Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
Kérlekszépen.. kérdés van bennem is bőven.., illetve csak az! :o) Mególdást keresek... választ! ( pl terveztek nekem vmit, 50 literes tágulásival ,itt meg azt olvasom,hogy 200 . Mivel én nem értek hozzá, csak nézek.. :o) Innen kezdve abban sem vagyok meggyőzve ,hogy nyugodtan megcsináltathatom a kapcsolást . Ezért vagyok itt, ezért kérem a segítségeteket vagy javaslatokat, amit tisztelettel megköszönök ..., de esetleg kompenzálom ha igény van rá
Ebben a kapcsolásban a kollektor alig termel melegvizet. A meglévő 100 HMV tartály elég nagy korlát, de szerintem ha kihajítasz két szivattyút meg a hozzávalókat akkor abból már csak kis kiegészítés kell és lesz egy indirekt tárolód ami nyáron megcsinálja a melegvízet teljes egészében, éves viszonylatban 70% körül várhatod. Télen a vegyesről megy, de ha minden part szakad akkor egy elektromos fűtést is betehetsz.
"A rendszer mőködése Vegyes tüzeléső kazán és a puffer: A kazán begyújtása után az elıremenı ág hımérséklete rohamosan emelkedik. Ha ez a hımérséklet elérte a szivattyú termosztáton (vagy a jóval pontosabb digitális vezérlın) beállított értéket (pld 65 ºC), az indítja a kazánköri szivattyút. A keverı szelep érzékelıje figyeli a visszatérı ág hımérsékletét. Amennyiben ez a hımérséklet a beállított érték (pld 55 ºC) alatt van, addig az elıremenı körbıl veszi a visszatérı vizet, így védve a kazánt az alacsony visszatérı hımérséklettıl. A megfelelı hımérséklet elérése után a teljes keringés megindul, és a kazán elkezdi tölteni a puffertárolót, illetve közvetlenül is tud főtıvizet szolgáltatni a három főtési rendszernek. Amennyiben a kazánban a tőz kezd kialudni (a beállított érték alá süllyed az elıremenı hımérséklete) a kazánköri szivattyú leáll. Ekkor főtés még jó ideig a puffertárolóban lévı főtıvíz hıjével biztosított. Napkollektor A napkollektort a rajzon látható módon, a puffer alsó spiráljába kell bekötni. Az érzékelıt is az alsó spirál közelében célszerő elhelyezni, így a hımérsékletkülönbségen alapuló vezérlés jobban kihasználja a gyenge napsütést is. Téli idıszakban a 4 m2-es kollektortól sokat nem kell várni, egyéb évszakokban viszont néhány hónapon keresztül nagymértékben hozzá tud járulni a HMV készítéshez, elımelegítéshez."
A dolog úgy néz ki, hogy a tervezőnek mailban küldtem az elképzelést, Ő meg mailban küldte a tervet ..( 8000 pénz, és ennyi.. nincs kapcsolatom vele)
A kazán egy 24kw os régebbi típusu fröling apríték és vegyestüzelésü... A puffer 1000 literes.., a napollektor csak nyáron üzemelne ,melegvíz előálitás céljából A gáz valszeg nem lenne rákötve.. Kiköttetem. Én abszolut laikus vok a témában,csak itt olvasgattam okosságokat.. :o) Esetleg, árajánlat is érdekelne kivitelezésre.. ( Szigetszentmiklós)
Üdvözletem! Egy kérésem lenne a tisztelt hozzáértő urakhoz: Véleményeznétek az alábbi kapcsolási rajzot? Mostanában kerülne kialakításra ,és ezt már nem szeretném elcseszni ( a régi fütés is kuka..) köszönettel: Marci
Pl. mekkora tágulási kell.. ( a tervező azt mondja bőven sok a 50 liter..) Nyitott, vagy zárt rendszer.?
Egyébként április elejétől méretre vágva összehasgatva szárad raklapra pakolva 1 kamionponyva alatt napos , szeles helyen. Természetesen ponyva oldalai fel vannak hajtogatva.
Nevével ellentétben a legkevesebb csersavat tartalmazó tölgyfajta.
"
Fája a többi tölgyénél jóval kevesebbcsersavat tartalmaz, ezért nem tartós, szabad téren hamar korhad. Ezért az erdészek nem sorolják az ún. „nemes” tölgyek közé. Ipari felhasználását akadályozhatja az is, hogy hidegben a törzse gyakran megrepedezik. Mivel gyakran és sokat terem, tőről jól sarjad, igen jelentős területeket foglal el a nemes tölgyek és a bükk kárára, ezért a 20. században az erdészek törekedtek visszaszorítására.
Felhasználhatósága a különféle tartósító eljárásokkal egyre bővül. Az egyik legjobb tűzifa.
Minnél sűrűbb a fa annál tovább ég Szerintem a legjobb tüzifa a gyertyán, csak akkor kell hasogatni mikor fel van gurigázva, mert utánna kínszenvedés. Tavaly egy nap egy taliga tölgy és bükk vegyesen ment a kazánba. Mikor elfogyott a tölgy át tértem az akácra, mindig kellett pluszba behozni mert nem volt elég a taliga akác, pedig közel azonos volt a kinti hőmérséklet. Ennyit jelent, hogy a 1m3 tölgy közel 12 mázsa, míg az akác 10 mázsa.
Megrendeltem az Atmos DC25S-t, 2000l pufival. Beüzemelés augusztusban. Már nagyon várom.
Előtte átmosatom a meglévő padlófűtés rendszert, szerintem az elmúlt 20 évben az előző tulaj sohasem csinált ilyet, úgyhogy nem árthat.
Más: A 300 literes tágulási helyén gondolkodom. Jó lenne nem a kazán mellé tenni, mint a pufit, hogy ne foglaljon ott helyett.
Fel szabad-e azt rakni a padlásra? Az emeleti elosztóra csatlakoztatva felhúzni egy csövet az amúgy (egyelőre) szigeteletlen padlásra, majd körbeépíteni akár 30-40 cm (vagy akármennyi) szigeteléssel. Fagyállót tudok szerezni ingyen vagy nagyon olcsón, esetleg azt is tenni a vízbe, hogy ne legyen gebasz.
A nyomásdolgokat hogyan befolyásolná ez?
(A kazán a földszinten lenne a pufival, az emeleti elosztó ~3m-en, a padlás ~6m-en)
A rendszert nem is kell megbolygatni- a kazánházat annál inkább! Fa tároló kapacitás? Ha jól értem összesen 600 m2 az össz terület ehhez kb 80-100 kw szükséges. Várható fafogyasztás 500-600 q fa/ év. Ebből 2 évre való kell első körben! Na és ennek olyan jólszellőzött hely, ahol nem dohosodik be!
Miért nem gondolkodtok inkább egy hasonló teljesítményű adagolós mindenevő (pellet, szén, apríték) kazánban?
Pl. mekkora tágulási kell.. ( a tervező azt mondja bőven sok a 50 liter..) Nyitott, vagy zárt rendszer.?
