Sok mindent elolvastam a témáról. Rudolf halálával kapcsolatban rengeteg az ellentmondás. Nem tudja az ember eldönteni, hogy mi a hihető és mi nem. Jó lenne látni azt a bizonyos levelet, ami a Vatikán levéltárában lapul. Én a magam részéről soha nem hittem el az öngyilkosság verziót.
Ebben az ügyben talán soha nem tudjuk meg az igazságot. Pont úgy, mint Lady Diana halála esetében sem. Meg még lehetne folytatni a sort.
A reggeli eseményekkel kapcsolatban csak két ember visszaemlékezésére hagyatkozhatunk, az egyik, a vadásztárs Hoyos gróf, a másik pedig az inas, Johann Loschek, bár mindkettőben pontatlanságok és ellentmondások vannak. A legelfogadottabb verzió szerint Hoyos grófot 8 óra előtt pár perccel értesítette Loschek, hogy Rudolf nem nyit ajtót, pedig korábban arra kérte, hogy fél nyolc tájban ébressze fel. Mikor Hoyos az ajtót be akarta töretni, Loschek elmondta, hogy Rudolf nem egyedül töltötte az éjjelt, ezért Hoyos úgy döntött megvárja Fülöpöt, aki vonattal, majd az érte küldött kocsival érkezett. A herceg nyolc óra után ért a helyszínre, közösen betörték az ajtót, és Loscheket küldték be megnézni, hogy mi történt. Loschek sztrichninmérgezésre gyanakodott (feltételezések szerint, Rudolf először méreggel akart véget vetni életének, és a beavatott Loschek még erre a változatra volt felkészülve. Ezt megerősíteni látszik dr. Heinrich Slatin, a hagyaték felvételével megbízott titkár 1931-ben tett nyilatkozata, amely szerint a tragédia után Rudolf lakosztályának átvizsgálása során egy Maria von Vetsera által írt cédulán a következő állt: „Inkább revolver mint méreg. A revolver biztosabb.”
Hoyos azonnal Bécsbe indult, és azt közölte Erzsébet királynéval, hogy fiát Maria megmérgezte. Mária Valéria naplóbejegyzéséből tudni, hogy Maria anyja, leányát keresve eljutott a Hofburgba is, ahol Erzsébet közölte vele, hogy mindkettőjük gyermeke meghalt. Erzsébet ráparancsolt az anyára: „És most jól jegyezze meg, hogy Rudolfot szívroham ölte meg.”
Mi az, hogy a beavatott Loschek??? Tudta, mire készül a gazdája?
A Budavári Palotanegyed történelmi kertjeinek, parkjainak megújítása mellett megkezdődött a várfalak felújításának következő szakasza. A munkálatok állapotfelméréssel és régészeti feltárással indultak, akkor leltek a Déli nagy rondella környezetében az oroszlánszoborra.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében folyamatosan újulnak meg a Budavári Palotanegyed balesetveszélyes, lepusztult, szerkezetileg meglazult várfalszakaszai. Kiemelt cél, hogy a várban élők és az oda látogatók rendezett környezetben töltődhessenek fel és a várfalak mentén is biztonságosan járhassák körbe a budai Várat. A most megtalált, nőstény oroszlánt mintázó dombormű az úgynevezett magyar ház homlokzatát díszítette. A pihenőházat Erzsébet királyné kérésére Hauszmann Alajos építette a századfordulón, a második világháború után lebontották, helyére a ma is látható középkori Zsigmond-tornyot építették vissza.
A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán az eredeti ruhaderék másolata látható, ezért nincsen rajta a lyuk. Feltételezem, hogy konzerválási okok miatt nem állítják ki az eredetit (de megvan az eredeti is).
Ez úton kívánok minden fórumozónak áldott, békés, meghitt karácsonyt!
Aranyosi Ervin: ˝Ha én lennék…
Ha én lennék a Jézuska, ajándékot nem vennék! Mindenkinek a szívébe szeretetet ültetnék! A szeretet szétterjedne, egyetlen szent éj alatt. Úgy ébrednénk, hogy a földön gonosz ember nem maradt!˝
Igen-igen az ember sok furcsaságot talál, főként neten. Érdekes egy maszk, az biztos. 😄
Bár a sok furcsaság közül nekem örök kedvenc marad a Sisi gumikacsa. 😂 De néha (gondolom véletlenségből) sikerül egy-két szép ajándéktárgyat is összehozniuk. A múltkor például az egyik ismerősömnél láttam egy nagyon szép Sisis vászontáskát, mondanom se kell azóta se láttam olyat.
Ha kutatok, böngészek a neten és ráakadok egy Sisi képre, azt lementem azonnal. Megy a gépemen a megfelelő mappába. Azt sosem jegyzem fel, hogy melyik oldalon találtam, így utólag már nem tudom megmondani, hogy honnan van.
Most például ezt találtam. Néha az ember csak tátja a száját, hogy egyesek miket találnak ki.
Sziasztok, segítséget kérnék, mégpedig Erzsébet francia tudásával kapcsolatban. Emlékeim szerint nem beszélte jól a nyelvet és az osztrák arisztokrácia gúnyolta is emiatt. Ugyanakkor a halála előtti Rotschild-féle látogatásról mintha azt írták volna, hogy a három hölgy franciául beszélgetett. Esetleg valaki tud segíteni?
Sisi mindig is sajnálta, hogy a karácsony és a születésnapja ugyanarra az időre esik, hiszen nem ünnepelték külön, habár ő maga nagyon szerette az otthoni családi együttléteket. Miután 1854-ben Ferenc József felesége lett, születésnapja megünneplését a bécsi udvar szabályai szerint, sok vendéggel, hatalmas fogadással egybekötve ülték. A bécsi karácsonyok az udvar teljes népe előtt zajlottak, csak az étkezés folyt “szűk” családi körben, mondjuk akkor is több tucat Habsburg ült az asztal mellett.
Éveken át napjában kétszer étkezett, akkor is mértékletesen. Rendkívül ügyelt fogyókúrájára, de voltak napok – és a karácsony is ilyen volt, – amikor minderre fittyet hányt, és habzsolta az édességeket. Amikor vétkezett, csak a legjobb minőségű süteményeket fogyasztotta. És gondolhatjuk, hogy a császári udvarban csakis a legjobbat szolgálta fel a Bécsben ma is működő Demler cukrászda egykori mestere. A cég történetéből is lehet tudni, hogy a karácsonyi kekszeket és aprósüteményeket (főleg a Florentiner, vagyis a firenzei mandulás kekszet) Sisi egyszerűen imádta.
A hivatalos születésnapi és karácsonyi köszöntéseket egészen a 1867-es kiegyezésig tűrte Sisi. Ezt követően Gödöllőn már egészen máshogy zajlottak a család karácsonyai, sokkal fesztelenebb, családias légkör uralkodott itt, és az ünnepségbe bevonták a környéken élőket is.
Naplóbejegyzésekből is tudható, milyenek voltak az itteni karácsonyok. Mária Valéria főhercegnő nevelője, Rónay Jácint visszaemlékezésében így ír a gödöllői ünnepekről: “Esténként aztán Valéria főhercegnő óhajtására a szembekötősdi járta, majd újra munkához fogtak, és ábrákat színeztek és metszettek ki ahhoz a képeskönyvhöz, melyet a jólelkű királykisasszony a gyermekkórház üdülő betegeinek szánt.” Az ünnepek ugyanis mindig alkalmat jelentettek a jótékonykodásra is. Karácsonykor és újévkor a királyi pár pénzadományokkal, ruhákkal és játékokkal támogatta a rászorulókat, ezeket gyakran személyesen osztották szét az uradalom területén.
A királyi család egészen újév utánig Gödöllőn maradt. Szintén Rónay feljegyzése 1881-ből: “Szilveszter estéjén megint felöltötte ünnepi pompáját a karácsonyfa. A gödöllői felső kert egyik hajlásában öntözéssel mesterséges korcsolyapályát csináltak, melyen a királykisasszony és benső barátnője, Auersperg Aglája hercegnő napestig vidáman csúszkáltak.”
