Viragzas elott peronoszpora ellen kellene permeteznem a szolot. Mennyivel a viragzas elott es mivel lenne erdemes permetezni? Meddig tart a hatas? Van valamifele permetezesi naplo?
Sziasztok !
Nem csak internet van a világon , tegnap elmentem valódi könyvtárba .
Idézet Dr. Ferenczi Sándor : A szőlő , a must és a bor kémiája , 1966-ban
megjelent könyvéből :
112.old.:
Nagyszámú hazai vizsgálatok alapján (11) a borok metilalkohol-tartalma 21- 293 mg/l
között volt . Fehér borokban 21 117 , siller és vörös borokban 40 160 , direkttermő
( Noah , Elvira , Seibel-hibridek ) borokban 40 293 mg/l metilalkoholt találunk .
Idézet vége .
Az idézetből az tűnik ki , hogy a direkttermők metilalkohol tartalma kicsit több , de
azonos nagyságrendben van az egyéb nemes borokéval , tehát ez semmiképpen
sem indokolhatja az uniós megsemmisítési politikát ....
Inkább ez olyan mintha a nagybani termelők , multikérdekeit szolgálnák vele ....
Ennek analógiája : Magyarországon a hivatalosan főzetett , adózott , jó minőségű
kisüsti pálinkát sem hozhatja a termelő forgalomba ... ezzel szemben a boltok polcain
ott sorakoznak a hidegen főzött , finomszeszből készült szeszesitalnak csúfolt
termékek .... ( Kannás , tőkét nem látott , erjesztett borokról nem is beszélve .)
Saját magam is főzettem ( jellemzően nem saját fogyasztásra ) , válogatott szilvából ,
semmi rothadt , semmi penészes , semmi cukor ... literenként 960 Ft-os sarcot fizettem ... aki
megkóstolja annyit mond : Kérek még ...
A legreklámozottabb whiskey is denaturált szesz hozzá képest , de az enyém mégsem
UNIÓ kompatibilis .....
A viszonylag kis mennyiségű OTELLÓ szőlőmért is már most érdeklődnek ,
de ez sem Európai ??
Az OTELLÓ előállításakor mennyivel kevesebb vegyszert kell felhasználni ,
ezzel is kímélnénk a környezetünket ...
OFF :
Kicsit szégyellem magam .... miért van , hogy az unióból csak azt fontos átvenni
ami a kisembernek rossz ? Sajnos erre sok területről tudnék példákat felhozni ...
De a régi szocialista agrárnagyüzemek nagyképűségét sikerült töretlenül bevinnünk .
ON :
Igyunk , hogy felejtsünk :-))) !
Persze módjával ..
AMp
ALKOHOLOK ÉS OXIDÁCIÓS TERMÉKEIK
METIL- ALKOHOL/metanol/ CH3-OH
Színtelen, halványkék lánggal égő, vízzel elegyedő folyadék. Mérgező, 10gr vakságot, 120-240 gr halált okoz.
A szőlőben a pektinből keletkezhet, észter-kötődés formájában. A fehér borban 20-120mg/l, a vörösborban 40-200mg/l, a direkt-termőknél a vörösborénál nem sokkal több.
Elképzelhetőnek tartom, hogy túllihegik ezt a metanol-dolgot.
Lehet, hogy igénytelen az ízlésem, de a hétvégén, miközben dolgozgattam a szőlőnkben, nagyon jólesett az othello fröccs, este meg tisztán a vacsi mellé.
A fehér borban épp az a jó, hogy látszik rajta keresztül a szőlő! Igaz, egyelőre elfogult vagyok, mert csak fehér borom van, de a 27 évemmel rettentően el tudok benne merülni!
Mindesetre, ha kibővítjük borfilozófiával az eddigi, jobbára szakmai diksurzust,mi leszünk a legnépszerűbb topic!
A hétvégén voltam a Szőlőmben. Kiástunk kb 50 tőke othellót, és ültettün a kiásott sorokba 100 tő cabernet sauvignont. Irgalmatlan meló volt, még most is fáj mindenem :-)
Az, hogy a Sopron környékiek nem szedik le a kékfrankost, mert nem éri meg, csak azért lehet, mert a minősége (savtartalom, mustfok) olyan gyalázatos, hogy abból csak ecetet érdemes készíteni. :-)
Tavaly a kékfrankos szüretkor, aki kivárt november elejéig, az elfogadható minőséget szedhetett, pl: a legtürelmesebb helyi gazda (két völggyel odébb van a szőleje az enyimétől) aranyérmes kékfrankost készített, egy a vörösbor szempontjából kimondottan gyenge évben. Tehát igen sok múlik a gazdán, hogy a szőlő fennmarad elrothadni, vagy bor lesz belőle, mert olyan a szőlő minősége.
Visszatérve egy kicsit a soproni esetre, ki merem jelenteni, hogy egy túlterhelt szőlőben a tavalyihoz hasonló évben kb 13..14 -es mustfok és 13..14-es savtartalom szinte biztos, ebből pedig csak nagyon rossz bort lehet csinálni...
Viszonyításként az optimálisan érett kékfrankos paraméterei: 18..20 mustfok, 6..9 sav. Na ebből viszonylag egyszerű aranyérmes bort készíteni.
Vannak ugye a törvények, a a kereskedelemben szabályozzák a feliratokat, fajtákat egyebeket, és van az OBI ami elméletileg ennek az ellenőrzésére szakosodott, mármint a forgalomba hozatal részéről.
De hagyjuk! Összpontosítsunk az Othellora:
Elég sok mindent olvastam már róla, és van egy kevés tapasztalatom is az otthoni néhány tőke alapján:
Átlagos növekedésű, sajnos olványként teleki 5C-re olva még nem volt szerencsém hozzá, elméletileg akár 30%-os többletnövekedést (és termést) is produkálnak egyes fajok jobb alanyra oltva...
A talajjal szemben nem igényes, de a tápanyagban dús helyeken erősebb, mint ahogy más fajták is, bár homokon viszonylag gyenge tőkéket nevel de az inkább a vízzel lehet összefüggésbe.
Vízigénye nem jelentős, még a homokon is szépen fejlődik (természetesen sivatagi növény ősének köszönhetően) de a nem belvizes jó vízellátást kimondottan meghálálja.
Rezisztens a filoxérára, kevésbé érzéken a peronoszpórára, lisztharmatra, de a védekezést meghálálja. Javasolt évente 2-3 alkalommal valami kombinált szisztematikus szerrel preventív módon permetezni.
A termése évjárattól függően kb szeptember végétől fogyasztható, és a fagyokat is jól bírja, bár megráncosodik, de ehető marad. A szürkepenész nem igazán támadja meg.
Ha a tőkét túlterheled nem lesz minden fürtje jóízű, marad amelyik színre jó, de savanyú, ilyenkor a vesszők is vékonyak és éretlenek lesznek.
Az Othellóból készült bor nem a kedvencem, de ittam többször jobbat rosszabbat vegyesen. Itt is érvényes lehet, hogy ha a borkészítés során néhány alapszabályt betartasz, jobb minőségű lesz a borod, ez jobb ízt és kevesebb fejfájást okoz...
Vörösborkészítés követelményei, hogy viszonylag jó legyen a bor:
1. szüretelj gyorsan, lehetőleg délelőtt, amíg a gyümölcs hideg.
2. szemezd le, a lehető legkevesebb kocsányt hagyj a cefrében.
3. kénezd le a cefrét, hogy kiöld a vad élesztőket.
4. oltsd be fajélesztővel
5. lehetőleg hűvös helyen erjessz, az erjedő anyag hőfoka ne haladja meg semmiféle körülmények közt a 22 oC-t de ne is menjen 14 oC alá se
6. az erjesztés közben zárd el oxigéntől a cefrét
7. naponta legalább egyszer (de jobb 2 óránként) a "törkölykalapot" törd össze, nyomd le a lé alá, aztán zárd vissza
8. az erjesztés 3 hétnél tovább ne tartson, kb. 21 mustfokig nem maradhat cukor erjedés után!!
9. préseléskor ne préseld szárazra a törkölyt, mert a végén a keserű maglé tönkreteheti az addigi jóízű újbort.
10. érleld jó fahordóban *
11. többször fejtsd, a fejtéskor ügyelj, hogy ne kapjon sok levegőt, ilyenkor óvatosan kénezheted is.
12. a kénszintre ügyelni kell, ne menjen 20 alá és ne legyen 59 feletti
13. a fejtések közül az első kiemelten fontos, eddig a bort nem is nagyon szabad mozgatni, hadd ülepedjen, időpontja: kb. egy hónappal a préselés után, mert ekkor szabadulsz meg a sprő 90%-tól, ezért a fejtés nagyon óvatosan végezd, ne nagy erővelszivattyúzd a bort, és csak annyit vegyél ki, amíg teljesen tükrös tiszta a lé.
A későbbi fejtések időpontja változó, attól függ, mennyire érett a bor, és milyen esetleges utólagos beavatkozást kíván, 3-6 havonta viszont mindenképp érdemes fejteni, hogy megszabadulj a kiváló borkőtől és az esetleg kicspódó fehérjéktől.
14. a hordók mindig legyenek tele, ha nem fér be, akkor kisebbe kell rakni.
15. az érlelés befejeztével (az érlelési időtertam szőlőfajtától és borfajtától függő, meg persze a tulaj ízlésétől is :-) ) érdemes deríteni, szűrni és palckozni még akkor is ha csak saját fogyasztásról van szó.
* a jó hordó:
itt nem tudok tuttit mondani, mert sokféle hordó van, de amik biztosak:
1. nem lehet penész szagú
2. nem lehet ecetes szagú
3. ha feltöltöd vízzel nem szabad hogy eresszen, ezért érdemes jól előkészülni a szüretre.
4. a hordó nem lehet lakkozott vagy festett max diófapáccal lehet lekezelni.
5. minden elterjedt híresztelés ellenére nem szabad az előző évi üledéket, és egyéb szennyeződéseket bennehagyni!!!!
de biztosan van még egy csomó szabály. és egyik másik általam leírt is vitatható, de abban egyet kell értenünk, hogy a megfelelő higéniás feltételek mellett rossz bort nem készíthetsz, és ha legalább 18 musfokos a szőlő, akkor az alkoholtartalma várhatóan 11 fokos és ez biztonsággal eltartható jóideig.
Hali! Én már ittam Medinából készült borocskát. Az Egervin készíti, néha fel-fel bukkan az üzletekben.
A direkttermők elég érdekes kérdés! Az EU-ban és itthon tiltólistán van, mert azt vallják, hogy a mustja erjedésekor nagyobb arányban keletkezik metil-alkohol, ami káros. Dédnagyapámnak Othello, és Noah (ő novának hívta, a borát meg novabornak) fajtái voltak, és annak a borából bevett naponta 1-2 litert, és csinálta a fizikai munkát. 96 éves éves volt mikor meghalt, és látása tökéletes volt miondig. A metil-alkohol meg mint mondják vakít. Szóval van ellentmondás jócskán! Az is biztos, hogy azt a direkttermőket soha sem bántja semmi kórokozó vagy kártevő. Célszerű lenne a nemesítőknek keresztezési anyagként felhasználni, és megpróbálni a keresztezésekkel eme jó tulajdonságát átvinni.
A fajtákkal és az elmélettel (szakirodalomból) tisztában vagyok. Ami engem igazán érdekelne, az kimondottan az othello termesztési értéke, gyakorlati tapasztalatok alapján, mert erről (mivel tiltólistán van jóideje), nemigen lehet olvasni semmit. Bár megjegyzem, az egyik könyvben a szerző nagy szabadkozások közepette azért annyit le mer írni, hogy "a direkttermők között az első".
A "minőségi" minősítés egy dolog, hogy mi van a palackban, az megint más. Pl. egy alföldi olaszrizling lehet sokkal szarabb lenne, mint a balaton-felvidéki bianca.
Könnyű neked, de nehéz a magamfajta becsületes embernek:) Én azért próbálkozom a rezisztens fajtákkal, hogy ne kelljen 360 km-t autóznom és permeteznem ha jön egy erősebb harmat, ez a bérmunkás dolog egyszer már nálam befulladt, a mai világban megbízható embert találni felér egy aranybányával. Nem is beszélve arról, hogy a vegyszereket szeretem nagyívben elkerülni, szerintem a civilizációs betegségek legfőbb okai. Inkább kevésbé ízletes, de egészségeseb bort innék.
Az interspecifikus fajták között kell keresned, ha rezisztenset akarsz, mert azok amik az amerikai (de nem labrusca) fajtákkal történő keresztezésből születtek. Ami neked bejöhet a biankán kívül fehér a Zala gyöngye illetve a medina, ami Eger környékén eléggé elterjedt. A másik említett kéket nem ismerem.
Amit tudnod kell, hogy az interspecifikus fajtákból hivatalosan nem készíthetsz asztali minőségűnél jobb bort :-) de aki a saját fogyasztására készíti csak az akár az othello-t is megtarthatja, ha szereti az ízét... én max csemegeszőlőként tudom elképzelni, van néhány tőke otthon Soroksáron is.... :-)
Amennyiben pénzed és türelmed is van, akkor javaslom keress a szőlő környékén megbízható bérmunkást, aki kezeli a szőlőt és felügyeli amikor nem érsz rá, és telepíts traminit/chardonnayt, meg kékfrankost/cabernet sauvignont.
Annyival jobb borokat készíthetsz ezekből, hogy a különbséget meg lehetne zenésíteni... komolyan!
Ha már a rezisztens fajta, és a Biankát már ismered, vörösben én a Duna gyöngye és a Medina fajtákat javaslom. A http://bor.lap.hu/#b13577113 oldalon találsz szaporítóanyag infot
Geri vagyok, kezdő szőlősgazda. Az apósom által művelt szőlő felett "veszem át a hatalmat". (Saját fogyasztásra termel, nekem meg inkább hobbi.) A telken jó régi direkttermő szőlők vannak, othello meg sokféle fehér. A közeljövőben új telepítésen töröm a fejem. Mivel a telek messze van, csak valamennyire rezisztens fajták jöhetnek szóba. Fehér borszőlőnek a Bianca fajtát néztem ki, erről már sok jót olvastam, sőt ittam is, szerintem megütötte a minőségi szintet.
A vörös (kék) fajtán hezitálok. Mindenhol szapulják az othellot, hogy "rókaízű" (micsoda hülye kifejezés), meg hogy a metilalkohol-tartalom miatt butít. Nekem személy szerint ízlik a bora (mustfoka általában gyenge, após egy kicsit mindig megcukrozza).
A szőlő igénytelen, a meghatározhatatlan korú, nagyon ritkán trágyázott, 3-4x permetezett ültetvény szépen terem, és a bor színe, az gyönyörű.
Olyat is hallottam, hogy újabban végzett kutatások szerint a metilalkohol-szöveg rendesen túl van dimenzionálva.
Ráadásul mint növény is mutatós. Sőt gyenge csemegeszőlőnek is elmegy.
Hűha! Ezt nem tom, csak azér' írok, hogy a topicunk emelkedjen a listán, mert méltatlanul hátul kullog :-) Eperfában a pálinka jó, nem a szőlő... végül is a barackot is mandulára oltják, a szőlő egy masszív növény, másrészt kúszó lián, nem elképzelhetetlen, hogy bele tudjon nőni a fába, amire felkúszik, akkor meg az oltás is megy, de én még nem hallottam ilyet. Kíváncsian várom, ki mit tud róla! Sziasztok Gábor
Egy idősebb ismerősöm mesélt valami extrém dolgot:
Látott régebben 10-15 éve egy faluban olyan szőlőtőkéket, amik eperfába voltak olva, hatalmasak és egészségesek voltak.
Hosszabb kikérdezés (a keresztkérdések megtették a hatásukat) alapján már elbizonytalanodott, mert nem tudott arra visszaemlékezni, hogy a szőlőnek saját töve volt vagy se, oltva volt (kétlem) vagy összenövesztve (szintén kétlem) esetleg egyszerűen felfuttatva a fára....
