Épp most néztem egy új oldalt. Kiváló grafikus munka (ez ugye mindig ízlés kérdése, de ha valami igényes, az általában látszik. Meg az is, ha nem kevés munka volt vele), ami lehet az animált, multimédiával (kvázi a referenci benne a lényeg, egy építőipari cég lapja), módosítható modulokkal, admin felülettel mindennek, nettó 600. (tehát ha ez 600, akkor a kormany... az 50, ezt komolyan mondom, láttam már ilyeneket;) Tehát számoljunk pofátlanul, kövéren 250et. Sőt, 350, nincs határ a pofátlanságban.
Na erre dobjunk egy HP szervert, részletekbe ne menjünk bele, szintén hasonlóan pofátlanul, 1.5 millió. (harmadából kijön) Szóval mondjuk 5 éves karbantartással 2.5 millió.
Akkor tegyük be az adatparkba, 100 megabites vonal, szintén pofátlan ár, mondjuk havi 250. (hasonló módon számolva, mint a többit.)
Tehát akkor ott járunk, hogy kibaszott kövéren számolva 20 millió, és ebben benne van, hogy 5 évig mindent én állok. Meg az, hogy ha minden nap 25 közreműködőt elviszek vacsorázni, berúgatni, akkor is alkoholmámorban járok örömtáncot és mindenki előtt lesütött szemmel járok, hogy milyen égetően pofátlan voltam.
200 bazdmeg.
Én vagyok a hülye...
(Ha meg magunknak kell, akkor ez az 5 év kihozható 5millióból nagyon kényelmesen, mindennel. Vacsorával:)
ezen az ügyön tanakodtunk ma bent kollegákkal meg is állapítottuk, hogy ez a 200millió úgy jöhetett ki, hogy azt a házat is felépítették közben, amiben maga a fejlesztés folyt, illetve, ahol a szerver tárolva vagyon az persze eszünkbe se jutott, hogy itten némi lopás is történt én webfejlesztést lényegében csak amatőr szinten csinálok, de egy ilyen oldalt pár hét alatt munka mellett is simán összedobok
Adalék még, hogy a rendőrségen adott esetben direkt azt ajánlják, hogy a károsult/sértett inkább ne tegyen feljelentést mert nem tudják megvédeni a bűnelkövetők bosszújától. Kész röhej! Inkább betáraznának az AMD-be és rendetbasznának!
Nézzük először a hírt, amely számos hírportálon olvasható: "Két család viszálya miatt a Magyar Gárda tagjai is megjelentek a Pest megyei Galgagyörkön vasárnap. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki a településre, ám beavatkozásra nem volt szükség. A helyiek tájékoztatása szerint az ügy hátterében a két szomszédos család tagjainak szerelmi ügye áll. A két családfő összeszólalkozott, majd pedig vasárnapra virradóra felgyújtották a roma család házát, de megrongálták a másik érintett, nem roma család házát is. Az egyik kárvallott ezek után úgy döntött, elköltözik a faluból, és segítségül a Magyar Gárda tagjait hívta. Körülbelül 30 önkéntes jelent meg, akiket a rendőrök kísértek a faluban."
Mindez ocsmány hazugság. A vasárnap estét jómagam Galgagyörkön töltöttem. Megtudtam, hogy "balhé" van a faluban, és sietve odamentem, velem volt kollégám, az Echo tévé operatőre is. A mi kameránkon kívül más filmes eszközt nem láttam. De ez mindegy is. Áldom az eget, hogy ott voltam, és elmondhatom, megmutathatom mindenkinek, mi történt. Ha nem lettem volna ott, a magyarországi alja média tálalná az esetet, és még jobban megalázna két ártatlan magyar családot.
Ami vasárnap Galgagyörkön történt, az nem "balhé". Maga az iszonyat. S ha ez megtörténhetett, akkor megtörténhet immár akármi. Bár – teszem mindjárt hozzá – ezt mondogattuk Olaszliszka után is. S akkor lássuk az ocsmány hazugságok után a tényeket.
Galgagyörkön, a cigánysor egyik házában élt egy fiatal magyar házaspár. Amikor házukat megvették, még csak egy cigány család lakott ott, rendes, dolgos emberek, a mi házaspárunk jó barátságot ápolt velük. Aztán jó sok cigány lett Galgagyörkön is. S történt három évvel ezelőtt – mondom, három éve! –, hogy néhány alja ember egyszerűen beköltözött a magyar pár házába. (Hogy értsék: a mi párunk telkén áll egy száz négyzetméteres ház, abban lakott a család, s a telek másik részén áll egy húsz négyzetméteres ház, azt nyári konyhának használták. No, ebbe a nyári konyhába költöztek be a rohadékok egy szép napon, három esztendeje immár. S a rohadékok nem azért rohadékok, mert cigányok, hanem mert nem valók emberi közösségbe, azért.)
Már innentől érdekes a hír, amelyet az alja média világgá kürtölt: "két szomszédos család viszálya". Tehát ha holnap néhány rohadék beköltözik a sufnimba, attól fogva mi szomszédok vagyunk. Még jó, hogy nem szomszéd úr, a keserves mindenit!
Beköltöztek hát a romák, a mi párunk pedig próbált jogorvoslatot keresni. Rosszul tették, az ugyanis nincs ebben az országban – de erre még később visszatérünk. Mikor elmentek a rendőrségre, azt a választ kapták, hogy hozzanak a polgármestertől és a jegyzőtől kilakoltatási papírt. Mentek a polgármesterhez, ott meg nem adtak nekik ilyen papírt. Hogy miért nem? Mert féltek azoktól, akik időközben szépen belakták a fiatal pár kis házát, akik aztán fizethették utánuk a közüzemi díjakat, mert azt természetesen nem fizették. S így suhant el három esztendő. A fiatal pár szaladgált fűhöz-fához, a "vendégek" meg még inkább elszemtelenedtek, miután látták, hogy őket az elfoglalt házból senki sem fogja kivágni. Hogy elszemtelenedtek végképp, onnan lehetett tudni, hogy elkezdték terrorizálni a mi fiatal párunkat. Naponta fenyegették őket, hogy "meg lesznek ölve, ki lesznek irtva". Így, ebben a légkörben érkeztünk el néhány nappal ezelőttig, amikor is az egyik úgy megütötte a fiatal pár férfi tagját, hogy annak beszakadt a dobhártyája. A fiatalember elment a rendőrségre, és feljelentést tett. Ettől annyira felmérgesedtek, hogy vasárnap hajnalban betörték a fiatalok autójának ablakait, és kidöntötték a házuk kerítését. Majd vagy ötvenfős, kaszával, kapával felfegyverkezett csürhe körbevette a pár házát, és azt üvöltözték, hogy megölik őket. A pár ekkor kihívta a rendőrséget. A rendőrök három óra múlva jelentek meg a helyszínen. Négy (!) rendőr vonult ki, kicsit nézelődtek, majd elmentek. A fiatalember ekkor felhívta a Magyar Gárdát, és kérte, jöjjenek már oda, védjék meg az életüket, és segítsenek elköltözni, mivel a fiatalasszony az idegösszeomlás határán van, és nem csinálják tovább. Tehát 2008-ban Magyarországon egy fiatal pár úgy dönt, hogy elköltözik a saját házából, mert néhány roma terrorja erre készteti…
A Magyar Gárda meg is jelent a településen. Jelenléte akadályozta meg, hogy a támadók behatoljanak a pár házába, és ott csak a jó ég tudja, mit műveljenek. Érdekes fejlemény, hogy a gárda megjelenése után azonnal meg tudott érkezni a Készenléti Rendőrség. A háznál a fegyvertelen gárdisták néztek farkasszemet a kapával, kaszával és szamurájkardokkal felfegyverkezett cigányokkal. Ebben a helyzetben a Készenléti Rendőrség a legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy akkurátusan igazoltatni kezdje a gárdistákat. A cigányokhoz a készenlétiek nem is szóltak. A gárda később a cigánysorról levonult a faluközpontba, ahol a község lakói már összegyűltek. A falubeliek vastapssal köszöntötték a gárdistákat, majd elénekelték a Himnuszt. Ezt követően a rendőrök vezetője megkérte a gárdistákat, hogy vagy tízen menjenek vissza a fiatal pár házához, és segítsenek bepakolni a holmikat a teherautóba, mert a pár költözik. De – tette hozzá a rendőrök vezetője – az egyenruhát vegyék le, mert az "irritálja a cigányokat". Irritálja szegényeket – hogy mindjárt megszakad a szívem…
Ez történt tehát Galgagyörkön, drága barátaim. A fiatal pár és egy másik család – anya három gyermekével – elköltözött a házából. Beszéltem velük, az interjúkat megnézhetik vasárnap este a Mélymagyarban. Ja, el ne felejtsem! Az anya a három gyermekével azért költözött el, mert még délelőtt, mikor látta, hogy mi készül, átment a mi fiatal párunkhoz, hogy segíthet-e valamiben. Mikor kijött a házból, a romák közölték vele: "Te is meg fogsz dögleni a malacpofájú kölykeiddel együtt!" Ekkor úgy döntött, elmegy. Este, a falujától való búcsúzáskor az egyik gárdista autójában ült, hátul a gyermekei. Arcát tenyerébe temette…
Miközben a Magyar Gárda költöztette házaikból a magyarokat, még egy nagyon fontos személy érkezett a faluba. Az Országos Cigány Önkormányzat valakije. Nagykutya lehetett, mert bazi nagy Audi hozta. Ő eltűnt odafönt a cigánysoron, az övéi között. Akik nyilván beszámoltak neki a "rettenetes magyarokról" meg a "rettenetes gárdáról" s arról, hogy nekik pokol az életük. Mert gombnyomásra hazudnak. S bár vasárnap este nem volt kamera Galgagyörkön, csak a miénk, de most majd lesz. Hiszen a fiatal magyar családok már elköltöztek. Most már semmi sem zavarhatja az idillt, amelyben majd a házfoglalók bele fogják vernyogni a kamerába, hogy a szemét gádzsók bántják őket.
S még egy apróság: tegnap este Galgagyörkön egyetlen ház sem égett. Értsd: a nyári konyha sem – amelyben a "szomszéd úrék" élnek.
Nem szűkölködünk agyongazdagodott nemzetkifosztókban, ígérgető hazudozókban, neptunos árulókban. Van elég belőle, úgyhogy nem kell importálnunk. És ezek a mieink is meg tudják magyarázni, mikor, miért volt szükség azokra a hazugságokra, talpnyalói akciókra, árulásokra, csalásokra az erdélyi magyarság „érdekében”. Meg tudják magyarázni, hogy reálpolitikai okokból, jól felfogott kisebbségi magyar érdekből kellett alányalni Bukarestben.
Székelyudvarhelyen Orbán Viktornak a helyhatósági választási kampány nagygyűlésén ezek voltak a visszatérő szavai: Megérett az idő a változásra.
Valóban. Már régen megérett, sőt, túlérett. Bizony. Annyira túlérett, hogy már rohad. Csak az a baj –, hogy az ő korábbi szavait használjam: „Nem vagyunk úgy öltözve.” Mármint a változásra.
Ők akkor sem voltak magyarul öltözve, amikor a ’90-es évek elején egy Trianon-megemlékezés alkalmával pimaszul, nyegle, imádságtalan, liberális magyartalansággal kivonultak a parlamenti ülésteremből. (Ha mindent olyan jól tudnának, mint ki- és bevonulni...) Pedig akkor még a homokozóban lett volna a helyük, hisz még taknyukon csúszkáltak szabadidejükben. De ekkor már büszkén feszengtek a parlamenti ülésteremben, két átdorbézolt éjszaka közti macskajajjal, és dőzsöltek az adófizetők pénzén. Őket nem érdekelte Trianon, az országcsonkítás, mert azt az ő liberális magyarfaló mentoraik nagyapái követték el, és szerintük az úgy van jól, ahogy most van.
Ők – a Fidesz – 2002-ben sem voltak úgy öltözve, hogy a nyilvánvaló baloldali csalás ellenére és teljes népi támogatás mellett újraszámoltassák a szavazatokat. Pedig biztos, hogy ők kaptak több szavazatot. Hiába hídlezárás, tüntetés, Kossuth téri nagygyűlés, mert már ekkor leszóltak nekik messziről, az Óperencián túlról: „Nyughassatok! Tessék leülni, hazaküldeni az egymillió embert, mert mi másokra gondoltunk.” Emlékeznek Viktor ijedt arcára a hatalmas tömeget látva? Akkor döbbent rá: mi lesz ebből, ha ez a tömeg tőle függetlenül akcióba lép?! Attól rettent meg, hogy túllépi a fentről kirajzolt pálya határait, a megengedett keretet. És ebből okulva, szófogadón engedelmeskedett több éven át futtatóinak. Többször is hazaküldte(!), valósággal dróton rángatta az érte és egy szabad magyar létért tüntetőket.
Mint ahogy a 2004. december 5-i népszavazásra sem volt egészen „kiöltözve” a Fidesz. Csak visszafogottan. Vagy mondjuk úgy: szándékosan későre kezdett „öltözni”, és akkor is a tőle el nem várt hanyagsággal, mert a kórházakról való népi véleményt tartotta fontosabbnak, nem az összmagyarság ügyét. Meg is látszott az eredményen!
Ők 2005. szeptember 26-án sem voltak úgy „öltözve”, és minden jajveszékelő határon túli felkérés, könyörgés, sírás, reménykedés ellenére megszavazták minden feltétel nélkül Románia csatlakozását az EU-hoz. Elszalasztottak egy soha vissza nem térő alkalmat. Sőt, még Brüsszelből is hazarendelték képviselőiket, hogy biztos legyen a végeredmény.
Minthogy Orbán Viktor 2006-ban sem volt úgy „öltözve”, hogy megnyerje a választásokat, mert nem is akarta megnyerni (az ő szavai!). Csak papolt a szélbe, újra becsapta dróton rángatott választói táborát, mint mindig. Pedig azok éjt nappá téve hajtottak, hogy a Fideszt győzelemre vigyék.
És 2006 októberében sem volt úgy „öltözve” az Astoriánál. Akkor gatya nélkül húzott nadrágot, mert miután lejárt a nagy politikai száj-maszturbáció, ahelyett hogy a nép élére álljon, és szembemenjen a gyurcsányi bandával, inkább – tyúkszaros életét féltvén – saját vezérkarával, férfiatlan, sunyisággal, magyar népvezérhez méltatlan gyávasággal, elhúzta a csíkot a páncélozott autóban, cserbenhagyva a megveretésre szánt, ünneplő magyarságot. Ez egy cinikusan számító, gátlástalan politikai kalandorra vall! Itt mutatta meg, hogy egy magról nőtt, nemes, használható gyümölcs termésére alkalmatlan, csenevész vadhajtás a magyar politikai ugaron. (Az eseményeket a Mózes1 tv adón vagy a Chírntalan tévében követték vacsora közben, hátradőlve kényelmesen.) Ő akkor már tudta, mi fog következni, tudta, hogy a bomlott agyú Gyurcsányék magyarverésre, szemkilövésre „öltöztek be” az idegen zsoldban álló őrző-védő haramiáikkal, és az alkalomra importált brigantikkal. Ugyanis az egész magyarverő, nemzetszégyenítő, nemzetmegalázó, magyar- és ünnepgyalázó akciót a mindkét oldalt forródróton irányító háttérhatalom tervelte ki, és az minden magyar politikai kengyelfutó, fülét-farkát lapítva behúzó, csicskás pártvezetés tudtával, hallgatólagos, szófogadó rábólintásával történt.
Vakulj, magyar!
És vakultak – képletesen és valóságban! Tizennégy szemgolyó – melyre úgy mondjuk, hogy a legféltettebb minden ember számára –, melyet nem tud visszaadni soha senki. És ez Orbán Viktornak a magyargyűlölő irányítóihoz (nem népéhez) való alányaló kutyahűségén, elinaló gyávaságán múlt.
Ne értsenek félre, én nem védem az RMDSZ patrónusát, Gyurcsányt és bandáját. Azok született, nevelt, kiképzett, minősített árulók, csalók, tolvajok, országtönkretevők, népvagyon-kiárusítók, olyanok, akik az anyatejjel szívták magukba a magyargyűlöletet, de Orbántól mást várt volna minden magyar! Bátor, karakán kiállást. Egyenes beszédet, és ahhoz mért tetteket.
Ennek ellenére Orbán úr elhatározta, hogy most a csökkent ellenállás útját választja, nem a rablóprivatizáló kormányt váltja, hanem cion-liberális neveléséhez híven, kórusban az SZDSZ és MSZP magyargyűlölő csürhéjével a Magyar Gárda felpofozására öltözik be. Ott nem kell szembemennie Fletóval, sőt, annak „jóindulatú” helyeslésére, sürgető felszólítására számíthat.
Orbán úr Horthy Miklóssal példázódik, aki mellett ő olyan csökött kis pirinyó politikai kerti törpe, hogy ki sem látszik a fűből. Horthy szavait veszi a szájára, akinek ő még a cipőfűzőjét sem köthette volna meg. Ugyanis Horthy egy bátor magyar katona volt. Nem futott el a harcból sebesülten sem, mert az Otrantói szorosban sebesülten is vezényelte a tengeri csatát, s nem menekült le a fedélközbe fülét farkát behúzva, mint Orbán V. – V. mint Vesztes – az Astoriától. Horthy tisztességes, összmagyarságban gondolkodó, területi revízióért harcoló, magyarszívű államférfi volt, aki 22 évi kormányzósága alatt nem lopott egy tűt sem, s nem lett gazdagabb!!! Így nem is volt zsarolható! Ám Orbán Viktor – akár a többi pénzsóvár pofaviselő – már egy pár év alatt dögdagadtra gazdagodott. Ennek következtében úgy táncoltatják őket, ahogyan a magyartönkretevés terve megkívánja.
Hasonlítgatja magát Berlusconihoz is, akihez egy dologban hasonlít is, Izrael felé való hajlongásban, ám valószínű, hogy Berlusconi nagyon sértve érezné magát, ha Orbán Viktorhoz hasonlítaná valaki.
Micsoda lelkiismeret lakozik ebben az emberben? Mi folyhat ereiben? Hogy nem magyar vér, az biztos. Nekünk – erdélyi magyaroknak, székelyeknek – ilyen, minket állandóan eláruló, hazudozó, ígérgető patrónusra nincs szükségünk. Ezért nem kell Budapestről idefáradnia, mert ilyen itt nálunk is kapható, akármelyik tábort nézzük. Egyik a másikból szakadt ki. Olvasni sem tudnak olyan folyékonyan, mint ígérgetni, hazudni.
Nem szűkölködünk agyongazdagodott nemzetkifosztókban, ígérgető hazudozókban, neptunos árulókban. Van elég belőle, úgyhogy nem kell importálnunk. És ezek a mieink is meg tudják magyarázni, mikor, miért volt szükség azokra a hazugságokra, talpnyalói akciókra, árulásokra, csalásokra az erdélyi magyarság „érdekében”. Meg tudják magyarázni, hogy reálpolitikai okokból, jól felfogott kisebbségi magyar érdekből kellett alányalni Bukarestben.
Orbán Viktor már a nyolcvanas évek végén arra a szerepre volt kiszemelve, hogy a magyar nemzeti oldalt visszafogja, ne engedje meg egy komoly magyar nemzeti érdekekért küzdő jobboldal kifejlődését. „Tőlünk jobbra nem lesz párt” – ígérte megbízóinak. És tartotta is szavát, mert minden alakulatot szétvert és pártjának feneketlen bendőjébe süllyesztett. A Fidesz egy olyan politikai latrinává vált, melybe tölteléknek minden hulladék belefér. Mert a szétbomlasztott pártokból a gerincesek nem álltak be Orbán „mindenkit megvédő” esernyője alá. Talán csak az olyan naivak, akik még hittek benne, de aztán csalódtak.
Ő egyetlen jobboldali pártot szeret, tisztel, amelyet a Fidesz testvérpártjának tekint – ez az izraeli Likud –, mely évtizedek óta a palesztin lakosság kiirtásában tüntette ki magát, és amely nagy előszeretettel vásároltatja fel Magyarországot, a cionista zsidók által a Russischen Invaliden 1910. december 30-i számában közöltek szellemében: „Testvérek! Hittestvérek! Az egész földkerekségen nincs egyetlen darab föld sem, amelyet könnyebben leigázhatnánk, mint Galíciát és Magyarországot.”
Ám a sok szemfényvesztés, hazudozás előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Olyan helyzet áll elő, amelyet már Orbán úr nem fog tudni kezelni, és így megbízói félrelökik onnan, a politikai hulladékok klotyójába kerül, s a nemzeti oldalon sem talál egy sajnálkozót sem. Ahol szemrebbenés nélkül húzzák le rá a vizet, leúsztatva őt a latrinába, s más megoldást, más zsinóron rángatható bábut keresnek a magyarság szabadságvágyának elfojtására.
A mór/icka/ megtette a „kötelességét”, a mór/icka/ mehet.
Majd Horn Gábor mutatja az irányt.
Orbán Viktor nemegyszer habosra verte a száját Tusnádon a nagy székelybarátságtól eltelve, majd jóllakott, elkente a száját a zsíros vacsorával, hazament, aztán pár hét múlva az erdélyi magyarok ellen szavazott a magyar országgyűlésben. És ezt nem egyszer tette meg, hanem minden esetben, amikor kötelezve volt rá. Mert ő egy megvezetett, egy fogható ember. Soha nem hagyott ki egyetlen lehetőséget sem, ha megbízói rászóltak fentről.
Sem Pesten, sem Brüsszelben.
Dörzsölt, ravasz politikus. Le a kalappal! Aki népámításra akarja adni a fejét, sokat tanulhat tőle.
Szerencséjére ez idáig ezt mindig meg tudta magyarázni, tudniillik, hogy jó reálpolitikai, bölcs előrelátásból cselekedett úgy, ahogy. Mert ő tudja, nagyon tudja. Sokkal jobban, mint más. Csak ő tudja igazán. Persze, mert még gondolkoznia sem kell, mert neki megmondják, mit szabad. Ha volna benne és csicskásaiban egy szemernyi szégyenérzet, soha nem tenné a lábát egyikük sem Erdélybe, Székelyföldre.
Ő igazán az Antall-i örökség képviselője, mert a Kárpátalját eljátszó, minden jogos területi és határon túli nemzetiségi követelésről lemondó, csak demagóg szövegekkel magyarkodó (tizenötmillió magyar miniszterelnöke) gyáva Antall politikájának hűséges továbbtologatója.
Ám ő most harapófogóba kerül. Egyik oldalról megbízói szorítják, a másik oldalról a nemzet még benne hívő rétege. Úgy van ő, mint az ügetőverseny hajtói. Hajtani kell, akár csak a látszatért, de nem szabad vágtába menni át, mert akkor kiírja magát a versenyből. És ez neki ez idáig sikerült. Tulajdonképpen elmondható Orbán Viktorról, hogy nagyon jól politizált, ami a világkormány általi magyarrohasztó megbízását illeti. Több mint tíz éven át sikerült ügetnie, visszafognia, zsibbasztania, szédítenie az egész magyarságot ígérgetéseivel, és hűségesen falazott, mialatt a másik szolgahad, a gyurcsányi strómancsürhe, megbízásához híven eladta, szétlopta, tönkretette az országot. Áruló magatartása abból is látszik, hogy a győri Országzászló avatásnál nem lehettek jelen a fideszesek. A pártvezetés félreparancsolta őket, ők meg vakon, elvtelenül szót fogadtak.
Bambulj, magyar.
Nagyon szomorú egy nemzet számára, amikor nem két tisztességes, becsületes közül (akik csak a közös cél, az élhető, virágzó magyar jövő elérésének megközelítési módjában különböznének), de még nem is egy tisztességes és egy gaz, tolvaj, áruló közül kell választania, hanem a nagyobb és a kisebb tolvaj közt. Ha a népszáj azzal menteget valakit, azzal ajánl megválasztásra alkalmasabbnak, hogy ő azért mégiscsak kevesebbet lopott.
Sajnos Magyarországon jelenleg nem mutatkozik egy olyan, tömeget mozgósítani képes, karizmatikus, vezető egyéniség a láthatáron, aki garanciát jelentene a politikai vizek tetején úszó ganéj leszűrésében, félresöprésében és a nemzet talpra állításában. Orbán ilyen lehetett volna, de ő már minden kártyáját eljátszotta, hiteltelen figurává, bohóccá minősítette magát. Normális magyar ember már nem ad hitelt neki.
Ezt megsínyli a határokon kívül rekedt nemzetrész is.
Nagyon silány remény tehát az erdélyi magyarság számára, ha bizalmát egy ilyen készséges szolgalélekbe, távirányított bábuba veti, akinek az őt megbízó háttérhatalom már régen kijelölte a befutballozható pályát, és amely pályának a határain ő soha nem is merészelte túlrúgni a labdát.
Az Orbánba reménykedők nem kell nagyon keresgéljék, miért veszítették el az udvarhelyi választásokat. Csak nézzenek szembe az elmúlt években kimondott szavai és tettei közt tátongó űrrel, és a vezetőik által önmentségként győzelemnek titulált kudarcot köszönjék meg neki. Annyit még hozzátehetünk, hogy a nép nem egészen vak, érzéketlen. Rájött, érezte, súgta neki valami, hogy ettől a csapattól és patrónusától az eddig tapasztaltak szerint nem várhat sokat.
Adalékként még az utóbbi napokban megnyilvánuló tetteiről. Levelet írt az SZDSZ frissen megválasztott elnökének, Fodor Gábornak, mely levélben alányalt a minden megnyilvánulásában magyarellenes, csökött egy százalékos párt elnökének, mely párt felelős minden magyarellenes tettért, mely a gazdasági, tanügyi, pénzügyi, egészségügyi téren megnyilvánult az utóbbi években.
Reménykedhetnek azonban azok, akiket a szép szavak elbűvölnek – Orbán Viktor újra eljön az idén Tusnádra, megmondja a frankót, aztán hazamegy, és az első adandó alkalommal ellenünk szavaz valamilyen, bármilyen, akármilyen sorsfordító kérdésben.
És még egy tanulság a székely mondás szerint: Aki bogár után megy, az szarba lép.
Én megengedném nekik. Viszont nem küldenék a felvonulásuk útvonalára egy rendőrt sem,kiváncsi lennék az eseményekre. Azt hiszem utána nem próbálkoznának parádézni :))))))
Hát megkezdődött. Én későbbre vártam de már csak nevetek.. Kinomban. Nyuggerek és agyatlanok figyelem: kezdődik.
MA reggel volt szerencsém a mokkát nézni félszemmel. Egy Szabó nevű gyökér volt a vendég. Éppen azt ecsetelték hogy igy az orbán beszéd meg ugy az orbán beszéd. Meg hogy ez a második öszödi beszéd. Ráadásul az tisztességesebb /!!!/ volt. Meg hogy orbánnal jön a nyugdijcsökkentés meg a metróleállitás meg a dögvész és a kolera plusz a pestis... Hát beindult. Agyatlanok előre......
Óriási szakember,mégis a szemét szélsőjobboldal folyamatosan baszogatja,mert kicsit össze-vissza beszélt abban a farkasordító hidegben.Próbálták volna ők felolvasni azt a sok oldalnyi szöveget.És ő hősiesen,nem megfutamodva Tél tábornok elől,végigcsinálta. És ott vannak azok az aljas cikkek az afganisztánba küldött naptejekről,rossz fegyverekről stb.
Kitartás imre,veled van a pártunk és a népünk.
Komolyan,azt hallottad,hogy a szerződéses - NATO kompatibilis - katonáink intelligencia hányadosa jóval átlag alatti? Elképzelem,ahogy ezek egy stratégiát nekiállnak kidolgozni,esetleg megpróbálják az ellenség kódjait feltörni :))))))
A laci csodálatos képességű ember,pillanatok alatt átlát mindent,és minden téren otthonosan mozog.Remélem a most eltávolított másik zseninek a mónikának is talál a feri egy jó helyet ahol újra bizonyíthat.
Aki meg nem így látja,az egyszerűen nyilasnácifasisztacsőcselék.
