En sem sok ertelmet latom az egesznek, hacsak nem kombinalnak olyan eszkozt bele ami utatjaronal torteno athaladasnal mukodik. Tehat ott jon a mozdony, nem pedig Westend es mas helyeken ahol szinten elofordulhat. Viszont megin minden utatjaroba foleg ahol nincs biztositas beepiteni ilyen plusz muszereket horribilis osszeg!
Eeeh, ha jól értettem a cucc leírását, akkor ez nem nem egészen az útátjárókról szól, mert akkor fütyül az autóban, ha a közelben (mozgó?) vonat (mozdony) van. Tehát, egy vasútvonallal párhuzamosan haladó közúton vagy egy állomáshoz közeli parkolóházban (pl. Westend) is fütyül, ha kell, ha se. Vélhetőleg ezt a problémát kivédendő az autóban lévő eszközt ki lehet iktatni. Innentől kezdve pedig az egész semmit nem ér.
Azért vannak ezzel még problémák, például: Mi a helyzet a nem-MÁV ill. nem-magyar mozdonyokkal? Lehet-e ezt is kötelezővé tenni az országba behaladáshoz? Mi a helyzet az ellenőrzéssel? A fűtőházak a napivizsga során ezt is mindig ellenőrzik? Ennek a technológiáját kidolgozták már? Mennyi egy ilyen sugárzásmérő kütyü, ebből hány darabot kell beszerezni, egy mozdony ellenőrzése mennyi idő? Ez utóbbi is bír idő=pénz alapon költségvonzattal... Mi a helyzet a felelősséggel? Míg a fénysorompó nem mentesíti a vezetőt, addig ez fogja? Ahogy most a fénysorompókra rámászik a média, mindig első kérdés, hogy működött-e (miközben a fénysorompó működése/nem működése semmilyen jelentőséggel nem bír a baleseti felelősség, a baleset okai terén)? (vajon a Kavalecznek nem kellene kategorikusan visszautasítania a kérdést a KRESZ-re hivatkozva? Azzal talán letörné a fénysorompó mindenhatóságának mítoszát, meg azt, hogy a fénysorompó nem működése esetén az egyszeri ember szerint a vasút a felelős a balesetért...) Vajon a nem működő füttysugárzóért ki a felelős? A füttyvevő kezelése része lesz-e az autóvezetői tanfolyamoknak, mint ma a légkondi és az olajszintmérés? A füttyvevőket kinek kell ellenőriznie? Csak hatóságilag engedélyezett, holomatricával lezárt dobozos füttyvevőket lehet majd forgalomba hozni, vagy nyílt specifikáció alapján Józsibácsi maga építi meg? Vajon hányan fogják átkozni a berendezést, mikor megállnak Rákosrendezőnél, vagy Győrben (de akár egy sima vonatáthaladásnál is), és teszik fel az indulatos kérdést: "Mit vinnyogsz bazmeg, megálltam!" Végig van ez gondolva, vagy csak egy humbug? (kérdéseim költőiek) B
A HirTV-n ebedidoben ismet szo volt a "futtyoszloprol", a tudositas szerint az osszes magyar mozdonyba olcsobb beszerelni mint egy atjaro fenysorompositasa..
De ez meg csak a mozdonyokra szereles koltsege es hol marad a masik oldal???
Valaki már megint élenjár a marhaságban, elkezdték a Keletiben betartani azt az agyament ötletet, amit valamelyik nagytudású kitalált, és a SZVÖR-ben publikált, miszerint az érkező Avala késése esetén annak szerelvényét Budapesten kell tartani, és a Wienerrel továbbítani Bécsbe, a Wiener eredeti ülőkocsijait a hamburgi kusettet pedig "rendesen" közlekedő Avala menetidejében továbbitani Bécsbe.
Ezzel csak a következő a bökkenő: tegnap 16.18-kor +55-el érkezett az Avala Belgrádból. Ha továbbküldik azt, Budapestről el tudott volna indulni kb. 16.35-kor +45-el, Hegyeshalomban kb. +40-el jár, Bécsbe pedig kb. 30 perc késéssel érkezik meg. Ez esetben minden "csatlakozás" elérhető és a hamburgi kusett átsorozására is van idő, márha a Személyszállítási Üzletág véletlenül besoroztatja véletlenül a vonatba...
Így viszont kb. 2 órával később ért ki, és tele volt olyan utasokkal akik tovább utaztak volna Bécsből, persze ha lett volna mivel.
Az eredeti Avala (Wiener kocsijaival) kb. 20 olyan utassal lépett ki, akik Budapestről Bécsbe utaztak, továbbutazó talán 5-6 fő volt.
De ha már leközlekedik külön és rendesen az Avala Bécsbe, akkor miért is nem ment a hamburgi kusett a minap (sem) a késésre hivatkozva???
Most döntsük már el, hogy a nemzetközi vonatok nemzetközi utasai elé helyezzük a Budapest - Győr - Hegyeshalom reláció belföldi utasait, vagy sem... Ha nem, akkor a t. MÁV ZRt vállalja át a bécsi szálloda költséget, továbbá az éjszakai és nappali vonatjegy esetleges árkülönbözetét!
Elvetették a Porsche formatervet egy "konzervatívabb" forma kedvéért. Majd még meglátjuk mit főznek ki a Csehek. Csak aztán nagy önbizalmukban ne járjanak úgy, mint a Ganz a BVmot-al, méregdrága, de a miénk filozófiával...
Igen, az előző változahoz képest határozottan a Taurus irányába mozdult el... http://img.index.hu/imgfrm/7/5/1/4/THM_0001157514.jpg http://img.index.hu/imgfrm/7/5/1/4/BIG_0001157514.jpg
A Skodánál előrehaladtak a mozdonyuk fejlesztésével: új látványterv készült, ami eltér a korábbitól, nem csak színezsében, de formájában is. Ebből azt sejtem, hogy a mérnökök a belbecsen is dolgoznak.
Erről tud valaki valamit? Nemrég rakták be az elveszett sínesbe:
The_Diablo válasz | megnéz | könyvjelző 2006.01.14 18:19:02 (5207) Kedves Topiklakók! Ma hallottam egy érdekes történetet egy "elveszett" pályaudvarról! A történet szerint valamikor, amikor még zajlott a háborús készülődés építettek egy katonai rendező-pályaudvart Herceghalmon (a pontos helyét nem tudom...). A síneket földdel borították, és befüvesítették. Szükség esetén kevés földmunkával üzembe helyezhető lett volna! Állítólag a területet a kárpótlás során parcellázták, és szétosztották... Érdeklődöm, tud-e erről valaki valamit? Tényleg létezett? Mikor építették? Használták valamikor? ---> Sajnos a forumot csak nem régóta olvasom és időm is kevés. Nem tudom, e téma szerepelt-e már a topicban. Ha igen elnézést, ezesetben visszakeresem... <--- Diablo
A háló-és fekvőhely árlistából hiányoznak az orosz és ukrán viszonylatok.
Persze, hogy hiányzik mert az már máshol publikálásra került! Kelet-Nyugat Díjszabás II. rész... A most elhelyezett árlista a TCV Különleges Melléklet kivonata!
Kőbánya alsó -> felső. Aztán a további villamosításokkal Kőbánya-alsó - Kőbánya-felső között is, ott a mai napig megvan a korábbi feszültséghatár összes felsővezetéki szerelvénye, bár több, mint 30 éve - a népligeti alállomás megépültével, amikor a 16 kV-s határ Fc - Klf közé került - csak fázishatárként funkcionál.
A Kőbánya-felső - Rákos állomásközben levő fázishatár egyben feszültséghatár is volt, onnan keletre 25 kV a Landler alállomásból, nyugatra 16 kV a biatorbágyi alállomásból. A V 41, V 42 mozdonyokon (a V 41 501, 502 kivételével) volt kézi működtetésű feszültségátkapcsoló. A V 43-asokon pedig 1114-ig ugyancsak volt elektropneumatikus működtetésű feszültségátkapcsoló. Így a két feszültségű üzem különösebb gondot nem okozott.
http://img.index.hu/imgfrm/7/5/1/4/BIG_0001157514.jpg
