...képesek vagytok védelmetekbe venni egy réges rég logikailag is cáfolt és kísérletileg sem alátámasztható elméletet
Na és kísérletileg milyen alternatíva van a nyomógravitáció ellenében?
Talán a vonzó gravitáció? Avagy a tér által hajtott testek?
Nézzük meg analógiaként mi a helyzet a mágneses jelenségeknél, mert ezekre vannak egyértelmű kísérletek. A mágnesség körében is van olyan jelenség, mikor az ellentétes pólusú testek vonzani látszanak egymást. A kísérletek kiderítették, hogy valójában nincs "vonzó-mágnesség", mert a mágneses mező, ill. fotonok lökik egymás felé a testeket. Továbbá az is világos, hogy nem az elektromágneses tér geometriája (ami szintén görbült és virtuális) kényszeríti a mágnese testeket egymás felé, hanem létező anyagi kölcsönhatás (mező), aminek paramétereit (energiáját, fluxusát) műszerrel lehet mérni.
Mármost, ennek analógiájára feltételezhetjük, hogy létezhet gravitációs mező is, amit ugyancsak valami anyagi létező közvetít. Hogy minek nevezzük, az mellékes legyen egyelőre. A lényeg, hogy a gravitációs kölcsönhatás sem működhet távolba ható vonzóerőként, s nem valósulhat meg virtuális tényező (görbült téridő) hatásaként sem.
Ezek után számomra marad a nyomóhatásként való megvalósulás esete.
Hogy aztán ez a nyomó hatás Astrojan gravitonjaival, vagy valami mással valósul meg, az már egy másik kérdés.
A giroszkóp működése nem mond ellent sem a newtoni fizikának, sem a gravitációs törvénynek. Hogy mit olvasol össze ezzel kapcsolatban a bulvársajtóban, az nem a fizikához tartozik.
az altrel szerint egy megpörgetett test más téridő görbületet okoz mint ha nem pörög, ez az effektus nagyon kicsi, a frame dragging részt a Gravity Probe B kimérte.
Egyszerű, köznapi kísérlettel az effektus nem kimérhető mert sok nagyságrenddel kisebb annál amit mondjuk egy gimnáziumi szertár eszközeivel el lehetne végezni.
A pörgettyűs dolog amit Astrojan említett, az egy feltűnő dolog, könnyen reprodukálható és kimérhető. Nem relativisztikus effektus hanem sima newtoni mechanika. Az pedig hogy ellentmondana Newtonnak, sima tévedés, butaság.
Nem ilyen egyszerű. A téridő görbült, és a pálya a téridőbeli geodetikus. A térbeli pálya ennek a vetülete.
Hogyan hat a térgörbület a nem mozgó testekre?
Téridő görbület. A téridőben ez is egy pálya, mégpedig nem geodetikus pálya. Ezért kell kényszer erő, hogy a geodetikussal szemben (ami szemléletesen az lenne hogy leesik) erre a speciális pályára kényszerítse.
A tömegvonzás törvénye alakilag megegyezik a Coulomb törvénnyel.
Azt sugallja, hogy az elektromos és a gravitációs mező mibenlétében vannak hasonlatosságok.
Valóban. Vannak azonban nagyon jelentős különbséges is. Egyik ilyen, hogy a gravitáció közvetlen befolyással van az időre, mégpedig nagyon speciális módon, ami azt eredményezi hogy a gyorsulás és a gravitáció lokálisan nem megkülönböztethető. Másik, hogy a gravitáció minden tömegre egyformán hat, míg az EM mező csak töltésekre.
A gravitáció Newton modellje nagyon jó közelítést ad gyenge gravitáció esetén, de pontatlanná válik ahogy erősödik. Így először a Merkur pályáján vették észre hogy nem stimmel valami, mert ez a bolygó van legközelebb a Naphoz.
Hazavágyó írta: A test megpörgetése is maga után vonja súlyának csekély mértékű növekedését.
Bign: Ennek a megfigyelések ellentmondanak.
Hazavágyó: Nocsak, megdőlt a relativitáselmélet?! Melyek azok a megfigyelések?
Astrojan: Igen, a megpörgetett giroszkópnak jelentős súlycsökkenése van. Ja, hogy aki ezt az akadémián kisérletileg bemutatta kizárták a Royal Society-ből?
És ebből a leglényegesebb információ, általam kiemelve :-D
"kizárták a Royal Society-ből"
Az, hogy a gravitáció nem úgy működik, ahogy köztudott
(pontosabban ahogy Hazavágyó által tudott, mert a többiek tudták, csak azt se tudták miről beszélünk) nem lényeg. :-)
Mert a giroszkópos dolog nem régi, s nincs cáfolva.
hö-hö.. a nyolcvanas években már hallgatói laborgyakorlatként szerepelt az ELTE-n.. persze utána a dékán mindenkit bevitt egy lefüggönyözött szobába, és szörnyű esküvel kellett garantálnunk, hogy hallgatunk róla...
Érdekes, hogy a gravitáció leírásakor mindig csak olyanokat hallanai a tér görbületével kapcsolatban, hogy nincs erőhatás, az elhaladó test pályája követi a térgörbület.
Mi történik ha két egymáshoz képest mozdulatlan testet vizsgálok? Hogyan hat a térgörbület a nem mozgó testekre? A két testet a gravitáció gyorsítja egymás felé? Vagy nem?
A tömegvonzás törvénye alakilag megegyezik a Coulomb törvénnyel.
Azt sugallja, hogy az elektromos és a gravitációs mező mibenlétében vannak hasonlatosságok.
Lehet, hogy az elektromos mező is görbült tér?
Az elektromos tér viszont erőt közvetít, energiát képvisel.
Nem látom át teljesen, ellentmondást érzek:
Ha a térgörbület nem változtatja meg a mozgó test mozgásállapotát, az egyenesen halad a görbült térben és nem gyorsul a térgörbítő test felé, akkor ebből az következik, hogy egy eredetileg álló test sem mozdul a tömeg felé nem változik meg a mozgásállapota.
De hát ez nem igaz, csak gyorsul felé, tehát mégiscsak van gyorsító erő és van energia is. Vagy nem?
Igen, elég nagyot durrant, amikor 1919-ben egy angol mutatta meg a Royal Society (ezúttal tényleg) előtt, hogy egy német túllépett Newtonon.. 1919-ben! Egy német, akiket éppen tönkrevertek a nagy háborúban! Persze hülyék akkor is voltak, akik Eddingtont hazaárulózták emiatt..
Nem az index az első, aki összetéveszti a Royal Institutiont a Royal Societyvel.
A giroszkóppal pedig lehet első látásra meghökkentő kunsztokat produkálni, de a fizikája teljesen leírható a newtoni mechanikával.
Persze van, akinek az érdekesebb, hogy a tudjukkik direkt elhallgattatnak mindenkit, aki kétségbe vonja. Kb tizenkét éves koromig én is ilyen voltam, tudom milyen izgi az :DD
"A brit királyi tudományos társaság tagjelöltje volt, de bemutatkozó előadása után páriává vált Eric Laithwaite."
"Az előadás emlékezetes maradt, mert az intézmény 200 éves fennállása alatt ez volt az egyetlen Royal Institution Lecture, amelyet kihagytak az RS minden anyagából."
Technikailag azért nem kellett kizárni, mert még csak jelölt volt.
A jelölését vonták vissza.
Ez történik ha valaki demonstrálja, hogy valami nem stimmel a newtoni törvényekkel.
Amúgy az eredeti állítás a gravitációval kapcsolatban hangzott el.
Ami igen kényelmetlen, ezért minden "tanult" ember igyekszik másra terelni a szót.
A reprodukált előadás (Royal Society tagok nélkül) megtekinthető.
S el lehet képzelni, hogy mi történne, ha nem 1687-es fizikai törvényeket, hanem esetleg újabbakat vont volna kétségbe.
Ravaszabb mint ahogy elképzeled, és egyelőre egyáltalán nem érted miről beszélünk. Olyan ez, mintha a vezércsel lényegét szeretnéd megérteni anélkül, hogy a sakk lépéseivel tisztában lennél.
"Gondolkodj el azon, mit jelent ott egy egyenes..."
Nem az a lényeg, hogy mit jelent ott egy egyenes.
Pedig éppen hogy lényeges. Csak nálad is ugyan az az effektus működik, mint Tuaregonál. Ami nem egyezik a prekoncepcióddal, azt figyelmen kívül hagyod. Így persze marad a süketek párbeszéde. Amúgy az is sokatmondó a felkészültségetekről, hogy képesek vagytok védelmetekbe venni egy réges rég logikailag is cáfolt és kísérletileg sem alátámasztható elméletet, csak azért, hogy bizonygathassátok milyen nagy gondolkodók vagytok, miközben a válaszokat sem értitek. Ezért inkább azt próbáljátok elhitetni, hogy a válaszadó nem is adott választ. Pedig nem biztos, hogy a válaszadó a "vödrös-kígyó".
" ... a sugárzási tér kitüntet egy "álló" rendszert, és ami ehhez képest mozog azt fékezi. Ezt a bolygók mozgásán látnunk kellene - de nem látjuk."
Igen. És ezt ennek ellenére nem látjuk: A gravitonszél (Asztrojan szerint) elképesztő erővel hat a testekre - válogatás nélkül. Ha jól emlékszem 10^40 N erővel hat mindenre - ami nem semmi!
Számomra a legkézenfekvőbb ellenérv az, hogy ha egy adott golyó esetén egyensúlyban vannak az erők, akkor egy ehhez képest sebességgel mozgó másik golyó esetében nem lehetnek egyensúlyban. (mert azok a részecskék amikkel szembe halad nagyobb impulzust adnak át mint amik elől fut)
Vagyis a sugárzási tér kitüntet egy "álló" rendszert, és ami ehhez képest mozog azt fékezi. Ezt a bolygók mozgásán látnunk kellene - de nem látjuk.
"milyen alapon vetették el több száz éve a nyomógravitáció elvét?"
Dávid Gyula professzor úr egyik hajdani, HIX fórumos cikkében írta, hogy két gömb alakú homogén test esetét véve jónak tűnt az elv, ám más formájú testekre nem. (a newtoni mechanika mást mondott)
Gondolom ma sincs akadálya torziós ingával elvégezni e kísérletet:
Az inga golyója közelébe két - 1-1 állványon lévő golyót tenni, melyek nem érnek össze.
E golyók közt át tud fújni az "asztrojani gravitonszél", és a számítások se ördöngősek.
