Köszönöm, és rendkívül kedves tőled, amiket kívántál. Nekem sem telnek sajnos túl egyszerűen a napjaim, de már elfogadtam, a tüneteimen sokat változtatni már nem tudok, ezekkel már együtt kell élnem, ha akarom, ha nem.
Te is vigyázz magadra, és bízom benne nagyon, nem fognak sűrűn berángatni soros vizsgálatokra, hanem mielőbb véglegesítenek.
A panaszos azért fordult hivatalunkhoz, mert a rokkantsági nyugdíj iránti igényének az elbírálásához szükséges orvosi felülvizsgálat időpontjáról szóló értesítés mellé egy Nyilatkozat" elnevezésű nyomtatványt is csatoltak, amelyen olyan kérdések (pl. családi állapota, eltartott hozzátartozók, lakhatás körülményei, azzal kapcsolatos jogviszonyai stb.) megválaszolását kérték, amelyek nincsenek összefüggésben a kérelmező egészségi állapotával.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa számára feladat- és hatáskört, valamint az ennek ellátásához szükséges vizsgálati jogosultságokat az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény határozza meg. A törvény 16. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) tevékenysége során a beadványt benyújtó személy alapvető jogaival összefüggésben visszásságot okozott, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket - ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát - már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Tekintettel arra, hogy a rokkantsági nyugdíj megállapításával kapcsolatos eljárásban a döntés meghozatalához szükséges egyik tényállás tisztázásához, nevezetesen az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének tisztázásához bekért nyilatkozat tartalma alkotmányos jogokat érintő aggályokat vet fel, ezért a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal és az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által szerkesztett, a döntést befolyásoló Nyilatkozat" ismeretében és alapján vizsgálatot rendeltem el.
Érintett alkotmányos jogok
A jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonsághoz való jog:
2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
Szociális biztonsághoz való jog:
70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.
(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.
Az ügy jogszabályi háttere
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény
Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet
Megállapított tényállás és a vizsgálat megállapításai
Az elmúlt időszakban folyamatosan érkeztek hivatalunkhoz olyan beadványok, amelyekben a panaszosok a rokkantsági nyugdíj iránti igényük elbírálása során az orvos-szakértői bizottságok eljárását, szakértői állásfoglalását sérelmezik. A panaszosok a méltánytalan bánásmód mellett sérelmezték, hogy az egészségi állapot minősítése, alulminősítése ellentmond a csatolt orvosi dokumentációknak, és az őket kezelő szakorvosok véleményének. Gyakran adtak hangot abbéli aggályaiknak is, hogy az orvosi dokumentációkban rögzítetteken kívül más szempontok is közrejátszhatnak a minősítést illetően. Az országgyűlési biztos eljárására vonatkozó hatásköri szabály figyelembevételével, az orvos-szakmai megítélést igénylő kérdés tárgyában érkező panaszokat nem vizsgálhattam, azokat kénytelen voltam elutasítani. Az egészségkárosodáson alapuló ellátások elbírálásához szükséges egészségkárosodás mértékének megállapítása azonban, olyan szakhatósági vélemény, amely államigazgatási eljárás keretében kerül megállapításra, és komoly jogkövetkezmény fűződik hozzá, hiszen jogosultságot keletkeztet, illetve szüntet meg.
Az egészségkárosodáson alapuló ellátások iránti igény elbírálásának egyik törvényi feltétele a rehabilitációs szakértői szerv által, a szakvéleményben megállapított egészségkárosodás mértéke. Az orvos-szakértői vizsgálatot megelőzően az igénylőnek ki kell töltenie a Nyilatkozat az egészségkárosodáson alapuló ellátások (rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, az egészségkárosodott személyek szociális járadékai, valamint a rokkantsági járadék) megállapításához szükséges komplex minősítési eljárás lefolytatásához", elnevezésű, ONYF. 3515-278. számú nyomtatványt (a továbbiakban: Nyilatkozat").
A nyomtatványon felhívják az igénylők figyelmét arra, hogy a Nyilatkozatban" adott válaszokat az igény elbírálása során felhasználják, azok az egészségi állapotot megfelelően tükröző komplex szakvélemény kialakításában a minősítést elvégző bizottság segítségére lesznek.
A Nyilatkozat" végén az igénylőnek egy záradékot is alá kell írnia, amelyben hozzájárulását adja a nyilatkozatban közölt adatai kezeléséhez, valamint az egészségkárosodás felmérése, a megmaradt munkavégző-képesség meghatározása érdekében történő felhasználásához.
Az egészségi állapottal, illetve a megmaradt munkavégző-képességgel összefüggő kérdéseken túl a több oldalas nyilatkozatnak pl. az V. fejezetében szerepelő, az igénylő szociális helyzetére vonatkozó kérdések aggályokat vetnek fel az egészségi állapot, illetve a megmaradt munkaképesség objektív megállapítása tekintetében, ugyanis ezek a kérdések nem kapcsolódnak, illetve nincsenek összefüggésben az igénylő megrokkanásának a mértékével.
A beadványban előadottakkal kapcsolatban vizsgálatom tárgyát az egészségkárosodáson alapuló ellátások megállapításával összefüggésben a szociális biztonsághoz való jog érvényesülése képezte.
Az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A (2) bekezdés szerint a Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.
Az Alkotmány szerint a társadalombiztosítás az ellátáshoz való jog megvalósításának egyik eszköze, azaz a társadalombiztosításnak a szerzett jogok garantálását az ellátáshoz való alkotmányos jog megvalósítására figyelemmel kell biztosítania. Ameddig tehát az állam a kötelező társadalombiztosítást úgy működteti, illetőleg működési feltételeit úgy garantálja, hogy a megélhetéshez szükséges ellátási jogosultságot, mint a szociális biztonsághoz való alkotmányos jog nevesített tartalmi elemét, a nemzetgazdaság lehetőségei, az érdekegyeztetések eredményei, és egyéb szempontok alapján biztosítja, addig az Alkotmány 70/E. §-ában írt alkotmányos kötelezettségének eleget tesz.
Az Alkotmány 70/E. § (2) bekezdésének idézett rendelkezéséből tehát csak az következik, hogy az állam a polgárok megélhetéshez szükséges ellátáshoz való jogaik realizálása érdekében társadalombiztosítási és szociális intézményi rendszert köteles létrehozni, fenntartani és működtetni. Az Alkotmány azonban e rendszerek működésére vonatkozó alapvető elveket és szempontokat már nem határozza meg. Az Alkotmány szerint ugyanis az egyedüli követelmény, hogy a társadalombiztosítási és a szociális intézményi rendszer a megélhetéshez szükséges ellátásra vonatkozó jogosultságot megvalósítsa. Ezen belül a jogalkotó maga határozhatja meg milyen eszközökkel éri el társadalompolitikai céljait.
A társadalombiztosítás működőképességének és finanszírozásának biztosítása érdekében az elmúlt évtizedben jelentős változtatásokra került sor a társadalombiztosítás rendszerében. Bár a társadalombiztosítási nyugdíjnak változatlanul jellemzője az, hogy vegyes rendszerű nyugdíj, amelyben egyaránt megtalálhatók a biztosítási és szolidaritási elemek, az is kétségkívül megállapítható, hogy az új szabályozásban a társadalombiztosítási nyugdíjon belül is egyre dominánsabbá válik a nyugdíj biztosítási jellege a szociális elemekkel szemben.
Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az állam széles körű jogosítványokkal rendelkezik a szociális ellátásokon belüli változtatásokra, átcsoportosításokra és átalakításokra a gazdasági viszonyok függvényében. A változtatások joga azonban nem minden korlátozás nélkül illeti meg az államot. Az egyes változtatások alkotmányossága függ attól is, hogy nem ütköznek-e más alkotmányos elvekbe és jogokba, így nem ellentétesek-e a jogbiztonság elvével, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, illetve - ha biztosítási elemet is tartalmazó szolgáltatásról van szó - a tulajdon védelmével.
A jogbiztonság - amely az Alkotmánybíróság szerint a jogállamiság leglényegesebb fogalmi eleme és a szerzett jogok védelmének elvi alapja - a szociális ellátási rendszerek stabilitása szempontjából különös jelentőségű. A törvénnyel elrendelt kötelező járulékfizetést nagymértékű állami garanciavállalás legitimálhatja. A kötelező biztosítás elvonja ugyanis azokat az eszközöket, amelyekkel az érintett saját kockázatára maga gondoskodhatott volna magáról és családjáról, s ezt a vagyont a társadalombiztosítás szolgálatába állítja. A fedezet társadalmasításával az állam tipikus tulajdonosi magatartást kollektivizál. A várományok és szolgáltatások védelme attól függően is erősebb, hogy áll-e velük szemben a jogosultnak saját anyagi szolgáltatása is. Mindazon társadalombiztosítási szolgáltatások esetében, ahol a biztosítási elem szerepet játszik, a szolgáltatások csökkentésének vagy megszüntetésének alkotmányossága a tulajdonvédelem ismérvei szerint bírálandó el. Az Alkotmány a tulajdonjogot, mint az egyéni cselekvési autonómia hagyományos anyagi alapját részesíti védelemben. Az emberek túlnyomó többsége nem önnyugdíjas", s inaktív korára társadalmi és gazdasági biztonságát nem saját dologi javai teremtik meg, hanem eleve úgy él, hogy munkája eredményének bizonyos részét a társadalombiztosításba fekteti", s az, ennek alapján nyújt szolgáltatásokat, látja el a szűken értelmezett polgári jogi vagyonbiztonságot garantáló feladatát. Ha pedig javait törvény vonja el erre a célra, törvénynek kell a tulajdonéval összehasonlítható biztonságot nyújtania.
A kötelező társadalombiztosítási rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül.
A fent kifejtett alkotmányos követelményekkel összhangban a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat, meghatározza a társadalombiztosítási ellátások körét.
A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, illetve társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak.
Az Országgyűlés az Alkotmányban foglalt elveknek megfelelően az időskorúak és a tartósan vagy véglegesen munkaképtelenné válók, valamint hozzátartozóik megélhetésének biztosítása érdekében alkotta meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt.
A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer öregség, megrokkanás, megrokkanással járó baleset esetén a biztosított részére, elhalálozása esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján nyugellátást biztosít. A jogalkotó a törvényben részletesen szabályozta az ellátás megállapításához szükséges jogosultsági feltételeket, amelyek között szerepel a megrokkanás százalékos mértékének a megállapítása is.
A munkaképesség csökkenés, illetve a 2007. december 31-től megállapított ellátások esetén az egészségkárosodás százalékos mértékének, valamint a kérelmező rehabilitálhatóságának megállapítása olyan orvos-szakmai kérdés, amely megválaszolását a jogalkotó a nyugdíj-megállapító szerv megkeresésére a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalására bízta.
Az igény elbírálásával kapcsolatos eljárás - a törvény felhatalmazása alapján rendszeresített - úgynevezett igénybejelentő lap benyújtásával indul meg. Az ONYF. 3515-270/D. számú nyomtatványon a kérelmezőnek mindazokat az adatokat ki kell töltenie, amelyek az igény elbírálásához szükségesek. Ezeknek az adatoknak a kezelésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény ad felhatalmazást az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek közölnie kell az azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat, továbbá egészségkárosodáson alapuló ellátás esetén az egészségkárosodással összefüggő iratokat.
Ahogyan arról korábban már szó esett, az egészségkárosodáson alapuló ellátások elbírálásának csak az egyik törvényi feltétele a megrokkanás mértékének orvos-szakértői megállapítása, amelyre a törvényben megjelölt rehabilitációs szakértői szerv jogosult. Az orvos-szakértői vizsgálatot megelőzően az igénylőnek az igénybejelentő lap kitöltésén túl egy - a sérelmezett - Nyilatkozatot" is ki kell töltenie, amelyen többek között olyan adatokat kérnek, amelyeket az igényelbíráló szerv az igénybejelentő lapon már megkért. Ezeken, valamint az egészségi állapottal összefüggő adatokon túlmenően még további olyan adatok - mint például a háztartásban élő személyek száma; eltartott hozzátartozó; saját tulajdonban lakik-e; ellátásokkal kapcsolatos kérdések stb. - kitöltését is kérik, amelyek a kérelmező egészségi állapotának felméréséhez szükségtelenek.
A főigazgató tájékoztatása szerint a komplex rehabilitációról szóló 321/2007. (XII.5.) Korm. rendelet 14. §-a alapján, az Rjtv. 14-16. §-aiban meghatározott keretek között az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF), a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (a továbbiakban: FSZH) és az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) 2008. január 2-ai hatállyal megkötötte az egészségkárosodáson alapuló ellátási igények elbírálásához és folyósításához szükséges adatszolgáltatások, információáramlás rendjéről szóló Megállapodást.
A Megállapodás 3.1. pontja szerint: "A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egészségkárosodáson alapuló ellátást igénylő személytől ..... beszerzi az ORSZI-ról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet 7. §-a (2) bekezdésében felsorolt egészségügyi dokumentációt, valamint e megállapodás 1. számú mellékletét képező " Nyilatkozat" nyomtatványt, amelyeket ... megküld a rehabilitációs szakértői szerv részére. Ezzel egyidejűleg a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ... az igénylőt a rehabilitációs szakértői szerv előtti személyes megjelenésre idézi. "
A főigazgató tájékoztatásából kitűnik, hogy a Megállapodás mellékletét képező eredeti nyomtatványon még szerepelt utalás arra, hogy a "Nyilatkozat" az FSZH és az ORSZI által került rendszeresítésre. A "Nyilatkozat"-on azért szerepel ONYF-re utaló nyomtatványszám, mert annak nyomdai előállításáról, az igénylőkhöz történő eljuttatásáról, sőt kitöltetéséről és az ORSZI-hoz továbbításáról is az ONYF és igazgatási szervei gondoskodnak, a nyomtatvány tartalmát azonban bevezetése óta az FSZH és az ORSZI határozza meg.
Az Rjtv. 15. §-a felsorolja, hogy a rehabilitációs szakértői szerv komplex minősítés elvégzése céljából mely adatokat ismerheti meg, illetve kezelheti. A törvény nem ad felhatalmazást a panaszban sérelmezett adatok megismerésére.
A Nyilatkozaton" megjelölik a komplex minősítést, mint az adatkérés célját, azonban nem közlik az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező jellegét, amennyiben pedig kötelező - jelen esetben a rehabilitációs szakértői szerv számára - az azt elrendelő jogszabály helyet.
A szakértői bizottságnak a komplex minősítés során az egészségkárosodás mértékét, ideértve a foglalkozási eredetű (üzemi baleset, foglalkozási betegség) egészségkárosodás mértékét, továbbá ha az egészségkárosodás mértéke azt indokolja a szakmai munkaképességet, a rehabilitálhatóságot, a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, a rehabilitációhoz szükséges időtartamot kell vizsgálnia a jogszabályokban és a szakmai szabályokban foglaltaknak megfelelően. Mindebből következően a rehabilitációs szakértői szerv a komplex minősítés elvégzése céljából a személy azonosítására alkalmas adatokon túl, csak olyan személyes adatokat ismerhet meg, amelyek az egészségkárosodás mértékének, illetve a rehabilitálhatóság megállapításához feltétlenül szükségesek, azzal szoros összefüggésben vannak.
Az egészségkárosodáson alapuló ellátások közül a kérelmezők biztosítási jogviszonyukra tekintettel a rokkantsági nyugdíj iránti igényük elbírálását kérik, és csak annak elutasítása esetén igénylik az egészségkárosodáson alapuló más ellátásokat.
A Hivatalomhoz érkező panaszokban a rokkantsági nyugdíj iránti igény elutasítása szinte mindig, az egészségi állapot komplex minősítésére vezethető vissza. Az egyén egészségi állapotát, elveszett és megmaradt munkaképességét az általa ellátható munkakörök követelményei, valamint képzettsége, szakmai gyakorlata, életkora alapján meghatározható rehabilitálhatósága szempontjából lehet minősíteni. Tekintettel arra, hogy a rokkantsági nyugdíj elbírálásának csak egyik, azonban legfajsúlyosabb szegmense az egészségkárosodás mértékének a megállapítása, ezért komoly jelentősége van annak, hogy a kérelmezőben ne merüljön fel aggály az orvos-szakértői eljárás tisztán szakmai alapon történő lefolytatásában.
A fent kifejtettek alapján a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelményével és az azzal szorosan összefüggő szociális biztonsághoz való alkotmányos jog érvényesülésével kapcsolatosan visszásságot okoz az egészségkárosodás mértékének elbírálásához készített Nyilatkozat" nem egészségügyi vonatkozású adattartalma, tekintettel arra, hogy csak az igényelt ellátás megállapításához szükséges mértékű és azzal összefüggő személyes és különleges (mint pl. az egészségi állapotra vonatkozó) adatok kezelésére jogosult a komplex minősítést végző rehabilitációs szakértői szerv.
Intézkedés
A feltárt visszásság orvoslása érdekében az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 21. § (1) bekezdése alapján kezdeményezem, hogy az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet főigazgatója intézkedjen a Nyilatkozat" elnevezésű, ONYF. 3515-278. számú nyomtatványnak a jelentésemben rögzített szempontok szerinti átdolgozásáról, tekintettel arra, hogy a rehabilitációs szakértői szerv az igénylők egészségkárosodása mértékének és rehabilitálhatóságának (az egyén szakmai gyakorlata, képzettsége, életkora) alapjául szolgáló, az egészségi állapotának objektív, orvos-szakmai megállapításához szükséges mértékű és azzal összefüggő személyes és különleges (mint pl. az egészségi állapotra vonatkozó) adatok megismerésére és kezelésére jogosult.
Semmi mást nem látok a jelenlegi helyzetben, csak egy össze-visszakapkodást, hiszen a beígért "munkahelyek százezrei" azok sehol sincsenek. Nem kellene teljesen feleslegesen a "közvéleményt" kérdezegetni több száz millióért, na akkor most mi is legyen, hanem meglépni a szükséges lépéseket, mindenféle képmutató nyalizás nélkül!!!!!!!
Arra meg talán időben kellett volna felkészülniük, az ún. Ratkó-gyerekek napjainkban már nem tinédzserek, tömegével lerokkanhatnak, de nem úgy, ezt százezres csúszópénzek árán tették meg mindannyian. Megalázó és felháborító kampány indult meg a rokkantak ellen, mintha legalábbis MOST mi lennénk az ország ellenségei, akik nyomorba döntötték az országot, s majd ők megmutatják a társadalomnak, igenis visszaterelhetőek vagyunk a munkaerőpiacra, ha egyszer ők úgy döntenek!!!!!
Nekem ez a védett kor is csak annak tűnik, észbe kaphattak, vajon azok az idős emberek, akiket a munkaadók az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt az utcára penderítenek, mégis milyen munkára számíthatnak, ha már a 40 éveseket is leírták a munkaerőpiacon.
Nem politizálok, de a gazdaság és szoc.politika érdeket, mert abban dolgoztam ,mig birtam. Nem foglalok állást, csak jónak tartom,hogy legalább az 55 éven felüliekre vonatkoz/hatna/ az úgynevezett védett kor. Ez akárhogy is nézzük több ,mint semmi . A probléma azért ettől komplexebb . A társadalmi és szoc.egyenlőtlenség ,mint olyan az elkeseritő. Egyvalami biztos ,hogy tartós munkahelyek kellenének ,de.... nem látom,hogy arra tendálna a dolog. A közmunkaval csak a statisztika lesz jobb ideig óráig. Ahol én lakom még azt sem tudnak biztositani. nem könnyü ,sőt mondhatnám a helyzet roppant kétségbeejtő
Ez csak "porhintés",felesleges pénzkidobás! Te elhiszed hogy az alkotmányozással kapcsolatos kérdőivek olyan nagy mértékben figyelembe lettek véve!? Alig kaptuk kézhez a kérdőiveket és már az "alkotmány" szövege többé-kevésbé ismert volt! Ha vissza köüldted,de nem tetszik :a Te véleményed is benne van! Ha nem küldted vissza: nincs jogod ahhoz hogy biráld őket az alkotmány szövege miatt! Én ilyen egyszerüen látom ezeket a "közvélemény kutatásra" kidobott "pénzeket"!
De hogy nem akadt olyan akinek büdös volt a munka vagy át ment vállalkozóba , mellete rokkant volt és van.
Nem egyről és nem kettőről én is tudok aki érdekes módon cipel , emel stb és rokkant.
Akit évente berángott az ORSZI vizsgálatra bizony nem egy és két olyan két ajtós szekrény látott ott aki olyan "súlyos beteg" volt és most is az.
Vegyük csak Magyarország egyik legerősebb emberét N. Á-t rokkant nyugdijas.
Melyik orvos nem tesz pecsétet ha akkora két ajtós szekrény meg áll előtte!
De mehetnénk vissza a rendszer váltás idejére /én valami más nevet adtam neki/
Meg szüntek a gyárak üzemek , feldolgozó ipar , künnyű ipar, mezőgazdaságba meg műveletlen földek. Ja és most vesszük vagy nem vesszük 350 -360 ft cukrot.
Mi aki európa éléskamrája voltunk . Nekünk rimánkodtak vagyis az első szabadon választott kormányunknak az oroszok , hogy adjunk élelmiszert bármit fizetnek.
És ez mind és mind munka helyeket jelentet és jelentene ma is !
Vegyük csak a gáz olaj és olaj árát.. Miért nincs Magyarországon bió olaj?
Azért nincs mert aki szeretet volna ilyet csinálni használt sütőoljból az MOL érdekeit sértette . A mol meg lengette kis kezét , hogy na na.. Akár merre kutakodunk és nézünk mindenhol a munkaerő elvesztését látjuk ha valami önös érdekből felszámolódik vagy nem lehet megvalósitni mert van kinek az érdekeibe ütközik.
Ugyan akkor már halljuk , hogy ennyi miliárd kár annyi milliárd kár. Tessék már meg mondani mennyi is az ösz kára az elmult 20 évnek ?Nagyon kiváncsi lennék az összegre.
Egy biztos nem a nép a hibás hanem akik ilyen helyzetbe hozták az országot és a népet.
Keresni nem kell mert láthatóak. Annyi biztos én és még sok millióan nem tudtunk terepjárót venni a minimálbérből, sőt arra sem volt pénz , hogy telente elmenjük hasunkat sütögetni valahol a föld napsütötte részén.asőt az sem merészelte a munkaa vállló , hogy elmenjen beteg állománybaa mert a munkája került veszélybe.
Igy termelődnek ki majd a jővő rokkantjai
Miért ? Mert a béreket vagy kifizeti az önmagát sajnálttó vállalkozó vagy minimálbért add annak aki neki az értéket elő állítja.
Én reménykedem abban , hogy minnél több jó szakember hagyja itt az országot , hogy észre vegyék , hogy a szakembert meg kell becsülni és megfizetni.
Ez valóban így van, csak ez az aktívan dolgozó 55 év felettiekre vonatkozó védettséget jelentené a munkaviszonyuk megszüntetéséhez, s nem a véglegesített rokkant nyugdíjasokra, stb. vonatkozna, HA úgy döntenének, ismét bevezetnék, mint ahogyan ez régen még volt.
Nekem meggyőződésem, egy csepp lelkifurdalásuk sincsen ezeknek a dokiknak, sőt, még jutalékot is kaphatnak azok után, akiket "visszavezettek a munkaerőpiacra".
A topicnyitót már nem látom a hozzászólók között, azok közül, akik meg itt írogatnak, biztosan senki nem fog befújni a modiknak, ha néha a politikáról is szó van.
A napokban találtam rá erre a topicra, ahol szabadabban lehet politizálni is, ebben a témában.
Sajnos igazad van! Megfizetik,végzi a "munkáját! De az ő /nem véletlen a "kis ő"/ lelkiismeretével nem nekünk kell elszámolni! DE sajnos van az a pénz ami az "ő" lelkismeretüket "nyugtatja"! S innentől inkább kussolok,ne hogy a politika miatt innen kizárjanak!
nem szívesen dobnám fel én sem az orvosi műhibából (is) eredő leszázalékolásomat, pláne nem egy nyílt fórumon. Azt viszont elég elkeserítőnek tartom, az ilyen műhibákból származó rokkantak nem is mernek egy kórházzal való pereskedésbe belemenni, mert esélyük sem lenne arra, a pert megnyerjék, ugyanis az ilyen eseteknél a kórházi zárójelentésekben a történet úgy van feltüntetve, mintha a beteg magának okozta volna a balesetét.
Mindarra, amit a továbbiakban leírtál, csak azt tudom mondani, ezek a felülvizsgáló orvosok is csak a munkájukat végzik, azt teszik csak, amire utasítást kaptak. :-(((
Jó hallani a tapasztalatodat . Veled szemben én , amikor behívtak a vizsgálatra szüleim neveltetése szerint köszöntem , de a helyiségben tartózkodó három személy közül egyik sem még visszaköszönésre sem méltatott .Tovább nem is folytatom részletesen .Oly annyira hülyének néztek és hazugnak , már vártam mikor vezetnek belém áramot vagy kötnek kínpadra . Mint az inkvizíció .Te szerencsésebb voltál ,üdítő hogy ilyen is van .
Az orvosok között is kialakult egy kollaboráns csoport .Természetesenn nem fognak munkaadójuk felsőbb utasítása ellen szakérteni .Ez az egész egy politikai játszma .Volt pár visszaélés és erre rá lehet fogni a kollektív csalás fogalmát .Olyan ez , mintha elkapnának valakit gyorshajtással és ezen apropóból megbüntetnék az összes kocsitulajdonost .Az is érdekes megközelítés , amikor a mukaügyi bíróság kimondja az első és másodfokú határozatokról , hogy tévesek , szakmailag hibásak . Tehát az orvosok rosszul végezték a mukájukat , vagy ha nem akor csaltak felsőbb utasításra .Személy szerint én is egy elutasított nagyon beteg ember vagyok , akit még kollektíve le is csalóz a társadalom , amiért mertem rokkantnyugdíj kérelemért folyamodni .De a célt elérték , többé nem teszem , semmi kedvem hülyének nézetni magam a jövőben is , elég volt az eddigiek .az állam sem kell eltartson , megyek koldulni vissza az utcára .Na mentem is .
-amikor orvosi műhiba miatt rokkan meg valaki az itt egy centet se kap és a 25.000.-os megalázo rokkant pénzért kell kuncsorognia.
-mivel itt mindenki mindenben csal, abbol indulnak ki, hogy a le akarja százalékoltatni magát az csak link lehet. Hát kérdem én aki normális és egészséges, az miért akarna a munkabér helyett ilyen pénzért otthon senyvedni? A normális ember aki egészséges az dolgozni és jól élni akarn!
Azt elhiszem, hogy a kincstár üres, de nem a rokkantak piti pénze üriti le. Az elmult év során egy cent nem jött vissza az elsibolt vagyonokból és nem is várható. Felesleges ujabb pénzkidobálás a nyomorékokat huzigálni, mikor az ép egészséges emberek 50 évesen is próbálkoznak külföldön munkát keresni, nem csak a fiatalok.
Milyen a lelkiismerete annak a elülvizsgálo orvosnak, aki látja a szenvedő beteg embert, de felső utasításra ráírja a papírjára, hogy még valamilyen munkára fogható? Hol szedik össze ezt a gárdát? Mert mint orvos a hozott zárójelentésekból de a marha nagy műtéti hegekből alapból látja, hogy nem hazudik a nyomorult, tényleg alkalmatlan már mindenre.
Valamelyik nap olvasgattam - a forrást nem mentettem el, mert a kurucinfóra csak véletlenül keveredtem el -, akiket vissza akarnak vezetni a munkaerőpiacra a rokkantak közül, azoknak közmunkát is felajánlanak. Ehhez nem szívesen fűznék semmilyen kommentárt, nehogy kizárjanak a modik az indexről.
A közgyógyot úgy tudom, csak x% utáni ÖEK után kapják a leszázalékoltak.
Saccolgatni meg nem érdemes, mennyi r. nyugdíjat kaphat, mert pl. ha vállalkozó volt, minimálbéren bejelentve, (vagy csak minimálbéren bejelentett munkakörben dolgozott hosszú éveken át) akkor a r. nyugdíja nagyon kevés lehet, így én az általa elmondott 8 órás munkaviszonyt is nagyon megkérdőjelezném, mert elvben csak részmunkaidőben dolgozhatna, s a r. nyugdíja mellett szerzett jövedelme sem lépheti át a rendeletben meghatározott x-összeget.
Én csak közel 3 évig voltam minimálbéren bejelentve, de ez a 3 év is rendesen lehúzta a r. nyugdíjamat. (Akkor, ha jól emlékszem, btto 24.500Ft a minimálbér, s az apehműveknek még csak fel sem tűnt, a cég összes dolgozója - még az ügyvezető igazgató is - minimálbéren voltak bejelentve.)
Az első időpont amikor leszázalékoltak 2009 április volt és hát a soron felülvizsgálat volt ez , ebben az évben töltöm az 58-at, de irok amint meglesz a határozat ,hogy megmaradt-e avagy ,hogy mennyi %-ot kaptam. Remélem többet nem kell mennem .,de majd kiderül , voltak tőlem fiatalabbak 55-57 évesek a többiek sokkal fiatalabbak voltak. kb. 16-18 -an voltunk 10 óra magasságában akik várakoztunk. még vmi nem jutott tegnap eszembe. kérdezte Főorvosnő, hogy parokám van ugye, mondtam az egy nagyon régi dolog ,de sajna kell viselnem. nem kérte ,hogy veszem le, de nagyon izgultam. / l987-ben volt és sajna a hajam alig nőtt vissza/ hát nemtudom hogyan alakul ,de igérem irok. Mindenkinek a legeslegjobbakat kivánom.
Nekem nagyon úgy tűnik, ugyeugye nick még nincs véglegesítve, ő csak az éppen esedékes felülvizsgálaton volt.
Az persze megint egy más lapra tartozik, miért nem véglegesítik le? Lehetséges az is, csak egy "kötelező" előírás miatt hívják be rendszeresen, ahogyan nálam is "betartották" az 5 évet, mivel évente kellett mennem felülvizsgálatra. (Szintén 58 éves leszek, év végén.)
Esetemben is volt kedves és türelmes felülvizsgáló főorvos asszony, de sajnos, azt kell mondjam, ez olyan ritka köztük, mint a fehér holló.
természetesen igy van ahogy irod, a kedvem,ill a lelkem azért nyugodott meg ,mert szinte rettegtem annyira izgultam. Csak bizakodni tudok azután majd kiderül ,de megfogom irni. 58 éves nő vagyok . volt a munkára vonatkozó kérdés is , de nem tudnék dolgozni és nem is dolgoztam egyetlen napot sem mióta többszörös agyi infarktusokkal és magasvnyomás szivelégtelenség és kapcsolódóan még betegségek miatt leszázalékoltak. bal oldalam és beszédközpontom érintette ,Ct eredményem nagyon rossz , agyi érfalak annyira gyengék .. azután szivelégtelenség stb. nem is tudok fentlenni és menni egyedül egyáltalán nem .... hát reménykedek, de minden sorstársamnak a lehető legeslegjobbakat kivánom.
Üdvözöllek!Ezt szoktam én is kérdezni,aki tud dolgozni,"annak"miért jár a rokkantnyugdij? Én is,ha olyan jól érezném magam,akkor elmennék dolgozni,és nem 27000ft-ból próbálnék megélni...............Biztos nem itthon tölteném a napjaimat,hanem dolgoznék,hogy azért 5 évente egyszer legalább elmennénk üdülni.Én biztos,hogy munka mellett nem venném igénybe a rokkantnyugdijat is.A kormány ezen is elgondolkozhatna.............és nem a tényleges beteg emberektöl elvenni a pénzt.
Üdvözöllek!Nem akarom elrontani a kedveded,én is csak pozitivan tudom értékelni,ahogy a felülvizsgálaton bántak velem,de csak 46%-ot kaptam,eddig ugyan 40%-on voltam,de mindenki azt mondta,hogy ennyi,és ilyen betegségekre,rokkantositani fognak. A pénzem 27000ft dolgozni nem tudok,mert állandóan szédülök,és mindenem fáj.A fellebbezést elutasitottak,hogy elegendö a 46%..Ennyit erröl..........:( Véglegesitettek elvileg,de a gyakorlatban ez nem igy van,mert megirták nekem itt a fórumon,hogy ennyi idös korban még visszahivhatnak felülvizsgálatra. 55 multam.
Napokba kénytelen voltam egy kórház vendégszeretét élvezni.
Sebészeti osztályon mellettem fekvő rokkant nyugdijas láthatóan a végtagjaval van gond . De a lakóhelyén az önkormányzatba dolgozik . Na mit ! Számítógépen.
Olyan tisztába volt a jelenlegi helyzettel , hogy én analfabéta vagyok hozzá képest.Évente adta és adja be az állapot rosszabbodást és mindig kap rá 4-5 % ot.
A hab tortán KÖZGYÓGYA van !
Nem turkáltam , hogy miként és hogyan , de számolgattam, és arra jutottam valami mahinálás van mert hivatalosan szerintem nem járna neki!
Na most ha valaki tud nyolc órába számítógép előt ülni el gondolkodom , egyszer kapja kb 50 -60 ezer közötti rokkant nyugdiját/ csak saccolok/ , hogy az önkormányzat mennyit fizet az számomra talány ,de nem lehet kevesebb mint a rokkant nyugdíja.
Ilyenkor miért nem állítják falhoz válasszon vagy a rokknt nyugdij vagy a munkabére .
Az államról 2 bőrt huz le. Mások 27.000 ezer forint vgyis 10 EU-ból "élnek " havonta mert nem tudnak dolgozni menni vagy nem alkalmazzák őket !
elnézést kimaradt : nem titok Kiskunhalason voltam és nagyon -nagyra tartom a felülvizsg. orvosokat.,ert kettő éve egy férfiorvos vizsgált most egy Főorvosnő és mindkettőjük nagyon szépen bánt velem. hát ennyi az én történetem. és irok ,h Lsz határozat. bocs de még remeg kezem nagyon.
Ma voltam ORSZI felülvizsgálaton/ soros felülvizsgálat/ két éve lettem rokk.nyugdijas. Leirom a tapasztalatom, egy Főorvosnőhöz kerültem aki nagyon szépen beszélt és bánt velem. Kikérdeztek panaszaim , utolsó m.hely dolgozom -e stb-stb. majd megkért szépen vetk.le és alaposan megvizsgált. A vérnyomásom az egekben volt,pedig 8-kor bevettem gyszereimet. Minden leletem átnézte és diktált, és amiket vizsgálatok / az Ő általa végzett/ alatt tapasztalt diktálta , közben kérdezett. nagyon -nagyon izgultam, de megnyugtató volt ,hogy ilyen szépen beszélt velem. Végül elmondta kapok majd határozatot. megköszöntem mikot elköszöntünk egymástól. ennyi történt és megirom mi lett a végső döntés, de akárhogy is alakul ez igen jó érzés volt. / nagyon -nagy csapás lenne számomra ,ha elvennék a r. nyugdijamat egyedülálló vagyok és nem tudnék dolgozni. / Mindenkinek a legeslegjobbakat.
Bár kimaradt a "vissza kell vezetni" a munkaerőpiacra...., a lényegen mit sem változtat, így is érthető volt. Az ÖEK-százalékokat meg majd úgy adják meg, ahogyan azt az "átképzésen" megtanulták, stb. stb.
