Kicsit más szempontból látnék benne fantáziát. Majd amikor a hálólózatra visszatáplálósdi már olyan mértékű lesz, hogy a napközbeni teljesítmény ingadozással már kezdeni kell valamit. Esetleg az áramszolgáltató is megkövetelheti, hogy a visszatáplált teljesítmény ne legyen drasztikusan ingadozó, mint a hagyományos erőműveknél.
A folyamatos növekedés ebbe az irányba tereli a dolgot...
Az is egy megoldás, bár egyelőre ott ahol hálózat van értelmetlennek látom az akkupakkot. Jelen árak mellett persze.
Ha kiszámolod hogy élete során egy akkupakk hány Ft/kWh áron tárolta az energiát elég elképesztő.
Nem reklámozni akarom, de a solaredge storedge rendszere is zseniális ebből a szempontból.
Az optimalizálók miatt a napelemek darabszámától függetlenül fix a DC fesz az inverter bemenetén. Abba az irányba fejlesztettek, hogy ezt a pontot lehet közvetlen akkupakk töltésre használni, gyenge napsütés esetén akkuról üzemelni.
Azt is meg merem kockáztatni a rendszer kommunkiációs megoldása alapján (DC kábel), hogy a régebbi modellek egy firmware upgrade után tudni fogkák.
Nálam ugyanez van, csak kicsit máshogy. Pontosabban nagyon máshogy :-).
A dc ágon én is tudok kapcsolni dc fogyasztót, ami egy akkupack, és azt töltöm vele (házi kis félsziget üzem, amin van 24V 200Ah akkukapacítás).
AC oldalon meg van egy "segédrelém". Ami azt csinálja, hogy ki van építve egy 230V -os aljzat, és abban csak akkor van fesz, ha az inverterről minimum 2.5kW lejön (az érték állítható). Erre meg elektromos jármű van téve, ami lehrt autó motor és bringa is. Azaz ezt csak akkor tölti, ha van elég napelemes termelés. Ez utóbbi pusztán érdekesség, hogy kvázi akkor töltsük a járművet ha van napsütés.
Ezeket ismerem, van sok ilyen megoldás a piacon de az én problémámra (a baromi magas ár ellenére sem) alkalmas.
Ugyanis ezek az inverter után, az AC hálózaton kapcsolgatják ki/be a fogyasztókat.
Azaz az inverter maximális teljesítménye továbbra is korlát benne.
Én ezért használok DC fűtőbetétet, így nem megy át a fűtőbetét teljesítménye a inverteren.
Olyan országokra vannak ezek kitalálva ahol nem egálban van a visszatáplált és az elfogyasztott energia ára, azaz ösztönöznek a helyben fogyasztásra.
"Ehhez mondjuk kellene valami okoskütyü, ami az 1kW-os hősugárzót csak akkor engedi bekapcsolni, ha a táblákról több, mint 1kW jön le"
Hasonló kütyüt tesztelek épp, ha véglegesedik beszámolok róla.
Nálam úgy alakult hogy a 3kVA inverteren már 6kWp napelem van (olcsón veszegetve bővítgettem).
Az inverter amikor eléri a maximumát és a napelemek többet termelnének akkor a termelési görbén jól látszik a levágás.
Ekkor kapcsolódik be az elektronikus vezérlés ami a napelem DC oldalát (nálam 350V DC körül) rákapcsolja egy félvezetővel egy fűtőbetétre ami a HMV tároló aljában van. Ez egy 3 fázisú betêt aminek sorba vannak kötve a fűtőszálai, így 690V-os.
Magyarul az a termelés amit nem tud az inverter kezelni az a bojler fűtésére fordítódik, nem megy veszendőbe.
Végülis el lehet fűteni COP1-el is, de hogy környezetbarát módon tegyük, csak akkor, mikor süt a nap, és csak akkora terheléssel, amit a napelemek megtermelnek. Ehhez mondjuk kellene valami okoskütyü, ami az 1kW-os hősugárzót csak akkor engedi bekapcsolni, ha a táblákról több, mint 1kW jön le.
"Nem gondoltam, de végülis hiába "hálós", ez mégiscsak elég sok árnyék. Ez lesz a gond inkább. Megpróbálok a fa tetején alakítani. Kivágni nem akarom."
Az árnyék igen komoly gond, mert amelyik panelre árnyék vetül, annak lekorlátozza az áramát. És mivel a panelek sorba vannak kötve, az összes többi panel árama is korlátozódik ugyanígy. Erre a problémára találták ki a Solar Edge rendszert, illetve vannak panelekre egyesével köthető optimizer-ek, de ezek kb. panelenként 15000 Ft költséggel szerelhetőek fel.
Ezt a különbséget az általában párásabb légkörnek tudom be az erdő miatt.
Én inkább az intenzív madárcsicsergésnek, és lombsusogásnak. Valószínűleg jobban lenyugszabak a fotonok, esetleg elmennek kirándulni, és eltévednek az erdő sötétjében.
Az utcában meg eleve nagyobb az elektroszmog, közel a kocsma is, az jobban vonzza a fotonokat.
Az a 8 fok dőlésszőgbeli külömbség, az tényleg nem is számít...
Még a légkábel árnyéka is számít, ha betakar (a kép alapján az áthelyezés is szerencsétlen ebből a szempontból). Lehetőleg semmi árnyék ne vetüljön rájuk.
Ilyen a rendszer: Vetett "hálós" árnyék van (régi kép):
Az első szeptember közepi kép, de még nem lehetett bekapcsolni, csak múlt hét pénteken cseréltek mérőt. Azóta meg lejjebb megy a nap és eléri az árnyék a paneleket. Nem gondoltam, de végülis hiába "hálós", ez mégiscsak elég sok árnyék. Ez lesz a gond inkább. Megpróbálok a fa tetején alakítani. Kivágni nem akarom.
Ennyire sokat nem számít, nem jár annyira alacsonyan még a nap. Szerintem ott valami nem karika. Érdemes lenne hasonló adottságú rendszerekkel összevetni, ha van monitoring (pvoutput pl.).
- a sztringfeszültségeket >> arányos a napelemszámmal és
- a sztringáramokat >> arányos a besugárzás erősségével
----
Amúgy meg sokat számítanak az apróságok is pl. az utcai-kerti por és a légköri párásság is!
Akad gyakorlatilag azonos rendszerem egymástól párszáz méterre. (napelem típus és szám, inverter típus, tájolás azonos, csak a tetőszög más 43 kontra 35 fok)
Az egyik az erdő szélén van közvetlenül és az bizony ~10-15%-al termel kevesebbet általában. Kivételek csak az extrém napos, szárazmeleg és szélcsendes napok.
Ezt a különbséget az általában párásabb légkörnek tudom be az erdő miatt.
A túltermelés kifizettetése is macera ( levél, számolgatás, volt akinél hirtelen soron kívüli ellenőrzés).
COP=1 el fűteni nem gazdaságos és nem a környezetkimélő módja a napenergia felhasználásának, de logikus megoldás.
