Ez nem zárja ki, amit én írtam. Csak azt állítottam, hogy a húszas évek elején még kerületeik is voltak. A második aranykoruk a harmincas évek végére tehető.
Végre találtam valmi jót Nógrád megyéből, sajnos kevés ilyen van arrafelé....
Aki tud még nógrádi témát nyomassa ide :-)
Labdarúgás a húszas években Balassagyarmaton
192o-ban az utazási viszonyokat is figyelembe véve észak-magyarországi labdarúgó bajnokság indul. Ezen belül is két csoport, a miskolci és a hatvani alosztály. A két csoport gyõztese játszott azután az Észak-Magyarország bajnoka címért. A '20-21-es bajnokságban a BTE a hatvani alosztályban játszotta mérkõzéseit és szép eredményt ért el.
A bajnokság végeredménye:
1. Hatvani AC 17 pont
2. Bgyarmati TE 13 pont
3. Starjáni SE 11 pont
4. Jászárokszállás 10 pont
5. Hatvani TC 6 pont
6. Starjáni TC 5 pont
1920 augusztusában megalakult a MOVE, nagy tervekkel. Tiszai Géza tervei alapján a Nagyligetben el is kezdték egy focipálya építését. Csapataink pedig barátságos mérkõzéseket játszottak.
A BTE játékerejét mutatja, hogy 1921 húsvétján a Budapest II. osztály vezetõ csapatát, a VIII. kerületi SC-t 4-0-ra verték Bene I, Bene II és Benedek góljaival.1921-ben a korabeli "sport" újságban az alábbi cikket ill. annak részletét olvashattuk: " A hatalmas futballéletet élõ kerület két alosztálya küzd a bajnokságért. A Hatvani alosztályban Hatvanon kívül Salgótarján, Balassagyarmat, Gyöngyös és Jászberény csapatai szerepelnek"
A BTE jól kezdte az idényt. 81 évvel ezelõtt, augusztus 28-án az STC ellen a képen látható gyarmati csapat Langár, Hoffenbauer, Müller, Kalina, Hajós, Benedek, Strausz, Beke II, Vojtek, Vály S., Bene Moxi összeállításban 3:1-re nyert. 1-1 gólos vereség következett Hatvanban majd Pálfalván, és 2oo nézõ elõtt gyõzelem az addig veretlen Gyöngyös ellen 3:2-re. A gólokat Benedek(2) és Bene II lõtte. Döntetlen az SSE ellen, tehát nagyszerû kezdés.
A 8 csapatos mezõnyben az õszi forduló után a BTE 8:9-es gólaránnyal és 5 ponttal a hatodik helyen végzett. Tavasszal azután 6 vereség és 1 gyõzelem, amely a kiesést jelentette számukra, ami érthetetlen volt az addigi jó szereplést követõen.
A táblázat így nézett ki:
1. Hatvani AC 14 10 2 2 28:12 22 pont
2. STC 14 8 3 3 24:15 19
3. SSE 14 7 2 5 22:15 16
4. Gyöngyösi AK 14 7 1 6 22:26 15
5. Pálfalvai BSE 14 7 - 7 19:15 14
6. Hatvani TE 14 4 2 8 15:23 10
7. Jászárokszállás TC 14 4 - 10 12:27 8
8. BTE 14 3 1 10 11:20
Reméljük a történelem nem ismétlõdik. Volt ugyan hasonló kézilabdában, amikor a Kábel az õsszel 2. volt és kiesett 15 ponttal.
A MOVE 1921-ben külön labdarúgó szövetséget, és saját bajnokságot alapított, több kerülettel. Aztán 1923-tól (?) a MOVE csapatok beléphettek az MLSZ-be, és maradt ugyan a MOVE-bajnokság is, de egyedül a keleti került maradt meg, Törökszentmiklós székhellyel.
A két stadion-térképünkből az egyik szerint a Főv. T. Kör a Frangepán utcában játszott, a másik inkább a Teve utcai rendőrszékház helyére teszi. Azért döbbenetes ez a két térkép, ránézünk, és csak az látszik, hogy a mai, tágabb értelemben vett belváros tele volt pályával...
köszi! Szerintem a kisvárosiak esetében az anyagi dolgokon lehet a hangsúly. Gondolom, a legtöbb kisvárosi futball-pálya is ekkoriban épült, gondolom MOVE támogatásból.
Szóval akkor a kommunisták megint nem spanyolviaszt találtak fel, amikor megcsinálták a rengeteg vidéki Dózsát, Kinizsit, Vasast, Honvédot (Ercsi Kinizsi, Pálhalmi Dózsa, Honvéd Papp József SE, stb.). Közös ideológia, közös büdzse.
A MOVE egyesületeket annyira nem ismerem, de igyekszem válaszolni. A klubok egy része új alapítású volt, másik részük csatlakozott a MOVE-hoz (egyébként volt Újpesti MOVE is, de nem tudom, ők melyik csoportba tartoztak). Ennek részben ideológiai, részben financiális okai voltak. A MOVE klubok jellemzően két helyen fordultak elő nagyobb számban: Budapesten és kisvárosokban. A fővárosiak esetében szerintem ideológiai okok játszhattak szerepet. Ideológiai ok alatt két tényezőt értek: egyrészt a radikális jobboldal iránti szimpátiát, másrészt professzionizmus-, illetve kevésbé markánsan futballellenességet. Ezek a tényezők persze összefüggnek, a radikálisok afféle zsidó-biznisznek tartották a profizmust (álamatőrséget). Sokan haragudtak ekkoriban a futballra, azt látták, ahol jó foci van, ott vannak nézők, klubtagok, sportolók, és megjelenik persze a pénz is, mint minden baj forrása. Nekik azonban, akik a klasszikus amatőr sportideológiáért, az úriemberek tiszta sportjáért (mindenekelőtt az atlétikáért) lelkesednek, nem jut semmi. Sem hírnév, sem néző. Azt hiszem, a MOVE-hoz csatlakozó klubok közül ehhez a vonalhoz tartozott pl. az OTE, az egyik legrégebbi magyar sportegyesület. Egy másik részük, feltételezem főként a kisvárosiak, nagyívben tettek az atlétikára, nekik szimplán politikai okból volt szimpatikus a MOVE (hogy mire gondolok: a törökszentmiklósi MOVE egyszer pl. kérte, hogy ezentúl egy bizonyos bírót ne küldjenek a meccseikre, mert az illető felekezete "nem harmonizál" a klubéval). Több helyen előfordult, az a "kisvárosi modell", hogy egy MOVE egyesület állt szemben a helyi kereskedők és/vagy iparosok klubjával, erre volt példa a karcagi állapot, a KMOVE és a KIKSE párharca), vagy az egri, ahol a MOVE ESE-t az Egri TE-vel "szemben" alapították. A másik pedig az anyagi ok. Ezek a klubok támogatást kaptak "felülről", hogy mennyire felülről és mennyit, azt nem tudom, de például Gergely Ferenc azt írja egyik cikkében (Gergely Ferenc 1975: Testnevelés és sportvezetés az ellenforradalmi erők hatalomra jutásának idején (1920–21). Testneveléstudomány 3–4.), hogy a MOVE sportszakosztályok szervezésére 400.000 koronát kapott, és a húszas évek elején több mint 1 millió korona költséggel 100-nál több sportegyesületet alapítottak. Vagy említhetem a debreceni MOVE SE példáját, amelyik amikor megalakult, rögtön a városhoz fordult, hogy az adja át neki a DTE pályáját (vajon hány újonnan alakult klub mert volna egyáltalán hasonlót kérni?). Vagy ott van az imént idézett nyíregyházi példa, ahol amint beszállt a MOVE rögtön sikerült a tartozásokat rendezni.
Mi volt egyébként a lényege ennek a MOVE dolognak? Vagyis mi volt az előnye a Törökszentmiklósnak, vagy az Óbudai TE-nek abból, hogy ha csatlakozott a MOVE sportegyesületekhez?
Így működött ez: Nyírvidék – Szabolcsi Hírlap 1941. 10. 18. Az NyKISE és az NyTVE fuzionál a MOVE-val, megalakult a MOVE Szabolcs Társadalmi és Sportegyesület. Színe kék-fehér, a vármegye színe. Az új egyesületben mindhárom egyesület tisztikara szerepet kap. És a lényeg: „A MOVE Szabolcs megfelelő segítséget kapott és így rendezi a volt egyesületek anyagi ügyeit.”
A MOVE-ről: Dósa Rudolfné 1972: A MOVE – egy jellegzetes magyar fasiszta szervezet 1918–1944. Budapest
Elég vonalas, ez látszik a címéből és a kiadás évéből is, de azért vannak benne használható információk. A sportról természetesen kevés szó esik benne.
A törökszentmiklósi klub a TMOVE volt (a szomszédvárban, Karcagon meg volt a KMOVE). A harmincas évek végétől sorra alakultak a MOVE egyesületek, vagy átvettek más klubokat. Pl. így volt Nyíregyházán, ahol a először a Bőrösök klubjából csináltak MOVE egyesületet, ez elég jelentéktelen alakulat volt, de 41-ben, vagy 42 ben fuzióra léptek az NYTVE-vel és az NYKISE-vel, a két legnagyobb nyíregyházi klubbal, és megalakult a MOVE Szabolcs.
