Keresés

Bemutathatnád Te is Mocsoládtól a vonalat, továbbá állomásokat és megálló-rakodóhelyeket, úgy mint én Toponártól Mocsoládig.

Inkább írnál tényeket a vonalról a gyűjteményeidből. :-)
Más: a vonalon alkalmazott (eredeti) váltó hossza nekem H0-ás méretben 315 mm-re jön ki. Ez azt jelenti, hogy a négy váltó össz hossza 1260 mm lenne.

Csak az a baj, hogy ők is a tipikus magyar betegségben szenvednek: Mindig átesnek a ló másik oldalára...

Nem azt akarom mondani, hogy nincs rájuk szükség. Sőt! Csak ne lebegjenek 20 cm-rel a talaj felett...

1890 februárjában a korábban felvetett segélyezési javaslatok közötti kompromisszumként, de lényegében Márffy Emil és társainak indítványa alapján, megyei határozat született arról, hogy a megye mindegyik helyiérdeküt az építési költségek 10%-ával fogja támogatni, ez az összeg azonban nem haladhatja meg kilométerenként a 3000 frt-ot. A segélyösszegeket a vasutak befejező munkáihoz lehetett felhasználni, mivel azokat csak a sinek lerakása után folyósítják.

Szóval.... Még kérdés volt az is, hogy a megye mely vasútvonalak építéséhez nyújtson segélyt. Első helyre került a már épülő szob-barcsi vasút, ez esetben csupán a már korábban betervezett évenkénti hozzájárulást kellett tőkésíteni. Második helyre sorolták a tervezett siófok-kaposvár-lábodi vonalat, tekintettel arra, hogy annak a kaposvár-siófoki szakasza a megye két gazdag, vasúttal pedig nem rendelkező járásán haladna át, érintene két jelentős nagyközséget, Igalt és Tabot.

Azért igazuk van! Ha nem lennének, akkor mi lenne a Földön......

Igen. Már a %-os támogatással többet tudtak adni támogatást. Ma csak a zsebükre gondolnak az illetékesek.....

Na, a zöldfasiszták...

Ha nálunk leszáll a bányában egy pocsolyára egy vadkacsa, akkor már természetvédelmi területet akarnak belőle csinálni!

(kicsit túloztam, és a témát sem kívánom itt folytatni, mert még rámszólnak!!!)

A fix helyett %-os támogatás nem volt hüle gondolat. De az előbb köti? :-/
Ez még nem garancia a megfelelő ár/tejesítmény viszonyra.
Ez a mai közbeszerzés sem a legmegfelelőbb megoldás. Sok olyant tudok, amikor a közbeszerzéses a piaci ár felett volt...

Az M7-esre fordított pénzből, kétvágányú villamosított 160km/h-ás pálya épűlhetett volna Bp-K.vár között (szerintem). Majd a környezetvédők megoldják a szigorított k.védelmi törvényeikkel!!! Az Unió úgyis bekeményít.

A helyiérdekű vasutak építési költségeinek jelentős részét az érdekelt földbirtokosok és községek viselték, ezt egészítette ki a megyei hozzájárulás, valamint az állami segély, amelynek összege igen változó volt és nagyban függött a terület parlamenti képviselőjének közbenjárásától.
Itt érdemes említést tenni Tallián Gyula alispán javaslatára, mely szerint a megye ne kilométerenként meghatározott összeggel (3000 frt-tal), hanem az építési költségek 10%-ával segélyezze az építendő vicinálisokat, és hogy elsősorban annak az érdekeltségnek adják meg a segélyt, amely előbb köti meg az egyezményt az építési vállalkozóval.

Majd megpróbálom! Előszőr kell csinálnom ilyen papapirost, mert az a korábbi gépen volt, ami sajnos vírusos lett. Február elejéig megkapod, most éves közgyűlés előkészítése van folyamatban.

Pár éve keringett egy olyan adat, hogy 1 km autópályából az egész Nyírvidéki kisvasutat fel lehetne úgy újítani, hogy ismét 60 km/h lehessen rajta a megengedett sebesség...

..... Somogyban a biztonságos, időjárástól független közlekedés helyiérdekű vasutak nélkül nem képzelhető el, de nem elsősorban azért, mert a vasutak a követ majd olcsón szállítják, hanem a helyiérdekűekkel a megye kilométerenként 2500-3000 frt-ért olyan közlekedési vonalakat nyer, amelyeket egyébként közút formájában önmaga nem tudna létesíteni.

Az államépítészeti hivatal becslése azt mutatta ki, hogy a vasúton történő kőszállítás 100 km új út építésekor egyszer s mindenkorra 15000, útfenntartáskor pedig 7500 frt megtakarítást eredményezne.

Érdekesség: SOMOGY egyik 1889 végén közölt cikke szerint egy ölnyi kőút építése a megyében az 1880-as években - jórészt a szekereken történt drága fuvarozás miatt - 60-70 frt-ba került. Ennyiért már harmadrangú vasutat lehetett építeni. A drága kőbeszerzés ezért évente mindössze 4000-5000 ölnyiút építését tette volna lehetővé, amennyiben az útalap teljes összegét erre a célra használták volna fel. Ezt azonban nem tehették, mert a már meglévő kövesutak fenntartása is felemésztette a rendelkezésre álló alap nagyobbik részét.

Amelynek számozása hektométerben történik :-))))))

(ugyanez a közúton is eljátszható, hiszen az utak is kilométerszelvényezésűek.)

Azaz: szelvényszámot mutató kő :-)

OFF

Kem.Rob.!

Légyszi küldj mélben egy belépési papirost!

On

Kilométerkő = hektométerkő.
Gondolom, csak elírtad :-)

De jó látni képeket Siójutról. Alig várom már a nyarat. :-) Legközelebb csinálj ott több képet!

Az jó, nemde? :-)

Tisztelt vasútbarátok!

Ezúton szeretnénk arra kérni titeket, hogy 2006. évi személyi jővedelemadód 1%-át ajánld fel eygesületünk a kaposvári Verebély László vasúttörténeti Egyesület részére: adószámunk: 18770636-1-14

Az idén összegyűlő támogatásokat vasúti múzeumunk további működtetésére és kiállítások rendezésére kívánjuk fordítani.

Előre is köszönjük!

Verebély László vasúttörténeti Egyesület elnöksége

Nem mondod-én is!

A képtáramba feltettem a túrárólkészült képeket! múgy már a vasut.lap.hu-ról is elérhető vagyok! :-))

Ma túráztam egyet Siójut-Ádánd közt. Beteszek pár képet:

Vonat indul Siójutról.

Ez mikori talpfa???

Ez pl. 1931.es.

 

Menetrend Juton.

Ádánd: a "feketeraktár" és a felvételi épület.

A felvételi ép. pár méterre található a 89-es kilométerkőtől.

A régi szebb idők......

ami lemaradt:

1978. Siófok, "A" vágány.

Nos, megérkeztek az osztrák úriembertől a képek (4 db)
Ebből az egyiket, ami kicsit off volt, már feltettem.

DE

Van egy ON is!

Íme:

Erre mondom azt, hogy pendolino technológia! Akkor túlemelés nélkül is lehetne döngetni!