1: SUMMÁS szó a napSZÁMOS volt, egy latinbuzi korszakban lett a SZÁMból SUM. Az összegzés számolás által jön létre.
2: Csak annyi bizonyos hogy az ótörök is ismerte a hangalakot. És akkor mi van?... Semmi bizonyíték nincs az átadás-átvétel irányára, simán átvehették ezt ők is a magyar nyelvűektől. De olyan opció is van, hogy volt egy közös ősnyelv, és akkor megőrződött onnan. Ez is a pakliban lehet.
De egyébként meg gyanúsan ősmagyar a szó, mivel a nyelvünkben ez a hangalak sokkal többet jelent, mint magát csak a számjegyet, lényegesen többet. De erről bővebben majd írok, de nem most, majd legközelebb...
Hogy mi a TOR a rovaron?... Ugyanaz, amit mondani szoktam, hogy egy TÉRforma. egy hosszúkás kerekded, forma. A rovaroknak TOR-ja van, a fának TÖR-zse van, az embernek is a láb és a fej között. A TOR-zsa virág is efféle forma, a TOR-ony is, a TORma gyökere is, TOR-pedó is efféle forma, TOROK többesszámmal, mert légcső +nyelőcsö együttesen. TORja, de még az összetekert TORtillára is megáll a TOR-ony hasonlat. Akkor a TORta is. A TORlasz, TORlódás is a felTORnyozódást jelenti, és ez már némiképp átvitt értelmű, mert az autók torlódásakor függőleges kiterjedés éppen nincs (szerencsére), de ezt a feltornyozódást jelenti alapvetően. A tORNA szót a toronyhoz kötöm. Tornác is egy oszlop, azáltal lett terasz.
Tisztában vagyok vele hogy 1-2 szó még magyarázatra szorulna ami nincs itt, nem teljes a feldolgozottság, de nem is kell hogy mindenre stimmeljen, más úton is biztosan kialakulhat egy X Y Z hangalak, nem csak egyféle recepttel...
"mert még ha egy SZUMMA is válik egy SZÁM szóból ettől még felismerhető marad,..."
Nem jól tudod (ezt sem). A latin SZUMMA (SUMMA) több dolgot jelent, de a mi SZÁM szavunkkal pont nem feleltethető meg. Ami megfeleltethető, az a NUMERUS. A latin SUMMA főbb jelentései: lényeg, összeg, összesség, teljesség.
Honnan hát a SZÁM szavunk? Segítek.
Ótörök jövevényszó a csuvasos rétegből: türk, ujgur, türkmén, kun szan (‘szám, mennyiség’), csuvas szum (‘szám’); a magyarba ócsuvas *szam vagy *szám került.
Persze hogy változik a nyelv, nem is állítottam az ellenkezőjét. Épp mikor a torony kapcsán nézelődtem, hát
volt amit most tudtam meg hogy az x verzió is torony volt. Ezért is nézem a gyököket meg a mássalhangzóvázat, jobban kiállják az idő próbáját, mert még ha egy SZUMMA is válik egy SZÁM szóból ettől még felismerhető marad, de a magyar nyelv nem csinál belőle ZITTYARUTTYA dolgot, szerencsére...
"TORTA: színmagyar, TOR a szótő, ami önmagában is szavunk, a lakomát nevezzük TOR-nak. Ahogyan már csatagáj nyelven is TOR volt, illetve a perzsák TUR formát használtak erre."
Nem tudom, mindezt honnan szeded, De például a perzsa szótár a TUR szóra semmit nem ad. Viszont a torta perzsa nyelven így néz ki: کیک , és megközelítően így hangzik: dzsavugyityéty.
Ha azt mondom, fej - tor - potroh, erre mit találsz ki?
"A latin egy viszonylag újabb nyelv, nem ők találták ki az egészet, csak megörökölték."
Nyilván a latinnak is, mint minden beszélt nyelvnek, van előzménye. De nem csupán megörökölték. Nem feltétlenül tudatosan, de folyamatosan alakították, míg ismert történeti okok miatt holt nyelvé nem vált. Bár úgy tudom még utána is alakult valamelyest. Így van ez mindig és minden nyelvvel. A világ is, a körülmények is változnak, a nyelvek meg adaptálódnak az újabb és újabb környezethez. Mivel mindez egyre gyorsabban megy végbe, generációnk ezt már közvetlenül megfigyelheti. Gondolj csak bele! A hetvenes-nyolcvanas években használt szókészlet egy részét egyetemista gyerekeim már nem értik. Amikor meg egymással beszélgetnek, én nem értek mindent. Mindezt úgy, hogy közben tekintélyes mennyiségű újkeletű kifejezést magam is "felszedtem".
TORTA: színmagyar, TOR a szótő, ami önmagában is szavunk, a lakomát nevezzük TOR-nak. Ahogyan már csatagáj nyelven is TOR volt, illetve a perzsák TUR formát használtak erre. A TOR lényege hogy hozzáállástól függően TOR-nyozzuk az asztalt és abból túrunk kedvünkre. A TOR szerves része a TOR-TA, amely végén egy tipikus magyar képző áll. Mi itt a latin elem?... semmi.
Az eredeti TOR-ta egy TORnyosra magasított sütemény. Ez a lényege...
torta – ‘krémmel rétegesen töltött, szeletekre vágva fogyasztott sütemény’.Az olasz torta (‘formában sült édes tészta’) átvétele; forrása az azonos latin szó ‘fonott kalács’ jelentéssel; valószínűleg a torquere, tortum (‘csavar’) igenévi származéka. Lásd még tortilla.
tortilla – [tortilja] ‘latin-amerikai kukoricalepény’.Spanyol szó, a torta (‘torta, kerek lepény’) kicsinyített származéka; ennek forrása a késő latin torta (‘fonott kalács’), a torquere, tortum (‘csavar’) igéből. Innen ered a magyar torta szó is. Lásd még tortellini, tortúra, torzió.
tortúra – ‘kínzás, kínvallatás’; ‘gyötrelem, kínszenvedés’; ‘sokáig húzódó, kellemetlen eljárás’.Nemzetközi szó a latin tortura (‘kínzás’) nyomán, a torquere, tortum (‘csavar, kínpadon gyötör’) igéből. Lásd még retorta, retorzió, tortilla, torzió.
torzió – ‘csavarás, csavarodás’: torziós inga.Latin szó (torsio) a torquere, torsum (‘csavar’) ige származéka. Lásd még retorta, retorzió, tortilla, tortúra.
"A magyar, mint ősnyelv több alkalommal kimutatható. Egészen távoli helyeken is."
Létezett-e egyetlen ősnyelv, ami aztán nyelvekre (nyelvcsaládokra), azok további újabb és újabb nyelvekre vált szét? Elgondolható. Eme feltételezett ősnyelv mai tudásunkkal rekonstruálható-e? Aligha.
Egy dolog azonban biztos. Amióta az emberi beszéd kialakult, mindegyikünk minden őse (A némákat nem számítva persze) beszélt valamilyen nyelven. Ha volt is egyetlen ősnyelv, semelyik mai nyelv beszélői nem formálhatnak rá több jogot, mint a többiek. Tehát ez a "magyar, mint ősnyelv" idea egyszerre hamis, gyerekes, nevetséges és méltatlan.
A felhozott példádnál meg rendesen kevered az érzékszervet hol a gabona magvakkal, hol a meglátni igével.
Ha már SZEM, jó példa erre a SZIMMETRIA szó. A hangváza színmagyar, természetesen ezt is kötelezően "vagy a latinból vagy a németből" származtatják, mint nemzetközi szó. Csak nézzünk már egy kicsit mögé, minden eleme magyarul érthető.
SZIMMETRIA = SZEMMÉRTÉK, vagyis SZEM-MÉTER, mert ez a SZEM és a MÉTER fogalmából tevődik össze.
SZIM=SZEM ---- SZIMbólum szóban is az, nem egyedi az eset.
METRIA =MÉTER: MÉRT TÉR A TER itt is TÉR. MÉRTÉK szavunk is van. A MERítéses MÉRtékvétel lehet a kulcs, talán vízállást mértek először meg. Ezért lehet közel azonos a MÉR szó a MER-ít szóval. Bemerítették a MÉRőrudat a vízbe.
MERŐKANÁL---MÉRŐKANÁL is lehet, ha adagolunk. Na ha ezt így hasonlóan levezeti a német és a latin nyelv csak kicsikét is megközelítőleg, ( mission impossible féle küldetés.)) ) akkor tárgyalható az idegen eredet.))...
A latin egy viszonylag újabb nyelv, nem ők találták ki az egészet, csak megörökölték. Ősnyelvi elem a TÉR-TER TUR stb... Nálunk ezeknek rendkívül kiterjedt szóbokra van. A latinban még egy torony és e TORTA szó sem egyből van. Pedig a TORta is a toronyszerű külseje (régi torta) okán lesz az ami. TORONY--TURRIM na de a TORTA már CRUSTULAM lesz.
Nálunk a TÉR szóból lehet TER-ÜLET és kismillió más dolog, mi gyökereztetjük.. Náluk ez nincs így, mivel már itt jócskán eltérnek ettől, az AREA már egy egészen más TERÜLET., semmi köze a TURRIM hangalakhoz, ezekből látszik meg hogy nem tőlük ered...
A különböző felvetésekre reagálva így összességében:
A T_R vázas TAR--TÁR--TÉR--TER--- TOR- TUR szavak rokonsága számomra nem is lehet kérdéses. Az hogy ezt melyik szóval tudnánk leginkább közösíteni, én nekem a TÉR szó tetszik leginkább terület/földterület/térbeli tárgy értelmezéssel, hiszen minden ige valamely módon ezt a TERet változtatja meg, módosítja azt, illetve ezzel a TERülettel történik meg valami esemény. A melléknevek a TÉR egy jellegzetességei lesznek, például a TAR szó mögött kiemelkedésről biztosan szó sem lehet, sőt ez a szó ellentétes azzal, hiszen a lecsupaszított TERet jeleníti meg. Egy borotvált fej is lehet TAR, de földrajzi nevekben is gyakori, és itt meg a kopár TERületet fogja a szó megnevezni, ahol mondjuk még fűből is kevés nő.
A TÚR szót már egy finomhangoltabb szónak tartom, ez is a TERületbe avatkozik bele, azt változtatja meg. A TÚRás ÜReget (itt úR) TERemt . A TÚR folyó utat TÚR (üreget képezve), másképp mondva utat TÖR magának, ezáltal TÉRül és TERjeszkedik tovább.
A TÜR-emkedésben az EM (emel) jelenti a kiemelkedést, és nem a TÜR ! A TÜR itt is TÉR. Hosszabban így is írhatnánk a szót hogy TÜR-EM(el)kedés, azaz TÉR-EMELKEDÉS. Igen, a TÜRemkedés másképp lefordítva TÉRemelkedés ! De a szó már tömörödött, nincs benne már az EL forma.
Azaz nem a TÜR szó fejez ki emelkedést, hanem az azt követő EMKEDÉS, ami az EMELKEDÉST takarja. A TÜR szó itt is a TÉR, az még 3 hangalakban még nem döntötte el, hogy mi lesz vele, az még csak simán van mint TÉR.
A TER-EM szóban is a TÉR(forma) akkor kezd kiemelkedni, mikor rákerül a szóra az EM , az emelés gyökszava. Addig nem teszi. A növény is egy TÉRforma, ha növésnek indul akkor TER-EM, az EM fogja kiemelni a TERet.
DERÍT szó lehet ez a TERÍT (térít) megfelelője vajon?... Nézzük meg különböző szövegkörnyezetekben, és mindjárt kiTERÍTJÜK a kártyákat.)) A felfedett kártyáknál működik, kiterítjük és kiderül kinél mi van. TERÜL-DERÜL. Az ég is ki tud DERÜLni, ilyenkor TERÜL elénk, azaz elénk TÁRUL az égbolt. Itt is működni látszik a rokonság.
Derít, mint jó kedvre DERÍT, jó kedvre TÉRÍT?... Így sem épp hülyeség bár ezt már nem érzem olyan jónak mint a fentieket. De nézzük még meg a DERÍTŐ szót mint főnevet: Ez a szennyvízülepítő, ahol ugye nincsen csatornázás. A szennyvíz DERÍTŐ --- szennyvíz TERÍTŐ. Hát épp ez a célja, itt épp azt TERíti széjjel. Azt hiszem ez megadható, annyi mindenre mondjuk már hogy TERÜL/TERÍT, hogy lehet ezért csinálták meg a D variánst. Van ilyen még a TÉR kapcsán hogy van kivétel például TEL-re is, ha azt mondom hogy TELEK, építési TELEK, 800 négyzetméterű TEREK-ről beszélünk.
A GYÚR-GYŰR erősen rokonszavak, köze lehet a GYARapításhoz/gyarapodáshoz. GYERmek is ezt teszi, GYÁR is is épp emiatt van építve... És ebbe a körbe tartozik a GYÉR szó is, csak furcsa mód ez épp ellentétes a GYARapítással, jó kérdés ez épp miért ellentétes. Lehet időközben módosult meg a jelentése...
Ugyan hol? Amióta belefolytál a torony szó eredete körüli vitába, azóta az összeszámolt érveid száma 0! Azaz nulla! Kiírtam betűvel is, hogy biztosan értsed. :-b
"Sajnos az a baj, hogy nem vagy tisztában a gyök jelentőségével.
A szóelemzés nem az erősséged."
Ha az emberfiának nincsenek érvei, a következőket teheti:
a.) Belátja a vitapartner álláspontját.
b.) Ugyan nem fogadja el, hogy alulmaradt, de elhallgat.
c.) Személyeskedni kezd, minősíti vitapartnerét.
d.) Üt.
Te most a c.) módozatot választottad. Nem nyertes stratégia (Egyik sem az, de az első kettő árulkodik legalább némi jellembéli erőről, emberi tartásról.). Vitát csak érvényes érvekkel lehet nyerni.
"Ki-túr (feltár) > dúr-ít > derít. (És származékaik.)"
Ez is teljes félreértés. A "feltár" a felnyit (tárul-nyílik), a "derít" pedig a világossá, láthatóvá, (átvitt értelemben jókedvűvé) tesz értelemben használódik. A túráshoz kapcsolni ezeket "csikorgóan" erőltetett.
"A TÚR gyökből egyrészt kiemelkedést jelentő szavakat alkotott az ős ..."
Egyrészt? Vártam, hogy majd jön a másrészt, de semmi.
A TÚR-TŰR, GYÚR-GYŰR és származékaik nem kiemelkedést jelentő szavak. Inkább a szabálytalan, véletlenszerű átrendezést, megkavarást, felforgatást (Teljesen FELTÚRTA a fiókot, hogy meglelje azt a fél pár kesztyűt.), vagy az ezek nyomán létrejött rendezettlen állapotot (GYŰRÖTT nadrágját porolgatta.)
Értem én, hogy például gyűrődés közben képződnek kiemelkedések, az adott felület egy része KITÜREMKEDIK, de ezzel egyidejűleg létrejönnek bemélyedések, BETÜREMKEDÉSEK is.
"és nem veszed észre, h a torony meg a torlasz tökéletes pár"
Tökéletes pár?
Akkor "ízlelgessük" kicsit!
őrtorony - őrtorlasz
világítótorony - világítótorlasz
templomtorony - templomtorlasz
fiatorony - fiatorlasz
adótorony - adótorlasz
Valahogy nem tűnik tökéletesnek,
"igyekeztél volna az iskolában, te!"
Tényleg igyekezhettem volna jobban. Annyi azért még megmaradt, hogy a mondatokat nagy kezdőbetűvel írjuk, és megfelelően használjuk az írásjeleket. :-b
