Azzal kevertem össze, hogy a porosz gyalogságnál már az 1840-es években elkezdték a hátultöltő ütőszeges puskák rendszeresítését. Jóval korábban, mint más európai hadseregekben.
Igen, ott is, mert a poroszoknak hátultöltős, gyúszeges puskáik voltak, amik sokkal jobbak voltak, mint a korabeli osztrák katonai puskák.
De a síksági indián háborúkhoz térben és időben közelebb áll az amerikai polgárháború.
Itt is megjelentek - főleg a háború második részében és főleg az északi csapatoknál - a hátultöltős, huzagolt csövű fegyverek, sőt az ismétlőpuskák is.
Ezekkel sokkal messzebre lehetett célzott lövést leadni, mint a sima csövű, elöltöltős szerkezetekkel.
A déliek különben "átkozott jenki puskának" nevezték az ez idő tájt megjelenő Henryket és Winchestereket.
"Vasárnap megtöltik és egész héten lehet vele lövöldözni" - mondogatták némileg túlzón a déli katonák.
Onnan kezdve, hogy megjelentek a huzagolt csövű puskák, majd később az ismétlőpuskák, nyílt lovasrohamot indítani egy magát elsáncoló vagy fedezékbe húzódó ellenség ellen eléggé kockázatos vállalkozás volt, hogy finoman fogalmazzak.
A síksági indián háborúk történetéből is akadnak erre eklatáns példák, pl. a Wagon Box Fight 1867-ből vagy a Beecher Island-i csata 1868-ból.
Persze olyanra is volt példa, hogy az U. S. Cavalry indított nyílt lovasrohamot az egyik ütközetben 1877-ben a nez-percék ellen, aztán véres fejjel vonultak vissza.
Elmondható, hogy a tűzfegyverek gyors korszerűsödése 1860-1914 között gyökeresen átalakította a hadviselési szokásokat és nemcsak az indián háborúk csatamezőin...
Nem hiszem. A szarvasról tudom, hogy két teljes napig kellett űzni, Hoebel írta le. A bölény nagyobb testű, talán nem bírta olyan sokáig. De az is lehet, hogy még tovább bírta.
De jó kép! Ez (rendszertanilag) a hajtóvadászat speciális esete. Az eszkimóknál és kanadai indiánoknál a karibucsordákkal történt ugyanez, hogy belehajtották őket a vízbe, aztán késsel vagy dárdával, csónakból végeztek velük.
Számomra még érdekesebb az űzővadászat, amit pl. hótalpon télen csináltak a síkságiak. Azt olvastam, hogy az a lényege, hogy ha a kérődzőket nem hagyják pihenni, akkor nem tudnak emészteni, és előbb-utóbb összeesnek. A puskák megjelenése előtti időkben volt ezeknek komolyabb szerepe.