A hétvégén voltam a Szőlőmben. Kiástunk kb 50 tőke othellót, és ültettün a kiásott sorokba 100 tő cabernet sauvignont. Irgalmatlan meló volt, még most is fáj mindenem :-)
Az, hogy a Sopron környékiek nem szedik le a kékfrankost, mert nem éri meg, csak azért lehet, mert a minősége (savtartalom, mustfok) olyan gyalázatos, hogy abból csak ecetet érdemes készíteni. :-)
Tavaly a kékfrankos szüretkor, aki kivárt november elejéig, az elfogadható minőséget szedhetett, pl: a legtürelmesebb helyi gazda (két völggyel odébb van a szőleje az enyimétől) aranyérmes kékfrankost készített, egy a vörösbor szempontjából kimondottan gyenge évben. Tehát igen sok múlik a gazdán, hogy a szőlő fennmarad elrothadni, vagy bor lesz belőle, mert olyan a szőlő minősége.
Visszatérve egy kicsit a soproni esetre, ki merem jelenteni, hogy egy túlterhelt szőlőben a tavalyihoz hasonló évben kb 13..14 -es mustfok és 13..14-es savtartalom szinte biztos, ebből pedig csak nagyon rossz bort lehet csinálni...
Viszonyításként az optimálisan érett kékfrankos paraméterei: 18..20 mustfok, 6..9 sav. Na ebből viszonylag egyszerű aranyérmes bort készíteni.
Vannak ugye a törvények, a a kereskedelemben szabályozzák a feliratokat, fajtákat egyebeket, és van az OBI ami elméletileg ennek az ellenőrzésére szakosodott, mármint a forgalomba hozatal részéről.
De hagyjuk! Összpontosítsunk az Othellora:
Elég sok mindent olvastam már róla, és van egy kevés tapasztalatom is az otthoni néhány tőke alapján:
Átlagos növekedésű, sajnos olványként teleki 5C-re olva még nem volt szerencsém hozzá, elméletileg akár 30%-os többletnövekedést (és termést) is produkálnak egyes fajok jobb alanyra oltva...
A talajjal szemben nem igényes, de a tápanyagban dús helyeken erősebb, mint ahogy más fajták is, bár homokon viszonylag gyenge tőkéket nevel de az inkább a vízzel lehet összefüggésbe.
Vízigénye nem jelentős, még a homokon is szépen fejlődik (természetesen sivatagi növény ősének köszönhetően) de a nem belvizes jó vízellátást kimondottan meghálálja.
Rezisztens a filoxérára, kevésbé érzéken a peronoszpórára, lisztharmatra, de a védekezést meghálálja. Javasolt évente 2-3 alkalommal valami kombinált szisztematikus szerrel preventív módon permetezni.
A termése évjárattól függően kb szeptember végétől fogyasztható, és a fagyokat is jól bírja, bár megráncosodik, de ehető marad. A szürkepenész nem igazán támadja meg.
Ha a tőkét túlterheled nem lesz minden fürtje jóízű, marad amelyik színre jó, de savanyú, ilyenkor a vesszők is vékonyak és éretlenek lesznek.
Az Othellóból készült bor nem a kedvencem, de ittam többször jobbat rosszabbat vegyesen. Itt is érvényes lehet, hogy ha a borkészítés során néhány alapszabályt betartasz, jobb minőségű lesz a borod, ez jobb ízt és kevesebb fejfájást okoz...
Vörösborkészítés követelményei, hogy viszonylag jó legyen a bor:
1. szüretelj gyorsan, lehetőleg délelőtt, amíg a gyümölcs hideg.
2. szemezd le, a lehető legkevesebb kocsányt hagyj a cefrében.
3. kénezd le a cefrét, hogy kiöld a vad élesztőket.
4. oltsd be fajélesztővel
5. lehetőleg hűvös helyen erjessz, az erjedő anyag hőfoka ne haladja meg semmiféle körülmények közt a 22 oC-t de ne is menjen 14 oC alá se
6. az erjesztés közben zárd el oxigéntől a cefrét
7. naponta legalább egyszer (de jobb 2 óránként) a "törkölykalapot" törd össze, nyomd le a lé alá, aztán zárd vissza
8. az erjesztés 3 hétnél tovább ne tartson, kb. 21 mustfokig nem maradhat cukor erjedés után!!
9. préseléskor ne préseld szárazra a törkölyt, mert a végén a keserű maglé tönkreteheti az addigi jóízű újbort.
10. érleld jó fahordóban *
11. többször fejtsd, a fejtéskor ügyelj, hogy ne kapjon sok levegőt, ilyenkor óvatosan kénezheted is.
12. a kénszintre ügyelni kell, ne menjen 20 alá és ne legyen 59 feletti
13. a fejtések közül az első kiemelten fontos, eddig a bort nem is nagyon szabad mozgatni, hadd ülepedjen, időpontja: kb. egy hónappal a préselés után, mert ekkor szabadulsz meg a sprő 90%-tól, ezért a fejtés nagyon óvatosan végezd, ne nagy erővelszivattyúzd a bort, és csak annyit vegyél ki, amíg teljesen tükrös tiszta a lé.
A későbbi fejtések időpontja változó, attól függ, mennyire érett a bor, és milyen esetleges utólagos beavatkozást kíván, 3-6 havonta viszont mindenképp érdemes fejteni, hogy megszabadulj a kiváló borkőtől és az esetleg kicspódó fehérjéktől.
14. a hordók mindig legyenek tele, ha nem fér be, akkor kisebbe kell rakni.
15. az érlelés befejeztével (az érlelési időtertam szőlőfajtától és borfajtától függő, meg persze a tulaj ízlésétől is :-) ) érdemes deríteni, szűrni és palckozni még akkor is ha csak saját fogyasztásról van szó.
* a jó hordó:
itt nem tudok tuttit mondani, mert sokféle hordó van, de amik biztosak:
1. nem lehet penész szagú
2. nem lehet ecetes szagú
3. ha feltöltöd vízzel nem szabad hogy eresszen, ezért érdemes jól előkészülni a szüretre.
4. a hordó nem lehet lakkozott vagy festett max diófapáccal lehet lekezelni.
5. minden elterjedt híresztelés ellenére nem szabad az előző évi üledéket, és egyéb szennyeződéseket bennehagyni!!!!
de biztosan van még egy csomó szabály. és egyik másik általam leírt is vitatható, de abban egyet kell értenünk, hogy a megfelelő higéniás feltételek mellett rossz bort nem készíthetsz, és ha legalább 18 musfokos a szőlő, akkor az alkoholtartalma várhatóan 11 fokos és ez biztonsággal eltartható jóideig.
Hali! Én már ittam Medinából készült borocskát. Az Egervin készíti, néha fel-fel bukkan az üzletekben.
A direkttermők elég érdekes kérdés! Az EU-ban és itthon tiltólistán van, mert azt vallják, hogy a mustja erjedésekor nagyobb arányban keletkezik metil-alkohol, ami káros. Dédnagyapámnak Othello, és Noah (ő novának hívta, a borát meg novabornak) fajtái voltak, és annak a borából bevett naponta 1-2 litert, és csinálta a fizikai munkát. 96 éves éves volt mikor meghalt, és látása tökéletes volt miondig. A metil-alkohol meg mint mondják vakít. Szóval van ellentmondás jócskán! Az is biztos, hogy azt a direkttermőket soha sem bántja semmi kórokozó vagy kártevő. Célszerű lenne a nemesítőknek keresztezési anyagként felhasználni, és megpróbálni a keresztezésekkel eme jó tulajdonságát átvinni.
A fajtákkal és az elmélettel (szakirodalomból) tisztában vagyok. Ami engem igazán érdekelne, az kimondottan az othello termesztési értéke, gyakorlati tapasztalatok alapján, mert erről (mivel tiltólistán van jóideje), nemigen lehet olvasni semmit. Bár megjegyzem, az egyik könyvben a szerző nagy szabadkozások közepette azért annyit le mer írni, hogy "a direkttermők között az első".
A "minőségi" minősítés egy dolog, hogy mi van a palackban, az megint más. Pl. egy alföldi olaszrizling lehet sokkal szarabb lenne, mint a balaton-felvidéki bianca.
Könnyű neked, de nehéz a magamfajta becsületes embernek:) Én azért próbálkozom a rezisztens fajtákkal, hogy ne kelljen 360 km-t autóznom és permeteznem ha jön egy erősebb harmat, ez a bérmunkás dolog egyszer már nálam befulladt, a mai világban megbízható embert találni felér egy aranybányával. Nem is beszélve arról, hogy a vegyszereket szeretem nagyívben elkerülni, szerintem a civilizációs betegségek legfőbb okai. Inkább kevésbé ízletes, de egészségeseb bort innék.
Az interspecifikus fajták között kell keresned, ha rezisztenset akarsz, mert azok amik az amerikai (de nem labrusca) fajtákkal történő keresztezésből születtek. Ami neked bejöhet a biankán kívül fehér a Zala gyöngye illetve a medina, ami Eger környékén eléggé elterjedt. A másik említett kéket nem ismerem.
Amit tudnod kell, hogy az interspecifikus fajtákból hivatalosan nem készíthetsz asztali minőségűnél jobb bort :-) de aki a saját fogyasztására készíti csak az akár az othello-t is megtarthatja, ha szereti az ízét... én max csemegeszőlőként tudom elképzelni, van néhány tőke otthon Soroksáron is.... :-)
Amennyiben pénzed és türelmed is van, akkor javaslom keress a szőlő környékén megbízható bérmunkást, aki kezeli a szőlőt és felügyeli amikor nem érsz rá, és telepíts traminit/chardonnayt, meg kékfrankost/cabernet sauvignont.
Annyival jobb borokat készíthetsz ezekből, hogy a különbséget meg lehetne zenésíteni... komolyan!
Ha már a rezisztens fajta, és a Biankát már ismered, vörösben én a Duna gyöngye és a Medina fajtákat javaslom. A http://bor.lap.hu/#b13577113 oldalon találsz szaporítóanyag infot
Geri vagyok, kezdő szőlősgazda. Az apósom által művelt szőlő felett "veszem át a hatalmat". (Saját fogyasztásra termel, nekem meg inkább hobbi.) A telken jó régi direkttermő szőlők vannak, othello meg sokféle fehér. A közeljövőben új telepítésen töröm a fejem. Mivel a telek messze van, csak valamennyire rezisztens fajták jöhetnek szóba. Fehér borszőlőnek a Bianca fajtát néztem ki, erről már sok jót olvastam, sőt ittam is, szerintem megütötte a minőségi szintet.
A vörös (kék) fajtán hezitálok. Mindenhol szapulják az othellot, hogy "rókaízű" (micsoda hülye kifejezés), meg hogy a metilalkohol-tartalom miatt butít. Nekem személy szerint ízlik a bora (mustfoka általában gyenge, após egy kicsit mindig megcukrozza).
A szőlő igénytelen, a meghatározhatatlan korú, nagyon ritkán trágyázott, 3-4x permetezett ültetvény szépen terem, és a bor színe, az gyönyörű.
Olyat is hallottam, hogy újabban végzett kutatások szerint a metilalkohol-szöveg rendesen túl van dimenzionálva.
Ráadásul mint növény is mutatós. Sőt gyenge csemegeszőlőnek is elmegy.
Hűha! Ezt nem tom, csak azér' írok, hogy a topicunk emelkedjen a listán, mert méltatlanul hátul kullog :-) Eperfában a pálinka jó, nem a szőlő... végül is a barackot is mandulára oltják, a szőlő egy masszív növény, másrészt kúszó lián, nem elképzelhetetlen, hogy bele tudjon nőni a fába, amire felkúszik, akkor meg az oltás is megy, de én még nem hallottam ilyet. Kíváncsian várom, ki mit tud róla! Sziasztok Gábor
Egy idősebb ismerősöm mesélt valami extrém dolgot:
Látott régebben 10-15 éve egy faluban olyan szőlőtőkéket, amik eperfába voltak olva, hatalmasak és egészségesek voltak.
Hosszabb kikérdezés (a keresztkérdések megtették a hatásukat) alapján már elbizonytalanodott, mert nem tudott arra visszaemlékezni, hogy a szőlőnek saját töve volt vagy se, oltva volt (kétlem) vagy összenövesztve (szintén kétlem) esetleg egyszerűen felfuttatva a fára....
Akinek annyi van, nem is győzné a tavaszon megmetszeni - a nagyüzemekben egész télen metszenek, mikor épp nem fagy. Mondjuk korrektebb tavasszal. A lecsorgó nedvet pl jól ki lehet védeni leíveléssel, mert akkor a földre csöpög és nem a rügyet vakítja be.
Jól metszettél, de a szomszédok rosszul teszik, ha májusban metszenek. Ahogy elmúlnak a tartós fagyok a szőlőben gyorsan megindul a nedvkeringés és a kései metszésnél a vesszők könnyeznek. Ez a lé lecsurog a rügyekre, károsítja a fürtkezdeményeket és ideális feltételeket nyújt a kórokozók megtelepedéséhez.
Megmetszettem a szolomet, de az osszes szomszed huzta a szajat, mikor meglatta.... Nem volt tul korai a metszes? Az egyik szomszed szerint majusban kene metszeni, mert akkor meg lehetnek fagyok. Fagyturo kepessege minden szolonek van, szerintem -5 fokot meg ki kellene birniuk... Mondjatok, hogy igazam van....
Ja még vmi. A függönyművelés (felsőművelés, ha tetszik, bár ez nem egészen ez, de mindegy) kialakításáról: valóban felfelé nő. Csak a vékony és hajlékony vesszőket hozó fajták szeretik, mondjuk az ezerjó asszem nem zavartatná magát, nőne felfelé, amíg le nem törne.
Egyébként meg a vessző fokozatosan lehajlik, súlyánál fogva, meg, hogy igazgatod. Otthon függönyművelésen van pár tőke - egyébként nem igaz, hogy kevesebb vele a meló. Pár évtizede ment ez, hogy a kettősfüggöny (GDC) a király, de a tapasztalatok hatására leálltak vele. Igaz, hogy nem kell a hajtásokat igazgatni a drótok közé, meg egyszerűbb a metszés, hogy nem kapaszkodik, de hajtásfésülés, rendezés, zöldunka több és mindent 180 cm magasan kell csinálni, mert ott a kordonkar, rosszabb a cukorfok, bonyolulabb a támrendszer, stb, stb,stb.
Jajj. A tavasztól tavaszig naon jó, de ajánlom Prohászka Szőlő és Bor c. könyvét, meg a kertiegyetem szőlőtermesztését, ez egy kicsit komolyabb.
Röviden: az ernyőművelés egy művelési mód. Ha egy tőkén a vezérdrótra leívelsz egy vesszőt 7 rügyre, a mellette lévő tavaly leívelten meg a friss vesszőket rövidcsapra veszed, mondjuk négyt, az utolsót meg 7rügyesre, akkor mi van? Ez így nem művelésmód -ha nagyon akarod Moser kordon, ha elég magas, vagy lugasművelés, mert abba minden belefér, de a szőlő terem rajta vidáman...
Sziasztok!! El is keszult a regisztraciom a tar.hu-n. Feltettem 4 db kepet egyenlore 1-3 kep: ezek a fekete pettyes vesszok, ha valaki felismeri, hogy milyen betegseg lehet, kerem jelezze. A 4. kep pedig a metszes utanni allapot. Udv. kozak
Rogton az elejen megjegyeznem, en voltam par napja, aki azt kerdezte, hogy maga a szolo honnet is no ki. ;) De!
Gondos konyvtari kutatomunka alapjan talaltam egy konyvet: kertesz konyvtar Kriszten Gyorgy: tavasztol oszig a szoloben. Szerintem felettebb hasznos konyv, egy csomo fajta nevelesi mod van benne. Ezenkivul par hozzaszolassal alabb irtam egy webcimet, ami ugyancsak nagyon hasznos (Szerintem) http://www.netcall36.hu/kerteszet/kerteszet/szolo/muvmod/ern.htm Bocsi, de nem tudok linkelni. Szerintem Ti az ernyos muvelesre gondoltok, amikor is a termore szant vesszoket lefele ivesen hajtjatok, es kotozitek. Igy elvileg minden rugy kihajt (es valoszinu terem is). Az elonye az, hogy kevesbe erzekeny a fagyokra, es talan hogy kevesebb gond van vele, mint az egyeb muvelesi modokkal.
En ma garazdalkodtam kinnt a kertben, es metszettem a szolot. Keszitettem par kepet is, amint tudom regisztralni magam a tar.hu-n, "linkelem" azokat is.
Valaki elmagyarázná nekem, hogy hogyan metsszem a szőlőket, ha felső művelésűre akarom őket alakítani? A férjem szerint ez jobb lenne, mint az alsó, de minden könyv amit csak találtam a hagyományos - alsó - metszésmódokat mutatja be. Amit nem értek a felsőnél: Normális esetben van ugye vízszintesen egy vessződ, amiből - többé-kevésbé - felfelé jönnek ki a termők. Így lett kitalálva. Ha most fent van ez a vesszőm, akkor is felül hajtanak ki a termők, nem? Akkor 1. Hogy a fenébe veszem rá őket, hogy lefele forduljanak és ne kunkorodjanak folyton az ég felé? 2. A növényben, ha jól tudom az, hogy merre áll, nagy hatással van arra, hogy mi történik majd rajta. Vajon a lefele kötözönn hajtások is ugyanolyan jól teremnek majd?
Szaikrodalom az van dögivel, de egyes eseteket kivéve abból úgy kép alapján nem lehet semmit se azonosítani, az meg, hogy a vitorla, meg a levélfonák,megint nem kifejezetten egyszerű.
De ha érdekel, van egy nem túl régen megjeletn szőlőfajták c. könvy, kisalakú és lila, aranyos, illetve a nagy régi csak antikvár Szőlőfajták - ezzel együtt, ha régi és összevissza ültetvényed van és a tőkék nagyobb részét azonosítanád, akkor csak igen profi szakember tud segíteni.
Semmiképp sem vitatkoznék az előttem szólóval - bocsi, de most nem látom a nicked - hogy fontos a fajta, de azért anélkül is lehet, ahogy a kispál mondja. Viszont, ha akarsz vmit, muszáj erősen visszametszened - attól még lesz rajta fürt! A vessző színe nem feltétlenül baj, lehet fajtajelleg is, a fekete pontok sajnos fertőzés - metszés után feltétlenül csapasd meg 15%os olajos mészkénlével! (télleg 15%, utána olyan a tőke, mintha gyenge sárga festékkek lekented volna)
sziasztok- megjegyzem, éled a topic és ez nagy öröm
Sajnos, en is tisztaban vagyok azzal, hogy nagymerteku atalakitast kell eszkozolnom, ha valami eredmenyt akarok elerni. Tegnap kinnt voltam a kertben, es ujra attekinthettem a lehetosegeimet. Celom egy ketszintes Thomery-lugas kialakitasa lenne. (tobbe-kevesbe) Mint esztetikailag, mint termeshozamban szerintem ez lenne kielegito a lugasmuvelesek kozul. (A kialalkitasa viszont nem a legegyszerubb) Kicsit megijedtem, amikor alaposan szemugyre vettem a szolot. Olyan volt az egesz (egy-ket tovet megfigyelve), mintha elszaradt volna, vagy valami betegseg aldozata lenne (vagy eppen elfagyott). A szolo szára vilagos-szurkes barna volt, apro fekete pottyokkel rajta. Remelem nem nagy a gond, es meg hoz beloluk hajtasokat. A ket tovet probaltam lugas formara kialakitani, es hagytam a tovon biztosito csapokat is. Visszametszeni teljesen nem akartam, mindenkeppen szeretnem, ha iden hozna termest. A mennyiseg nem szamit, csak hozzon par furtot minden to azonositas vegett. A kert regi karbantartoja azt mondta, hogy a szolok eresi sorrendben vannak elultetve. Ez segitseg lenne a fajtak beazonositasaban, de sajnos nem elegendo. Honnan lehet felismerni az egyes fajtakat? (a piros es feher szolo felismereseig sikeresen magam is eljutok :) ). De hogyan tovabb? Letezik valami konyv kepekkel es a fajtak leirasaval?
Utoslo sorban alljon itt egy link, ha esetleg valaki nem ismerne, szerintem eleg hasznos, kepes illusztracioval:
60 tő szőlő esetében HA ez borszőlő, akkor optimálisan 120 palack (80 liter) minőségi bor elfogadható termés :-)
1 kiló szőlőből 0,55-0,75 L (fajtafüggő) must lesz.
1 liter mustból (ha nem pancsolsz, és a minőséget helyezed előtérbe) lesz 1 palack bor (ha minimum 100 litert kezelsz egy egységben)
ez aszt jelenti, hogy 1 tőke -> 2 palack bor -> 2 liter must -> 2,5-3 Kg szőlő jó minőségű normális mennyiségű termést jelent. Egy átlagos bortermelő tőke ezt 6-10 fürt szőlőből (fajtafüggő) produkálja.
Javaslom, nézz utána annak, hogy milyen szőlők vannak a kertben, és készíts 2-3 évre tervet a tőkeformák újraalakítására, az első évben valószínűleg drasztikus mennyiségű metszést kell alkalmaznod, és csak a második évben tudod elkezdeni az új hajtásokból a lugasforma kialakítását.
Az egy másik kérdés, szintén fajta függő, hogy a metszés során hány szemre kell metszeni az optimális terméshez.
Legfontosabb, hogy nézz utána a fajtának, és az alapján kérdezz, vagy keress!
