>Még egy amúgy liberális osztrák is vérgőzös tekintettel beszél Oedenburgról, Burgenland csalárd módon elszakitott szivéről.
-- Érdekes. Míg a külföldi liberálisok megvetendő "honfiúi felbuzgással" állnak hozzá a problémás területi kérdésekhez, míg a magyar liberálisok mennyivel világosabban látják, hogy az ilyesfajta káros nacionalizmus sehova sem vezet. Nem értem ugyan, hogyan sikerült vajon azt a következtetést levonniuk, hogy ebből kifolyólag mentül több terület kerül az elvakult külföldi liberálisok fennhatóság alá, annál jobb. De üdítő látni, hogy mennyivel felvilágosultabban gondolkoznak, mint a sekélyesség mocsarába ragadt külföldiek. Csalárd módon elszakított területek, bah. Piti.
Ausztriának és Magyarországnak volt egy közösen elvesztett vh.-ja. Az valóban kicsit furcsa, hogy egyik vesztes kapott a másiktól, de tulajdonképpen a soproni népszavazásnak köszönhetően azon terület körül vannak a legkisebb indulatok.
A trianoni szerződést nem volt hajlandó aláirni Károlyi Mihály,de Kun Béla sem. Nem akarta nevét adni ehhez a csúfsághoz sem Apponyi,sem Bethlen ,sem Teleki és különösen nem Gömbös.Horthy Miklós az antant küldöttétől Clerk úrtól azért kapta meg a kormányzoságot, mert garantálta a szerződés aláirását !!!!
Írod, hogy egy háborúban összeomlott ország nem tud fenntartani egy háború létszámra felduzzasztott irdatlan hadsereget. Ez azonban nem érv. A háborúban természetesen nélkülözni szokás, meg meghalni stb. De a győzelemhez kell a katonaság. S ezt a katonaságot győzelemre kellett volna hergelni, nem feloszlatni. A nélkülözések ugyanis azóta sem szűntek meg, éppen Trianaonnak köszönhetően. Gyáva népnek nincs hazája.
A törökök bebizonyították, hogy volt más út.
Csakhogy a liberális vezetés nem Törökországot vezette, hanem Magyarországot s ezt akarta szétosztogatni, feldarabolni és tönkretenni. Gyenge országban, zűrzavarban könnyebb rabolni. Sikerült nekik s ez az akkori tőkéseknek, rablólovagoknak és a sajtónak is köszönhető, amely félrevezette és saját sorsuk ellen uszította az ostoba és fáradt tömegeket, miközben Tisza Pistát meggyilkolták.
************************
Azt is írod, hogy nem a felállitott kiegészitési keretekből, hanem városi munkásokból álltak fel az ezredek. Akkor miért van minden faluban hosszú névsor a hősi halottak nevéből?
Nem lehet csak a saját konyhaasztalotokban gondolkodni, hanem minden magyarért felelősséget kell vállalni. Azaz ezek a vajdasági etnikai problémák akkor is léteznek, ha a fejedet a homokba dugod. Trianon nem oldotta meg az etnikai feszültségeket, hanem felszította. Ezért a békét csak a revizió hozhatja el.
A szerbek sohasem voltak híresek a toleranciájukról, ezért a saját országunk egy részét sem bízhatjuk rájuk puszta rövidlátó önzésből. Ha így állsz hozzá, akkor egyszer eljön a pillanat, amikor puskatussal fogják rádtörni az ajtódat. S tudod ilyenkor mi az első teendőjük? A férfiakat lelövik, a nőket megerőszakolják, az értéktárgyakat elviszik, a lakást pedig (ha nem ég le) betelepítik a saját fajtájukkal.
Ezek a telepesek aztán majd kivizelnek az ablakon az utcára és történeteket mesélnek a szemét magyarokról, akik elvitték a televízió böködőjét, hogy a betelepülő szerb család ne tudja használni az otthagyott tévét.
S ez a mocskolódás egybeforr a magyar őstörténet finnugrista ízű előadásával, hogy a kép teljes legyen.
Egy régi hsz-t olvasva véletlen mégütköztem , hogy ma még valaki fehérterror ,mint a trianoni tárgyalások kerékkötőjéről ír, holott éppen a kommunista veszély befolyásolta a tárgyalásokat.
Egyébként Szamuely Tibor Dunapatajon és Kalocsán több ,mint hetven embert akasztatott fel birósági tárgyalás nélkül,
A fehérterrornak nevezett akció magánjellegű volt, a konszolidált hatalom tudtommal egyetlen halálos itéletet produkált.A többi kommunistánkat Sztálin intézte el
Egyébként ma van a kalocsai akasztások 86-ik évfordulója(1919 junius 24) 18 embert akasztottak ( Volt ilyen fehérterror??)
Nem -e tri = 3? Ha 3 a magyar igazság, meg fel akarunk támadni, mert van, vagy volt nép lentebb nálunk? Na jó, mondjuk lentebb nem lehet, igy a népek, mert valakik, kipróbálják rajtunk a 3 igazságot, aminek a másik oldala a 3 legnagyobb hazugság? Kétségtelen Koppány fel négyelése, Dózsa megtronozása, aztán népe, most fegyver nélkül, egy pár tollhuzás, vége?
Mégis, ha nem haltunk meg, hogy akarnunk, feltámadani? Most vége, csonkja sincsen, aztán EGY GOLLÓSTOLL FIRKA, MINDENT VISSZA, lehet pennálni?
Hova lett AZ a Szabadka? Összefügg a boszniai, koszovói menekültekkel?
Igen. De Szabadkán a kétnyelvűség eltűnése a közterületekről (bank, hatóság, akár a boltok) 1990-től "kapcsolt rá".
Tehát a Szabadkán (is) látott jelenség inkább az OK, a menekültek inkább következmény. Legalábbis az időbeli egymásutániság szerint.
(Hogy aztán a menekülthullám mit vált ki? Igen, ezt is.)
Megjegyzendő egyébként, hogy amíg Jugoszláviának jól ment (Titó haláláig, meg utána valamennyit), a boltosnak érdeke volt 2 nyelven megszólalni, hisz ment a bevásárló-turizmus. Mégha a boltos esetleg nem is szerette a magyarokat.
De hát a szerbek magunak keresték a bajt. Nem elég, hogy elapadtak a valutatartalékok (Tito után nem kaptak új kölcsönt), de Szerbia (a Párt és a Hadsereg) nagyobb részt akart a - zsugorodó - közös tortából (adóbevételek az ipar és az idegenforg. után).
Lehet, hogy ez törvényszerű volt, lehet, hogy az egyszerű emberek (a szerbek) nem akarták, csak a politikusaik (ide azért tennék egy kérdőjelet). De az eredmény itt van, amit meg biztos nem akartak.
És ez a folyamat rohadtul nem hasonlít Mo. szétszedéséhez, de még Mo. esetleges nagyhatalmak nélküli spontán széteséséhez (ami szerintem a XIX-ből kiindulva valószínűtlen) is egész más okok vezettek volna, a fentiek nemigen merültek volna fel.
Amúgy én sajnálom Jugoszláviát (magyar létemre). Egyrészt jobban mehetne most neki, mint a "mintaállamoknak" (Mo. Cseho., stb.) együttvéve, másrészt 1985-től még egy emberöltő, és beáll a nemzetiségek egymás iránti álmos közönye. De elbaszták.
"Ha nem csak a nagyvilágba böfögnéd bele a begyepesedett hülyeségeidet akkor szabadidődben nem ártana olvasgatnod: "
1.) Változtass a stilusodon, "nemzettárs"..... Nem szoktam böfögni....
2.)
"A Károlyi-kormány követet el mindent, a kommunizmussalk fertőzött katonatömegek leszerelésére, a Katonatanácsok megszüntetésére, amelyek a kommunisták hatalomátvételi kisérletének bázisát jelentették."- ennek ellentmond , hogy a károlyi- kormány hadügyminisztere (áldottemlékű lindner) nevezte ki a vérbolsi Pogányt a kotonatanácsok élére, akinek ezután már nem volt más dolga mint katonákat leszerelni, tüntetéseket szervezni a sorozások ellen stb. stb.
Érdekes , hogy a károlyi kormány szinte elsőnek nyugdíjjazta a "reakciós" Stromfeld Aurélt"
Naszóval...
a.)Linder Béla 5 (öt) napig volt Hadügyminiszter.
b.)Hogy Pogány mivolt, minemvolt lényegtelen, mert ha nem akartak katonai "diktatúrát, Károlyiéknak KI KELLETT nevezni Pogányt.
c.) a rabolva , gyakran fegyveresen hazaözönlő katonákat LE KELLETT szerelni. Egy háborúban összeomlott ország nem tud fenntartani egy háború létszámra felduzzasztott irdatlan hadsereget.
d.) az 1979-ben kiadott Mo története 1918-1919 ultrakomcsi szerzői siránkoztak, hogy Károlyiék KISPOLGÁRI DEMOKRATIZMUSTÓL VEZÉRELVE mindent megtettek a kommunisták ellen, mert nem értették meg a "haladás szavát".
f.) Stromfeldet is azért nyugdijazták, mert nem volt szükség többezer magas beosztású katonatisztre.
Hozzászólásodból két dolog látszik kitűnően:
1.) a korszakot, szereplőit, a politikai viszonyait egysikúan, a Gede-testvérek által újrakiadott, hotrhysta ponyva-propagandából ismered
2.) közöd sincs a katonai témákhoz.
"A katonaság érzelmeivel kapcsolatban idézném a K.-kormány államtitkárját a t.köztársaság idején is nagyot alkotó bőhm vilmost aki (minő meglepetés) szintén a totális leszerelést szorgalmazta: " A legreakciósabb tábornokok és tisztek vezetésével egész hadosztályok vonultak be az országba zárt sorokban és mindenütt örömmel lelkesedéssel és fegyelemmel csatlakoztak a forradalomhoz.... nem kellett attól félnünk, hogy ezek a zárt csoportok az ellenforradalmárok szolgálatába szegődnek."- akkor mér kellett őket leszerelni????"
Bőhm munkájában önmagát MENTI, és Károlyit SÁROZZA. Mert Bőhmnek tiszára kellett mosni magát az emigrációban azért, hogy együttműködött Kunékkal.
A leszerelésről már irtam. NEM TUDTA FENNTARTANI AZ ORSZÁG A HADILÉTSAZÁMÚ HADSEREGET!
"Urban legend... A "lelkes hazafias" katonák bp-i gyárak munkásai közül kerültek ki, ui. normál sorozott ezredek nem vettek rédszt a harcokban. Azok ui. b@sztak jelentkezni a hadseregbe.-
Szlovákia teljhatakmú minisztere Vavro Srobár:.. június 18-án este 10 órakor belépett szobámba Mittelhauser tábornok és arra kért hogy a kormánnyal menjek Pozsonyból Trencsénbe v. brnoba, mivel a mieink éppen most vonulnak vissza Érsekújvárról és a Pozsonyba vezető út szabad a magyarok előtt. Megkérdeztem őt: semmi segítség nincs amivel meg lehetne állítani a magyar katonákat?- nincs felelte- a tábornok...
a nemzeti érzésekről kun béla: " olyan javaslatot tett a tisztikar, hogy a nemzeti érzések kielégítésére a vörös zászlót nemzetiszínű szegéllyel vonjuk körül. Amikor ez ellen többször élesen felszólaltam, csaknem kisebbségben maradtam..." "
Jó. Szép...
De vajh miért nem a felállitott kiegészitási keretekből álltak fel az ezredek? Miért csak onnan, ahol ipari munkásság volt?
Beemelhetném a teljes hozzászólásodat is , de nincs rá szükség mert egyetértek vele. Aggasztó azért ez a szomszéd a déli végeken. Hová lett az a Szabadka - erről már írtam - ahol magyar zászló is volt kitűzve és a szerb eladó "izviníte - tessék" szólított meg, ha beléptél. Azt hiszem, összefüggésben lehet a dolog a boszniai meg koszovói menekültekkel.
"Ez végül is igaz. De a helyzet akkor is adott. Elvesztette a területeket. Ami sokáig nem is volt az övé, ellentétben a történelmi Magyarországgal. Mindazonáltal a Felvidéken itt voltak a szlávok, aztán nem is olyan sok idővel később jöttek a románok, stb. Végül 200.000 szerb, élén a pátriárkával."
Persze,Magyarország is évszázadok óta többnemzetiségű volt,de én arról beszélek hogy olyan veszteségek nem érték azért a szerbeket mint minket,Nagyvárad,Kolozsvár,Pozsony,Kassa,Arad,Temesvár,Marosvásárhely,Munkács stb,ezek a magyar történelem és kultura fontos városai,fontosabbak mint Zágráb vagy Maribor a szerbeknek.Ilyen értelemben minket fájdalmasabb veszteség ért.
Egyébként szerintem Szerbia roppant súlyos helyzetben van.Lakossága sokkal jobban elöregedett mint a miénk vagy akárkié a környéken,az elmúlt 10 évben kb egy millió ember(nagyrészt intelligencia) ember hagyta el és egyelőre nem látszik a fény az alagút végén.
Ott van Koszovó.Ha hagyják elszakadni akkor már szinte semmi sem tudja megakadályozni Montenegró vagy a Szandzsák leválását,de akkor meg a boszniai szerbek fognak megint arénázni( bizonyos értelemben jogosan).
Ha nem hagyja elszakadni akkor meg szembe kell néznie azzal a dologgal hogy 30-40 éven belül már Belgrád és Nis is albán többségű lehet....
"Azonban szerintem eléggé hasonló most Szerbia helyzete a Trianon utáni Magyarországhoz."
Szerintem alapvetően különbözik a helyzet.
Először is,nem lehet összehasonlítani Jugoszlávia és a történelmi Magyarország helyzetét.Magyarország önhibáján kívűl lett soknemzetiségű,míg Jugoszlávia bizonyos szerb és horvát rétegek kapzsisága és földéhsége miatt.
Ez végül is igaz. De a helyzet akkor is adott. Elvesztette a területeket. Ami sokáig nem is volt az övé, ellentétben a történelmi Magyarországgal. Mindazonáltal a Felvidéken itt voltak a szlávok, aztán nem is olyan sok idővel később jöttek a románok, stb. Végül 200.000 szerb, élén a pátriárkával.
Maga Szerbia is soknemzetiségű. Nézzük csak Koszovót. Vagy ott a Szandzsák. A Vajdaság megszerzése után ez csak súlyosbodott. Nekik az a bajuk, hogy úgy érzik ,nincs még vége a dolognak. És lehet, hogy nincs mert Montenegróról még nem is szóltam - nem tartom valószínűnek, hogy az államszövetség sokáig fenn fog állni. Koszovó már nem is az övék.
A dologban az még a "gyönyörű",hogy Koszovót a magukénak vallják, mert ott volt a szerb állam bölcsője. Igaz, hogy kemény albán többség van, de akkor is. Vajdaság meg azért az övék, - mondják - mert ott a szerb többség. Aranyos, nem?
A Horthy-féle konszolidáció - amiről valóban sokat lehetne vitatkozni - nem oldotta meg a mi problémáinkat sem. Az irredenta propaganda nemigen volt takarékra véve, és ugyanúgy prüszkölt ránk a világ, mint most a szerbekre. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy tettek volna többet is Horthyék az utódállamok ellen - azért Jankapusztát ne feledjük - ha lett volna pénz, paripa, fegyver. Márpedig az a kommün hadseregénél volt utoljára... Sokáig.
„ Az elit gimnázium, amelyben tanítok, levelet kapott a napokban. A kecskeméti polgári körök hívták meg iskolánk tanulóit és tanárait Koltay Gábor Trianon című filmjének megtekintésére, amit több kollégámmal és nagyobb diákjaimmal néztük meg.
A mű első harmada Trianon okait boncolgatta. Nemeskürty Istvántól és Raffay Ernőtől megtudhattuk, hogy 1918-ban nem is volt hazánkban forradalom, hanem egyszerűen összeesküvők jutottak hatalomra, kihasználva az identitásában már megroppantott nemzet helyzetét. Hogy az 1918-1920-as összeomlásban döntő szerepet játszott a katonai vereség (Trianon egyik fő oka), arról nem szóltak a szerzők. Raffay említette az ország soknemzetiségű jellegét, de hogy ez ok-okozati viszonyban lehet a történelmi országtest felbomlásával, azt a nézők a filmből nem állapíthatták meg. Amint azt sem, hogy a dualizmus elhibázott nemzetiségi politikájának is szerepe lehetett abban, hogy a népesség fele nem kívánt többé hazánkban élni. Azt megtudhatta a néző, hogy Kun Béla jegyzékben biztosította Clemenceaut-t, kész engedni az ország területi integritásából, de azt nem, hogy mind az őszirózsás forradalom hadereje, mind a Tanácsköztársaság vörös hadserege fegyveresen ellenállt a cseheknek, utóbbi a románoknak is. Arról hallunk, hogy a fővárosba bevonuló Horthy bűnös városnak nevezi Budapestet, melynek azért kész megbocsátani; arról azonban nem hallunk, hogy e bűnös város több tízezer önkéntes katonát adott a hazát védő hadseregnek 1919-ben, Horthy viszont nemzeti (operett) hadseregével nem harcolt a külső ellenség ellen, sőt, az országot megszálló egyik ellenséges hatalommal - jelesül a franciákkal - együtt is működött.
Arról szólnak előadóink, hogy vörösterror volt az országban, de arról nem, hogy a - vörösnél nagyobb méretű - fehérterror kifejezetten tehertétele volt a magyar békedelegációnak, amint az Apponyi egykorú leveléből kitűnik. Nem hallunk arról sem, hogy a trianoni magyar delegáció elhibázott taktikája és személyi összetétele is szerepet játszott a kiábrándító végeredményben. Megtudjuk, hogy Horthy, Teleki Pál, Bethlen, Gömbös, Imrédy a nehéz helyzetben is építette a nemzetet, de nem tudjuk meg, hogy Imrédyt háborús bűnösként kivégezték, Gömböst maga Horthy akarta leváltani, mert túl szélsőségesnek tartotta. Míg Gömbös vagy Imrédy kedvező színben tűnik fel, az ősgonosznak tartott Károlyi Mihályról rejtve marad, hogy az ő vezetése alatt született döntés - az ország története során először - az általános választójogról, hogy földet osztott a parasztok közt saját birtokán, vagy hogy hatalmának "átadása" a kommunistáknak nem egészen önként és a külpolitikai fejleményektől nem függetlenül történt. A lényeg tehát az, hogy a történelmi uralkodó osztálynak nem kell önvizsgálatot tartania, nincs miért kritikát gyakorolni fölötte. A bűnös: Károlyi és a liberálisok. Nem tudjuk meg azt sem, hogy Trianonban magyar többségű régiók mellett, vegyes lakosságú és magyarok által alig lakott területeket is elcsatoltak, sőt olyanokat is, ahol nem éltek magyarok. Nemeskürty szól arról, hogy 1918-ban - népszavazás nélkül -, csak úgy, kikiáltották a köztársaságot; de nem szól arról, hogy 1920-ban, népszavazás nélkül, csak úgy, visszaállították a királyságot, mi több, a köztársasági államforma melletti érvelést büntetendőnek minősítették. Miért nem kaptak szót a filmben a kérdés valódi szakértői: Galántai professzor, Romsics Ignác, Ormos Mária?
A film középső harmada Trianon következményeiről szól. Ez a munka legértékesebb része. Megismerheti a középiskolás néző a szakemberek által jól dokumentált adatokat és tényeket a veszteségekről, a békeszerződés igazságtalanságáról, a magyar közvélemény érzelmi reakcióiról. Mindezt néhány forrásértékű kortárs nyilatkozat, megkapó egyéni, emberi sors, íróinktól-költőinktől vett idézet vagy vers egészíti ki. Szót kap, és okosakat mond Glatz Ferenc és Fejtő Ferenc (vajon Trianon okairól miért nem kérdezték meg őket?). Előbbi hangsúlyozza, hogy a békeszerződés korában összefügg nemzeti és szociális tényező; utóbbi megfogalmazza, az osztrák-magyar hatalom szétverése nélkül a nácizmus és a bolsevizmus nem vagy kevésbé nyerhetett volna teret Közép-Európában. Itt Nemeskürty is fontos és nemes gondolatot mond ki: egyetlen esélyünk lett volna, ha kimaradunk a második világháborúból. Raffay (az elsőként talán valaha Ránki professzor által megfogalmazott) mozgástér és kényszerpálya dilemmáját is felveti, de csak kényszerpályát lát, mozgásteret nem.
A film utolsó harmada nem történelemről, hanem politikáról szól, bárha itt-ott történelmi köntösbe csomagolva. Szépséges versek, fenséges tájak, műalkotások sora szakítja meg egy-egy pillanatra az eszmei mondanivalót; vagy globalizáció, liberális és kommunista nemzetrontás, konzumidiotizmus, vagy - és itt nincs egyértelmű válasz, csak sugalmazás: vagy rendes, tehát antiliberális, antikommunista és antiglobalista, nacionalista magyar, természetesen a megfelelő oldalon. Hogy valaki nacionalistaként is lehet kólaivó, amerikai filmeket néző, hamburgert lakmározó, Tescóban vásárló fogyasztó, és liberálisként, szocialistaként vagy minden politikától távol állóként is lehet hazáját szerető, ugyanakkor művelt, igényes, kifinomult ízlésű polgár - ez a filmből nem derül ki.
A Trianon-film tudománytalan, trehány, ámde érzelmekre ható, politikai indíttatású agymosás. Szegény gimnazisták!
Meg telepítés is:)
Persze össze nem hasonlítható azzal ami csauáék műveltek az elmúlt fél évszázadban.Gyönyörűen mutatnak a régi magyar városok a végvárszerűen köréjük húzott paneldzsungel gyűrűjében.
Egyébként azt a röhej,hogy manapság is kisértetiesen hasonló a helyzet.Pár hete láttam valamelyik regionális híradóban-talán dunántúliban-,hogy valami kis kihalófélben lévú falu arra szánta rá magát hogy ingyen telket biztosít házépítéshez,tehát csak jelentkezni kell és tied a parcella.Több száz(!!) igénylés futott be pár hónap alatt.
Van ám,bár ezek száma szép lassan csökkeni fog és ha végre egyszer szerencséje lesz hosszútávon ennek az országnak akkor megérhetjük azt hogy egy ilyen ember sem lesz.
"Azonban szerintem eléggé hasonló most Szerbia helyzete a Trianon utáni Magyarországhoz."
Szerintem alapvetően különbözik a helyzet.
Először is,nem lehet összehasonlítani Jugoszlávia és a történelmi Magyarország helyzetét.Magyarország önhibáján kívűl lett soknemzetiségű,míg Jugoszlávia bizonyos szerb és horvát rétegek kapzsisága és földéhsége miatt.
Másrészt meg lehet nézni menynire máshogy viselkedett a két ország a széthullás után.Mi nem óbégattunk,nem álltunk neki az itthon maradt szerbeket,románokat,szlovákokat elüldözni az országból vagy leöldösni,nem fegyvereztük fel meg úszítottuk az erdélyi vagy felvidéki magyarokat ellenállásra stb.Ehelyett Horthy hozzálátott az úgynevezett teljesítési politikához,IV.Károlyt elüldözték végleg,a sarcot elkezdtük fizetni,takaréklángra fogta a reviziós propagandát és hozzálátott az ország modernizálásához úgy ahogy(ez másik topic témája).El is érte,hogy a 20-as évek végére a gazdasági teljesítménye meghaladja az utolsó béke évek szintjét.Persze jött a gazdasági világválság és Hitler ami mindent alapjaiban megváltozott...
Nade ehhez képest nézd meg hol tartanak a szerbek kb 10 évvel az tragédiájuk után....
Nade ami a terület átadást illeti,én arról írtam hogy biztos van nem kevés olyan szerb,aki már réges rég kiábrándult az országából olyan szinten hogy akár azt sem ellenezné ha az a város ahol él például Magyarországhoz tartozna,mert személy szerint neki jobb lenne.Persze ilyen nem fog előfordulni,max ha Szerbia mindenféle értelemben összeomlik,amire azért kicsi az esély.
"Kérdés, hogy ez igaz volt-e az 1.vh. előtt és alatt. Azaz lehetett-e Stromfeld szocdem? Hangos támogató vagy akár párttag. Vagy csak illegálisan, vagy miután kikerült a hadseregből? És volt-e egyáltalán?"
Az I. vh előtt-alatt természetesen sehogy.
Stromfeld Újpesten született, apja az újpesti hajógyárban dolgozott. Ő maga 12 évesen került katonai iskolába, szvsz a K.u.k. seregben élt 1918-ig.
de ez nem jelenti azt, ogy süket é vak lett volna. Látta Mo. problémáit.
Ezért csatlakozott apolg. dem. forradalomhoz. A Tanközt. idején a honvédelem vezérelte.
Szvsz a családi származása predesztinálta arra, hogy 1918 után szocdem kötődésű legyen, ui. ő nem volt a dzsentri-katonatiszti réteg tagja, akiknek a "régi szép világa" Horthy alatt újjászületett.
Miután kijött a sittről, az MSZDP elnökségének volt tagja, honvédelmi, katonapolitikai szakértőként.
Cikkei jelentek meg az MSZDP lapjában, a NÉPSZAVÁBAN a nemzetközi (katona)politikai helyzetről, Mo. jövőjéről a megcsonkitott honban.
Hát, már a topic alapján sem csak siránkozik. Van, aki siránkozás nélkül tudomásul veszi, vagy akár belenyugszik. Elfelejteni viszont SENKI nem fogja (már a környéken, persze).
Egyébként meg (nemcsak én) leírtam (úgy a 80-140 hozzászólások tájékán beszélgettük), mit kell tenni: JÓL működtetni, amink van. Ekkor merül fel bármire az esély. Valamint felkészülni bizonyos problémákra, amik lesznek.
Hogy pontosan miképp lehet azokat kiküszöbölni, azt nem tudom, mert ha részletesen tudnám, biztos megpályáznám a miniszterelnöki/államfői széket + a közgazdasági Nobel-díjat.
Ne felejtsd el, a jog nem előidézi, inkább követi a történéseket, tehát ha arról beszélsz, akkor a 'mi volt' kategóriáról beszélsz.
Persze ettől történelem a csoport, nem politika/polidili.
Ezzel együtt TE még nem írtál semmit, hogy mit kéne tenni, csak azt, hogy mi lenne egy kívánatos cél. Azaz NÁLAD A LABDA.
Kérdés, hogy ez igaz volt-e az 1.vh. előtt és alatt. Azaz lehetett-e Stromfeld szocdem? Hangos támogató vagy akár párttag. Vagy csak illegálisan, vagy miután kikerült a hadseregből? És volt-e egyáltalán?
"hivatásos katona nem politizálhatott hangosan - úgy értem párt-alapon. Mert a Horthy korszakban ez volt az irányelv"
Párt alapon elvileg valóban nem politizálhatott hivatásos katona a Horthy korszakban. Nem párt alapon viszont annál jobban, sőt: megnézhette volna magát az a hivatásos katona, aki nem teszi magáévá, ne adj isten ellene szól a Horthy korszak politikai irányelveinek.
