Tegnapi nap margójára. Nem igen szoktam foglalkozni a „szakértőkkel”, alapvetően engem csak a mérkőzés érdekel. De Borsosról sütőt a rosszindulat, pozitív megjegyzése is negatív körettel volt tálalva. Szerintem mindenki tisztában van vele, hogy javulnia kell a Fradinak támadásban. Tök felesleges ezt ennyire kihangsúlyozni. Most azt kell elismerni, hogy továbbjutottak innentől már az eddig nyújtotta támadásbeli teljesítmény nem biztos, hogy elég lesz. Tisztára az jött le, hogy a Budunak szurkol, azt várta, hogy ők jutnak tovább, de amúgy tök mindegy kinek szurkol, a tárgyilagos „szakértés” nagyon hiányzott.
ahol röviden ír a skandi kézilabdáról: “Joggal állapítjuk meg, hogy futógyorsaságban és -mennyiségben, dinamikában, lövőerőben, súlypontemelkedésben messze előttünk és mások előtt járnak.” Nekem azért ezt nem olyan könnyű elfogadni, mert ennyi pénzből sztem a minimum lett volna, hogy “futógyorsaságban és -mennyiségben, dinamikában, lövőerőben, súlypontemelkedésben” legalábbis ne legyen nálunk senki jobb.
Már up korban le vagyunk maradva, még azokon a meccseken is látszik amiken egyébként simàn győzünk.
Szó sincs fizikai lemaradásról! Tudsz mutatni tudományos papírokat, amik ezt igazolják?! Na, ugye.
Az Ikast azért ilyen jó, mert tele van olyan zsenikkel, mint pl. a legjobbjuk, Bakkerud, aki a norvég válogatottnak az elsőszámú... ööö... milye is? Tartalékja, otthoni szurkolója?
De legnagyobb titkuk, hogy zseniális edzőjük van, aki annyira zseniális, hogy már ennek tudatától megnő a játékosok vitálkapacitása, és miközben a kávézóban átgondolják az edző zseniális szakmai meglátásait, fizikailag is sokat fejlődnek.
De magyar csapat lesz a Final Fourban, az érdeklődés miatt, ha más nem, a bírók betolják őket, ha necces a szitu. Bár az is lehet, hogy meglepjük a Metzet, és akkor a magyar résztvevő letudva. :)
Én egyedül a Vipers bejutását veszem (szinte) biztosra.
Ez persze így van, de az Ikast szerintem nagyon rákészült a Siófokra. Az első meccsen parádésak voltak, a visszavágó meg már egy olyan meccs volt, amit le kellett játszani.
Pech, hogy a Móvár nehéz csoportba került, a Loki meg nagyon kikapott az északi túrákon, a Vácnak nem volt reális esélye, csak a tisztes helytállás lehetett a cél. A Siófok ugyan továbbjutott, de az egyenes kieséses szakaszban valószínűleg ők esnek ki messze a legsimábban, így a vége nem volt szép (még ha nyilván jobb is az ellenfél).
Összességében ez a szereplés, bár valamivel pozitívabb, mint a tavalyi, elég szerény továbbra is, és a keretek változását figyelve nem úgy tűnik, hogy jövőre vérmesebb remények lehetnek.
A BL csapataink szereplését még korai értékelni, bár annyit el lehet mondani, hogy a Fradi a kötelezőt hozta, innen már bravúr kellene nekünk. A Győrnek pedig szerintem a Final Four kötelező, annál több eléréséhez viszont lehet, hogy tőlük is extra kellene.
Fradi: magabiztosan továbbjutottunk és bl kieséses szakaszban igazából ez számít. Végre Tomori úgy védekezett ahogy kell és Stolle is egy Buducnost szint ellen tud jól játszani, ha kap elegendő játékidőt.
Az igazság pillanata a következő három fontos meccsen (Metz párharc és ETO) jön, ezeken fog kiderülni, hogy az idősebb játékosok képesek-e még extrára amikor nagyon kell vagy csak annyit tudnak, amennyit általában év közben hoztak.
Siófok: ez a meccs egy szót sem érdemelne. Védekezésben Papp játékára még a sérülése magyarázat, de a többiek szétesése, különösen Mavsar és Sirián, azért az nem volt benne a Siófok eddigi játékában. Támadásban meg mintha egy junior csapat játszott volna egy felnőttel. Különösen fájó volt látni Kajdon vergődését, aki a csoportkörben remekül játszott, de most a fizikai erő és lábmunka ellen a két meccsen szinte semmit nem tudott kezdeni.
Pont a mai nap olvastam Ballai cikkét, ahol röviden ír a skandi kézilabdáról: “Joggal állapítjuk meg, hogy futógyorsaságban és -mennyiségben, dinamikában, lövőerőben, súlypontemelkedésben messze előttünk és mások előtt járnak.” Nekem azért ezt nem olyan könnyű elfogadni, mert ennyi pénzből sztem a minimum lett volna, hogy “futógyorsaságban és -mennyiségben, dinamikában, lövőerőben, súlypontemelkedésben” legalábbis ne legyen nálunk senki jobb.
Az Ikast idei Európa Liga szereplése során 8 meccsből 8 mérkőzést megnyert. Viszont 4 ellenfele volt páros mérkőzésekkel, nézzük ki mire ment velük:
A Siófok végzett a legrosszabbul ellenük, két db 10 gólos vereség, összesítésben ez 20 gól, köze nem volt az eseményekhez, osztálykülönbséget tapasztalhattunk meg.
A norvég Fana a 3. a listán. Ö neki egy 11 gólos veresége van, ezzel ő a rekorder, a másik meccsét megúszta 6 gombóccal, így összesítésben 17 gól lett a különbözet. Ő is csak figyelte az eseményeket.
A francia Nantes is beleszaladt egy 10 gólosba ellenük, a másik meccsük már egészen értékelhető volt, ott 5 gól lett a végére, így ők 15 góllal maradtak alul a dánokkal szemben.
Az Óvár a kevésbé jó meccsén 8 gólost szedett össze, de ahhoz képest hogy a fentieknek mind van 10 gólos bukójuk, így egy kicsit azért "szebb" a dolog. A másik mérkőzésük viszont a legjobb teljesítmény volt a 8 mérkőzésből a dánok ellen az összes közül, talán az egyetlen már már ki-ki meccs volt ez ami sokáig kérdéses kimenetelű volt valóban. Összesítve 10 góllal kijöttek a "buliból", a másik magyar klub meccsenként szedte össze ezt.
Az Ikast egy másik polc a sorozaton belül ahhoz kétség sem férhet...
Egyértelműen az Óvárnak volt sokkal nehezebb dolga mint a Siófoknak ezen nincs is mit spekulálni.
Ez abból látszik hogy a Nantes már az első mérkőzésén eldöntötte a továbbjutást a csoportelső Dortmund ellen. Az Óvárnak sorsolták a két valószínű döntőst. Ettől még persze élni kellett a Siófoknak a könnyebb csoport által adott lehetőséggel.
De azért látjuk ki mit tolt az Ikast ellen, az Óváriak teljesítménye vállalható volt ellenük, sőt az egyik mérkőzésük még a vereség ellenére is elég tisztességes...
"Mivel a legkönnyebb csoportba kerültek." Megítélés kérdése. A kiesők mindegyik csoport nehéz volt, de ha a továbbjutott csapatok eddigi teljesítménye szerinti rangsort nézzük a B csoport volt a legnehezebb hiszen az Ikast és a Nantes 8. és 19. , messze kiemelkedtek. Ha azt nézzük, hogy a másik 2 csapat csak 47. és 81., akkor innen volt a legsimább a továbbjutás. A legkisebb különbség a továbbjutó és a jobb kieső között pont az A csoportban (Siófok) volt, vagyis itt volt a legnagyobb esélye a harmadiknak a jó szereplésre. A csoport nehézségét mutatja, hogy csak ebben a csoportban volt pozitív a kieső gólkülönbsége. A rangsor pedig nincs túl messze a mutatott játéktól, hiszen minden csoportban a továbbjutók vannak jobb pozíciókban.
Attól ítélünk nehéznek egy csoportot, hogy esélytelenként csoda kell a továbbjutáshoz (MMKC, DVSC, Vác), vagy attól, hogy a legkisebb megingás is a kiesést jelentheti, mert hasonló játékerőt képviselnek a csapatok?
Mivel a legkönnyebb csoportba kerültek. A Móvár azért az Ikast ellen jóval nagyobbat küzdött (hazai pályán a dánok őket tudták a legkisebb gólkülönbséggel legyőzni).
Most már az a kérdés h lesz-e a Siófok a jövő szezonban EL-résztvevő. 'Siófokon bizonytalan a jövő' mondta ma Borsos a meccs után. Pénz gondolom megint nincs, vagy ki tudja......
Az ikasti csarnokban nagyjából annyian lehettek mint nálunk az Alba Fehérvár egyik nem túl érdekes bajnoki meccsén.
De hangulat még annyira sem, helyette egy DJ próbált a pályán látott akciókra bizonyos dalrészleteket bejátszani (dán szokás szerint ezek messze belenyúltak a játékba is, ami végülis szabályellenes, dehát mindegy....)
Tőlünk Klivinyi és Kiss Niki sérüléssel/betegséggel küzdöttek egész héten, Klivinyi nem is játszott az első félidőben Helyette Kajdon Blani irányított. Vele aztán Bregár nem volt megelégedve és szünet után mégis pályára küldte Kingát (volt amikor aztán Kinga+Blani együtt voltak pályán). A második félidőben a kapuban is cserére került sor: Csapó Kincső majd az utolsó tizenöt percben Herczeg Lili állt ott (1/10 illetve 3/8 védéssel).
Az első tíz perc jól alakult, Rajcic hetest védett és Bakkerud két lövését is hatástalanította. Tőlünk az első gólt Sirián lőtte és aztán mások is betaláltak, bár öt perc után Jessica Ryde is elkezdett védeni, mindjárt négy lövést is (közte csak Such Nelly tudott egyszer betalálni). Mindenesetre még így is csak egy góllal ment az Ikast tizenegy perc után (6-5 12. perc)
De aztán - ahogy azt mondani szokás - a dán csapat 'érvényesítette a játékerőben meglevő dominanciáját': kicsit több mint négy perc alatt három gólt lőttek és egyet sem kaptak (9-5 17. perc) és aztán már nem nagyon volt megállás, a félidő végére majdnem tízzel mentek (16-8 29'00"). Mi három gólt tudtunk összehozni ebben a negyedórában, kettőt Such Nelly jobbszélről, egyet Kajdon Blani középen egy nagyon klassz egy-egyezésből. (Félidő 17-8)
Szünetr után Ryde helyett a cserekapus, a norvég Austmo állt be védeni és az Ikast második sora került a pályára mezőnyben. Scaglione jött be Bakkerud helyett - már az első félidőben is pályára került rövidebb ideig - és negyedóra alatt lőtt négy gólt. Nálunk Milosavljevic két perc alatt lőtt hármat és vissza is tudtunk jönni mínusz 8 gólra (22-14 39. perc) Ennek oka leginkább az h Klivinyi beállításával jóval eredményesebb lett az összjáték + több kiállítást is kaptak a dánok, azaz emberelőnybe kerültünk. (A meccs hőfokáról sokat elmond h az első kiállítást a 36. percben fújták be, Line Jensennek. Nem sokkal később Pedersenis két percet kapott majd tőlünk Mavsar.)
Az Ikast azért hamar összekapta magát és helyreállította a tíz gól különbséget (25-15 44. perc) de Milosavljevic és Such Nelli góljaival megint visszajöttünk mínusz 8-ra (27-19 53. perc) Mavsar már egészen fáradt volt, védekezésben 'rá jártak gólt lőni' (Tóth Timi) és elöl is jöttek a hibák. Az utolsó hét perc 4-2-re a dánoké lett (27-19>31-21 54. perc>60. perc) a mi két gólunk hetesből lett, az egyiket Milosavljevic, a másikat a meccs utolsó percében csak ezért pályára küldött Juhász Fanni lőtte...
Így a visszavágót is tíz góllal nyerte az Ikast. A mai meccstől sokat nem lehetett várni: mondhatjuk h a második félidőben helyt álltunk - és kétségtelenül jobban játszottunk - de az is igaz h akkor már nem Ryde volt a kapuban és az Ikast is könnyedébbre vette az egészet.
Őszintén szólva nem sok jót vártunk ettől a két meccstől és nem is kaptunk sok jót. Röviden így foglalhatjuk össze a történteket.
Haraszti szerint azt biztosan nem mondta Uros Bregar az öltözőben, hogy "csak így tovább!"
(Ez egy Csank János-idézet volt - a jugók elleni 1-7 félidei nyilatkozata alkalmából mondta azt, hogy ezt biztosan nem fogja mondani a fiúknak a félidőben...)
