Olvasgattam az Aszpirin alkalmazási módjairól. Sehol nem írnak termésnövelő hatásról, uborkánál csupán lisztharmat ellen lehet hatásos.
Most nálam is nőnek a pici ubik a másodvetés Joker F1-en de kevés a nőivarú virág, sok a hím. Támrendszer mellett kb. fél méteresek a növények, kevés termésre van kilátás. csak a vizet hordom rendületlenűl.
A dinnye gondozását a mai nappal feladtam. Tönkrementek a termések. A babnak is vége, a másodvetés pedig ki se kelt.
Saját magból tépősaláta van dobozba vetve, és Cyllindra cékla. 33-34 fokban hűsölnek a magok idebent.
Esik rendesen. Dörög, villámlik, már egy órája szakad, a kert már egy halastó.
Délután akartam a paradicsomok és az új szőlőknek a tövére a napokban vásárolt marhatrágyát rárakni, de olyan meleg volt, hogy alig lehetett levegőt venni.
Gondoltam, reggel korán elintézem, de persze elkéstem vele, mégis jobb lett volna ma elszórni.
A mozgásokra és tornára rátérve én is elég nehezen keltem fel, ha gyomláláshoz letérdepeltem, mindíg mellém fektettem az ásót, arra támaszkodtam.
Az orvosom felírta nekem a "Nutridrink" nevű tápszert. Kétdecis dobozkában van, 6 féle ízben.
Én a vaniliát iddogálom, néha habot fújok rá, olyan mint a madártej. Föl lehet íratni, receptre olcsóbb, de recept nélkül is kapható, kizárólag gyógyszertárban.
Amikor a marhatrágyát vettem, viszonylag könnyen beemeltem a kocsiba, elég jó erőre kaptam. Ez két hónappal ezelőtt még nem sikerült.
Kedves Zsorsz!
Szeretném felhívni a figyelmed a Táltos 6066-ra, mint alanyra. Nem tudom, hogy mekkora termésed van, mennyi vessződ lesz tavasszal. Minél több vesszőt dugj le Márciusban, s Május végén lehet zöldbe-zőld ékoltást készíteni más fajtákkal. Az én lugasom elmúlt 20 éves, soha nem volt permetezve, nem betegszik meg, ebben az évben is hajtott 6-7 méteres szálvesszőket, végig lógnak a fürtök. Erre az évre terveztem, hogy hajtatok legalább 200 vesszőt, de közbejött az epekő és kórház, ez most elmaradt.
Semmi gödörásás, minden szaporításom a betonvas módszerével történt. Egyszerűen leverek egy félméteres huszas betonvasat, csak locsolni kell.
Az egészséghez ragaszkodunk, az pedig nem jár alanyi jogon. Hidd el, a betegen fekvést jobban unnád mint a tornát, amit most még választhatsz.
A tornába csak belefogni nehéz. De ha elég erős a motivációd, meg tudod csinálni. Ha sikerülne 1 hétig rákényszeríteni magadat, aztán hidd el, nagyon hiányozna ha ki kéne hagynod egy napot. Kicsiben kell kezdeni. Így is napokon belül éreznéd a fejlődést és élveznéd. Iszonyat fontos! Nem tudom ki mennyire érzi ezt, de én a 70 évemmel nagyon. Rendkívül erősen ragaszkodok a mozgásképességem megtartásához. Rávettem magamat az erősítésre, mert kb. 60 éves koromtól rohamosan csökkent az izomzatom. Ez így nem mehetett tovább. Azt mondogatom magamnak mikor gyalogolok esténként ( most a hőségben nem), hogy egészséges vagyok, és az is maradok! Mióta ezt mantrázom, sorban jönnek elém a lehetőségek, amiket megtehetek az ügy érdekében. Csak észre kell venni. És meg is teszem akár étkezésről, akár mozgásról legyen szó. Így jött velem szembe a csikung is. És elég gyakran elém kerül olyan cikk, ami a javamat szolgálja. Neked is egészséget kívánok! Mozogjál mert mint tudjuk, a guruló kő nem mohosodik!😀
Jól elvittük a témát, de hát most a kert úgyis pihen. - Piheg - liheg.
A mozgás nagyon fontos lenne, de amit a kertben nagy kényelmesen teszek veszek, az kevés, de tornához, sétához, stb meg annyira nincs affinitásom, megunom. Próbáltam már többféle mozgást, de nincs kitartásom.
A kertben a locsoláson, szilva szüreten kívül mást most nemigen lehet csinálni. Az tuti hogy a kert, a saját termést azt nagyon nehéz feladni, ameddig lehet muszáj csinálni.
Nem tudom mi vár ránk, de, hogy nem pont pénztárcabarát ősznek-télnek nézünk elébe, az már borítékolható.
A jég viszi a terméseket, az aszály viszi a kukoricát, innentől borul a bili! A tojás, baromfi, disznó, marha ára az egekbe fog ismét szökni.
Tegnap tarját akartam venni,a coopba akciós volt a csont nélküli 2300-ért, de nagyon nem tetszős színe volt, így elmentem a közelben lévő henteshez,
ahol azt gondoltam átesek a fejemen amikor közölte az eladó, hogy 3300 felett a csont nélküli, és 2800 a csontos.
Oké, hogy grill szezon van, és általában a tarja a legkeresettebb ilyenkor, na de 2800-3300,-ft egy kiló tarjáért most,
akkor mennyibe fog kerülni ez ha az aszályos kukorica ár beköszönt?
De ha a másik végletet nézem, vegaként sem könnyű étkezni,
ha nem akciós a történet, 600 ft egy kiló s.répa, 1400 ft egy kiló karfiol.
A piacon tojást szerettem volna venni, közölte az eladó, hogy 100-110 ft tojása van, kérdeztem olcsóbbat nem árul?
Azt mondta nem, mert így is veszteséges!
Akkor mi lesz vele ha ősszel meg kell venni az egekbe emelt kukoricát, mert a pipik főként azt fogyasztanak.
Már többször megfordult a fejembe, hogy egy 4-5 db tyúknak való helyet kellene kialakítanom, mert bár mint ahogyan az eladó mondta, tudom, hogy pici mennyiség esetében nem éri meg vele foglalkozni, de mivel jó pár évig foglalkoztam baromfival, és tudom mi munka van vele, nem szeretem ha túláraznak egy terméket,
pláne amikor vegyes méretbe adnak egy tálca tojást a bolti ár másfélszereséért, csak mert azt mondja házi.
Én is beszállhatok a derekas klubba. Nekem sem hajlik a derekam, mert csigolyák össze vannak meszesedve. Mire ellenszert találtam a bajaimra, ennél már késő volt. Ezért csípőből hajlok. Folyamatosan erősítem a comb, far és a gerinc melletti mélyizmokat hogy ez legalább menjen. A reggeleket tornával és csikunggal kezdem hogy szinten tartsam magamat.
Locsolok szakadatlan. Fontolgatom hogy befüvesítem a kertet, de szeretem csinálni, és fiam ma is megdicsérte a reggeli bundáskenyér melletti nagy adag salátát. Hát most hogy hagyjam abba?
Most vetettem dobozba céklát. Kint nem mertem elvetni, mert a másodvetés bab is megfőtt a földben. Hátha ez sikerül. :)
Térdeplés?...akkor te még jól bírod. Amit egyenes derékkal lehet csinálni, azok mennek, a hajolást háromszor is meggondolom, úgyhogy ez a csipesz nagy segítség.,
Ilyennel szedem a hollott körtét, almát. Hasznos eszköz a lakásban is. A legtöbb kerti munkát térdeplőszékről végzem, a palántázást is. Könnyű felállni, nagyon jó kapaszkodója van. Amúgy ha simán a földre térdelve dolgoznék akkor mászhatnék négykézláb addig míg nem találok valamit amibe kappaszkodhatnék.
Utólag örülök hogy szétoszlott a felhő mire ide ért. Az a felhőtömb amiről jelezted hogy a Balaton nyugati részénén már esik, Becsehelyet előtte már szétverte. Ott pedig van egy fügeliget is, biztos tönkretette azt is.
Én is mindig pohárba nevelem az elsőket, de csak akkor ültetem ki, amikor már bírja a "pofáraesést" írd-és mond szó szerint értsd, mert nem tudom a palántát gödörbe tenni, mivel a gerincem nem engedi a hajlást, így masszív gyökérnek kell lenni, hogy a landolást egybe túlélje:)
Amikor valaki először látja, hogy ültetek palántát, szó szerint elszörnyed, és megjegyzi ebből se lesz semmi, de az élet engem igazol, mivel eddig még egy növényem sem "halt meg" az ültetés technikám kapcsán!
Ami nem mellesleg szuper egyedi:)
Visszatérve a tavaszi ültetésnél a fény-meleg viszonyok miatt megszoktam, hogy nyúlik, de most? A másodvetést, már a földbe szoktam abszolválni, ezért csodálkozom, de most nem mertem, mert tuti nem kelt volna ki. A hétfőn ültetett cukkinik is hasonló cipellőbe szögdelnek! Ők majdnem 2 nappal később keltek, de egy nap alatt szó szerint utolérték az ubikat! Ezért gondoltam a cserepes ültetésre, mert ha a cserép alját teljesen levágnám, és úgy landoltatnám valahogyan, akkor talán a friss még nem gyökeres föld is megmaradna?
Én mindig pohárban kezdem az ubi nevelését. Megnyúlik. A sziklevelek alatt lesz egy nagy szárrész. Mikor megjelenik az első pár lomblevél, ki lehet ültetni oly módon, hogy sziklevélig leteszed a földbe. Sziklevél a földön fekszik, alatta a szár gyökeret ereszt. Az eredeti gyökér beöntözött gödörbe jó mélyre kerül. Szuper életképes ubid lesz.
Ültettem uborkát hétfőn cserépbe, szerda reggel ki volt kelve, de még ilyet nem tapasztaltam, hogy úgy elkezdett nyúlni a szára, holott a reggeli napot telibe kapta az üvegfal mögött. Csütörtökön kivittem a szabadba, de tovább nyúlik a szára.
Arra gondoltam, hogy ki kellene ültetnem, de mivel gyenge, mi lenne ha a cserép alját kivágnám, és úgy tenném a földbe, a gyökere úgy is lefele menne, vagy tévesen gondolkodom?
Tegnap nem vettem észre, mert az öreg körtefa a kert másik oldalán van::
ebből is letörött egy nagyobb ág, pont a legfinomabb, a Hardy
Ez az a körte, amiben négy féle körte terem: korai Alexander (mi kormos körtének hívjuk), később érő Bosch kobak, Hardy vaj és pár éve ide is beoltottam a tóparton talált csodakörtét.
Az aszpirines kezelés előtt ez a tő talán három uborkát adott összesen, pedig már túl van a két méteren.
Sok vegyes virágot hozott, tolta a kis háromcentis ubikat, majd besárgult és lepotyogott. Az uborkák szörnyen tüskések, kesztyűben lehet leszedni. A korábbiak is, az a néhány ilye tüskés volt. Folyóvíz alatt dörzsi szivaccsal azonnal lejönnek az ubiról. Nem tudom a fajtáját, kedvenc öreg nénémtől vettem a piacon
négy tő paprikát és két uborkát. A másik ubi nem kapott aszpirint, az is túl van a két méteren, és összesen két ubi van rajta.
Tegnap vettem a Tecsóban 50 literes marhatrágyát, A szabadföldi Tolek és St. Pierr (6-6 tő) nem töri magát azok tövére akartam szórni, de közbejött a zivatar, mára maradt.
Az almám szeptember végi érésű, most még nem lehet cefrézni a letört és lehullott gyümiket.
Földim az uborkád szép, de azt nem tudtuk meg hogy mi történt vele az aszpirin kezelés után. Ha látsz rajta változást, az biztosan aszpirin hatására történt? Ahhoz képest szebb aszpirinnel, mint amilyen ugyanilyen körülmények között szokott lenni aszpirin nélkül?
Errefelé nem volt eső, itt hőguta van. Minden tönkremegy, megfőtt az árnyékolt babvetésem, 3 szem kelt ki.
Vettem Cylindra cékla magot, de hogy vessem el a forró földbe?
Itt is volt Hatvanban. Jó kis eső volt, kár, hogy komoly széllel jött, okozott némi kárt. Két jó ágat letört a jonagoldomból, sok almával.
Egy képet tettem fel arról, hogy mi történt az uborkámmal az aszpirin kezelés után. Múltkor kérdeztem, használt valaki aszpirines kezelést az uborkáknál? Választ nem kaptam, ezért megpróbáltam.
Nekem se klímám, se ventilátorom :) Sőt tegnap este már az ablakot sem nyitottam ki, mert este 8-9 között melegebb volt kint, mint bent.
Ha úgy érzem meleg van, akkor csak kilépek a teraszra, ott megcsap a 40 fok, és amikor bejövök mintha klimatizált helységbe lépnék:D
A 4 ventilátor nem dobja meg a villanyszámlát?
Mi a hűtést hajnali huzatolással oldjuk meg, habár ma már 4-5 között sem volt hajmeresztően hűvös a kinti levegő, ezért 7-kor már ajtó-ablak zárás volt!
A hét elejéig este 7-kor kezdtem locsolni, de már ezt is eltoltam egy órával. De csak nadrágba, és hosszú ujjú felsőbe lehet kilépni,
mert bár Mi takarunk minden vizes hordót, de mégis szép számmal akad szúnyog.
Gondolom a szomszéd csobogós dísztava tökéletes rajzóhely számukra:(
Nagyon nehéz lehet klíma nélkül. Mi 5 éve használjuk. Egy áldás. Előtte évben már úgy éreztem, komolyan nem fogom túlélni a következő nyarat. de ilyen pusztító hőség itt még soha nem volt, és az előre jelzésben talán egy bő hét múlva látszik némi változás.
Van amit este öntözök, van amit reggel. De ilyenkor már csont száraz a föld. Az a 10 bokornyi másodvetés babom most biztos megfő, hiába takarom.
Pici tavam is felforrósodik. A jégkockának óriási sikere volt az aranyhalaknál, holnaptól többet is kapnak. Játszanak vele, csak gyorsan elolvad. :)
Ha a Fésüs kertészetbe vetted akkor az Philovita F1 es lehet. Ez szerintem az eddig kipróbált koktél paradicsomokot minden tekintetben a legjobb. Nem reped betegségeknek ellenál még a phitoptorának is tavalyi évben bizonyította is.. Étkezésre aszalásra nagyon jó.
Első vetés bab rosszul sikerült, de azért van, a másodvetés most kél. Reggel tettem felé raschel hálót, hátha nem égeti szét a nap.
Ásni kéne a retek helyét, a föld olyan mint a szikla, levegő mint a pokol. 8-kor úgy jöttem be hogy szakadt rólam a víz és remegtek a lábaim. Úgy tűnik, lassítani kéne. :) Locsolóval hordom a konyhából a vizet tavasz óta. Idén nem nyitom ki a kerti csapot mert az aknában szét van rohadva az öreg vezeték, erősen csepeg is, újra kéne csináltatni.
Dobozban kél a cékla, saját szedésű mag, de szerintem nekem kései fajtám van, nem ültetem ki, amit 1 bő hónapja vetettem, az se megy semmire. A tavaszi, az a kevés, jó. Már néztem olyan magot ami másodvetésre is alkalmas. A Cylindra. Majd jövőre.
Jól jártam a korán vetett paradicsommal, a hőség beállta előtt sok kötés képződött. A pari rengeteg. Most nem köt, csak nőnek a kopasz hajtások felfelé. Ősszel még lehet valami. :)
Az Amazontól hatalmasat nő minden, viszont betegség megelőzésre és terméskötődés javításra nem alkalmas. Úgy gondolom, ezt az eredményt csalánlével is el lehet érni. Ingyen!
Ment már tönkre úgy fokhagymám, hogy napozott. Nagyszüleim még kint hagyták néhány napra, de akkoriban még ekkora hőségek nem voltak. Most egy fa árnyékába teregettem szikkadni, aztán beviszem valahova. Ha nincs vastag rétegben, lehet jó a gyümölcsös láda.
Ha jár a levegő a garázsban, akkor a legjobb helye lesz ott. tegnap kint maradt a napon a felszedett lila és sonka hagyma. ma felhoztam a teraszra, meg akartam tisztítani miután hazaértem vásárlásból, de olyan pokoli hőség van hogy had várjon. 🙂
Vissza a hagymára. A kiszedettet a napra teszítek vagy a tűző nap nem tesz jót neki?? Esetleg gyümölcsös ládába rakjam ebbe szellőzik is és a garázsba száradjon??
Nálam is a takart kelt, mint pp-nél. Ami ottfelejtődve elszáradt és magot szórt(tehát fényre csírázhatott), sem akkor, sem a következő évben nem kelt abból semmi. Amit vetettem, mind takartam, palántának bent pár mm-es szórást kapott, ez hiányosan, de kelt. Kint egyszerűen húztam egy sort kapával, erre több centi föld is mehetett, mégis közel 80% kelt.
Aztán ami mindkettőt jórészt -dehogy jórészt, szinte mindet- tönkretette, az a csiga. Alig maradt pár, azok is satnyák... bár néhány tőben még reménykedem, kap zaccot, tojáshéjat...
Onnan van bő bazsalikomtermésem, hogy májusban bazsalikoméhségemben vettem egy cserepes Lidlt, ez evés után szálanként szét lett kint ültetve, most mindegyik egy nagy bokor. Én sem örülök hogy nem saját nevelés, és nem tudom mi az oka hogy ezt nem zabálják a csigák(talán valami vegyszerrel kezelik már vetéskor?), de legalább van.
Érdekes amit írsz, legalábbis számomra, a többieknek nem tudom mi ezzel kapcsolatban a tapasztalata, de nekem eddig kikelt, és mindig földbe, takarással vetettem!
Pont ma akartam cserépbe ültetni minit, így ki is fogom próbálni, hogy mi van akkor ha a föld tetejére szórom.
A magfogással kapcsolatban felemás a tapasztalatom. Én a lilát szeretem, de a fogott mag nem mindig lilán kell ki, általában második évben már inkább zöldes-lila, és nem mindig jó a kelésarány, pedig a szárán várom meg míg beszárad a mag, és csak akkor veszem le, amikor már elkezd potyogni.
A bazsalikom magszára elszárad ha kész. Én nem szoktam elvetni csak a következő évben. Nem kényes, valamelyik évben kint felejtettem a ki sem morzsolt bazsalikom magokat a teraszon egy tálban, simán kikelt.
Igen, én is így értettem, hogy a Spencer kisebb fürtök, de nagyobb gyümölcs. Fóliában is reped a Cherrola? Azt gondoltam, csak akkor, ha sok csapadékot kap.
Én is évek óta a Paulistát vetem. Közben tesztelek néha mást is, jövőre pl. ezt fogom: https://lelkeskertes.hu/Bokorbab-Sargahuvelyu-Orinoco mert ismerősöm tavaly adott egy főzetet és ízlett. De nekem eddig a Paulista a legjobb.
Másodvetésre mindenből a rövid tenyészidejűt ajánlják. Szerintem a zöldbabnak való bab minden fajtája korán szedhető.
Este elvetettem a paulistát, tűzi a nap a takaróját, az előbb alá nyúltam, nincs forróság a talajon. Remélem nem fő meg.
Kösz, akkor jol láttam, hogy valami bibi van. Az uborka nálam kapott egy rezes +kénes permetet,az alsobb fertözött leveleket levágtam, a hajtás vége kb50-80 cm egészséges.Habár ki is huzhatnám, mert már tultermette magát és böven elég amennyit elraktunk.
Nálam az idei fólia nem egy sikertörténet. Tavaly nem volt kaprom kinn a kertben, ezért benn a fóliában vetettem. Jó sűrűn ki is kelt. Majd be is molyosodott. Mire rájöttem, h. baj van, már a paprikák is megkapták. A tejes permet nem használt semmit. Most én is a mospilánnal mentem a menthetőt. Az uborkák gomba fertőzöttek lettek, már ki is húztam őket. Most próbálom megmenteni a sárgadinnyét. Szóval, mint mondtam, még soha nem küzdöttem ennyi betegséggel a fóliában, mint idén.
Szerintem Tintus fóliájában az a szép, hosszú fürtű paradicsom a Cherrola. A Spencer valóban kisebb, lazább fürtű, de nagyobb, kemény paradicsomokat ad.
Tele lett a vetemény kövér porcsinnal, itthon is meg a munkahelyemen (Down-otthon) is. Folyamatosan gyártom a pestot, hol magában, hol bazsalikommal/petrezselyemmel/rukkolával keverve, de most olvastam, hogy savanyítva eltenni is lehet. Fermentálni ajánlják (ez nekem semminél sem vált be, olyan szottyos lett minden), esetleg kovászolni lehet? Vagy a szokványos cukor-só-ecet savanyúságlé?
Olvasom a neten fellelhető recepteket, "superfood"-nak tartják a mindenféle gyógyhatása miatt... nem tudom ez mennyire humbug, mindenesetre itt van ingyen, és finom, ez a lényeg.
Kiszedtem mindkettöt, a fokhagyma helyén már kel a fekete retek + a cékla. Viszont az én spencerem nem olyan tömött fürtü. Amitöl megmenekültem az elözö 3 évben, az most mind letámadott.Lisztecskék, levéltetvek,paradicsom vész, a szabadföldin még nem látszik. Pedig volt csalán, tejes, szodabikarbonás permet egymás után,+ ráolvasás, a végén mospillán, ez talán levadássza öket.
Én kiszedtem mert elfeküdt. Most szárad. Igaz nekem nem sok van, nem kell hogy elálljon sokáig. Szerintem max augustus végéig elég. A helyére zöldbab került.
Nekem a skótok 'haggis with tatties and neeps' fogása piszkálja a fantáziámat. Márpedig a neeps a karórépa. A tarlórépát már kóstoltam, úgy ítéltem, nem éri meg a vesződséget. Hátha ez más.
A mi kertünk földje a vízáteresztés témájában a homokhoz áll közel. Ha ilyen 3x ( x>5 ) fokos nyárban vetek valamit, akkor min. napi háromszori locsolás. Jó lenne letakarni, de csak durva szalmám van, az alól már kétséges a kelése. Elég apró magok.
Reggel megástam a zöldbab helyét, belocsoltam, letakartam. A babot mindjárt beáztatom. Este felkapálom a helyét és vetem. Kelésig letakarom, majd felé rakom az alagútfólia vázát, és amikor erősen tűz a nap, ráterítek valamit. A céklamagom gyanús, de azért mellé vetek 1 sort, próba-szerencse.
Ezeken a télálló zöldségeken gondolkodom, tényleg nem nagyon van semmi. Esetleg cékla, és retek ha sikerül.
Jó lenne nekem is üvegszálas szúnyogháló, a gyenge fajta már feslik, de ez lesz. Most nem tudok üvegszálasat venni. meg semmilyet. :))
Nóra annak a külföldi galambbegy salátádnak nem szoktál magját szedni? Ami itthon kapható túl apró, ezért nem vetek. Vagy ha van esetleg + tasakkal átvenném, és küldök neki borítékot is.
Vetnék még tépősalátát is, de annak nincs sok értelme. :) Mit lehetne még?
Öntözni kell, anélkül nyilván nem kel ki. Nem kell nagy felületen termeszteni, a két 6 méteres sor napi kb. 2 kanna vízzel már kikel, és később is kell neki víz, különben nem megy semmire. Szerintem megéri, télen jól jön, kevés a télálló zöldség, amit a kertből lehet szedni.
Tavasszal nekem megy, akkor annyi kártevő (poloskák, csigák, tetvek, ormányosbogarak) szokta ellepni, hogy tönkremegy. Ilyenkor már nem, az átlagos mennyiségű bolha rágását ki szokták heverni, levéldarazsak jönnek még, de azok se okoznak végzetes károkat.
Szerintem megnő, ha rá tudod venni, hogy kikeljen. Én is tanakodom, hogy Nóra júliusra ajánlotta a karórépa vetését, de olyan száraz a föld, mint Cromwell Olivér puskapora.
Most persze, hogy szívesebben eszed. De a leveles kel inkább téli zöldség, mikor más már nincs, akkor jó lehet. A fodrosak télállók, a pálmakáposzta nem igazán.
Aranyos vagy, de köszönöm nem kérek. Olyan leveles kelem van mint a blogodban a portugál káposzta mellett jobbról. Elég az. Szívesebben eszem a paradicsomot, paprikát, uborkát.
Én se eszem ám a gazokat, mikor már van jobb. A leveles kelt csak télen, még ki sincs ültetve, növögetnek a palánták.
De most pont tervezem, hogy csinálok egy vegyes salátát és teszek bele porcsint is. Az finom.
Hoztak magot a fodros keljeim, készülök megszedni. Annyi bizonytalanság lesz vele, hogy lila és zöld volt vegyesen, nem lehet tudni, milyen lesz az utód.
Volt portugál káposztám is, ez nem fodros, hanem nagyon magas. Ezt már megszedtem.
Azt nem tudom, hogy a fodros és a portugál fog-e keveredni. Egymástól távoli tövekről szedem a magot, de a rovarok nagyon szeretik a káposztaféléket, átporozhatják. Mindenesetre nem pálmakáposzta lesz belőle, azt biztos. Ha így megfelel, küldhetek.
Milyen igaz! Újabban rengeteg cukkinit eszek karikázva, pici olíván serpenyőben megpirítva. Aztán tetejére sajtot olvasztok. (Vagy nem.) Ezentúl megy mellé paprika is. Sőt, sütök néhányat olíván, kap botmixert, kenyér kencének vagy sült krumlira jó lesz.
Már több a pari mint amit meg tudunk enni. Leturmixolom, abban főzöm fel a paprikát, így szoktam lecsónak is eltenni. Majd most pici üvegekbe is rakok el, ételbe így jobban szeretem mint fagyasztva. De ha sok lesz nagyon, fagyasztok is egy kicsit. (Vagy megeszem sütve, ehhez meghoztad a kedvem. )
Már 2 évben turmixlolva tettem el a paradicsomot. Benne a magja és a héja is. Nem olyan sima italú mint a paszírozott de nekem megfelel, így is szeretem, és azt olvastam a héjában, magjában sokkal több a hasznos anyag mint a levében. Nem csak rostok, flavonoidok és ásványianyagok is. Szerintem vétek kidobni.
Irigykedve olvasom mindig hogy megeszed a kertből azt a sok zöld gezemicét. Próbálom én is, igyekszem, de végképp nem tudom megszeretni. Pedig tudom hogy fontos lenne. A saláta rám vénül, ismét van leveles kelem, de ritkán eszem azt is. Nem az a nagyon fodros, mert azt nem kapok sose csak a tasakján fodros a kép, hanem az a haragos zöld hullámos levelű.
Tavaly a csarnokban 3.000ft volt a levél kilója. Én meg ehetném itthon zabálásig, és nem megy.
Egy levesbe belefőzni vagy étel tetejére szórni és rásütni szerintem mindegy, csak adalék, de jó ízt ad.
Én meg nem pepecselnék sütögetéssel, összevágva lefagyasztani gyorsabb, és nem avasodhat meg benne az olaj, mert nincs benne.
Egyébként ilyenkor sült paprikaként is megeheted (serpenyőben kis olajon), az is nagyon finom. Tojással kiadósabb, de anélkül is lehet. Sok paprikát felvesz.
Fagyasztóba nem szeretek zöldséget tenni legfeljebb bolti gyorsfagyasztott zöldborsót és mexikói keveréket max. nekem a saját fagyasztású zöldség elveszíti az ízét, nem finom. Talán ha kicsit megsütöm/párolom serpenyőben és kicsi üvegekben tárolom úgy jó lehet. de így is kevés kell. Szívás volt ennyit ültetni csak a vizet hordhatom rá. Egyébként finom, és isteni illata van. 2 szem mag egyszerre elég lenne.
Vannak törzses és bokros rezisztens egreseim (Invicta, Hinnomaki). Érdekes, hogy az Aranyribiszkére oltott törzseseknek gyönyörű haragoszöld leveleik vanak, a bokrosaknak viszont fakó halványzöld, pedig ugyanazok a fajták. Ettől függetlenül a bokrosok is teljesen egészségesek.
Mi okozza ezt?
Talán az Aranyribiszke gyökere jobban felszívja a tápanyagokat? Vagy jobban bírja a vizet? Ugyanúgy öntözöm őket, de lehet, hogy a bokrosoknak kevesebbet kéne adni?
Pont tegnap kezdett el nálam rajzani a karalábén, és gyorsan leszórtam (fa) hamuval.
Nálam a hamu a bolha esetében már évek óta bevált, ha lemossa az eső akkor újraszórom, és így a bolha tovatűnik. Reteknél még nem próbáltam, de lehet annál is beválna:)
Köszi. én semmit nem vethetek amit a bolha szeret, mert nem értem honnan jön elő, de azonnal csutáig lezabál mindent. Tönkretette a karórépádat is, majdnem megsirattam, annyira szerettem volna. Pedig egyfolytában vizesen tartottam a földjét, a leveleket meg spriccelgettem. Mizunát se vethetek se tavasszal se ősszel, még ha előnevelem lakásban, akkor se marad meg.
A retket úgy merem vetni, hogy aug. Vége előtt ne keljen ki. Tavalyelőtt gyönyörű volt a retkem, tavaly nem annyira. Idén hátha jobb lesz. Neked is sok sikert!
A Müncheni sört júliusban szoktam, egyszer csúszott a bolhák miatt.
A fokhagymát már kiszedtem, de a várható nagy meleg miatt még várok a vetéssel.
A magnak meghagyott tavalyi fodros keleken vannak bolhák, a kertben máshol nem látok. Még várok egy kicsit, ha nem szaporodnak tovább a bolhák akkor még júliusban elvetem. A Húsvéti rózsát majd csak augusztus 20 körül.
Nagyon sok lepotyogott, még jó, különben meszakadt volna. Van még jojo, stanley, besztercei, nemtudom,azokon is rengeteg szilva van, bár a besztercei általában lepotyog.
Eszembe jutott hogy megnézzem a blogodban. Júliusban azért nem veted mert a bolhák akkor még letarolják. Pont bolha ügyileg és forróság ügyileg érdekelt a dolog. Augusztusban tervezem a vetést 20.-a körül mikor jön az a kis hidegfront. Tavaly a Müncheni sör nem nőtt meg, tavalyelőtt viszont hatalmasra így augusztusi vetéssel.
Felszedtem a főzőhagymát, megásom a helyét, és vetek oda babot.
Kivághatod. Az már fásodott. Ami most virágos és teremni fog őszig, zöld, azt kell meghagyni akkor is ha leérik. Majd tavasszal látod hol kezd kihajtani, addig visszavágod. Ezzel el lesz távolítva az idén letermett termő része.
Csak halkan merem írni, de most esik, bár felhő nem volt, és csak 3o%-ban volt előrejelezve, de ripsz ropsz kialakult felettünk egy felhő, és már úgy esik, mintha locsolnánk. Mondjuk ha reggelig ebben a tempóban esne, akkor mondhatnám, hogy elért a gyökerekig, de ez is jobb mint a semmi! :)
Néztem a radart, de felétek nem látok felhőt :( de lehet nálatok is kialakul egy ilyen kis felhőcske:)
Sajnos nem esett, pedig nagyon kellene. Biztatóan jött Jászfényszaru felől, de mire ideért volna, a Mátra kétfelé tolta, így Hort és Aszód járt jól, én meg nem.
Az összes paradicsomon van bőven termés, de hiába trágyás a föld, egy jó eső kellene, nem igazán fejlődnek.
Szia! Éjjel jó eső volt, és ebéd után is esett egy kevés.
Szedegetem a paradicsomról a barnuló-foltosodó leveleket. Amit ajándékba kaptam a vásárolt mellé, az a legérzékenyebb. Már levél nélkül, kopasz száron lógnak a fürtjei. legszívesebben kihúznám azt a 2 tövet, de olyan sok van rajtuk, hogy sajnálom.
az lesz az, koszonom. most megprobaltam megszabaditani azt a 3 bazsalikomot es oreganot tole. lejott egy nagy marekkal, de maradtak erosen ratekeredett darabkak is. azok tovabb eloskodnek? mintha ilyesmit olvastam volna. de letekerni oket a lagy szarrol keptelenseg.
az erkelyen tartok nehany fuszernovenyt. van 3 bazsalikomom, amin nemreg ilyen cernametelt vekonysagu indak jelentek meg, amik mindent "megtamadnak". ilyet meg nem lattam, pedig vagy 15 eve vannak ilyen fuszereim. ez normalis? a szomszed oreganot mar majdnem megfojtottak.
Lehet, hogy fajtajelleg. Az enyém is ilyen lett. Vagy a vírus. Sajna már az első éves termésem is fertőzött volt, bár ehető, úgyhogy hagytam, de most lehet, inkább lecserélem egy kevésbé érzékenyre.
Sajnos nem jók már ezek a régi magyar fajták. Túl nagy a vírusnyomás.
Arra még nem jöttem rá hogy lehet vastag húsú paprikát termelni. Ha néha ültetek, kis méretű, csupa bőr paprikáim vannak. Most hogy Amazonozok nagyobbra nőnek, lombjuk is van, de majdnem olyan vékonyhúsú most is mint szokott. megy a marhatrágyaázalékos öntözés és lombtrágya is. Naponta öntözöm. Nem tudom mit lehetne még bevetni.
Nekünk sokkal több tő van, de a termés zömét megesszük frissen. Van egy ismerős a közelben, időnként ő is segít enni.
Ősszel szoktam összevagdosni és betenni a mélyhűtőbe a hibásakat az összes fajtából, levesbe nagyon jó, meg bármilyen főtt ételbe.
Nyáron ha főzök levest, vagy sütök vegyes zöldségeket, akkor persze teszek bele paprikát is. De nincs semmi spéci receptem. Sütőben sült kaják tetejére aprítva, a sajtrétegre rásütve nagyon finom minden paprika, főleg a pirosak. Legjobbak persze a vastag húsúak, de mindig azt használom, amiből éppen sok van.
Nyersen eszem bepirosodva, édes. Zölden nem kóstoltam, minden paprikát jobban szeretek pirosan, ha már van elég paprika, mindegyiknél megvárom, hogy megérjen. A sárgák nem mind lesznek elég ízletesek, a sötétzöldből érők igen.
Persze a Delicadot is ugyanúgy meg lehet főzni, mint a többit, csak a húsa nem vastag.
Mindennek nekiugrani ész nélkül, nálunk fecskét nem látni, a rovarirtással ez is összefügghet, a büdösbogarat, levéltetűt, azt bezzeg nem tudják kiirtani. 75-ben Vácon voltam katona, éjszakai szoliban egy szúnyog megcsípett és csodálkoztam, mert akkortájt nagyon eltűntek, gondolom a Duna közelsége miatt valamennyi megmaradt.
A természetvédelmi szakmai álláspont és kutatások alapján a kémiai szúnyogirtás hatásfoka borzalmasan alacsony. Valójában csak pár napig használ, akkor is elenyésző mértékben csökkenti a szúnyogok egyedszámát, ugyanis a szúnyogok folyamatosan szaporodnak. Mondhatni semmi másra nem jó, mint a társadalomi felháborodás megnyugtatására, egyfajta látványos cirkusz a népnek. Ezzel szemben sokkal nagyobb károkat okoz, egy sor hasznos élőlényt pusztít el. Az MTA kutatása szerint 1000 elhullott rovarból mindössze 1db a szúnyog (lásd a cikket a posztom végén).
Vagy 200 tő, különféle paradicsomot termesztek, eddig semmi féle betegség nem volt a kertemben, de idénre vettem egy francia termesztőtől ritka fajtájú paradicsom magokat, és kizárólag az ezekből nőtt növények szárán (a szár egyik felén barna csík kezdett el végig futni, a szár fele bebarnult, azon a részen a levelek is megfonnyadtak, bebarnultak, ami levél a másik növényhez ért, azt is megfertőzte. (képet nem nem készítettem)
Behoztam volna ezekkel a magokkal a fitoftórát??? Nagyon szomorú vagyok.
Ha mégis fitoftórásak, menthető a többi növény? Mi a teendő azon kívül, hogy kiírtom a beteg növényeket?
Erről a beporzásról jut eszembe hogy a ddt-t állítólag Kínában még használják, közben szinte minden rovart kiirtottak, aztán most a körtefákat( amikből családok éltek generációkon át) ők porozzák be. Kici kínaiak zacskóval, ecsettel másznak a körtefákra. Tanulságos lehet a permetszerek ésszerű használatával kapcsolatban.
A mai reggelinkhez levettem a paprikát. Nem volt vastag a húsa, de illatos volt és finom. Levettem a 2 első paradicsomot is, volt melléjük friss fokhagyma és uborka. Isteni volt.
Nagyon-nagyon-nagyon vigyáznom kell az egészségemre és az erőnlétemre, hogy tudjak sokáig kertészkedni, mert ami itthon megterem, az megfizethetetlen!
Imádom a kis kertemet. Már napok óta eszem a fügét is, 2 féle érik most.
Nektek is jó egészséget és derűs napokat kívánok! 🙂
Pár éve belemerültem a vetőmagok vásárlásába, így mára majd minden fajtám van, de neveket ne kérdez, névügyileg csak a Tintus féle Black... maradt meg, de van sárga, sötét zöld, világos zöld, és csíkos, sőt idén már világos zöld gömb is van, amiről már hetek óta szedegetek, mert Őt ültettem el elsőként. A lidlibe vettem sárga patisszon magot, arról is levettem már kettőt, de most megállt a fejlődésbe, csak virágokat hoz. A Terráról kaptam fehér patisszont, azt ültettem ki korán, de azon eddig egy termet csak. Virágok között van, és lehet nagyon beárnyékolnak neki.
Nálam pár éve alig van cukkini, holott mindig sokat, és sokfélét ültetek. Most a sok eső, meg az utána jövő fülledt meleg nem kedvez neki, de a babom is tegnap kezdte megadni magát, mert tele terméssel, de már szárad le az alsó levele. A kertész egy érdeklődőnek azt mondta, aki babot szeretett volna termelni, és ehhez kért tanácsot, hogy azt inkább ne tegye, mert a bab igen kényes, a sok esőre, a nagy melegre, és sajnos a szélsőségek uralják az elmúlt pár évünket. Idén próbaként ültettem egy sort, de többet nem teszem, tavaly is a másodvetés jött be. Őszre hűl a levegő, a babnak az jobb idő.
Azt nem írtam, hogy a cukkinit ugyanabból a tasakból vetettem mint tavaly. Akkor özön termett, vitte boldog-boldogtalan. Most meg teke van hímivarú virággal a két tő, egyikem van egy hitvány cukkini. Ja, és ezek is lisztharmatosak lettek. Amazont mindenre szórom, betegséget nem előz meg, az tuti.
2 sor tavasszal duggatott hagymasor közé ültettem április végén pár darab paprikát, na az kb 2 centit nőt azóta, fogalmam sincs mi lehet a gond,
(holott a növénytársításban azt írják, hogy jó haverok, de Én ezt ezek után megkérdőjelezem!). A mögötte lévő sorokba fokhagyma volt (amit már kiszedtem), és a közé ültetett paprikák szépen nőnek, de csak virág van, termést, csak az előkertben a chiliken látok.
Nálam bár szellősnek mondható udvar van, mégis most a meleg megreked, és tegnap már a krumpli is meg volt fonnyadva napközben, a tökökről már nem is szólva!
Lassan kezdem feladni, és fejem a falba verni, mert megint annyit dolgoztam a palántákkal, de a meleg ha így halad visz mindent!
A cukkiniket karóztam, mert a lisztharmat, meg valamilyen sárga tetű, amit még eddig nem láttam sosem rajta, tönkreteszi azt is.
A beteg leveleket leszedtem, a földre most nem ér semmi, fűvel beterítettem az alját, és várom a csodát:)
Nincsen egekbe magasztalás! Amit látok, azt írom. Lehet ráfogni nem az Amazon miatt van, nekem mindegy.
A körömvirág tiszta merő lisztharmat, mint szokott. Mérgemben ki is húzgáltam. Ma fedeztem fel az uborkán 1 lisztharmatos levelet, pedig soha nem volt olyan. Némelyik paradicsom aljáról vettem le levelet, mert foltosodik. Tehát megállapíthatom, hogy betegség megelőzésre nálam egyáltalán nem vált be az Amazon.
A paprikám mindig semmit érő, most úgy tűnik lesz normál méretű termése is. A paradicsom rendkívüli módon nő, és erős szárakat, nagy húsos leveleket hoz. Termés is van rengeteg. Sárgadinnye sokkal több lenne mint szokott, de 2 napja erősen fonnyad, pedig locsolom, takarom. 1 tövet már fel is húztam. Sütőtök nagyon szépen fejlődik az előzőekhez képest. Mivel rovar nincs, én porozom be a tököket. Már 4 db. Nagydobosi megvan.
Amazont a paradicsom túl erős növekedése miatt be akartam fejezni, látván fertőzés ellen nem is jó, de még megnézném, a pokoli hőségben milyen lesz a terméskötődés Amazonnal. Ugyanis nélküle semmilyen.
Azért óvatosan ezzel az Amazon egekbe magasztalásával.
Majd esetleg 3 év múlva, átlagot húzva, kijöhet valami.
Elég extrém évünk van, a fene tudja mit dobott rajta a baci használata.
Én is használom a tavasz közepétől (így sajna a tafrina és a virágmonília ellen még nem kezdtem időben).
Szerintem leglátványosabb különbség a paradicsomon van, de megint mondom extrém tavaszunk volt.
Viszont annak ellenére, hogy a szőlőn időben kezdtem, abba például belekapott a lisztharmat.
Lehet Amazon nélkül nem is hagyott volna termést.. ezt se tudjuk.
Érdekes, hogy pont a lisztharmat ellen a birsen meg elég jó, pedig azt akkor mostam le vele, mikor már előjött a leveleken, de az új növekményeken mintha nem tudott volna fertőzni.
A tavaszi tafrina és monília elleni fordulók után nem fújtam vegyszert gombára, csak az Amazont. Illetve de, a szőlőt lekéneztem a lisztharmat miatt pár napja, de a héten le is fogom bacizni újra.
Paradicsomnál majd a nyár közepe lesz a vízválasztó. Akkor nálam elő szokott fordulni szeptória. Ha azt visszaveri, annak nagyon örülnék (igaz ez sem azonos feltételek mellett lesz, idénre jóval vastagabb talajtakarást kaptak a tövek). Vagy másodlagos hatásként kevésbé tudnak betelepülni atkák... az is jó pont lenne.
Ilyen a Baklava 1 tövön. A többi el van maradva, nagyon lassú, vontatott volt a kelés. A kérdésem, mikor lehet levenni? Nőni fog még? Vagy jobban sárgás lesz ha levehető? A hossza 14 cm, a válla 4.5 cm. A nagynak.
A terméskötődést valóban segíti. Eddig az volt a problémám hogy nincs sárgadinnyém, most meg azon töprengek hogy ritkítsam a termést vagy ne. Tudom ha ritkítom nagyobb dinnyék lennének, de nekem 1 evésre öklömnyi dinnye is elég, főleg ha naponta ehetem. Most van 1 teniszlabda méretű, több ami kicsit kisebb a pingponglabdánál, és sok meggymag nagyságú.
A sütőtök most kezd kötni, így ennél később számolok be a terméskötődésről. Paradicsomot is akkor figyelhetem meg ha bejön a kánikula, akkor nem szokott kötni. Eddig szép és sok a termés.
Tapasztalat érdekelne, mert a régi csőbúvárt nem tudom használni az esővíz áthelyezésében, így egy kisebb búvárra lenne szükségem,
de jó lenne a sok méter vezetéket mellőzni."
talán valaki tud segíteni, mert mostanság egy élelmiszer lánc is értékesített akkus búvárt, és talán valaki vásárolt, így van valakinek friss tapasztalat?
Annyi alginitet én is tettem minden alá. Én nem látok látv@nyos különbséget, de itt a jég nagyon bezavart. Idén átültettem mind a 70 leandert (már mind óriás), azok alá tettem minden cserépbe. Rengeteg virág van. Amikor kész lettem azt mondtam ez volt életem utolsó leanderátültetési kampánya.
Nálam az alginit művelt most csodát a növények fejlődésében!
Pár hete a kertész azt mondta, hogy 6 évig nem kell újra a földet kezelni vele, mert annyi idő a lebomlása, mondjuk nekem ez kissé hihetetlen, de úgy legyen:)
Még sosem nőt ilyen ütemben a paradicsom, a retek még ekkora termést nem produkált a töltőhomokban, úgy, hogy 2-3 alkalommal locsoltam, mert mire odaértem volna, már nem bírtam több vizet cipelni!
Egyébként a homokos talajnak kifejezetten jót tesz, a kertész csak annak ajánlotta, de a mi földünk agyagos, és a kertész azt mondta annak nem jó, mert megköti az alga a vizet, és berohadhat a növény gyökérzete, de ellent kell mondanom, mert a sok eső hatására is a növények mindenhol szépen fejlődnek, a fokhagymát már kiszedtem az is sokkal nagyobb lett mint általában, holott őt ősszel ültettem, és csak tavasszal kapott a tövéhez egy kevés hamut, és alginitet.
Egyébként lassan már kezdem a szakemberek tankönyvi tudását megkérdőjelezni, mert egy ismert hazai kertészmérnököt kérdeztem, hogy a januárban kapott virágos hortenziávál mit tegyek, erre azt mondta virágzás után tönkre fog menni, ki kell dobni! Nem szabad ilyenkor venni.
Igaz egy picit megviselte a körülmény változás (üvegházból lakásba), de elvirágzás után picit megcsipkedtem, és a fagyok múltával kiültetve már új leveleket hoz. Egyébként a hunyornál is azt tanácsolták, hogy csak ősszel lehet átültetni, ezzel szembe tavaly januárba hoztam ki, és akkor tavasszal, és most is virágzott.
Sajnos minden változik, a klímánk is, így már úgy fest, hogy nem mindenre érvényes a szigorú szakkönyvi leírás sem?
Az alginitet bátran merem ajánlani, a Tescoba kis zacskóba lehet kapni, egy próbát tegyetek vele, Én amikor már 2 kis zacskóval szétszórtam, úgy döntöttem, a gazdaboltba veszek egy 3o kg kiszerelést, és azzal folytatom a talajjavítást, most már a második zsák fogy, de a fele megvan még, és szerintem az már marad jövőre, mert lassan egy talpalatnyi szabad területem nem lesz. Egyébként egy-egy palánta alá egy kanálnyi alginitet dobtam, amitől a kertész "rosszul lett", mondván az túl nagy mennyiség, de a növényeim nem így vélekednek :)
Már második éve nem készítek uborka palántákat hanem szabadföldbe helyre vetem a magokat nagyon szépen fejlődnek már némelyik virágzik. Van két fajta amit érdemes megnézned mindkettő Moravoseed márkájú az egyik az Ameli Fi szerintem az eddig kipróbált uborkák közül számomra a legfinomabb és a másik a Tvigy F1 ez utóbi kelése 100% volt az izét nem tudom megmondani mert idén vetettük először.
A Mihikán ubi levelén és a cukkinin lisztharmatot találtam. Vagy nagyon agresszíven támad most a lisztharmat, vagy erre nem hatásos az Amazon. Körömvirágot egy öllel húzgáltam fel, mert liszharmatosak lettek. A sütőtök még tiszta.
Ha nagy lesz a baj, van itthon évek óta lejárt Thiovit (még fiamtól örököltem meg mikor eladta a házat), azzal meg fogok szórni mindent.
Amazon hatására egyenlőre csak a növények fejlődéséről van tapasztalatom, illetve nem látok még semmi betegséget, de ez lehet Amazon nélkül se lenne.
Minden sokkal erőteljesebben fejlődik mint e nélkül. Főleg a paradicsomnál és a sütőtöknél látványos a különbség a tavalyihoz képest. De szebb az uborka, paprika és a dinnye is. Barátnőm kertjével összevetve is az enyém lényegesen szebb, pedig ez fordítva szokott lenni.
A sütőtök, dinnye cukkini van itt ami hajlamos a lisztharmatra, egyenlőre tiszta minden levél.
Az uborkám 3 napra kikelt poharakban. 2-3 lombleveles állapotban ültethetem ki, akkor már nem bántja a csiga.
Az első menet uborkát már 2 hete esszük. Nálam fel van futtatva.
Kezdhetem előről a szabadföldi uborkát.... újra vetni kell. Mire az időjárás miatt kimertem rakni a 25 palántát addigra megnyúltak az ablak mögött a következő napokon meg 2 nagy zápor kinyírta őket. Még jó, hogy a fóliába is van 5 tő.
Idönként megpróbálok beszámolni a talajtakarással szerzett tapasztalataimról, abban a reményben, hogy közben talán mégis akad valaki új vagy régi topictárs, aki kipróbálta.
Nos, elég biztos vagyok benne, hogy az évelöágyásoknak jót tett: a málnával valóságos csodát tett az ásás elmaradása. Amivel nagyon bizonytalan vagyok, az a veteményes. Sajnos a lbomlási folyamat olyan lassú, hogy alatta a talaj jóformán használhatatlan. Lehet, hogy okasabban tettem volna, ha a kezdés elött még utoljára egyszer mégis fölásom? A takarás alatt a talaj kökemény, jóformán lehetetlen müvelni. Arra gondoltam, hogy esetleg elölröl kezdem és idén összel mégis fölásom.
A másik gondom a takarás pótlása. Ez mikor és mivel történik? Csak egyszer egyévben, összel, vagy folyamatosan? És hogyan? A régi fölsö réteg tetejére egyszerüen újabbakat teszek? Mit és milyen sorrendben? Sajnos Gyulai Iván terjedelmes videoin kívül semmi egyszerü és érthetö leírást nem találok.
Nóra! Légy szíves nézd már meg az adatlapon látható képeket. nagyítsd fel. Remélem tagságon kívül is láthatod. A bogár nevét szeretnénk megtudni. https://www.hoxa.hu/adatlap-584461
Ha nem tudnád megnézni:
"Mostanában sűrűn találok kis barna bogarakat a hálószoba plafonján és padlóján. Amiket a padlón találtam nem éltek, de amiket a plafonon azok igen. Interneten keresgéltem, kiadott lisztbogarat, kenyérbogarat, kopogóbogarat de nem tudom eldönteni vajon melyik lehet. Nem találtam se a lisztben, se más élelmiszerben ilyen bogarat, pedig azt olvastam abban élnek. Hogy kerülhetett a hálószoba plafonjára? És mi lehet?" Ezt írta fórumtárs.
Egyelőre a régi RK2 kapagép adapterét hajtom egy 80-as évekbeli számítógép winchester meghaajtó motorjával, 44 centis késsel. Nem akar elromlani, a vezetéket pedig módszeresen tudom kezelni, hogy sohasem akad, gubancolódik.
Újabban, nagyobbra hagyom nőni (10-15 centi) lustaságból kifolyólag a zöldet és előbb kézi kaszával rendezem le a nagyját. Azt hagyom jól megszikkadni, száradni és mulcsnak félreteszem. Letakarítás után jön az elektromos. Gyorsabb, könnyebb az egész,kevesebbszer kell cipelni a megtelt, nehéz puttonyt. Azért nem csak ilyen sima részek vannak. Nopersze a kézi kaszálást se adják ingyen. Bele kell tanulni, és csak jó kaszanyéllel, éles pengével nem "bosszúság".
Ezt jóval könnyebb odas-vissza huzigálni mind egy önjáró benzinest az is volt nekem. Vélemények : az obi oldalán kettőszázötven valahány vélemény közül 99 %-ban elégedettek voltak. szerintem nem kamu beírások. Én is beírtam a véleményemet.
Nem károgni akarok, de kollégámnak pont ilyen LUX-Toolsos 20V rendszerhez tartozó kézi körfűrésze volt. Garancia utáni meghibásodás esetén nem javította senki.
Bár ezek az OBI sajátmárkás (más márka átmatricázva) cuccai, a szervize nem hogy kívánni valót hagy maga után... inkább nincs.
Meg volt a próba, nagyon jó választás volt számtalan okból mert az ár tartalmazta a két 4 akkus áramforrást és a dupla töltőt. Mellesleg dizájnos szép. Három féle módon használtam :
mulcsozva
fűgyűjtő kosárral
kosár nélkül hátra kidobva.
egy feltöltéssel a dupla aksival , 10-15 centis füvet - nem síma gyep - 300 m2 bírt vágni . Ez nekem megfelelő. Pihentem 1,5 órát és mehetett tovább.
Végre nem kellett a vezetéket rángatni.
Bátran ajánlom megvételre.
Mindjárt rendeltem is hozzá tartalék kést is nem horror áron.
Nem tudom a nevét. Évekkel ezelőtt tavasszal vettem főzni. Áprilisban duggattam belőle, akkor még nem lett ilyen szép nagy. Mivel többnyire ősszel duggatok hamar kiderült hogy őszi fajta. Azóta őrzöm.
Sikerült Joker F1 ubi magot vennem. Olcsó volt, 26 végéig jó, és júliusig vethető. Így aztán bizakodó vagyok, hogy ősszel lesz ubim. :)
A paradicsomom eddig nagyon szép, és hatalmas fokhagymáim vannak. Őszi. Az előző évi mindig kitart eddig, 1 hete a frisset esszük. Jaj de finom! Van még a régiből, de már nem olyan jó. Ubit is eszünk jó 2 hete napi 2 szemet.
Nálad valószínűleg melegebb is van, lehet, hogy nálunk az se telelne zölden.
A mi őszi fokhagymáink se tárolhatók. Februárnál azért talán tovább is jó, sok fajtánk van, az újig ki tudjuk húzni ezekkel is.
A kert tele van szanaszét növő fokhagymákkal, mikor a régi már hajt és apad, tudok kiszedni frisset. Az ágyásokból egyszerre szedem föl, hogy minden fajtából ki tudjam a legszebbet válogatni a következő ültetéshez.
A fokhagymába is belemegy a hagymalégy, de eddig a hagymák túlélték, csak az újhagymának kiszedett növényekben láttam. Abban a részben voltak a nyüvek, ami később szár lesz, ki szokták nőni.
De nálam az ősszel ültetettek csak tavasszal szoktak kihajtani. Csak az telel zölden, ami nem lett fölszedve, de ezek se szoktak a legyek miatt tönkremenni. A vöröshagyma az igen.
A fokhagymánkon nincs fóliaalagút, nem is férnének alá, vannak magas fajtáim.
Elég rossz a helyzet nálad. Az én pici kertemben az is elég ha köv. évben a szomszédos ágyásba kerül a hagyma. Nálam csak a retek igényli az alagút fóliát.
Sajnos egy 200 négyzetméteres kertben semmi sincs elég messze a hagymalégynek. Ráadásul mostanában olvastam hogy fokhagymalegy is van. A hagymákat már évek óta takarom úgyhogy azok nem kukacosak, van hozzá kis fóliaalagutam. Eddig a fokhagymát nem kellett takarni, idén is csak az őszi fajtákat bántotta. Gondolom azért mert a tavaszi fajták később bújnak elő mint amikor a légy aktív. Mindkét fajtát elduggatom még ősszel de csak az ősziek telelnek zölden.
Én Mohikánt szoktam vetni, meg is tartom, mert én szoktam fermentálni, és az apró uborkát szeretjük. Savanyúságot is teszek el, annak is aprót szeretek. De salátát is csinálok belőle, ezt meghámozni se kell, viszont jobb lenne egy kicsit nagyobbra növő fajta.
Joker egyszer nekem is volt, eddig az volt a legjobb salátauborkám.
Most már nem vetek, mert az üvegházban nyáron kígyóuborka szokott lenni, 4-5 tő fedezi az uborkaszükségletünket. Savanyúságot nem teszek el, salátát meg abból is lehet csinálni. Tavaly Saladin volt (Kiepenkerl), kitartott a fagyokig. Idén is azt ültettem.
keresek Joker magot. Késeinek szánom, mire lehűl az idő, biztos terem még ősszel. Köszi.
Az atkás leveleket le szoktam alúlról szedni. Sőt, most meg se várom az atkát, ha látok néhány pettyet a levélen már eltávolítom. Ott már úgysincs uborka. 2 hete esszük, naponta 2-3 szemet veszek le a reggelihez.
Nálam csak őszi van, és még szépen áll, 80%-ban zöldek a levelek. ma vettem fel az első fejet, mert a tavalyi már nem olyan finom.
Úgy tudom, a hagymalegyek a talajba rakják a petéjüket, onnan jutnak a kukacok a hagymába. Ezért nem szabad legalább 3 évig ugyanarra a helyre tenni a hagymát. Én mikor kiásom az öreg szamóca ágyást, oda duggatom az őszi fokhagymát mindig. A vörös hagymát, a lilát és a sonka hagymát is mindig máshova teszem, így sosincs kukac a hagymákban.
Fátyolfólia alagutat a reteknek szoktam állítani tavasszal. Az őszi vetésűt először rovarhálóval, majd amikor hűl a levegő fátyolfóliával takarom. Ritkán előfordul 1-1 kukacos retek, lehet hogy öntözéskor sokáig marad felemelve a fólia és betalál a légy. Nórától tanultam a módszert, e nélkül egyáltalán nem lehet itt retket tartani.
Felszedtem ami elfeküdt és megállapítottam, hogy egyszerűen hamarabb érik vagy 3 héttel a szokásosnál. Csak az bosszant hogy a kishagymák(magok) nem fejlődtek ki.
Amit megrágtak a hagymalegyek az elég furcsa, sok kis gerezd szinte szétesve. Gondolom ami eltűnt az majd jövőre kihajt nekem. Nem akarom nagyon feldúlni a hel, et mert közel van a paprika, 2 fokhagymasor közt.
Uborkát rendszerint nem permetezek. Volt év hogy atkás lett,, meg szoktak beteg levelek lenni de alapvetően jól bírják. A Joker finom, sokáig zsenge, jól terem. Évek óta mindig ebből vetek salátauborkát. Tavaly volt valami más is, de meg se jegyeztem a nevét, idén nem tettem belőle.
Olvastam róla, toleráns a fertőzésekkel szemben. Mi a tapasztalatod? Szoktad permetezni? mert olyat keresek, amit nem kell. A berakó ubimat is csak az atka támadja, de sokáig szedhető így is.
Elfeküdt es sárgul az őszi fokhagymám. Nem fogja tudni beérlelni a bulbilliket, még nincsenek kifejlődve, de nem is nőnek már hetek óta. Egyet kivettem, el van halva a gyökérzet fele, sérült pár gerezd, talán rágott. Van rajta rozsda is. A fele már korábban eltűnt, az egyértelműen hagymaléggyel volt fertőzött, de reméltem hogy kinövi.
Azt hiszem ma kiszedem ami még van, mentem ami menthető.
A tavasziak egyelőre állnak.
Jövőre a fokhagyma is kap fátyolfóliát, hátha megmenekül. Azt hittem idén lesz egy évre való fokhagymám.. Lehet hogy vetni való gerezdem se marad, pedig ez a fajta pár eve szép nagy fejeket ad.
Mindig berakó uborkát veszek, ezért a kérdés: A saláta uborkát is fel lehet futtatni? Ugyanis hely szűkében vagyok, de még vetnék pár szem saláta ubit hogy ősszel is legyen. A Marketmore ubira gondoltam. ha tudtok ennél jobbat ami rövid tenyész idejű, kérem szépen a nevét.
Van a kertben bokros és törzses egres is. A bokros nekem szimpatikusabb, mert többet terem, ellenállóbb és hosszabb életű, de azt nem szeretem benne, hogy az ágak egy része lelóg a földre. Gazolásnál nagyon zavaró, a termések is sérülhetnek/rohadhatnak a földdel érintkezve.
Hogy lenne érdemes felkötözni a lelógó ágait? Minden bokor köré tehetnék egy fém henger alakú valamit, vagy talán bokronkánt 3-4 karó is elég lenne és arra kötözném fel az ágakat?
Nagyon kicsit adagoltam, mivel nagyon büdös, gondoltam éretlen és égetni fog. Tudom hogy a növényeket nem zavarja a szaga, engem is csak mert e miatt kételkedtem a minőségében. A maradékot úgy tervezem elhasználni, hogy egy maréknyit beáztatok 1 vödör vízbe, és úgy juttatom ki a sütőtökökhöz. Valahogy el kell érjem a sok termést, mert nekem ez kincset ér. :)
Zsákos komposztált marhatrágyát egyszer vettünk, az nem ért semmit.
A granulátumot nem próbáltam, de több helyről hallottam, hogy az jó. A növényeket nem fogja zavarni a szaga, és egy idő után nyilván elmegy. Az adagolását nem tudom, de a csomagolásra rá szokták írni.
Idén már semmit nem veszek a növényeimnek, elég drága volt az Amazon is. Eddig csak a paradicsomon látom hatását, őrületesen nőnek a tavalyi évhez képest mikor semmit nem kaptak. Akkor volt ilyen brutál növekedés mikor csalánlével öntöztem őket, most ugyanaz történik, csak a nitrogént a levegőből veszik fel. Lehet, ritkábban permetezem ki ezt, nem gondoltam ilyen eredményre. Bár csak a termésnél is ilyen látványos változást látnék majd!
Ezt én sem tudom. A Tescoban szoktam vanni, 20 kilós zsákokban. Megfigyeltem a növényeimen, hogy a minősége változó, még pedig nem kicsit. Pár éve vettem olyat, amiben szerintem alig volt trágya, semmit nem ért. Azt hiszem, akkoriban írtam is erről. Többféle gyártó forgalmazza, amit ősszel vettem, az meglepően jó. Nem magyar, import és 20 kilós zsákokban van.
Az Osmocotét a citromjaimnak vettem, de adtam minden mediterrán gyanús növénynek, még az olasz származású szőlőimnek is.
Van még egy fél zsák tyúktrágyám, meg szintén fél zsák lótrágya, a szabadföldi (igaz, idén csak paradicsom, meg pár tő uborka, amihez már elkészítettem a kovászt) növények tövére rakok egy-egy kis lapát keveréket.
Igazán nem is lehet általánosságban senkinek tanácsot adni, minden talaj más és más.
Itt már 20 éve lakunk, nekem így vált be, ráadásul két évvel ezelőtt még "kutyafülét" is termeltem, szinte majdnem mindent.
Komolyan irígylem azokat, akik homok (!) talajon kertészkednek, minden sokkal könnyebb.
Én még sose mertem növény alá így trágyát tenni, pedig sütőtöknél is ajánlják. Én csak keveset merek, azt is földdel összekeverve. Ez a marha trágya granulátum amit most használok, illetve nem, mert már évek óta csak megvan, kimondhatatlan büdös. Az érett trágya nem büdös. nem tudom ezt miből csinálták. Milyen zsákos trágyát érdemes venni?
A műanyag cserép az 25 cm magas, konténeres szőlő volt benne. Az alsó harmad marhatrágya, középen tőzeg, felül bio virágföld. Erre tettem a magokat. Amikor már virágzott, kapott Osmocote mditerrán műtrágyát, az fél évig folyamatosan. biztosítja a tápanyagot.
Ugyanígy jártam el a paradicsommal. Az is három tő, most egy db 80%-ig érett van rajta. Szerdán levertem véletlenül a polcról, a legnagyobb letörött, de nagyobb baj nem történt. A letörött pari itt van az ablakpárkányon, félérett.
Veteményest védő 80cm magas kerítésre szeretnék valamilyen plusz védő növényt. Szerintetek mit lenne érdemes?
Sima vadászkerítéssel raktam körbe a veteményest, hogy: - legyen szép - valamennyit védjen a szél ellen - védjen a birkák ellen
Valójában kiderült, hogy nem véd eleget a szél ellen, ugye egy ilyen ollós kerítésben vannak kb. 15x20 cm-es lyukak, amin még a birkák feje is befér, ezért most ideiglenesen ilyen csúnya zöld hálót rögzítettem rá, ami amúgy elég hatékony, de nem akarom így hagyni. Továbbá a birkák is előszeretettel legelésznek, ameddig csak elérnek, nem akarok a kerítésen belül még fél méteres távolságot hagyni, ki szeretném használni a területet.
Mindig is szerettem volna bambuszt, az jól be tud sűrűsödni, de aztán most elkezdtem utánaolvasni és látom, hogy az aztán ha nekiindul, akkor nehéz lesz kiírtani, a gyökere megy mindenfelé, leginkább betonnal védett területre ajánlják, úgyhogy erről lemondtam. Amúgy tökjó lenne olyan növény, aminek van finom bogyós termése, pl. ribizli, de az talán nem védene eleget, nem nő elég magasra, nekem akár 2 méteres magasság is jó lenne. Lehet, hogy végére odajutok, hogy miért nem vettem másfajta a kerítést, ami jobban véd.
Én se tudom mikor célszerű. Kb 1 hónapja vetettem dobozba, és fa alatt nevelődik. Ott nem tűzi a nap, és nem kell naponta öntözni se. Már ki kéne palántálni, lehet ma este sort kerítek rá. Én is dughagymát tervezek belőle, de lesz ami lesz, megeszem. :)
Én úgy tapasztaltam, hogy a hagyma magról nagyon nyűgös kelő. És pont az olyan tavaszi viszonyokat szereti leginkább, amiket a klímaváltozás elvett tőlünk. Ha ezután vetnéd, naponta többször locsolhatod, és még úgy is kétséges az eredmény. A hagyományos termesztésben márciusban vetik, és nyár közepén szedik föl, amikor a száraz időszakban visszahúzódik.
Én inkább összevágom a nadályt, mert nem bírom elviselni, hogy ha ázik, mennyire büdös. Borzalmas. Még szájmaszkban is az.
Kicsire felvágva is hatásos, lehet a növények tövéhez tenni, majd szépen elbomlik. Ugyanaz a hatása.
A cickafark is hasonló, merthogy ugyanúgy használható komposzt bomlasztására is, mint a nadály, úgyhogy gondolom, hasonló kémiai folyamatokra alkalmas.
De tény, hogy a növények nagyon szeretik ezeket, úgy nőnek tőle, mint a gomba.
Csináltam már ilyen löttyöt, a patakparton szedtem nadálytövet, párszor öntöztem is vele.
Korábban láttam erről pár videót, ott szó volt a hígításról is, de már nem emlékszem. Ha fontos, meg tudom keresni. De nem csináltam nagy ügyet belőle, mertem 2-3 bögre löttyöt egy nagy kanna vízbe, és ártani nem ártott. A hasznát nem tudtam lemérni, mert nem használtam rendszeresen.
Nem hallgattam Péter előadását, de gondolom, többféle növényhez is használja azt a vegyes levet. A tiszta nadálytő akkor jó, ha a növénynek a termését hasznosítjuk, akkor kell a viszonylag sok kálium. Mondjuk salátához, káposztákhoz inkább csalán vagy vegyes.
Talán Péternek hívják azt a fiút aki az előadásokat szokta tartani, azt mondta, hogy Ő mindent beledobál a lébe. Legutoljára pitypangot rakott bele, meg még egy valamit mondott, talán cickafarkat? De az alap lötyi 3-4 éves, vagy még régebbi, már nem emlékszem pontosan. De szerintem Te is tudsz csinálni, hiszen nem kell hozzá sok cucc, csak egy kilónyi, 10 liter vízhez.
Én azt amit adtál teljesen tarra vágtam, és egy 30-40 literes műanyag hordóba raktam, és felöntöttem esővízzel, már kezd illatozni:)) Mérni nem mértem, úgy is azt mondta, hogy nekünk kell kitapasztalni a hígítási arányt, na már most, ha kevés a cucc, sok a víz, akkor max kisebb lesz a hígítási arány. De ha gondolod szívesen viszek egy műanyag üvegbe ilyen lötyit, ha kiakarod próbálni. Én csak a nadályt tettem bele.
Kisebb/közepes méretű cseresznyefákat érdemes madárhálóval takarni. Különben képesek lezabálni akár a termés 90%-át is. Főleg a korai fajtákat. A későbbieket (pl. germerdorfi) már nem bántják annyira.
Milyen szép az a gyümölcs a fán a maga természetes módján! Nálunk ez így nem maradna meg, a rigók csutkára rágnák. Abból tudtunk enni, amit a párom begöngyölt fátyolfóliába.
Vajon honnan veszed megint ezeket a bődületes marhaságokat? már megint fantáziálgattál valamit másokról? További kellemes képzelődést, de azért én orvoshoz fordulnék a helyedben.
Én is a fagyi miatt veszem ilyenkor a banánt, és fiam kedvéért, mert most itthon van vendégségben. :) Héja a komposztálón landol.
Amíg földieper volt, abból készült. Aztán eper kiegészítve banánnal, a mostani pedig már csak banános. Én tejfölt teszek bele, ezt régebben epres desszertnek Nórától tanultam. Édesítésnek mézet használok. A gyümölcs több mint a tejföl.
Most a napon szárítom a banánhéjakat (a fagyi miatt vettem banánt), a napon teljesen megszárad és megfeketedik, azt le lehet darálni kávédarálóval (kis darabokra vágtam eleve), és az is egy "műtrágya".
Fagyasztott banán aprítógépen összetörve apróra, hozzá joghurt, más gyümölcs (ezt is lehet az aprítóban összetörni), menta, citromfű, citromhéj, citromlé, vanilia. Ezeket lehet jól összeforgatni az aprítógépben, amíg jó krémes nem lesz.
Esetleg még vissza lehet tenni a frigóba egy rövid időre, de ezt sem muszáj, azonnal ehető.
Ugyanezt meg lehet csinálni még szárított levendulavirággal és áfonyával is. De ahhoz is kell banán, mert különben nem lesz krémes.
Én kicsit tartalmasabb desszertet szoktam villával összetört földieperből vagy málnából, hozzá méz és tejföl. Olyan, mint a gyümölcsjoghurt. Ha spórolni akarok, a méz egy része helyett cukor, de illatos mézzel az igazi. Ez nem hideg, de azért üdítő.
Eper és málna van lefagyasztva.
Sok eprünk van, tegnapelőtt lemértem, kb. 2,5 kilót szedtem össze. Kétnaponta szedem, nem mindig ilyen sok, de mostanában mindig több fagylaltos doboz tele van, 2 kg meg szokott lenni. Ketten nem esszük meg egyszerre mindet. Málnánk is sok van, szóval kell a hely ezeknek a fagyasztóban.
Én fagyihoz használom fel, és mindig van a mélyhűtőben fagyasztva is, ugyanezen célból. Isteni joghurtos fagyit lehet készíteni részben banánból, részben más gyümölcsből.
Ha így le van fagyasztva, akkor csak össze kell törni aprítógépben, bele más gyümölcs (azt is lehet aprítani), joghurt, édesítő (nálunk cukor helyett), vanilia, fűszernövények, mindenkinek ajánlom. Ezt már nem kell visszafagyasztani, ehető.
Jó nagy zivatart éltünk át ma délután sajnos borsónyi jég is volt. Szép a cseresznye végre de most majd elkezd repedezni. Tegnap tettem ki a dinnyepalántákat ... viseletesek lettek. Rosszul vetettem az első adag kukoricát mely mélyre sikerült .... a második menet 3 centi mélyre ment és az már szépen kikelt.
Tavaly csináltam csiliszószt eritrittel. Nem szoktam eritritet használni, mert nem szeretem az ízét, de régebbről volt kimaradva és úgy voltam vele, hogy fogyjon el végre. Most felbontottam egy üveggel és össze volt állva benne az eritrit nagy darabokban. Mitől van ez? Készítésnél a forró csilipépbe tettem és úgy tűnt felolvadt. Tehát kihűlés után állt össze valamikor.
Évek óta használom és tényleg jó. Én még virágzás előtt is, igaz, többnyire úgy, hogy összevágott nadálytő levelekkel mulcsolok. Az is pont annyira jó, szépen elkomposztálódik.
A nadálytőben valóban a kálium a leginkább ismert, de van benne más is, pl. nitrogén is.
Csalánlével van tapasztalatom. Erőteljesen növekedő vastag szárak, nagy húsos levelek, eleinte azt gondoltam nem is fognak teremni csak lombjuk lesz. Elég nagy távolságok voltak a fürtök között. Nadálytőt eddig csak képen láttam pedig tetszik, jó lenne kis tó mellé egyet beszerezni.
Most az Amazon hatására vesz fel sok nitrogént a paradicsom, állítólag a levegőből. Erősek, nagyok, egészségesek egyenlőre. Azt írja, a termésmennyiséget is növeli. Egyenlőre szép fürtök alakulnak.
A nadálytőben sok a kálium, a csalánban a nitrogén. Tehát attól is függ, mit használunk, hogy milyen növényre kell és a növény milyen állapotában.
Úgy tudom, hogy pl. paradicsomra virágzásig csalán, utána nadálytő.
Tapasztalatom nincs, mert lusta vagyok az erjesztett levekkel vacakolni, a saját nadálytő kevés is lenne ehhez. A patakparton tudnék szedni, a paradicsomnál érdemes is lenne kipróbálni.
A sóska tudtommal a második évtől magzik fel. nekem szedés közben nem probléma kitördelni a magszárakat. Kb. 20 tövecske van, ezekről rengeteg levél lejön, sosem vágom csak leszedem.
Amiért leültem, és írásra szántam magam, az nem más mint a ma frissen szerzett infó megosztása.
A börzén a kertészt kérdeztem, hogy van.e tapasztalata a fekete nadálytő öntözővízzel kapcsolatban,
mert a héten bár a neten leveleket ír, de Én egy az egybe, a száras, virágos növény áztattam be,
és azt szeretném megtudni, hogy ez így jó, vagy csak valóban leveleket kellett volna beáztatni,
majd az érlelt lével permetezni? És kell hozzá csalánt is keverni, mert a neten ilyen infó is volt.
Azt mondta Ő 3-4 éve egy hordót félig megpakolt nadállyal, majd felengedte vízzel, és a tetejére komposztot rakott,
azóta is ezt használja, illetve mindenféle gyógyfüvet ebbe az elég szagos löttyibe rak folyamatosan, többek között csalánt, pitypangot stb..
Kérdeztem, hogy milyen hígítási arányban alkalmazza, azt mondta ez egyedi. ki kell kísérletezni!
Pl a paradicsomnak ha elkezd sárgulni a levele, le kell fújni ezzel a hígított lével, és 3-4 napon belül újra kizöldül.
Tehát ha valakink van otthon fekete nadálytöve, akkor érdemes kipróbálni, és ha valaki esetleg rendszeresen használja, írjon már róla,
hogy miként teszi? Milyen gyakorisággal, milyen arányba hígítva stb.
"Permetlé készítése
1 kg levélhez 10 liter esővizet adjunk. A levet mindig tiszta fahordóban, fakádban (növényvédő szeres nem alkalmas!) vagy zománcozott edényben készítsük el. Ha a lé kezd nyálkás tapintású lenni, többször keverjük meg. Öt-hatnapos erjesztés után a levet háromszoros, illetve ötszörös hígításban használhatjuk. Ha áprilisban készítjük, a léhez mindig tegyünk kevés gyökeret is. Az erjesztett lével permetezhetjük a növényeinket, vagy be is locsolhatjuk a talajt. A hatása még jobb, ha ekkor erjesztett csalán lével keverjük össze. A kiáztatott nadálytőleveleket se dobjuk el, kiváló talajtakaró, de beletehetjük a komposzt halomba is, csak arra ügylejünk, hogy ne kerüljön egy helyre sok belőle. Frissen vágva se tegyük komposztba, hanem csak 2-3 napos fonnyasztás után . A leveleket talajtakarásra, zöldtrágyának is használhatjuk."
Ma egy kertészeti börzén voltam, és amikor megláttam a sóska sort eszembe jutottál, rákérdeztem a sóska folyamatos felmagzására.
Azt mondta a kertészfiú, hogy vannak olyan fajták amik folyamatosan felmagzanak, de ha szeded, illetve visszavágod akkor ez elviekben nem jelent problémát.
Én most amit áttelepítettem (jó öreg már, de sikerrel vette a költözést), kipótoltam frissen ültetettel, és a friss nem magzik, az öreg minden héten magba indul,
de régen otthon is ez volt, hogy mindig lekaszáltam, és újból magba ment. Kíváncsi leszek a frissen ültetett milyen lesz.
A Tiéd idén ültetett, vagy több éves már?
Nem lehet ez is jobban szereti ha minden évben frissen van ültetve, olyan esetleg mint a petrus, és a mángold?
Sajnos a mángoldot, amiről télen, és tavasszal csemegéztem, kivágtam, így nem tudom, hogy hány évig lehetne szedni, vagy ha másodikba magszárat nevel azzal tönkre is megy? Vagy esetleg ha nem engedjük magba menni, akkor tovább terem? Az idei mángold ültetésem majdnem mind tetves lett, pont az előbb metéltem a leveleket le róla, csak az eső bezavart.
A San Marzano egy nagy család. Én ugyan finomat meg nem találtam köztük, nem is tartom már évek óta. Mind ugyanolyan ízű es állagú mint a Roma csak nagyobb.
Én aszalni is a finomat szeretem. A roma nem ízlik. Van egy San Marsano típusú pari, azt szoktam, de most nem vetettem, mert a 10 ujjúban reménykedek. Azt ígérik, finomabb a SM-nál.
Én mindig tartok 2 tő Roma paradicsomot. Enni nem finom, de aszalni tökeletes, keményhúsú kevés lével. És többnyire elég sokat terem, bár voltak évek amikor valami nem jött össze és más fajtákat kellett aszalni.
Nagyon elegem van már a sóskából. Ahogy levágom a felmagzott szárakat, rögtön elkezdenek nőni újra. Most akkor minden évben az lesz, hogy áprilistól októberig vághatom le az 500 felmagzott szárat kéthetente? Nincs valami módszer, amivel csökkenthető a felmagzás? Még csak nem is locsolom gyakran, de rögtön felmagzik újra.
Igen, köszi, de én nem akarok olyat, az a helyzet. Novemberben elültettem a Rajnai törpét, februárra az sem törpe volt, mert már 70-80 cm-nél tartott (a föld felett mérve), kénytelen voltam neki kihúzni egy rácsot, de nagyon ronda volt, nekem nem tetszett.
Most egy 150-es karó van a pari mellett, meglátjuk, mire elég.
Az említetteket ismerem, Romát nem vennék többet én se (azért vettem a mini San Marzanot, ehelyett, de ez nem mini, ahogy elnézem, vagy nálam nő minden túl, hiába, jó sok komposzt van a magaságyásban), de azért van most nekem több másik bokorparim is: Vilma, Snegirjok és Blaue Zimmer is.
Nem lecsüngetésre gondoltam, hanem a szár alsó részét lehet megrogyasztani kicsit.
Nekünk az összes fajtánk magas, ezek ízlenek, beváltak.
Egyszer volt Manó, az nekünk túl savanyú. Volt Vilma is, az balkonparadicsom, pici tömzsi, de csak átlagos ízű, jelképes mennyiségű paradicsom terem rajta és borzasztóan atkásodott.
Determinált már csak díszparadicsom van,Fuzzy Wuzzy, az csak nemrég kelt ki a tavalyi növény cserepében. Az egészen alacsony, nagyon bokros és fehéren bundás, szép, csíkos, csúcsos termésekkel. A neten mindenütt finomnak írják, de a valóságban teljesen ízetlen, szóval az nálunk csak dísznövény, tavaly egy bogyót se ettünk meg róla.
Azt még megpróbálhatod, hogy távolabb leszúrsz még egy karót, a két karó közé zsineget kötsz és azon vezeted tovább vízszintesen.
Ha mini volt a tasakon a nevéhez írva, akkor a termése lesz mini, maga a növény folyton növő. Én kerestem 1-2 éve ezt a fajtát, de nem kaptam. helyette találtam a 10 ujjút. nem mini a termése, de nagyon tetszik az alakja, és hogy kifejezetten jó ízűnek írják. Állítólag finomabb mint a San Marsano.
Igen, van mellette karó most is, még nem nőtte ki, de láthatóan szeretné majd, mert a kiültetés óta annyit nőtt, hogy úgy néz ki, hogy nagyon magas akar lenni. Méghogy "mini".
Most 60 cm magas, és 2 hete van kint a magaságyásban.
Nem tudom, hogy determinált-e. Fogalmam sincs, azt nem írták ott, ahol a magot vettem.
Nem akarok kétméteres karót, az is túl nagy, én kisebb paradicsomokat szeretnék, de ez itt megbolondult és úgy tűnik, hogy nagyra akar nőni. Ezért kérdezem, hogy mi van, ha letetejezem.
Még sose volt ilyen paradicsomom, én kis bokorparadicsomokat szoktam termeszteni. Egyszer, anno, még nagyon kezdő voltam, vettem egy koktélparadicsomot és nem tudtam, hogy az is sok méter magasra képes nőni. Leszúrtam mellé egy karót, amit aztán kinőtt, és lehajlott a szára, egészen a földig lógott, de annyi édes paradicsomot soha nem ettem, pedig nem csíptem le a hónalj-hajtásokat (nem is tudtam, hogy kell), és csak néha kapott vizet.
De most nem szeretnék ilyet, bár az is egy lehetőség, hogy ha túlnövi a karót, akkor lecsüng egy darabig.
Nálunk ez abból adódott, hogy az üvegház alapjának kiásásakor keletkezett egy hatalmas földkupac, amit nem volt kedvem széttalicskázni a kertben. Így tudtuk kulturált formára hozni a kupacot.
Szóval ez nem valami spéci dombágyás mindenféle rétegekkel, hanem az egyébként is ott lévő föld lett belelapátolva. Aztán ugyanúgy kezelem, trágyázom, mint a többi rendes ágyást.
Egyébként kényelmesebb művelni és kevesebb csiga találja ott meg a növényeket, ez mindenképpen előnye. Öntözni viszont többet kell, mint a többi ágyást. A paradicsomokat a szezon nagy részében a földön állva is elérem, csak néhány extrém nagyra növő fajtáért kell nyár végétől kepeszteni.
Az egekig nem tudod, de egy kétméteres karóval azért elég magasra nőhet.
Nekünk is vannak magaságyásban folytonnövő fajták, és egész jól elvannak. Az egyik ágyáshoz a férjem csinált acélból jó magas támrendszert, az tartja a zsinegeket, amire a szárat tekerem, de a másikban csak karó van, és jó pár fürt úgy is ráfér a paradicsomokra. Mondjuk én aztán tovább tudom vezetni egy zsinegen a másik ágyás felé, de a legtöbb fajta anélkül is elfér a karó mellett.
Nagy fóliákban le szokták engedni a paradicsom szárát. Ahol már nincs levél, azt a részt óvatosan lejjebb lehet engedni.
Amennyi virágot látsz a visszacsípésig, annyi termés lesz. Mivel visszacsíped egy bizonyos magasságban, nem tud több virágfürtöt hozni. Úgy gondolom, még nem érdemes visszacsípni. Amilyen mély a magaságyásod, olyan mélyre nyomjál le kis karót. A magassága elgondolásod szerint, milyen magas paradicsomot képes megtartani. Ha úgy látod később hogy nem tartaná meg, ellentétes irányba is teszel majd karót, hogy a 2 között legyen a pari.
Ha determinált fajta, akkor az oldalhajtásait meghagyod, így terebélyesebb lehet mint a folyton növő fajták amiket csak 2 szálon nevelünk.
Jövőre kipróbálom, köszi. Ezt a magot Olaszországból vettem az Etsy.com-on, ki is csírázott, szépen nő is, csak nem annyira mini, és nekem magaságyásban van, így nem tudom az egekig növeszteni.
A nagy leopárd volt? Nekem anno, évekkel ezelőtt voltak a vízórában lent, onnan jártak felfelé, de aztán leszórtam az egészet mészporral és megszűntek. Évről évre újra leszórom.
Én is undorodom tőlük, egyedül az éticsigát merem megfogni, azt is a házánál fogva. Olyankor a csiga behúzódik a házba, és csak a dobozban ébred fel, majd kikerül az erdőbe.
Még mindig nem szóram ki a korpát, mert éjszakánként esdő van. Reggel láttam egy félelmetesen óriási csigát. A hideg kiráz tőlük. Egyedüli élőlény amitől irtózom.
Visszacsípheted a hegyeit, így tudod a termésmennyiséget is szabályozni. Csökkenteni.
Én is kiváncsi voltam egy időben a mini-San Marzanora, de nem tudtam beszerezni. Most viszont vettem egy olyan fajtát, ami állítólag felülmúlja azt ízben. Ez a "10 Fingers of Naples". Már nőnek rajta a paradicsomok, izgatottan várom az érést.
Majd megmutatom, és mutasd meg te is a tied ha érik.
Tanácsot szeretnék kérni, azért is jöttem most: vettem mini-San Marzano magokat, és nagyon jól fejlődik a növény, kicsit túl jól is, túl fogja nőni azt a magasságot, amit én szeretnék.
Mostanság nagyon menő ez a FB-on, sokan csinálják és azt mondják, nagyon eredményes.
Két haszna van állítólag: 1. odagyűlnek és könnyű őket felszedni (bár én nem nyúlnék hozzájuk, még eszközzel sem, brrr), 2. állítólag feldagadnak tőle, mert nem tudják megemészteni és így pusztulnak el.
Akármelyik eset következik be, az tiszta haszon.
Szerencsére nálunk nincs spanyolcsiga, ami csigám volt, azt már évek alatt szépen, lépésről lépésre eltávolítottam, most már csak éticsigák vannak, ami védett, és azokat elég könnyű összeszedni, a házuknál fogva, bele egy dobozba és ki az erdőbe.
Nekünk nincs kutya, viszont 3 szomszéd macska jár hozzánk rendszeresen, semmi bajuk, pedig már 3-4 éve használom, a csigákat nem szeretik, de ha lótetűt dobok ki az üvegházból, az 1 órán belül eltűnik, azt azonnal megeszik. Akinek kutyája van, akkor inkább Ferrimax ajánlatos, ezt nem eszik meg a kutyák, a csiga pedig étkezés után elbújik a földbe és ott pusztul el.
Én Metarex-et használok, ez eddig nekem bevált, ha éjjel támadnak a csigák, ezt részesítik előnyben és nem a zöldségekre mennek, reggelre már nem tudnak elbújni, estig pedig a nap is kiszárítja, úgyhogy még összegyűjteni sem szükséges. Régebben egyik alkalommal volt hogy több mint 500 lett a napi fogás. A granula esőálló, nem olvad szét, megmarad az eső után is a földön.
Elfelejtettem kitenni a korpát, de jobb is mert esett az éjjel. Ma este ki akarom tenni oda ahol a búvó helyet nem tudom megszüntetni. Pont most jutott eszembe, hogy mégis. A rést be fogom tömni szivaccsal. Először a korpát tesztelem ott, mert a legforgalmasabb hely.
Azt el tudom képzelni, hogy összegyűlnek rajta, de hogy kiszárítja őket, azt nehéz elhinni. Persze ha tapasztalat...
Én a gumikesztyűre és a vödörre esküszöm. Reggelente vagy este és eső után összeszedem őket és mennyiségtől függően elviszem őket a vasút melletti mezőre vagy átdobálom a beton kerítésünk túloldalán lévő patakpartra. Éjjel fejlámpával nyilván hatékonyabb lenne, de ahhoz nincs kedvem, így is elég sokat számít. A spanyolok szerencsére már világosban előbújnak és reggel is kint vannak egy darabig. A leopárdmintás nagy meztelencsigák nem, de őket nem is akarom likvidálni.
Mondjuk mi szerencsés helyzetben vagyunk, hogy közel a mező és a patakpart.
Fu Judit, ha ez beválik, iszonyat mit pusztítanak a rohadékok, a karalábé kezdett fejesedni, a fahamu valamennyit védett, aztán a leveleket csak kicsipkézték. Bosszúm nagy! HALÁL A MEZTELEN CSIGÁKRA!!!!!
Bosszankodom, órák óta keresgélek akkumlátoros fűnyírót százezer forintig vagyok jó de mindegyikkel van valami gebasz. Hol gyenge a kés, hol nem csapágyas a kerék, törik a kerekek tengelye gyenge anyagok, nem jól vágja a füvet stb. Metabó, bosch, makita és mások mindegyiknél van zűr. , talán a parkside még ér valamit.
Szerintem szabályozni kell mint a fügénél. Ha túlságosan elsűrűsödik a bokor, a belsejébe nem jut elég napfény. Ez csökkenti a termésmennyiséget, minőséget.
Eredetileg porzópartnert kerestem egy csak termős szamócához, aztán erre is elcsábultam.
A porzós szamóca végül nem vált be, de ez a bokor igen. Vettem akkor még egy földiepret is, az is nagyon finom, bár nem többször termő, mint ahogy árulták.
Az egres, josta, piros ribizli ugyanúgy legyökeresedik, ha leér a földre. Én se szándékosan bujtattam, nálunk elég árnyékos helyen vannak, hajlanak a nap felé, így a termés még könnyebben lehúzza.
Ezek annyi nedvességet kaptak, amennyit a bokrok, előbb vagy utóbb legyökeresednek, ha stabilan leérnek. A ribizliféléket nem szoktam külön locsolni, csak azt, amelyiket Schwarze Honigbeere néven vettem (ez Ribes divaricatum), ezt nagyobb becsben tartom, mint a többit. Nem túl savas és bőven terem, de ha nem kap elég vizet, elszáradhat. Ez is nagyon könnyen legyökeresedik.
Bujtani szerintem bármikor lehet. Olyat mondjuk feketeribizkénél láttam, hogy lehúzta a friss növekmény, meg a termés, aztán legyökeresedett. De nedvesség kell hozzá. Nálunk az eddigi májusi eredmény 1, azaz egy mm :-(
És bújtani lehet még az egrest? Tavaszt írnak, most az van még, de már a vége fele jár, ráadásul 3 héttel előrébb tart az időjárás, így olyan, mintha már június eleje lenne.
Növények esetében fajok között is előfordul hibridizáció. Hogy erre a sütőtök és a cukkini mennyire hajlamos, azt nem tudom. Azt viszont sajnos tapasztaltam, hogy a takarmánytök átporozta a sütőtököt. És egyáltalán nem volt előnyös. Bár a takarmánytök valószínűleg maxima.
Azt mond meg légyszi, hogy a sütőtökök ha most virágoznak és a cukkini is, ezek porzódhatnak-e össze-vissza? Azt tudom hogy a mostani magokból mi lesz, csak azt nem, hogy az idén szedett sütőtök magokból ugyanaz lesz-e jövőre, vagy a cukkini miatt lehet más is.
A Halloween tök pl. átporzódhat, mert az Cucurbita pepo. A legtöbb sütőtök más faj (a sonka alakú C. moschata, Nagydobosi C. maxima, de pl. a dísztöknek árult, de ehető turbántök is), ezek nem fognak a cukkinivel összeporzódni. A főzőtök igen.
Említi, hogy Úgynevezett hibrid magok keletkeznek, melyekből sokféle fajta (Nem faj! Fajta.) növény lesz a következő vetés után. A sütőtök és a cukkini más-más faj.
Ez meg szerintem nem így van:
Ha fémzárolt vetőmagot veszünk, akkor a legtöbb esetben az első évben, amikor még vetünk, akkor azt kapjuk, amit eredetileg akartunk. Tököt, cukkinit, uborkát, sütőtököt vagy épp dísztököt.
Bár ez nem teljesen igaz, mert sok olyan gyakorlati tapasztalat van, hogy átporzódnak így is a vegyes ültetéseknél a vetőmagok, ha nincs meg az elegendő védőtávolság, és még nekem is sikerült fémzárolt mag esetében is sütőtök-dísztökfélét alkotni, vagy cukkini külsejű sütőtököt. Pedig nem is visszafogott mag volt, csak hiányoztak a védőtávolságok. Ugyanezt tapasztaltuk már chilifajták esetében is.
Ebben az esetben a vetőmaggal lehetett gond. Én még sose jártam úgy, hogy az egymás mellé ültetett cukkininek vett magból sütőtök mellett valami más termett volna. A sütőtök is sütőtök lett más tökfélék mellett is, a fajták is ugyanolyat termettek, mint kellett, ha nem fogott mag volt.
De vettem már olyan cukkinimagot, amiből ahány bokor, annyiféle termés lett rajta. De semmi köze nem volt a sütőtökhöz, a mag nem volt fajtaazonos. A bolti se mindig tökéletes.
Tetvekre nekem a káliszappan(kenőszappan) nagyon bevált. Festékboltba vettem egy kilót párszáz ft-ért jó pár éve, és még a negyede se fogyott el pedig használom.
...bár mióta a fákra nem engedem felmenni a hangyákat (törzsre ragasztott kétoldalas ragasztószalagon nem tudnak átmenni) azóta már kevesebb fogy, mert a katicákat nem zavarják el a hangyák
Azt írja, hogy 0,1-0,3% - nál nem szabad többet alkalmazni. Ezek szerint literenként max. 0.3 ml-t szabad.
A gazigazító szerint permetszerként 0,1 - 0,3%-os koncentrációban használhatjuk fel, vagyis, a 10 liter vízhez 30 mililitert adagolunk. Szerinte így 1 l-hez 3 ml kell. https://gazigazito.hu/narancsolaj-1192125
Tetű ellen ezt javasolják egy külföldi oldalon. A fordítás gépi, nem tökéletes.
"A levéltetvek telepe kiszívja a sóskából a levet, amitől a zöldek elhervadnak, a gyökerek meggyengülnek, a tenyészet pedig elpusztul. A kis fekete vagy zöld poloskák eltávolításához elég egyszer vagy többször bepermetezni a területet valamelyik főzettel:
dohány;
hagymahéj;
fokhagyma;
paradicsomos felsők;
bojtorján;
pitypang.
A sóskaágyakat dohányporral vagy fahamuval lehet leporolni. Hatékony rovarölő szer a hamu infúziója oldott mosószappan forgácsával (72%) kombinálva: 1-2 kezelés ezzel a kompozícióval hosszú időre megszabadítja a kertet a levéltetvektől."
Ha fecskendővel adagolod, látod a skálán a mennyiséget.
Vagy ha a macskád kapott már Vetri DMG-t, akkor annak a csepegetőjét nagyon jól lehet ilyesmire használni. Ki tudod vele mérni, hogy pl. 0,5 ml hány csepp azzal a cseppentővel.
Ha már borsó, megfigyeltem, hogy az utóbbi években egyre korábban kell vetni a borsót a korai tavasz/meleg/szárazság miatt. Régebben március elejét javasoltak, aztán február közepét, mostanában meg szinte január végén el kell vetni. Mondjuk nem nehéz, mert szinte sosem fagyos a talaj egész télen. Max. pár napra fagy meg. Hó sincs mifelénk évek óta.
Vagy akár többféle olaj keverékét. Mondjuk fél liter vízhez 3-3 cseppet mindegyik fajtából. A teafaolaj és az eukaliptusz elég büdösek, azokban bízom a legjobban. Ezeknek fertőtlenítő/gombaölő hatásuk is van, úgyhogy el tudom képzelni, hogy akár gomba/korompenész ellen is érhetnek valamit.
Tegnap 4 dl vízhez adtam 2 csepp mosogatószert. Nem hatott. Viszont tartottam attól hogy felszívja a növény a vegyszert ugyanúgy mint a tápoldatot. Akkor meg csak annyival vagyok előrébb hogy sokkal olcsóbban védekeztem mint az elfogadott vegyszeres védekezés. A hatás rám nézve hasonló.
Bajban vagyok, már vastagon áll a fekete tetű mindenen. Nem tudom mennyi mosogatószer kéne a vízbe hogy hasson.
Ma estefelé ha enyhül a szél, megpróbálom a tejes permetet, de hasznos tanácsot szívesen fogadok továbbra is.
Nálam helybe vetve nem megy a saláta, lerágják a csigák.
Régebben volt áttelelőm (Nansen), hol tényleg áttelelt, hol nem. Jobban bevált a korai palántanevelés, és ez a mostani fajta finomabb is. A következő saláta már római lesz, legjobban azt szeretjük.
Én áttelelő salátát szoktam vetni ősszel. Szabadba es üvegházba is, csak úgy elszórom. A mag eredetileg magcseréből való, azóta szedem. Az üvegházi már 2 hete kifogyott, amit meghagytam az már hozza a magszárat, a szabadföldi is szép fejes ahol nem sűrű. Az egyik helyről tegnap ki is szedtem mert oda paprika megy. A külső leveleket erről le kell venni, nem elég zsengék. De szép nagyok a fejek ha van helyük.
Januárban Kobak salátát szoktam vetni ládába, márciusban ültetem ki a fóliába.
Idén nem kaptunk Kobakot, a zacskón olvasható leírás alapján a Moravoseed-féle Apollo fajta megfelelőnek tűnt a korai fűtetlen fóliás termesztésre.
Már esszük, most már fejeket is szedek, nem csak alsó leveleket. Minden szempontból jobb, mint a Kobak. Finomabb, az alsó levelek is zsengék, egész törékenyek. Úgy tűnik, a fóliáról rácsepegő víztől kevésbé rohad, mint a Kobak, az erre elég kényes. Most már ezt a fajtát fogom keresni, ha nem kapok, jövőre megpróbálok magot fogni. Az idei magból még maradt, elvileg 2026-ig jó.
Valóban kockázatosabb. Én a 10%-ossal próbálnám meg. ha nem hat, van 20%-osom is.
Először a tejesre gondoltam, de csak 2.8-as tejem van, nem tudom elég zsíros-e. Persze, nem fél literre, hanem annak felével dolgoznék. Lehet inkább elsőre a tejet próbálom ki. Még ma, amint megöntöztem az epret. 1 nap elteltével gondolom látszik a hatás.
Néhány éve kaptam egy kevés narancsolajat. Még mindig isteni illata van, de még nem próbáltam ki. Kellene. A nyár folyamán, talán a zöldbabnál ezt is bevetem. Így azt is tesztelhetem hogy lejárati időn túl is hatásos-e, mert ha venni kell túl drága, de ha évekig hatásos mint a rezes permetszer, akkor talán megéri.
Én rendszeresen savasítom a locsolóvizet ecettel, pár savanyú talajt igénylő cserepes növényemnél. Szeretik, pedig a gyökér érzékenyebb, mint a levelek felülete.
Mondjuk olyan 5-5,5 körülre viszem le a pH-ját, tehát nem durván savas.
lehet, a rovarok kiröhögik.
Azt hiszem az esővíz is olyan 5,5-6 körül van a szénsav miatt. De amint bekerül a tartályba, elkezd lúgosodni. Ha jól emlékszem mértem egy jó hetes esővíznél 8-at is.
Spenót akkor sikerül ha nagyon korán van vetve. Én pl novemberben vetettem, rengeteg óriás levél lejött róla, de már mostanra kezd felmagzani. Ki is szedtem tegnap a felét. Így a tetveket is megelőzi.
Az ecet egy sav, ami szerintem még hígítva is lehet kárt okozna ezeknek a gyenge palántáknak, de a tej, illetve savó majdnem minden háztartásban fellelhető, és gond nélkül használható.
Zsengén teljesen használható spenótként. És olyankor van, amikor más nincs. Nekem a valódi spenót termesztése sose sikerült; vagy felmagzott, vagy ellepték a tetvek. Utóbbi sajnos a labodát is sújtja, de egyes években nem annyira.
Mindkét fajtából 1-1 szem nem kelt ki. Nagyon vontatottan keltek. Van ami már nem akart pohárban maradni azt kiültettem, de még van néhány nagyon kicsi is.
A Baklava közepes magasságú, a Delicado magas. Pontos méretet nem tudok írni, csak a többi fajtához viszonyítom, tavaly a Delicado volt nálam a legmagasabb, de kezelhető, nem túl terebélyes, metszetlenül is jól elfért. Már ismertem a méretét, így a fólia középső ágyásába ültettem, ahol több a hely fölfele.
Én sose metszem a paprikát, így nem tudom, kellene-e. A Bronco volt olyan, amit biztosan kellett volna, az irdatlan sok helyet foglalt, vaskos volt, terebélyes, de az egyébként se vált be.
És a piacon szoktak labodát árulni spenótként? Mert én vettem már spenótként méretben/formában rendkívül eltérő leveleket a helyi piacon. Azt nem tudom melyik milyen fajta volt, de az ára a szokásos volt, 1500-2000 ft kilója.
A tej segít kordában tartani a levéltetveket, rojtosszárnyúak (tripszek) és a takácsatkaféléket is állítja az indiai Punjab University. A nyilvános bejelentés szerint az 50%-os, vagy sűrűbb tejes oldat káros a levéltetvek egészségére. A tejjel permetezett leveleket kevésbé valószínű, hogy megcélozzák ezek az apró kártevők.
A Húsvéti rózsa nálam most kezdett magszárat hozni, gyorsan felszedtem a maradékot. Állítólag a Jánosnapi nyári retek, a Húsvéti után kell vetni. Tehát most. én csak azért nem vetek, mert mire ehetőre nő, már uborka és paradicsom is lesz.
Jó kérdés. Most még biztosan zsenge. A nyári meleg, száraz időben szokott megszívósodni. Olyankor a mixer teletekeredik az erek rostjaival. De ez a kisebb probléma. A nagyobb, hogy csípős-kesernyés beütés lesz az ízében.
A Bodrogiban van egy nagyon olcsó virágföld, ami teljesen korrekt minőségű. Elégedett vagyok vele. Nincs benne szemét. Nem tisztán használom, hanem homokkal keverem. Így palántaföldnek is jó, meg virágföldnek is. Utóbbi esetben érett trágya is mehet hozzá.
Nálunk valami miatt alig lesz gyümölcs,nem kötött a cseresznye, meggy, szilva. Itt-ott látni rajta termést. Az egyik almán virág se volt csak pár darab, most nő mint a bolond. Körte talán lesz, azt folyékony formában tároljuk többnyire (gyümölcslé és pálinka). A szőlő lefagyott. Biztos, hogy a szokásos mennyiségnek csak kis hányada lesz. Amúgy is elég rosszul néz ki. Sajnos én évek óta nem tudok már felmászni a létrára, idén a kezem se bírta a metszőollót úgyhogy nem én metszem. Meglátszik.
Holnap paradicsomot palántázok. A paprika, padlizsán még várhat. A cukkiniket kitettem de nem tudom hogy meg tudom-e védeni a csigáktól. A kikelt uborkákat lelegelték, tegnap újra vetettem. Van egy tök palántám is de nem tudom hová tenni. Már csak árnyékos hely van.
Kiültettem valamennyi póréhagymát de még sok van a ládában. Itt is helyhiány a gond. A római salátát még a hideg előtt kipalántáztam, nagyrészt meg is vannak . Van egy piros fejesedő salátám, azokat viszont kiették a csigák. Az áttelelő saláták szépen fejesedtek, enni kell gyorsan mert lassan kezd felmagzani. A spenót is túl van a csúcson, jönnek a virágszárak de még azért van benne 1-2 szedés. Aztán ki kell szedni, kell a hely a paprikáknak.
Idén csak futó zöldbabot fogok vetni, ezzel felszabadul a bokorbab helye. De lesz lila édesburgonya. Próbáltam sárgát is csíráztatni, de meg se mozdult a gumó pedig január végén vízbe tettem. Illetve előbb cserépben próbáltam, később tettem át vízbe de hiába.
Én tegnap és ma telepítettem ki a fóliába a paradicsom és paprika palántákat, holnap következik a karalábé meg a maradék saláta palánta. Sajnos viseletes lett a szőlő a 2 nappal ezelötti fagyos hajnaltól. Ha a jég nem ver el újra akkor rengeteg gyümölcs lesz. Ma felrotáltam a csemege kukorica helyét, holnap bevetem. A florimós földbe a dinnye és uborka vetés sem sikerült, helybe vetés lesz. Fel kell állítanom a hálókat, csepegtetőket. Azután megint kezdhetem az utált fűnyírást.... viszont a mulcs megy a hagyma ágyásba így nem kell kapálni a betakarításig. Legalább is tavaly így volt. A szomszéd macskák 4 nap alatt 2 vakondot kiterítettek... már nem zavarom el őket.
A hamuzást piro para is űzi, tehát szerinte nem vegyszer.
Meg egyébként is "ezeréves" módszer.
A tiszta fahamu az szinte bio.
Ha az is vegyszer lenne, akkor tulajdonképpen a tiszta desztilált víz is az...;)
Régen szoktak hamuval porozni is. Nem csak a talajra szórni. Azt nem tudom mi ellen. Valószínű a felületen megtelepedő gombák nem túlságosan szerethetik. De hogy a tetvek mennyire utálják, az más kérdés.
Egyébként meg a földre szórt fahamu is attól működik pl csigák ellen, hogy amint rámásznak, a váladékukban lévő víz + a fahamu hamulúggá alakul (elég gyorsan), és biztos megoldja kicsit a bőrizomtömlőjüket. Azt meg nem szeretik.
Ott sem a száraz hamu állaga, szaga, vagy színe a taszító a csiguszoknak.
Mondjuk egy tejes permetezés egyértelműen nem, de a lúgnál azért ez szerintem nem olyan biztos. Inkább csak bizonytalan összetételű vegyszer, ami a háztartásban keletkezik.
Én a palántákra a háztartásban használatos Biokill vagy Envira sprayt szoktam fújni. Idén pár üvegházi paradicsomon volt piros tetű, ket hete megfújtam azt a néhány tövet, azóta nem láttam rajta.
Nem tudom, mi lelhette, kimondottan strapabíró növény.
Ami az íz eltérő megítélését illeti, lehet, hogy öröklött érzékenységen múlik. Konkrétan a fenil-tiokarbamidról, meg a koffeinról tudom, hogy van, aki keserűnek érzi, van, aki nem. De lehetnek más anyagok - akár a spenótként használatos növényekben is - amelyeket eltérően érzékelünk. https://foodandwine.hu/2016/09/03/izerzekeles-mindenki-ugyanugy-erzi-az-izeket/
Nemcsak, hogy nincs rossz íze, igazából semmilyen íze nincs, én legalábbis nem érzek semmit. De a semleges íz előny is lehet, mert mindenki úgy ízesíti, ahogy akarja.
Tavaly nyáron a laboda levelei elkezdtek sárgulni, aztán kipusztultak a tövek, fogalmam sincs miért. Tűző napon voltak és naponta-kétnaponta locsoltam őket.
Mi addig esszük a medvehagymát, míg nem kezd sárgulni a levele. Míg ízlik, addig ehető, csak az a lényeg, hogy ne kopasszuk meg túlságosan a növényeket, hogy ne gyengüljenek le.
A virágot és a zsenge termést is meg lehet enni, csak akkor persze annyival kevesebb mag szóródik szét.
Zsenge állapotában szerintem sincs rossz íze a labodának. Tavasszal korán indul, május körül szoktam szedni, olyankor az új-zélandi még éppen csak kikel. Nyáron viszont már nem szeretem, és fagyasztva sem.
A labodát azért szeretem mert az egyik legkorábbi leveles zöld, a fólia alatt még korábbi.
Salátának, spenótként, tojással összesütve, palacsinta tésztába, galuskába keverve stb, számtalan formában fogyasztható friss vitaminforrás, és Én nem érzek semmilyen mellékízt, szerintem egy semleges ízű növény, főleg zsengén fogyasztom, mert mire elindul nőni, már megy is ki a fóliából, mert megy a helyére más. Fagyasztva is jobban szeretem mint a spenótot, és úgy sem éreztem még mellékízt.
A szabadba sem tartom meg ha már méteres, mivel addigra már más zöld is fogyasztható, és előszeretettel bogarasodik!
Ezért írtam saját tapasztalatom, hogy méteresre is megnő, egész nap tűzte a nap, agyagos talaj, és nem locsoltam (tehát nem voltak jó körülmények!).
Új-zélandi spenót.
Ha egyszer ültettél utána kiirthatatlan, ha csak nem kapálod ki, mert szétszórja a magját, és mindenhol kikel, amikor már az idő melegre fordul.
Nálam rendszeresen szántottak, és széthordta a traktor a magját, így csak irtanom kellett. De mivel nehéz volt az agyagos talajt locsolni, így csak a diófa alatt tartottam meg, ahol a természet gondoskodott a vízellátássáról, illetve a belső udvarba, ahol 2 kósza mag nőt ki, és mint írtam kb 1 négyszetmétert is befolyt 1 bokor, de fut, és nem felfele nő mint ahogyan a cikk írja, mivel a levelek nehezek, a szára nem annyira kemény, így esélye sincs méter magasra nőni:) max csak széltében.
Köszönöm, akkor ezek szerint ez a laboda. Eddig még nem is hallottam róla. Mármint nem tudtam, hogy így hívják. Időközben eszembe jutott, hogy nem is vettem a magját, hanem egy rokonomtól kaptam tavaly tavasszal.
Ma spenótfőzeléket főztem belőle, de csináltam belőle salátát is.
Nincs semmi rossz íze, igazából elég íztelen önmagában. A salátára öntöttem méz, balzsamecet, extra szűz olívaolaj, citromlé, só keveréket, a végén szórtam rá pirított szezámmagot és így nagyon finom volt! Szezámmag nélkül is nagyon jó, de a mag sokat dob rajta, főleg, ha meg van pirítva.
Szerintem ez nem az újzélandi, hanem a laboda. Nekem is van ilyen évek óta, már ki is kelt idén is, bár nem ekkora még. Én azt hittem róla, h. ez az újzélandi, de nem. Most utána olvastam, és azt írják, az újzélandi sokkal késeibb, mert melegkedvelő. A laboda valóban embermagasság fölé nő, míg az újzélandi majd nyár második felében éri el az 1-1,2 métert. Lágyszárú, és ezért meg tud dőlni.
Hogy érdemes fagyasztani a spenótot? Régeben fagyasztottam egyszer (a simát, nem az Új Zélandit) de a mélyhűtőből kivéve elég íztelen volt. El lehet ezt kerülni valahogy?
Az alábbi linken azt írják, hogy fagyasztás előtt érdemes blansírozni.
Inkább hajlíts le egy ágat. A bokor oldalágakat hoz, nem tősarjakat, nincs mit leválasztani. Legföljebb ha föltöltöd a bokrot, és úgy legyökeresednek az alsó ágak, akkor szét tudod szedni. De szerintem ez ebben az esetben hülyeség, sérülhet az eredeti bokor mikor kipiszkálod a tövéből a gyökeres ágat.
Nálam az egres magától lehajlott és sok helyen legyökeresedett, a ribizlik és a josta is. Nem kell a tövét bolygatni.
Na, ez a spenótom. Nem találom a zacskóját. Milyen fajta lehet? Erős, vastag szára van, szép egyenesen áll és 100 - 150 cm magasra is megnő! Jó nagy levelei vannak.
Egyszerű dugványozni, de egy gyökeres tősarj hamarabb fog teremni gondolom. Majd november környékén megpróbálom leválasztani. Ez a sarj gyökérből nőtt, szóval ha dugványozással lett szaporítva, akkor a tősarj is fajtaazonos lesz elvileg. Csak a kapálás veszélyes, mert volt már, hogy a gazzal együtt véletlen kikapáltam a tősarjat is.
2 éve vettem rezisztens egres bokrokat (Invicta, Hinnomaki). Némelyik tövéből kinőtt valami oldalhajtás/sarj féleség. Ez fajtaazonos lesz? Le lehet választani az anyatőről? Szaporítás céljából.
Az 1 m-es laboda elég ványadtnak számít. Ha jók a körülmények, inkább 2 - 3 m magasra nő. Két baj van vele: a cikkben is említett fekete levéltetű, ami imádja, és az íze. Csak frissen és fiatalon jó. Hiába lehet róla később is szedni, akkor már van egy csípős-kesernyés beütése. És ez a mellékíz fagyasztva akkor is előjön, ha optimális korában lett szedve. Úgyhogy a fagyasztásáról leszoktam.
Így estére m@r látszik hogy a szőlőhajtások sok helyen lefagytak. Pedig a ház mögött plusz fok volt.
Kint felejtettem a virágpalántás ládát, a büdöskék meg a bazsalikomok is megfagytak. Az üvegházban a sárgadinnyék kicsit megrogytak de mostanra helyrejöttek. Az uborkák bírták. A kinti cukkinik is bár mióta hideg van nem fejlődnek.
Új zélandit én csak azért nem írtom ki mert jó talajtakaró. Nem szeretjük az ízét pedig nagy spenótkedvelők vagyunk. De ha egyszer volt a kertben nehezen tűnik el. Most is látom hogy sok helyen keleget.
Egy változat szerint nem egyszerre szüret, ahogy fogy lepréselni egy adagot a nagyhűtőbe lehet tényleg elállna minden tartósítás nélkül. Van egy öreg bokrom, sokáig legelem, nem potyog, madarak nem bántják, több hónapot is kibír .
még valami, ez is a komposzttal jött. Pár nap alatt nőtt ki a kiültetett, komposzttal takart leander alatt. Tökféle? Uborka? Tökből főző és kanadai kerülhetett a komposztra, ubiból kígyó és nagyméretű fürtös. Mi lehet? Az elmúlt napok 2-3 fokát kibírta. Mikor ültessem át innen?
Az Új Zélandi spenót elheverő? Nálam tavaly volt először és 1 méter magasra nőtt, szilárdan állt a szárán. Az viszont lehet, hogy másfajta spenót. Már nem emlékszem mi volt a zacskóra írva. De az biztos, hogy valamilyen spenót. Majd lefotózom.
Átjöttem ide a "milyen növény"-ből a véletlen krumplik ügyében.
Végül a virágágyásban nőttet nem fogom megtartani, félek túl nagy lesz. De amik a komposzt mellett jelentek meg, ott elférnek. Szeretném kérdezni, mikor, mennyire töltögessem? csak kis újkrumplikat szeretnék szedni alóla, az kb. mikorra várható, kb. mennyi? Fajtáját nem tudom, kétféle lehet, sárga vagy rózsaszín héjú, nem hosszúkás, Tescos. A nagyobb most kb. térdig ér.
Arra még rá kell jönni, ami levek kaphatók nagyon drágák és 100% gyümölcslé és tartósítószer és mniden adaléktól mentes, mert olyan antibakteriális hatású hogy sokáig eláll. No, hát ezt ki kell tapasztalni, mert örülnék neki ha nem kellene cukrozni, hőkezelni, nabenzoát stb.
Nem tudom mennyit kell várni a termőre forduláshoz, és hogy az enyém mennyi idős volt. Martin nevezetű, nagy termésű. Már megvan? mekkora? Tavasszal nagyon viseld gondját, mert csak tavasszal nő. Termést az előző évi hajtásokon hoz. Ránéztem a beszerzési forrásra ahonnan vettem, most nincs náluk.
Áfonyával össze se lehet hasonlítani, lényegesen zamatosabb. Egy ízbomba. Rendkívül finom, de engem zavar a termések alján lévő elszáradt csészelevél ha szeretném majd feldolgozni. nem tudom hogy lehetne passzírozni, lehet hogy macerás. Centrifugálni nem lehet a magok miatt. Erre még megoldást kell találni.
Akkor ezek szerint hamar termőre fordulnak, így 70- en túl nem mindegy, van egy kivink 5. éves és még nem mutatkozott be. És ízre tényleg tiszta áfonya? Köszi!
Kicsit visszakanyarodva az aprítós témához: forgott a fejemben olyan ötlet, hogy a húsdaráló csigájához hasonló elven lehetne egyszerű, de stramm vágót készíteni. Aztán ma ajánlott be nekem a YouTube példát, hogy már ilyet is alkotott valaki. Ez nagyobb léptékű, egész fatörzseket rág szét (nem tudom, mire jó a termék), de lehetne hasonló kisebb a szokásos kerti ágak méretére. Csak éppen kéne hozzá egy lakatosműhely, meg némi gyakorlat se ártana. Egy másik videóban egy orosz elkövető be is mutatja, hogyan hozta össze.
Nálam is dugig vannak a fél literes poharak gyökérrel, a lakásban se férek tőlük. De úgy lett időzítve a vetés, hogy ilyenkor már ki vannak ültetve évek óta csak most nem lehet. Még egy hét és talán fellélegezhetünk.
Fellélegeztem kicsit, ma hajnalra lett egy kis felhőréteg, így megúsztuk a fagyot. Tegnap volt, de csak mozaikos, és a haszonnövényeken nem láttam károsodást.
A paradicsomot már jó lenne kiültetni, mert kezdik kinőni a poharat a palánták. Csak hát még április van; nekem már máj. 29-én is fagytak le növényeim, igaz, még a Bakonyban.
A mézalmácska május végén, június elején érik. Hogy mikor terem amit ültetsz, a fejlettségétől függ. Nekem másfél métereseket küldtek, már akkor tele voltak terméssel, az 5 fáról kb. fél kilónyit szedtem 1 hónap múlva. Nem tudtam lemérni mert az érése elhúzódó.
Nálam sajnos nem tetszett nekik az árnyékos hely, a talaj is tömör, nedves. Szomszédot takarni se felel meg, ott nem akarnak nőni. A közüket most beültettem orgonával hogy legyen mielőbb bozót, és 1 mézalmácskát tavaly átültettem jó helyre hogy örömöm is legyen. Sok termés van rajta, és nőtt is.
Szerintem azt nincs értelme mélyebbre ültetni, mert úgyis elheverő növény. Én ásóheggyel szoktam kiszúrni, hogy legyen vele föld is, úgy kevésbé viseli meg az átültetés.
A paprikákkal jól lemaradtam. Az uborkát kezdhetem betakarítani.
kevesebbszer kell cipelni a megtelt, nehéz puttonyt. Azért nem csak ilyen sima részek vannak. Nopersze a kézi kaszálást se adják ingyen. Bele kell tanulni, és csak jó kaszanyéllel, éles pengével nem "bosszúság". 
Ez a fajta zölden telel. Hátránya hogy kb februárig jó, utána kihajt vagy elapad.
