azért 4-5 év után már kezdenek " köhögni/kínlódni " . A mai készülékek már nem azok amiket 20-25év után megnézem , hogy meg van e még.
Akkor a vastag fala, tömege miatt tárol jobban a cserépkályha. Régi, lehet vagy 50 éves. Konyhában már nem cserép, hanem fémborítású kályha van. Az olyan mint a konvektor, gyorsan felfűt, de gyorsan kihűl.
Fég F8.60-nak 94% a hatásfoka. Mennyi lehet a régi FÉG-nek, (nem tudom milyen típusú, olyan sötétbarna, 25-30 éves :) ) és a cserépkályhának? Én csak 1-2 havonta vagyok ott, 3x megrakom, így még reggeli is langyos a külseje. Hangulatos ahogy pattog a tűz, de mindennap csinálni (fát vágni, behordani, megrakni, kihamuzni) valószínűleg már nem olyan jó buli. Ha a régi konvektor hatásfoka nem sokkal rosszabb, akkor lehet nem is éri meg áttérni az újabbra.
sjohn Nem külső cserépburkolatra gondoltam. Ilyen van a másik lakásunkban. Ott olyan meleg van, hogy még ez sem gond neki. GAZELLE EVO a Nagy hatásfokú, öntött alumíniumból készült bordázott hőcserélő test miatt jobb, mint a FÉG?
Olvasom, hogy áramszünetet esetén, fűtés sincs. Gondolom ez minden elektromos termosztátosra igaz (egyáltalán van olyan, ami nem elektromos, és megfelel a kiírásnak?). Mondjuk ott ritkán van áramszünet, de ez tényleg szívás lehet.
A cserépkályhának nem az a lényege ,hogy mit mivel tüzelnek benne. Létezik gázfűtésű cs. kályha is - pl. a héra égősek. Az más hogy egyéb káros hatásai miatt mára gyakorlatilag megszűnt.
A cs . kályha lényege a hatalmas tömeg, a kerámia anyag, a füstjáratok, összefoglalva a nagy hőtárolás és a fékezett hőleadás.
Jó kellemes hőleadó, a kezelés már macerás.
Anno régen vagy 65 éve a Hérát a cs. kályhára fejlesztették ki. És a városi gázra.
A városigáz pedig zömmel CO -t tartalmazott, némi nem jelentős nagy láncú szénhidrogénnel.
Azon kevesek akik élvezték a korlátozottmértékű városi gáz szolgáltatás janik voltak. ötvözték a korábbiakban ecsetelt cs kályha jó hőtechnikai tuladonságait a kényelmes fűtéssel.
Aztán gyütt a földgáz. az meg gyakorlatilag metán hagy hidrogéntartalommal. Mit csináltak ezek a derék hérás cs. kályhák. Eláztatták az addigi kéményrendszereket. bélelés meg egyéb késő bánat.
A hérának még biztonságtechnikai problémai is akadnak.
(villamosban is volt hőtárolós kályha)
Volt bizony. egy kitűnő kényelmes biztonságos fűtőeszköz.... volt. csakhogy a villamos energia ára a 90 -es évek elején rövid idő alatt 3 x -os lett.
Ma egy hőtározós villanykályhával fűteni 3,5 x annyi mint gázzal. még a vezérelt árammal is 2,5 x ös.
pont a napokban láttam egy 42 éves elekthermax hőtárolós kályhát üzemelni.
ezt is kell karban tartani, de közel sem annyira költséges mit egy gázkazáné.
2 évente ventilátor tisztítás, 10évente szabályozó csere, 15 évente egy -egy fűtőszál csere. Kis műszaki érzékkel rendelkező tulaj maga is elvégezheti.
Hát igen a konvektorok nagyjából kiadták magukból amit lehet. Próbálkoznak ugyan némi modernizálással, de véleményem szerint alapvető áttörésre számítani nem lehet.
Az hogy azok a régiek csúnyák még nem jelenti azt hogy alapvetően rosszak is . Jól kell beszabályozni és használni.
Vagy áttérni egy modern gazdaságos kondis kazánra. 5 db konvektor ???.... na ne. A konvektorok emeletes házak kisméretű lakásaiba valók. Ez a cserép borítás egy halott ötlet. Ha nem is pillanatok alatt, de nagyon rövid időn belül szétég a konvektor tűztere túlterhelés /túlhevülés miatt.
Nagyjából azonos a hőtárolása. 1 tonna vas és 1 tonna kerámia / pl. cserép / azonos hőmérsékleten nagyjából azonos hőt tárol.
Csakhogy más fizika tulajdonságok is labdába rúgnak.
Egy közepes cs. kályha pl. 500 kg, egy konvektor felkerekítve is csak 50 kg. 10 x -es különbség. ezenkívül a vas jó hővezető, így azt a kevéske hőt is hamar kiadja magából.
a cs. kályha belsejéből a hőáramlás kifelé lassú. A sok hő csak lassan távozik.
amúgy van egy kiugróan jó hőtároló anyag. Ez a víz.
csakhogy a víz normál körülmények között 100 fokra melegíthető.
egy cs. kályha belső magja elérheti a 7 - 800 fokot is. A hőtárolása jelentős.
Kitűnő fűtőeszköz.... ha a személyzet szorgalmasan rakja.
Köszi! Akkor nem is jó ötlet a cserépborítás? Azt hittem így tartósabban tudja leadni a hőt. :)
Egyébként valahogy tényleg más a cserépkályha. Konvektorral nagyon meleget lehet csinálni, de gyorsan kihűl a szoba, cserépkályhával valahogy jobb, tartósabb, egyenletesebb a hőmérséklet. Ezért gondoltam, hogy ez azért van, mert a cserép jobban tárolja a hőt, mint a vaslemez.
Köszönöm! Igen, valamelyest az "ikresítés" az az nem? Hogy a vízórád más aknájában lesz "vendég" úgymond nem? Arra gondoltam, csak a legtutibb a teljes szeparáció. Már ha lehetséges.
Köszi szépen! Azt hittem ezek az "utcát fűtő" konvektorok valami elavult dolgok, de itt azt mondják nem is olyan rosszak. Látom a pályázatban, hogy legalább A energiaosztályú, programozható termosztáttal ellátott készülékek beszerzését és beszerelését támogatja. Tehát a konvektor is jó. Már csak az a kérdés, hogy mennyivel csökken a fűtésszámla a régihez képest? Mivel csak 60%-ot fizetnek, a legolcsóbb termosztátos is 147k, így biztos lesz majd 300k lesz az önrész, és lehet még úgysem fog kijönni. Egyébként nincsen cserépborítású konvektor? Cserépkályha még reggel is meleg, konvektor meg csak addig meleg, amíg fűt. Persze lehet a mostani modern változatok, már jobban tárolják a hőt.
Sziasztok! Ezzel a konvektorcsere programmal lehet modernebb készülékeket betenni (ha egyáltalán van ilyen), vagy ez tulajdonképpen központi fűtés átszerelésről szól? 100m²-es családi házban, 5db régi 25-30 éves FÉG konvektor van. Ezeket kellene lecserélni, nem tudom, hogy mennyivel lenne olcsóbb a fűtés? Most 14.000Ft az átalány, mondjuk nem is nagyon fűtenek, mert van még 2db régi cserépkályha is. Jó lenne, ha valami modern konvektorra cserélhetnék, mert gondolom a központi fűtés nagyon drága lenne.
Jogos, igen. Csak jelenleg még nincs külön helyrajzi számon a kisház és külön mérőt csak akkor kaphatna. Szóval a szolgáltatót ilyen jövőbeli helyzetekkel nehezebb kérdezni, mint létező állapotok kapcsán. :-)
Bár maga a víz megoldható lenne ikresítéssel a csatorna meg szolgalmi joggal akár. Szóval szerencsére főképp a gáz és a villany ami problémás lenne ott.
Valaki itt említette, hogy neki is Vinyisztó öntvény kazánja van. Az beköthető zárt rendszerbe ugye? Ha feltöltöm vízzel és utána kompresszorral (8 bar) megnyomom, az ilyen házi "nyomáspróbának" megteszi? (tudom hogy hivatalosan többel szokták, de nálam ez a max. kapacitás). Ezen kívül egy újabb (90-es évek eleji) Termotéka 25 hegesztett lemez gázkazán van, gondolom arra ugyanez érvényes, nyomáspróba aztán használható.
A másik kérdésem, hogy ugye fűtésnél nincs ez az anyagok közti összeférhetetlenségi/sorrendi macera mint ivóvíznél? Csak réz, inox (Spirec), vas (horganyzott idomok meg belül kezeletlen radiátorok + a kazánok belseje) és PeX (5 rétegű) anyagok kerülnek felhasználásra. Alu, ólom sehol sincs.
Üdv!segítség kéne egy olyan dologban,hogy van egy aeg gázos átfolyós vizmelegitő amelynek a kazántestje valószinüleg kilyukadt s szétszedés után ha hozzáférhető helyen lyukas megforrasztaná a szaki de előre vetitette az egésznek a cseréjét is.A csere menete után érdeklődnénk,a mostani őrláng nélküli elemes gyujtású s ha ugyanolyan elven műkődö ugyanolyan teljesitményűt veszek kell kéményseprű,gázos stb terv vagy engedély vagy valami vagy csak megvéve a szerelő felrak beállit s kész is? előre is köszi a válaszokat
Én Viessmann Vitodens 100W-t használok pont ebben a konfigban. Szög egyszerű kazán de sok éve bekapcsoltam és egy tisztítással azóta folyamatosan megy.
Az a baj, hogy egyik oldalon sincsenek igazán hozzáértő egyedek. A vidéki kis falvaknak van, hogy minimális bevételük a gépjármű adóból volt, ezt is megcsapolták. Az iskola fenntartása sem úgy működik, ahogy azt a médiában mondják. Kell oda még a helyi önkormányzatnak is tolnia a pénzt. Az, hogy egy város adósságait rendezik, majd ugyanúgy veszteséget termel, az meg azért van, mert a havert mégsem lehet felelősségre vonni.. De ez itt nagyon OFF, ne menjünk bele.
Debrecen 28Mrd Ft adósságot csinált,majd ezt konszolidálták.
Az adósságkonszolidáció után évente egy-másfél milliárd forinttal több maradhat majd a városkasszában, amit nem kell majd a hitelek törlesztésére fordítani.
Most ezek után még pluszt kellett volna adni nekik,hogy továbbra is felelősen tudjanak
gazdálkodni és megfelelően működtessék az önkormányzati vagyont.
"Több százmilliárd forintos adósságot átvállalt az állam tőlük + intézmények fenntartását,
közmunkások bérét……………."
Meg amit elvett tőlük... Az iparűzési adó és a helyi adók maradtak a zsebükben, meg talán a gépjárműadó egy része. AZ intézmények fenntartását sem 100%-ban vállalta át. Ehh, de ez már politika.
Igaz, nem kizáró ok, de pld debrecenben a 100% önkurmányzati tulajdonban lévő vízműnél 400 000 Forint egy új vízmérőhely kialakítás cakk-pakk családi háznál. :-(
Rendben, köszönöm szépen. Oké, ez azért elég sok tétel valóban. A 160mm csatorna az tuti belefér. Az ingatlannak olyan egy l/s max szennyvíz térfogatárama lehet. A korábban emlegetett szolgalmi jogos csatlakozás kapcsán jönne ez föl ismét.
Mentes a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, az igénybejelentés elbírálásának díja, a tervegyeztetés, adategyeztetés vagy ennek megfelelő szolgáltatás díja, a kiszállási díj, az igényfelméréssel és az igénybejelentés feldolgozásával, elbírálásával kapcsolatban bármilyen tevékenység, szolgáltatás díja, továbbá rácsatlakozáskor a bekötési vízmérőóra költsége, a bekötési vízmérőóra felszerelésének díja és a nyomáspróba díja alól a legfeljebb 32 mm átmérőjű ivóvízvezeték és a legfeljebb 160 mm átmérőjű szennyvízvezeték bekötése.
Ez kb. sajnos azt írja, amit tippelgettem, hogy víz és csatorna esetében pár adminisztratív költség és maga az órával kapcsolatos költségek (ezeket nem írtam, de nem a fő elem lehet ez sem) lettek elengedve. Az aszfalt feltörése, földmunka és visszaépítés az maradt. Már pedig érzésre az a legmasszívabb költség a vízbekötésben. Meg ha csatornánál új betonakna kell a közcélú csővezetékre vagy hasonlók az még igen tréfás költség lehet. Már hogyha olyan felmerülhet.
Mindegy, végülis lehet kivárható ez bizonyos helyzetekben. Ámde ahogy olvasom a csatorna és víz esetében azért szinte teljesen el lett ez kenve. Ott már csak bizonyos engedélyezési rész-folyamatok lettek ingyenesítve és a bekötési földmunka az maradt fizetős... Azt jól értettem?
Igazából csak türelem kell hozzá. Ingyenessé tette állambácsi, a szolgáltató meg oldja meg saját forrásából. Ők meg erre azzal reagáltak, hogy aki ingyenes bekötést kér, az ráér. De egyszerűbb, ha egy térképkivonattal bemész a szolgáltatóhoz.
Sziasztok, van egy Baxi Luna Duo-Tec 24+ ERP kazán, padlófűtéssel, 10 körrel.Jó e neki a 38fokos előremenő vízhőmérséklet, kb 32 fokos visszatérővel? Köszönöm a válaszokat!
A gázkazán beüzemelésére számolj alaphangon 650-700e, ebbe nincs benne a fűtési rendszer . Jelen pillanatban a fafűtés kb 1.5* 2* drágább a gáztól, ezzel számolj. A fát CSAK köbm -re rönkben, erdészettől szabad venni, 2évig szárítani, a padlófűtés rákötése vegyes kazánra - vagy hőcserélőn keresztül vagy rendesen inhibitorozva mert különben pár és alatt eliszaposodik. Puffer nélkül van embered aki eteti a kazánt? A puffer + költség.
Ha nincs időd fűteni inkább szigetelj és fűts gázzal. De ha van időd akkor is .
Szerintem inkább az épület előtti főelzáróig ingyenes.
pl. az egyik ingatlanomon jön a gázvezeték a föld alatt az épületig. Itt felszáll egy főelzáróig. Innen ágazik kettő felé, mivel a telken kettő lakás van. Az egyik vezetéke kb. 8 m a mérőig a másiké 15 m a másik mérőig.
Időben is máskor készültek. Az egyik 91 -ben, a másik 98 -ban.
Ha tudsz szerezni olcsó fát, és 2 évre előre be tudod tárazni, akkor gondolkodj vegyeskazánon. Padlófűtéshez mindenféleképp kell puffer, ha vegyessel fűtesz, mert különben lesz egy kátránygyárad.
Nálam a szobában is padlófűtés van, és padlószőnyeg. Én biztos nem tennék a szobába radiátort.
Jelenleg gázzal sokkal olcsóbb fűteni , mint fával. Azt mérlegeld, hosszútávon, /5-10 év/ melyiket tudod olcsóbban üzemeltetni.
Vegyes kiépítése 500 ezernél kezdődik. Ha falegázosító kazánt teszel be, akkor 1 milla.
Az Ariston kazán és a Cube termosztát közötti vezetéknek mindenképp árnyékoltnak kell lennie, vagy sima 2 eres vezeték is jó erre a célra ? Messze az előírt 50m-en belül lennék (max. 15-20m).
Hát igen nem a miénk még a ház, de csak az utalásra várunk, mert minden egyéb rendben van már ezért tervezgetünk.
Előbb ismerjem meg... Ehhez jelen esetben azért nincs úgy "kedvem($)" mert, mint írtam eléggé fel kell újítani, mert le van élve és nem akarok le járólapozni majd 2 év múlva kiköltözni és feltörni, mikor jelenleg üresen áll. A mostani rendszert azért akarom le cserélni, mert több helyen lyukas a cső és úgy van ragasztózva hegesztve stb és hát... én nem szívesen nézném el. A garázs egy mellékes kérdés volt, hívok majd statikust (ha jól tudom Ő meg tudja majd mondani) és utána csinálom meg. Arra én is gondoltam, hogy a garázs mennyezetét szigetelem, de mivel lesz padlófűtés és a felső szinten is ez megemeli a padló szintjét és így nem kb 10-12cm beton lesz hanem "csak" 5 a szigetelés miatt. Lehet, hogy rosszul gondolkodom ezért kérek tanácsot. Visszatérve a fűtésre. Itt azt szeretném kérdezni ki mit tanácsolna. Mint írtam jelenleg vegyes tüzelésű van. Kell hozzá puffer a padlófűtés miatt vagy lehet vele anélkül is, mert a jövő telet már gázkazánnal akarom fűteni... Itt arra gondoltam, hogy a rendszert a kazánházban kialakíttatom és majd meg veszem a kinézett kondenzációs gázkazánt. És akkor ezzel kapcsolatban a lényeg... pénzügyileg megéri most "bajlódni" a vegyessel meg 2 fűtést csináltatni stb.. vagy egyből csak gáz és kész? Megéri a radiátoros+padlófűtés vagy felejtsem el a radiátort (és padlószőnyeget) és mindenhova padlófűtés? Nem tudom melyik miként érné meg, illetve mert csak vegyes tüzelésűvel volt dolgom gázzal nem.
A szivattyúk fogyasztása meglehetősen elhanyagolható valóban, azon aztán nem aggódom.
Az egy jogos pont, hogy hiába ilyen átkötéses megoldással SZIV2 tudna üzemelni végre rendesen, de végeredményben SZIV1-nek is ugyanakkor üzemelnie kéne SZIV2-vel párhuzamosan, hogy a kazánban megforduljon a víz. Ami anyagilag lényegtelen üzemeltetés oldalról, de a megoldáshoz újabb kábeleket kéne kihúzni , ahhoz, hogy a kisház hőigénye kapcsolja a kazánt és SZIV1 és SZIV2-t. A nagyház szobatermosztátja meg ha jelez, akkor SZIV1 és a kazán kapcsoljon. Szóval a végén akár ez a megoldás is utólérheti a külön csövest árban. Körbe kell kérdezni árajánlatokat, ahogy írod.
Szóval jogos, igen a külön csövezés lehetne a legideálisabb akár természetesen.
Illetve a nagyházba kéne mindenhova termosztatikus szelep minden radira (vagy a felszállókba valami motorizált elzáró), hogy azt ne fűtse mindig akkor is a rendszer, amikor csak a kisház kér hőt, de azáltal SZIV1 is üzemel és ha nincsenek lezárva a nagyház radik, akkor valamennyi vizet átnyom rajtuk. Az meg akkor épp felesleges volna.
(Ahol a szüleim laknak mostanság, az kb. új építésű ház, ott is zenél a rendszer, pedig kis kiterjedésű. Az is lehet persze, hogy csak nem lett a kazánba épített szivattyú lejjebb csavarva a szervízmenüből. Tekintve, hogy miféle gányok voltak arrafelé ezen nem lepődnék meg, hogy feleslegesen teker keményen.)
Szóval megy egy SZIV1-el, csak tényleg hangos. Mondjuk leállításkor hall az ember egy pattanást a rendszerből. Lehet van itt más gond is, pl. a tágulási le van eresztve vagy hasonlók (az is lehet, hogy az normális). Annak az üzemelési zajra nem kéne kihatással lennie mondjuk.
"Másik mellékes kérdés... a 2 hálószoba alatt van egy kb 25nm2 garázs amit 6cm lépésállóval akarok szigetelni illetve ide is 5cm beton jön, hogy a padlófűtés miatt ne legyen lépcső. Ki fogja bírni a terhelést így pluszba? "
Kétszintes egyedülálló házat garázzsal csak az elmúlt 50 -60 évben építettek. Remélhetőleg olyan födémmel , ami plusz 5 -6 cm beton terhelést kibír.
A garázs belmagassága is legalább 2 méter, ha több szerencse, így oda alulról mehet sok sok hőszigetelés. A meg könnyű !!!
"Remélem minden lényeges részt le írtam..." jó munkához sok info kell akár 2 -3 oldalon is !!
Anno 11 éve egy 18 nm-es szobában lett padozat csere, nem padlófűtés miatt, hanem az átkozott könnyező házigomba miatt.
parketta fel, vakpadló és párnafa fel, kihordva,
Volt vagy 15 cm -es homok ágyazat, mind kitermelve a betonig az kb. 2,3 m3 vagy 40 talicska.
A nyers beton letisztítva és pb. palackos lángszórós disznó perzselővel lefertőtlenítve. elment egy fél palack gáz.
A nyers betonra bitumenes vízszigetelés - olvasztott bitumen , rá csupaszlemez,. rá újabb bitumen, majd újabb csupaszlemez. Még szerencse hogy maradék volt.
Nos a z így vízszigetelt 'medencébe' száraz hőszigetelés 15 cm, mad rá OSB nut -féderes lapok 18 mm -es . rá 2mm hab - rá a laminált.
Ez került akkor cirka 100 eft ba úgy hogy 3/4 -ét sk. végeztük. Vásárolva a hőszigetelő anyag, az OSB és a laminált lett. Az un. klikkes laminált kifogott rajtam , így azt 2 fiatalember rakta le 15 eft ért 3 óra alatt, majd folytattam a szegő léccel, az is volt vagy 4 eft.
Ja a hidegvíz egy olcsóbb megoldása, a belépőre rakni egy nyomáscsökkentőt amin mondjuk 2 barra állítod a nyomást és az már " talán " akkor nem rázza a rendszert .
Egy 20L-es légtartályt a tetejére légtelenítővel bekötni átmenőbe a hidegvíz bejövőre és ótt kimenne a nagyja a levegőnek, csak a légtelenítő nagy legyen.
Tudok drágább megoldásokat is , hidegvizes megszakító tartály, és abból hidrofórral látni el a házat.
Te vagy ott a ház " mellett" , ide még képet sem raktál fel, hát látatlanban???? és ha azt mondjuk csináld meg és összerogyik?? kapsz majd innen válvonogatást.
többféle padlófűtési megoldás van, de mind fájni fog.
Uponor nak van egy rendszere ami belefér kb 2cm-be, talán ez a legvéknyabb, de ez alá is ildomos lenne szigetelés oda ahol nincs alatta lakott helység.
A többi mind 5-7cm +alá a szigetelés.
Azt el ne felejtsd , hogy mivel szétosztod a rendszert padló és radiátoros fűtésre ez tovább drágítja a dolgot.
Én a visszacsapó és az óra közé tennék egy 10-20 literes tartályt is a tetejére egy légtelenítővel. Van olyan, ami a 6 bart is elbírja. A tartály közepén jönne be a víz, az alján menne tovább a házhoz, és a tetején lenne a légtelenítő.
" hogy te sem ismered a szerkezetét " na ja meg sok mindent nem ismer a házból.
Megismerni és igény szerint dönteni.
pl az a padlófűtés ha 50 - ha 70 nm, ott fel kell törni a padozatot , majd a fűtési csövek után visszaállítani azaz újat építeni. Csak az lehet akár 500 eft és akkor a többi ???
Tehát van egy ház, ami ugyan még nem a tiétek, de már tetőtől talpig átalakítanátok. semmi akadálya, pénz kérdés az egész.
Mondjuk praktikusabb lenne előbb a megvétel után ki próbálni.
Egy vegyes tüzelésű kazán a rákötött öntöttvas radiátorokkal lehet jó is és lehet rossz is.
mindenesetre a kazánt állandóan pakolászni kell. Hogy kevesebbszer legyen rá lehet a rendszerre kötni egy nagy puffertartályt így valamivel komfortosabb.
Gondolom a tüzelő tárolás megoldott.
a mikro környezetemben sokan vannak akik a kb. 40 éves --- sőt van egy ahol a 45 éves rendszerüket átalakították gázfűtésre, maradt a régi fűtési rendszer és idestova 15-20 éve zökkenőmentesen működik. Már persze azt akit irritál a vastag cső, az kitalál mindenféle elméletet, hogy az miért nem jó.
Lehet persze kidobni az egész fűtési rendszert és új vékonycsöves rendszert kialakítani, de az kb. 2 - 2,5 millió ft.
Mondjuk egy újonnan birtokba kerülő háznál nem árt annak a hőfogyasztását sem megismerni. ennek sok útja van. Pl. van e rajta hőszigetelés , az vajon milyen vastag. Aztán elkérni az eladótól az un. energia tanúsítványt, azon is lehetnek adatok, persze azt azért kész pénznek venni nem szabad. na meg rákérdezni az eladótól, hogy mennyi fűtőanyagot használ évente ?
Tehát ismerni kell az a házat... a szétverés előtt.
Konkrét kérdés a garázs feletti részre . :a garázs mennyezetére a hőszigetelés, de kell a padlóba is, majd amikor odaértek.
Nagy vonalakban az árakról .
Ilyen munkára kell először is egy terv ( ami lehet fejben is, csak azt elfelejtjük más nem lát a fejünkbe ) ).
Tehát a terv : mit, miből, hová, milyen mennyiségben - rajzon, szövegben.
Ez alapján kell egy tételes költségvetés.
Az pedig a terv alapján hogy mit , mennyi és milyen anyagból, mennyi óra alatt. Ha kész ez a tételes költségvetés, azt be lehet árazni.
itt is van kétfelé ágazás. beárazza a tervező vagy az aki ért hozzá és felkérnek … kijön egy ár. nos az nem szentírás az csak egy tájékoztatás, hogy vajon mennyibe fog kerülni. legyen egy előzetes irány ár.
Aztán azt a tételes költségvetést beárazza a kivitelező, hogy ő mennyiért végezné el. ha nagy az eltérés akkor kell tételesen vizsgálni miért ??
Egy ilyen már beárazott költségvetés állhat 60 -80 tételből, kezdődik a bontással és a bontási anyagok elszállítására a végén pedig az üzembehelyezéssel addigra már csak a fűtésnél a 2,5 millánál tartotok. ja ez még csak a kivitelező által adott beárazott költségvetés amit ha elkezdenek az is változhat sok minden miatt, anyag hiány, koncepció váltás, szervezésből adódó csúszás stb.
Szóval . megismerni a házat annak, hőtechnikai tulajdonságait, majd egy elképzelés, annak papírra vetése... ez a terv, a terv alapján költségvetés annak, beárazása két irányba, a kivitelezővel történő beárazás alapján szerződés és kezdődhet a munka.
Sok pénz és sok odafigyelés.
Természetesen a modern fűtés a gázfűtés modern kondenzációs kazánnal, vékonycsöves rendszerrel, jól méretezve, jól szabályozva és egy jólszigetelt házba.
Vissza a vastagcsöves vékony csöves rendszerre. Az egyikben van kb. 600 liter víz a másikban pl. 100 liter.
No most azon elmélkednek , hogy a 600 literbe több hő kell. Így vagyon, de mi az a 200 tonnás házhoz képest ? Addig nem jutnak el soha.
Sziasztok! Talán ti tudtok érdemi választ adni a problémánkra. Magasan van a házunk. Mi vagyunk az utcában a végfelhasználók, cca 250 méterre van az előttünk lévő ingatlan.. Elég sokszor előfordul, hogy csőtörés vagy egyéb vízszolgáltatási probléma miatt nincs vizünk. Amikor újra ráengedik a rendszerre a vizet, nálunk hosszú időn keresztül köpködnek, prüszkölnek a csapok, rángatóznak a falon kívüli csövek és szerelvények. Szinte csak levegő érkezik a csöveken jó darabig. Rettegek minden vízszünet után. Már többször kiugrott a WC-be menő cső alul amikor ilyen eset után használni akartuk. A bojlerból visszaáramlik a forróvíz is ilyen esetekben. Tegnap éjjel sem volt víz a faluban. reggel mikor rendbe hozták és megindult a csövekben a víz, bizony nálunk a fürdőben majdnem összes kötésnél folyt a víz . A tégla burkolatot több helyen ki kellett bontani, mert szivárgott a kötésnél, vizes volt a tégla. Mit lehet ellene tenni? ha most nem vagyunk épp itthon, elázott volna a ház. Előfordulhat, hogy a földben a bejövő ágon is szétcsúszhattak a kötések?
Segítséget és tanácsot szeretnék kérni tőletek! Folyamatban van egy 2 szintes családi ház vétele. Teljesen felújítandó, ide értve a fűtés rendszert is ami jelenleg vastag vascsövekből áll vegyestüzelésű kazánnal, vegyesen lap illetve öntöttvas radiátorokkal. Szeretnénk padlófűtést, illetve a hálószobákba radiátort(ide padlószönyeget akarunk). Kb 70nm2 lenne a padlófűtés és 5 lapradiátort szerenénk összesen. A kérdés az lenne melyik érné most meg jelen esetben? Gondolataimban valahogy úgy fogant meg, hogy maradna a vegyestüzelésű egy darabig és majd pluszba egy gázkazánnal lenne kiváltva(tartaléknak a vegyestüzelésű maradna). Mi kellene most még pluszba ahhoz, hogy a jelenlegi vegyestüzelésűvel mennyen a dolog? Vagy inkább ne gondolkozzak a vegyestüzelésűbe? Nagy vonalakban anyagárban mennyire jönnék ki a vegyessel illetve a gázzal? Illetve az is játszhatna, hogy a csövezés része most ki lenne alakítva utána már csak a gázkazánt kellene megvenni és rákötni...?!
Tudnátok esetleg tanácsot adni benne? Jelenleg a kihozatalban a jól működő kölcséghatékonyabb lenne jobb, mert van egyéb nagy dolog is amit fel kellene újítani...
Másik mellékes kérdés... a 2 hálószoba alatt van egy kb 25nm2 garázs amit 6cm lépésállóval akarok szigetelni illetve ide is 5cm beton jön, hogy a padlófűtés miatt ne legyen lépcső. Ki fogja bírni a terhelést így pluszba?
Ha működik, akkor semmi gond. De mintha hangos lenne, bár én ezt nem hallom.
Volt egy autóm ami meglehetősen hangos volt, a kollégám azt mondta, nem az autó hangos, hanem a rádió halk. Ugyan ezt a te esetre is lehetne alkalmazni. :-)
Igyekszem megfontolni mindenki válaszát, aztán majd csak kialakul... :-)
Igazándiból az is lehet, hogy a "nagyház" igazűn csendes nem lehet. Túl közel vannak a szivattyúhoz a radik és végig acél csövezés van, mag a "kisháznál" ötrétegű javarészt. Szóval a nagyház acélcsövei lehet a rezgést is közvetítik eléggé és így csoda halk nem lehet a helyzet. Persze ez lehet hibás fejtegetés.
Szia Wattocsak.Most látom hogy kicsit félre nyomtam az email címem este.Amiért bocsánat. Küldtem egy emailt az elérhetősegédre.Köszönöm szépen előre is ha tudsz segíteni.
Rendben, akkor végeredményben kell egy opció, ami az átkötés ellenállását szabályozhatja, illetve bizonyos esetben kizárhatja az átkötést teljesen. Pluszban az átkötésbe visszacsapó nem kell?
Illetve a két másik narancssárgával karikázott szelep milyen célre lenne ott?
Köszönöm válaszát előre is!
Elnézést a sok kérdésért, csak szeretném megérteni a rendszert. Az átkötést azt hiszem értem, hogy az akadályozná meg, hogy SZIV1 rákényszerítsen áramlást SZIV2-re... de az a két szelep nem tiszta még.
Köszönöm szépen! Jogos, valóban, ha ott is meg tudják oldani hang nélkül, akkor nálunk is meg kéne valahogyan.
Átgondolom, hogy lehet-e nálunk védülis külön fojtókat rakni az előre és visszatérőre, netán még a pincében a párhuzamos ágak kezdeténél. Illetve persze a szivattyú fordulattal is lehetne játszani többet, ahogy Ön mondja.
Érdeklődni szeretnék, adott egy Buderus Logano g124x kazán HS2105 vezérlővel, és egy Logalux SU 160 álló melegvíz tároló. A bekötési rajzokon két szivattyú szerepel, egy fűtés keringtető szivattyú (PH)fűtés körön, és egy tároló töltő szivattyú (PS) a melegvíz tároló körén. Ez azt jelenti, hogy csak két szivattyúval lehet megoldani egy fűtéskör és a melegvíz tároló bekötését? A kazánon a tároló és a fűtéskör előremenője külön csatlakozás, és a visszatérő ág közös, amit egy T idommal kell megvalósítani.
Ez a tároló töltő szivattyú egyáltalán micsoda, az nem elegendő, ha a már közös visszamenő ágban van egy keringtető szivattyú.
Egyáltalán a kazánban valami szelepet vezérel attól függően hogy melyik kört szeretné fűteni?
Nem mókányolni szeretnék, csak megérteni a számomra egyenlőre nem érthetőt.
Ha beigazolódik, hogy a légtelenítőn keresztül szív levegőt és az okozza, akkor felülre helyezve már nem fog? Ha van türelmetek elmagyaráznátok, hogy miért nem? Ha ez megtörténik és megszűnik a problémám, akkor is át kell rakni a szívó oldalra? Lehet belőle hátrányom ha így marad?
Fel szeretnék készülni érvekkel, ha alakítani kell a dolgon. És köszönöm, hogy foglalkoztok a problémámmal!
Ez igaz. Bevallom erre nem gondoltam! Távolra kerültem a kivitelezéstől. Sajnos. Vagy hál istennek? Egyre inkább felcserélném az egeret egy hideg és nyirkos kazánházzal. De be kell látnom, hogy vén vagyok hozzá.
Ha a hölgy nem jelentkezik, akkor nem tudom elküldeni a kollégám telefonszámát.
Az a rendszernyomás jó, mert a tartály előfeszítő nyomása 0,8-1,0 bar szokott gyárilag lenni. Ami még zöröghet, az a levegő. Szerintem a tartály felszerelése után lett a rendszer feltöltve és nyomásra beállítva. Viszont az a cső amire a tartály került, az nem lett légtelenítve és a tartály vízoldalára nyomták be a csőben lévő levegőt. A tartály mellé kéne tenni egy légtelenítőt ahogy Kapocska javasolta.
Ennyi cucc van csak, amit látsz a képen. A kazán alá be van még építve egy iszapleválasztó és annyi. Volt itt a szerelő is, de tippje sincs mi lehet. El vagyok keseredve, pár hét múlva jön a baba és már most sem tudunk pihenni... amíg ez a tartály nem volt beépítve semmi gond nem volt, csak annyi zúgás volt amíg kapcsolt a szelep (meg ha ment a padlófűtés szivattyúja), most meg a legváratlanabb pillanatokban mintha ránk akarna dőlni a ház. Tegnap este fél 11, fél 1 és hajnali 5...
Nem lehet hogy a tartály levegő oldali nyomása magas? Magyarul a víz nem tud bejutni a tartályba csak amikor a szivattyú rásegít és ezért zenél benne a gumimembrán?
Ettől nagyobb rendszerek is működnek egy szivattyúval gondolj csak a lakótelepekre. Ott sokkal távolabbi radiátorok is vannak és mégis elegendő egy szivattyú. A közelebbi radiátoroknak sem lehet nagyobb fojtása mint a te radiátoraidnak.
Amúgy egy pontos hidraulikai méretezés sok mindenre választ adhat és ad is. Ezt tapasztalatból mondom, párat már átrágtam mint a tied. Ha nagyot kell fojtani, akkor azt meg lehet tenni a visszatérőn és az előremenőn is egyszerre is. Azaz a fojtás egy részét az egyik szelep veszi át a maradékot a másik. Így biztos nem lesz zajos a rendszer. Amúgy lehet a rendszer hőfoklépcsőjével is variálni. Ha nagy a dT, akkor kicsi a tömegáram, ergó kisebb a sebesség is.
Ja és nem csinálja minden alkalommal amikor kapcsol, napi szinten kb 3-4x. Ezért is vagyok gondban, mert nem tudom szándékosan előidézni és figyelni honnan jöhet a zaj. Megpróbálom elzárni a légtelenítőt holnapig, hogy úgy mi a tapasztalat. Ha az megoldást jelent, akkor mit kellene változtatni a rendszeren, hogy legyen működő légtelenítőm is a radiátoros körben?
Sajnos nem tudom jól elmagyarázni milyen hangot ad, de egy rugalmas felfogatás biztos nem segítene, mert nem egyszerű remegésről van szó. Leginkább egy működő légkompresszorhoz tudnám hasonlítani, zúg az egész ház tőle.
Sajnos szándékosan nem tudtam előidézni, mikor hallom és odarohanok már vége, mert csak 2-3 másodperc éktelen zaj :( Nem ér a falhoz, van mögötte kb. 4-5 cm.
Köszönöm mind Wattocsak és Kapocska hozzászólásait!
Wattocsak: Ebben a rendszerben irdatlan nagy különbségek vannak a párhuzamos körök ellenállása között, nagyon ezt számolgatni nem kell szerintem (simán lehet tévedek persze). A kisház is egy párhuzamos kör végülis, de a nagyház különböző szobái is ugyanúgy. (A kisházon belüli körök annyira nem érdekesek, azok mind messzi vannak, hosszú csövekkel bekötve. ellenállásuk hasonló)
A komoly eltérést szemléltetve: a kisház végülis javarészt nem gravitációs csővel van kötve és mondjuk 50-60m a legtávolabbi radiátor és a kazán között a csövezés. Ugyanakkor akár a fürdő akár a konyha esetében ez a távolság 5-6m és javarészt gravitációsra tervezett csőméretekkel van kötve. Ahhoz, hogy a mértékadó kisház körben kellő áramlás legyen keményen fel kell a SZIV1-et csavarni. SZIV1 simán mehetne minimumon kb, ha csak a nagyházat kellene ellátnia.
A párhuzamos körök miatt ilyenkor rettenet nyomásesésnek kell lenni a konyhában, fürdőben, nappaliban. A jó drága, minőségi Danfoss termosztátoknál is van javaslat, hogy milyen legyőzött nyomásesésig nem zenélnek. Érzésre itt minden zenélne már. Több mint tízszeres ellenállás különbség van érzésre a leghosszabb és legrövidebb kör között, ez egy ilyen egészségtelen rendszer.
A kisháznak teljesen korrekt, jól méretezett rendszere van. Annak nincs hangja, ott a kisházon belüli (rajzon nem részletezett) körök jól ki vannak egyensúlyozva. A nagyház az, ami keményen gányolt, szocializmusban született, utólag foltozgatott, gravitációsból lett zárt keringetett. De még az is menne korrektül, hogyha nem kéne a kisházat is üzemeltetni párhuzamosan vele. De így együtt az ellenállások ilyen mértékű különbözősége miatt vagy a kisházba nem jut elég térfogatáram (alacsony szivattyú fordulatszám mellett) vagy zenél a nagyház a nyomáseséstől, ami fellép azokban a körökben.
Amúgy a rendszer működik, kifűthető mindkét ház, "korrekt" (leszámítva a nagyházban való zajt). Ahogy írod ez a nagyház radiátorainak sarok és "fő" szelepeinek szinte maximális fojtásával van elérve jelenleg. Csak a hangzavar kissé kellemetlen. A fő szivattyú (SZIV1) direkt úgy lett betéve, hogy egymaga ellátja mindkét házat, maxra felcsavarva.
SZIV2 létező beépített szivattyú (valami jobbféle WILO régebbről), korábban volt aktív amíg a kisház nem gravitációs rendszere volt belegányolva a nagyház gravitációs rendszerébe. Jó ideje nincs használva, a bypass-en megy a víz, SZIV1 keringeti mindkét ház teljes térfogatáramát. Mindezt a nagyház zajossága mellett persze.
Komoly beruházást nem feltétlen ér meg ez a rendszer így, mert pár éven belül drasztikus átalakítás lesz. Az ár önmagában nem gond, ha magas, amíg jó az ár-érték aránya, de rövid időszakra nehezen jönne ki egy nagyobb beruházás megtérülése.
A kérdésemet főképp kíváncsiság hajtja és az, hogy ha van egyszerű megoldás, akkor azt még lehet bevállalnám.
Kapocska: A SZIV2, kisház szivattyúnál (ami nincs használva manapság, ahogy fentebb fejtegettem Wattocsak-nak) csupa golyós elzáró szelep van, MOFÉM hagyományos semmi extra. Tudtommal azokat szabályzásra nem szabad használni csak elzárásra.
Akkor Te spéci szabályzásra használható szelepet raknál az új bypass ágba?
Be van kötve a két szobatermosztát a vezérlőbe. Kimenet a két zónaszelep (Honeywell 4013), a padlófűtés cirkulációs szivattyúja és egy madzag a kazánba.
Nekem a fűtési rendszerem nyitott és fekete acélból készült, az 1930-as években. Nekem van iszapleválasztóm amit rendszeresen megnyitok. Direkt vettem egy sárga lavórt és abba engedem a vizet, hogy jól lássam mi jön ki belőle. Eddig sosem láttam benne szennyeződést és a víz is olyan tiszta mintha most töltöttem volna bele.
És mitől van ez a rezgés? Annyi változtatás történt, hogy ahol a légtelenítő van bekerült egy T idom, arra a tartály pluszba. Amíg nem volt ott a tartály soha nem volt ez az elviselhetetlen hang.
Sajnos nem tudok vitatkozni, a többségnél csak az ár a döntő. Az sem baj ha szart kap érte, csak olcsó legyen. Jelen esetben elképzelhető, hogy a sok (egy óra) számítás után a plussz csővezeték kihúzása a megoldás.
Van egy nettó 84m2 10,5x10,5m lakóházam, amit felújítottam így:
Padló: 6cm eps (nem tettem többet, mert az ajtó áthidalókat nem mozdítottam és így 190cm a szabad magasság)
Fal: 2 oldal B30 tégla, 2 oldal kisméretű+10cm grafitos EPS (nem tudom hogy votl-e benne grafit, de szürke volt, 20cm-t raktam volna de a szomszéd nem akart többet, mert nem tudott beállni a kocsijával így sem a keskeny telkére)
Födém: vasbeton, tégla béléstesttel+15cm kőzetgyapott (kaptam a szigetelést)
Nyílászárók: műanyag 3 rétegű üveggel (a fa 2x drágább lett volna, hiába szebb, jobb)
Fogyasztás: fűtés+melegvíz, 1. év 830m3 100.000Ft, 2. év 740m3 73.000Ft
Teljesen elégedett vagyok vele, kiváló hőérzet mindenhol, 10 perc teleablakos szellőztetés után is 20-21 fok marad.
Nincs favágás, tárolás, szemetelés, fagyoskodás leégés után, begyújtás elfelejtés, tűzveszély, füst
Majd, ha vissza nem térítendő állami támogatást adnak a napelemre, akkor lehet átváltok egy elektromos kazánra.
Egyébként szeretek fát vágni, így segítek Apámnak.
Miért barnás-szürke a fűtővíz?
Ugyan nincs iszapleválasztó, de nincs a rendszerben semmi csak a padlócső, a kazán belseje és az elosztók, csatlakozók amik rézből vannak. A beüzemelő és a szervizes (mert kihívtam, hogy vizsgálja felül 2 év után) is azt mondta így normális, valamennyit kivon a rendszerből és beáll a PH, ha újat teszek ugyanúgy beszürkül a víz.
Segítséget szeretnék kérni: frissen került beépítésre a rendszerbe egy tágulási tartály, mert a kazánban lévő kicsinek bizonyult. Mitől lehet az, hogy időnként, amikor nyit a radiátor kör zónaszelepe és indul a kazán a tágulási tartálynál nagyon hangos, remegő, csörgő hangot hallatt pár másodpercre. Jobb hasonlatot nem tudok, olyan hang, mint egy légkompresszor. Éjjel felriadunk rá annyira hangos és nappal sem kellemes. Úgy veszem észre, hogy akkor csinálja, mikor a kör jelentősen lehűlt.
Szia !Köszi a válaszodat!Ö azt a gáztervet hiányolja amin a régi készülék szerepel és az nincs meg mert csak olyan lett meg amin 30 éve konvektor szerepel mert a régi IKV a központi fűtés átalakítást nem jelentette be anno.Amikor bejött végig nézte a bejövő gázcsövet és közölte hogy neki ez gyanúsan kicsi.Noha a kéményes amikor meglátta egyből közölte hogy régi bekötés de jó.Mikor meg akartam mutatni neki a régi kéményes papírt hogy nézze meg nem valótlant állítok közölte hogy öt az nem érdekli.És egyszerűen lövésem sincs hogy honnan akasszak le egy normális embert akit megfizetek csak már jussunk előbbre.Azért írtam ide hátha valaki tud valamit.Mikor a gázművekkel beszélek csak azt mondják hogy az oldalukon találok szerelőt.Amit írtál vizsgálatot a festékről hol kell kérvényezni?Egyáltalán ez előbbre tudja vinni az ügyem?Nem tudod hol tudok még ilyen gázszerelőt keresni?Mert még azt tanácsolta hogy hagyjam majd elfelejtenek mert a kéményes engedélyt már leadtuk és a kéményesek részéről megszűnt az életveszély.Tény és való fél éve nem macerálnak.De nyugodtabb lennék ha befejeződne pozitívan ez az ügy ha már ennyit belefektetem.
Szerintem a leírásod alapján a második szivattyú nem kell! Helyette egy pontos helyzetfelmérés, azaz a hidraulika számítás megmutatná a helyes irányt. Ebből szerintem szinte biztosra veszem, hogy ha nincs nagyon aláméretezve a kisház fűtési vezetékei, akkor bontás nélkül megúszható az egész attrakció!
Mira alapozom? Az első házad elmondásod alapján gravitációs fűtésű volt, ergó a vezetékeknek "nincs" ellenállása a tehát a radiátorokat kell nagyon megfojtani. Erre csak minőségi szelepek kellenek, nem valami olcsó vacak. A kisházban is érdemes szelepcserében gondolkodni, de ott a másik irány kell, alacsony ellenállású. Ezekre a kérdésekre a hidraulikai ismertetek birtokában lehet választ adni.
Komoly tétben fogadnék, hogy ezzel bontás nélkül megvalósítható a dolog. Tételezzük, fel, hogy a kisház hidraulikája csak kicsit van elb...va :-)
Ha új vezeték kell, akkor sem gondolom, hogy kellene egy másik szivattyú.
Nem akarja itt valaki nekünk megcsinálni rendesen? :) Hivtam a szerelőt 'majd" jön valamikor...
Egyébként a potszivattyu a hidrovalton keresztül elszívja az eloremeno vizet és a visszatérő ág meleg az osztó gyűjtőn is. Az eloremeno a hidrovalto után hideg.
Akkor azért fogyaszt annyit a kazán? 30-40 köbméter elmegy naponta. A falon 14cm szigetelés és a padló alatt is 14cm van.
-Ezt jó hallani, hogy akkor kulturáltan meg lehet ezt oldani relatív olcsón. Ez a megoldás végülis felfogható a "szegény ember hidrováltójának"?
-Végeredményben a vastag pirossal bekarikázott szelep az egy "visszacsapó szelep" lenne amúgy? Vagy egy olyan szelep ami szabályzásra alkalmas, amin manuálisan állítanám az ellenállást be megfelelőre?
-Illetve az opcionálisan javasolt külön cső kiépítést meg nagyjából sematikusan a most berajzolt narancssárga vonal jelentené?
A melegvíznek van egy olyan jó tulajdonsága, hogy könnyebb a hidegvíznél. Ha felülről kötöd be az előremenőt és a visszatérőt, akkor kb negyedéig, harmadáig lesz meleg a felső fele, és a melegvíz már távozik is. Az alja pedig hideg marad.
Vannak a netet termokamerával készített képek, hogyan áramlik a melegvíz a radiátorokban.
A radiátorokat mindig úgy kötik be, hogy a visszatérő a radiátor alján van. Az előremenő pedig vagy alul a másik oldalon, vagy felül a másik oldalon (átlós), vagy felül ugyanazon az oldalon.
A legtöbb fűtésszerelő az átlós kötést mondja a legjobbnak, az én tapasztalatom, hogy ha alul két oldalt van bekötve, ugyanolyan jó.
Egy probléma megoldásban kérem segítségetek. Történetem röviden. Pár éve egy szerelő gyűjtő kéményes társasházba cserélt kazánt nálunk. De az idén tavaszi kéményseprő ellenőrzéskor kiderült, hogy átvert és nem jelentette le. A kéményseprők felszólításának eleget téve béleltetünk és megkapta a készülék az engedélyt és kék matricát is novemberben.Mivel folyamatosan várnunk kellet a kéményesek miatt azért húzódott el idáig. Mivel a készülék már áprilisba fent volt így a kondenzációs törvény ránk még nem vonatkozót. Katasztrófa védelem boldog, kéményseprők boldogok, de a gázművek még nem. Ugyanis le kéne, még jelentetni egy egyszerűsített gázkészülék cserét nekik. Amihez azok a szerelők akikkel beszéltem kérnek a régi cirkóról gáztervet. Próbáltuk ki kérni de sajnos több 10 éve a régi IKV nem jelentette be hogy a konvektoros lakást átalakította melyre most derült fény. Amivel bizonyítani tudom, hogy itt ugyan olyan paraméterű készülék volt az a 2013 ig visszamenőleg kéményseprő papírok amin fel van tüntetve még a régi készülék típusa is. Minden gázszerelő, aki regisztrált elutasít vagy több 100 ezer forintos kondenzációs kazáncserét mond .Tudom hogy pénzbe kerül ez is de már anyagi kapacitásom nem enged meg egy ilyen beruházást. Ami sokkol hiszen most béleltetem és minden hol azt mondták hogy ezzel hivatalossá tudom tenni. És a gázművek is csak egy egyszerűsített gázkészülék cserét vár hogy hivatalosan is nyilvántartásba kerüljünk. Szeretném megoldani hiszen nem szeretném ha lezárnák a gázt mivel súlyos beteg férjem van .Ha valaki tudna ajánlani olyan embert aki segít vagy valami megoldást azt nagyon megköszönném.
Így a lentebb tárgyaltszivattyús-hidrováltós kérdéssel kapcsolatban egy újabb kérdés merült fel bennem, ami nem nagyon hagy nyugodni az otthoni rendszeremmel kapcsolatban.
Az alábbi rajzon látható módon két keringető szivattyú (SZIV1 és SZIV2) van a radiátoros fűtésrendszerben.
A "fő ház" kazánja fűti ki földbe fektetett csöveken át a melléképületet is. SZIV1 elég nagy emelőmagasságú és képes kellő mennyiségű folyadékkal ellátni a kisebb házat is (kb 50-60m-re van a legtávolabbi radiátor így a kazántól). Ámde szerintem emiatt az ilyenkor fennálló nagy nyomás miatt a nagy házban igen hangosak a szelepek. Zenél a rendszer. A legnagyobb kör nyomásesése azonos lesz a kisebb körökével is ilyen párhuzamos rendszernél gondolom ez itt a probléma.
Szabad lenne-e SZIV2-t üzemeltetni egyáltalán, amikor megy SZIV1? Vagy egymással konfliktusba kerülnének? Most SZIV2 ki van zárva a rendszerből igazándiból... volt ez valaha gravitációs rendszer, amihez hozzá lett gányolva a kisebb ház keringetős rendszere, szóval szakmaiság nem feltétlenül van ezen rendszer minden elemében. Immár zárt keringetős rendszer az egész amúgy. Egyedül a hanghatás csökkentése miatt gondolkodtam el, hogy lehetne-e SZIV2-t üzemeltetni és kisebb fordulattal üzemeltetni SZIV1-et a "nagyház" kiszolgálására, ahol lehet, hogy emiatt végre halkabb állapotok uralkodnának.
Senki sem tervezte ezt, szóval vannak kétségeim...
Lehet, hogy hülyén gondolkodok (Kapocska erősíts meg benne :) ) , de nem rossz ötlet az a hidrováltó ott, ugyanis a kazán megállása után is tudja keringetni a vizet a padlóban. Bár itt nem tudom, lenne-e értelme. Ha pedig csak padlófűtés van, akkor elég lenne csak megfordítani a szivattyút, feltéve, hogy az osztógyűjtő szelepei tolerálják. Én a kazán és a hidrováltó közti csöveket cserélném fel.
Bosch Condens 2500W kombi gázkazánunk van melegvíz-tárolótartállyal kiegészítve, karácsony óta a melegvíz össze-vissza működött, leállt. Kihívtam a fűtésszerelőt, nem talált hibát, kihívtam a kazánszerelőket, akik rögtön mondták, hogy az NTC melegvízérzékelőnek nem tett jót, hogy vízben állt és 2 hónap alatt tönkrement. Azért állt amúgy vízben, mert egy szelep engedett a tároló tetején, szóval ez a fűtésszerelő sara.
A fűtésszerelő szerint az NTC érzékelőnek vízállónak kellene lennie.
Most akkor mi van? Valaki ért hozzá és tud segíteni, hogy ez az NTC érzékelő vízálló vagy nem? Valami gagyit adtak belőle vagy tényleg nem érheti víz?
Én csak egy olyan busz-szabványról tudok, ami valamelyest átjárást biztosít a gyártók termékei között (de ez sem 100%-os sajnos), ez pedig az OpenTherm. Az Ariston ezt tudtommal nem támogatja, csak a saját buszos cuccait.
És egyébként ha támogatná, akkor sem Kínából kéne rendelni, hanem megvenni az egyik jobb vezérléseket gyártó cég OT termosztátját (Honeywell, Siemens), vagy valamelyik kazángyártóét, amelyik konkrét típussal kapcsolatban jók a tapasztalatok (talán a Remeha gyárt jó OT termosztátot, iSense néven). Esetleg Nest. De ugye pont ez nem 100%, kizárólag az a biztos, ha a gyártó saját OT termosztátját rakod rá. Az OT csoportba tartozásért pengetni kell, és nem túl komolyak az elvárások a termékek kompatibilitásával szemben (a lényeg hogy a tag fizessen :) ). A mottó: csak ennyire nyíltra sikeredett, maradhat? :)
Egy újabb épületgépészeti üzemeltetési jellegű kérdéssel fordulnék hozzátok.
Automata légtelenítő ügyben.
Általában ezeknek a kupakja lezárt (órajárással egyezően becsavart) állapotban megszünteti a légtelenítő funkciót? És általában légtelenítő funkciót kikapcsolva kéne használni (kivéve fel vagy utántöltéskor?)? Olvastam, hogy bizonyos helyzetekben még ellevegősíthetik is a rendszert, ha nem vigyáz az ember és mindig nyitva tartja őket...
Van a házban ilyen számomra kibogozhatatlan márkajelzesű (ezt úgy teszteltem, hogy óvatosan lenyomtam az úszóját, némelyik sajnos nagyon lassan, de ereszt némi vizet, szivárog, az gondolom tisztítandó/cserélendő hosszú távon...?):
Illetve Afriso Primovent is:
Az elsőnél érthető, hogy lezár szépen, ha rá van szorítva a kupak. A másodiknál (Afriso) mivel elhagyhatatlan kupak van nehéz látni, hogy mi van a szerkezet belsejében, illetve gyári oldalról leírás sem volt nagyon hozzá vagy én nem találtam.
Az Afriso kilazított állapotban (óra járásával ellentétesen kicsavart kupakkal) légtelenít csak szintén? Azon állást csak feltöltéskor kéne alkalmazni? Sajnos erősen vízköves és mindig picit vizes. Szívem szerint elzárnám, csak akkor meg lehet nem fogja ellátni funkcióját. Az enyhe vízfolyás annyira nem tetszik nekem... emiatt ne kelljen már a normálisnál gyakrabban utántölteni a zárt rendszert.
Kapocska: Értem, én, mint elvonatkoztatott, igen valószínűtlen magyarázat jegyeztem meg ezt :-)
Annyira nem vagyok benne ebben a témában, de nem az volt "régebben", amíg nem voltak rendes oxigén diffúzió-mentes/ötrétegű csövek, addig voltak olyan padlófűtés csövek, amik engedtek oxigént diffundálni a rendszerbe és azt küszöbölték volna ki, hogy érintkezzen a rendszer többi részével? Ez persze manapság már haszontalan, de lehet, hogy valami múltbéli beidegződés... Nem akarok butaságot mondani, csak bennem ez merült fel.
Ha a kazán alatt lévő vízszintesen fekvő tárgy egy hőcserélő, ( már pedig az) akkor jól van bekötve a szivattyú. Azt is képzeld el egy kazánnak és a visszatérő ágból a kazánba kell szivattyúzni a vizet. Úgy ahogy Kaposka felrajzolta az irányokat.
Korábban már csatoltam egy képet a kazanunk bekötéséről és azt vettük eszre, hogy a kazán visszatérő ágán lévő szivattyú kifele húzza a vizet a gyári ami a kazán van van az megy tolja. Ez gyorsan kell orvosolni? A fűtésszerelot hivtam a beszabajzas miatt is, de nagyon húzza a száját.
Köszönöm szépen! Ismerve a kivitelezé milyenségét, ez ilyen házilagos bukóakna féle lesz. Mármint maga az "tisztítóakna" (160-as KG-PVC cső) az semmilyen, ámde előtte van egy hirtelen belejtés egy 45 fokossal és az "akna" aljában egy másik 45 fokos könyök, maibe becsatlakozik a bejövő 110-es cső. Végülis műküdik amúgy, szóval nem szólok semmit.
Köszönöm szépen a válaszokat Kapocskána, nagykunságinak, nixon70-nek, BJacának!
A méretezési térfogaátáram értékek DIN 1986-100, illetve gyakorlatilag EN 12056-2-ból jöttek ki (az ide vonatkozó MSZ vissza lett vonva, így az EN ami aktuális felteszem), gondolom van bennük biztonság is, bár mivel egyidejűséggel vannak csökkentve, ezért az meg épp elvesz a biztonságból kicsit. Figyelembe van véve minden rákötés mindkét házban. Oké ez egy ritkán előálló érték, de erre kell méretezni a vezetéket, nem tartós, hanem pillanatnyi maximum értékek tán.
A csatornadíj fizetés a vízfogyasztáson keresztül történik, vízórája meg mindenkinek van magának. Szóval azzal nem kellene, hogy gond legyen.
A fő probléma, hogy friss az aszfalt a ház előtt és feltörni csak új bekötésért nem lehet most pár évig jogilag, csak vészhelyzet és csőtörés esetén. Szóval az egyetlen út a már létező bekötés megosztásának látszik.
A tisztíítóakna a valóságban persze nem hivatalos előregyártott megoldás, hanem egy KG-PVC cső, hiába vannak létező előregyártott termékek ennek a másféle kivitelezésére.
Csináltam egy Paintes gyors metszetet, alább látható.
A szaggatott fekete az kérdéses, hogy most hogy van megoldva és vajon a bukása az a tisztító előtt kivitelezett vagy szimplán magasabban csatlakozik a tisztítóba a cső oldalt az kérdéses. Nehéz belátni addig. Szerintem a szaggatott a valós.
A piros lenne az új. Nem tudom, hogy van-e előírás a magasabb bekötésre. Én csak annyit sejtek, hogy nem célszerű szennyvízcsőbe ilyen bukást tenni, mert potenciális dugulás lehet ott.
A közösítést én a tisztítóaknába érkezve gondoltam volna. Egyszerűen oldalról beérkezik az új bekötés.
Fatornyos kisfalunkban is volt ilyen megoldás, hogy ne kelljen feltörni a betonozott kocsibejárót. A csatorna díját meg mindenki a saját vízórája alapján fizeti.
Egy apró kérdésem lehetne esetleg egy csatorna bekötéssel kapcsolatban az itteni Fórumozókhoz?
-Azt jól gondolom, hogy a bekarikázott szám az a tisztítóakna legalsó pontját jelöli (190.25m)?
-Ámde a ház bekötése (110 KG-PVC, 1 százalék lejtés) attól feljebb van jelentősen, elvileg 190.93m-en. Szabad ilyen "bukást" belevinni egy szennyvízbekötésbe a tisztítóaknán belül? Vagy ez direkt szándékos?
**A fő kérdés az lenne, hogy az itt látható 1+3,7m-es KG-PVC 160-as "fő bekötőcsőbe" (8,52 százalék lejtés) egy másik házat szabad-e bekötni (szolgalmi jogosan)? Szerintem elbírá simán a térfogatáramot, max jogi aggályok merülhetnek fel. Most van 1,5 l/s méretezési szennyvíztérfogatáram, arra jönne rá még 1,1 l/s a másik házból, aminek nem nagyon lehet saját bekötése fizikailag a saját telkén sajnos.
Ugye ott még probléma lenne, hogy annak a 110-es bekötésének az alsó vonala csak pontosan a tisztítóakna aljának szintjén lehetne vagy attól 15cm-vel feljebb (190,40m-en max), nagyjából a gyors skiccen szemléltetve itt:
Nem tudom szavakkal kifejezni, milyen sokat jelent a legkisebb szakmai segítség is! Az hogy nem tudományos, inkább józan észen alapuló, az inkább előny :)
Egyébként most megtaláltam én is a Spirecnek a leírását neten, most már látom azt az ellenállásgörbét, hát nem gondoltam hogy az ennyire durván számít, hogy egymagában is sok a szivattyúnak... De van jó hír is: a spirál bemenetet rosszul írták, a KN0-nak valójában 1/2", ezért van hogy a többi (KN1,2 és 3) már sokkal kisebb ellenállású (azok tényleg 3/4-esek). Az általad említett 720l/h-nál már a KN1-nek is csak 15 kPa, az már gondolom jó az 50 kPa "emelőmagasságú" szivattyúnak... De ez még mindig csak tipp, a padlófűtés csöveinek ellenállását nem tudom hogy kell figyelembe venni: ha minden kanyart összeadogatnék, kb. végtelen jönne ki :) (?)
Ugyanitt FÉG KN1 vagy 2 hőcserélő kerestetik, mailem publikus :)
Tudom hogy sokat kérdezek, tényleg igyekszem csak a legszükségesebbeket:
- a 720l/p az miből jön ki?
- radiátoroknál is meg még sok helyen látom ezeket a pontosan meghatározott deltaT-ket, mondjuk 65 fokról 45-re, padlónál pl. 31-ről 23-ra. Az világos, hogy a kiinduló hőmérsékletet beszabályozzuk valamekkorára, de az még nem állt össze a fejemben, hogy lesz abból pont annyival kisebb hőmérséklet? :) Mármint miket tekintünk fixnek és miket változónak amikor tervezzük? Ha szépen megkérlek, betennél egy mintát arról a néhány soros számolásról, amire egy ilyen "közönséges" családi háznál szükség van (legalább a rendszerelemek/csőméretek kiválasztásához)?
Ajjaj, akkor lehet hogy ide karcsú lesz az a réz spirál... Vagy 2 kellene...
~100nm-es egyszintes, 30-as tömörtégla-falú, műanyag nyílászárós, padlón és falon 5 cm, födémen pedig 20 cm szigetelésű (felette padlás, cseréptető) ház, az éves energiaigény volt 137kWh/m2 (D kategória) az energetikai minősítés szerint, amikor még a padló meg a födém nem volt leszigetelve. Az nagyjából felbecsülhető ezen adatokból, hogy a padlófűtéshez hány kW-os hőcserélő kellene? (A radiátorokat abszolút figyelmen kívül hagyva, hogy önállóan is kifűtse a házat, kivéve nyilván azt a 20m2-t, ahol nincs cső).
Ja egyébként ez a vázlat még nincs kész, pl. visszacsapót még egy darabot nem tettem rá; azt hova kellene mindenképpen tenni? A kazánszivattyúhoz is tegyek egy lengőt kerülőágba, függetlenül attól hogy van még egy 2"-os, termoszifonos ág mágnesszeleppel?
Oké, szuper. Ebből minimum mekkora kellhet és hova a legjobb elhelyezni? Flamco Clean Smart is jónak számít?
Az inhibitort hol lehet jó áron beszerezni, melyik a jó márka? És milyen adalék kellhet még rajta kívül (primer oldal sima víz, radiátorban is, csak a pf. fagyálló, remélhetőleg propilénglikol, azon nem akarok spórolni, bár gondolom fogok dobni egy hátast az árától, 200 liter csak a cső...).
Köszi, tehát akkor 3 db kellene belőle. Egyébként csak előfűteni szándékoztam volna vele (villanybojlerekbe megy a víz, sőt azokban is van hőcserélő spirál, akkor nem erőlködök egy 3. megoldáson). Amúgy ez régi kép, 20% ecetben 2 hétig áztatva, majd magasnyomású mosóval, legvégül a legmakacsabb részeken egy kis kapirgálással tök jól lejött a vízkő, most csillog-villog mint a bordély kilincse :D És a nyomáspróba is sikeres volt.
A teljesítményére viszont ha van tipped, azt légyszi mondd meg, mert a padlófűtéshez nagyon jó lenne. Van rajta kívül Spirec KN0 és KN3 is, az első is elvileg tud 30 kW-ot, de nagyon kicsik szerintem azok a 1/2" + 3/4" csonkok 14 kör 20-as 5rétegűhöz, a második meg akkora, hogy azt inkább majd medencéhez kellene felhasználni ha lesz egyszer...
Az egyik pufiról tettem fel képet (ami nem látszik az csak a legalján egy 6/4 csonk (azt akartam bővíteni 2"-ra) + legtetején egy karimás átalakító (az talán már most is 2", nem mértem még). A másik pufiról most nincs kéznél kép, de az tényleg semmi extra: alsó felében beheg. hőcserélő + búvó + 2 db félcolos luk nemtudomminek, a felső felében egy szondahely + legalul-legfelül az 1" csonkok.
koszi
Lemaradt.
egfelül az 1" csonkok.
