Aki minőségibb szivattyút akar annak ez jó választás vagy ebből a családból valamelyik másik típus. A homokot is bírja (150 gr/m3) a többi szivattyú általában 50gr/m3 körüli értékével szemben. Bírja a merítést is ( nem úgy mint BP10 pl. ) Üzemeltem már be ilyent elégedett vagyok vele. Az hogy azokat a locsolókat mennyiségben egyszerre ki tudja e szolgálni amit említesz nem tudom és azt sem hogy a kutad hozama ki tudja e szolgálni ezt a szivattyút. Ezt Neked és annak kellene tudni aki fúrta a kutad.
Szivattyúvásárlás előtt állok és sgítséget szeretnék kérni a hozzáértő kollégáktól.
A kút adatai:
40m mély, kék csővel,a megfelelő helyeken réselve (8-9m környékén és 36m környékén), azt hiszem 0,3 mm-es réselések vannak benne. A nyugvó vízszint ~ 7,5m-en van.
Amire használni szeretném:
Locsolási célra, 2-3 darab locsolót (pl.: Gardena Polo 16 lyukú öntöző) párhuzamosan egyszerre meghajtva.
Amelyik szivattyút kinéztem:
Pedrollo 4BLOCKm 2/10. Akciós ára most 76.500,- bruttó.
Kérdésem:
Ez a szivattyú megfelel-e az elvárásaimnak, illetve megéri-e az árát?
Tegnap láttam KÚTFÚRÓGÉPET ez az volt. Újfajta csőrös ZIL-en URB gyári.
A fúrószárak 85mm és 40mm belső átmérővel, tehát jó 22mm falvastagsággal, drótkötéllel emeli a csörlő, Kelly forgatómű hajtja marha nagy szivattyú nyomja az anyagot.Nem kezdők a honlapjukon a fényképen 7db zil van libasorban, 1 uaz kis URB-vel , + 2 platós nagyteherautó a csöveknek.
150m-mély kutat készítenek. 160-as csővel és ezt 3 atmérő fokozatban fúrják le, ennek is oka van, kis átmérőnél nem omlik be a kút fala.KB 2 hétig tart nekik de talajszondás vízszintmérés is beletartozik stb.
Volt itt egy kék masina Devilbácsi hirdette. 250.es kutakat fúrtak vele többszázat 200m mélységig, mindezt egy villanymoci hajtotta ami a méretéből adódóan max. 3KW lehetett, látszott a képen a rendszámtáblája a kocsinak ebből lehet a méretekre következtetni.
Vagy a ZIL-esek bénák, vagy a másik qrva jó gép, de a ZIL csöveit összeadjuk, min 100kg volt egy cső de lehet több is, 6m hosszú, akkor a csövek súlya 3300 kg/200m. Ezt emelni és forgatni kell. Állítólag az 55mm-es csöveik régebben elcsavarodtak. Ha a 150m-es kút 2 hét többszáz kút mennyi idő, gondolom januárban nemigen fúrnak.
Többet tanultam ott 1 óra alatt a kútfúrásról, mint a fórumon 1,5 év alatt, ha valaki lát ilyet működés közben javaslom menjen oda. olyan trükköket mesterfogásokat tanul az ember ami könyvben nincs leírva.
Persze nagyon jól el kell keverni. (szivattyúval) Aztán szivattyúval lenyomni az aljára. 3 nap után fúrható de 2 hét a teljes kötés. Felszerelést elmosni rendesen. Persze nem árt meggyőződni hol a furat és a béléscső alja mert nem ugyanott lesz szinte biztos.
Az elöbb le maradt : A gépészek-kertépítők néha egy kicsit túldimenzionálják a szerepüket, tudásukat.
Példa:
Egy kút működött évekig, építkeztek róla, itták is, egyszer csak jött egy kertész ( azelött zöldséges volt tehát nem tanult gépész) leeresztett egy csőbúvárszivattyút és annyira lendületes, magabiztos, határozottan meggyőző mozdulatokkal dolgozott, hogy a kút aljánlévő zárókupakot összetörte.
Ennek eredményeképpen dölt a homok innentől, megállt a szivattyú stb...
Ment a mutogatás, szidta a kútfúrót, Szóval volt ebböl egy kis vita.
Erre is van megoldás 50-50% az esélye, hogy megáll a homok ugyan, de ilyenkor ki fizeti a révészt?
Nem szölökarófúróra gondoltam, hanem egy 150-160mm spirálfúróra vastag acélbol, olyan mint a rendes csigafúró amit biztossan láttál már, csak jóval nagyobb, ja és víz nélkül. Nem csőfogóval, hanem rendes hajtókarral, forgatva. A vízöblitéses fúrófej igényli a percenkénti 50-80fordulatot. Gép is kellene hozzá.
Szóval a te esetedben házilag valószínüleg nemegoldható a dolog :(
Az ilyen talajhoz, a kútfúróknak is elég sok cuccot kell használniuk, mire összehozod magadnak a szükséges technikát annyiba kerül, mintha megfuratnád egy szakival, és akkor még előfordulhatnak huncutságok a földalatt, és akkor megint csak egy szakira lesz szükség szerintem.
A körbekavicsolás is egy módszer (régi) és a müanyag (szitás ill tekercselt9 szűrő is egy módszer. Csak, ha mégis sikerülne.
"A gépészem 20m-re szeretné lerakni a búvárszivattyút, hogy mindig legyen felette víz amikor dolgozik (kb. 4m3/h lesz a csúcsterhelés), azt mondja, mi van, ha 15m-t csökken a vízszint.. akkor üresen jár a szivattyú, amitől egyrészt tönkremegy, másrészt nem jön a víz."
A szivattyú nem tud üresen járni, mert az áramláskapcsoló leállítja a hőszivattyút, - az meg a kútszivattyút (feltéve ha az áramláskapcsoló beépítésre kerül a rendszerbe), ennek ellenére mélyre kell engedni.
Elnézést, hogy nem szakértőkeént belebeszélek - majd talán a szakik is reagálnak - de én a kútfúrónak hinnék... ő valószínűleg sokkal jobban ismeri a helyi adottságokat és vízhelyzetet, mint a gépészed, aki az általa szerintem ismeretlen helyzet mellett biztosra tervezve javasol neked. Neki adnék igazat, ha a vízszint az adott elvétel mellett komoly ingadozásokat mutatna vagy csak egyszerűen ismeretlen lenne a környéken a helyzet, de ha a kútfúró (ki is lenne illetékesebb a kutad illetően... :) ) szerint úgysem megy 3 méterrel lejjebb soha azon a vidéken - vagy legalábbis jó ideig tervezhetően- akkor én neki hinnék... max. letenném 5 méterre, egye kutya lehet Te is nyugodtabban alszol... és az elején figyelném úgyis, valamint ha hőszivattyú elé megy, én magamnak betennék egy átfolyásmérőt, ami adott m3 szint alatt lekapcsolja az egész rendszert (ez a hőszivattyúnak sem árt... !!! ) ... elvégre meghibásodhat a szivattyú is, vagy csökkenhet valami miatt a teljesítménye, és az a hőszivattyúnak sem biztos, hogy tetszene (szétfagy a hőcserélő... )!
Egy kút-szakmai kérdésem lenne, remélem van köztetek hozzáértő.
A kutam fúrt kút és 125-ös. A hőszivattyús rendszer nyerő kútja (van még kettő onnan 20m-20m-re nyelőkutak, de ez lényegetlen)
A gépészem 20m-re szeretné lerakni a búvárszivattyút, hogy mindig legyen felette víz amikor dolgozik (kb. 4m3/h lesz a csúcsterhelés), azt mondja, mi van, ha 15m-t csökken a vízszint.. akkor üresen jár a szivattyú, amitől egyrészt tönkremegy, másrészt nem jön a víz.
A kútfúró azt mondja, hogy ez hülyeség, majd ő beállítja a szivattyút az üzemi vízszint alá 3m-el, és az nem fog soha az alá menni, legfeljebb évek múlva, de semmi képp nem hirtelen. Akkor majd utánaállítjuk. Azt mondja, hogy ő ismeri a környéken a víz helyzetet és biztos benne, hogy az említett vízkivétel mellett sem fog a vízszint 2m-t se csökkenni.
A kút 33m mély, és a nyugalmi vízszint 3m-el a talajszint alatt van, tehát 30m vízoszlopot tart a nyomás. A kútfúró szerint 100-100l/perc biztosan kinyerhető.
aggasztó véleményt kaptam az egyik topikba ezért szakmai tanácsotokat kérem.
nemrég tönkrement 'normál' búvárszivattyúm és vettem egy membránosat PGG225 típus.
azt írták hogy ez szétrázza majd a gyűrűket a kútba. Igaz e ez, és igaz e az én esetemre is?
az alábbi rajzon látható az én kutam. Egy normál klasszikus kút aminek az alján középen egy kb. 40 cm átmérőjű cső (1 darabos) van leásva és abban van a víz (kék), ebben van a membránszivattyú (sárga)
A fekete négyszögek az eredeti kút betonkarikái.
a szivattyú kb. 1 m mély vízben van.
Egyébként az eredeti kérdésem arra vonatkozott hogy ez a szivattyú idulása után pár perccel impulzusszerű folyadékszállítási csökkenés és növekedés jelenséget produkál, rendszertelenül. a szívónyilások tiszták. nem tudom ez típusjelenség e vagy valami hibára utal.
Úgy értem, hogy 1"-os acélcsövet kézi erővel (csőfogóval) forgatok, közben a cső végére csatlakoztatott hálózati vízzel öblítem a furatot. Kollégák fúrtak így, de a szőlőkaró fúró nem volt elég hatékony az agyagrétegben. 14-15 m-re kellene fúrnom, 110-es csővel szeretném bélelni és szűrőkavicsozni a cső mellett. Ha tudsz egy képpel segíteni egy hatékony fejről, szíves barkácsolnék egyet.
Bízom benne, hogy a vízadó rétegek, amik most kimeríthetetlenül adják a vizet, jól átjárhatóak lesznek... mert ugye a jelenlegi talajmosós móka a felső pár méteren alakult ki, ahol a talaj nem jó vízelvezető... ezért a kis repedések felé tör víz, és közben kiszélesítve azokat barlangokat csinál... de ha a nyelő kút vége lent van a vízadóban, akkor az ottani kőzet/sóder/homok stb. már jól vezeti a vizet, és nem fognak repedések kialakulni, valamint mosások... itt inkább közlekedőedényszerűen menne a dolog...
Amitől én tartok kissé, hogy azok az igen apró szencsék, amik a nyerőkútból jönnek, és átmennek a rendszeren (iszapszerű finomság) ne gyűljön be a nyelőbe.... ezért kell majd valamiféle ülepítő/szűrő rendszert még elétenni.... mert egy űsott kutat nem fogok tudni megkompresszorozni... :)
Azért ez nem egészen ugyanaz, mintha a vízszint alá érő csővel engeded vissza a vizet. Bár, ha a lenti rétegek nem elég tömörek, akkor elképzelhető, hogy a nyelő kúttól a nyerő felé fognak áramlani az apróbb szemcsék.
No, hiszen éppen Te írtad le alább, csak a mélységet kell kiterjeszve értelmezni.
"ahova folynak össze az ereszből a vizek, onnan a föld alatt - gondolom kezdeti repedésekből - komoly barlangrendszerek alakultak kis az ásott kútig, és amelett lefelé, ahogy a víz tudott éppen menni... nem kevés törmeléket, földet betont stb. nyelt be, lehet még pár év és beomlik... az egyik ilyen "kürtő" kb fél méterrel a telej felső szintje alatt kezdődött, és kevesebb mint egy méterre már ha akrok lehet bele tudom magam préselni... nem akartam... :)"