Egy szomorú hír (viszont én azt sem tudtam, hogy még élt!). Viszont a KK-ban csak résztvevő volt, nem nyerte meg, az tuti.
Elhunyt Béki Bertalan válogatott labdarúgó
94 éves korában elhunyt Béki Bertalan egykori válogatott labdarúgó. A világháborút megelőző években kétszer szerepelt a nemzeti tizenegyben, bajnokságot nyert a Hungáriával és Közép-Európai-kupát a Phöbus SC-vel. Hosszú edzői pályafutása során dolgozott görög élvonalbeli együttesekkel, valamint jelen volt a nigériai labdarúgás születésénél is.
Elhunyt Béki Bertalan egykori labdarúgó, edző. Aktív első osztályú sportolását hamar, 26 éves korában, a Hungária feloszlásával lezárta a politika. Ebbe a rövid időszakba is belefért a nemzeti bajnoki cím, a KK-győzelem, kétszer játszhatott hivatalos mérkőzésen a nemzeti válogatottban is Dietz Károly irányítása alatt, nem hivatalos mérkőzésen azonban gólt is rúgott a franciáknak.
Egy, a magyar labdarúgás múltjával foglakozó honlap így írt róla: "A Phőbus FC-ből került a válogatottba. A válogatottban nem sikerült azokat a képességeit csillogtatnia a lendületes jobbszélsőnek, amelyek a bajnoki mérkőzéseken oly sok örömet okoztak a szurkolóknak. Talán megilletődöttsége miatt maradtak el megszokott rohamai, amelyekkel az ellenfél kapuját próbálta meg bevenni gyakorta sikerrel. Lehet az is, ha több lehetőséget kap jobb teljesítményt is nyújtott volna."
Berci bácsinak rövid jobbszélsői működését hosszú hazai és külföldi edzői pályafutás követte. Dolgozott élvonalbeli görög csapatoknál és jelen volt a nigériai labdarúgás születésénél is.
Béki Bertalan két válogatott mérkőzése: 1937. október 10.: Ausztria - Magyarország 1-2 Bécs, Práter-stadion, 45 ezer néző v.: Argent (angol) Ausztria: Platzer - Andritz, Sesta - Vavra, Mock, Nausch - Geiter, Hahnemann, Stroh, Jerusalem, Neumer Magyarország: Szabó Antal - Miklósi István, Bíró Sándor - Magda Béla, Turay József, Balogh I István - Béki Bertalan, Cseh II László, Sárosi György, Zsengellér Gyula, Kemény Tibor. gól: Stroh (75.), illetve Sárosi (21.), Cseh II (77.)
1939. február 26. Hollandia - Magyarország 3-2 Rotterdam, Feyenoord-stadion, 26 ezer néző v.: Dale (angol) Hollandia: Van Male - Blomvliet, Caldenhove - Stam, Anderiesen, Schubert - Dräger, Van der Veen, Vente, Smit, De Harder Magyarország: Szabó Antal - Korányi I. Lajos, Bíró Sándor - Lázár Gyula, Turay József, Dudás János - Béki Bertalan, Cseh II. László, Zsengellér Gyula, Sárosi György dr., Gyetvai László gól: Vente (38., 46.), De Harder (80.), illetve Zsengellér (6.), Gyetvai (78.)
Nekem mondod?:-) Ha jól emlékszem, 45 előtt Franciaország, Olaszország, Csehszlovákia (vagy Ausztria) a sorrend. Két nagy korszakot lehet elkülöníteni: 26 előtt Ausztia, Csehszlovákia, majd Olaszország, aztán pár év szünet, és amikor beindul a francia és svájci profi liga (1932?), akkor jön ez a két ország - főleg a franciák. És a gazdasági válság miatt soha nem látott méreteket öltött a kivándorlás...
És úgy emlékszem, hogy elég jelentős volt a vándorlás Franciaország és Svájc között is.
Kitárgyaltuk? Inkább érinettük a témát.:) Nem vagyok benne száz százalékig biztos, de szerintem a mai napig a legtöbb magyar légiós Franciaországban fordult meg. 45 előtt biztosan ott volt a legtöbb.
A Kalandozó magyar labdarúgók című könyvről van szó? Én ugyanis kizárólag ott találkoztam a nevével. A franciáknál megforduló légiósokról szóló részben egy egész bekezdést kapott.
A wikipedias oldal alján, a Referenzen alatt egészen jó linkek vannak, főleg az OM történelmi részlege tecc.
Ez nem zárja ki, amit én írtam. Csak azt állítottam, hogy a húszas évek elején még kerületeik is voltak. A második aranykoruk a harmincas évek végére tehető.
Végre találtam valmi jót Nógrád megyéből, sajnos kevés ilyen van arrafelé....
Aki tud még nógrádi témát nyomassa ide :-)
Labdarúgás a húszas években Balassagyarmaton
192o-ban az utazási viszonyokat is figyelembe véve észak-magyarországi labdarúgó bajnokság indul. Ezen belül is két csoport, a miskolci és a hatvani alosztály. A két csoport gyõztese játszott azután az Észak-Magyarország bajnoka címért. A '20-21-es bajnokságban a BTE a hatvani alosztályban játszotta mérkõzéseit és szép eredményt ért el.
A bajnokság végeredménye:
1. Hatvani AC 17 pont
2. Bgyarmati TE 13 pont
3. Starjáni SE 11 pont
4. Jászárokszállás 10 pont
5. Hatvani TC 6 pont
6. Starjáni TC 5 pont
1920 augusztusában megalakult a MOVE, nagy tervekkel. Tiszai Géza tervei alapján a Nagyligetben el is kezdték egy focipálya építését. Csapataink pedig barátságos mérkõzéseket játszottak.
A BTE játékerejét mutatja, hogy 1921 húsvétján a Budapest II. osztály vezetõ csapatát, a VIII. kerületi SC-t 4-0-ra verték Bene I, Bene II és Benedek góljaival.1921-ben a korabeli "sport" újságban az alábbi cikket ill. annak részletét olvashattuk: " A hatalmas futballéletet élõ kerület két alosztálya küzd a bajnokságért. A Hatvani alosztályban Hatvanon kívül Salgótarján, Balassagyarmat, Gyöngyös és Jászberény csapatai szerepelnek"
A BTE jól kezdte az idényt. 81 évvel ezelõtt, augusztus 28-án az STC ellen a képen látható gyarmati csapat Langár, Hoffenbauer, Müller, Kalina, Hajós, Benedek, Strausz, Beke II, Vojtek, Vály S., Bene Moxi összeállításban 3:1-re nyert. 1-1 gólos vereség következett Hatvanban majd Pálfalván, és 2oo nézõ elõtt gyõzelem az addig veretlen Gyöngyös ellen 3:2-re. A gólokat Benedek(2) és Bene II lõtte. Döntetlen az SSE ellen, tehát nagyszerû kezdés.
A 8 csapatos mezõnyben az õszi forduló után a BTE 8:9-es gólaránnyal és 5 ponttal a hatodik helyen végzett. Tavasszal azután 6 vereség és 1 gyõzelem, amely a kiesést jelentette számukra, ami érthetetlen volt az addigi jó szereplést követõen.
A táblázat így nézett ki:
1. Hatvani AC 14 10 2 2 28:12 22 pont
2. STC 14 8 3 3 24:15 19
3. SSE 14 7 2 5 22:15 16
4. Gyöngyösi AK 14 7 1 6 22:26 15
5. Pálfalvai BSE 14 7 - 7 19:15 14
6. Hatvani TE 14 4 2 8 15:23 10
7. Jászárokszállás TC 14 4 - 10 12:27 8
8. BTE 14 3 1 10 11:20
Reméljük a történelem nem ismétlõdik. Volt ugyan hasonló kézilabdában, amikor a Kábel az õsszel 2. volt és kiesett 15 ponttal.
A MOVE 1921-ben külön labdarúgó szövetséget, és saját bajnokságot alapított, több kerülettel. Aztán 1923-tól (?) a MOVE csapatok beléphettek az MLSZ-be, és maradt ugyan a MOVE-bajnokság is, de egyedül a keleti került maradt meg, Törökszentmiklós székhellyel.
