ART Magazin: Diszkrét páholyok (Szabadkőműves építészet Magyarországon)
Részlet:
"A‑19. század végén élénk páholyélet volt az egész országban. Erről tanúskodnak a korabeli szabadkőműves újságok, mint a Szabadkőműves Figyelő, vagy a Kelet című lapok. A társaság anyagi erejét mutatja, hogy a felvilágosult gondolkodást terjesztő, illetve jótékonysági intézmények egész sorát támogatták ebben az időben. Csak néhány jellemző példa: Párbajellenes Liga, Önkéntes Mentő Egylet, Hülyéket Gondozó Egylet, Háziipari Egylet (Corvin Mátyás-páholy), Erzsébet Népakadémia (Erzsébet-páholy), Szabad Lyceum (Könyves Kálmán-páholy)."
"A múlt században a városban nem létezett intézményesített formája a szabadkőművességnek, ezért a közjó érdekében tenni vágyó polgártársaink többsége a szegedi Árpád páholy munkájához csatlakozott. A páholy többször is szerephez jutott a "felvilágosult gondolatok" közvetítésében. Az 1899. május 31-én megtartott alakuló ülésen az első tisztikar a "jelenlevő Árpád páholybeli főmester kezébe tette le a fogadalmat. Ezen a munkán állapították meg a kör nevét is ilyképen: Kossuth Lajos Szabadkai Szabadkőműves Kör."
De utánanéznél nekem ennek a bécsi újságnak? Netán ha találkoznál hasonlóval, scannelt stb. annak is örülnék.
Semmiféle ellenőrizetlenül átvett hamis adatról nincs szó. A téma Richard N. Coudenhove-Kalergi "Praktischer Idealismus" c. művére reflektálva a "Páneurópa" eszme, amivel kapcsolatban Kiss Henrietta egyik cikkéből idéztem. Mégegyszer:
"A bécsi Humanitas szabadkőműves-páholy tagjaként 1922 januárjától az európai országok gazdasági és politikai közeledését szorgalmazta. 1919-ben az Egyesült Államok népszövetségi csatlakozásának lehetőségeit keresve jutott arra a felismerésre, hogy a világ öt nagy térségre tagolódik: a már megszerveződött Pánamerikára, északon Szovjet-Oroszországra, délen a brit impériumra, a Távol-Keleten Japán és Kína mongol népi blokkjára és a még teljesen szervezetlen Páneurópára. Az amerikai Alfred Hermann Fried Panamerika című könyvének ismeretében a pánamerikai együttműködésből vezette le Páneurópa új fogalmát, amelyet találóbbnak tekintett az Európai Egyesült Államokénál. Megvalósulásától elsősorban az új világháború kitörésének megakadályozását, gazdaságilag pedig a vámhatárok nélküli nagy európai piac létrejöttét remélte" - Kiss Henrietta Páneurópa-szekció Magyarországon (1926–1932) I.
Tehátt a forrás adott, de ez nem azt jelenti, hogy a magam részéről ezzel maximálisan egyetértek. Tehát ugye, ahogy azt eddig megszokhattuk szabadkőműves hozzászólás nem érkezett rá, ugyanakkor a páholyok honlapján, mint szabadkőműves ott szerepel Richard N. Coudenhove-Kalergi neve. Ezzel kapcsolatban kérdeztem tőled kedves Lalo, hogy mit tudsz a Bécsi Szabadkőműves Újságról, de lehet nem voltam elég világos.
A legtöbb ilyen cikk, mint Kiss Henriettájé is utal Coudenhove-Kalergi újságírói munkásságára, melyet a Bécsi Szabadkőműves újsággal hoznak összefüggésbe, ill. ezzel egyetemben az 1926 -ban összehívott bécsi első Páneurópa Kongresszust lehet megemlíteni még, mint fontos mérföldkövet a Páneurópa-program általános térnyerésében.
Praktischer Idealismus (Wien/Leipzig 1925) c. könyvében Coudenhove-Kalergi ezt írta (aminek részleteit az újságban is közzétették):
„A jövő embere kevert fajú lesz. A manapság ismert népfajok és társadalmi osztályok – a kellő helyhiány, az idő és az előítélet miatt — fokozatosan eltűnnek. A jövőben az eurázsiai-negroid faj, amely hasonlít az ókori egyiptomiakra, a különféle fajú népeket majd a különbözőségű egyén váltja fel. Az európai zsidóság nem semmisült meg, mert Európa, a saját akarata ellenére, mesterséges kiválasztási módszerekkel e népet a jövő vezérnemzetévé fejlesztette ki. Nem csoda tehát, hogy ez a gettóbörtönből kiszabadult nép Európa nemessége lett. Hála a Gondviselésnek, Európa ajándékba kapta ezt az új és nemes népfajt. Ez akkor történt, amikor – hála a zsidók emancipációjának – Európa feudális arisztokráciája lezüllött. A fajkeveredés eredménye, hogy a korcs népfajban ott van a jellemtelenség, a mérsékletesség és az akaraterő hiánya, határozatlanság, istentagadás és hűtlenség, értelmi éberség, előítélet nélküliség.”
Erre írtam, hogy nekem ez egy erősen beteges, zavart cionista áttitűdnek tűnik. Vagy nem?
Forrás:
"Jól értettem? Te olvastad a Bécsi Szabadkőműves Újságot? Mesélj még róla, hol és mikor vetted a kezedbe?"
Tessék? :)
Láthatóan nem értjük egymást. Nekem ez a fajta viselkedés kicsit eröltetenek tűnik. Kérdeztem valamit, mégpedig, hogy hol keressem. Levéltár, könyvtár? Hogy segíts ebben légyszíves, ahelyett, hogy a cinizmusod rajtam keresztül fényeznéd.
"Viszont szk. szellemiségnek az Egyesült Európa eszménye teljesen megfelel."
És a Keresztény Európa szellemiségének? Lásd szó van itt az 1920-as évekről, amikor a Magyar Királyság jogrendje excepcionálisan felbomlik. Közép és Kelet-Európa szerte írtják a nemességet miközben az egyház jogainak visszaszorítása is gőzerővel folyik, kérdem, ezt minek nevezik? "Eszménye" minek felel meg?
No látod ezt nem tudom, mert akár azok is lehetnek, de hidd el, főleg az agyam a forrás, vagyis ami ami hírtelenjében eszembejut. Kiss Henrietta esetében viszont aligha lehet bármiféle gyanúnk és ez már magában elég ugye. A többi meg legyen "szóbeszéd". Általában különféle erős nemzeti-identitású oldalak hivatkoznak Richard N. Coudenhove-Kalergi "Praktischer Idealismus" c. művére és ezért óvatosan kerülöm, hogy tőle bármit is idézzek. Olvastam róla régebben, hogy erősen cionista hangvételű eszmefuttatásról van szó, leplezetlenül (tehát értsd meg ezeket valamikor régebben olvastam, valahol, nem'tom és ezért csak óvatosan hivatkozom rájuk). Meg én nem akarok ebbe belemerülni, pontosabban, hogy moderáljanak azért mert lemertem írni hogy "zsidó-szabadkőműves". Tehát hogy ez amit írtam mennyire hamis vagy igaz eldönti, hogy a prominens Bécsi Szabadkőműves Újság milyen dolgokat is közölt akkoriban (vegyük elő a számokat 1920 és 1925 között, mikor szétkapták Mo.-ot mint Petike a legót). Annyi mindent szoktál ide belinkelni a szabadkőművességgel kapcsolatban, hogy remélem ezzel kapcsolatban is találsaz valamit. Tehát akkor pontosítok: általánosan az a megítélés lengi körül Coudenhove-Kalergi grófot a Páneurópa eszme kapcsán, hogy kf. szabadkőműves csoportokkal kooperált. Nézetei zavarosak és szélsőségesek. Mondjuk azok a részletek amiket műveiből m. v. ang. közölnek itt-ott alátámasztják ezt és ennek könnyen utána lehet nézni, de kérd ezt most tőlem. Biztosan van egy két oldal, ahol eme prominens művéből tratalmasabb részeket közölnek. Ha valakit érdekel, hát rákeres.
Én kifejezetten a te forrásaidra vagyok kíváncsi. Az a gyanúm, hogy már megint másoktól ellenőrizetlenül átvett hamis adatokat, véleményeket hangoztatsz, mint ahogy Sz. Farkas Jenő megrágalmazásának esetében is történt.
Rengeteg oldal van ami Coudenhove-Kalergi eszmefuttatásaival foglalkozik, s Te aki előszeretettel használod a Google -t könnyedén feltalálod magad szerintem, mert nekem erre nincs időm. A Bécsi Szabadkőműves Újság 192x -as évekbeli számainak tartalmát kellene itt újból feleleveníteni, de igazából nem tudom hol keressem. Levéltár? Könyvtár?
'Coudenhove-Kalergi grófnak újságíróként voltak érdekes kijelentései, melyeket a "zsidózás" vádja véget most mellőznék, ... melyet a "Praktischer Idealismus"(Wien/Leipzig 1925) c. könyvében bővebben is kifejtett.'
Megtennéd azt a szívességet, hogy mégis csak beidéznéd, vagy legalább a linket megadnád rá?
Volt róla szó, hogy Richard N. Coudenhove-Kalergi osztrák arisztokrata volt a Páneurópa gondolat, az EU előképének atyja, mellesleg bécsi Humanitas szabadkőműves páholy tagja: (...) "A bécsi Humanitas szabadkőműves-páholy tagjaként 1922 januárjától az európai országok gazdasági és politikai közeledését szorgalmazta. 1919-ben az Egyesült Államok népszövetségi csatlakozásának lehetőségeit keresve jutott arra a felismerésre, hogy a világ öt nagy térségre tagolódik: a már megszerveződött Pánamerikára, északon Szovjet-Oroszországra, délen a brit impériumra, a Távol-Keleten Japán és Kína mongol népi blokkjára és a még teljesen szervezetlen Páneurópára. Az amerikai Alfred Hermann Fried Panamerika című könyvének ismeretében a pánamerikai együttműködésből vezette le Páneurópa új fogalmát, amelyet találóbbnak tekintett az Európai Egyesült Államokénál. Megvalósulásától elsősorban az új világháború kitörésének megakadályozását, gazdaságilag pedig a vámhatárok nélküli nagy európai piac létrejöttét remélte" - Kiss Henrietta Páneurópa-szekció Magyarországon (1926–1932) I.
Coudenhove-Kalergi grófnak újságíróként voltak érdekes kijelentései, melyeket a "zsidózás" vádja véget most mellőznék, de a "személyiség solkoldalúsága" v. a "gondviselés" stb. szk. sz. is kulcsf. tényező volt eszmefuttatásaiban, melyet a "Praktischer Idealismus"(Wien/Leipzig 1925) c. könyvében bővebben is kifejtett. Véleményem szerint ez egy erősen beteges eszmefuttatás ami csak úgy kitűnik a cionista hőzöngésektől. Hazánkban a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy Benedek Marcell vezényletével szintén támogatta a Páneurópai Uniót, az "szmét" ami alatt azt kell érteni, hogy bár csekély létszámú, de óriási befolyással, részéve tette kicsiny kis országunkat a nemzetközi pénzhatalom Új Világrendjének.
Nem rossz a saspaholy.hu (én sajna csak 15-ből 11-et...), de messze nem olyan szép, mint a pécsi Zsolnay weblapja, amelyik - mióta utoljára láttam - bődületes mértékben fejlődött.
A Sas-páholy honlapja tényleg egyedi, nagyon jól felépített. A kényelmet szolgáló javaslataid realizálása valóban jó lenne. Kvíz eredményem: 12/15. Van még mit tanulnom...
Amíg a pécsi Zsolnay-páholy weblapja (http://zsolnay_paholy.extra.hu/) kitartó és folyamatos munkálkodás nyomán fokozatosan bővül és csinosodik, a Sas-páholy honlapja egyszeriben kipattant alkotója fejéből és tökéletesnek tűnik:
Egy (igazi) építészeti rajz - tervrajz - szolgál háttérképként a hamarosan megjelenő könyvecskének, amely kinézetét valamelyik 1911-es datálású Sas-páholy kiadványtól kölcsönözhette.
A könyvecskét felütve - rákattintva - az ki is nyílik és egy üdvözlő szöveg és tartalomjegyzék fogadja a látogatót. A remek kialakítású, könyvészetileg megkomponált füzet betűtípusa, tördelése, a képek elhelyezése esztétikai élményt nyújt. A tartalomjegyzék linkjein kívül a könyvecske jobboldalán felül van még két könyvjelző és ha már elhagytuk a nyitólapot, akkor jobboldalon alul is van egy oda visszaléptető könyvjelző. A lapozás animálása próbálja a hagyományos könyvolvasás élményét visszaidézni. A könyvecskéből csak az ajánlott linkek és a pdf formátumba konvertált rajzolatok vezetnek ki.
A nagyszerű kiállítású honlap díszére válik a Sas-páholynak és megalkotójának egyaránt!
Ha szabad egy nyelvi zavarral élnem, a tökéletes honlap még tökéletesebb lehetne, ha:
A több oldalas szövegeknél nem csak tovább, hanem visszalapozás is rendelkezésre állna;
A kezdőlapon szereplő tartalomjegyzékhez vezető könyvjelző nem a jobb, hanem a baloldalon lenne - ahol a tartalomjegyzék található;
A Kvíz és a Kapcsolat csak a könyvjelzőn érhető el, jó lenne a belehelyezni őket a tartalomjegyzékbe is.
Még egyszer gratulálok a kivételesen jól megtervezett és kivitelezett miunkához!
(Egy kis dicsekvés - a Kvíz megoldásakor mindössze egy pontot veszítettem...)
Nem könnyű megvonni a határt, meddig és legyen-e netovább. Már ami a videózást illeti. Ilyesmiben én nem dönthetek, legfeljebb véleményem lehet. Bármennyire a nyíltság és nyitottság emberének vallom magam, mégis, úgy érzem, nem mindig jó, mindent a nyilvánosság elé tárni. Példaként: Csakúgy, mint egy családon belül, minden tagnak van és lehet saját nézőpontja, véleménye és ez jól is van így. Hiszen ismerik egymást és tudják, hogy mit és miért mond-tesz egyik vagy másik. Ugyanakkor egészen más hatást vált ki ha mindezt nagyközönség elé viszik, ahol a nézők, hallgatók, olvasók egészen mást látnak, hallanak stb, hiszen nincs meg ugyanaz a gyakorlatuk, mint a "szereplőknek"
Ha valaki nem élte sosem át a saját felavatását, annak számára ez az esemény örök titok marad, akárhány filmet néz meg, vagy könyvet olvas a témáról. Sőt, volt olyan felavatottunk aki megvallotta, hogy "készült" és ez a felkészültség sokat levont az élmény, a katarzis spontaneitásából.
Ugyanakkor készültek művészi alkotások, filmek, a szk-ség témájáról, mégha sokszor igen kevés közük is volt a mi jelenünk valóságához, ettől még főt hajtok a művészet előtt. Csakhogy ez más.
Érdemes odafigyelni a pécsi Zsolnay páholy honlapjára, webmestere kitartóan halad a maga választotta úton, kísérletek és változtatások során a lap egyre esztétikusabb, tartalmasabb és strukturáltabb lesz:
Rajzolatok, irodalmi ajánló, digitális könyvek, sajtószemle, érdekességek adják a lap gerincét, s most, hogy a struktúra lassan véglegesedik, már "csak" az anyagok feltöltésével kell foglalkozni.
"Mórát annak idején a Tanácsköztársaság alatti szerepéért akarták kizárni, de hosszú procedúra után felmentették. "
egy magánlevél furcsállotta, hiszen a Tanácsköztársaság betiltotta a szabadkőművességet, hol, hogy és mikor zajlott volna le a szabadkőműves vád alá helyezési procedúra?
Sajnos pontosan nem tudom, hogy a döntést a betiltásról a Kommün melyik szakasza során hozták meg, de az bizonyosnak tűnik számomra, hogy a végrehajtással nem igen foglalkoztak. Erre a sokasodó belső és külső támadások közepette idejük se volt. Elkobozni sem kobozhattak el semmit, hiszen ez a dicső feladat a Horthy rendszerre maradt. Feltehetőleg hoztak a betiltásról egy határozatot, nyilvánosságra hozták és kész. Ettől még a szabadkőműves páholyok nyugodtan folytatták páholymunkájukat, különösen vidéken. A zavaros viszonyokat jellemzi az alábbi eset, amely a Galilei páholy történetében szerepel:
"... hamis feljelentésre, amelyben mint ellenforradalmárokat tüntettek fel bennünket, egy század tengerészkatona feltűzött szuronnyal tört be a páholyba és épp szertartásos munkánál találták a ttv.-et. Megfelelő felvilágosítás után a tévedés kitudódott, a tengerészek elhagyták az épületet."
A Tanácsköztársaság gyengesége és az új rezsim közeledte viszont a szabadkőművesség opportunista elemeit arra öztönözhette, hogy felzárkózzon az új hatalom mellett, letörölje azt a "sarat" a szabadkőművességről, amit Móra tevékenységében véltek felfedezni.
Erről az eseményről Lengyel András számol be egy-két pontatlanságtól eltekintve kiváló tanulmányában, ami a Forrás 2004/7-8. számában jelent meg először, majd A "másik" Móra / Lengyel András. - Szeged : Bába, 2005 gyűjteményes kötetében is szerepelt.
"Alighanem törvényszerű tehát, hogy politikai aktivitása megtörésekor Móra előbb 1919. május 8-án főszerkesztői posztjáról mondott le, majd másnap, május 9-én kezdeményezte a szabadkőművességből való elbocsáttatását is. „Fedezését”, a „testvéri közösségből való kibocsátását” kérő levelét (Gaál 1992. 19, vö. Földes 1960. 350) a páholy június 19-én tárgyalta (Földes 1960. 351). Az elválás azonban, nagyon jellemzően, az akkori zavaros viszonyok közepette már nem történhetett meg szépen, stílusosan. A „konzervatív” Árpád páholy, közelebbről nem ismert megfontolás alapján, vizsgálatot indított a radikális Móra ellen, s ekkor – mint Szigyártó Albert 1919. július 22-i leveléből (Péter 1984. 279) kiderül – a lépéskényszerbe került Szeged páholy maga is „nyomozást” rendelt el Móra ellen. A vizsgálódások híre valamiképpen az érintetthez is eljutott (bár aligha hivatalos formában), mert július 15-én fölvilágosítást kért erről Szigyártó főmestertől. Levelét nem ismerjük, de Szigyártó erre adott, már hivatkozott 22-i válaszából kitetszik, az ügy egészen a Nagypáholyig eljutott, s megosztotta a szegedi szabadkőműveseket. Maga Szigyártó (aki, mint láttuk, hajdan potenciális szabadkőművesként javaslatba hozta Móra nevét) felemás, halogató álláspontra helyezkedett. Jól láthatóan inkább elkenni szerette volna Móra ügyét, semmint kivizsgálni. „A nálunk bejelentett panasz tárgyában – írta Mórának – az eljárást nem sürgettem, igaz, mert a panaszlottak közül kettő most meg nem idézhető, másrészt, mert jónak láttam az eszmék tisztulására és a kellő lehiggadásra időt hagyni” (Péter 1984. 279). S bár levele üdvözlési formulájában Szigyártó azt mondja, hogy „[i]gaz testvéri szeretettel maradtam régi híved”, nyílt szolidaritást Mórával nem vállalt. Nyilván nem mert vállalni. A „törvényes és tökéletes Szeged páholy” törvényszéke végül 1919. szeptember 10-én hozta meg ítéletét „az általános szk. [= szabadkőműves] kötelességnek szándékos megsértése” vétségével vádolt „Móra Ferenc m. tv. [= mester testvér]” fölött. Az ítélet Móra számára kedvező volt; a törvényszék „Móra Ferenc tv-t az ellene emelt vád alól felmenti”. S bár a páholy törvényszéke hibáztatta Móra nevezetes, sőt botránykővé vált Mementó című, 1919. április 1-ji vezércikkét, egészében inkább a mentő körülményekre figyeltek s azt hangsúlyozták, hogy Móra „egész közéleti működésében mindig józanságot tanúsított és egyéb cikkeivel mérsékletnek igyekezett hangulatot teremteni” (Péter 1984. 280). A Móra elleni „bűnvádi eljárás” jegyzőkönyvét (amelyet, sajnos, nem ismerünk) és az ítéletet szeptember 16-án olvasták föl a Szeged páholy tagsága előtt. Ezzel Móra „fedezésének” akadálya elhárult. A páholy – egyik utolsó intézkedéseként – 1920. március 10-én adta ki az „Elbocsátó level”-et, kimondva, hogy Mórát „1919 évi szeptember hó 1-én [!] előterjesztett kérelmére mai határozattal a páholy kötelékeiből elbocsátotta”. "
Nos, „az általános szk. [= szabadkőműves] kötelességnek szándékos megsértése” kizárást von maga után, ahogy az az "Árpád a testvériséghez" címzett Szeged Keleten dolgozó Szabadkőmüves-páholy alapszabályai. 1872. paragrafusai között szerepel:
"18. §. A páholy-ból kizárásra szolgáló okuk a következők:
a) bármely becstelen és jellembe ütköző cselekmény elkövetése;
b) a titokban tartási eskü megszegése;
c) a szabadkőművesi törvények és kötelmek bármily szándékos megszegése. "
(Ez ugyan nem a Szeged páholy alapszabálya, de szinte bizonyos, hogy az is hasonlóképpen szólt.)
Tehát ha a Lengyel András leírta procedúra során a vádat elfogadják, az Móra kizárását jelentette volna a szabadkőművességből. Saját személyes véleményem szerint pont erről lehetett szó, ezzel a kizárással szerették volna kezdeményezői szalonképessé tenni az új rezsim szemében a szabadkőművességet (de lagalább saját magukat). Megint csak magánvéleményem szerint ez nem segített volna a szabadkőművességen, viszont a vádemelésnél is sötétebb foltot ejtett volna rajta.
