Naponta járok arra, de még nem láttam. Ha hajléktalan, az más tészta. Azt hittem, valami jó csajt láttán az utcán "élvezkedni". Az azért izgi lett volna! :)
Mármint egy pillanatra megfordult a fejemben az is, hogy direkt ne menjek el wc-re. A kedvenc ruháimban nem szoktam hódolni eme élvezetnek. Általában készülör rá, és akkor direkt olyan ruhába megyek. Na, azért ne gondold, hogy valami szakadt, ócska rongyban! De nem is a kedvenc, legújabb ruhámban csinálom. :)
Én majdnem! :) De ez nem is direkt lett volna. A lényeg röviden annyi, hogy az ismerősömet látogattam meg, aki a város másik részén lakik, elég messze az én lakhelyemtől, kb. 1,5 óra volt az út oda. Közben többször át kellett szállni: hév, villamos, metró, busz. Viszonylg sokáig, több órát időztem a kedves ismerősnél. Mielött elindultam tőle már éreztem, hogy igen csak ki kéne mennem, de udvariasságból nem akartam az ő wc-jüket használni, Úgy gondoltam, kibírom hazáig. Út közben annyira tele volt a hólyagom, hogy szó szerint fájt, mikor a metrón fel kellett állnom, hogy leszálljak. Más esetben nem lett volna ellenemre ha egy kicsit be-be csurrantok, de ekkor egy elég drága és márkás farmer volt rajtam, amit sajnáltam volna eláztatni. Végül is annyi történt, hogy kénytelen voltam a Boráros tér egy félreeső helyén könnyíteni magamon. Ugyan este volt már, de aki ismerős ezen a környéken, tudja, hogy itt elég nagy a forgalom szinte mindig. Egy páran a hévre sietve biztos észre vették, hogy mit is csinálok. Elég egyértelmű helyzetben álltam. Alapjában véve egyébként én elég szégyellős vagyok, de most nem bántam, hogy megláttak. Nem volt rossz érzés. Szóval ennyi. Nem egy nagy sztori, de csak ennyi történt velem a héten.
Bocsi, hogy csak most írok, de Trudi húgom kórházban volt, szüleim persze meg ha nem dolgoztak, Vele voltak és hiába is segített be Zsani az ikrek és Trixi húgom felügyelésében, nem jutottam gépközelbe. Ezalatt a hét alatt viszont egy jó történetet ki is sikreült találnom és alig vártam már, hogy végre megoszthassam Veletek. Remélem tetszeni fog.:)
Az ultrahang
Juli vagyok, 27 éves, és 2 éve történt meg az, ami bepisilés imádóvá tett engem.
Kb 2 évvel ezelőtt hasfájásra panaszkodtam és az orvosomhoz fordultam, aki ultrahangra adott beutalót. Mégmielőtt kimentem volna, meg is jegyezte, hogy telt hólyaggal jelenjek meg. Rögtön, amikor hazaértem, kértemidőpontot és 2 hét múlvára adtak is délután 5re.
Eljött anagy nap és 5 előtt 5perccel megjelentem, viszont hólyagom nem volt tele. Addig megittam 1,5 liter vizet, de semmi eredménye lettem. Nedves dolgokra gondoltam, a vizen járt az eszem, de semmi. Szerencse, hogy 2 páciens még előttem volt, így hólyagomnak volt még sok idelye megtöltődnie és negyedóra múlva már feszült. Akkor már az előttem levő páciens rég bent volt és éreztem, minél hamarabb kijön, annál jobb, mert a hólyagomban levő pisi már nagyon ki akart kívánkozni. Fel kellett állnom, mert a nadrágom nagyon nyomta már a hólyagomat és elkezdtem fel-alá járkálni. Még voltak páran rajtam kívül a rendelőben és tudtam, hogy már többüknek feltűnt, mi van velem. Az ajtó végre kinyílt, kijött a beteg, majd az orvos, aki kb negyed óráig vissza se jött. Azt hittem megőrülök, úgy kellett pisilnem. Hólyagom kőkemény lett és éreztem, hogy ez a hatalmas mennyiségű pisi nem fog sokáig a hólyagomban maradni. Fel-le járkáltam, néha a kezemmel is besegítettem, a végén meg márnéha-néha össze is görnyedtem. Közben bejött egy tizen-éves lány is és mellém állt. Negyed óra múlva végre visszajött az orvos és rám került a sor, de tévedtem:
- Kislánom! Micsoda meglepetés! Gyere csak be!- szólt oda a tizenéves lánynak, majd az ajtó becsukódott.
Ezt nem hagyhattam annyiban, el is kezdtem dörömbölni, mikor az orvos kidörmögött, hogy várjak 5 percet. Ebben a minutumban egy kicsi becsurrant és tudtam, hogy az egész be fog folyni, ha nem teszek valamit. már negyed órája szenvedtem, köszben megint becsurrant annyi, hogy a gatyámon is átütött egy kis folt, amikor úgy döntöttem, elmegyek pisilni, de az ajtó kitárult ésénfejtveszve szaladtam be. Azt se bírtam elmagyarázni, hogy mi a bajom, úgy kellett pisilnem, csak gomboltam a gatyámat és rádobtam magam az "asztalra". Az orvos is kibökte a nadrágomon levő ici-pici foltról és toporgásomról, hogy már elég sürgős a pisilés, ezért, miután megnézte a petefészkeimet és a méhemet, el is mehettem. Célbavettem lassú léptekkel az ajtót, de ott megtorpantam és teljesen összepisiltem magamat. A pisi eláztatta a combjaimat, szétterjedt az egész lábamon, belefolyt egy kicsit a cipőmbe is, a maradék pedig egy szép kis tócsát alkotott a földön. A kint várakozók többsége, akiknek szintén nagyon kellett pisilniük, összeszorították a fogukat, én pedig visszafeküdtem az ágyra és az orvos tovább vizsgált. 10 perc után már az utcán voltam és mindenki csak bámult. Ametrón helyzetem miatt nem ülhettem le, viszont, mivel alig voltak, azonnal kiszúrták,ami velem történt és mindenki csak engem bambult. Amikor hazaértem, a férjem csak nevetett egyett, majd megsimogatott ott lent. Ez nagyon jól esett és be is eresztettem még egy kis adagot, mire éreztem, hogy a férjem fasza feláll. Elkezdtünk csókolózni és Robi pillanatokon belül mesztelenné varázsolt engem majd letérdelt.
- Még! - mondta és a fejét a puncimhoz tette. Elkezdtem pisilni és ő elkezdte nyalogatni ki a vaginaváladékot és a pisit a puncimból.
A gyönyörtől alig bírtam lábon maradni és halk sikongatásokat adtam ki. A férjem feláállt, felkapott és bevitt az ágyba:
- Ennek a rosszkislánynak büntetésből ma korábban kell lefeküdnie. - kiabálta közben.
A legfurcsább az, hogy élveztem a bepisilést, nem is szégyeltem magam. Akkor azt hittem, hogy azért, mert az orvos váratásának a hibája volt, de most már rájöttem, hogy mi az oka. Azóta a bepisilésszámomra mindennapos és a férjemmel együtt sináljuk a leggyakrabban.
Szeretem olvasni az irásaidat. - A kitalált történeteidet és a megtörténteket is. Azt birom bennük, hogy hihető élethelyzetekbe helyezed bele a főhőseidet, és érzékletesen leírod, hogy mit is él át akkor, amikor már nagyon kell pisilnie, de nincs rá lehetősége akkor sem, ha már a nyilvános megszégyenülés határán van.
A sztorik azért is hitelesek, mert a szereplők (csak úgy, mint a mindennapi életben a "normális" emberek is) küzdenek a bepisilés ellen, amikor pisilniük kell, és eszük ágában sincsen bepisilni. Csak, ha már nem tudják visszatartani.....
És tetszik az is, amikor olyanokat irsz, hogy. "feszül a hólyagja" , meg, hogy a " a hólyagja kökemény" - mint múltkor a tanárnőnek....
- És a tanárnős történetben a lélektani gyötrelmek leirása is jól sikerült, mert nagyon át lehetett érezni a dolgok végkimenetelének tétjét. Aki volt már olyan helyzetben, hogy már majdnem bepisilt olyan helyen, ahol semmi esetre sem szabad bepisilni, az pontosan érzi ezt a tétet.
Parittya. - Te voltál már olyan igazán, de igazán kínos szituban, hogy a bepisilés szégyene egyenlő lett volna a világvégével? - Én már voltam. :)
A tanárnővel kapcsolatban még eszembe jut egy kis emlék, ami 3. osztályos koromban a napköziben, leckeírás alatt történt. Akkoriban egy 20 év körüli lány felügyelt minket. Amíg mi házit irtunk, ő a főiskolai felvételijére készülve tanult. - Illetve tanult volna, mivel mi rosszcsont gyerekek voltunk, és folyton fegyelmezni kellett minket. Egy jó órai fegyelmezés után a lány a következőket mondta: - Hagyjátok már abba! - Wc-re csak kiengedtek??!!! (Gondolom hangzavaros osztályteremből nem akart ellógni.) Erre a kijelentésre azonnal felkaptam a fejem, mivel minden ami pisi, meg tartogatás, már akkor is jócskán érdekelt. Ekkor felhagyva a leckeírással, mereven figyelni kezdtem őt, hátha történik valami. De semmi sem történt. Ő próbált tanulni tovább. Majd kb. 40 perc múlva hirtelen kisietett a teremből. (Abból a teremből, amelyiknek korábban elromlott a zárja, és a gondnoknak kellett kiabálni, hogy kintről végre kinyissa.) Sajnos a zár ekkor tökéletesen működött. Majd 5 perc múlva visszajött a lány, és akkor pedig ezt mondta: - Nem fogok miattatok bepisilni! Az egyik srác röhögött, egy lány pedig csak nézett furán a kijelentés hallatán. Nekem pedig csak felállt a fütyim, miközben ültem ott csendesen. :)
Ez nem nagy sztori, de akkor nagyon fel tudott mégis izgatni. És számtalan fantázia kiinduló forrása lett, amelyekben elképzeltem, hogy mi lett volna, ha a (mondjuk tanárnő) nem tudja elhagyni az osztálytermet.
A Hősök terei tartogatásodról az jút eszembe, hogy ott én is tartogattam már. - Azaz, hogy mi.. - Mivel nem egyedül voltam, hanem egy régi barátnőmmel. (ezt le is írtam a fórumba egyszer.) Talán nem véletlen, hogy nem csak mi választottuk azt a helyet. Ott jól lehet tartogatni és bepisilni is. - Nem így van? :))
Te is szereted tartogatni? Ugye? :) - Mert az utobbi esetedből igencsak ezt a következtetést vontam le. :) Irj még erről! - Jó? És mondd el pontosabban is, hogy milyen is az, mikor már nagyon - nagyon kell pisilned!
Beteg a rajztanárunk, ezért a mai rajzszakkör elmaradt. Úgy terveztem, pisilek,majd eldöntöm mi legyen, de mielőtt elindultam volna, eszembe jutott egy remek ötlet. Úgy döntöttem, nem megyek el WCre, hanem kimegyek a Hősök terére és addig tartogatom, amíg csak bírom. Felvettem a dzsekit és kimentem busszal. A buszon még nem volt annyira vészes, álltam, hogy azért ne legyek rögtön az elején túl feltünő.
Amikor leszáltam már borzasztóan kellett, de elvánszorogtam a tóig. (direkt oda:)) És elkezdtem sétálgatni. A hólyagom egyre jobban feszült és többször meg kellett állnom, néha pedig keresztbe rakott lábakkal vártam. (közben másfele is elvándorolgattam a téren). Avégénmár egy csomóan bambultak engem.
Amikor úgy éreztem, párperc van hátra, azonnal mentem a buszmegállóba. A busz nagon sokájöttés csak toporzéoltama járművön. Amikor leszálltam, még egy csomót kellett gyalogolnom. Ezt több több megállással éstáncikálással szakítottam meg. Közben a hólyagom majd kidurrant.Amikor megjöttem, a portás elémált, közben már az utolsó másodperceim voltak. Kezeimet akabát zsebembe raktam,ott markolásztam és közben próbáltam nyugodt arcot vágni.
- Hova hova? - kérdezte.
- Csak bent hagytam a matekkönyvemet és kéne.
Elállt az utamból és lassú léptekkel irányba vettem a WC-t,detudtam, hogy nem jutok el odáig. Amikor megérkezdttem, alig bírtam letépni magamról a gatyámat, közben szorosan keresztbe tett lábakkal álltam, majd a világ legnagyobb megkönnyebbülése volt, amikor kipisiltem magamat.
hmm izgi képek tleg vidoeba élvezhetöbb volna . pl regisztrálsz az uw.hu n egy tárhelyet s oda vagy pl ide is lehet http://jakado.uw.hu/feltoltes/feltolt.php
