Nem két ugyanolyan nevű JPG-d lesz, hanem két egymás utáni sorszámú. De minden exponálásnál 2 db fájl keletkezik, az egyik az eredeti JPG, a másik egy JPG-nek álcázott RAW (2,5MB körüli mérettel, ami kb. 3x akkora, mint egy normál JPG a C2000-nél.)
Az Olympus hasonló C2xxx szériáit meg lehet hekkelni, hogy kiolvasható legyen RAW adathalmaz is. Ezek sem tudják alapból.
Egy rövid próba:
Kell hozzá a géphez mellékelt Olympus Camera Utility szoftver+kábel (soros)
Gép és PC összekapcsol, aztán ezt a szoftvert meg kell nyitnod és megkeresni a Camera/Camera setings menüben az "Identification" pontot. Ott a gép nevét át kell írni arra, hogy DIAG=RAW - így nagybetűvel.
OK és kész.
Elvileg a gép következő bekapcsolásakor már RAW képeket is ír a kártyára. Nem tudja megjeleníteni, de a kártyán 2db ugyanolyan nevű JPG kiterjesztésű fájl lesz. Egy sima JPG, ami a feldolgozott hagyományos Jpeg kép és egy ál-JPG, ami kb. 2,5MB és nem lehet megnyitni egyelőre semmivel. Ez a RAW.
Ha ez a 2 fájl a kártyádon van, akkor a gépedből kinyerhető RAW. Próbáld ki, ha sikerült írom a további teendőket, hogy lesz belőle nézhető kép! Elvileg nincs rizikó, visszaállítható az eredeti formátum is. Ha nem történt semmi, akkor C2000-nél nem működik a dolog.
Az Automata White Balance vált be nálam. Legjobb lenne RAW-ban fotózni, és utólag állítgatni a fehéregyensúly - de sajnos ez a régi gép nem ezt nem tudja.
Kisérletezgettem korábban én is ilyen "hamis" IR plug-in-nel, de az eredmény nem volt meggyőző. Arra viszont elég volt, hogy szerezzek egy igazi infra szűrőt és egy olyan gépet, amelyik érzékeny erre a tartományra. Sajnos manapság már nem gyártanak olcsó digitális gépeket IR-Cut filter nélkül, a normál gépek átalakítása pedig rizikós. Nagy nehezen sikerült beszereznem ezt a 6 éves gépet - annak minden hátrányával együtt. Persze vannak profi megoldások is, mindez csak pénz kérdése...
Az angol nyelvet azért választottam, mert több külföldi ismerősömnek is meg szeretném mutatni az oldalt. Németül, franciául sajna nem tudok. Gondolkodom viszont az oldal angol/magyar kétnyelvűsítésén. Ha lesz energiám hozzá igérem megcsinálom! Terveim között szerepel, hogy bővítsem a fotó galériát is, valamint egy rövid összefoglalót is szeretnék összehozni "Tippek és trükkök" címmel, ahol részletesen leírnám az utómunka lépéseit.
Ide írom az eszközöket mégegyszer, hátha mást is érdekel: Olympus C-2000 digit kamera + Hoya R72 filter. Photoshopban kontraszt állítás, élesítés, esetenként color saturation erősítése, minimális zajszűrés. Egy-egy villanyoszlop vagy egyéb apró zavaró elem kiretusálása. A kékes-lilás árnyalatú képeknél felcseréltem a vörös és a kék csatornát a Channel Mixer-rel, a barnás képeknél maradtak a csatornák. És persze átméretezés web-re plusz a keret elkészítése. Kb. ennyi volt az utómunka.
Köszönöm a kritikát. Igazad van, a zöld növényzeten látszik leginkább a szűrő hatása. Az anyag minőségétől függően más-más színezetet ad a fa kérge, a beton vagy téglafal, a terméskő, a föld és a kék ég is. És megváltoztatja a napsugárzás erőssége és iránya is az eredményt. Épp ezért izgalmas ez a területe a fotózásnak.
80x80mm-es piros infra fóliaszűrőm van. És venni is tudok, ha érdekel. Ez sem olcsó és sajnos nincs semmi jellemzője megadva. Világos vörös, tehát az alsó infra trtományban dolgozik.
Megmondom őszintén, a cirkuláris polárt gyakorlatban nem ismerem. De elméletben pont az a lényege, hogy a cirkuláris polárszűrőből kilépő fény ne legyen már polarizált, ezáltal ne zavarja meg mondjuk a féligáteresztő részét a tükörnek/fénymérést.
A fene tudja, a Fuji Super CCD-je hogyan reagál az infrára :(
Amúgy is csak bizonyos anyagú szöveten látsz át... hogy min, azt nemtom...
Én a polárszűrőt amúgy nem így értettem. Van két polárszűrőd? Próbáld ki azt, hogy a két szűrő hatásos tengelyét egymással merőlegesen helyezed el, tehát az egyik vonal monnyuk 90 fokban, a mögötte lévő polár 180 fokban álljon.
Na látod? Nem látod... gyönyörű szépen besetétít mindent. Ahogy forgatod az egyik szűrőt a másikhoz képest, úgy világosodik elvileg a kép.
A 093 nem fejez ki szűrési tartományt nanométerben, az egy szabvány számozás a szűrő színeire vonatkozóan. Míg az Hoya R72 esetében a 72 a 720 nanométert jelzi. Az alatt elvileg semmit nem enged át.
Neked végülis az a gondod, mint amire én is gondoltam/én is jártam. Szűrővel NS nélkül több másodperc kellene az expóhoz, NS-el meg mindig túlexpós lesz.
Mivel a Digital8 kamerádból tuti nem tudsz több másodperces állóképet kihozni, így marad esetleg megoldásként egy erős ND szűrő. Az ND szűrők lényege, hogy arányaiban egyformán ereszti át a színeket, viszont mindegyiket azonos mértékben csökkenti, tehát sötétebb képed lesz NS-el.
Vagy veszel két lineáris polárszűrőt, és azt kersztbe fordítod egymásnak. Na ez meg már kifejezetten nagy pénzverés a polárszűrők árát tekintve :)
1.: Sony-n a Nightshot funkció le van korlátozva. Nappali fénynél nem fogod tudni használni, a legrövidebb záridő 1/40 és 1/20 s között van típustól függően. Hogy ez miért van, arról sok pletyka van/volt. A lényeg, hogy nem megy.
2.: Nemtom, milyen az a 93-as IR szűrő. Elvileg X-Ray szűrőként, meg IR szűrőkeént emlegetik egyben? A kettőnek nem sok köze van egymáshoz... Szerintem max arra gondolnam, hogy egy mezei infraszűrő + Sony Nightshot funkció kombinálva képes lehet egyes vékony szöveteken úgymond "átlátni". Pl. nálam itthon egy hangszórót borító vékony szöveten át a fenti kombinációval láthattam a hangszórókat. De ez nem Röntgen (X-Ray), ahhoz szeritem semmi köze.
Én most egy Suntek 77mm-es IR szűrőt várok az ebay-ról. Nemtom, milyen lesz, elvileg olyan, mint a Hoya R72. Csak ez 11 ezer forint 77 mm-esben, a Hoya meg 65 ezer...
Vitz félre: ha van IR vágószűrő (Hotmirror) a gépben, akkor tök felesleges az RM90. Meg amúgyis 700 nm-től van infra, felesleges kizárni a képalkotásból 200 nm-t... tökjó az R72.
